Biztonságpiac

Pirger Csaba közlése szerint három nő egy férfival közösen idősek kifosztásából tartotta fenn magát.

Tavaly március és május között országszerte olyan társasházi lakásokat kerestek, amelyek nagyjából azonos alaprajzúak voltak. Jellemzően az 1950-es, 1960-as években épített négyemeletes tömbházakba mentek be, ahol a lakások konyháiból nem lehetett a folyosóra vagy más szobára kilátni.

A vádlottak általában azzal az ürüggyel jutottak be a lakásokba, hogy valamelyik szomszédnak hagynának üzenetet, ezért papírt, vagy más esetben vizet kértek. Két nő a konyhába terelte és lefoglalta a sértetteket, a harmadik asszony és a férfi pedig közben a lakásban kutakodva szedte össze az értékeket.

A vádirat szerint Szegeden, Cegléden, Mátészalkán, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Nagykanizsán és Zalaegerszegen többségében egyedülálló, 70-80 éves nőket, férfiakat fosztottak ki, előfordult, hogy mozgáskorlátozott volt az áldozatuk. A tíz károsulttól összesen közel hétmillió forint értékben készpénzt és ékszereket vittek el.

A négy embert akkor sikerült elfogni, amikor 2017 májusában Szegeden újabb bűncselekmény elkövetésére készültek. A rendőrség az általuk használt személygépkocsit is lefoglalta. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a négy ember ellen – akik közül három különös visszaesőnek számít – különböző rendbeli, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett kifosztás miatt emelt vádat.

Hozzáfűzte: a Mabisz adatai eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsorától, mivel a szövetség a tagság adatait együtt mutatja be, és a számsorai a nem szövetségi tag CIG Pannónia adatait is tartalmazzák, miközben az MNB statisztikája a fióktelepek teljesítményét nem rögzíti.

Kiemelte: az életbiztosítások díjbevétele 477,8 milliárd forintra rúgott, ezen belül az egyszeri díjas biztosításokból 177,4 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók. Pandurics jelezte: mind a két szegmens nagyjából azonos módon, öt százalékkal nőtt.

Az életbiztosításokon belül a legdinamikusabban a nyugdíjbiztosítások bővültek, a díjbevétel 58,65 milliárd forintot ért el. A nyugdíjbiztosítások döntő része folyamatos díjas, ebből az látszik, hogy a termékek túlnyomó hányada befektetéshez kötött (unit-linked) szerződés – közölte. Az ezekből a termékekből származó bevétel 42 milliárd forintot tett ki. A nyugdíjbiztosítások száma a 2016-os 196,2 ezerről 252 ezerre nőtt – jelezte a Mabisz elnöke.

Pandurics elmondta: a nem életbiztosítási díjbevétel 9 százalékkal bővült, 506,75 milliárd forintra emelkedett, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel 150,8 milliárd forintot tett ki, ami 15 százalékos növekedés. A díjakról az elnök elmondta: a díjak szintje napjainkra érte el a válság előtti mértéket.

A kárkifizetéseknél jelentős növekedést lehetett tapasztalni, a szervízdíjak és munkaerőköltségek, illetve a személyi sérüléses ügyekben, vagy a peres ítéletekben megítélt kártérítési összegek megnőttek – mondta. Az utasbiztosítási díjbevétel 12,6 milliárd forint volt, ami 17 százalékos növekedés – fűzte hozzá.

Már vasárnap vádat emeltek a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet három tagja ellen, akik Szíriából irányítva izraeli vezetők megölésére készültek, de csak kedden hozták nyilvánosságra a történteket. Az egyik vádlott a harminc éves Muhamad Dzsamal Rasde, aki a Jeruzsálemtől keletre lévő Suafat menekülttábor lakója, és terrorista tevékenységért korábban már ült izraeli börtönben.

