Biztonságpiac

Laurent-Franck Lienard elmondta: a rendőrt hivatali személy által elkövetett, halált okozó szándékos erőszakkal gyanúsította meg az ügyészség, ami húsz év szabadságvesztéssel sújtható.

A rendőr pénteken megváltoztatta a korábbi vallomását és azt állította: nem jogos önvédelemből, hanem véletlenül lőtt rá az autósra. Először azt vallotta, hogy azért lőtt rá a sofőrre, mert veszélyes volt és meg akarta védeni azokat az embereket, akik az általa vezetett gépjármű közelében voltak.

A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség kedd este fél 9 órakor megállított egy gépkocsit Nantes Breuil nevű negyedében, mert a sofőr nem kapcsolta magára a biztonsági övét. A gépkocsit vezető 22 éves Aboubakar Fofana, aki ellen csoportosan elkövetett lopás miatt elfogatóparancs volt érvényben, a belügyminisztérium tájékoztatása szerint nem volt hajlandó magát igazolni, miközben a rendőrök a gépkocsi rendszáma alapján megállapították, hogy a járművet egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás miatt keresi a nantes-i bűnügyi rendőrség. A sofőr először úgy tett, mintha ki akarna szállni, de közben megpróbált elmenekülni, ezért az egyik rendőr rálőtt és halálosan megsebesítette a nyaki ütőerén.

Pierre Sennes nantes-i ügyész tájékoztatása szerint az igazoltatás 10-15 percig tartott, a rendőrök ezután megkérték Fofanát, hogy kövesse őket a rendőrőrsre, a férfi azonban megpróbált elmenekülni, miközben majdnem elgázolt egy rendőrt, oldalán két gyerekkel. A rendőr félreugrott, magával rántva egy kislányt, akit az autó egyébként elgázolhatott volna, s a sofőr ezt követően egy parkoló járműnek ütközött. Az ütközést követően a sofőr ismét menekülni próbált. A rendőr ekkor lőtte le.

Az ügyész elmondta: a rendőr behajolt a gépkocsiba és megragadta a kormányt, hogy így tartóztassa fel a járművet, és a vallomása szerint a lövés eközben véletlenül dördült el, és halálosan megsebesítette a sofőrt.

Az ügyben a rendőrség felügyeleti szerve, az IPGN vizsgálatot indított, miután szemtanúk azt állították: rendőri túlkapás történt, a rendőr azután lőtt a mozdulatlan járműre, hogy a sofőr azzal nekitolatott egy házfalnak. A rendőrt csütörtökön vették őrizetbe.

A haláleset óta éjszakánként zavargások voltak Nantes elővárosi negyedeiben, a rendbontók gépjárműveket és épületek gyújtottak fel.

Pénteken már három, 20 és 21 év közötti férfit négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a rendőri erőkkel szembeni erőszak miatt. A rendbontók benzinnel töltött lángoló palackokkal dobálták meg a rendőröket.

Csütörtök este békés menettel emlékeztek a rendőr által lelőtt férfira a tragédia helyszínén, Nantes Breil nevű elővárosában. A megemlékezésen mintegy ezren vettek részt “igazságot” követelve a 22 éves áldozatnak. Ebben a negyedben azóta nem voltak zavargások.

Péntek este az ügyész a rendbontások befejezésére kért mindenkit, Gérard Collomb belügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyugodjanak a kedélyek.

A lap szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányzati erők eltévedt aknalövedéke robbant fel az izraeli határ közelében, de attól Szíria felé, keletre. Azért váltott ki légicsapást az izraeli hadsereg részéről, mert a demarkációs övezetben csapódott be.

Sem a szíriai tüzérségi aknától, sem az izraeli támadásban nem sebesült meg senki, és nem keletkezett anyagi kár sem.

Az izraeli hadsereg szóvivője kijelentette, hogy Jeruzsálem nem kíván beavatkozni a határ túloldalán zajló belső harcokba, de továbbra is ragaszkodik az 1974-ben megállapított fegyverszüneti vonalakhoz, s köztük az ütközőzónához.

Izraeli vezetők több üzenetet is küldtek a ynet értesülése szerint az utóbbi hetekben Szíriába, amelyek szerint Jeruzsálem elfogadja Aszadnak és szövetségeseinek uralmát a határ túloldalán, ha tiszteletben tartják az évtizedek óta fennálló megállapodást, amely rendelkezik a huszonöt kilométeres demilitarizált övezetről a határnál, és korlátozza az ott állomásoztatható erők számát is.

