Biztonságpiac

A férfival szemben azért indult büntetőeljárás, mert június 8-án alsózsolcai otthonukban egy 24 centiméteres vésővel fejen és halántékon ütötte nagymamáját, majd az eleső sértettre rátaposott.

Az idős asszonyhoz mentőt hívtak, a kórház felé tartva a gyanúsított váratlanul előbb a mentőápolót ököllel halántékon ütötte, majd a gépkocsivezetőt is megtámadta, ököllel orron ütötte.

A férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés miatt indult eljárás.

A második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaságnál a kárbejelentések száma a júniusi viharok, felhőszakadások, jégverések, illetve villámcsapások következtében megközelítette a háromezer darabot, melynek kárösszege meghaladja a 300 millió forintot.

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint a nyár eleji időszakban rendszerint több vihar, felhőszakadás fordul elő, mint az év egyéb időszakában, ezért a biztosítótársaság időben felkészült az ügyfelek átlagosnál nagyobb számú kárbejelentésének gyors rendezésére.

Merőben megváltozott azonban a viharok jellege. Vélhetően a klímaváltozás következtében a viharok egy-egy koncentrált területre csapnak le, de jóval nagyobb intenzitással, mint ahogy azt korábban megszoktuk. A szélerősség ezeken a területeken meghaladhatja egy átlagos vihar szélerősségének mértékét, gyakorlatilag bármilyen héjazati anyagú tetőfedést megrongálhat. A jégverés szintén egyre nagyobb károkat okoz, a szemcsék nagysága akár 6-8 cm átmérőjű lehet is, de a felhőszakadások is akár árvízszerű elöntéseket okozhatnak. Sajnos egyre gyakoribb az úgynevezett szupercellák kialakulása is. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert váratlanul alakul ki, intenzívebb lefolyású, így jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás, ahogy ezt tegnap a Kőszegen élők is megtapasztalhatták. Szakértők szerint a viharok jellegében a jövőben sem várható változás, sőt a hirtelen időjárási változások egyre hevesebbek is lehetnek.

A lokálisan lecsapó viharok a napokban hatalmas károkat okoztak egy-egy településen, kiemelkedően sok kárbejelentés érkezett Szilvásvárad, Ajka és Devecser, illetve Kőszeg környékéről.

A károk jellemzően a háztetők károsodása, valamint az egyes helyiségek beázása kapcsán keletkeztek. Kiemelkedően sok bejelentés érkezett villámlás kapcsán is: a bejelentéseknek 27 százaléka, villámcsapás másodlagos hatása miatt érkezett. Több ezren maradtak áram nélkül, az áramszolgáltatás kimaradása által okozott, így a mélyhűtő leolvadásából eredő károkat szintén téríti a biztosító.

A biztosítótársaság kárszakértő kollégáit a leginkább érintett területre csoportosította, akik folyamatosan végzik a károk felmérését. A bejelentett károk gyorsított ütemben, gyakran már a helyszíni szemle napján, vagy az azt követő napon kifizetésre kerülnek, nagyobb károknál pedig szükség esetén kárelőleget fizet a társaság.

A Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából* kiderült: a legtöbben a tűz, elektromos hiba, beázás és csőtörés okozta károktól féltik az otthonukat. A félelemlistát vezető lakástűz ugyanakkor a káresetek egy százalékát sem teszi ki, míg a biztosítótársaság kárbejelentési statisztikáit a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések vezetik.

Csató Gábor, a szervezet főigazgatója kedden újságíróknak elmondta, külföldi példák alapján elindult a Főpolgármesteri Hivatallal a gondolkodás arról, hogy Budapesten is legyen lehetőség félautomata defibrillátort eljuttatni drónnal az utcai rosszullétekhez.

Az elképzelés szerint az utcai rosszullétnél segédkező laikus életmentőt segítené a drón által szállított defibrillátor, hiszen ezek a repülő eszközök egyes esetekben gyorsabban a helyszínre érkezhetnek, mint a mentőautó.

Csató hozzátette: a drón a defibrillátort három-négy perc alatt az életmentés helyszínére tudja juttatni, és a tízkilométeres repülési hatótávolságot figyelembe véve három-négy ilyen szerkezettel le lehetne fedi a fővárost.

A főigazgató elmondta, szeretné, ha jövő év elején elindulhatna a pilot program. Jelenleg hiányzik a drónok működtetéséhez a szabályozási környezet, a technológia adott.

