Biztonságpiac

A Pentagon (védelmi minisztérium) állításai ellenére titkos programok teszik lehetővé az amerikai hadseregnek, hogy kommandós akciókat közvetlenül irányítson Szomáliában, Kenyában, Nigerben és más afrikai országokban – írta a lap Az Egyesült Államok afrikai háborújának titkai című elemzésében. A lap többnyire nevük elhallgatását kérő tisztségviselőkre és néhány visszavonult, magas rangú katona értékelésére alapozva azt állítja: az amerikai hadsereg különleges hadműveletekkel foglalkozó elitegységei (zöldsapkások, haditengerészeti különleges alakulatok) nem csupán az egyes afrikai vezetők tanácsadóiként vannak jelen a kontinensen, hanem legalább öt éve közvetlenül részt vesznek feltételezett terroristák elleni akciókban. A Politico megjegyzi: ezek az akciók titkosítottak, és a védelmi miniszter egyik felhatalmazása alapján hajtják végre.

Az afrikai titkos szerepvállalás – a Politico információi szerint – Tunéziát, Kenyát, Szomáliát, Nigert érinti. Az elemzés utal arra, hogy mind az előző elnök, Barack Obama kormányzatának idején, mind a jelenlegi vezetés, a Donald Trump-adminisztráció irányítása alatt eddig az amerikai hadsereg az adott ország katonai erejére támaszkodott, illetve azokra bízta a terrorellenes hadműveleteket,s valóban csupán tanácsadóként vett részt az eseményekben. Ennek oka az amerikai veszteségek minimalizálására törekvés, az Egyesült Államok közvéleménye ugyanis – kivált az afganisztáni és iraki háború miatt – különösen érzékeny erre.

A titkos programokban részt vevők, illetve ezek irányítói – akik név nélkül nyilatkoztak a lapnak – azt vallják, hogy gyorsabb és hatékonyabb a terrorellenes harc, ha nemcsak a terveket készítik el és segítik a helyi erőket, hanem aktívan részt vesznek a végrehajtásukban is. “Ez több annál, hogy ajánlatot teszünk” – fogalmazott a Politicónak egy szintén neve elhallgatását kérő zöldsapkás, aki nemrégiben Nyugat-Afrikában teljesített szolgálatot. Donald Bolduc, nyugalmazott dandártábornok, aki 2017 júniusáig az afrikai titkos hadműveletek többségét irányította, elismerte a Politicónak, hogy az amerikaiak irányítják a terrorellenes titkos kommandóakciókat.

A katonai programok ugyan titkosak, de költségvetési hátterük nyilvános, legalábbis kongresszusi meghallgatásokon katonai vezetők nyíltan beszélnek róla. 2014-ben például William McRaven admirális a kongresszusban elmondta: a védelmi miniszteri felhatalmazás “valószínűleg a legfontosabb felhatalmazás a terrorellenes küzdelmünkben”.

A Politico megállapítja: az amerikai kommandók szerepvállalása magyarázza “azokat az összetett eseményeket, amelyek négy amerikai kommandós halálához vezettek” tavaly októberben Nigerben. Az amerikaiak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjaival folytatott tűzharcban vesztették életüket, és az amerikai sajtó akkor nem tudta mivel magyarázni jelenlétüket Nigerben.

Az amerikai hadsereg afrikai főparancsnokságának szóvivője nem kívánta részletezni, hogy mely afrikai országokban vannak jelen a titkos program értelmében amerikai elitegységek. A szóvivő a Politico elemzését sem kívánta kommentálni. A lap azonban nyolc országot beazonosított: Líbiát, Kenyát, Szomáliát, Tunéziát, Mauritániát, Malit, Nigert és Kamerunt. Bolduc dandártábornok szerint Afrika északnyugati vidékein az Al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetek ellen harcolnak.

A titkos hadműveletekről Joseph Votel tábornok, aki jelenleg a közel-keleti amerikai csapatok vezetője, de korábban ő felügyelte a Különleges Hadműveletek Parancsnokságának programjait, a kongresszusban azt mondta: ezek a hadműveletek “nem kerülnek sokba, és diszkrétek”, és sikeresnek minősítette őket.

Benkő Tibor kifejtette: az Airbusszal kötött szerződést széles piackutatás előzte meg. Nemcsak a gépek típusa, hanem logisztikájuk, kiszolgálásuk biztosítása is fontos szempont volt. Mindezek alapján döntöttek végül az Aibusnál, az aláírt szerződés a húsz helikopter megvásárlásán túl ötven pilóta kiképzését, a pótalkatrészeket, valamint a technikai, műszaki személyzet felkészítését is tartalmazza.

A húsz új könnyű, többcélú H145M típusú helikopter a pilótán kívül kilenc ember szállítására alkalmas. Alkalmazhatók kiképzésre, felderítésre, kutatásra, mentésre, harcászati feladatokra, tűztámogatásra is – közölte a miniszter.

Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a meglévő Mi-8-as, Mi-17-es helikoptereket sem hagyják “veszni”. Amíg rendszerben tarthatók – nagyjából 2022-2024-ig -, használni fogják őket. Nemsokára a Mi-24-es harci helikopterek is visszaérkeznek a javításból, így teljes lesz a flotta – tette hozzá.

