Biztonságpiac

“A szervezet súlyos fenyegetést jelent az személyes szabadságjogokra és a lakosságra általában” – tudatta a minisztérium. A szervezet betiltását a tárca az egyesülési törvény előírásaival indokolja, és megállapítja, hogy az Osmanen Germania célja és tevékenysége a büntető törvénykönyvbe ütközik. A miniszteri rendelet az Osmanen Germania összes tagszervezetére is vonatkozik, miután 16 helyi szervezete van.

Kedd reggel a banda több tagjánál tartottak házkutatást Rajna-vidék-Pfalz, Baden-Württemberg és Hessen tartományokban, valamint Bajorországban. A belügyminiszter világossá tette, hogy a német szövetségi és tartományi hatóságok egyaránt szigorúan fellépnek a szervezett bűnözés minden formája, így a bűncselekményeket elkövető motoros bandák ellen is.

“Aki elutasítja a jogállamiságot, az ne számítson tőlünk semmilyen megértésre” – szögezte le Seehofer.

A minisztérium tájékoztatása szerint egy március közepén elindított nyomozás tárta fel azokat a jogsértéseket, amelyek alapján az Osmanen Germania betiltása elrendelhető. A vizsgálat célja a motoros banda szervezeti felépítésének, irányításának és a helyi szervezetek közötti együttműködésnek a feltárása volt.

A hatóságok szerint az Osmamen Germania tagjai több támadásért is felelősek, amelyeket baloldali törökök, Recep Tayyip Erdogan török elnök bírálói és azok ellen követtek el Németországban, akiket Ankara kikiáltott a kudarcba fulladt 2016-os puccskísérlet kitervelőjének, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlamista hitszónoknak. Az Osmanen Germaniát az Erdogan vezette török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) is támogatja.

Nagy Attila szerint a gyártó Greenyard vállalat magyarországi készlete önmagában több ezer tonna volt. Ebből kaptak a nagy áruházláncok, amelyek már visszahívták a zöldségeket. Elmondta azt is, a fagyasztott zöldségeknél nagyon fontos, hogy a hőkezelési útmutatót betartsák a fogyasztók, ha ezt megtették, akkor nincs ok az aggodalomra.

A lisztéria hasmenéssel, lázzal járó influenzaszerű tüneteket okoz általában a fertőzött termék elfogyasztása után egy, vagy maximum tíz nappal. Ugyanakkor hosszabb lappangási idő is elfordul, s ilyenkor hetven-nyolcvan napig nem okoz tüneteket – tette hozzá.

Nagy elmondta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) július 3-án tette közzé közös jelentését arról, hogy valószínűleg gyorsfagyasztott csemegekukorica és esetleg egyéb fagyasztott zöldség okoz járványt több európai uniós országban 2015 óta. A fertőzés – amit a Listeria monocytogenes nevű baktériumnak egy erőteljes változata okozott – eredetének vizsgálata a gyártó Greenyard vállalat bajai üzeméhez vezetett vissza.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szennyezett termékek megbetegedést nem okoztak.

“Köszönöm a legfőbb ügyészségnek, a legfőbb ügyésznek azt a támogatást, amelyről folyamatosan biztosítja a DNA-t és a korrupcióellenes harcot. Továbbá köszönöm Laura Codruţa Kövesi asszony eddigi munkáját a DNA élén. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség része a romániai igazságszolgáltatási rendszernek, de ugyanakkor egy korrupcióellenes hatóság. (…) A DNA-nak rendkívül nagy felelőssége van a magas szintű korrupció leküzdésében. Ennek értelmében a DNA-nak továbbra is erős, független és fontos intézménynek kell maradnia mindaddig, amíg a korrupció jelenségével néz szembe az ország” – mondta Jurma.

Az új korrupcióellenes főügyész azt nyilatkozta, hogy kiegyensúlyozottságra fog törekedni ideiglenes mandátuma alatt.