A nyomozás szerint külföldi, köztük szíriai terroristák útmutatásai alapján tervezte a támadásokat, többek között az amerikai konzulátus egyik épülete elleni akciót, valamint a Palesztin Hatóság fegyvereseinek kiképzésében részt vevő kanadai delegáció elleni merényletet. A csoport azt tervezte, hogy a támadások végrehajtásához Jordániából hoznak segítőket. A Sin Bét szerint Rasde előzetesen információt gyűjtött a célpontokról a szíriai terrorszervezetektől kapott utasítások alapján.

A két másik gyanúsítottat később fogták el. Kihallgatásuk megerősítette a vádak megalapozottságát, s újabb információkat szolgáltatott a gyanúsítottak és a csoport tevékenységéről.

“Az eset azt mutatja, hogy Szíriában, és sajnos Törökországban is vannak terrorista központok, a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász főhadiszállásai, amelyek célja izraeli célpontok elleni támadás. A biztonsági erők feladata, hogy megakadályozzák ezeket még végrehajtásuk előtt”- mondta Jiszrael Kac hírszerzésügyi miniszter kedden a Ynetnek.

“A kormányfőt nagyon szoros biztonsági gyűrű veszi körül, és jelentős a megelőzési tevékenység is. Mellesleg minden nap megpróbálnak terrortámadásokat exportálni Izraelbe, s a biztonsági szolgálatok és szervezetek napi szinten csodálatos megelőző munkát végeznek, amelynek kilencvenkilenc százaléka el sem jut a nyilvánossághoz”- tette hozzá Kac.

Montenegró 2017. június 5-én vált hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává, és ezzel a nyugati katonai tömb 29. országa lett. A 650 ezres Adria-parti országnak ugyan csak nagyon kicsi hadserege van, ám stratégiailag kiváló fekvésének köszönhetően a NATO az egész Adriai-tengert az ellenőrzése alatt tarthatja.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) beszámolója szerint az évforduló és a légi ellenőrzés megkezdése alkalmából kedden bemutatót tartottak a podgoricai repülőtéren. Predrag Bosnjak védelmi miniszter kijelentette, hogy mostantól Montenegró légterét és területi vizeit is védik a szövetséges erők. Hozzátette: a biztonság növekedése az egyik leglátványosabb “haszna” a NATO-tagságnak, ám emellett a jogállamiság, valamint a korrupcióellenes harc erősítése is fontos hozadéka annak, hogy Montenegró csatlakozott a NATO-hoz.

A védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy noha a montenegrói hadsereg igen kicsi, nem elhanyagolható haderőről van szó, s hamarosan megkezdődik a szárazföldi erők és a haditengerészet korszerűsítése.

Kormánybiztosként a volt honvédelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködésben vezeti és koordinálja a hazafias és honvédelmi nevelés mint kiemelt kormányzati közfeladathoz kapcsolódó stratégia kialakítását, megalkotja a stratégia végrehajtásához szükséges cselekvési terveket.

Neki kell együttműködnie a hazafias és honvédelmi nevelésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében, ennek elősegítésére tárcaközi szakértői munkacsoportot hoz létre, illetve működtet.

Simicskónak felül kell vizsgálnia a honvédelmi nevelés megvalósításához kapcsolódó közfeladatrendszert, majd végrehajtania a szükséges átalakításokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tevékenységét elősegítve és annak útján koordinálja és felügyeli az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának szakmai fejlesztését.

Kialakítja a lövészet és más, a hazafias és honvédelmi neveléshez köthető tevékenységek fejlesztési rendszerét, a rendelkezésére álló eszközökkel elősegíti a honvédelem ügyének népszerűsítését a társadalomban, továbbá a hazafias és honvédelmi neveléssel összefüggő közfeladat ellátása érdekében javaslatot dolgoz ki elkülönített állami pénzalap létrehozására.

Mindezek nyomán Simicskó felel a lövészetet is kiszolgáló Honvédelmi Sportközpontok beruházásainak előkészítéséért és megvalósításuk irányításáért is.

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja. Simicskó tevékenységét a Miniszterelnökség keretében működő ötfős titkárság segíti. Simicskó kormánybiztosi megbízatása május 18-tól 2020. május 17-ig szól – olvasható a határozatban.