Az utóbbi két hétben az orosz légierő támogatásával a szíriai kormányerők jelentős előrehaladást értek el Szíria déli részén az ellenzéki fegyveresek visszaszorításában. Izrael a szíriai offenzíva nyomán megerősítette a Golán-fennsíkon található katonai egységeit.

A hágai székhelyű szervezet szakértőinek április közepén sikerült eljutniuk Dúmába, ahol mintákat vettek az április 7-i vélelmezett vegyi támadás helyszínén. Az OPCW kiszivárgott jelentése szerint klórt tartalmazó különböző szerves vegyületek nyomait mutatták ki a helyszínen vett minták, köztük két gázpalack laboratóriumi elemzése során.

Nyugati vezetők Damaszkuszt vádolják a több tucat civil halálát okozó vegyifegyver-támadás elkövetésével. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia megtorlásul precíziós légicsapásokat mért több szíriai katonai célpontra. A 2011 óta tartó szíriai konfliktus alatt több esetben vetettek be vegyi fegyvert Szíriában.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) hónapokkal ezelőtt kereste meg a zürichi rendőrség, hogy támogassák egy nyomozásukat. A svájci hatóságok adatai szerint egy életvitelszerűen Magyarországon lakó svájci-francia kettős állampolgár legalább két bűntársával együttműködve, futárokkal alkalmanként több kilogrammnyi kokaint csempészett Svájcba, amit az általa vezetett forgalmazó-hálózat Zürichben értékesített.

A férfi a szervezett elkövetői csoportot részben Magyarországról irányította, részben e célból rendszeresen Svájcba utazott. Tevékenységét ügyészi, rendőri együttműködéssel tárták fel a svájci és a magyar nyomozók. A zürichi államügyészség jogsegélykérelmet intézett a Fővárosi Főügyészséghez.

A közös munka eredményeként július 3-án a zürichi rendőrök arról értesítették a KR NNI munkatársait, hogy a férfi két bűntársát, egy olasz férfit és egy osztrák nőt, továbbá öt kolumbiai kábítószerfutárt tetten érték és elfogták. Ezután a nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó vezetőjével szemben a svájci államügyészség haladéktalanul nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. A férfit a Készenléti Rendőrség munkatársai fogták el.

A svájci-francia kettős állampolgár terhére rótt bűncselekmények alapján a svájci jogszabályok szerint akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható – olvasható a police. hu-n.

Juncker, aki az uniós biztosokkal az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria programjáról első alkalommal egyeztetett, a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek – mint hangsúlyozta – korábbi szigorítása esetén Európának ma számos problémával nem kellene szembenéznie.

Kiemelte, az őszre elkészülő tervezet igazi, hatékony határrendészet felállítását tartalmazza, az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) hatáskörének kibővítése által. Elképzelések szerint emellett az ügynökség állományát az unió 2020-ra 10 ezer főre fejleszti – tette hozzá.

A dublini szabályozással kapcsolatban elmondta, ha nem sikerül a rendelet reformja, Európa újabb, súlyosabb problémákkal találhatja szemben magát, amely a tagországok közötti feszültséget erősítheti.

Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a szeptember végére Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón a tagországok vezetői elfogadhatják a Frontex valódi ügynökséggé való átalakításáról szóló javaslatot.

Mint elmondta, a migrációs kérdésben a tagországoknak eltérő álláspontjuk van, nehéz megmondani, melyik téved, melyiknek van igaza. Bizonyos azonban, hogy migrációs politikáról való vélekedés, és a migrációt érintő gondolkodásmód megváltoztatására van szükség, Európa ugyanis rossz úton haladt a bevándorlási nyomás megoldására 2015-ben kialakított migrációs politikájával – szögezte le.

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kormányfője Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta, még az év vége előtt tisztázni kívánja az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az európai uniós tagállam Írország közötti határ ellenőrzésének kérdését.

Az osztrák kancellár elmondta azt is, hogy a hat hónapos uniós elnökség ideje alatt Ausztria több mint 200 kérdésben folytat majd egyeztetést, amelyek között a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetésnek, a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának, valamint az európai biztonság, védelem és a migráció kezelésének kérdését emelte ki.

