Biztonságpiac

Az újság nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőktől kapott információkra hivatkozott a cikkében, s egyúttal utalt arra is, hogy a Donald Trump és Angela Merkel közötti diplomáciai viszony egyre feszültebb.

A lap értesülései szerint Trump még az év elején, a Fehér Házban katonai tanácsadókkal folytatott megbeszélésein mutatott érdeklődést a Németországban lévő amerikai csapatok kivonása iránt. Állítólag meghökkentette őt, hogy milyen nagy létszámú amerikai kontingens van német földön, és ismételten felpanaszolta hogy más országok nem járulnak hozzá tisztességgel a közös biztonság fenntartásához és nem fizetnek be eleget a NATO költségvetésébe. Németországban egyébként 35 ezer aktív állományú amerikai katona teljesít szolgálatot.

Az esetleges csapatkivonásról – a The Washington Post szerint – európai tisztségviselők is tudomást szereztek, de egyelőre mérlegelik, hogy vajon az amerikai elnök valóban szeretné átrendezni, újraszervezni az amerikai katonai jelenlétet Európában, vagy csupán a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet előtti tárgyalási taktikáról van szó. Brüsszelben ugyanis Trump várhatóan ismét előhozza, hogy a NATO-tagországoknak az eddigieknél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közös védelmi költségekhez.

Cikkében a The Washington Post azt azért leszögezte, hogy információi szerint a Pentagonban a katonai szakértők egyelőre nem foglalkoznak a Németországban lévő amerikai katonák létszámával, ennek költségeivel vagy a kontingens esetleges csökkentésével, és maga a Pentagon (védelmi minisztérium) sem kapott felkérést konkrétumok megvizsgálására.

A cikk megjelenése után a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: nem kérte fel a védelmi minisztériumot a Németországban lévő amerikai csapatok újrapozícionálásának elemzésére. “De – tette hozzá a közlemény – a Pentagon folyamatosan értékeli a külföldön szolgálatot teljesítők munkáját.”

Kommünikét adott ki a The Washington Post cikkének megjelenése után a Pentagon is, Eric Pahon szóvivő minden olyan feltételezést és információt elutasított, amely szerint bárki is fontolgatna teljes vagy részleges csapatkivonást. “A Pentagon rendszeresen felülvizsgálja katonái teljesítményét és az ehhez kapcsolódó költségeket” – olvasható a tárca közleményében.

A második világháború vége óta Németországban lévő amerikai csapatok jelenléte elemzők szerint egyfajta garancia arra, hogy Oroszország ne rohanhassa le Európát. A The Washington Post arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonák német bázisokról indulnak észak-afrikai vagy közel-keleti bevetésekre is.

A The Washington Post egyébként korábban azt írta, hogy Trump állítólag azt javasolta volna Emmanuel Macron francia államfőnek, hogy léptesse ki országát az Európai Unióból. Erre a lapinformációra péntek estig sem Washingtonban, sem Párizsban nem reagáltak.

A kormányfő kiemelte, ma Európában a rend, a béke és a biztonság már nem magától értetődő dolog, egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tenni, hogy “fenntartsuk saját civilizációnk több ezer éves rendjét”. Ilyenkor felértékelődik a rend, a béke és vele együtt annak őreinek, védelmezőinek szerepe – hangsúlyozta.

A magyarok békében és biztonságban akarnak élni, ezért a jövőben is szükség lesz – sőt Európa jelenlegi helyzetét látva még az eddigieknél is nagyobb szükség lesz – bátor, jól képzett, hazájukat és nemzetüket szerető egyenruhásokra – mondta Orbán.

A magyarok azt várják, hogy ne kelljen félniük sem nappal, sem éjszaka, sem vidéken, sem városban, sem közterületen, sem az otthonukban, továbbá hogy ne kelljen félteniük sem saját maguk, sem szeretteik testi épségét, emberi méltóságát, sem saját javaikat, sem az ország vagyonát. Azt is várják, hogy a rendőrség a törvényes rend helyreállításában, a társadalmi szabályok érvényesítésében és a törvénytisztelő magatartás elismerésében mutasson példát – fogalmazott a kormányfő, jelezve, hogy a rendvédelemben dolgozóknak ezért feddhetetlennek és rendíthetetlennek kell lenniük.

A végzősöknek a miniszterelnök azt mondta: nemcsak egy diplomát szereztek, hanem esküt is tettek, és így szolgálatba léphetnek, a fogadalommal pedig a magyar jogrendszer és az ezeréves államiság megőrzése iránt is elkötelezték magukat. Hozzátette: bizonyára azért is választották ezt a hivatást, mert szeretik Magyarországot, a hazájukat, a nemzetüket, a kultúránkat, és hisznek abban, hogy ezek olyan fontos dolgok, amelyeket közösen meg kell védeni.

