Biztonságpiac

Életfogytig tartó szabadságvesztést kért az ügyész a Teréz körúti robbantás vádlottjára a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt.

Az ügyész perbeszédében kijelentette: az ügy összes körülménye egyetlen büntetés kiszabására ad lehetőséget, életfogytig tartó szabadságvesztésre.

A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A rendőrök életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, melyben leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.

Az ügyész azt mondta, hogy a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan a vádlott követte el a robbantást, a beismerő vallomás megtétele jogszerű és törvényes volt, a szakértő szerint a vádlott nem kóros elmeállapotú, ugyanakkor rendkívül manipulatív, aki szeretne fontos lenni. A vádlott az ügyész szerint ölni akart, azért helyezett repeszeket a robbanószerkezetbe, továbbá a következmények láttán semmilyen megbánást nem tanúsított, hidegen hagyta, hogy mi történt. “Tökéletes közöny a szörnyű tettel kapcsolatban” – fogalmazott.

Az ügyész “brutális pusztításra képes” robbanószerkezetről beszélt, és elmondta, hogy a robbanásban nyolc autó is megrongálódott, a környező ingatlanokban pedig több mint tízmillió forint kár keletkezett. A szakértő szerint a robbanószerkezet – amelyben különböző méretű szögek is voltak – ötméteres sugarú körben képes volt halált okozni.

A vádbeszéd után a tárgyalást – amelyen a vádlott nem volt jelen – elnapolták, a per augusztus végén folytatódik.

A vádlottat a cselekmény után néhány héttel, 2016 októberében fogták el, azóta előzetes letartóztatásban van. Néhány hónapig nem tett érdemi vallomást, 2017 februárjától azonban többször hosszan, részletesen beszélt az ügyészek előtt magáról és vádbeli cselekményéről is. A fiatalember többször is azt mondta az ügyészeknek, hogy e vallomásait kényszer, fenyegetés, befolyásolás nélkül tette és fenntartja. Az ügy első, januári tárgyalási napján azonban minden korábbi vallomását visszavonta, és azóta nem tett érdemi nyilatkozatot.

Az akkor ismertetett nyomozati vallomásai szerint a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, továbbá arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más, kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, és hol gyújtózsinórral, hol távirányítóval hozta működésbe.

A robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A többkilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőr odaért.

A robbanás után a vádlott a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, ráadásul a közelben járókelők is voltak, emiatt megijedt és – eredeti céljától eltérően – a rendőrök fegyvereit nem vette magához.

Azonnali hatállyal betiltotta a Satudarah nevű motoros klub hollandiai működését egy hágai bíróság arra hivatkozva, hogy a szervezet tagjai a “törvénytelenség szubkultúráját” képviselik – jelentette a helyi sajtó.

A törvényszék hétfői ítélete szerint a motoros banda tevékenysége veszélyt jelent a közrendre. Az ítélethirdetésen a klubnak mintegy száz tagja megjelent.

Az ügyészség tavaly ősszel kezdeményezte a Satudarah betiltását, kiemelve, hogy ezen szervezet bűnözői tevékenységet végez, és a “törvénytelenség szubkultúráját” képviseli. Sajtójelentések szerint korábban számos tagot elítéltek erőszakos bűncselekmények, illetve illegális fegyverbirtoklás miatt.

A klub közölte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen, a tilalom ugyanakkor azonnali hatályú. Hollandiában több motoros bandát is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, tavaly decemberben például a rivális Bandidost. Nemrég pedig a Hells Angels betiltását kezdeményezte a vádhatóság.

A Satudaraht hollandok és malukui bevándorlók alapították, a klub neve azt jelenti indonéz nyelven, hogy “egy vér”. A szervezet közel húsz országban jelen van, és becslések szerint három-négyezer tagot számlál.

Csaknem felével csökkent idén az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma a tavalyi adatokhoz képest, az év első öt hónapjában mintegy 43 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon – írta friss jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex).

A szervezet kedden közzétett értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 12 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, de 15 százalékos növekedést április óta.

Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont ezúttal Görögország volt, ahol májusban 4400 – többségében szíriai és iraki – menedékkérőt regisztráltak, negyven százalékkal kevesebbet, mint áprilisban, ugyanakkor lényegesen többet, mint előző évben. Ezen az útvonalon idén eddig 19 800 embert regisztráltak, s ez kilencven százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.

Az olasz partokon nagyjából 4100 embert regisztráltak, ez 82 százalékkal alacsonyabb a tavalyi adatoknál, bár magasabb az áprilisi 2800-nál. Május végéig 13 450 embert vettek nyilvántartásba az olasz hatóságok, 77 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Az érkezők között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak.

Spanyolországban májusban 3400 illegális bevándorlót regisztráltak, háromszor annyit, mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at, 59 százalékkal többet, mint tavaly. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.