“Védelmező Európára van szükség, amely biztonságot nyújt, stabilitást és békét szavatol polgárai számára” – hangoztatta, hozzátéve, hogy ehhez nagyfokú együttműködésre van szükség a tagállamokkal az unió külső határaink hatékony védelme érdekében.

Az államtitkár Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után elmondta, az egyeztetés baráti, őszinte hangvételű volt, és eredményes is a gazdasági együttműködés fokozása szempontjából. Az együttműködés két területen léphet szintet: az innováció és a védelempolitika terén. Ugyanakkor továbbra sem értenek egyet a migráció kérdésében – mondta.

“Magyarország szeretne fellépni az illegális bevándorlás ellen, és nem gondolja azt, hogy a bevándorlás lehetőség Európa számára – akár gazdasági értelemben -, ezzel szemben Németországban tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy gazdasági értelemben a bevándorlás lehetőség, mert például a munkaerőhiányt tudja orvosolni” – fejtette ki Dömötör.

Megfogalmazása szerint kibontakozóban van egy “súlyos jogi vita” azzal kapcsolatban, hogy melyik országba kell visszaküldeni az illegális bevándorlókat. Magyarországnak az az álláspontja, hogy Görögországba, de a legnagyobb segítség az lenne, ha a szülőföldjükön boldogulnának a menekültek – hangoztatta az államtitkár.

Elmondta, az Európa Tanács kutatása is megerősítette, jó mutatókkal rendelkeznek a hazai börtönök. Ezt például annak köszönhetik, hogy folyamatosan monitorozzák a fogvatartotti csoportokat, és kockázatelemzéseket hajtanak végre.

Összesen 18 ezer fogvatartott van Magyarországon, akik közül az elmúlt öt évben tizenhárman szöktek meg, de valamennyien munkahelyről. Ennek ellenére a büntetés alatti munkavégzésről azt gondolják, a reintegráció miatt kiemelt szerepe van, ezért igyekeznek mindenkit foglalkoztatni – fűzte hozzá.

A börtön falain kívül egyébként 1500 fogvatartott dolgozik.

A körözéseket az isztambuli és az izmiri főügyészség adta ki, de a rendőrségi művelet több mint a fél országra kiterjed. Az ügyészségek szerint a haderőbe beépülő gülenisták mozgalmi “tanítómesterei” telefonon keresztül kommunikáltak a gyanúsítottakkal. Az érintettek közül 181-en tagjai a fegyveres erők aktív állományának.

A Sabah című vezető kormányközeli napilap úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között tíz aktív állományú ezredes is van.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérletet követően is szakadatlan, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott az sem, hogy a június 24-ei államfőválasztást az eddigi elnök, Recep Tayyip Erdogan nyerte meg.

Binali Yildirim leköszönő török kormányfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a csaknem két éve tartó rendkívüli állapot hamarosan várható feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem fog gyengülni.

Törökországban az elmúlt közel két év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Eddig – 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.

Ibolya Tibor azt írta, a véletlenszerűen kiválasztott fiatal nőkhöz többnyire az elsőrendű vádlott – az egyik 15 éves fiú – lépett oda, egy hirtelen mozdulattal szeméremsértő módon megérintette őket, a nemi szervüket fogdosta, és több sértettről is megpróbálta lerángatni a nadrágot, illetve a szoknyát. Az egyik fiatal nőt 14 éves társával mindketten fogdosták. A támadásokat az egyik társuk mobiltelefonnal rögzítette, majd mind a négyen elfutottak. A céljuk az volt, hogy az így készült felvételeket később egy videóba összevágják és azt közzétegyék az egyik internetes oldalon.

A fiatalkorúak ellen a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeinek részlege kilenc rendbeli, az emberi méltóságot sértő szeméremsértés vétsége miatt nyújtott be vádiratot. Az ügyészség az elsőrendű vádlottra jóvátételi munka büntetés kiszabását, társaira pedig pártfogó felügyelő kirendelése mellett próbára bocsátást és értékrend-korrekciós programban részvételre kötelezést indítványozott.

Az eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik.

A Paslektől mintegy ötven kilométerre fekvő Malbork légibázis állományába tartozó, orosz gyártmányú repülőgép balesetében más nem sérült meg – közölte péntek reggeli sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter.

A védelmi tárca korábbi közleménye szerint a gép a lakóépületektől mintegy félkilométernyi távolságban egy gabonamezőre zuhant, és kigyulladt.