A Dacian Eagle 2018 fedőnevű, szeptember 15-ig tartó hadgyakorlaton kétszáz román és háromszáz amerikai katona gyakorlatozik. A román légierő hat MiG-21 LanceR vadászgéppel és négy IAR-330 Puma (SOCAT és MEDEVAC) helikopterrel, valamint az ezeket kiszolgáló katonákkal, az amerikai légierő pedig 12 F-15-ös többfunkciós vadászgéppel és az ezeket kiszolgáló személyzettel vesz részt a gyakorlaton.

A Dacian Eagle 2018 hadgyakorlat – a minisztérium közleménye szerint – az aranyosgyéresi román-amerikai gyakorlatok sorába illeszkedik. Keretében a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolnak a két ország katonái.

Duda tavaly május elején jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez, mely útmutatást adna egy új alkotmány későbbi kidolgozásához, illetve a jelenleg hatályos lengyel alkotmány módosításához. A lengyel elnök kedden ismertette azokat a kérdéseket, amelyekről véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezne. Duda a tanácsadó testületének keddi ülésén ismertette azt a 15 kérdést, amelyet a népszavazáson feltenne.

Megkérdezné többek között az állampolgároktól, hogy akarják-e Lengyelország EU- és NATO-tagságának megerősítését az alkotmányban. Egy másik kérdés arra vonatkozna, hogy megerősítsék-e Lengyelország EU-n belüli szuverenitását és a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós joggal szemben.

Arról is megkérdeznék az állampolgárokat, hogy az alkotmány preambuluma hivatkozzék-e Lengyelország és Európa keresztény hagyományára. Megkérdeznék a szavazóktól továbbá, hogy megerősítik-e a – Lengyelországban közvetlenül választott – államfő hatáskörét.

A társadalompolitikai témájú kérdések többek között a családok támogatására, ezen belül az 500+ családi pótlékra való jogosultság sérthetetlenségére, valamint a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár (a nők esetében 60, a férfiaknál 65 év) alkotmányban való rögzítésére vonatkoznának. Az 500+ program keretében a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zlotyt (mintegy 35 ezer forint) kapnak a gyermek 18. születésnapjáig.

Külön kérdést tennének fel arról, hogy megerősítsék-e az alaptörvényben a család, ezen belül az anya mellett az apa szerepének védelmét is, amelyről nem szól a jelenlegi alkotmány.

Korábbi bejelentések szerint Duda júliusban folyamodik hivatalosan a lengyel parlament felsőházához a népszavazás jóváhagyásáért, amelyet tervei szerint idén november 10-én vagy 11-én, a lengyel függetlenség visszaszerzésének 100. évfordulóján tartanának meg.

A lengyel kormánypárti parlamenti többség politikusai többször felvetették az új alkotmány kidolgozásának szükségességét, nem rendelkeznek azonban kétharmados többséggel, amely szükséges lenne az új alkotmány elfogadásához. Emellett többen tartózkodóan nyilatkoztak a Duda által javasolt időzítésről, például azért, mert október végén, november elején esedékes a helyhatósági választások megtartása is.

Az új alkotmány gondolatát elvetik az ellenzéki pártok, kivéve a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti tömörülést, az ellenzéki Kukiz’15-öt, amely viszont a változás erőteljes híve.

A jelenlegi alkotmányt a lengyel parlament mindkét házának együttes ülésén hagyták jóvá 1997 áprilisában – vagyis az EU- és a NATO-csatlakozás előtt -, elfogadását pedig egy hónappal később népszavazásban erősítették meg.

A Reziben élő, akkor 17 éves lány eltűnését 2007 májusában jelentették be szülei a Keszthelyi Rendőrkapitányságon.

A lány eltűnésének az ügyét idén májusban a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának nyomozói vették át, akik felvették a kapcsolatot a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság (ZMRFK) munkatársaival. Keszthelyen ismételten kihallgatták mindazokat, akikről úgy gondolták, hogy információt tudnak adni a lány eltűnéséről.

A baráti kör egyik tagja elmondta a rendőröknek, hogy szemtanúja volt egy olyan jelenetnek, amikor a lány nagybátyja pénzt adott át az unokahúgának. Beszámolt arról is, hogy furcsának, túlzottan bizalmaskodónak és intimnek találta, ahogyan a nagybácsi a lánnyal viselkedett.