“Törekedni fogok, hogy ideiglenes mandátumom alatt kiegyensúlyozottan működjön a DNA, és folytassuk kollégáimmal a 15 évvel ezelőtt elkezdett munkát. Abszolút prioritás lesz számunkra az eljárási normák betartása, az európai és nemzetközi irányelvek, valamint az alapvető emberi jogok betartása” – nyilatkozta Jurma.

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) nagyszebeni ügyosztályánál folytathatja tevékenységét Laura Codruţa Kövesi – döntött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a Budapesti Fegyház és Börtönben más ügyben jogerős fegyházbüntetését töltő, 28 éves férfi 2016-ban a zárkája előtt egy partvisnyéllel rátámadt az ételt osztó fogvatartottakra, majd a zárkájában elkezdte lerángatni a falra szerelt mosdókagylót, hogy azzal támadjon rájuk. A körletfelügyelő többszöri felszólítására sem hagyta abba az őrjöngést és a rongálást, leszakította a mosdókagylót és az őrmester felé dobta, de nem találta el az őrt.

Néhány nappal később a vádlott a börtön egészségügyi várójában ismét agresszív lett, dühöngött, az ajtót rugdosta és kitörte az ablakot, majd az üvegdarabbal az egyik intézkedő őr, az általa korábban is megtámadott körletfelügyelő nyaka felé vágott. Az őr gyors reagálásának köszönhette, hogy nem sérült meg, a támadás azonban életveszélyes sérülést is okozhatott volna – írták a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, valamint életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

A világ legnagyobb viszontbiztosítással foglalkozó cégének értékelése szerint 2018 januárjától június végéig világszerte mintegy 33 milliárd euró (10,7 ezermilliárd forint) kárt okoztak a természeti katasztrófák, ami elmarad a hosszú távú átlagtól.

“Mondhatjuk akár azt is, hogy ez a vihar utáni csend” – idézi a cég közleménye Ernst Rauchot, a Munich Re geológiai és klímakutató részlegének vezetőjét.

Tavaly három hurrikán több százmilliárd dollár kárt okozott a Karib-tenger térségében és az Egyesült Államokban. Az idei év legnagyobb vihara, amely Németországban a Friederike, máshol a David nevet kapta, januárban 2,7 milliárd dollár kárt okozott Írországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, a Benelux-államokban és Németországban.

A Munich Re rendszeresen közzéteszi becsléseit a világban természeti katasztrófák okozta károkról. Feljegyzéseik szerint 2005-ben volt legutóbb ilyen kevés kár az év első felében. Igaz, később minden idők legpusztítóbb vihara, a Kathrina hurrikán is abban az évben csapott le a Mexikói-öböl térségére, 125 milliárd dolláros kárt hagyva maga után.

Rauch most is arra figyelmeztet, hogy a trópusi viharok időszaka csak most kezdődik, és az év második felében várhatóan több kárt fog okozni a természet. A szakember a földrengésekre is kitért, amelyek ugyan váratlanul súlyos humanitárius helyzetet tudnak előidézni, de a gazdasági károknak csak mindössze tíz százalékát okozzák.

A Munich Re a természeti csapásokban meghalt emberekről is vezet statisztikát. A többéves átlag szerint a katasztrófák az év első felében mintegy 28 ezer emberéletet követelnek. Az idei ebből a szempontból is szerencsésebb az átlagnál, mert a halálos áldozatok száma mintegy háromezerrel marad alacsonyabb.

Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára az eseményen elmondta, az épület 138 nap alatt újult meg, új arculatot kapott és energetikai szempontból is megfelel a legmodernebb előírásoknak. A szálló költséghatékonyan üzemeltethető és közösségi helyiségei is felújítva várják a honvédelmi állomány tagjait.