Blaszczak tájékoztatása szerint a gépet tapasztalt pilóta irányította. A baleset körülményeinek tisztázásáig a lengyel hadsereg felfüggesztette a MiG-29-es orosz vadászgépek felszállási engedélyét – mondta el a lengyel védelmi tárca vezetője.

Egy azonos típusú gép tavaly decemberben Varsó közelében is lezuhant, de a pilóta akkor sikeresen katapultált, és túlélte a balesetet.

A testület Cédric Herrou, egy dél-franciaországi gazda kérésére foglalt állást a kérdésben, aki a francia-olasz határon a migránsok segítésének egyik jelképévé vált, s aki ellen “szolidaritási szabálysértés” címén több eljárás is indult az elmúlt hónapokban. Egy másik aktivistát szintén elítélt egy bíróság, amiért külföldiek “illegális tartózkodását segítette” Franciaországban.

Pénteki határozatában az alkotmánytanács arra emlékeztetett, hogy a francia köztársaságnak az alkotmányba foglalt jelszava a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, s az alkotmány egy “közös eszmére” hivatkozik.

“A testvériség elvéből fakad a mások humanitárius célból történő segítésének szabadsága, tekintet nélkül arra, hogy a másik szabályosan tartózkodik-e az országban” – hangsúlyozta az alkotmánytanács.

A testület ezért elrendelte a külföldiek franciaországi tartózkodására vonatkozó jogszabály módosítását, miután azt alkotmányellenesnek ítélte meg.

A külföldiek illegális belépésének, tartózkodásának és mozgásának elősegítése jelenleg maximálisan öt év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Az alkotmánytanács szerint a jogalkotó a törvény megalkotásakor nem tartotta tiszteltben a testvériség elve és a közrend megóvása közötti egyensúlyt, ezért felszólítja, hogy a migránsok tartózkodását és mozgását szolgáló minden humanitárius segítséget vonjon ki a büntethetőség hatálya alól. A migránsok Franciaországba történő “szabálytalan belépésének segítése” azonban továbbra is szankcionálható.

A BBC brit műsorszóró jelentése szerint az európai hatóságok több rajtaütés során szerezték vissza egy nemzetközi csempészbandától az Olaszországból származó, lopott műkincseket. Az Europol közlése szerint 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe szerdán, akik a feltételezések szerint a műkincsek csempészete mögött álltak.

Több ezer történelmi emléket loptak el olaszországi régészeti lelőhelyekről, hogy németországi aukciósházakban elárverezzék őket – tudatta az Europol. A csempészbanda, amelynek Londonban és Barcelonában is voltak segítői, az Europol szerint kifejezetten jól szervezett volt.

Több mint 250 európai rendőr egy tucat ingatlant kutatott át szerdán a hajnali órákban, a razzia az olasz katonai rendőrség spanyol, német és brit rendőrök közreműködésével folytatott nyomozásának az eredménye. A szerdai rajtaütéseket megelőzően az olasz hatóságok már visszaszereztek 3000 műkincset, és lefoglaltak további 1200 hamisítványt – tette hozzá az Europol.

A két brit beteg – egy 44 éves nő és egy 45 éves férfi – Amesbury városában lévő otthonában lett rosszul szombaton. Amesbury 16 kilométerre fekszik Salisburytől. A helyi hatóságok a nőt Dawn Sturgess-ként, a férfit Charlie Rowley-ként azonosították. Mindketten helybéli lakosok. A rendőrség először arra gyanakodott, hogy megbetegedésüket szennyezett kábítószer fogyasztása okozhatta.

Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító szolgálatának parancsnoka szerda éjszakai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő biológiai és vegyi kutatóintézetének vizsgálata alapján a két brit állampolgár is a novicsok nevű katonai idegméreg-hatóanyagtól betegedett meg.

Basu elmondta: a két brit állampolgár szervezetéből vett mintákat a páciensek tünetei keltette aggályok miatt küldték el a Porton Down-i kutatólaboratóriumnak.

A Scotland Yard terrorelhárítási parancsnoka közölte: a terrorellenes ügyosztály száz nyomozója dolgozik az ügyön, az elsődleges feladat annak kiderítése, hogy a két brit miként kerülhetett érintkezésbe az idegméreggel.

Basu hangsúlyozta: a rendőrség nem tudja, hogy a két britet megmérgező novicsok ugyanabból az “adagból” származik-e, amely Szergej Szkripalt és lányát is megbetegítette, és semmiféle olyan hírszerzési értesülés nincs, amely arra utalna, hogy a férfit és a nőt célzott támadás érte volna.