A 48 éves Demetrius Pitts a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tájékoztatása szerint a clevelandi ünnepi felvonuláson, majd az esti tűzijáték idején is pokolgépes robbantásokat tervezett. Már hetekkel korábban feltérképezte azokat a helyszíneket, ahol robbanószerkezeteket akart elhelyezni. Erről nyíltan is beszélt ismerősei körében, így az FBI hamar lefülelte.: vasárnap tartóztatták le, amikor egy fedett ügynökkel találkozott.

Stephen Anthony, az FBI munkatársa több amerikai lapnak is elmondta: egyelőre nem világos, hogy Pitts milyen közel állt fenyegetéseinek valóra váltásához, vagyis a nyomozók még vizsgálják, hogy beszerzett-e pokolgépek házilagos készítéséhez szükséges anyagokat. “De nem várhattunk ölbe tett kézzel, amíg ez kiderül” – fogalmazott az FBI-ügynök, hozzátéve, hogy egyelőre úgy tudni, a vádlott az Egyesült Államokban radikalizálódott, és nincs információ arról, hogy valaha is külföldre utazott volna.

Pittsre 2017 óta figyeltek a szövetségi nyomozók, miután az egyik közösségi portálon az Egyesült Államok elleni erőszakos akciókkal fenyegetődzött. Anthony, aki fedett ügynök, kapcsolatba lépett vele, és többször megvitatták, hogyan lehetne támadásokat végrehajtani az Egyesült Államokban. Anthony elmondta: Pitts többször is tanújelét adta az amerikai hadsereg iránti gyűlöletének. Az ügynök júniusban egy okostelefont adott Pittsnek, aki abban a hitben élt, hogy az al-Kaida egyik támogatójától kapta a készüléket. Így derült fény arra, hogy konkrétan hol és milyen akciókat akart volna végrehajtani. Videókat készített például szövetségi kormányzati épületekről és az amerikai haderőhöz tartozó parti őrség állomásairól, és ezeket a múlt héten az okostelefonon továbbította, azt gondolva, hogy ezek az al-Kaida embereihez jutnak el. Az FBI ekkor lépett közbe.

A WHIO helyi televízió tudósítása szerint Pitts korábban Daytonhoz, Cincinnatihoz és Ohio állam fővárosához, Columbushoz kötődött, csupán az idén májusban költözött Clevelandbe. Justin Herdman ohiói kerületi ügyész arról nyilatkozott a televíziónak, hogy Pitts a St. John katedrálist akarta “letörölni a térképről”, és olyan épületeket és emlékműveket akart megtámadni, amelyek “nemzetünk legfontosabb értékei közé tartoznak”.

A digitalizálás tendenciája folyamatosan nő – például az IoT-k használata – az olyan ipari szervezeteknél, mint például az erőműveknél, a különböző termékek gyártásával foglalkozó nagyvállalatoknál, vízkezelő központoknál, amelyek ipari vezérlőrendszereket használnak (ICS – Industrial Control Systems). Ez egy olyan tendencia, amely közismerten magas kiberveszélyekkel jár – a vállalatok 65 százaléka véli úgy, hogy nő a kiberbiztonsági kockázatok száma az IoT-k megjelenésével. Ugyanakkor A Kaspersky Lab több ellentmondást is talált – számos szervezet növeli ipari folyamataik hatékonyságát az új számítógépes technológiákkal, és fejlesztik informatikai hálózatuk biztonságát, ámde műveleti technológiáik (OT – Operatinonal Technology) védelméről nem gondoskodnak. Ez pedig lehetővé teszi az olyan alapszintű kibercsapdák támadását, mint például a zsarolóvírusok vagy a kártékony programok – állapította meg a Kaspersky Lab legfrissebb az ipari rendszereket vizsgáló elemzése.

Az ipari szervezetek válaszút előtt: a hatékonyság növelése a kiberbiztonsági aggályokkal szemben?
A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) előretörésével egyidejűleg a kiberbiztonság elsőrendű fontosságúvá válik az ipari szervezetek számára világszerte, és egyúttal új kihívásokat is jelent. Az új kihívások között szerepel az informatika és a működési technológia (OT) konvergenciája, valamint az ipari vezérlési hálózatok elérhetősége külső szolgáltatók számára. Az IoT-k megjelenése hatékonyabbá teszi az ipari folyamatok működését, de egyúttal növeli a kockázatokat és a sérülékenységet – a cégek 77 százaléka tart olyan kiberbiztonsági támadástól, amely érinti ipari vezérlőrendszereiket. Ezek a tények fontos kérdéseket vetnek fel – mit kellene megváltoztatni a szervezetek kiberbiztonsági stratégiájában és védelmi készleteiben ahhoz, hogy hatékonyabban tudják biztonságban kritikus üzleti adataikat és technológiai folyamataikat?

A szervezetek, úgy tűnik, nem gondoskodnak mindenre kiterjedő számítógépes védelemről: annak ellenére, hogy megértik a digitalizálással járó kockázatokat, nem használnak megfelelő kiberbiztonsági gyakorlatokat a működési hálózatuk védelmére. Az ipari vállalatok fele azt állítja, hogy az elmúlt évben nem volt érintett kibertámadásban. Ugyanakkor az informatikai részlegen dolgozó kutatók felének megállapításai azt sugallják, hogy az informatikai vezetőknek esetleg nincs tudomása a saját ipari ellenőrzési rendszereikben bekövetkező eseményekről. Elképzelhető, hogy azért, mert nincs egységes metodika az adott szervezet teljes számítógépes biztonságára. Ennek lehet oka az informatikai és az operátori részlegek összehangoltságának hiánya és ezt mi sem mutatja jobban, hogy a cégek 48 százaléka elismerte, nincsenek olyan intézkedések, amelyek észlelhetik és megfigyelhetik az ipari vezérlő hálózatokat érintő kiberincidenseket.