Hozzátette, hogy az épület 1974-től szolgálja az állományt és mostantól 112 ember regenerálódására, pihenésére lesz alkalmas. Az államtitkár kitért arra, hogy történelmi lehetőségek előtt áll a Magyar Honvédség, mivel jelenleg rendelkezésre áll a szükséges költségvetési forrás, és politikai szándék is van arra, hogy megújulhasson.

Kiemelte, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelynek a keretében ez a megújulás végbemegy, tíz évre szóló, kormányzati ciklusokon átívelő program, amelynek középpontjában a katona áll, működési feltételeivel, harceszközeivel és magával az emberrel. A fő cél a modernizálás – fűzte hozzá Kádár Pál.

Beszélt arról is, hogy a rekonstrukció keretében felújították a teljes villamoshálózatot, a fűtési rendszert, a nyílászárókat, valamint a tetőt és a homlokzati szigetelőrendszereket. Az immár kétágyas szobákban mosdó és zuhanyozó is van, a fűtési rendszer pedig biomassza felhasználásával működik – közölte az államtitkár.

Az amerikai Lockheed Martin által gyártott repülőgépek a szlovák hadsereg MiG-29-es típusú orosz gépeit váltják majd fel. A szlovák kormány dokumentumai szerint a gyártó leghamarabb 2022-ben tudja leszállítani az első F-16-osokat.

A beszerzésről szóló mostani kormánydöntés egy több éve nyitott kérdést döntött el, az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült azzal kapcsolatosan, miként lehet helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, így felmerült az is, hogy Szlovákia esetleg svéd Gripeneket vásárol vagy bérel. A kérdés még néhány hónappal ezelőtt is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek. A szaktárca jelenlegi vezetése csak kedd este tette közzé a beszerzésre vonatkozó ajánlását, annak nem titkosított részében nem szerepel sem a svédek, sem az amerikaiak árajánlata, azt viszont tudni lehet, hogy a konkurens svéd gyártó már 2019-re ígérte az első gépek leszállítását.

Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány százmillió euróval drágább, mint a Gripeneké, a gépek tervezett harminc éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében nyolc százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a svéd gépek esetében. Hozzátette: a 14 amerikai gépért, a pilóták kiképzéséért, a gépekhez tartozó munícióért, valamint logisztikai költségként a következő években 1,589 milliárd eurót fizet majd Szlovákia.

Gérard Collomb elmondta: “Minden készen áll, hogy a franciák ezeket az ünnepi pillanatokat nyugodtan tölthessék a terrorkészültség ellenére, amely még mindig a legmagasabb szintű. A készültség különleges méretű lesz. Nem tudunk több erőt mozgósítani, mint amennyit mozgósítani fogunk”.

Michel Delpuech prefektus csütörtökön jelentette be, hogy a fővárosban 12 ezer rendőrt, valamint háromezer tűzoltót és mentőst mozgósítanak a július 14-i nemzeti ünnephez kapcsolódó pénteki és szombati események és a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére. Rajtuk kívül a terrorkészültség keretében járőröző mintegy kétezer katona is az utcákon lesz.

Országszerte 230 szurkolói zónát állítanak fel, ahol óriáskivetítőkön követhetik az emberek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság vasárnap 17 órától kezdődő Franciaország-Horvátország döntőjét.

Párizsban egyetlen körbekerített szurkolói zóna lesz, a Mars-mezőn, ahova kilencvenezer embert várnak, de ennél többet nem engednek be a hat biztonsági bejáraton, ezért a szurkolókat arra kérik, hogy minél előbb, már 13 órától érkezzenek meg a helyszínre. A Mars-mező és az annak végében emelkedő Eiffel-torony környékét biztonsági okokból teljesen lezárják a forgalom elől, az Eiffel-torony egész nap zárva tart. A szurkolói zónát mintegy négyezer rendőr biztosítja.

A belügyminiszter szerint amennyiben Franciaország nyeri meg a világbajnokságot “tömegjelentekre és népünnepélyre lehet országszerte számítani”.