A 48 éves férfit a rendőrség május végén, védője jelenlétében hallgatta ki. A nagybácsi – aki 11 évig látszólag a családdal közösen kereste unokahúgát – részletes beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy zsineggel megfojtotta áldozatát, és elmondta azt is, hogy hol rejtette el 2007-ben a holttestet.

A Keszthelytől 8 kilométerre található falu egyik házának pincéjében – ahol a férfi lakott – a rendőrök emberi maradványokat találtak. A csontvázat igazságügyi orvos szakértő vizsgálja meg, hogy kétséget kizáróan bizonyosságot nyerjen, hogy a 17 évesen eltűnt lány földi maradványai kerültek elő.

A férfi ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, előzetes letartóztatását a bíróság június 1-jén elrendelte.

“Az információmegosztás a biztonság megerősítését és a migráció kezelését célzó uniós erőfeszítések kulcsfontosságú eleme, a schengeni információs rendszer pedig ennek lényeges eszköze. A frissített szabályozás új riasztási kategóriákat tartalmaz, képes kezelni az új kihívásokat” – közölte Valentin Radev, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária belügyminisztere.

Új riasztási kategóriákat vezetnek be többek között a kitoloncolásra váró menedékkérők, a terroristagyanús személyek és az eltűnt gyermekek számára. Hatékonyabbá teszik emellett az ujj- és tenyérlenyomat, illetve arckép alapján történő azonosítást.

Julian King, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja üdvözölte a bejelentést, mondván, hogy a SIS megerősítése nyomán elérhetővé válnak a határőrök és a rendőrök számára azok az adatok, amelyek szükségesek a munkájuk elvégzéséhez. Hozzátette: az adatbázis használatának köszönhetően csaknem negyvenezer őrizetbe vétel történt eddig, és nagyjából kétszázezer bűnözőt sikerült nyomon követni.

A tanácsi sajtószolgálat tájékoztatása szerint a nemzeti hatóságok közti együttműködés fokozására szolgáló új szabályok segíteni fogják a küzdelmet a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen, javítják az európai biztonsági helyzetet és hozzájárulnak a migráció hatékonyabb kezeléséhez.

A politikai megállapodást még hivatalosan is jóvá kell hagyniuk az uniós társjogalkotó szerveknek, az EP-nek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak.

A változtatásokat legkésőbb 2021-re életbe kell léptetni.

A 25 éves svéd állampolgárságú férfit 2016 áprilisában vették őrizetbe Brüsszelben, azóta egy belgiumi börtönben raboskodott. A tájékoztatás szerint hétfőn a francia fővárosba szállították nemzetközi elfogatóparancs alapján, ahol az ügyben eljáró bíróság dönteni fog a vádemelésről.

A férfit terrorista gyilkosságokban való bűnrészességgel gyanúsítják, a hatóságok szerint ő készítette a robbanóöveket, amelyeket a párizsi merénylők használtak. A gyanúsított tagadja, hogy bármilyen szerepe is lett volna a robbanóeszközök készítésében.

Krayemmel szemben a 2016. márciusi 22-i brüsszeli merényletekkel kapcsolatban is vádat emeltek. Ő vásárolta meg a robbantásoknál használt táskákat, és ő maga is öngyilkos támadást tervezett elkövetni, de végül elállt szándékától, elhagyta a helyszínt, a nála lévő robbanószert pedig vallomása szerint egy vécébe öntötte.

A sajtó hírei szerint Osama Krayem szülei szíriai menekültek voltak, ő már Svédországban született, 2014-ben azonban Szíriába utazott, és csak később tért vissza Európába.

Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre 2016. március 22-én terrortámadást, amelyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, ezekben 130 ember vesztette életét.

Mindkét támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

Polt felszólalásában rámutatott: az Európai Unióban (EU)14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt – mondta a legfőbb ügyész.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.

Polt kitért arra is: egyelőre “nem világos”, hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd.

Ladislav Hamran a rendezvényen magyarul elmondott beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az Eurojust, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.

Az Eurojust elnöke kiemelte, hogy bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.

Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és Poltnak a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála “szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul” – jegyezte meg.

Az unió tagállamai között Magyarország a hetedik helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte – mondta az uniós szervezet elnöke.