A nyugat-balkáni útvonalon továbbra is viszonylag alacsony volt az érkezők száma, a Frontex szakértői azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek egyebek mellett Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül. Mint írták, ezekben az országokban az utóbbi hónapokban fokozódott a migrációs nyomás.

Megújította együttműködési megállapodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – közölte az ÁSZ.

A közleményben az áll, az együttműködés megújításának célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek a közszolgálatban történő erősítése.

A megállapodásnak köszönhetően szeptemberben – az ÁSZ szakmai támogatásával – elindul a Vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen.

Az együttműködési megállapodás megújításával az ÁSZ és az NKE közös szándéka, hogy erőforrásaik összehangolt és hatékony felhasználásával, az információk kölcsönös megosztásával teret biztosítsanak a jövő nemzedékek iránti közös felelősségvállalásnak, a közjó előmozdításának az alap- és mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben egyaránt.

Az együttműködést Domokos László, az ÁSZ elnöke és Patyi András, az NKE rektora írta alá az egyetem rektori tanácsának ülésén – tették hozzá.

Az Európai Unió egy évvel, 2019. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, továbbá tiltott a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók is csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és más ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az Európai Unió külügyi tanácsának és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek korábbi nyilatkozatai szerint négy évvel azután, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett. Az Európai Unió ismételten hangsúlyozza, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzták alá.

A júniusi viharok után a biztosítókhoz péntekig 18,5 ezer bejelentés érkezett, a károk előzetesen becsült értéke 1,914 milliárd forint – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A közlemény szerint az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a 130 ezer forintot. Mivel azonban több biztosító a következő napokban újabb bejelentésekre számít, a károk nagysága még nőhet. A bejelentések jelentős része a helyenként özönvízszerű esőzés miatt keletkezett plafon és pince beázásokhoz kapcsolódik. Súlyos gondokat okoztak még a viharok, a villámcsapások, valamint a jégverés is.

A jelenlegi adatok szerint a legtöbb kár Budapestet, Pest, Bács-Kiskun, Baranya, illetve Vas megyét érte – írták. Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti időjárás miatt közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

Kitértek arra is, hogy a Mabisz megbízásából a Századvég által április 20. és május 6. között készített felmérés szerint 1102 megkérdezett közül 832-en rendelkeztek lakásbiztosítással és 315 embernek volt lakásbiztosítási káreseménye az elmúlt öt évben. A válaszadók 89,4 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett biztosítója kapcsolattartási módjával, minőségével, gyakoriságával, 87 százaléka a szerződési feltételek betartásával. A károsultak 78 százaléka volt elégedett a kapott összeggel és 82 százalék a szolgáltatás teljesítésének határidejével.

Egy a magyar rendőrség által körözött szír állampolgárságú embercsempészt fogtak el a görög hatóságok Athénban – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn a rendőrség honlapján.

A férfit azzal gyanúsítják, hogy segítette egy olyan embercsempész-hálózat tevékenységét, amely Magyarországról 48 alkalommal juttatott migránsokat Nyugat-Európába – tartalmazza a közlemény. Az álnevet használó szír állampolgár kiadatása a vele szemben indult görögországi büntetőeljárások lefolytatását követően történhet meg.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást folytat üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés szervezésének és irányításának megalapozott gyanúja miatt egy iraki állampolgár és magyar társai ellen. A bűnszervezet vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy 2015-ben és 2016-ban szervezőként legalább 48 alkalommal nyújtott segítséget ahhoz, hogy a magyar befogadóállomásokon elhelyezett illegális migránsokat magyar taxisok egy budapesti hotelbe, majd onnan főként marokkói, egyiptomi és iraki származású sofőrök Ausztrián és Szlovákián keresztül Nyugat-Európába szállítsák.

A nyomozás során felvetődött, hogy a bűnszervezetben aktív szerepet töltött be egy szír férfi, aki egy konkrét szállítás megszervezésével nyújtott segítséget a bandának. A szír gyanúsított Magyarországot elhagyta, ezért az NNI európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.

Miután felmerült, hogy a körözött férfi Görögországban tartózkodik, a magyar nyomozók az Europol Embercsempészés Elleni Központjának támogatásával felvették a kapcsolatot a görög rendőrséggel. Mindennek eredményeként a görög rendőrök június 12-én Athénban elfogták a férfit, akinél hamis személyi igazolványokat, útleveleket, vízumokat, vezetői engedélyeket és tartózkodási engedélyeket találtak – olvasható a közleményben.

A férfit az Europol kiemelt jelentőségű célszemélyként tartotta számon, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején több uniós tagállamban is ismert, embercsempészetben nemzetközi szinten aktív szervezőt.