Kedd este százezrek ünnepelték a párizsi utcákon Franciaország győzelmét Belgium felett, aminek eredményeként a francia válogatott húsz év alatt harmadik alkalommal jutott be a világbajnoki döntőbe. A Champs-Élysées sugárúton, amely az ünnepi rendezvények hagyományos színhelye a francia fővárosban, éjfél után mintegy tucatnyi rendbontó összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét őket, mielőtt teljesen kiürítették a sugárutat.

Franciaországban a 2015 januárban kezdődött iszlamista merényletek miatt – amelyekben 246-an vesztették életüket – legmagasabb a terrorkészültség, a rendőri biztosítást országosan tízezer katona is segíti.

Az eljárás adatai szerint a vádbeli cselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment. A támadó nyakánál ragadta meg áldozatát, hasra fektette, végtagjait megkötözte, beadta a kétféle altatót, nyugtatót, majd levetkőztette és a fürdőkádban altestére öntötte a maró anyagot. Ezután magával vitte a nő laptopját, mobiltelefonjait, iratait, bankkártyáját.

A lúg másod-harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak. A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem ismerte fel, nem tudta beazonosítani a támadóját.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Az eljárás során a sértett jogi képviselője amellett érvelt, hogy az elkövetett cselekmény minősítése a súlyosabban büntetendő eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérlete, ugyanis a vádlott tudta, hogy az áldozat halálát is okozhatja az altatókkal, illetve a lúggal, ám ebbe belenyugodott. Az ügyészség és a bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el.

A Kúria tavaly nyáron a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, mely idén februárban ítélte el ismét 9 évre a vádlottat. Miután azonban az ügyben az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki februárban az orvost, lehetőség nyílt fellebbezésre. Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett, így került az ügy ismét a Kúriára.

A Kúria csütörtökön kihirdetett harmadfokú, jogerős ítéletében az ügyészi indítványnak helyt adva 11 évre súlyosította a vádlott büntetését. Összesen hat bűncselekmény miatt mondták ki bűnösnek: mind az életveszélyt okozó testi sértés, mind a kifosztás, mind pedig a személyi szabadság megsértésének minősített esetét állapították meg, továbbá magánlaksértést, okirattal visszaélést és készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel való visszaélést.

A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért összességében 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény többek között, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek a személye jelentős társadalmi veszélyességgel bír. Az egyetlen enyhítő körülmény a több mint félévtizedes időmúlás volt. Ezek figyelembevételével szabta ki a Kúria a büntetési tételkeret felső határához közelítő 11 éves szabadságvesztést.

A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.

A vádlott az első táblai döntés óta, mintegy másfél éve van előzetes letartóztatásban. Ezt az időt a jogerősen kiszabott büntetésbe beszámítják.

A módosítás egyértelműen kimondja, hogy aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen, az szabálysértést követ el, ám a változtatás pontosítja annak szabályait, mikor kell mellőzni az eljárás megindítását. A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be, amelynek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik, azzal szemben nem indul el az eljárás, ahogy azt az eddigi javaslat is tartalmazta.

Az elfogadott változtatás szerint azonban a szabálysértési eljárást a közterületen életvitelszerűen tartózkodók esetében csak akkor indítja el a rendőr, ha a figyelmeztetésre kilencven napon belül három alkalommal már sor került. Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva kilencven napig, vagy az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek abból.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.

Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy az alaptörvény módosítása értelmében október 15-étől tilos közterületen életvitelszerűen tartózkodni.

A hivatal közleménye szerint a vizsgálat tizennégy magyar és hat külföldi világos sörre terjedt ki, kiválasztásukról a Nébih Szupermenta tesztjeinek olvasói szavazhattak. A vizsgálat során ellenőrizték az italok sűrűségét, alkohol-, extrakt-, energia- és széndioxid-tartalmát, erjedési fokát, színmegfelelőségét, a sörben élő gombafajokból termelődő méreganyagokat, továbbá elvégezték az izotópvizsgálatot is. Utóbbi – mint írták – azt mutatja ki, hogy a pótanyag nélküli sörök valóban csak a négy fő alapanyagot tartalmazzák-e.