A BBC brit közszolgálati műsorszóró nemzetbiztonsági szakértője, Gordon Corera az incidenst kommentálva annak lehetőségét tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a két brit a Szkripalék ellen márciusban használt hatóanyag valahol kidobott, hátrahagyott maradékával került érintkezésbe.

A Porton Downban – Amesburytől és Salisburytől néhány kilométerre – működő katonai laboratórium azonosította a Szkripalékat megmérgező hatóanyagot is. Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a volt kém és lánya ügyéhez, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést, és az orosz kormányt tartja felelősnek.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott.

Az egykori kettős ügynököt és lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahol a most megbetegedett két brit állampolgárt kezelik. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, de hollétükről hivatalos forrásból is csak annyit lehet tudni azóta, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

A Szkripal-ügy miatt Nagy-Britannia és több más ország, köztük az Egyesült Államok számos orosz diplomatát kiutasított. Moszkva hasonló diplomáciai lépésekkel válaszolt.

Sally Davies, az angol tisztiorvosi szolgálat vezetője a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának parancsnokával közösen tartott szerda éjszakai londoni sajtótájékoztatón arról biztosította a lakosságot, hogy az újabb mérgezéses incidens közegészségügyi kockázata csekély.

Sajid Javid brit belügyminiszter szerda éjjel közölte, hogy elnökletével csütörtökön összeül a brit kormány és a biztonsági szolgálatok rendkívüli helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA).

Évekig eltarthat az ügy vizsgálata
Nagyon hosszú ideig, akár évekig is eltarthat a Novicsok típusú idegméreg okozta újabb angliai mérgezéses incidens vizsgálata, de Oroszország segíthetne abban, hogy a brit szakértők az ügy végére járjanak – mondta csütörtökön a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára. Ben Wallace a BBC rádió közéleti-politikai 4-es csatornájának nyilatkozva kijelentette: a brit hatóságoknak semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy az idegméregtől megbetegedett, a délnyugat-angliai Salisbury kórházában válságos állapotban kezelt két brit állampolgár bármilyen kapcsolatban állt volna Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynökkel és lányával, akik négy hónapja ugyanilyen hatóanyagtól szenvedtek súlyos mérgezést Salisburyben. Wallace szerint a mostani mérgezéses ügy rendőrségi vizsgálatának kiinduló feltételezése az, hogy nem egy újabb közvetlen, célzott támadásról van szó.

A vádlott 2018. február 06-án 18 óra körüli időben jelent megy egy békéscsabai sörözőben. Ezt megelőzően már más szórakozóhelyeken is megfordult és nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott el, erősen ittas volt. A sörözőben dolgozó pultos először még kiszolgálta a vádlottat, majd miután észlelte, hogy a terhelt – ittassága folytán – kötözködni kezdett a szórakozóhelyen tartózkodó vendégekkel, felszólította, hogy fogyassza el a sörét és távozzon.

A terhelt emiatt indulatos állapotba került, szidalmazni kezdte a sértettet, majd a kezében lévő félig teli sörösüveget az üveg nyakánál megfogta, és a pultos nőt azzal arcon ütötte. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de a bántalmazás eszköze, módja alkalmas volt súlyosabb sérülések okozására is.

A Békéscsabai Járási Ügyészség a férfit súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. A járási ügyészség vádiratában a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság kötelezze őt a nyomozás során keletkezett 88 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.

A Greenpeace szerint az “erősen jelképes” akció célja az volt, hogy rávilágítson a használt fűtőelemek pihentetésére szolgáló medence sérülékenységére. Az atomerőműbe küldött drónt ugyanis a medence falának ütköztette a környezetvédelmi szervezet a közép-franciaországi Lyonhoz közeli Saint Vulbasban található atomerőműben.

“Miután a tiltott légtérbe beléptették, az aktivisták szándékosan irányították a drónt a kettes reaktor melletti pihentetőmedence falának. Ez az akció újból bebizonyította az ilyen jellegű építmények nagyon nagy sérülékenységét, pedig ez az, amely a legjelentősebb radioaktivitást tartalmazza az egész nukleáris központban” – olvasható a Greenpeace közleményében.