Melania Trump, az amerikai elnök felesége vasárnap este felemelte hangját az ellen a gyakorlat ellen, hogy az illegális bevándorlók gyermekeit a határon elválasztják szüleiktől.

Az amerikai first lady ritkán nyilvánul meg politikai kérdésekben, ezért nagy feltűnést keltett, hogy vasárnap a kora esti órákban szóvivője, Stephanie Grisham nyilatkozatot tett közzé. Grisham ebben leszögezi: “Mrs. Trump gyűlöli azt látni, hogy gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, és reméli, hogy a két oldal (a politikai palettán) végre összefog egy sikeres bevándorlási reform érdekében.” Melania Trump álláspontját Stephanie Grisham a CNN hírtelevíziónak adott interjújában is ismertette.

Grisham itt arra is kitért, hogy a gyermekek védelmét elősegítő, Légy a legjobb elnevezésű programot megfogalmazó first lady álláspontja szerint “olyan országnak kell lennünk, ahol tiszteletben tartják a törvényeket, de egyúttal olyan országnak is, amelyet szívvel kormányoznak”.

Az Egyesült Államokban napok óta élénk vitát kelt és a republikánus politikusok táborában is bírálatokat vált ki a kormányzatnak az az intézkedése, amelynek értelmében minden egyes, az Egyesült Államokba illegálisan belépő embert letartóztatnak, vádat emelnek ellene és a gyermekeit elválasztják tőle. Ezeket az intézkedéseket május 7-én hozták nyilvánosságra, de az igazságügyi minisztérium közlése szerint a tárca visszamenőleges hatállyal már az április elején elfogott illegális bevándorlók ellen is bűnügyi eljárást indít, miután Jeff Sessions miniszter “zéró toleranciát” hirdetett az illegális bevándorlással szemben.

Pénteken Jonathan Hoffman, a belbiztonsági tárca szóvivője közölte: április 19. és május 31. között csaknem kétezer gyermeket választottak el a szüleiktől, vagy az őket felügyelő felnőttektől, és külön e célra kialakított befogadóközpontokban helyezték el őket. Az így elszakított gyerekek között egészen kicsik, sőt, csecsemők is vannak.

Az intézkedés, a gyermekekről készült képek és történeteik – amelyek az írott sajtóban és a televíziókban egyaránt helyet kaptak – közfelháborodást keltettek. Donald Trump, aki a kialakult helyzetért és a bevándorlási reform eddigi kudarcáért többször is a demokrata párti politikusokat okolta -, szombaton Twitter-bejegyzésében azt írta: “a demokraták megoldhatják a családok határon történő erőszakos szétszakítását, ha együttműködnek egy új, változást hozó törvény kidolgozásában”. Trump a novemberi félidős választásokra utalva hozzátette: “ezért van szükség még több republikánus megválasztására novemberben”.

A szokásos vasárnapi politikai televíziós vitaműsorok fő témája szintén a szüleiktől elszakított gyermekek tragédiája volt. Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS televízióban azt hangoztatta: a családok szétválasztása “ellentétes országunk értékrendjével”.

Kellyanne Conway, az elnök belpolitikai tanácsadója az NBC televízióban arról beszélt, hogy “senki sem szereti” a családok szétszakítását. Mint fogalmazott: “mint anya, mint katolikus, és mint olyan ember, akinek lelkiismerete van”, ő sem szereti ezt, de “a kongresszus megszavazta azt a törvényt, amely szerint az illegális belépés bűncselekmény, tehát, ha nem szeretik ezt a törvényt, akkor változtassák meg”. Conway – Trump szombati Twitter-bejegyzése ellenére is – visszautasította azt a feltételezést, hogy az elnök a gyerekek elszakításával próbálná zsarolni és együttműködésre késztetni a demokrata párti politikusokat egy új bevándorlási törvény elfogadása érdekében.

Adam Schiff demokrata párti képviselő, szintén az NBC televízióban, azt hangsúlyozta, hogy az elnök “ezeknek a gyermekeknek a bánatát, könnyeit, fájdalmát használja fel” arra, hogy kikényszerítse a határon felhúzandó fal megépítését. A kaliforniai politikus “mélyen erkölcstelennek” nevezte ezt az eljárást, és “szomorú degeneráltságnak” minősítette, hogy a Republikánus Párt nem hajlandó bírálni az elnököt. Hozzátette: az elnök és a republikánusok “ezzel akarnak kizsarolni egy nekik tetsző törvényt a kongresszusban”.

Trump várhatóan kedden folytat megbeszéléseket a kongresszusban a republikánus törvényhozókkal az új bevándorlási törvényjavaslatokról.

Sem jogilag, sem biztonsági szempontból nincs arra mód, hogy a futballstadionokban pirotechnikai eszközöket használhassanak a szurkolók – derült ki a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) háttérbeszélgetésén.