A Nébih csupán az alkoholtartalomban talált kisebb eltéréseket, ám ez sem lépte át a tűréshatárt. A méreganyagok minden termékben a kimutatási határérték alatt voltak.

A vizsgálat eredményei a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán olvashatóak.

A versenyhivatal felidézte: egy, a közelmúltban lezárult versenyfelügyeleti eljárásában a GVH jogerősen eljárási bírságot szabott ki egy jogi képviselőre, aki védett tanút állított elő egy ügy nyilvános tárgyalására és általa betekinthetőnek szánt dokumentumokban szerepeltette a nevét. A jogi képviselő magatartása alkalmas volt arra, hogy a védett tanú adatai nyilvánosságra kerüljenek.

Amennyiben a tanú valószínűsíti, hogy az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, indokoltan kérheti személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. A GVH – bíróság jogerős döntésével megerősített – álláspontja egyértelművé tette, hogy senkinek a magatartása nem irányulhat a védett tanú személyazonosságának feltárására, mert az veszélyezteti a tanúeljárással kapcsolatos közérdeket.

A személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését kérő védett tanú a versenyfelügyeleti eljárások során különleges oltalomban részesül. A GVH ebben az esetben az adatokat az eljárás iratai között elkülönítve kezeli; egyben biztosítja, hogy azok ne váljanak mások számára megismerhetővé az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, a Gazdasági Versenyhivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére jogosultakon kívül.

Az ügyfelek iratbetekintési jogának biztosítása érdekében a hivatal az ilyen tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvről úgy készít kivonatot, hogy abból ne lehessen következtetni a kilétére.

A közlemény szerint a GVH a továbbiakban is szigorúan fellép a védett tanúk érdekében, hogy azok a jogintézményben bízva, félelem nélkül tudjanak vallomást tenni.

Benkő Tibor kifejtette, a többletforrásnak köszönhetően 2019-ben már 150 milliárd forintot tudnak fejlesztésre fordítani, így folytatódhatnak a beszerzések is, például a tervezettnél előbb tudnak majd helikoptereket vásárolni.

A költségvetésben biztosított az illetményfejlesztés következő, öt százalékos üteme is, valamint arra is lehetőséget ad, hogy bővítsék az ösztöndíjrendszert, s például olyan mérnököket, orvosokat vagy informatikusokat támogassanak tanulmányaik alatt, akik a diploma megszerzése után belépnek majd a honvédség kötelékébe – ismertette a miniszter.

Hozzátette, hogy a költségvetésnek köszönhetően mind az aktív, mind a tartalékos katonák létszámát bővíteni tudják. Nem az a legfontosabb, hogy a GDP hány százalékát fordítják az ország védelmére, hanem olyan képességeket kell teremteni, amelyek szavatolják Magyarország és a magyar emberek biztonságát – hangoztatta a miniszter.

Benkő kitért arra is, hogy – a mostani brüsszeli NATO-csúcson szerzett tapasztalatai szerint – egyre több nemzet ismeri fel, hogy a biztonság elsődleges kérdés, megteremtésének egyik eleme pedig a megfelelő költségvetés biztosítása.

Emlékeztetett, a 2014-es walesi NATO-csúcson kitűzött cél szerint a tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítják. Magyarország ehhez konkrét programmal rendelkezik, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet a NATO kedvezően fogadta – fűzte hozzá.

Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítélt bűnözők Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét. A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták.

A perben Zschäpe négy vádlott-társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz évi letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. A Holger G.-ként azonosított vádlott három évi letöltendő börtönt kapott terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két év és hat hónapi letöltendőt kapott. Casten S.-re pedig három évet szabott ki a bíróság. Őt fiatalkorúként kezelte az igazságszolgáltatás, mert a bűncselekmények idején még nem volt nagykorú. Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.

