A 18 éveseknek szóló Fedezd fel Európát kezdeményezést először 2016-ban tárgyalták az Európai Parlamentben, majd 2018 májusában meghirdették a program kritériumait. Már első alkalommal több, mint 100 ezer fiatal pályázott a közel 15 ezer ingyenes vonatjegyre, amivel a fiatalok beutazhatták Európát. Románia 551 hellyel rendelkezett, amire 2393-an jelentkeztek. A MIÉRT és a MAKOSZ pályázatával akkor egy 3 tagú csapat és egy egyéni jelentkező kapott támogatást a szállás és étkezés költségeinek fedézésre. Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje tegnap, a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Fedezd fel Európát program utazási költségeit megtéríti az EU, viszont az általuk kínált pályázattal lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy az étkezésük és a szállásuk is ingyenes legyen. Domokos Ferenc, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke kiemelte: a pályázatra ifjúsági szervezetben tevékenykedők jelentkezhetnek, ezért egyfajta jutalomként lehet ezt értelmezni a támogatást azok számára, akik aktívak voltak diákként. Az idei európai kiírás eredményei most kerülnek nyilvánosságra, és ezzel egyidőben lehet pályázni az erdélyi magyar fiataloknak szóló kiírásra is. A pályázatot Winkler Gyula EP-képviselő is támogatja.
Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte, a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe.
A koszovói parlament tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a biztonsági erők hadsereggé alakítását.
Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték. Ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Az illetékes tárca nevét azonban védelmi minisztériumra változtatták, a tárcavezető pedig biztonsági erőkért felelős miniszter helyett már védelmi miniszter.
A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.
Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.
Gemeinsame Pressemitteilung von IAB, BAMF und SOEP am DIW Berlin
Immer mehr Geflüchteten gelingt die Integration in das deutsche Bildungssystem und in den Arbeitsmarkt. Das zeigt eine gemeinsame Studie des Instituts für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB), des Forschungszentrums des Bundesamtes für Migration und Flüchtlinge (BAMF-FZ) und des Sozio-oekonomischen Panels (SOEP) am DIW Berlin auf der Basis einer repräsentativen Wiederholungsbefragung von Geflüchteten, die in den Jahren 2013 bis 2016 nach Deutschland gekommen sind. In den Jahren 2016 und 2017 wurden dafür jeweils rund 5.000 Teilnehmerinnen und Teilnehmer befragt, knapp 3.000 von ihnen waren bei beiden Befragungswellen dabei.
Herr Kröger, seit 2016 führt das DIW Berlin gemeinsam mit dem Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB) und dem Forschungszentrum des Bundesamtes für Migration und Flüchtlinge (BAMF-FZ) eine repräsentative Längsschnittbefragung von Geflüchteten in Deutschland durch. Die Gesundheit ist dabei ein wichtiger Punkt. Wie ist es um den Gesundheitszustand der Geflüchteten bestellt?
Auch aufgrund der jungen Altersstruktur der Geflüchteten ist bei der physischen Gesundheit kein Problem zu beobachten und es geht ihnen auch altersübergreifend nicht systematisch schlechter als dem Bevölkerungsdurch- schnitt. Hingegen gibt es bei der psychischen Gesundheit großen Handlungsbedarf. Sowohl bei depressiven Symptomen, dem psychischen Wohlbefinden, als auch beim Risiko einer posttraumatischen Belastungsstörung liegen bei allen Geflüchteten große Probleme vor. Insbesondere bei Frauen über 35 Jahren haben wir ein hohes Risiko. Insgesamt unterliegen mehr als ein Drittel der Geflüchteten dem Risiko einer posttraumatischen Belastungsstörung. [...]