Az eseményen elhangzott, hogy az MLSZ nem alkalmaz szigorúbb szabályokat, mint a magyar jogszabályok. “Azokat pedig kötelesek vagyunk betartani, valamint a nemzetközi mérkőzéseken az UEFA pirotechnikát tiltó szabályait is” – szögezte le a szervezet.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az első három osztályban a 2015/16-os idényben még csak 156, a 2016/17-es szezonban már 656, az elmúlt kiírásban pedig 697 pirotechnikai eszközzel való visszaélést jegyeztek fel a stadionokban, ráadásul utóbbiban még nincs benne két olyan nagyobb felhasználás, ahol a hatalmas füst miatt nem lehetett megállapítani pontos számot. Szó esett arról is, hogy sokszor még a biztonságtechnikai szakemberek sincsenek tisztában minden pirotechnikai eszköz veszélyeivel.

A pirotechnikai eszközök között – teljesítménytől és típustól függően – átlagosan 3 és 15 méter közötti távolságot kellene tartani, ez kivitelezhetetlen egy tömött szektorban, ezen kívül számos olyan szempontot kell figyelembe venni, amely eszükbe sem jut a drukkereknek – jelezték. Ilyen például a széljárás, a stadion szerkezeti elemeinek veszélyeztetése, a veszélyes anyagokat tartalmazó füst, vagy például az egyes molinók és drapériák esetleges gyulladása.

A szövetség hangsúlyozta: az MLSZ-nek a magyar jogszabályokon kívül, mivel tagja az UEFA-nak, e szervezet előírásait is be kell tartatnia.

Az Európai Unió kibervédelmi kapacitásainak megerősítését, illetve a NATO-val való szorosabb együttműködést sürgette szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A strasbourgi ülésen nagy többséggel megszavazott dokumentumban megállapították, hogy Oroszország, Kína, Észak-Korea és egyéb, nem állami szereplők is számos rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, tömegesen figyeltek meg európai polgárokat, illetve dezinformációs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak.

A képviselők kiemelték: az egységet nem alkotó európai védelmi stratégiák és képességek védtelenné teszik az uniót a kibertámadásokkal szemben, ezért sürgették a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten dolgozzanak együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel.

Rámutattak: ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.

Üdvözölték emellett a közös védelem megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását, melynek keretében két kiberprojektet is elindítottak, és reményüket fejezték ki, hogy mindez végül egy gyorsreagálású kibervédelmi csoport felállítását eredményezi majd.

Az EP arról számolt be egy másik határozatában, hogy sem az EU, sem a NATO nem rendelkezik megfelelő eszköztárral a hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére. A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, információmegosztásra, valamint a szabálytalan bevándorlás megállítására és a katonai eszközök EU-n belüli gyors mozgathatóságának útjában álló akadályok felszámolására van szükség.

“Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat egy atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagországok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen” – emelte ki Urmas Praet illetékes liberális jelentéstevő.

Megválasztották pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagját.

A 2019. január elsejével kezdődő következő kétéves időszakra Belgium, a Dél-afrikai Köztársaság, a Dominikai Köztársaság, Indonézia és Németország került be a 15 tagú testületbe. Az ENSZ Közgyűlése elé került ajánlások között csak egy esetben volt versengés: a Maldív-szigetek és Indonézia versengett a megbízatásért, és az utóbbi kapott több szavazatot.

A testületből ugyanezzel a dátummal kikerül Bolívia, Etiópia, Hollandia, Kazahsztán és Svédország, mert lejár a kétéves mandátumuk. Továbbra is nem állandó tag marad Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Kuvait, Peru és Lengyelország. Az állandó tagok: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország.

A Biztonsági Tanács az Egyesült nemzetek egyetlen olyan testülete, amely kötelező erejű határozatot hozhat szankciók bevezetéséről, és felhatalmazást adhat erő alkalmazására. Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán 190 ország képviselői voksoltak. Németország 184, Belgium 181, Dél-Afrika 183, Indonézia 144, s Dominika szintén 184 szavazatot kapott. Az ENSZ Közgyűlése minden évben tíz jelölt közül választ öt nem állandó tagot, két esztendeig tartó megbízatással. Megválasztásukhoz kétharmados többségre van szükség.

A jelölés régiós alapon történt: egy-egy jelöltet választottak Afrikából, az ázsiai-csendes-óceáni térségből és Latin-Amerikából, és az idén Európa jelölhetett két tagot.

Ideiglenesen szabadlábra helyezik Jean-Pierre Bemba Gombo egykori kongói alelnököt, miután előző héten másodfokon felmentették őt a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól – jelentette be kedden a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

A törvényszék tájékoztatása szerint az ex-alelnököt átadják majd Belgiumnak, ahol felesége és öt gyereke él.