Ezek a támadások katasztrofális következményekhez vezethetnek: a termékek- és szolgáltatások minőségének gyengülése, a bizalmas adatok elvesztése, a termelés csökkentése és/vagy megszűnése, ebből fakadóan az ügyfelek és partnerek bizalmának elvesztése, vagy akár környezeti károk okozása. A cégek húsz százaléka – amelyek legalább egy kiberincidenst elszenvedtek az elmúlt év során – számolt be pénzügyi veszteségeik emelkedéséről, amely ösztönözte őket a további kiberbiztonsági befektetésekre.

A munkavállalói hibák és következményeik
Annak ellenére, hogy az ágazat tudatosan elkötelezett az informatikai biztonságnak, mégis az ipari szervezetek OT rendszerei még mindig védtelenek a hagyományos és tömeges malware támadásokkal szemben. Habár nőtt az aggodalom a célzott támadásokat illetően, a vállalatok 64 százaléka tapasztalt legalább egy malware vagy zsarolóvírus támadást ICS rendszereik ellen az elmúlt évben. A cégek 30 százaléka volt érintett zsarolóvírus támadásban és 27 százalékának hálózatának feltörését munkavállalói hibák okozták. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy az aggodalom nem egyezik a valósággal: 2017-ben a cégek 36 százalékát érte célzott támadás, míg ez 16 százalékra csökkent idén.

„Egy olyan iparágazatnál, amely egyre több digitális technológiát használ – mint például a felhőalapú szolgáltatások, vagy az IoT-k – a hatékonyság növelése érdekében, a kiberbiztonsági kihívások még fontosabbá válnak azért, hogy a kritikus rendszerek működőképességét és folyamatos működését fenntartsák. A jó hír, hogy egyre több fejlesztést tapasztalunk a kiberbiztonsági politikát illetően, köztük az ipari vezérlési hálózatok védelmére irányuló intézkedésekről. Ez jó irány, de a fejlesztéseknek folyamatosnak kell lenniük, hogy lépést tudjanak tartani a digitalizálás ütemével, valamint fejlődésével. Ennek érintenie kell a kiberincidensekre reagáló programok frissítését is azért, hogy észlelni lehessen a specifikus ICS támadásokat. Nem elhanyagolható szempont a megfelelő kiberbiztonsági szoftver használata, amely hatékonyan tud fellépni az ipari rendszereket érintő számítógépes kihívásokkal szemben” – mondta Georgij Sebuldajev, a Kaspersky Lab Ipari Kiberbiztonság részlegének termékmenedzsere.

„A belső támadások a legveszélyesebbek. Megfelelően védettek vagyunk minden külső kiberincidens ellen, de a belülről induló támadások ellen nem véd egy tűzfal sem. És a legrosszabb, hogy ez a veszély még csak nem is tudatos sokszor.” – magyarázta egy németországi vállalat menedzsere.

Új kihívások: IoT és felhőalapú szolgáltatások
Az IoT-k megjelenése és a felhőalapú szolgáltatások elterjedése új kihívásokat jelent az ipari vállalatoknak. A szervezetek 54 százalékának jelent megoldandó feladatot az IoT-k és az ipari rendszerek szisztémájának integrációja, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása.

Azzal, hogy a vállalatok egyre többet fektetnek az okos technológiákba, valamint az ipar 4.0 térnyerésével, az internetre kötött eszközök használata csak tovább nő. Például az ipari szervezetek 15 százaléka már felhőalapú szolgáltatást használ a SCADA ellenőrző rendszerekhez, további 25 százalék tervezi ezek bevezetését a következő 12 hónap során. A felhőalapú szolgáltatások használata a kritikus infrastruktúrák magas szintű kezeléséhez jelentős fejlődésnek számít.

Ezért kiemelten fontos, hogy a kiberbiztonsági intézkedések lépést tartsanak a technológiai fejlődés ütemével annak érdekében, hogy a fejlesztésekbe fektetett pénz megtérüljön. A vállalkozásoknak kiemelten kell kezelniük a kiberincidesenkre reagáló programokat azért, hogy elkerüljék a komoly működési-, pénzügyi- és reputációs károkat.

„Az informatikai- és a műveleti rendszerek egyre növekvő kapcsolódása új biztonsági kihívásokat vet fel és több előkészületet igényel a vezetőségektől, a mérnököktől és a számítógépes biztonsági csapatoktól. Szükség van a kiberfenyegetések ismeretére és feltérképzésére, megbízható védelmi eszközökre és tudatos alkalmazottakra. Az ipari rendszerek esetében jobb felkészültnek lenni, hiszen egy esetleges kibertámadás következményeinek enyhítése lényegesen gyorsabb és költséghatékonyabb lesz azok számára, akik a kritikus ipari rendszereknek megfelelő és személyre szabott kiberbiztonsági védelmet alakít ki” – mondta Andrej Szuvorov, a Kaspersky Lab Kritikus Infrastruktúra Védelem részlegének vezetője.

Az IoT
A dolgok internete lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.