Az ítéletek indoklása várhatóan órákig tart majd a müncheni bíróságon. A törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.

Az NSU 2000 és 2007 között tíz embert gyilkolt meg, többségük török nemzetiségű volt, de végeztek egy görög származású emberrel és egy német rendőrrel is. A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két pokolgépes merényletet is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett. Arra egyébként az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna.

Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll. Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket. Sokan a mai napig azt is megkérdőjelezik, hogy az NSU-gyilkosságokat mindössze három ember követte el.

Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz. A jogász már korábban is világossá tette, hogy legfeljebb tízéves börtönbüntetést tart elfogadhatónak 2011 óta vizsgálati fogságban lévő védence számára.

A kórház szerdai tájékoztatása szerint Rowley állapota súlyos, de stabil, és bár felépülése “még odébb van”, az eddig bekövetkezett javulás derűlátásra ad okot. A Scotland Yard szerdán közölte, hogy az ügy vizsgálatát végző rendőrök rövid beszélgetést tudtak folytatni a beteggel, és a következő napokban is további beszélgetéseket próbálnak kezdeményezni vele, orvosaival konzultálva.

A rendőrség a tájékoztatás szerint mindenekelőtt azt igyekszik megtudni, hogy Rowley és Sturgess miként kerülhetett érintkezésbe a mérgezésüket okozó idegméreg-hatóanyaggal.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy a két brit megbetegedését ugyanolyan, Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől márciusban Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Neil Basu, a Scotland Yard országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának parancsnoka szerdai tájékoztatójában úgy fogalmazott: szeretne egyszer azzal a hírrel a sajtó képviselői elé állni, hogy azonosították és elfogták a mérgezéses incidensek felelőseit, és szeretné valamikor teljes biztonsággal kijelenteni azt is, hogy sehol az országban nem maradt nyomelemnyi mennyiség sem az idegméregből. “A kegyetlen valóság azonban az, hogy jelenleg erre semmiféle garanciát nem tudok adni” – tette hozzá.

Neil Basu szerint a vizsgálat jelenlegi szakaszában még azt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a márciusi és a mostani mérgezéses incidens között kapcsolat van, bár nagyon ritka, ráadásul nemzetközileg tiltott hatóanyagról van szó, és “enyhén szólva is valószínűtlen”, hogy egy kis angliai megyében két különálló incidens történt volna.

A Scotland Yard magas rangú rendőrtisztje szerint a Porton Down-i kutatólaboratórium most annak megállapításán dolgozik, hogy a volt orosz kettős ügynök és lánya, illetve a két brit állampolgár mérgezését okozó hatóanyag ugyanabból az adagból származott-e.

Basu hangsúlyozta ugyanakkor: lehetséges, hogy soha nem sikerül egyértelmű kapcsolatot feltárni a két incidens között, azt azonban a Porton Down-i laboratórium “kristálytisztán” megállapította, hogy mindkét esetben ugyanarról a – Novicsok osztályú – méreganyagról van szó.

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az EU a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására szólítja fel Oroszországot. Az unió minden, a Krím félszigeten és Oroszországban illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátását követeli, beleértve a krími tatár aktivistákat, valamint számos újságírót – mondta.

Aláhúzta: biztosítani kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkájának teljes körű tiszteletben tartását az ukrán-orosz határ mentén fekvő területeken és a Krím félszigeten is. Arra emlékeztetett, hogy az EU nemrégiben megújította az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankciókat, amelyek időtartama egyértelműen függ a minszki megállapodások teljes végrehajtásától.