Az ICC fellebbviteli tanácsa pénteken hatályon kívül helyezte a 18 éves börtönbüntetést, amelyet 2016-ban első fokon szabtak ki Bembára a katonái által elkövetett gyilkosságok és kínzások miatt. Másodfokon azonban megállapították: a vádlott ezek miatt nem vonható felelősségre, a verdikt meghozatala során több hibát elkövettek.

A parancsnokot ugyanakkor korábban tanúk megvesztegetésében is bűnösnek találták, ebben az ügyben még várnak a végleges ítéletre. A vád erre hivatkozva indítványozta, hogy Bemba ennek az ügynek a lezárultáig maradjon őrizetben, de ezt a bírói tanács végül elutasította.

Melinda Taylor védőügyvéd azzal érvelt, hogy ügyfele már így is közel tíz éve raboskodik Hágában, a tanúk megvesztegetésének maximális büntetési tétele pedig öt év szabadságvesztés, így legrosszabb esetben is néhány további hónapot kellene leülnie, ezért nem lenne semmi értelme megkockáztatnia a szökést az igazságszolgáltatás elől.

Bemba másik ügyvédje újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy védence soha nem adta fel politikai ambícióit, így könnyen elképzelhető, hogy később visszatér Kongóba.

Bemba az elsőfokú ítélet szerint emberiesség elleni és háborús bűnöket követett el a Közép-afrikai Köztársaságban 2002 és 2003 között zajló fegyveres konfliktusban, amelyben a Kongói Felszabadítási Mozgalom (MLC) katonai parancsnokaként fegyvereseivel Ange Félix Patassé egykori közép-afrikai elnököt segítette. Saját hazájában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban ezt követően, 2003-ban nevezték ki alelnöknek a polgárháborút lezárni akaró megbékélési erőfeszítések keretében.

A per több szempontból is precedenst teremtett. Ez volt az első eset, amikor a szexuális erőszakot háborús fegyverként bevetett eszköznek minősítették. Ezenkívül Bemba volt a legmagasabb rangú politikus, akit eddig a Nemzetközi Büntetőbíróság elítélt, még ha később meg is semmisítették a verdiktet.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke biztos abban, hogy semmi sem fenyegeti a bírói függetlenséget, így a közigazgatási bíráskodás tervezett szervezeti önállósága sem.

Handó Tünde a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában felidézte, 1949-ben szüntették meg Magyarországon a magát már-már Alkotmánybírósággá kinövő felsőszintű közigazgatási bíráskodást, így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza, és a kérdés 1990 óta napirenden van.

Kiemelte, hogy különleges szerepük van az Európa-szerte szintén jellemzően önálló bírósági szervezetként létező, a közigazgatási ügyek elbírálásával foglalkozó fórumoknak. Mint mondta, ez “érzékeny terület”, hiszen ezek az ügyek az állam működését érintik. Arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy ez hány bíróságot jelent majd és hány szakemberre lesz szükség. Utalt arra, hogy az igazságügyi miniszter bizottságot állított fel a koncepció részleteinek egyeztetésére.

Az ellenzők felvetéseire reagálva közölte, biztos abban, hogy amint valaki a bírói széket elfoglalja, a döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg. “Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) néhány tagja is ellenzi az elképzelést, azt mondta: megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák egy Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak.

“Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a bírósági szervezeten belül a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal mellett harmadikként létrehozott OBT egy bírói testület, amelynek feladata felügyelni a központi igazgatást és közreműködni abban. “Valahogy az utóbbi hónapokban ez a közreműködés egyáltalán nem látszik megvalósulni, a felügyeletet pedig egy statáriális bíróságosdiként gyakorolja a testület, illetve most már nem is tudja gyakorolni, hiszen nem működik törvényesen” – mondta Handó Tünde.

Hozzátette, “úgy tűnik, hogy nagyon sok olyan kérdést vesznek napirendre, amely azt szolgálja, hogy hibákat találjanak, vagy ha nincsenek, akkor hibákat kreáljanak”. Handó Tünde szerint “ezek a tárgykörök nagyon sokszor az egyes tagok személyes érdekeiből vagy sértettségéből eredeztethetők”. Megjegyezte, e testület tagjának lenni egyfajta mentelmi jogot is jelent a fegyelmi felelősség alól, és “ezzel visszaélnek egyes tagok ebben a testületben”.

Az OBH elnöke ugyanakkor azt mondta, bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, akár a törvényhozás által, vagy a bírói kar véleménynyilvánításának köszönhetően is. Szerinte van jelzésértéke annak is, hogy a tanács 27 választott tagja és póttagja közül eddig 17 lemondott.