Polt a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta Hamrannak európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül a magyar ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért. A legfőbb ügyész emellett számos magyar ügyésznek adott át elismeréseket az ügyészség napja alkalmából. A szervezet több mint negyedszázada ünnepli meg, hogy 1871-ben kihirdették az első magyar ügyészségi törvényt.

Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek – labdarúgó fogadási csalások – kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.

Nurettin Canikli elmondta: a török katonák állandó bázisokat alakítanak majd ki a térségben. A tárcavezető leszögezte, hogy a beavatkozás átmeneti és nem fogja sérteni Irak területi épségét.

A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. A lázadók főhadiszállása az észak-iraki Kandil-hegységben, második legjelentősebb központja pedig a nyugatabbra található, némileg kedvezőbb földrajzi adottságú Szindzsár-hegységben található.

A török védelmi miniszter kedden emlékeztetett: a török légierő időről időre eddig is hajtott végre csapásokat az iraki határ túloldalán. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani, fokozott fellépés más, a beavatkozás a napokban a következő fázisba ért. Canikli nem részletezte, hogy mit ért pontosan következő fázison.

Hozzátette egyúttal: a török haderő az év eleje óta több mint ötszáz terroristát tett ártalmatlanná Észak-Irakban. Rámutatott arra is, hogy az utóbbi időben a szakadárok nagy számban szivárognak át Törökországba. A vidék rendkívül hegyes, ami megkönnyíti a helyismerettel rendelkező terroristák mozgását – húzta alá.

A török haderő közlése szerint keddre virradó éjszaka vadászgépeik 12 célpontot semmisítettek meg főként Kandil és Szindzsár térségében.

A beruházás 143 millió forintba, a 2014 óta működő kamerarendszer fenntartása évi 40 millió forintba kerül.

A polgármesteri hivatal Szita Károly polgármestert idézve közölte, hogy “a XXI. század legnagyobb hiánycikke nem a pénz, hanem a biztonság”, és a rendőrök, valamint a közterület-felügyelők munkáján kívül a kamerarendszernek is nagy szerepe van abban, hogy Kaposvár az ország egyik legbiztonságosabb városa lett.

A politikus a fejlesztés szükségességét a 2019 végéig tartó, Németh István egykori polgármesterről elnevezett, 180 milliárd forintos városfejlesztési program keretében épülő létesítmények megőrzésével, az illegális szemétlerakók felszámolásával, a szemetelők beazonosításnak szükségességével is indokolta.

A hivatal közleménye szerint Molnár Gábornak, Somogy rendőrfőkapitányának adatai szerint Kaposváron a kamerarendszer működése óta a regisztrált bűncselekmények száma 3000-ről 1200-ra esett vissza, a közterületen elkövetett bűncselekményeké a 2013-as 565-ről 2016-ra 286-ra mérséklődött.

A kamerák a bűnmegelőzést és a felderítést is nagyban segítik. A rendszer bővítésével biztonságosabb, rendezettebb, szebb, a befektetők számára vonzóbb lesz Kaposvár – hangsúlyozta Molnár.

A közlemény szerint a Vivienvíz Kft. a literes kiszerelésű, március 27-én gyártott és minőségét 2019. március 27-ig megőrző Lupilu szénsavmentes ásványvíz visszahívásáról azért döntött, mert az általa és a Lidl Magyarország megbízásából végzett utóellenőrző vizsgálatok ellentétes eredményt mutatnak.

Az egymásnak ellentmondó értékek miatt az Országos Közegészségügyi Intézettől kontrollvizsgálatot is kértek, amelynek eredményeiről a cég a közvéleményt is tájékoztatni fogja.

Kiemelték, hogy a szakorvosi vélemények szerint egészséges szervezetben jellemzően nem okoz problémát a Lidl vizsgálata során talált baktérium, amely a környezetben, vizesblokkokban, sőt az emberi bőrön is jelen van. Hozzátették: a termék ápri hétfőn az MTI-vellisban került az áruház polcaira, és azóta semmilyen visszajelzés vagy panasz nem érkezett sem a Lidl Magyarországhoz, sem pedig a palackozó üzemhez.

A gyártó hangsúlyozta, hogy saját laboratóriumában a Lupilu sajátmárkás terméket a gyártás során háromóránként ellenőrzik, valamint a késztermékeket rendszeresen vizsgáltatják akkreditált laboratóriumokban is. A Lupilu termékek gyártása esetén minden tételnek akkreditált mérési eredménnyel kell rendelkeznie.