A tizenöt évvel ezelőtti gyilkosság ügyében tízmillió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték a vádlottat.

A tényállás szerint az akkor 22 éves sofőr vezetés közben a telefonjával volt elfoglalva, és emiatt autójával fellökte az előtte kerékpározó 22 éves fiatal nőt Győrben. A sértett az ütközéstől elesett és elvesztette az eszméletét. A vádlott halottnak hitte a nőt, ezért a csomagtartóba tette, majd elindult, de néhány perc elteltével hangokat hallott onnan. Bőny felé egy földútra kanyarodott és egy fás-bokros területen megállt. Kiemelte a csomagtartóból, és egy köves, murvás szakaszon vonszolta a nőt, meg is ütötte, majd kézzel, illetve zsineggel megfojtotta.

A holttestet a helyszínen hagyta, az autóval hazament, de sötétedés után visszament érte és a Mosoni-Duna árterére vitte. Az autót egy elhagyatott helyen hagyta, ismerősének pedig azt állította, hogy a járművet ellopták, emiatt még aznap este feljelentést tettek. Másnap az autót ismeretlen helyre vitte.

A férfit tavaly januárban fogta el a rendőrség, miután egy lopás miatt vett DNS-mintája egyezett a nő testén találttal.

Németh Miklós tanácsvezető bíró indoklása szerint az aljas indokból elkövetett emberölés minősítése a férfi esetében helytálló, mert azért ölte meg a nőt, hogy leplezze a közúti balesetet. A “különös kegyetlenséggel” minősítés pedig azért, mert az igazságügyi orvosszakértők szerint a nő a balesetben legfeljebb nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor a bántalmazás miatt 43 sérülése keletkezett, és legalább tizenöt percig tartott a fojtogatás miatti fuldoklása.

A bíró súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a férfi 13 évig leplezte tettét, valamint “kitartó szándéka volt a fojtogatásra” egy olyan ember ellen, aki nála sokkal gyengébb és sérült volt, továbbá azt, hogy félrevezette a rendőrséget. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete és az, hogy beismerte az emberölést.

Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta, hogy megbánta tettét és vállalja a felelősséget, de a minősítő körülményeket nem ismeri el. “Huszonkét éves voltam akkor, nem tudom miért döntöttem úgy” – magyarázta.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott előzetes letartóztatásban maradt.

A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért. Kiemelte továbbá, hogy az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis – mint fogalmazott – a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény. A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár.

Zsigó fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket. A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményében azt írta, Székely László panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy tábori sérülés körülményeit, és az egyedi ügyön túlmutató megállapításokat is tett. Az ombudsman az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.

A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, akinek a gyermeke tavaly egy nyári táborban a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a fedetlen rugók közé csúszott, és súlyos lábsérülést szenvedett, hosszú kórházi ellátásra szorult. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a sebet konyharuhával kötözték be.

A táboroztató felelősségét az anya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, amelyek szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, de akkor a védőfelszerelés már megvolt.

Az ombudsman jelentéséből kiderül: az egészségügyi hatósági ellenőrzés során nem vizsgálták, hogy a táboroztató a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét, és arra sem tértek ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba. A hatóság azt pedig nem észlelte, hogy a játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmem hatásköre.

Székely László rögzítette: a gyermekjogi egyezmény szerint az egyes szakjogági területeket úgy kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre.

A gyermektáboroztatás szabályozása jelentős különbséget tesz aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett felügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, szervezett foglalkoztatást kínáló gyermektáborról van-e szó. A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó emberekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban.

Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a magánszektor által szervezett nyári táborozás esetében hiányoznak azok a garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható, hogy a táboroztatás alapvető, a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók mérlegelésére vannak bízva – állapította meg.

Székely László megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, szabályozását. A fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál pedig kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos, átfogó vizsgálatot.