Handó a kinevezési gyakorlatot érintő kritikákra reagálva szólt arról, hogy 2017-ben 274 bírói pályázatot bíráltak el, ezek közül 15 lett eredménytelen (hét technikai okok miatt), szerinte az összes pályázatnak csak mintegy két százaléka az, amin “lehet vitatkozni”.

Kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben negyven százalékkal csökkentették a két éven túli ügyek számát. Míg például Olaszországban 958 nap a perek átlagos ideje a járásbírósági polgári ügyekben, addig Magyarországon 156 nap – tette hozzá.

Mint mondta, az uniós úgynevezett igazságügyi eredménytábla is azt igazolja, hogy a magyar bírósági szervezetek a tárgyszerű mutatókban Európa élvonalában vannak, a közigazgatási bíráskodás gyorsaságát tekintve is, hiszen a tavaly publikált 2. helyről az 1. helyre tudtunk lépni.

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat 250 nagyobb terrorcselekményt hiúsított meg idén Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót.

A megakadályozott akciók között öngyilkos merényletek, emberrablások és fegyveres merényletek is voltak – közölte Nadav Argaman, a Sin Bet igazgatója szerdán egy Jeruzsálemben rendezett nemzetközi biztonsági konferencián. A 2015 óta gyakori “magányos farkas” merénylők többnyire a közösségi médiában folyó uszító és radikális társalgás hatására cselekednek – mondta Argaman.

“A minőségi, elkötelezett emberi erőforrások, a fejlett technológia, valamint az egyedülálló és szakszerű munkamódszerek együttese révén lehetségesek és sikeresek a terrorizmus elleni csapások” – tette hozzá. “A Sin Bet sokat fektet az olyan technológiák fejlesztésébe mint a mesterséges intelligencia, amely jelentős előrelépést jelent a szándékok és terrorista támadások előrejelzésében” – közölte Argaman.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki tavaly nyáron rágyújtotta egy családra a házát, mert azt hitte, meglopták – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Az ötvenéves, büntetett előéletű, egy somogyi kistelepülésen élő férfi ittas állapotban meggyanúsította a szomszédjában lakó nőt azzal, hogy ellopta 45 ezer forintját, és megfenyegette, ha nem adja vissza a pénzt, felgyújtja a házukat. Néhány óra múlva át is ment a már alvó családhoz, étolajjal átitatott rongyokat tömött házuk tetőgerendája és cserepei közé, majd meggyújtotta őket. Amikor a tetőszerkezet lángra lobbant, hazament és az udvaron elaludt.

Az égő házban a nőn kívül az élettársa, továbbá egy három és fél éves, egy kétéves és egy féléves gyermek aludt. A felnőttek a legkisebb gyermek sírására ébredtek, véletlenül vették észre a tüzet, amelyet a tűzoltók kiérkezéséig a családfő próbált eloltani.

Az ügyészség szerint a lakók életveszélyes, esetleg halálos füstmérgezést vagy égési sérüléseket szenvedhettek volna. A férfi ellen különös kegyetlenséggel, több emberen és tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt börtönbüntetés kiszabását indítványozták.

Felfüggesztette az Europollal folytatott együttműködését a Kaspersky Lab orosz szoftvergyártó vállalat az Európai Parlamentnek (EP) az Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával szembeni kibervédelem megerősítéséről szóló határozata miatt.

Az EP-határozat szerdai határozata javaslatot tett a “potenciálisan veszélyes és káros programok” használatának betiltására, köztük a Kaspersky-szoftverekére. A szoftvereket, köztük számítógépes vírusok elleni védelmet szolgáló szoftvereket gyártó informatikai cég sajtószolgálata közölte, hogy a Kasperskyvel szemben megfogalmazott vádak nem felelnek meg a valóságnak és hamis állításokon alapulnak.

A kommüniké szerint a határozat ugyan nem törvényerejű és csak képviselői egyéni véleményeket tükröz, ám a dokumentum tiszteletlen megnyilvánulás a céggel szemben, amely pedig “mindig Európa megbízható partnere volt a kiberbűnözéssel szembeni küzdelemben”.

“Ebből kifolyólag vállalatunk meghozta azt a nehéz döntést, hogy ideiglenesen felfüggeszti számos közös projektjét a kiberbűnözés elleni küzdelem terén, mások mellett az Europollal, mindaddig, amíg nem kapunk világos, hivatalos magyarázatot az Európai Parlamenttől” – állt a Kaspersky közleményében.

A cég egyebek mellett leállítja az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezetével közösen kezdeményezett, az átkódoló és zsarolóvírusokkal szembeni küzdelmet támogató No More Ransom webportál működtetését.

“Reméljük, hogy a legközelebbi jövőben fel tudjuk újítani ezt a projektet és több más közös kezdeményezést” – állt az orosz vállalat közleményében.