A résztvevők rendkívüli eseményeket szimulálva gyakorolhatták, hogy egy nemzetközi repülőtéren milyen intézkedésekre van szükség: az utasokat hogyan lehet a lehető legrövidebb időn belül biztonságba helyezni, a veszélyhelyzetet elhárítani, a sérülteket minél előbb orvosi ellátáshoz juttatni, majd a működést helyreállítani.

Azt írták: a projekt során olyan előrejelző és értékelő rendszert fejlesztenek ki, amellyel a “kritikus infrastruktúrák” védelmi szintjét valós időben képesek mérni és értékelni. A repülőtér esetében azt vizsgálják, hogyan javítja a védelmi képességet az, ha “smart” rendszerek, kamerák és egy applikáció segítségével a kijelölt menekülési útvonalak helyett az adott veszélyhelyzetre reagálva, interaktív módon menekítik ki az okosalkalmazást használó utasokat, a lehető legbiztonságosabb útvonalat választva – olvasható a rendőrségi közleményben.

Hajdu Márton közölte: a héten számos, az elmúlt időszak viharos időjárása miatt elmaradt munkát is pótolnak. Emlékeztetett: június utolsó hetében a Dráva mentén, a Szigetközben és Szolnok térségében, a Balaton környéki településeken, valamint a Velencei-tó térségében, a főváros egyes kerületeiben és Békés megyében irtották, illetve irtották volna a vérszívókat, azonban a viharos, erős széllel járó időjárási front miatt a kezelések többségét el kellett halasztani.

A következő napokban elsősorban az elmaradt kezeléseket pótolják: Békés megyében, Budapesten, a Balaton körüli településeken, a Dráva mentén és a Szigetközben, valamint Mohács térségében terveznek további gyérítést – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a szúnyogirtáshoz használt vegyszerek alkalmazását a közegészségügyi hatóság jóváhagyta, a hatóanyagot engedélyezte az Európai Unió. Ugyanakkor szakértők ellenőrzik a gyérítés hatékonyságát, ahol pedig a permetezés nem volt eredményes, ott a kivitelezők megismétlik az eljárást.

Arról is szólt: a katasztrofavedelem.hu weboldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte a szóvivő.

A harmincas éveikben járó gyanúsítottak az iráni rendszer legfőbb külső ellenzékének számító Népi Mudzsahedek találkozóján készültek rajtaütni a Párizshoz közeli Villepinte településen – jelentette a helyi sajtó.

A tájékoztatás szerint szombati őrizetbe vételük során a pár autójában körülbelül fél kiló TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet is találtak. A biztonsági körökben a “Sátán anyjaként” is nevezett TATP alapvető háztartási anyagokból előállítható, ezt használták a 2016-os brüsszeli támadások során is.

A házaspár tagjait terrorista gyilkosság kísérlete, terrortámadás előkészítése miatt előzetes letartóztatásba helyezték.

A vádhatóság arról számolt be, hogy másokat is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban: egy feltételezett bűntársat Franciaországban, illetve egy iráni diplomatát Németországban. Belgiumban öt helyszínen is házkutatást tartottak a hétvégén, de azt egyelőre nem közölték az illetékes szervek, hogy milyen eredménnyel.

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy az Antwerpentől nem messze élő, iráni származású belga házaspár Belgiumra is közvetlen fenyegetést jelentett volna – közölte a szövetségi ügyészség.

A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a román parlament valamennyi frakciójának egy-egy törvényhozója. Indoklásuk szerint az interneten és közösségi fórumokon terjedő antiszemitizmus megfékezése érdekében szükség van arra, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről rendelkező – általános rendelkezéseken kívül a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak.

A törvény kezdeményezői szerint a jogszabály azt az egységesített meghatározást használja az antiszemitizmusra, amelyet a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 31 országa 2016-ban, a román soros elnökség idején, Bukarestben fogadott el. Ennek megfelelően antiszemitizmusnak – zsidók elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a zsidók vagy a zsidó közösségi és egyházi intézmények ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják az antiszemita megnyilvánulásokat és az antiszemita jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel az antiszemita jellegű szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik az antiszemita szervezkedés többi résztvevőjét.

Románia csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette egykori bukaresti kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidónak az 1941-44-es időszakban végrehajtott legyilkolásáért.

A román kormány a NATO-csatlakozási tárgyalások idején, 2002-ben fogadott el sürgősségi rendeletet a háborús bűnösök, fasiszta jelképek népszerűsítésének tilalmáról, a holokauszttagadás büntetéséről. Egy 2014-es törvénymódosítás szerint a holokauszt következményeinek “nyilvánvaló minimalizálásáért” is hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság jár.

Az antiszemitizmust büntető törvény még kihirdetése előtt arra ihlette a bukaresti parlament 39 – ellenzéki és kormánypárti – törvényhozóját, hogy a jogszabályt szinte szóról szóra lemásolva, az antiszemita szót behelyettesítve, törvénytervezetet terjesszenek a parlament elé a “románellenes” megnyilvánulások és szervezkedés büntetéséről, így szabva gátat az olyan jelképhasználatnak és rendezvényeknek, amelyek sértik a románságot.