A Lidl Magyarország az MTI megkeresésére közölte, hogy a visszahívás a minőségüket 2019. március 27-ig megőrző ásványvizeket érinti. A vásárlók ezeket a termékeket szavatossági időtől függetlenül, bármeddig, bármely Lidl áruházba visszavihetik, az áruházlánc a vásárlást igazoló blokk nélkül visszaveszi, értékét maradéktalanul megtéríti.

Kiemelték, hogy amint tudomást szereztek arról, hogy a termék fogyasztása nem biztonságos, haladéktalanul levették a polcokról. Egyúttal megkezdték az érintett termékek visszagyűjtésének kommunikációját a vállalat weboldalán, valamint az érintett áruházakban kihelyezett plakátokon.

A keleti (orosz) fenyegetettség mellett a NATO-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a déli fenyegetettség, különösen a tömeges illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorveszély – nyilatkozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor szerint a világon komoly változások mentek végbe, és azok arra inspirálják az országok vezetőit, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fordítsanak a biztonságra.

A miniszter múlt héten részt vett Brüsszelben a védelmi miniszterek tanácskozásán, amelyen elmondása szerint a fő téma a július eleji NATO-csúcsértekezletre való felkészülés volt.

Emellett tanácskoztak a védelmi költségvetésről, a rendelkezésre álló erőkről, a katonai szervezetek számáról és azok minél gyorsabb alkalmazásáról – ismertette a miniszter.

Mukics Dániel közölte: a héten Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, valamint Sopron térségében permetezik a kifejlett szúnyogokat.

A fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt területeken – ahol a levegőről kijuttatott vegyszer nem érné el a rovarokat – földi eljárással, autóról permeteznek – tette hozzá.

Az elmúlt héten az előzetes terveknek megfelelően 35 ezer hektáron, 213 településen és Budapest hat kerületében irtották a szúnyogokat. A Balatonon, a Tisza-tavon és a Duna mentén biológiai módszerrel gyérítették a lárvákat – közölte.

A www.katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen mikor permeteznek. Ugyanakkor az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére, önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte a helyettes szóvivő.

Magyarország “bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát” uniós külső határa védelmével – mondta a kancellár az ARD német országos köztelevízióban késő este sugárzott interjúban.

Angela Merkel német kancellárHangsúlyozta: veszélyezteti az Európai Uniót, hogy a tagállamoknak még nem sikerült közös álláspontra jutniuk a migráció kezeléséről, ezért minden erejével dolgozik egy új uniós menekültügyi rendszer felépítésén.

Létre kell hozni egy közös menekültügyi hivatalt, és egységes szabványokat kell bevezetni a menekültügyi eljárásokban, a közösségen belüli mozgás szabadságának megőrzéséhez pedig fel kell állítani egy “igazi, európai határvédelmi rendőrséget”, amely akkor is tevékenykedhet, ha fellépése “nem tetszik” az érintett, uniós külső határral rendelkező tagországnak – mondta Merkel.

Arról is beszélt, hogy a menekültügyi rendszer megújításával együtt erősíteni kell a nemzetközi fejlesztési együttműködést, hogy az EU sikeresebb legyen a menekülésre kényszerítő okok felszámolásában.

Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer belügyminiszter készülő menekültügyi reformcsomagjában várhatóan szerepel, hogy meg kell tagadni a belépést a határon a papírok nélkül, vagy más EU-tagországban már regisztrált menedékkérőktől, elmondta, hogy a kormányon belüli egyeztetések még nem értek véget.

Hozzátette, hogy az uniós jog a nemzeti jog felett áll, és tartózkodni kell az egyoldalú, nemzeti szintű lépésektől. Mint mondta, “csak az európai megoldás az igazi megoldás”.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt visszaélésekről szólva kiemelte, hogy valóban megrendült a lakosság bizalma az állami intézmények jogszerű munkájában, és a hatóságnál történtekért ő viseli a politikai felelősséget. Hozzátette, hogy sokkal korábban el kellett volna kezdeni a BAMF fejlesztését, mert a hatóság nem volt felkészülve a 2015-ben elmélyült válság kezelésére.

Azonban így is sok változást véghezvittek, amikor például kiderült, hogy nemcsak menedéket remélő, hanem terrortámadást tervező szíriaiak is érkeznek, szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a polgárháborús országból származó emberek menedékjogi kérelmeit személyes meghallgatás nélkül, egy kérdőív alapján bírálják el – mondta a kancellár.