A maláj légitársaság 2014 nyarán lelőtt, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó – MH17-es járatszámú – repülőgépének ügyével kapcsolatban arra szólította fel Moszkvát, vállalja felelősségét a katasztrófában betöltött szerepét illetően, és teljes mértékben működjön együtt a Hollandia vezette nemzetközi vizsgálóbizottsággal a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Tusk az ukrán oktatási törvényt illetően elmondta, az Európai Unió és Ukrajna egyetért abban, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók meglévő jogainak tiszteletben tartását a nemzetközi egyezményekben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben foglaltak szerint. Kiemelte ugyanakkor, hogy teljeskörűen végre kell hajtani a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlását, amely egyebek mellett valódi és érdemi párbeszédet javasol az érintett kisebbségek képviselőivel.

Porosenko a tájékoztatón brutális agressziónak nevezte az ukrán területek ellen intézett orosz beavatkozást, és arra kérte az Európai Uniót, hogy a konfliktus lezárultáig tartsa fent az Oroszország ellen hozott szankcióit. A korlátozó intézkedések által Moszkvának nagy árat kell fizetnie a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekért – húzta alá. Véleménye szerint a konfliktus rendezése az orosz-ukrán határ ellenőrizetlen szakaszának lezárásával és a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásával érhető el. Az ukrán elnök arra kérte az unió tagállamait, hogy emeljék fel szavukat az elcsatolt területek további katonai megerősítése ellen és a humanitárius segítségnyújtás érdekében.

Juncker a korrupció ellen folytatott küzdelem fokozására szólította fel Kijevet. Kiemelte, további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar és a büntetőeljárások függetlenségének biztosítására a jogállamiság megerősítése érdekében.

Az elnök először reagált a phenjani fejleményekre azóta, hogy szombaton Észak-Korea erőteljes szavakkal bírálta az Egyesült Államokat és az amerikai diplomáciát “gengsztermódszerekkel” illette.

“Bízom benne, hogy Kim Dzsong Un tiszteletben tartja az aláírt szerződésünket, és ami még fontosabb, a kézfogásunkat” – írta mikroblog-bejegyzésében Trump, utalva a június 12-én, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozójára az észak-koreai vezetővel. “Megegyeztünk Észak-Korea atomfegyver-mentesítésében” – folytatta az elnök, aki egyúttal Kínát okolta Mike Pompeo külügyminiszter múlt heti phenjani tárgyalásainak sikertelenségéért. Úgy vélte, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi vita miatt “Kína talán negatív értelmű nyomást gyakorol” Phenjanra. Bár hozzátette: “remélem, hogy nem így van!”.

Az amerikai kormányzat által sikeresnek mondott szingapúri csúcstalálkozón Trump és Kim Dzsong Un megállapodást írt alá, de nem Észak-Korea, hanem általában a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. Ezt a megfogalmazást elemzők már akkor is túlságosan általánosnak, ezért lehetséges további vitákat gerjesztőnek ítélték. Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója a múlt héten a részletek megtárgyalása végett Phenjanba utazott, s bár az első amerikai közlemények elégedettséget jeleztek, a tárgyalások végül is nem voltak sikeresek.

Pompeónak – a tervek ellenére – nem sikerült találkoznia Kim Dzsong Unnal, és Észak-Korea a tárgyalásokról szombaton kiadott közleményében “nagyon sajnálatosnak” minősítette az Egyesült Államok magatartását és tárgyalási pozícióját. Az észak-koreai külügyminisztérium álláspontja szerint az Egyesült Államok “megsértette” a szingapúri csúcstalálkozón született megállapodás szellemiségét, “különösen azzal, hogy egyoldalú követeléseket” fogalmazott meg.

Amerikai sajtójelentések nevük elhallgatását kérő amerikai diplomatákra hivatkozva arról írnak, hogy az észak-koreai állásfoglalás csupán az ország tárgyalási taktikájának része.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának részleteit ismertető sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően, június közepén létrejött, az egykori jugoszláv köztársaság új nevéről szóló megállapodást.