“Az a rend, amelyet önök védelmeznek, a szabadságból született. Szabadságukkal élve a magyarok eldöntötték, milyen országot akarnak maguknak. Ennek az akaratnak a végrehajtói vagyunk mi mindannyian” – fogalmazott Orbán, felhívva az esküt tettek figyelmét, hogy noha a törvényeket az Országgyűlés hozza, “önökre hárul a feladat, hogy a jogszabályok be is legyenek tartva”. Végül azt kívánta nekik, mutassanak jó példát mindenkinek emberségből, határozottságból és törvénytiszteletből is.

A Kapisztrán téren tartott tisztavatáson részt vett mások mellett Pintér Sándor belügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is. Az ünnepségen kiosztott sajtóanyagban azt is írták, hogy a rendészettudományi kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra csaknem tízszeres a túljelentkezés. A most esküt tett hallgatók már július 2-án megkezdik szolgálatukat.

Az NKE Rendészettudományi Karának 218 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt tette le a tiszti esküt. A karról idén 170 tiszt kerül a rendőrséghez, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről az adóhivatal informatikai rendszerével a Magyar Posta gondoskodik felügyeleti szolgáltatóként. Az automataberendezések üzemeltetői gépenként 120 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a telepítés költségeire.

A NAV szerint a rendszer az automata üzemeltetőjének is előnyös, hiszen a bevételek alakulása mellett az is kontrollálható, hogy mikor kell feltölteni a készüléket. Az étel- és italautomaták piacán bevezetett új rendszer az online pénztárgépekhez és az elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrzési rendszerhez hasonlóan az adóbevételek növelését, a gazdaság fehérítését szolgálja.

Pogány Péter, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese közölte: mintegy féléves nyomozás eredményeként fogták el a pápai kapitányság munkatársai a gyanúsítottakat. A nyomozás adatai szerint a 61 és 32 éves, Győr-Moson-Sopron megyei férfi 2017 decemberétől 2018 júniusáig vadászati jogosultság nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat, amelyeknek a vadgazdálkodási értéke több millió forint.

Nagy Ákos, a Pápai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a két férfit június 20-án hajnalban a Veszprém megyei Gic községben fogták el. Gépkocsijukban egy őzbak és egy muflonjerke tetemét, az utastérben pedig vadászkutyát, fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint egy – tiltott vadászati eszköznek minősülő – céltávcsőre szerelhető éjjellátót is találtak. Később elfogták segítőjüket is, egy vadgazdálkodásra jogosult szervezeténél dolgozó Veszprém megyei 32 éves férfit, aki információval segítette őket.

Orvvadászat és lopás megalapozott gyanúja miatt, illetve ezek bűnsegédlete miatt indult eljárás a gyanúsítottak ellen, akiknek a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat. Az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gímszarvasbika, dámszarvas és őzbak trófeája is előkerült – közölte a sajtótájékoztatón Pintér Csaba, az Agrárminisztérium Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táji Osztályának vezetője.

Hercsel György Győr-Moson-Sopron megyei főállatorvos elmondta: z egyik győri családi házban rossz higiénés körülmények között tárolt több mint másfél mázsányi szalámit, kolbászt, szalonnát találtak. Egy másik, Győr környéki házban pedig az úgynevezett tenyészetinformációs rendszerben rögzítést elmulasztva tartottak csaknem hatvan tyúkot, egy kecskét, három szamarat, tizenkét nagysúlyú mangalicát és öt dámvadat – tette hozzá.

Sajtójelentések szerint a szóvivőnő szerdától kap védelmet. Sanders nem kívánta kommentálni a sajtóértesüléseket, a titkosszolgálat szóvivője pedig a CNN hírtelevízióban azt mondta, hogy biztonsági okokból soha nem kommentálják az ilyen jellegű információkat.

Sanders védelmének elrendelésére azt követően kerül sor, hogy a hétvégén a szóvivőnőt és családját kitessékelték egy virginiai étteremből azzal az indoklással, hogy mivel Donald Trump kormányzatának munkatársa, ezért nem kívánatos vendég. A nagy vitát kavart eset után Maxine Waters demokrata párti képviselőnő a hétvégén Los Angelesben egy rendezvényen arra biztatta az amerikaiakat, hogy “zaklassák” a Trump-kormányzat munkatársait.

“Ha étteremben, boltban vagy benzinkútnál meglátnak egy kormánytagot, tessék odamenni, villámcsődületet rendezni és tudatni velük, hogy többé már sehol sem kívánatosak” – fogalmazott a képviselőnő, akinek beszédét valaki feltette az egyik videómegosztó portálra, és így hétfőn már egész Amerika tudomást szerzett róla. Trump “rendkívül alacsony intelligenciahányadossal rendelkező” törvényhozónak minősítette Waterst, republikánus politikusok lemondásra szólították fel a kaliforniai politikusnőt, és befolyásos demokrata párti politikusok is élesen bírálták őt. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője például nyilatkozatban szögezte le, hogy Waters viselkedése “nem amerikaihoz méltó”.

Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt hetekben megszaporodtak a republikánus politikusok elleni szóbeli bántalmazások. A múlt héten például a Peter Fonda színész, az amerikai elnök legkisebb gyermeke, Barron Trump elrablására buzdította az amerikaiakat. “Szakítsák csak el őt is az anyjától!” – fogalmazott Twitter-bejegyzésében a színész, akit felháborított az amerikai-mexikói határon illegális migráns szüleiktől elválasztott kisgyermekek látványa. S bár Fonda később bocsánatot kért, a titkosszolgálatot értesítették az esetről.

A cikkben az ENSZ menekültügyi főbiztosának levelét ismertették, amelyet az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfőjének küldött előző héten, és amelyben mielőbbi egyeztetést sürgetett az érintett európai országokkal az új tervekről. Filippo Grandi arról számolt be, hogy az UNHCR az IOM-mel közösen dolgozik egy javaslaton ebben az ügyben, amelyet hamarosan az Európai Unió elé fognak tárni.

A két szervezet már jelenleg is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, utóbbiakat pedig visszaküldhetik hazájukba. Az IOM korábban megerősítette, hogy javaslatokat készítenek hasonló platformok felállításáról, de csak az EU határain belül, ugyanakkor leszögezte, hogy egyelőre semmi nincs véglegesítve.

Sajtóhírek szerint az uniós vezetők e heti csúcstalálkozója elé terjesztendő zárónyilatkozat kiszivárgott vázlatában kitérnek majd a menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok EU-n kívüli felállítására. Az azonban az EUObserver szerint egyelőre nem világos, hogyan néznének ki ezek a platformok a gyakorlatban vagy hol hoznák létre őket.

A hírportál arról írt, hogy három lehetséges forgatókönyvet emlegetnek a szakértők. Az első értelmében megállapodnának bizonyos észak-afrikai országokkal, és ott helyeznék el a tengerből kimentett embereket, a menekültek bekerülnének az UNHCR által vezetett áttelepítési programba, mindenki mást hazatoloncolnának.

A második opció az EU-tagállamok közötti egyezségekről, valamint az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítéséről szól. A harmadik forgatókönyv alapján pedig, amelyet amúgy már elvetett az Európai Bizottság, az elutasított menedékkérőket harmadik országokban létrehozandó központokba küldenék az EU-ból.

A központok felállítása szakemberek szerint jogi és biztonsági kihívásokat jelenthet, az ötlet ugyanakkor egyre szélesebb támogatást nyer az unión belül. Azonban kérdés még az is, hogy sikerülne-e találni olyan harmadik országokat, amelyek hajlandók létrehozni a területükön ilyen létesítményeket.

Kedden az Európai Bizottság illetékes szóvivője újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehet az Európai Unión kívülről menekültügyi kérelmet benyújtani a tagállamokban. Erre az egyetlen módot az áttelepítések jelentik, amelyek során valamely uniós tagállam önkéntes alapon befogad olyan kérelmezőket, akikről az UNHCR megállapította, hogy jogosultak nemzetközi védelemre.

Azt írták: az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényalkotó szándéka garantálja az egyén számára a privátszféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is.

Emlékeztettek, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi IIII. törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több alkalommal mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az Alkotmánybíróság 2016-ban felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit hozza összhangba.

Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény 7-ik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-, családi életének és otthonának sérelmével – olvasható a közleményben.

Hozzátették: az új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja és biztosítja a gyülekezési jog szabadságát, és a nemzetközi standardoknak megfelelően, korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlását.

Az orvos tagadja, hogy annak idején közreműködött az újszülött ellopásában. “Senkinek nem adtam semmilyen kislányt” – mondta Vela, aki a kérdések többségére azt válaszolta, hogy nem emlékszik. Az idős férfi Inés Madrigal ügyében állt bíróság elé. Az 1969-ben született nőt örökbe fogadták. Nevelőanyja pedig a nőgyógyászt nevezte meg mint akitől “ajándékba kapta” a kislányt, miután saját gyermeke nem lehetett.

A bíróságon Vela nem ismerte el, hogy az ő aláírása szerepel Madrigal születési anyakönyvi kivonatán, noha egy korábbi vallomásában épp ennek ellenkezőjét mondta. Az idős férfi rossz egészségi állapotára hivatkozva védője igyekezett elkerülni, hogy bíróság elé állítsák, de az orvosszakértő vizsgálata után mégis megtartották a tárgyalást. Madrigal a bíróságon felidézte, hogy nevelőanyja – aki két éve elhunyt – szerint Vela azt mondta neki: szimuláljon terhességet és tömje ki párnákkal a ruháját.

A nő a bíróságra érkezésekor újságíróknak azt mondta: nem számít arra, hogy az eljárás során kiderül, kik a biológiai szülei, viszont itt nem csak róla van szó, mert mindenki tudja, hogy ez elterjedt gyakorlat volt Spanyolországban.