A beszámoló szerint Jan Jambon belga belügyminiszter és Steven Vandeput belga védelmi miniszter javaslatára elfogadott határozat lehetővé teszi, hogy a hadsereg folytassa a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését. A katonaság emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető – írta a lap.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelték a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona állandó utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítettek vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) május végén közölte, hogy annak ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét, hogy egy 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett kedd délelőtt Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A liege-i támadást, ahogy korábban a 2015 novemberében Párizsban és a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan. Kijev azt közölte, hogy Szuscsenkónak nincs köze az ukrán hírszerzéshez.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai szakadárok támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

A tájékoztatás szerint az eset az elmúlt év áprilisában történt Nyésta községben. Három férfi és két nő egy 87 éves asszony házába tört be, hogy pénzét megszerezze, akár úgy is, hogy gyilkolnak. Az idős nő már aludt, amikor rátámadtak. Az egyik férfi vascsővel ütlegelte, társa ököllel bántalmazta.

A bántalmazás következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meghalt. Halála az átlagost jóval meghaladó testi fájdalommal és lelki gyötrelemmel járt. Az ügyészség valamennyi vádlott esetében életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a vádhatóság.

Azt írták: a kapitányság közlekedésrendészeti osztálya légi közlekedés gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. Múlt csütörtökön tesztrepülés közben lezuhant a Magnus Aircraft Zrt. eFusion típusú gépe a pécs-pogányi repülőtér közelében. A járműben utazó 61 éves és 42 éves férfi a helyszínen meghalt. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Sárkány Sándor akkor azt mondta, hogy a balesetben két szerelő vesztette életét.

Popovics Dejan, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője korábban azt közölte, hogy az elektromos repülőgép csütörtökön tíz óra közül szállt fel, megtett két kört, majd ismeretlen okból lezuhant. A gép a repülőtértől körülbelül másfél kilométerre, az 58-as út keleti felén kukoricaföldre zuhant.

A pécs-pogányi repülőtér szomszédságában múlt szerdán tartották a Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyárának bokrétaünnepét. Az eseményen az épülő összeszerelő üzem legmagasabb pontjára kitűzött bokréta fölött a cég által gyártott két repülőgép is átrepült. A Magnus Aircraft Zrt. azt közölte, hogy a kísérleti gép tesztrepülés közben zuhant le. A balesettel kapcsolatban további tájékoztatást csak a hivatalos szakértői vizsgálat lezárta után adnak – írták akkor.

A Pécsi Rendőrkapitányság hétfői felhívásában azt kéri, hogy aki látta a balesetet vagy a körülményeiről információi vannak, hívja a 06-72-504-400-as telefonszámot vagy az ingyenesen hívható 06-80-555-111 “Telefontanú” zöld számát, a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikét vagy jelentkezzen személyesen a kapitányságon.

Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens – beágyazott digitális tartalommal bíró – árukról van szó – jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek – közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli – például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó – gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált – kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő – határozatok vonatkozásában.

“Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus” – fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is – mondta az igazságügyi miniszter.

Elmondta: az utazásszervezőknek eddig is kellett biztosítékot letenni, illetve biztosítást kötni arra az esetre, ha fizetésképtelenek lennének. Az utazási irodák csődjekor azonban elsősorban a külföldön rekedt utasok hazaszállítása volt a figyelem középpontjában, arról általában nem gondoskodtak, hogy a már befizetett részvételi díjakat is vissza tudják fizetni. Ez a rendszer válik biztonságosabbá – hangsúlyozta.

A biztosítékok meglétéről tájékoztatni kell az utasokat még a szerződés megkötése előtt. Az utazási irodák működési engedélyt is csak akkor kapnak, ha eleget tesznek a feltételeknek, az engedély meglétét az interneten ellenőrizni lehet – jelezte Lambert Gábor.

A Mabisz kommunikációs vezetője kiemelte: a pótlólagos garancia az utazásszervezők csődjekor ad védelmet, nem helyettesíti a hagyományos utasbiztosítást.

A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU a polgárainak nemcsak a béke, hanem a biztonság ígéretét is jelenti, és ezt az ígéretet meg kell újítani, méghozzá nagyon átfogó módon.