Yannick Rousselet, a Greenpeace franciaországi kampányainak felelőse a francia sajtónak elmondta: a pihentetőmedencéket nagyon könnyű megközelíteni, mégpedig a levegőből, ezért a külső támadásoknak különösen kitettek.

Az EDF áramszolgáltató a francia hírügynökséggel azt közölte, hogy két drón átrepülését észlelte a csendőrség.

“A drónok jelenlétének semmilyen hatása nincs a létesítmények biztonságára. A védelmi szabályok szempontjából viszont szabálysértés történt, amely feljelentést von maga után” – jelezte az EDF.

A Greenpeace októberben és novemberben ugyanezen céllal hasonló akciókat szervezett két másik franciaországi atomerőműnél a pihentetőmedencék biztonsági hiányosságainak leleplezésére. 2014-ben és 2015-ben rendszeresek voltak a drónreptetések a francia atomerőművek felett, de akkor a Greenpeace cáfolta az érintettségét.

A nukleáris energia jelenleg a legjelentősebb forrás a francia lakossági energiaellátásban, mintegy 75 százalékban biztosítja azt. Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére 2015-ben fogadta el a nemzetgyűlés az energetikai átmenetről szóló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy az arányt 2025-ig 50 százalékra kell csökkenteni.

Nagy Anikó a mentőszolgálat Markó utcai központjában Semmelweis-nap alkalmából tett látogatásán egyúttal bejelentette, hogy megkezdődik az új munkaruhák kiosztása. Ezek beszerzésére a kormány 1,1 milliárd forintot fordított. Az államtitkár elmondta, az elmúlt időszakban a magyar kormány sok figyelmet fordított a mentőszolgálat fejlesztésére, és ez folytatódik.

Megemlítette, hogy 2010 óta több mint harminc mentőállomás épült és újult meg országszerte, 780 mentőautót cseréltek le, megújították a mentésirányítást és jelentős bérfejlesztést indítottak. Utóbbi során 7500 munkatárs béremelése történt meg, és – mint mondta – a tapasztalat az, hogy egyre többen választják ezt a munkát.

Nagy kitért arra, hogy az egészségügyi ágazaton belül kiemelkedett a mentőszolgálat béremelési programja, hiszen 2016 és 2018 között 67 százalékkal emelkedett a mentődolgozók bére. Az idén az őszi ágazati bérfejlesztést előrehozták januárra, és ezen felül az év elején tíz százalékos béremelésben részesültek a mentődolgozók. Jövőre pedig egy szintén nyolc százalékos béremelésre számíthatnak – ismertette.

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy látogatása a mentőszolgálatnál az ott dolgozók iránti tisztelet és a szeretet jele. Úgy fogalmazott, a mentők olyan hivatást választottak, amivel minden nap példát mutatnak, és ezzel a példával tanítanak az élet feltétlen tiszteletére, az élet mindenek-előttiségére.

A magyar kormány kiemelt feladatának tartja az OMSZ fejlesztését, és mindent megtesz azért, hogy a mentőszolgálat erkölcsi és anyagi megbecsültsége a következőkben tovább emelkedjék – közölte. Hozzátette: számos intézkedést fognak hozni a szakmai fejlődés támogatására, a munkatársak testi-lelki egészségének megóvására, a jó minőségű munkaruha és eszközök beszerzésére.

“Azt szeretnénk, ha minél többen választanák ezt a hivatást, és a mentősök közössége erősödne” – mondta.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója arról beszélt, hogy 86 ezer új munkaruhaszettet adnak át a napokban a kollégáiknak, és idén újabb 117 mentőautó érkezik, ezzel a jövő év elejére elérik azt, hogy a mentőgépkocsik átlagéletkora hat év alatt lesz, ami európai viszonylatban is egyedülálló.

Úgy vélte, az államtitkár Semmelweis-napi látogatása üzenetértékű, és kifejezi a kormányzat figyelmét, ami nélkül a mentőszolgálat fejlesztése és a mentők megbecsültsége elképzelhetetlen lenne. Csató beszámolt arról is, hogy az utóbbi időben igyekeznek komoly hangsúlyt fektetni a társadalmi kommunikációra, bővíteni a lakosság elsősegélynyújtási tudását, közösségi újraélesztési és plakátkampányt indítottak.