A Kaspersky Lab jelezte, hogy képviselői továbbra is készek találkozni az EP-képviselőkkel és válaszolni a cég üzletpolitikájára, vezetésére, szaktudására, technológiájára és módszereire vonatkozó minden kérdésre.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium tavaly szeptemberben rendeletben tiltotta be az orosz informatikai cég vírusirtóinak használatát a kormányzati hivatalokban. A tárcánál felmerült a gyanú, hogy a Kaspersky-szoftverek lehetővé teszik a hírszerzést, és a Kreml befolyást gyakorolhat a cégre. Később az amerikai kongresszus törvényben rögzítette a tilalmat. Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóképpen járt el.

A Kaspersky Lab és alapítója, Jevgenyij Kaszperszkij többször is tagadta, hogy bármely kormányt is segítené a számítógépes hírszerzésben. A vállalat az Egyesült Államokban bíróságon támadta meg a kormányzati tilalmat. Két kereset május végén bírói elutasításban részesült, ám a Kaspersky közölte, hogy fellebbezni fog. Moszkva szerint Washington politikai eszközökkel igyekszik versenyhátrányba kényszeríteni a világpiacon a sikeres orosz cégeket.

Az orosz világcég márciusban közölte, hogy Svájcban adatfeldolgozó központot létesít az ellene felhozott vádak semlegesítésére, ahol a Kaspersky Lab több tízmillió egyesült államokbeli és európai ügyfelének a számítógépein felfedezett vírusgyanús fájlok elemzésével és feldolgozásával foglalkozik majd. Svájcból Moszkvába csak a különösen problémás ügyek kerülnek majd át.

A síita milíciák elleni katonai fellépéssel Jeruzsálem a térség biztonságát erősíti, és ezzel csökkenti a közel-keleti menekültáradatot is – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy jeruzsálemi biztonsági konferencián az országra leselkedő veszélyek elemzésekor.

Netanjahu a Globális fórum a terrorellenes kampányban (Global Forum in the Campaign Against Terror) címmel első alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián fejtette ki biztonságpolitikai nézeteit.

Első helyen a drónok megjelenése nyomán keletkező veszélyekről szólt az izraeli kormányfő. Elmondta, hogy a biztonsági kihívások szempontjából “valóságos rémálom” a szóban forgó szerkezetek megjelenése, de Izrael már dolgozik a veszélyt elhárító technológiák megtalálásán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet csütörtökön.

“Nincs szükség nagy állami apparátusra, nincs szükség a szuperhatalmak külföldi hírszerző szolgálataira, nincs szüksége semmire” – mondta a miniszterelnök a drónokkal kapcsolatban. “Csak egy ötven dolláros (mintegy tizenháromezer forintos) szerkezet kell és hozzá csatlakoztatni öt kiló TNT robbanószert, hogy elérjen a Fehér Házba” – érvelt a kormányfő.

“A hozzáférés az új technológiákhoz súlyos következményekkel jár, amelyeket szerintem még nem értettünk meg, de most dolgozunk rajta, ” – mondta először angolul, majd héberül. “El kell gondolkodnunk arról, hogyan tudunk fellépni technológiával ezzel a technológiával szemben. Ezt fejlesztjük Izraelben, hogy megpróbáljuk megoldani ezt a kihívást – jelentette ki, figyelmeztetve a drónok kérdésének súlyosságára.
Bejelentette, hogy Izrael új algoritmusokat fejlesztett ki és új technológiai megoldásokat alkotott a rendőrség és a hadsereg terrorizmussal kapcsolatos tapasztalataira építve a közösségi médiából származó fenyegetések leküzdésére, miközben megküzd a “biztonság és a polgári jogok egyensúlya” okozta kihívásokkal is.

Ezután Netanjahu egy Közel-Kelet térkép segítségével a helyi ellenséges erőket mutatta be. Közölte, hogy Izrael többet tett bármely más országnál az Iszlám Állam terrorakcióinak megakadályozása érdekében, és azzal vádolta Iránt, hogy 80 000 síita harcost mozgósított Pakisztánból és Afganisztánból, hogy támadást indítson Izrael ellen és “átalakítsa” Szíria szunnita többségét.

Egy drogkereskedő-hálózat tizenkét tagját fogták el a rendőrök a fővárosban – tette közzé a hatóság.

A nyomozás adatai szerint a bűnszövetség tagjai 2017 őszétől árultak különböző fajtájú drogokat Budapesten, az ezzel kapcsolatos tevékenységet egymással megállapodva, közösen végezték.

A rendőrség és a Terrorelhárítási Központ összehangolt akciót tartott több budapesti helyszínen. A két nap alatt tizenkét embert fogtak el, gépjárműveket vizsgáltak át, házkutatásokat tartottak. Jelentős mennyiségű kábítószert (marihuánát és amfetamint), körülbelül 15 millió forint készpénzt, valamint a kábítószer porciózásához és értékesítéséhez használatos eszközöket foglaltak le a nyomozók – írták.