A német sajtóban Susanna néven azonosított 14 éves lány megerőszakolásával és meggyilkolásával, és a kettős bűncselekmény iraki menedékkérő gyanúsítottjával kapcsolatban kiemelte, hogy ennek a “tragikus, szomorú, szörnyű” esetnek is az a tanulsága, hogy előre kell vinni a német menekültügy reformját, ki kell alakítani a belügyminiszter terveiben szereplő új típusú befogadóközpontokat, amelyek révén gyorsabban le lehet folytatni a menedékjogi eljárásokat. Utána a védelemre nem jogosult kérelmezőket következetesen vissza kell juttatni a hazájukba, a menekülteket pedig be kell illeszteni a társadalomba – fejtette ki Merkel.

Az olyan nagy nemzetközi események, mint például a világversenyek mindig megnövekedett online jelenléttel járnak: az emberek ilyenkor különösen szeretnek fényképeket megosztani, bejegyzéseket közzétenni stb. Ilyenkor még gyakoribb a nyilvánosan elérhető hálózatok használata is. Ugyanakkor sokszor nemcsak egyszerű képeket osztanak meg ilyenkor, hiszen ma már a legtöbb múzeumjegy és egyéb turisztikai program megvásárlását az interneten keresztül intézik, így gyakran előfordul, hogy pénzügyi tranzakciók titkosítatlan wifin keresztül történnek. Ha egy hálózat védtelen, akkor a rajta keresztül továbbított adatokat bárki – nem feltétlenül bűnözők – láthatja, letöltheti és/vagy felhasználhatja saját céljaira.

A Kaspersky Lab megvizsgálta a 2018-as FIFA labdarúgó-világbajnokság 11 helyszínén található nyilvános wifi hálózatokat és az eredmények azt mutatják, hogy nem minden vezeték nélküli hálózat rendelkezik titkosítási- és hitelesítési algoritmusokkal. Ez azt jelenti, hogy a hekkereknek csupán egy hozzáférési pont közelében kell lenniük ahhoz, hogy hozzájussanak a felkészületlen felhasználók értékes adataihoz.

A legtöbb nem megbízható wifi hálózatok a következő városokban találhatók: Szentpétervár (37%), Kalinyingrád (35%), és Rosztov (32%). Ezzel szemben a legtöbb védett wifi-t kisvárosokban találták: Szaranszk – a wifi hálózatok 10%-a volt védtelen és Szamara – 17%. Az itt működő wifi hálózatok majdnem kétharmada használja a WPA/WPA2 (Wi-Fi Protected Access) protokollt a forgalom titkosításához. Az a protokoll az egyik legbiztonságosabbnak számít.

A wi-fi hálózatok és titkosítások százalékos aránya a FIFA labdarúgó-világbajnokság helyszínein. Fontos megjegyezni, hogy a WPA/WPA2 hálózatok is lehetővé teszik a brute-force és a dictionary támadást, továbbá a KRACK támadásokat (Key Reinstallation Attack), azaz nincs teljeskörű biztonság sajnos.

„A forgalom titkosításának hiánya, az olyan nagy nemzetközi eseményekkel egy időben, mint a FIFA idei labdarúgó-világbajnoksága, és a vezeték nélküli wifi hálózatok tömeges mennyisége könnyű célpontokká válnak a kiberbűnözők számára. Annak ellenére, hogy a FIFA helyszínein a wifi-hálózatok többsége a WPA/WPA2 protokollt használja, nem tekinthetők biztonságosnak, hiszen a jelszavak mindenki számára elérhetőek. Kutatásaink ismét azt erősítik, hogy a kiberbiztonságnak átfogónak kell lenni és a teljes infrastruktúrát kell érintenie, nemcsak bizonyos pontjait. A FIFA megerősítette, hogy az idei VB biztonságos, de a felhasználóknak tisztában kell lenniük, hogy a különböző helyszíneken lévő nyilvános wifi-hálózatokra ez nem vonatkozik.” – mondta Denis Legezo, a Kaspersky Lab vezető biztonsági kutatója.