A bíróság épületénél többtucatnyi tüntető gyűlt össze, kezükön sárga kesztyűt viselve, amelyet mozgalmuk jelképeként választottak. Olyan áldozatok, akik állítják: szülés után lopták el csecsemőjüket a kórház közreműködésével, nekik pedig azt mondták, hogy a gyerekek halva születtek vagy fertőzésben haltak meg miután a világra jöttek.

“Igazságot!”, “Elrabolták a gyerekeinket, hol vannak?” – írták a transzparensekre. “Bűnöző” – kiabálták az autó után, amelyben a bíróságról távozó vádlott ült, akire az ügyészség 11 éves börtönbüntetést kért. A megmozduláson ott volt több, az áldozatokat képviselő szervezet is, amelyek adatai szerint mintegy kétezer hasonló ügyben fordultak már Spanyolországban bírósághoz, ám ezek kilencven százalékát elutasították.

A madridi nőgyógyász ügye az első, amely eljutott a bírósági tárgyalásig

Az érdekképviseletek számításai szerint összesen több százezer olyan gyerek lehet, akit ilyen módon elszakítottak szüleiktől a Franco-diktatúra (1939-1975) alatt, és az azt követő években. Kezdetben politikai szempontok szerint, a rezsim számára ideológiailag megfelelő, gyermektelen családok kapták meg a politikai foglyok vagy a rendszer ellenségeinek bélyegzett családok gyerekeit. Később pedig már erkölcsi indokokra hivatkozva, például nem házas, egyedülálló anyáktól is elvettek gyerekeket.

Mindezt gyakorta az egyház, papok, apácák közreműködésével, akik meg voltak győződve arról, hogy ezzel a gyerekek érdekeit szolgálják. Az első évtizedekben anyagi ellentételezés nélkül zajlottak az ügyletek, később azonban már pénzért kínálták a gyerekeket. Az időszakot kutató spanyol történészek szerint ez játszhatott szerepet abban, hogy ez gyakorlat a diktatúra bukása után még sokáig fennmaradt.

A megalapozott gyanú szerint az észak-bácskai Gunarason élő férfi január 1-jére virradóra előzetes szóváltást követően egy lakásban több alkalommal megütötte barátnőjét, majd a sértett fejét falba verte, és nyakát két kézzel leszorította. A bántalmazások következtében a sértett a helyszínen meghalt. A gyanúsított ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, ereit felvágta, azonban rövid idő múlva meggondolta magát, és a szomszédba becsöngetve mentőt és rendőrt hívott.

Huber közölte, a rendőrök a férfit őrizetbe vették, majd gyanúsítottként kihallgatták, melynek során a bűncselekmény elkövetését beismerte. Emberölés bűntette miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozást befejezték, és az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre – tudatta a főhadnagy.

A számítógépes rendszer automatikusan megtagadta a könnyített vízumra irányuló kérelmet Solana egyik korábbi iráni látogatása miatt.

Ez nem azt jelenti, hogy a spanyol politikus egyáltalán nem léphet be az Egyesült Államokba, hanem azt, hogy teljes vízumért kell folyamodnia, amelynek kiadása hosszabb ideg tart, és drágább is.

A könnyített (vagy más néven: ESTA) vízum szabályait még az előző amerikai elnök, Barack Obama szigorította meg. Ennek értelmében a könnyített vízumra jogosult 38 ország állampolgárainak 2011. március elseje óta megtagadják a könnyített vízumot, ha korábban látogatást tettek Iránban, Irakban, Jemenben, Líbiában, Szomáliában vagy Szudánban. Ezért teljes vízumot kell kérniük, amelyhez szükséges egy személyes beszélgetés is az adott ország nagykövetségén vagy konzulátusán.

Solana 1995 és 1999 között irányította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, majd az EU külpolitikáért felelős főbiztosa volt. 2015-ben részt vett az Iránnal kötött többhatalmi atomalku kimunkálásában. 2013-ban Teheránba utazott, hogy részt vegyen Haszán Róháni iráni elnök beiktatási ünnepségén.

Jelenleg azért kíván beutazni az Egyesült Államokba, mert több amerikai egyetemre van vendégtanári meghívása.

A drogellenes világnap apropóján meghívott főreferens elmondta, felmérések szerint a fiatalok többsége először a cannabist próbálja ki, azt követi a herbál, majd megjelennek a különböző gyógyszerek. A veszélyes gyógyszerfogyasztás nemcsak a fiatalok körében, de az egész társadalomban jelen van – tette hozzá.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, a megelőzés szempontjából fontos, hogy a szülők jó viszonyt alakítsanak ki gyerekükkel, ami kiterjed arra is, hogy szabadon beszélnek egymással.