Az EU-nak a biztonságot kell jelentenie az alapelveket, így a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi méltóságot tekintve, akárcsak a terrorizmussal szembeni védelmet, a jólét megőrzését, a külső határok védelmét, a kulturális identitás megőrzését, illetve a környezet megóvását tekintve is.

Ezért az EU-nak “belső és külső cselekvőképességre” van szüksége. A következő években olyan EU-t kell építeni, amelyről a világon mindenki tudja, hogy a külpolitikában egységesen lép fel, gazdaságilag erős és az élen jár a jólét biztosításához szükséges innovációban, a klímavédelemben, “a teremtés megóvásában” pedig “erős hang a globális tényezők kórusában”. Annak is világszerte nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az EU a tagjai által vallott közös értékek alapján cselekszik, tevékenységét az emberi jogok orientálják, és erősíti a multilateralizmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módját – fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy e célok eléréséhez változtatni kell az EU döntéshozatalán. Főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

Merkel hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.

Az Európai Bizottságról szólva kiemelte, hogy már a Lisszaboni Szerződés is a bizottsági tagok – az uniós biztosok – létszámának csökkentését irányozza elő. Mint mondta, a nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

Az EP-vel kapcsolatban kiemelte, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer – vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként – akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy “transznacionális listán” szerepel. Csak egy ilyen páneurópai listával lehet biztosítani, hogy minden tagországban szavazhassanak a csúcsjelöltre, akinek sorsa így nem függ attól, hogy hazájának kormánya egyetért-e bizottsági elnökké jelölésével. Ugyanis előfordulhat, hogy az EP-választás győztese nem ahhoz a párthoz tartozik, mint hazájának kormányfője – fejtette ki a német kancellár.

A belső cselekvőképességgel kapcsolatban kiemelte a tervezett új menekültügyi rendszer jelentőségét, aláhúzva, hogy egy rugalmas rendszert kell kiépíteni, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez. Jelezte: nem biztos abban, hogy sikerül a június végén tartandó uniós csúcsig megállapodni az ügyben.

Az euróövezet tervezett átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az “Európai Valutaalapot (EMF)”. Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

Az elképzelés szerint az EMF az Európai Bizottsággal együtt “az euróövezeti stabilitás két oszlopát alkotja”. A bizottsággal együttműködésben rendszeresen vizsgálná a tagállamok versenyképességét és a stabilitási paktum betartását, és szükség esetén olyan eszközökkel támogatná a külső tényezők miatt bajba kerülő országokat, mint amilyenekkel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatja tagországait az államháztartási stabilitás helyreállításában.

A német kancellár a többi között arról is beszélt, hogy lehetőleg a 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén. Szavai szerint az újítást fokozatosan lehetne bevezetni, és egyelőre néhány tízmilliárd eurót kellene elhelyezni ebben a keretben. Mint mondta, azt is el kell még dönteni, hogy az alapot a hétéves EU-költségvetésen belül vagy kívül kezeljék, és ki kell dolgozni egy megoldást a pénz felhasználásának parlamenti felügyeletére is.

A vádlottak az elektronikai cégnél raktárosként, targoncavezetőként, illetve operátorként dolgoztak. A bűncselekményeket általában úgy követték el, hogy a hajszárítókat a táskájukba, a ruháik közé rejtették el, így amikor a műszak végeztével távoztak a gyárból, a biztonsági szolgálat nem vette észre a lopást.

A vádlottak az eltulajdonított hajszárítókkal változatos módon rendelkeztek: az egyik vádlott – aki több készüléket is ellopott – két készüléket az otthonában használt egészen addig, amíg a Kaposvári Rendőrkapitányság nyomozói le nem foglalták tőle, míg több készüléket családtagjainak, illetve barátainak ajándékozott, de olyan is előfordult, hogy a lopott készüléket jóval a kiskereskedelmi ár alatt értékesítette. Volt olyan vádlott is, aki a boltokban 40 ezer forinba kerülő készülékért egészen minimális ellenszolgáltatást – egy doboz cigarettát – kért cserébe. Azoknak a vádlottaknak, akik tudtak a lopott hajszárítók bűnös eredetéről, orgazdaság miatt kell felelniük.