A tájékoztatás szerint a Franciaországban ismert, feltűnően intelligens Redoine Faid a Párizshoz közeli Réau fegyintézetében raboskodott, ahonnan fegyveresek segítségével szökött meg.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Faid filmekbe illő akcióval megszökött: 2013-ban a francia-belga határtól nem messze, egy Lille melletti börtönben öt ajtót berobbantva eljutott a kijáratig, ahol túszul ejtett négy börtönőrt, mielőtt kijutott a szabadba. Az egyik túszt már közvetlenül a börtönön kívül elengedte, a másodikat néhány száz méterrel odébb, a másik kettőt egy autópálya-pihenőnél hagyta, ahol autót váltott. Egyik túsznak sem esett bántódása. Faidot egy hónapi bujkálást követően fogta el a francia rendőrség.

A szökést ezúttal három fegyveres segítségével hajtotta végre Faid. A helikoptert Gonesse településen, hatvan kilométerre a börtöntől megtalálták a rendőrök, akik nagy erőkkel – a csendőrség bevonásával – keresik a rabot a párizsi régióban. Arra is figyelmeztettek, hogy a szökött rab és fegyveres társai veszélyesek. A rendőrségi források azt is közölték, hogy a helikopter reggel a párizsi Bourget repülőtérről szállt fel.

A 46 éves, algériai származású Faid több nyelven beszél, köztük héberül is, az első rablása után Izraelben bujkált, állítólag ortodox zsidónak álcázta magát. 2010-ben megjelent – fegyveres rablásért kiszabott tízéves börtönbüntetése alatt írt – könyvében leírta, hogyan lett külvárosi piti tolvajból hírhedt, pénzszállító autók kirablására szakosodott gengszter.

Előző szökése előtt a Lille melletti Sequedin börtönbe egy 2010-es fegyveres rablás miatt került, amelyben meghalt egy rendőrnő. Tavaly kétszer is elítélték: tíz év szabadságvesztést kapott a 2013-as szökéséért és 18 év börtönbüntetést amiért 2011-ben egy pénzszállító autót kirabolt.

Az orosz katonai objektumban kár nem keletkezett, a reptér működése zavartalan maradt. Az orosz légvédelem a tavasz folyamán április 24-én és május 22-én is lőtt le mini bombákkal felszerelt, kisméretű, pilóta nélküli repülő szerkezeteket, amelyet egy, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott orosz szakértő szerint az Idlíb tartományból bocsátottak fel.

Január 6-án Hmejmím és a tartuszi orosz haditengerészeti műszaki bázis közelében 13 bombával felfegyverzett drónt tettek ártalmatlanná. A támadás akkor is az idlíbi feszültségcsökkentési övezetből, a “mérsékelt” ellenzék által ellenőrzött területről indult ki. Vlagyimir Putyin “provokációnak” minősítette az incidenst akkor, amelynek célja szerinte az volt, hogy aláaknázza Oroszországnak a Törökországgal, illetve az Iránnal fennálló viszonyát.

Az izraeli vezetés figyelmeztette a szíriai hadsereget, hogy maradjon távol az 1973-as jom kipuri háborút lezáró tűzszüneti vonalaktól, ahol azóta ENSZ-katonák felügyelte ütköző zóna választja el egymástól a két országot.

Az Izrael északi részeit felügyelő parancsnokság tankokat és tüzérségi egységeket vezényelt a határövezetbe egy vasárnapi helyzetértékelő tanácskozás után, mert egyre közelebb kerülnek Izraelhez a damaszkuszi kormányt támogató erők a lázadó fegyveres csoportok felszámolása során.

“Továbbra is megvédjük határainkat. Továbbra is humanitárius segélyeket nyújtunk, de nem engedünk be senkit területünkre. Folyamatosan kapcsolatban állok a Kremllel és a Fehér Házzal ebben az ügyben”- mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap reggel a szokásos heti kormányülés kezdetén a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

Bassár el-Aszad szíriai elnök Oroszország segítségével a múlt hónapban indított katonai támadást az Izrael közelében lévő Deraa tartomány felkelők által ellenőrzött területeinek megszerzéséért. A légicsapásoktól és a bevonuló katonai erők megtorló akcióitól tartva sok ezren menekültek el otthonaikból.

Az izraeli hadsereg illetékesei a ynetnek nyilatkozva úgy vélték, hogy Deraa tartomány után a Golán-fennsík szíriai részének visszafoglalása következik majd, és ebben Irán-barát síita milicisták is támogatják Aszadot.

Gadi Ejzenkot vezérkari főnök a hétvégén Washingtonban amerikai kollégájával, Joseph Dunforddal tárgyalt, és tudomására hozta, Izrael elutasítja, hogy a szíriai kormány katonáin kívül bármely külföldi erő jelen legyen a Golán-fennsíkon.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Szíriától a Golán-fennsík jelentős részét, majd 1981-ben annektálta ezt a területet, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Jeruzsálem hivatalosan nem vett részt a hét éve tartó szíriai polgárháborúban, de hadserege többször légicsapásokat hajtott végre Szíria területén, főként olyan iráni fegyverszállítmányok megsemmisítésére, amelyeket Libanonba, a Hezbollah síita radikális szervezethez próbáltak eljuttatni.

Az izraeli hadsereg ugyanakkor humanitárius segélyakciókat hajtott végre a határnál a sebesültek érdekében, tábori kórházat állítottak fel a Golán-fennsíkon, és az évek során több ezer embert részesítettek orvosi ellátásban. Ezen a hétvégén hat szíriait, köztük négy árva gyermeket szállítottak sürgős orvosi ellátásra Izraelbe.

Az utóbbi napokban háromszáz sátrat, hatvan tonna élelmet, ruhát, gyógyszereket vittek át a katonák a határ túloldalára, ahová már több ezer szíriai civil menekült a bombázások elől.