Ha azt látják, hogy a gyermek viselkedése megváltozik, zárkózottá válik, akkor érdemes vele elbeszélgetni vagy szakember segítségét kérni. A gyermekek általában a családban bekövetkező valamilyen krízis után fordulnak kábítószerhez – mondta.

Az ügyvezető kabinet javaslatot fogadott el a titkosszolgálati törvény módosításáról, miszerint a hírszerzők saját arcfelismerő rendszert alakíthatnak ki a rendelkezésükre álló fényképek alapján. Ha a javasolt módosításokat a parlament is jóváhagyja, akkor a cseh titkosszolgálatoknak joguk lesz olyan banki információk lekérésére is, amelyek eddig a hatályos szabályozás szerint banktitoknak minősültek és senki számára nem voltak hozzáférhetőek.

A módosítás ugyanakkor lehetőséget ad a civil és a katonai titkosszolgálatoknak az eltitkolt identitás eddiginél magasabb fokú bebiztosítására a különböző információs rendszerekben, és biztosítaná az állami szervek jobb és hatékonyabb együttműködését a tájékoztatás terén.

Az eddig védett banki információkat a szolgálatok az érintett bankok tudta nélkül szerezhetnék be. Erre jelenleg csak a Cseh Nemzeti Banknak van jogosultsága, a jövőben azonban ezen az úton a hírszerzők is hozzájuthatnának az őket érdeklő adatokhoz.

A kormány által javasolt módosítás az eddigi három hónapról négy hónapra növelné a titkosszolgálati eszközök, alapvetően a lehallgatás, alkalmazását az érintettek tudta nélkül. A módosításokat a cseh civil titkosszolgálat, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) dolgozta ki, de érinti a két katonai szolgálatot is, a Katonai Hírszerzést (VZ), valamint a Külföldi Kapcsolatok és Információk Hivatalát (ÚZSI) is.

A miniszter úton Ázsiába, az alaszkai katonai támaszponton megállva nyilatkozott a vele utazó újságíróknak. Nem nevezte meg konkrétan, hogy mely katonai bázisok adhatnak átmenetileg otthont az illegális bevándorló-családoknak, s arról sem szólt, hogy előreláthatóan hány családot fogadnak majd be. Közölte: a részleteken még dolgoznak.

Korábban mind az egészségügyi és emberi erőforrások minisztériuma, mind a Pentagon (védelmi minisztérium) négy katonai támaszpontot emlegetett, mégpedig három texasit, negyedikként pedig az Arkansas állam fővárosában, Little Rockban lévőt. Mattis ugyanakkor vasárnap leszögezte: kettőnél több tábor nem lesz. Hozzátette, hogy a táborok működtetéséért nem a védelmi tárca felel majd, ez az egészségügyi és emberi erőforrások minisztériumának a feladata lesz.

A Pentagon a kongresszusnak küldött feljegyzésében – amely kiszivárgott az amerikai sajtóban – arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a minisztériumot arra kérték fel, július elejétől az év végéig álljanak rendelkezésre az átmeneti szállások.

A szállások létrehozásának gondolata szerdán merült fel, miután Donald Trump a közfelháborodás hatására aláírta az illegális migráns családok szétszakítását és a gyermekeket a szüleiktől elválasztó gyakorlatot megakadályozó elnöki rendeletet. Az amerikai-mexikói határon ugyanis az elmúlt hetekben több mint kétezer gyermeket választottak el az előzetes letartóztatásba helyezett szüleiktől, s a rendelet értelmében már meg is kezdődött a családok egyesítése. Ezeknek a családoknak az elszállásolására alakít ki a Pentagon átmeneti szállásokat.

A MÁV Zrt. közleményében az áll: az újabb intézkedések költségeit az első negyedévi többletbevételből fedezi a vállalat.

Közölték: mélyen elítélik a munkavállalóikat ért támadásokat és mindent megtesznek a jegyvizsgálók biztonságának garantálásáért. Az intézkedések között említették, hogy több rendőrségi és polgárőrségi megállapodást kötöttek, biztonsági személyzetet, vasútőri kíséretet rendeltek meg, biztonságtechnikai beruházásokat valósítottak meg, valamint kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozók ellen elkövetett bűncselekmények miatt indított eljárásokban.

Tudatták: tavaly 87 támadás ért jegyvizsgálókat. Jellemzően arcon ütötték, leköpték őket vagy verbális agressziót kellett elszenvedniük. Előfordult az is, hogy késsel fenyegették, megrúgták, megütötték, szabad mozgásukban akadályozták őket. Az elkövetők nagy többsége menetjegy nélkül, érvénytelen vagy átruházott jeggyel akart utazni. A bántalmazások csaknem 70 százaléka a forgalmas budapesti elővárosi vasútvonalakon történt, a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon fordult elő a legtöbb atrocitás, az esetek 36 százaléka. Tavaly 75 feljelentést tettek és egy bírósági ítélet született (a többi eljárás folyamatban van).