A vádlottak összesen 392 ezer forint kárt okoztak a sértett cégnek. Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben pénzbüntetés kiszabására, illetve próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

Szabó Ferenc, a Készenléti Rendőrség Nyugat-Magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője pénteken Budapesten fogadta a hazatérő rendőri kontingensek tagjait – írták.

Ismertették, a két országban a magyar rendőrök a helyiekkel együttműködve főként járőrszolgálatot láttak el, hogy megelőzzék és felderítsék a jogellenes határátlépéseket, valamint közreműködtek az embercsempészek és a Macedónia, illetve Szerbia területére belépő illegális migránsok előállításában. A kontingensekben részt vevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is.

Az egységek tagjai terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok
védelmét. A Macedónia és Szerbia területén eljáró magyar rendőrök feladataikat saját szolgálati felszerelésükkel látták el, a macedón és a szerb fél irányítása, felügyelete mellett intézkedhettek – tették hozzá.

Előző nap a főügyészség még csak annyit közölt, hogy egy harminc nevet tartalmazó listát sikerült megszerezniük a Babcsenko elleni gyilkosságot szervező, őrizetbe vett ukrán férfitól. Larisza Szarhan, a hivatal szóvivőjének szavai szerint ezen a listán Ukrajnába menekült orosz ellenzékiek, jórészt újságírók szerepelnek, akiket Babcsenkóhoz hasonlóan meg akartak öletni.

A főügyész mostani Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a merényletek 47 potenciális áldozata zömében közismert ukrán és “volt oroszországi” újságíró. Hozzátette: már tájékoztatták őket a veszélyről, és jelenleg védelmüket szervezik. Hozzátette, hogy a nyomozóhatóságok fontos bizonyítékokhoz jutottak Borisz Herman, a Babcsenko megölésének megszervezésével meggyanúsított ukrán férfi és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatokról, amelyeket később tárnak a nyilvánosság elé.

A főügyész és Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a nap folyamán tájékoztatták a G7 országok, valamint Norvégia, Ausztrália, az Európai Unió és az Európa Tanács Kijevben akkreditált diplomáciai képviseleteinak a vezetőit arról, miért volt szükség az újságíró halálának megrendezésére.

A nagyköveteknek kifejtették, hogy a különleges művelet e formája lehetővé tette Babcsenko halálának megelőzését, továbbá dokumentálhatták a gyilkosság szervezőjének lépéseit, és bizonyítékokat szerezhettek a szervező és a megrendelő kapcsolatairól. A főügyész ígéretet tett arra, hogy a művelet részleteit, amint az a nyomozás szempontjából lehetővé válik, azonnal nyilvánosságra hozzák.

Kedd este arról jelentek meg hírek, hogy a 41 éves orosz állampolgárságú, Vlagyimir Putyin orosz elnököt ádázul bíráló orosz újságírót, tévés műsorvezetőt, Babcsenkót lelőtték kijevi lakásának küszöbén. Három lövést kapott a hátába, és kórházba szállítás közben, a mentőben belehalt sérüléseibe.

Hricak, az SZBU vezetője a napokban jelentette be, hogy az újságíró él, megölését az ukrán titkosszolgálat rendezte meg, mert valóban az életére törtek, méghozzá az orosz titkosszolgálatok megbízásából. Aznap őrizetbe is vették azt az ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz titkosszolgálatok megbízásából ő szervezte meg a gyilkosságot, pontosabban, felbérelt egy férfit Babcsenko megölésére. Az illető Borisz Herman, a Smajszer fegyvergyártó vállalat igazgatója. A férfit csütörtökön az illetékes kijevi kerületi bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A gyilkosságra felbérelt férfi – aki korábban a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél – rögtön jelentette az SZBU-nak, amint Herman megkereste őt ajánlatával.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett felhívás szerint az Univer felelős élelmiszergyártóként a NÉBIH országos felhívására vizsgálatot kezdeményezett a termékben használt fűszerkömény alkaloida tartalmára. A vizsgálat a köményben az elfogadható szintet meghaladó mértékben idegen növényből származó atropint mutatott ki.