Arany-Tóth Attila felidézte, hogy 170 éve, 1848. július 11-én Kossuth Lajos kérésére Pesten az Országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, és ezzel hivatalosan is létrehozták a nemzet reguláris véderejét, a honvédséget.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, valamint a hódmezővásárhelyi és a szegedi hagyományőrző huszárok által szervezett rendezvény célja a honvédség első hetven évének bemutatása.

Az események sora a Kossuth téren kezdődik, ahol az egykori kormányzó szobrát és az első világháborús emlékművet is megkoszorúzzák a huszárok, akik a Gazdasági Egyesület Aranykalász Népdalköre és az Árendás Néptáncegyüttes tagjaival közösen a tájházhoz vonulnak és ott toborzót tartanak. Nemcsak a tánc és az ének kap majd szerepet, az érdeklődők azt a folyamatot is megismerhetik, hogyan fogadták fel, vették lajstromba és fizették ki a honvédeket.

A gyerekek lerajzolhatják a huszárokat és a csatákat, készíthetnek fakardot, és szüleikkel felkereshetik a régi huszárok és honvédek sátrainak másolatát. Közelről láthatják a huszárok és a honvédek egyenruháját és fegyvereit – a kardokat, pisztolyokat és puskákat -, sőt a szegedi hagyományőrző huszárok jóvoltából egy korabeli ágyú rekonstrukcióját is, miközben látványosságul a honvédek alaki foglalkozása és a huszárok lovasbemutatója, valamint a gyalogos katonák sortüze szolgál.

A kor gasztronómiáját a kitelepülő tábori konyhában készülő gulyásleves és a Kossuth-kifli idézi meg.

Szabó István a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén elmondott beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt években fejlesztették Magyarország katonadiplomáciai rendszerét. 2016-ban Zágrábban, 2017-ben Prágában és Pozsonyban, idén Bécsben és Szkopjéban állítottak fel új katonai attaséhivatalokat – sorolta az államtitkár, aki szerint a jövőben további hivatalok is létrejöhetnek.

A fontos katonai együttműködések közül kiemelte az Egyesült Államokat, Németországot, az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Franciaországot, valamint a szomszédos Ausztriát. Beszélt arról is, hogy Svédországgal a Gripenek bérleti szerződésén felül további haditechnikai együttműködésben is gondolkodnak.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a V4-es partnerországokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) való regionális együttműködés még soha nem volt olyan erős, mint napjainkban.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt években nagy mértékben megváltozott a biztonsági környezet, új kihívásokkal, a hadviselés új formáival – például hibrid hadviselés – kell szembenézni.

Szabó István közölte: tényként kell kezelni, hogy a világban erősödött a terrorfenyegetettség, amelynek “melegágyául szolgálhat” a tömeges illegális migráció, ezzel összefüggésben oda kell figyelni a vallási radikalizmus terjedésére is.

Az államtitkár azt mondta: a migráció fő kibocsátó országait jelentő válságövezetekben nem történt pozitív változás. A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás az elmúlt években megtett intézkedéseknek köszönhetően csökkent.

Szabó István szerint tényekkel igazolható, hogy Magyarország napjainkra a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Magyarország külső schengeni határa pedig ma az Európa Unió legjobban őrzött határa – tette hozzá, és beszámolt arról is, hogy a magyar határőrizeti rendszer technikai korszerűsítésével csökkenteni lehet az élőerős védekezést, s egy készenléti erővel válthatják fel a határvédelmet.

Nemzetközi kitekintésben az államtitkár szerint az is elmondható, hogy a migrációval kapcsolatos magyar álláspont egyre több támogatást kap. Egyre több ország csatlakozik a Magyarország által 2015-ben megfogalmazott véleményhez, hogy a határok védelme elengedhetetlen a migráció megakadályozásában. Szintén a magyar álláspont másik sarkalatos pontja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol arra szükség van. Ezért Magyarország már az elmúlt években is növelte külföldi katonai szerepvállalását.

Azt is elmondta: külön hangsúlyt érdemel a Nyugat-Balkán biztonsága is. Úgy fogalmazott: “alapvető érdekünk”, hogy ebben a környezetben biztonság legyen. Ez fontos a migráció, s a magyar határok védelme szempontjából is – jegyezte meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szomszédos Ukrajnában továbbra is fegyveres konfliktus zajlik. Ahhoz, hogy erre a fenyegetettségre, a kialakuló konfliktushelyzetre hatékonyan, megfelelő formában tudjon reagálni az ország, elengedhetetlenül szükséges a Magyar Honvédség minden szegmensének fejlesztése – mondta.