Az elfogottakat bűnügyi őrizetbe vették. Már előterjesztést tettek nyolc gyanúsított előzetes letartóztatásának indítványozására, és ezt tervezik a másik négy esetében is – áll a közleményben.

A Telenor több éve rendszeresen tart a digitális zaklatás kezelését is magában foglaló biztonságos internet előadásokat gyerekeknek; programjaival máig összesen több mint harmincezer gyereket ért el. A digitális zaklatás elleni küzdelem világnapjára bárki számára elérhető tudásfelmérő kvízzel készült, valamint saját gondozású online kiadványát, a „Hogyan beszélj a gyerekeddel az Internetről?”-t ajánlja a felnőtteknek.

A biztonságos nethasználat több fontos témakörből áll, mint például a saját adatok védelme, saját jogaink gyakorlása és mások jogainak tiszteletben tartása a digitális térben, megfelelő kritikus szemlélet, álhírek és ál-információk felismerése, váratlan helyzetek megfelelő kezelése, stb.. A digitális írástudás része, hogy ezekre minden nethasználó föl legyen készülve, felismerje az egyes helyzeteket és megfelelően képes legyen kezelni, reagálni rájuk. Az online térben zajló események sajátossága, hogy például az iskolai vitákkal szemben nem érnek véget az utolsó óra utáni kicsöngetéssel, hanem online folytatódhatnak, akár akkor is, ha valamelyik érintett nincs épp jelen. A továbbgyűrűző hatás miatt még több ember szemtanúja lehet a piszkálódásnak, esetleg olyanok is becsatlakozhatnak, akik nem is érintettek. Ilyen esetekben az áldozat a személyes zaklatási helyzetekhez képest sokkal inkább kiszolgáltatottabbnak, megalázottabbnak érezheti magát.

A digitális zaklatás elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az amerikai székhelyű CyberSmile Foundation kezdeményezése a digitális zaklatás elleni világnap. A kezdeményezés nagyköveteiként olyan ismert személyek is jelen vannak, mint William Shatner és David Hasselhoff. A digitális zaklatás felismerésében és kezelésében magyarul elérhető, gyerekeknek és szülőknek is hasznos segítség az UNICEF Magyar Bizottság Help App alkalmazása, illetve a Telenor saját gondozású „Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az Internetről” című digitális kiadványa.

A Telenor célja, hogy a fiatalokat olyan közegben érje el a biztonságos internethasználatról szóló foglalkozásokkal, ahol valóban nagy hatást tud elérni. Az iskolai előadások mellett – ahol a rendhagyó tanórák sikere a gyerekek körében egyértelmű – a nyár folyamán különböző táborokba is ellátogat a Telenor önkéntes szakértő csapata. Az évzárót követő héten rögtön egy balett-táborba látogatnak el a mobiltársaság önkéntesei, ahol a táncgyakorlatok közti időben a biztonságos netezés és a digitális zaklatás elleni küzdelemről beszélgetnek a gyerekekkel.

 

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette miatt vádat emelt egy 36 éves kiskunmajsai férfi ellen, aki 2018. március 3-án közös italozás után késsel fenyegetőzve szerezte meg ismerőse mobiltelefonját.

A 36 éves vádlott 2018. március 3-án délután elment egy kiskunmajsai ismerősének otthonába, ahol panaszkodni kezdett a férfinek a rossz életkörülményeire. Ennek hatására az ismerős körülbelül 300,- Ft aprópénzt adott a vádlottnak, majd közösen italozni kezdtek. Italozás közben a vádlott a konyhapulton lévő késtartóból magához vett egy konyhakést, és kijelentette, hogy le kell szúrnia valakit, úgy legalább börtönbe kerülne. Ezután elkérte az ismerős mobiltelefonját, aki azonban ezt megtagadta.

A vádlott ekkor közvetlen fenyegetés, vagy ilyen irányú mozdulat nélkül azt mondta, hogy “akár téged is megszurkálhatlak”. Ezután bement a szobába, és magához vette a sértett tízezer forint értékű mobiltelefonját. A vádlott fenyegető fellépése miatt a sértett eltűrte, hogy a vádlott a telefonnal és a konyhában magához vett boros flakonnal elhagyja az ingatlant. A vádlott a kést végül a ház teraszán eldobta, a mobiltelefont pedig a cselekmény után azonnal eladta. A bűncselekménnyel okozott kár a telefon lefoglalásával még a nyomozás során megtérült.

A járási ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő, büntetett előéletű vádlottat súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettével vádolja, és végrehajtandó börtön, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vele szemben. A vádlott bűnössége kérdésében a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.