Ha a munkavállalókat erőszak éri, a vállalatnál jogi segítségnyújtást, rehabilitációs szabadságot, a munkába visszatéréshez mentori segítséget, valamint pszichológiai segítségnyújtást vehetnek igénybe. Kérhetnek jogvédelmet, amely magában foglalja a jogi tanácsadást, beadványkészítést, valamint a nyomozóhatóság és a bíróság előtti jogi képviselet biztosítását.

A MÁV a honlapján megjelent közleményben arról is beszámolt, hogy a támadások megelőzéséért évente csaknem 80 ezer vonatot biztonsági személyzet, 8000-8500 vonatot pedig a Készenléti Rendőrség munkatársai kísérnek. Emellett már tesztelik a testkamerákat, de – folytatták – mivel nincs olyan testkamera a hazai piacon, amely megfelelne a műszaki paramétereknek, jogszabályoknak és adatvédelmi előírásoknak, elhúzódott a folyamat. A rendszer kísérleti jellegű kiterjesztése a budapesti agglomeráció egyes részein idén várható.

Felidézték, hogy április 15-én egy Lajosmizsére tartó személyvonaton bántalmaztak egy jegyvizsgálót, akit a mentők súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A MÁV-Start nyomravezetői díjat is felajánlott, a gyanúsítottat elfogták, büntetőeljárás indult ellene.

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) közleményében azt írta: “betelt a pohár”; ismét bántalmaztak egy jegyvizsgálót, ezúttal Cegléden. A szakszervezet tiltakozik a MÁV-Start “halogató taktikája” ellen, és követeli, hogy a vállalat legalább a közismerten kockázatos vonalakra biztosítson “cselekvőképes vasútőrt vagy utazó rendőrt”.

Meleg János, a VSZ elnöke elmondta: a ceglédi eset csütörtökön történt; a vonaton egy négytagú csoport az utazóközönséget is “vegzálta”. A jegyvizsgáló intézkedni próbált, amikor megütötték; az első ütés elől elhajolt, de a második mellkason találta. Kórházi ellátásra nem volt szüksége. Hozzátette: pénteken Miskolcon pedig egy utas nekilökte a jegyvizsgálót a mozdonynak.

A rendőrkapitányság munkatársai – a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen – folyamatosan és visszatérően ellenőrzik a területet – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a kérész már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján – főként a Körösökön – lelhető fel.

A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához, az elejtéséhez és a birtokban tartásához is – hívták fel a figyelmet.

A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt – írták.

Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

A BBC felidézi, hogy Fernando Ángeles Juárezt, a balközép ellenzéki Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) politikusát múlt hét csütörtökén az otthonában lőtték agyon. Az elkövetők elmenekültek a helyszínről.

Mexikóban július 1-jén tartanak általános választásokat. Ángeles egy héten belül már a harmadik politikus volt, akit meggyilkoltak a nyugat-mexikói Michoacán szövetségi államban. Az ocampói polgármesterjelölt azért indult, hogy felvegye a harcot a korrupció, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

A gyilkosság után az ügyészség Ocampo város vezetésének közbiztonságért felelős tisztviselőjét, Oscar González Garcíát sejtette a bűntett hátterében. Amikor szombaton őrizetbe akarták venni, a helyi rendőrség feltartóztatta a szövetségi ügynököket, akik aztán vasárnap már nagyobb erőkkel vonultak ki, és Gonzálezzel együtt a város 27 rendőrét is őrizetbe vették.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a belső elhárítás egyszerre csapott le a gyanúsítottakra országszerte, két embert Korzikán, a többieket a párizsi régióban, valamint az ország nyugati részén vették őrizetbe vasárnap.

A titkosszolgálatok által hetek óta megfigyelt Action des Forces Opérationelles (AFO – Hadműveleti erők akciója) nevű szélsőjobboldali csoportot egy visszavonult rendőr vezette, s tagjai közül többen korábban a fegyveres erőknél dolgoztak.

A nyomozók szerint a csoport célpontjai egyelőre nem voltak pontosan meghatározottak, a radikális iszlamizmussal kapcsolatba hozható embereket akartak megtámadni. Az LCI francia hírtelevízió úgy értesült, hogy radikális imámokra, börtönből szabaduló iszlamista elítéltekre, valamint kendőt viselő muzulmán nőkre akartak véletlenszerűen az utcán támadni. A titkosszolgálati lehallgatások arra világítottak rá, hogy a csoport tagjai fegyvereket is beszereztek már.

Gérard Collomb belügyminiszter a Twitteren gratulált a titkosszolgálatoknak, amelyek “a mindennapokban vigyáznak a franciák biztonságára minden erőszakos cselekménnyel szemben, bárhonnan is érkezzen az”.

A 2015-ös iszlamista merényletsorozatok óta a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege ritkán foglalkozik a szélsőjobboldali mozgalmak merényletterveinek kivizsgálásával, miután az utóbbi években a terrorfenyegetettség elsősorban az iszlamista radikalizmushoz volt köthető Franciaországban.