Bolton a CBS televízió szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában elmondta: amennyiben Phenjan részéről teljes együttműködési készség mutatkozik, Washingtonnak kidolgozott programja van arra, hogy Észak-Korea miként semmisítse meg egy éven belül a tömegpusztító fegyvereit – az atomfegyverek mellett vegyi és biológiai fegyvereit is -, valamint ballisztikusrakéta-programját.

“Ha meghozzák stratégiai döntésüket és együttműködnek velünk, még gyorsabban haladhatunk előre” – fogalmazott Bolton, hozzátéve, “fizikailag képesek vagyunk arra, hogy megsemmisítsük fegyverprogramjaik elsöprő többségét”.

Bolton közölte: Mike Pompeo külügyminiszter valószínűleg hamarosan meg is vitatja ezt az amerikai javaslatot Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

A Financial Times című brit lap információi szerint az amerikai diplomácia irányítója a közeljövőben Észak-Koreába utazik, ezt az értesülést azonban az amerikai külügyminisztérium még nem erősítette meg. Interjújában John Bolton sem szólt konkrét időpontról. A dél-koreai média vasárnap arról számolt be, hogy Sung Kim, a Fülöp-szigeteken akkreditált amerikai nagykövet vasárnap észak-koreai tisztségviselőkkel egyeztetett Pompeo várható vizitjének részleteiről.

Az NBC televízió és a The Washington Post című napilap ugyanakkor meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva vasárnap arról adott hírt: Észak-Korea azon dolgozik, hogy elrejtse atomfegyverzetét, és Kim Dzsong a Trump elnökkel június 12-én tartott szingapúri csúcstalálkozója után is hozott erre vonatkozó döntést. Az NBC értesülése szerint Phenjan az utóbbi hónapokban még növelte is a dúsított urán termelését.

A Fehér Ház ezeket az információkat nem erősítette meg, de Bolton vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: “minden erőnket latba vetjük, hogy megértsük, mit csinál Észak-Korea”. Leszögezte, hogy Washington tisztában van a kockázatokkal, “az Észak-Koreával folytatott tárgyalásokon résztvevők közül senki sem esett a naivitás hibájába”. Hangsúlyozta: Trump “megmondta, hogy nem követi el a korábbi amerikai kormányzatok tévedéseit”.

Elemzők szerint e megjegyzésével Bolton Bill Clinton és George W. Bush elnökök politikájára utalhatott, akik nem akadályozták meg Észak-Koreát nukleáris programja kifejlesztésében. Trump szintén a Fox televízióban – egy korábban, még a hírszerzési információk vasárnapi nyilvánosságra kerülése előtt rögzített interjúban – Kim Dzsong észak-koreai vezetőről szólva hangsúlyozta: “megállapodtam vele, kezet ráztunk, s tényleg azt hiszem, hogy komolyan gondolta”. Megismételte már többször is hangoztatott álláspontját: meggyőződése, hogy Észak-Korea meg akarja semmisíteni tömegpusztító fegyvereit. “Jó a kémia köztünk” – mondta Kim Dzsongról.

Elemzők szerint az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó óta a térségben enyhült a feszültség. Japán lapok vasárnapi információi szerint például a tokiói kormány döntést hozott, miszerint a Japán-tengerre nem vezényelnek ki Aegis rakétaelfogó rendszerekkel felszerelt hadihajókat.

“Természetesen nem ismerjük el az úgynevezett attributív mechanizmus legitimitását” – mondta Rjabkov újságíróknak. Szavai szerint Oroszországnak kétségei vannak az OPCW és a vegyifegyver-tilalmi egyezmény fenntartásának lehetőségében, miután arról született döntés, hogy az OPCW-n belül létre kell hozni egy mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy megnevezzék a harci hatóanyagok bevetésének felelőseit.

“A következmények nagyon súlyosak lesznek. Végeredményben nagyon homályossá válnak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény perspektívái és jövője” – hangsúlyozta Rjabkov.

A diplomata kifejtette, Moszkva kételkedik benne: hogy az egyezményt és az OPCW-t a jelenlegi formájában fenn lehet tartani. Hozzátette, hogy sok függ majd az Egyesült Államok, Nagy-Britannia Franciaország, valamint az OPCW technikai titkárságának magatartásától.

Rjbakov azt hangoztatta, hogy a szerdán az OPCW reformjáról megtartott szavazás “nagyon komoly csapást” jelent mind a vegyifegyver-tilalmi egyezményre, mind az annak végrehajtását felügyelő szervezetre.

A helyettes tárcavezető elmondta, hogy Szergej Lavrov orosz és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter két héten belül találkozhat az orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítésére. Közölte, hogy Moszkva konkrét időpontokra tett javaslatot Washingtonnak a hadászati stabilitásról való tárgyalások felújítására.

Rjabkov arról is beszámolt, hogy Teherán kezdeményezte azon országok külügyminiszteri szintű találkozóját, amelyek az Egyesült Államok kilépése után továbbra is részesei maradtak az iráni atomprogramról megkötött megállapodásnak.

A férfit különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölésben és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság – írta Sterné Deák Andrea.

A közlemény szerint R. R. 2017. április 7-én késő este az idős asszony házának bejárati ajtaján az üveget betörte, majd kinyitotta a belülről kulccsal bezárt ajtót. Az egyedül élő 84 éves asszony a zajt hallva magához vette a mobiltelefonját, hogy segítséget hívjon, a támadó azonban ezt megakadályozta.