Ennek kapcsán Szabó István szólt az elmúlt évben elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról. Külön kiemelte, hogy ez a program költségvetésileg is támogatott. A kormány a program jóváhagyásával azt is támogatta, hogy a szükséges források ütemezetten rendelkezésre állnak majd a honvédség részére.

A véderő-, katonai és légügyi attasék hagyományos éves értekezletén köszöntőjében Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója is azt hangoztatta: Magyarországnak egy megváltozott biztonsági környezetben új kihívásokkal kell szembenéznie. Ahhoz, hogy ezekre a kockázatokra időben és adekvát válaszokat tudjanak adni az attasék, meg kell ismerniük a kormány, a Honvédelmi Minisztérium aktuális helyzetét, a magyar kül- és biztonságpolitika irányait és a magyar a védelmi ipar helyzetét – közölte.

A kiskőrösi dúvad élettársával és annak testvérével – az ügy sértettjével – élt egy lakóházban. 2017. december 17-én délelőtt az ittasan hazatérő vádlott szóváltásba keveredett az ebédet főző élettársával, aki sérelmezte a férfi ittasságát. Dulakodni kezdtek, aminek láttán a nő lánya segítségül hívta az udvaron tartózkodó családtagot, a vádlott sógorát. A sógor igyekezett megnyugtatni az indulatosan és agresszíven viselkedő vádlottat, de mivel ez nem sikerült, elővigyázatosságból kiküldte a házból az asszonyt és a lányát.

A vádlott ezalatt a házban magához vett egy L alakú, 40 cm hosszúságú vaseszközt, valamint egy fanyelű, 15 cm pengehosszúságú kést, és a teraszon dulakodni kezdett az őt továbbra is megnyugtatni próbáló sógorával. Dulakodás közben a vádlott háromszor hastájékon és mellkason szúrta sógorát, akinek a szúrások következtében a mellürege és a hasürege megnyílt, és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az orvosi beavatkozásnak életmentő szerepe volt, ellátás hiányában a támadás halálos kimenetelű lett volna. A vádlott által támadott testtájékra, az elkövetés eszközére, a szúrások erejére figyelemmel a vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy akár a sértett halála is bekövetkezhet.

Az időközben a helyszínre érkező rendőrök látták a sértett megszúrását, ezért azonnal a vádlotthoz siettek, hogy megakadályozzák a további támadást. Egyikük gumibotjával a vádlott kést tartó kezére ütött, ő azonban a kést nem engedte el, hanem a szabályszerűen intézkedő rendőrökkel szembefordult, és a kést tartó kezét hátra lendítve a mellette álló rendőr hastájéka felé szúrt. A szúrás azért nem találta el a rendőrt, mert a támadó mozdulatot észlelve a szúrás elől kitért, így a kés hegye csak az egyenruháját szakította ki. Ezután a rendőrök a férfit lefegyverezték.

A büntetett előéletű vádlott előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást, vele szemben az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta azzal, hogy a támadáshoz használt kést és vas eszközt is el kell kobozni. Bűnössége kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

A jogász végzettségű szakember az Allianz Biztosítónál kezdte pályafutását, ahol 23 évet töltött, ebből 20 évet vezető pozícióban. 2011-ben az Allianz Biztosító értékesítésért felelős igazgatósági pozíciójáról váltott a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjára. Vezetéséhez kapcsolódik a vállalat eredménytermelő képességének növelése, a saját értékesítési hálózat ujjászervezése, valamint erős alkuszi, banki és üzletkötői hatékonyságnövekedés révén a Signal díjbevételének megduplázása.

„Célom, hogy tapasztalatommal hozzájáruljak a Groupama Biztosító biztosítási piacon betöltött pozíciójának további erősítéséhez. Egyszerű és hatékony folyamatok mentén szeretnék kollégáimmal együttműködni annak érdekében, hogy a Társaságban rejlő lehetőségeket maximálisan ki tudjuk aknázni, mind tudás tekintetében, mind üzleti oldalon, és így még vonzóbbá váljunk az ügyfelek és egyben az üzletkötők, valamint az alkuszok számára is” – emelte ki kinevezésével kapcsolatban Kálózdi.

Csonka István, aki vezérigazgató-helyettesként irányította az értékesítési hálózat sikeres működését, a Groupama Biztosító kötelékében eltöltött 22 év után más területén folytatja tovább karrierjét.