A titkosszolgálatok azonban az utóbbi időkben arra hívták fel a figyelmet, hogy az iszlamista terrorfenyegetettség és a Franciaország iszlamizálódása miatti félelmek miatt a korábban egymással versengő szélsőséges csoportok összefogtak a szélsőjobboldalon. A hatóságok szerint azonban az “operációs képességeik korlátozottnak tűnnek”, miután továbbra sem egységesek. Két évvel ezelőtt Patrick Calvar, a belső elhárítás akkori vezetője arra figyelmeztetett, hogy konfliktusra lehet számítani “a szélsőjobboldali mozgalmak és nem az iszlamisták, hanem a muzulmán közösség között”.

Carina Turcant (a név orosz változata szerint Karina Curkant) június 14-én vették őrizetbe, másnap a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amit a gyanúsított múlt szerdán megfellebbezett. Turcan 2016-ban felvette az orosz állampolgárságot és lemondott moldovai útleveléről, de Bukarest szerint román állampolgársággal is rendelkezik.

Arról, hogy a Krím és a Luhanszk áramellátásának megszervezéséről információ szivárgott ki, az RBK szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) szerzett tudomást. Az ügyben az FSZB elhárítási és gazdaságbiztonsági részlege járt el. Turcant több mint egy éven át megfigyelték; a művelet áprilisban-májusban lépett aktív szakaszában.

Az RBK szerint 2014-ben, amikor Ukrajna azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolja az áramot a Krímben, az Inter RAO egyik leányvállalata, a COR szervezte meg az Ukrajnába irányuló energiaszállításokat, ahonnan az áram a félszigetre ment tovább. A szállítási rendszert Turcan dolgozta ki, aki ismerte az orosz tisztségviselők minden ukrajnai kapcsolatát.

Mint arról a lap beszámolt, a Krím orosz elcsatolását követően Oroszországnak meg kellett állapodnia Ukrajnával a saját villamosenergia-termeléssel szinte nem rendelkező félsziget ellátásáról. Ennek üzemeltetője egy, az Inter RAO és a COR által 2014 áprilisában létrehozott cég volt, amely Rinat Ahmetov Donyec-medencei oligarcha DTEK Krimenergo vállalatának közvetítésével vásárolt áramot Ukrajnától, amit aztán a Krímbe szállított.

2014 nyarán az ukrán kormány rendkívüli állapotot vezetett be a belső árampiacon, a Donyec-medencei szénszállítások akadozása miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a Krím áramellátását. Ekkor az Inter RAO elkezdett elektromos energiát Ukrajnába szállítani, amit a Krímbe továbbított. A két fél 1,5 GW 2015-ben történő szállításáról állapodott meg. A COR kilowattóránként 2,4 rubelért szállította az energiát Ukrajnába, amelyből a Krím számára 2,99 rubelért vásárolt vissza tőle. (1 rubel a jelenlegi árfolyamon mintegy 4,4 forintot ér.)

2015 novemberében ismeretlenek felrobbantották az Ukrajna területén át vezető, a Krímbe irányuló távvezetékek tartóoszlopait. Szélsőségesek megakadályozták, hogy Kijev ezeket helyre tudja állítani. Az Oroszországból a Krímbe vezető “energiahíd” első vezetékét egy hét múlva helyezték üzembe. A COR-t 2018 májusában számolták fel.

A Donyec-medencével kapcsolatban az RBK azt tudta meg, hogy 2015 nyara óta, amikor Ukrajna megtagadta, hogy tovább fizesse az el nem ismert “köztársaságokba” irányuló orosz áramszállításokat, ezeket a tételeket az orosz FSZK áramszállító vállalat az ipari fogyasztók számára megszabott tarifa rovására, “normatív veszteségként” kezdte el kezelni. A lap rámutatott, hogy sem az orosz energiaügyi minisztérium, sem pedig a FSZK nem ismerte el, hogy a Donyec-medencébe történő szállításokat veszteségként könyvelik el. A “Luhanszki Népköztársaság” évi 2,5 milliárd kilowattórával való ellátása 2,5-3 milliárd rubelbe kerül. A másik donyec-medencei szakadár entitás, a “Donyecki Népköztársaság” áramból önellátó.

A lap úgy értesült, hogy Turcan őrizetbe vételét követően a hatóságok átkutatták Vjacseszlav Kravcsenko energiaügyi miniszterhelyettes irodáját és lakását. Kravcsenkót azonban az Interfax hírügynökség szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként kezelik. Turcan a vallomásában további három minisztériumi tisztségviselőről tett említést.

Az RBK értesüléseit sem az energiaügyi tárcánál, sem az Inter RAO-bál, sem az SZRV-nél, sem pedig az FSZB-nél nem kommentálták.