Egy széklábbal többször megütötte a nőt, majd egy késsel negyvennégyszer megszúrta. Az idős asszony a helyszínen meghalt. A férfi egy vadásztőrt és ezer forint készpénzt zsákmányolva hagyta el a házat.

A férfi előzetes letartóztatása idején rátámadt egy börtönőrre, ezért a bíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is elítélte.

Az ügy előzménye, hogy egy lengyel állampolgárral szemben tiltott kábítószer-kereskedelem miatt három európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a lengyel hatóságok. Az Írországban letartóztatott férfi nem egyezett bele abba, hogy kiadják őt a lengyel hatóságoknak arra hivatkozva, hogy a lengyel igazságügyi rendszer reformját követően fennáll a veszélye annak, hogy Lengyelországban nem fog tisztességes eljárásban részesülni.

A bírósági tájékoztatás szerint Evgeni Tancsev főtanácsnok arra emlékeztetett, hogy a bíróság egy korábbi ítéletében már kimondta: ha a végrehajtó igazságügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett az elfogatóparancsot kibocsátó államban embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének lesz kitéve, akkor az elfogatóparancs végrehajtását fel kell függeszteni.

Tancsev aláhúzta: a tagállami igazságügyi hatóságnak először meg kell állapítania, hogy rendszerszintű hiányosságok miatt a kibocsátó államban fennáll-e ennek a veszélye, másodszor pedig meg kell győződnie arról, hogy komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból feltételezhető-e, hogy az európai elfogatóparancs által érintett ember ennek a veszélynek ki lenne-e téve. Az előbbi a jogállamiság megsértésének veszélyére vonatkozik, amíg az utóbbi a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének veszélyére. Ez utóbbi veszély egyértelmű lehet, az előbbi azonban nem – tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy nem az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megsértése, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése alapozhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettséget. Az európai elfogatóparancsok kölcsönös elismerése ugyanis azt feltételezi, hogy a kibocsátás alapjául szolgáló büntetőeljárásokat a kibocsátó tagállamban független és pártatlan igazságügyi hatóságok folytatják le.

Mint közölték, a főtanácsnok úgy vélekedett, hogy az európai elfogatóparancs felfüggesztésének kötelezettségéhez nem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése, hanem az igazságszolgáltatás megtagadása veszélyének kell fennállnia.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik vele.

Emlékeztetett arra, hogy a csapatkivonás tavaly decemberben kezdődött meg, amikor személyesen kereste fel a hmejmími orosz támaszpontot. Moszkva 2015 szeptember 30-án avatkozott be a Szíriában zajló harcokba Bassár el-Aszad elnök hadseregének oldalán.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz haderő “a terroristákkal Szíriában folytatott küzdelemben” demonstrálta megnövekedett katonai képességeit és az egységei közötti koordinációt. Mint mondta a megszerzett harci tapasztalatot hasznosítani kell majd a kiképzésben.

Az elnök szerint miközben a hadsereg és a hadiflotta fegyverzetében és hadfelszerelésében a modern eszközök aránya hat évvel ezelőtt csak 16 százalék volt, addig mára ez a mutató már hatvan százalék, 2021-re pedig el fogja érni a hetven százalékot.

Az orosz elnök ígéretet tett a fegyveres testületek javadalmazásának javítására.

A 151, illetve 185 oldalas kettős tanulmány három év alatt, harmincezer munkaórával készült el, negyvenezer eredeti dokumentum áttekintésének és 50 órányi szóbeli interjú feldolgozásának eredményeként. Az alsóházi bizottság hangsúlyozza: arra nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a brit hírszerzési és biztonsági szolgálatok közvetlenül, fizikailag bántalmaztak volna őrizeteseket, de 13 olyan incidenst feltárt, amelyben brit ügynökök közvetlen szemtanúi voltak foglyok bántalmazásának.

További 25 esetben a brit szolgálatok tagjainak az őrizetesek számoltak be arról, hogy bántalmazták őket, 128 esetben a bizottság által közelebbről meg nem nevezett külföldi “összekötő szolgálatok” tájékoztatták a brit ügynököket foglyokkal szembeni rossz bánásmódról, és a brit szolgálatok 232 bizonyítható esetben folytatták hírszerzési információk átadását annak tudatában is, hogy az adott esetekben őrizetbe vett embereket a partnerügynökségek rossz bánásmódnak vetik alá.

Az alsóházi bizottság jelentése szerint a brit hatóságok néhány ilyen esetben vizsgálatot indítottak, de ez nem volt következetes gyakorlat. A parlamenti testület szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelentésekben feltártak alapján az Egyesült Királyság eltűrt olyan akciókat, amelyek a bizottság megítélése szerint “védhetetlenek”.

A jelentések összegzése szerint ugyanakkor a bizonyítékok arra vallanak, hogy brit szolgálatok nehéz mérlegelési dilemma elé kerültek: befolyásuk korlátozott volt az amerikai félre, viszont óvakodtak az Egyesült Államok “felbosszantásától”, tartva attól, hogy ebben az esetben elveszítik hozzáférésüket az őrizetesektől származó olyan információkhoz, amelyek életfontosságúak lehettek nagy-britanniai terrortámadások megakadályozásához.