Így védekezhet
• Amikor csak lehetséges, használjon VPN-t (Virtual Private Network). A VPN-en keresztül küldött adatok még akkor sem olvashatóak, ha a bűnözők hozzáférnek. Például a Kaspersky Secure Connection VPN megoldása bármikor bekapcsolható, ha a kapcsolat nem tűnik biztonságosnak.
• Ne használjon olyan hálózatot, aminek nincs jelszavas védelme.
• Még akkor is legyen óvatos, ha a jelszó erősnek tűnik. A bűnözők kideríthetik a hálózati jelszót és létrehozhatnak egy ál-hálózatot ugyanazzal a jelszóval, amely segítségével már könnyedén hozzáférhetnek adatainkhoz.
• Ha mindenképp használnia kell egy nyilvános hálózatot, legyen körültekintő, hogy milyen adatokat továbbít rajta. Például pénzügyi tranzakciókat ne hajtson végre ismeretlen hálózatokon.
• Tiltsa le az automatikus csatlakozást a wifi-hálózatokra.

Putyin elmondta, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok javításának különféle eszközei vannak, beleértve a személyes találkozókat. Megjegyezte, hogy nemzetközi fórumokon már találkozott az amerikai elnökkel, de az ilyen eszmecseréken nem lehet kellő figyelmet szentelni az orosz-amerikai kapcsolatoknak, és hasznos lenne a kétoldalú megbeszélés. Csupán az a kérdés – tette hozzá -, hogy az egyesült államokbeli belpolitikai helyzet ezt lehetővé teszi-e.

“Remélem, hogy ezt megtörténik. Mindenesetre mi készen állunk erre. Szerintem a labda az amerikaiak térfelén pattog” – mondta az orosz elnök.

Arról kérdezték, hogy milyenek a személyes tapasztalatai Donald Trumppal. Putyin szerint dacára annak, hogy az amerikai elnököt gyakran, különösen mostanság bírálják a nemzetközi porondon, kritizálják a gazdasági téren hozott döntéseit is, az ő személyes tapasztalata az, hogy Trump “elmélyedő ember, tud hallgatni és reagálni a tárgyalópartner által felhozott érvekre”, mindezek alapján pedig feltételezhető, hogy majdani találkozójuk építő szellemű lesz.

“Sokféleképpen lehet viszonyulni azokhoz a döntésekhez, amelyeket az Egyesült Államokban hoznak, beleértve az amerikai elnök által hozott döntéseket is. Lehet bírálni. Valóban, ott sok minden bírálatot érdemel. Van azonban egy olyan körülmény, amelyről már szót ejtettem: Trump betartja a választási kampányban tett ígéreteit” – mondta Putyin.

A minap a The Wall Street Journal amerikai napilap és a TASZSZ hírügynökség is olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint az orosz-amerikai csúcstalálkozó osztrák közvetítéssel, Bécsben, akár már Trump júliusi európai látogatása idején létrejöhet. A WSJ egy meg nem nevezett európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a csúcstalálkozó megrendezésére Putyin kérte hétfői ausztriai látogatásán Sebastian Kurz osztrák kancellárt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombaton megerősítette, hogy Putyin és Trump legutóbbi telefonbeszélgetésén Bécs is felmerült a csúcstalálkozó szóba jöhető helyszínei között, és a Kurzcal folytatott megbeszélésen is terítékre került ez, de továbbra sincs erről semmilyen konkrét megállapodás.

Putyin és Trump március 20-án, két nappal az orosz elnök újraválasztása után beszélt utoljára egymással telefonon.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy nyilatkozott: az emléktábla felállítását tíz évvel ezelőtt helyi magyarok kezdeményezték. Az Országgyűlés 2016-ban június 10-ét a magyar hősi halott haditengerészek emléknapjává nevezte ki, és kötelezte a kormányt, hogy állítson emléktáblát a pulai temetőben. “Abban, hogy ez ma itt állhat a haditengerészeti temetőben, nagy szerepe volt a helyi magyar szervezetnek és a zágrábi magyar nagykövetségnek is” – mondta.

Emlékeztetett, hogy az emléktáblát tavaly Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel. “Fontos, hogy ennyi év után megemlékezzünk mindazokról, akiknek a sírjára már senki nem hoz virágot” – húzta alá. A pulai haditengerészeti temetőben a magyar tengerészek hősi halálának 100. évfordulóján tartott beszédében kiemelte, hogy a megemlékezés és maga az emlékhely is erősíti a nemzeti együvé tartozást. “Az itt élő magyarok és a városba látogató magyar turisták számára is emlékezési pont” – mondta.