Sz. Aurélt első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték, a fia, Sz. Bálint másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A harmadrendű vádlott, L. János ellen még május végén elfogatóparancsot adott ki a bíróság, mert nem jelent meg az akkori tárgyaláson, de miután azóta is ismeretlen helyen tartózkodik, a távollétében ítélték el két év, három évre felfüggesztett börtönre.

Sz. Aurél 2012 óta rendszeresen vásárolt egy dohányboltokat is üzemeltető házaspár zalaegerszegi élelmiszerüzletében, többször beszélt velük befektetésekről, hazai és európai uniós pályázatokról. Így tudta meg, hogy a tulajdonosoknak többször is volt átmeneti pénzügyi nehézségük.

A férfi 2015-ben a fiával elhatározta, hogy pénzt szerez a házaspártól, ezért egy ismerősüket álnéven, Kovács Gézaként mutatták be nekik, olyan befolyásos emberként, aki európai uniós támogatásokat tud intézni és jó kapcsolatokat ápol politikusokkal.

Először egy hévízi szállodában találkoztak 2015 decemberében, akkor az álnéven bemutatkozó férfi azt állította magáról, hogy takarékszövetkezeti elnök, európai parlamenti képviselő, kormánypárti politikusok barátja, és rajtuk keresztül fog támogatásokat szerezni. Azt ígérte, hogy 120 ezer euró támogatást szerez, ezért kétmillió forintos jutalékot kért, amit a házaspártól néhány napon belül meg is kapott.

Később azt ajánlotta, hogy újabb kétmillió forintért a trafikoknak is tud támogatást szerezni. A házaspár 1,5 millió forintot adott át a férfinak 2016 januárjában egy budaörsi áruház melletti parkolóban, majd félmillió forintot néhány nappal később a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren.

A harmadrendű vádlott ezután telefonon arra hivatkozott, hogy a brüsszeli folyósításokat “a magyarországi migránsválság miatt” felfüggesztették. Ennek “kijátszására” azt ajánlotta, hogy 15 ezer euróért brüsszeli lakcímet és munkahelyet igazol a házaspárnak, így Magyarországot “kikerülve” hozzájuthatnak a pénzhez.

Többszöri telefonbeszélgetések, levélváltások és újabb juttatások ígéretével a vádlottak mindig újabb határidőket jelöltek meg a támogatás megérkezésére, a csúszás okaként pedig arra hivatkoztak, hogy “Kovács Géza” rendkívül elfoglalt ember, külföldön tárgyal. A házaspár végül ráállt a 15 ezer euró kifizetésére, amit Ljubljanában kellett átadniuk, mert a “politikus” állítólag éppen ott tárgyalt.

A házaspárnak további hitegetések után azt mondták, hogy Brüsszelben már csak 200 ezer eurós támogatást lehet intézni, ehhez viszont még 30 ezer euró kell. A becsapott vállalkozók ezek után eladták az autójukat, ékszereiket, kölcsönöket kértek. A pénzt végül 2016 áprilisában ismét Ljubljanában, egy hotel kávézójában adták át.

“Kovács Géza” később azt közölte a sértettekkel, hogy töröltek minden támogatást, de a befizetett összegeket majd visszaküldi. Ez nem történt meg, sőt azzal fenyegette meg az üzlettulajdonosokat, hogy “ha hazajön Brüsszelből”, feljelenti őket és bezáratja a boltjaikat.

A tárgyalásokon az elsőrendű vádlott szinte mindent tagadott, a fia részben elismerte a bűnösségét, hasonlóan a harmadrendű vádlotthoz, vallomásaik azonban sokszor ellentmondtak egymásnak. A bíróság arra is kötelezte őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után együtt fizessék meg a 18 millió forintot meghaladó kárt.

Az ítélet nem jogerős, az elsőrendű vádlott felmentésért fellebbez, míg az ügyész, a másodrendű és a harmadrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért.

A közlemény szerint a Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért, dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei olyan településeket támadtak meg a zónában, amelyek önként átálltak a damaszkuszi rezsim oldalára. Az összecsapásban a szíriai kormányerők nem szenvedtek veszteségeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a déli feszültségcsökkentési övezetben 12 település döntött úgy, hogy a szíriai kormányt fogja támogatni.

Mihail Bogdanov közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn újságíróknak elmondta: John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak a hét közepétől esedékes moszkvai tárgyalásain téma lehet a déli feszültségcsökkentési zóna ügye, amelynek egy része amerikai ellenőrzés alatt áll. Moszkva állítása szerint ezen a területen terrorcsoportok tevékenykednek.

Bogdanov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tájékoztatni Oroszországot Washington által hamarosan ismertetendő amerikai palesztin-izraeli rendezési tervről. Feltételezése szerint ezekről az elképzelésekről a palesztinoknak sincs információjuk.

Bejelentette, hogy hétfőn Moszkvában tárgyal a palesztin radikális Hamász szervezet küldöttsége.