“Könnyű az események utólagos ismeretében kritizálni, és teljesen egyértelműen leszögezzük, hogy nem célunk egyes súlyos nyomás alatt dolgozó (brit titkosszolgálati) tisztviselők hibáztatása” – fogalmaz az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága.

A jelentés szerint azonban a brit fél a szolgálatok és az illetékes minisztériumok szintjén nagyobb erőfeszítéseket is kifejthetett volna az amerikai magatartás befolyásolására és az elhatárolódásra az őrizetesek bántalmazásától.

Dominic Grieve, az alsóházi bizottság vezetője a jelentésekhez külön kommentárt fűzött, miután találkozott olyan találgatásokkal, amelyek szerint az Egyesült Államok cenzúrázta volna a bizottsági jelentést. Grieve ezzel kapcsolatban közölte: a jóval több mint 300 oldalas kettős tanulmányban az alsóházi testület egyetlen olyan szó “átszerkesztésébe” egyezett bele, amelyet az Egyesült Államok biztonsági szempontból aggályosnak talált.

A bizottság vezetője éles szavakkal bírálta a brit kormányt is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a jelentésből kormánytisztviselők egyes részleteket kiszivárogtattak a sajtónak.

Grieve nyilatkozata szerint a kormány kivételes eljárással előzetes betekintést nyerhetett a jelentéstervezetbe, hogy megvizsgálhassa, nincsenek-e benne olyan részletek, amelyek árthatnak a brit nemzetbiztonságnak, de ez nem jelentette azt, hogy “kedvére” kiszivárogtathatott egyes részeket a tanulmányból.

Az Ab-nek a határozatról tájékoztató közleménye szerint az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványozására indult. Szerintük a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi a büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt, ezért a büntető törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy valamely adat minősítése akkor rendelhető el, ha a minősítéssel védhető közérdek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott körbe tartozik. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Az Ab határozatában hangsúlyozta: a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért a büntetőeljárás meginduljon.

Minősített adattal visszaéléskor büntetőeljárás indítására csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben, amikor a feljelentés a minősítésre jogosultat érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét – áll a közleményben.

Az Alkotmánybíróság szerint az összhang az alaptörvénnyel a vitatott rendelkezés megsemmisítése helyett a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget – áll a szervezet közleményében.

A nyomozás adatai szerint a csoport tagjai strómanok bevonásával szállítmányozással foglalkozó cégeket vásároltak fel, majd a társaságok nevében az interneten keresztül nemzetközi fuvarozást vállaltak.

A szállítmányokért hamis okmányokat bemutató sofőrök jelentkeztek, akik egyetlen esetben sem vitték a célállomásra az árut, hanem ellopták. Televíziókat, mosogatógépeket, szárítógépeket, autógumit, műanyag granulátumot, mosóport, kozmetikai termékeket, kávét, édességet, de még gyerekjátékot is loptak így.

A lebukás elkerülése érdekében néhány elcsalt fuvar után a szállításhoz használt teherautókat hátrahagyták, a hamis okmányokat pedig megsemmisítették.

Az NNI a nyomozás során széleskörű együttműködést folytatott a szlovák hatóságokkal. Ennek eredményeképpen derült ki, hogy a banda, öt magyar és öt szlovák gazdasági társaság közreműködésével 2012 és 2015 között közel ötven szállítmányt lopott el, amivel több mint egymilliárd forint kárt okoztak.

Az NNI a nyomozás befejezése után a vádemelési javaslatot elküldte a Gödöllői Járási Ügyészségnek – közölte az ORFK.

Bicát bűnpártolás miatt ítélték el négy év szabadságvesztésre. A vádirat szerint a volt főügyész Ovidiu Tender üzletembernek segített, aki azt kérte tőle, hogy egy ellene folyamatban levő perben felfüggesztett börtönbüntetést kérjen a Bica által akkor vezetett vádhatóság ügyésze. Bica eleget tett az üzletember kérésének, ezért indult ellene eljárás.

A vádirat szerint Adriean Videanu üzletembernek is segített egy másik ügyben. Videanu befolyásos politikus volt, Bukarest egykori főpolgármestereként és miniszterként is tevékenykedett. A vádirat szerint Bica főügyészként egy döntéssel lehetővé tette a politikusnak, hogy cégének zárolt vagyonrészét eladhassa. Az ügyészek Videanu ellen is vádat emeltek, akit azonban a legfelső bíróság a keddi ítélet szerint felmentett.

A legfelsőbb bíróság szintén kedden hirdetett jogerős ítéletet egy másik perben, amelyben szintén Bica volt az egyik vádlott. Ebben is bűnpártolással vádolták, de ezúttal felmentették a volt főügyészt.

Bica ellen több másik ügyben is vádat emeltek a restitúciós hatóságnak az ügyészség szerint jogtalan kárpótlást megítélő döntései miatt. Mielőtt főügyésszé nevezték ki Bicát, a restitúciós hatóságban képviselte az igazságügyi minisztériumot. Ezek a perek még nem értek véget.

Bicát baráti viszony fűzi Elena Udrea volt regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszterhez, akit június elején hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy másik korrupciós perben. Egyelőre egyikük esetében sem tudnak érvényt szerezni a jogerős bírósági ítéletnek, mert Costa Ricába menekültek, ahol mindketten politikai menedékjogért folyamodtak. Egyes tanúk Bicát legutóbb Panamában látták.