Az összetevő által érintett késztermék vizsgálata folyamatban van. Amíg e vizsgálat igazolja, hogy a termék biztonsággal fogyasztható-e, az Univer azonnali hatállyal visszahívja a honlapon közzétett adatokból beazonosítható, 163 grammos kiszerelésű termékeket. Az Univer kéri az érintett fogyasztókat, hogy a már megvásárolt terméket ne fogyasszák el. Hozzáteszik, hogy a termék egyszeri, vagy rövid ideig tartó fogyasztása nem ártalmas az egészségre.

A tropán alkaloidok egyes növények toxikus hatású anyagai, melyek a növény minden részében, így a magjában is megtalálhatóak. Közismert képviselőjük az atropin, amelyet gyógyászati célra is felhasználnak, az élelmiszerekre vonatkozó elfogadható napi mennyiség legalább százszoros dózisában. Élelmiszerekbe, takarmányokba a növények betakarítása során, gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthatnak be. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

A Nébih az elmúlt hónapokban többször is szennyezett fűszerköményt talált, és vont ki a forgalomból. A hivatal általánosságban javasolta, hogy a vizsgálatok befejezéséig a főzéshez – az őrölt kömény helyett – mindenki a szemes köménymagot részesítse előnyben, és felhasználás előtt azt is alaposan nézze át, nem tartalmaz-e szennyeződést.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalás szerint új szabályok bevezetésével kellene elejét venni a csalásoknak, például EU-szerte kilométeróra-nyilvántartást kellene felállítani, és az egyes nemzeti regiszterekhez így mindegyik uniós tagállam hozzáférhetne. A használt autót vásárlók így a gépjármű korábbi regisztrációs helyétől függetlenül ellenőrizhetnék a futásteljesítményt.

Hangsúlyozták: a számlálók adatait az autó üzembe helyezésétől kezdve minden műszaki vizsgálatnál, karbantartáskor, javításkor és egyéb szervízeléskor kötelezően rögzíteni kellene. Kiemelték ennek kapcsán, hogy Belgiumban és Hollandiában ezen módszernek köszönhetően szinte teljességgel sikerült felszámolni ezt a fajta csalást.

A képviselők felszólították a bizottságot, hogy fogalmazzon meg egyértelmű követelményeket az autógyártók számára a kilométerórák védettségének ellenőrzésére. Végezetül közölték, az EU minden államában bűncselekményként kellene meghatározni a számláló manipulálását, mivel az rontja az utak biztonságát. Ez jelenleg csak hat tagországban számít bűncselekménynek.

“Egyes tagállamokban az eladott autók 5-12 százalékában, a más uniós országból behozott autóknak pedig harminc-ötven százalékában visszatekerték a kilométer-számlálót” – mutatott rá Ismail Ertug jelentéstevő. “Ajánlásaink jogszabálytervezetté formálásával a bizottság évi hat-kilenc milliárd eurót takarítana meg, és visszaállítaná a fogyasztók bizalmát a használtautó-piacban. Az utak is biztonságosabbá válnának. Itt a remek alkalom, hogy a fogyasztók védelme révén tegyük kézzelfoghatóvá, mit is ad nekünk az Európai Unió” – közölte.

Deli Andor EP-képviselő aláhúzta, hogy az óra visszatekerése jelentős anyagi kárt okoz a polgároknak és a közlekedésbiztonságra is veszély jelent, ezért minden eszközzel harcolni kell a csalások visszaszorítása érdekében. “A helyzet a nyugat-európai átlaghoz képest még lesújtóbb a 2004 után csatlakozott tagállamok esetében. Nem hagyhatjuk, hogy a térségünk a nyugaton leselejtezett és hamis számokat mutató gépjárművek lerakatává váljon” – írta közleményében a politikus.

Az állásfoglalás nyomán az Európai Bizottságnak jogszabály-javaslattal kell előállnia, vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem teszi ezt.