Európa hatodik legnagyobb és legerősebb flottája volt a monarchia tengerészete, a legénység húsz százalékát pedig a magyarok adták – mutatott rá.

A Szent István csatahajó elsüllyedésének 90. évfordulóján, 2008. októberében magyar búvárok a csatahajó maradványainál is emléktáblát helyeztek el. A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, roncsait az 1970-es években jugoszláv búvárok derítették fel. Az utóbbi több mint két évtizedben a hajóroncsot magyar búvárok több alkalommal (1994, 2008) is átkutatták, de állapota és a kiemelés költségei miatt alig van rá remény, hogy valaha is a felszínre kerüljön. A hajó elsüllyesztésénél 89 magyar tengerész vesztette életét a hullámsírban.

A PSD elnöke – aki ellen két korrupciós ügyben is büntető eljárás folyik és van már egy felfüggesztett börtönbüntetése – a nemzeti színű óriászászlóval bevont bukaresti ormánypalota előtt az ország minden tájáról összesereglett több százezer híve előtt beszélt. Kifejtette: véget kell vetni az igazságszolgáltatást, fegyveres szerveket, a médiát és intézményeket behálózó sötét háttérhatalom, az úgynevezett “párhuzamos állam” uralmának, amely zsarolással, megfélemlítéssel próbálja aláásni a választói meghatalmazással működő parlament és kormány munkáját.

Dragnea szerint az aktív lakosság kétharmadát lehallgatják, és bárki egy hamis feljelentésen alapuló sztálinista kirakatper célpontjává válhat. A PSD elnöke szerint a “párhuzamos államot” Traian Basescu volt államfő hozta létre, de most már a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis szolgálatában áll. Dragnea azt mondta: Iohannis valójában foglya ennek a rejtőző hatalomnak, mert szerinte az elnök illegálisan szerezte ingatlanvagyonát és a “párhuzamos állam” segítségével kerülte el a felelősségre vonást.

Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE vezetője beszédében azt állította: a román demokráciát és jogállamot veszélyezteti a médiát, igazságszolgáltatást, erőszakszervezeteket és közigazgatást behálózó “párhuzamos állam”. A szenátus elnöke azt ígérte: a parlament tesz majd arról, hogy véget vessenek az illegális lehallgatásoknak.

Gabriela Firea bukaresti főpolgármester szerint a tüntetők méltóságuk, szabadságuk és “voksuk” megvédése érdekében gyűltek össze, nem engednek a kisebbség diktatúrájának, “meg akarják leckéztetni” a kormánypártok rágalmazóit, követelik a többség választói akaratának tiszteletben tartását.

Az emberek által magasba emelt plakátokon, és a színpad körüli kivetítőkön “Elég a sztálinista perekből”, “A visszaéléseitek a szabadságunkat sértik”, “Elég a lehallgatásokból” feliratokat lehetett látni.

A szombati nagygyűlés egy régóta tervezett erődemonstrációja a folyamatos ellenzéki tüntetések által defenzívába szorított kormánykoalíciónak, amely támogatottságát hivatott bebizonyítani. A Victoria-tér ugyanis másfél éve a korrupcióellenes jelszavakkal rendezett ellenzéki tüntetésektől hangos, amelyek résztvevői azt hangoztatják: a szociálliberális kormánykoalíció politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy saját korrupt politikusait megvédje a börtöntől.

A portál a keddi szingapúri csúcstalálkozó előkészítésében résztvevő két, meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte, hogy amennyiben Észak-Korea beleegyezik a teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésbe, Trump Phenjanban megnyitná az Egyesült Államok nagykövetségét is.

Az Axios forrásai hangsúlyozták: erről még nem született döntés, de a csúcstalálkozó egyik témája lesz. A korábban New Yorkban, az Észak- és Dél-Korea határán lévő demilitarizált övezetben és jelenleg Szingapúrban dolgozó amerikai és észak-koreai munkacsoportok szintén megvitatták a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok ügyét.

Az Axios információi szerint az amerikaiakkal együtt dolgozó észak-koreaiak a megbeszéléseken olyan ellentmondásosan nyilatkoztak, hogy nem lehetett leszűrni, a csúcstalálkozón mi várható az észak-koreai féltől.

A hírportál emlékeztetett rá: az 1880-as években az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesített az akkori Koreai Császársággal, de az 1948 szeptemberében kikiáltott Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal soha nem volt diplomáciai viszonya.