Mint mondta, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele a megállapodás véglegesítése, a teljes jogi folyamat lebonyolítása. Ez meghatározza Szkopje NATO-tagság felé vezető útját, amely a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását is szavatolja.

A meghívás annak bizonyítéka, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó, vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt – tette hozzá.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadások növelésére vonatkozó elhatározása nem az Egyesült Államok kedvéért vagy kérésére történt. A védelmi kiadásokról szóló megállapodásról saját védelmük fokozása érdekében döntöttek, a biztonságot veszélyeztető kockázatok növekedése miatt.

Stoltenberg tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

A főtitkár elismerte, hogy az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között feszültséget okoz a védelmi kiadások kérdése, de hozzátette, a nézeteltérések ellenére NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad.

Mint hangsúlyozta, az amerikai jelenlét Európában jó a kontinens biztonsága szempontjából, ugyanakkor jó az amerikai hadsereg számára is, ugyanis lehetőséget biztosít számára a közel-keleti és afrikai misszióinak könnyebb kivitelezéséhez. Az európai hozzájárulás és a képességek rendelkezésre állása is segítséget biztosít az Egyesült Államok számára. A NATO-csúcstalálkozó is az Európa, valamint Amerika érdekét is szolgáló együttműködést és a szolidaritást fogja kifejezni és erősíteni – tette hozzá.

Stoltenberg leszögezte, hogy Donald Trump amerikai elnök és Valgyimir Putyin orosz elnök jövő hétfőre tervezett, Helsinkiben tartandó találkozója teljes mértékben összhangban van a NATO politikájával. A szövetség a védelem fenntartása mellett továbbra is párbeszédre törekszik Oroszországgal. Az amerikai-orosz találkozó, valamint más NATO-tagországok és Oroszország vezetőjének politikai párbeszéde a feszültségek enyhítése által hozzájárulhat egy újabb hidegháború kialakulásának elkerüléséhez – húzta alá a főtitkár.

Peter Carington – aki bárói nevét írta Carrington formában – 1970-től 1974-ig, Edward Heath konzervatív párti kormányában a védelmi miniszteri, 1979 és 1982 között, Margaret Thatcher kormányában a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, 1984-től 1988-ig a NATO főtitkára volt. Személyében az utolsó olyan politikus távozott, aki tagja volt Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök második, 1951-ben megalakult kormányának.

Ő volt Nagy-Britannia külügyminisztere, amikor Argentína 1982-ben váratlanul lerohanta a brit fennhatóságú dél-atlanti Falkland-szigeteket. Carrington magára vállalt minden felelősséget a falklandi válságért és lemondott.

Sok évvel később, egy lapinterjúban kijelentette: az argentin invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen a 2003-as iraki háborúhoz vezetett. A veterán politikus 2007-ben, a falklandi háború negyedszázados évfordulóján a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva felfedte: annak idején olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek egyértelműen azt állították, hogy az Argentínát akkoriban uraló katonai rezsim nem készül támadásra a Falkland-szigetek ellen.

Carrington az interjúban kijelentette: ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni sarkalatos horderejű politikai döntéseket. Hozzátette: Tony Blair akkori munkáspárti brit miniszterelnök is elkövette ezt a hibát az iraki háború megindítása előtt rendelkezésére álló, később tévesnek minősült hírszerzési adatokkal.

A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után húsz hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására – idéz a lap a jelentésből.

A lap a haderőnemek állapotára is kitér. Azt írja, a haditengerészetnek nincs elég bevethető hajója, például tengeralattjáróból csak egyetlenegy hadra fogható. A szárazföldi erőknél “sincs kapacitás újabb bevetésekhez”. A védelmi tárca elemzése szerint 325 Leopard-2 típusú harckocsira lenne szükség, de csak 179 van, és azok közül is csak kilencven bevethető. A Bild azt írja, hogy a légierőnél túl kevés a repülőgép, valamint hogy a pilóták nem tudnak eleget gyakorlatozni. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember.