Biztonságpiac

Elfogtak egy férfit csörötneki házában a rendőrök, a házkutatás során a lakásban és egy másik, a település külterületén lévő ingatlanban lőfegyvert, gázriasztófegyvert, légpuskát, viperákat, több kést, lőszereket, továbbá petárdákat foglaltak le – közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a 49 éves férfit a Terrorelhárítási Központ és a körmendi rendőrkapitányság összehangolt akciójában fogták el szombat hajnalban. A fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező férfit lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, jelenleg szabadlábon védekezik.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő vasárnap Kninben, a hadművelet 23. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen úgy fogalmazott, azzal, hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a múlttal, csak késleltetik a megbékélést. Aleksandar Vucic szerb államfő egy nappal korábban az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.

A 23 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. Plenkovic kiemelte, hogy Horvátország nagyszerű győzelmet aratott 1995-ben, és egyúttal kezet nyújtott Szerbiának.

“Jó viszonyt akarunk, amely az igazságon és az igazságosságon alapszik” – mondta, hozzátéve, meg kell találni mindenkit, aki bűncselekményt követett el. Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában. Szerbiában szombaton tartottak megemlékezést a horvát területvisszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól.

Vucic miniszterelnök a megemlékezésen arról beszélt: nem lesz többé Vihar, mert Szerbia elég erős ahhoz, hogy gondoskodjon saját népéről, és többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön. A szerb államfő bűncselekménynek nevezte a horvát hadműveletet, és a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy a hitleri Németország zsidóellenes fellépéseivel hasonlította össze.

A Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.

Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.

Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni korábbi elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. Belgrádban viszont népirtást emlegetnek.

Aziz Aszber, a vegyi fegyvereket kutató szíriai Tudományos Tanulmányok és Kutatások Központjának (CERS) egyik vezetője az ország középső részén fekvő Hama városban élt. A robbanószerkezet szombat éjjel lépett működésbe, néhány perccel azután, hogy kilépett otthonából, és útnak indult autójában, amelyet sofőrje vezetett.

A tudós Bassár el-Aszad szíriai elnök közeli tanácsadója volt, rendre folytatott négyszemközt megbeszéléseket vele, és szorosan együttműködött iráni és észak-koreai kollégákkal is – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szíriai tudós a vegyi fegyverek kutatása és fejlesztése mellett részt vett a közép- és hosszú hatótávolságú rakéták létrehozását célzó Fateh iráni rakétaprogramban is.

Az IntelliTimes blog értesülése szerint Aszber a Maszjáf városban működő CERS negyedik osztályát vezette, amely Szíria ballisztikus rakétaprogramját irányította. Az intézmény második legfontosabb embere volt, csak Amr Armanazi igazgató állt fölötte. Az al-Arabíja tévétársaság úgy tudja, hogy Izrael légicsapásokkal sújtotta a múltban Aszbar munkahelyét, a szíriai kutatóközpontot, hogy megakadályozza az ott több éve folytatott iráni katonai tevékenységet.

A legutóbbi izraeli rakétatámadást július 22-én hajtották végre: az arab média szerint az izraeli légierő katonai repülőgépei a központ fegyvergyártó részlegét támadták a központi épületektől hat kilométerre északra.

Helmut Teichmann a Bild am Sonntag című lapnak elmondta, a kormány attól tart, hogy az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren keresztül Spanyolországba érkező menedékkérők közül sokan megpróbálhatnak továbbvándorolni Németország felé. “Megerősítjük a mélységi határőrizetet és az ellenőrzést a német-svájci és a német-francia határon, ha ezt tapasztaljuk” – mondta az államtitkár.

Hozzátette, hogy Németország segítséget is ajánl Spanyolországnak a menekültügyi feladatok ellátásához.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egy másik vasárnapi német lapban, a Welt am Sonntagban ismertetett új adatai szerint Spanyolországban az idén eddig 23 500 érkezőt regisztráltak, így a délnyugat-európai ország az Észak-Afrika felől az Európai Unióba (EU) irányuló menekültügyi migráció legfőbb célországa.

A második helyen Olaszország áll 18 500 fővel, a harmadik Görögország 16 000 új érkezővel.

A január-júliusi időszakban hozzávetőleg hatvanezren érkeztek az EU-ba a Földközi-tengeren keresztül vezető migrációs útvonalakon. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest nagyjából a felére csökkent a migrációs nyomás – emelte ki a Welt am Sonntag a UNHCR adatai alapján, rámutatva, hogy 2017 azonos időszakához képest mintegy ötven százalékkal visszaesett az érkezők száma.

A 66 éves Seagal, aki 2016-ban orosz állampolgárságot kapott, tevékenységét a kulturális és a művészetek terén való együttműködés, valamint a nyilvánossággal és az ifjúsággal való kapcsolattartás terén fogja kifejteni munkáját. A poszt nem jár fizetséggel.

Arról, hogy Seagalt Vlagyimir Putyin Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetítőnek szemelte ki, már 2015 áprilisában cikkezett az amerikai BuzzFeed News hírportál. Az amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó portál szerint Putyin a G8 csoport 2013 júniusában, az észak-írországi Lough Erne partján megtartott csúcstalálkozóján javasolta őt Barack Obama amerikai elnöknek erre a feladatkörre.

Az orosz elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy legyen Seagal Oroszország kaliforniai és arizonai tiszteletbeli konzulja, aki ekképpen közvetítő lehetne a Kreml és a Fehér Ház között is. Seagal Putyin szemében remek jelöltnek tűnt a jelképes titulusra és a feladatra, ugyanis szerinte a színész ízig-vérig amerikai hazafi, aki egyszersmind kapcsolatban áll orosz rokonaival – a nagyanyja Vlagyivosztokból származott el -, valamint az orosz politikai és biztonsági apparátussal is.

Obama azonban meghökkent az elképzelésen a szíriai konfliktus eltérő megítélése miatt rendkívül rossz hangulatú megbeszélésen, és nem vette az azt komolyan.

Putyin és Segal egyaránt 1952-es születésű, mindketten japán harcművészetek feketeövesei, és nagy becsben tartják egymást. A 90-es években sikeres amerikai színész 2013-ban nyíltan ki is jelentette, hogy “a világ egyik legnagyszerűbb, ha nem a legnagyszerűbb vezetőjének” tartja az orosz elnököt, akivel többször is mutatkozott.

Seagal a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozást követően is védelmébe vette Putyint, sőt, elutazott az elcsatolt Krím félszigetre, Szevasztopolba is, az orosz elnök által pártfogolt Éjszakai Farkasok elnevezésű motoroscsoport találkozójára. Seagalt, akinek Putyin 2016 novemberében személyesen adta át az orosz útlevelét, tavaly kitiltották Ukrajnából.

A Buzzfeed News szerint a Moszkvában a 90-es évek eleje óta gyakran felbukkanó Seagal – aki a Kalasnyikov gépkarabélyok reklámarcaként is szóba került – kiváló személyes kapcsolatokat ápolt Dmitrij Rogozin volt miniszterelnök-helyettessel, de jó nexusban áll a Putyin személyes ukrajnai közvetítőjének tekintett Viktor Medvedcsuk üzletemberrel – aki állítólag az orosz elnök egyik lányának keresztapja -, Ramzan Kadirov csecsen és Kirszan Iljumzsinov volt kalmük vezetővel, valamint más, az orosz elnökhöz közel álló kulcsszereplőkkel is.

Jámbor jelezte: az akciót a TISPOL Operational Group (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának Műveleti Csoportja) éves terve alapján hajtják végre, és Európa szinte valamennyi országában megtartják.

Hozzátette: az ellenőrzéskor szinte az összes sebességellenőrző eszközt használják, így megnő a feltárt jogsértések száma.

Szólt arról is, hogy nem a bírsággal fenyegetés, hanem a tettenérés valószínűsége hat a gyorshajtókra, az, hogy lelepleződik a gyorshajtásuk, aminek következménye is van. Felidézte: az objektív felelősség bevezetésével nem változott a feltárt jogsértések száma, de amíg korábban csak az esetek tizedében követte a jogsértést büntetés, az objektív felelősség bevezetése óta minden esetben.

Alekszandr Rasztorgujev rendezőt, Kirill Radcsenko operatőrt és Orhan Dzsemal haditudósítót hétfőn lőtték le helyi források szerint arabul beszélő férfiak. Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus, üzletember közölte, hogy a három újságíró az általa alapított Oknyomozás-irányítási Központtal (CUR) együttműködve orosz zsoldosszervezetekről forgatott dokumentumfilmet.

Zaharova szerint a forgatócsoport tagjai turistavízummal utaztak be a Közép-afrikai Köztársaságba, nem fordultak sajtóakkreditációért a helyi szervekhez, és nem viseltek megkülönböztető golyóálló mellényt.

Sajtótájékoztatóján a szóvivő kifogásolta, hogy a médiában “durván eltorzítják” a Közép-Afrikában tevékenykedő orosz tanácsadókkal kapcsolatos tényeket. Mint mondta, jelenleg öt katonai és 170 civilt tanácsadó tartózkodik az országban törvényes alapon, a köztársaság elnökének felkérésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa illetékes bizottságának jóváhagyásával.

A harcokban a tanácsadók nem vesznek részt. Feladatuk a közép-afrikai kormányerők kiképzése, valamint azon fegyverek és műszaki eszközök kezelésének elsajátíttatása, amelyeket az orosz védelmi minisztérium januárban térítésmentesen szállíttatott a Közép-afrikai Köztársaságba.

A szóvivő elmondta, hogy az orosz fegyverek elhelyezése a bangui raktárakban az ENSZ-misszióval együttműködve, az európai katonai kiképző misszió megfigyelőinek jelenlétében történt. Közölte, hogy az orosz szakértők hatszáz közép-afrikai katonát képeztek ki.

A három holttestet a tervek szerint vasárnap szállítják majd Moszkvába. Az ügyben, amelyet az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov személyes ellenőrzése alá vont, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) emberölés címén indított eljárást.

A Franciaországtól 1958-ban függetlenné vált Közép-afrikai Köztársaságban az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag a helyzet, amelyet 12 ezer ENSZ-békefenntartónak sem sikerült stabilizálnia. Sajtóértesülések szerint az országban jelen vannak az orosz Wagner katonai magánvállalkozás zsoldosai is.

Oroszországban 19 terrorcselekményt akadályoztak meg
Az év első felében 19 terrorcselekményt akadályoztak meg az előkészítés vagy az elkövetés kísérlete közben Oroszországban – közölte Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes. Bukszman a főügyészség kollégiumának ülésén ugyanakkor rámutatott: 2018-ban folytatódott az a tendencia, hogy csökken a terrorista irányultságú bűncselekmények száma. Mint elmondta, 2017 első félévéhez képest 14 százalékkal csökkent az ilyen jellegű bűnesetek száma. Beszámolója szerint több év után először csökkent a szélsőséges cselekmények száma Oroszországban.

A brit lap által közzétett információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service biztonsági szolgálat vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén rendkívül bizalmas dokumentumokba, mások mellett az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában “fújt riadót”, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek maitt.

A lap úgy tudja, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet.

A The Guardiannek egy titkosszolgálati forrás azt mondta, a Secret Service ehelyett megpróbálta eltussolni az ügyet azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat az információszerzés érdekében – tette hozzá a forrás, megjegyezve, hogy csak egy független forrás alapos vizsgálata deríthetne fényt arra, mekkora kár keletkezett.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, a The Guardian szerint a szervezett azonban igyekezett jelentékteleníteni a szerepét. Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket. A lap tudja, ki a nő, és ismeri korábbi beosztását is, Őt is keresték e-mailen, de nem válaszolt.

A The Guardian értesülései szerint a lehetséges biztonsági résről nem értesítették az amerikai törvényhozás hírszerzési bizottságát, sem a képviselőházban, sem a szenátusban.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a Fehér Házban – Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő sajtóértekezlete előtt – tartott tájékoztatót, amelyen jelen volt Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter, Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, Paul Nakasone, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetője és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is.

Coats hangsúlyozta: Oroszország célja “meggyöngíteni és megosztani” az Egyesült Államokat. Az orosz beavatkozási erőfeszítések kevésbé erőteljesek, mint a 2016-os elnökválasztási kampány idején tapasztaltak, és ezúttal nem irányulnak kifejezetten egyik párt ellen sem – mondta. Hozzátette: nem Oroszország az egyedüli, amely megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba, de nem közölt részleteket, és egyetlen ország nevét sem említette.

Coats hangsúlyozta, hogy Oroszország megpróbálja aláásni a demokratikus értékrendet, de nemcsak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is.

Az egyik újságírói kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, vajon a Kreml, vagy csak egyes magánszemélyek akcióiról van-e szó, Coats azt válaszolta: mindkettőről. Kifejtette, hogy hackerek próbálkoznak hozzájutni jelöltek és kormányzati tisztségviselők adataihoz, és a közösségi médiát is igénybe veszik, hogy befolyásolják a választókat. “Azért vagyunk itt, hogy közöljük az amerikaiakkal, tisztában vagyunk a fenyegetéssel, amely valós” – fogalmazott Coats.

A hírszerzési csúcsvezető elmondta, hogy az ügynökségek munkatársai hetente tartanak megbeszéléseket, amelyeken a választások biztonságosságának megóvásáról egyeztetnek.

“A demokráciánk van a célkeresztben” – ezt már Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter mondta. Leszögezte, hogy a szabad és tisztességes választások jelentik az amerikai demokrácia sarokkövét, ezért – mint mondta – “egyértelmű, hogy ez vált ellenségeink céltáblájává”.

Az NSA igazgatója közölte: a Nemzetbiztonsági Ügynökség és az Egyesült Államok kiberbiztonsági parancsoksága “felkészült a választások aláásására törekvő szereplők elleni műveletekre”.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó a tájékoztatón felolvasta azt a levelet, amelyet a szenátus demokrata párti politikusaihoz címzett csütörtökön, és amelyben arról biztosította a szenátorokat, hogy az amerikai elnök széles körű, az egész kormányzatot átfogó erőfeszítéseket tett a választási módszerek és folyamatok védelmére.

Román kollégájával, Mihai Fiforral közösen tartott sajtóértekezletén Williamson rámutatott: Románia kulcsfontosságú szerepet játszik a NATO-ban, területén ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló rendszer működik. A brit védelmi miniszter országa és a NATO szolidaritásáról biztosította vendéglátóját. Megjegyezte: a NATO minden irányból növekvő kihívásokkal szembesül, Nagy Britannia például az Atlanti-óceán északi részén észlelte az orosz tengeralattjárók fokozódó tevékenységét.

Fifor Oroszország politikai és katonai “agresszivitásáról” beszélt, úgy vélte: Moszkva “militarizálni” akarja a Fekete-tenger térségét, hibrid taktikával, az úgynevezett “befagyott konfliktusok” felmelegítése révén próbálja destabilizálni a volt szovjet államokat és a szomszédos szövetséges országokat. Ilyen körülmények között a NATO-nak összehangoltan és egységesen kell fellépnie, hogy garantálni tudja a Fekete-tenger térségének biztonságát – hangoztatta a román védelmi miniszter.

Fifor egy két napja adott interjújában elhangzott, Romániában nagy politikai vihart keltő bakiját kijavítandó csütörtökön is kihangsúlyozta, hogy Romániában nincsenek ballisztikus rakétái az amerikai rakétaelhárító rendszer támaszpontjául szolgáló dél-romániai Deveselun. Elszólása miatt, amely támadó fegyverzet jelenlétére utalt, az ellenzék azonnal lemondását követelte, hiszen azzal azt a vádat támasztotta alá, hogy a Romániába telepített rakétavédelmi rendszer Oroszországot fenyegeti.

Williamson és Fifor csütörtökön a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu legitámaszpontot is felkeresi, ahol májustól augusztus végéig a brit légierő négy Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgéppel – a román légierő gépeivel közösen – teljesít járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

Fórizs Ildikó közölte: a július 30-án hozott határozat szerint a vádlott a kijelölt lakását engedély nélkül nem hagyhatja el, mozgását nyomkövetővel ellenőrzik. “Kisbandiék” ügyében a másodfokú tárgyalás várhatóan októberben kezdődik az ítélőtáblán – tette hozzá.

A Debreceni Törvényszék tavaly júliusi ítéletében különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményekkel elkövetett csalás bűntettében hat vádlottat ítélt 3,5-5 év közötti fegyházra. A hatodrendű vádlott, Lakatos András öt évet kapott azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került az ügy a táblabíróságra, amely most megszüntette “Kisbandi” letartóztatását.

Simon Ernő debreceni fellebbviteli főügyésznek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint “a vádlott kiterjedt bűnözői kapcsolatai, széleskörű idegennyelv-ismerete, az Európai Unió területén és azon kívüli országokban fennálló üzleti és egyéb érdekeltségei, külföldi családi kapcsolatai változatlanul szökésének reális veszélyét jelentik”, de fennáll a bűnismétlés veszélye is. A főügyészség álláspontja szerint az elektronikus nyomkövetés csökkenti ugyan a szökés veszélyét, de a megakadályozására nem alkalmas.

Simon emlékeztetett arra, hogy vádlottat 2015-ben nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön fogták el, mivel a büntetőeljárás alatt megszökött. A fellebbviteli főügyészség mindezek miatt, a vádlott letartóztatásának elrendelése céljából fellebbezett a végzés ellen, így a kényszerintézkedés ügyében a Kúria dönt majd.

A 36 éves férfit külföldi terrorista szervezetben viselt tagsággal és a háborús fegyverek használatáról szóló törvény megsértésével gyanúsítják a hazájában zajló polgárháborúban folytatott tevékenységével kapcsolatban. A közleményben Hamad A. néven azonosított gyanúsítottat a Baden-Württemberg tartományi Calw járásban lévő otthonában fogták el, és házkutatást is tartottak nála.

Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint a férfi az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat szíriai szervezeteként számon tartott – mára a Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – an-Nuszra Front tagjaként tevékenykedett, legkésőbb 2013-tól. Az első időszakban pokolgépeket készítő specialistaként, majd amikor a terrorszervezet fegyveresei elhódították a szíriai kormányerőktől a Tabka nevű várost, kinevezték az iszlám jogrend, a saría betartását ellenőrző helyi testület vezetőjének.

A közlemény szerint a gyanúsított részt vett számos fegyveres akcióban, a többi között 2013 novemberében a Mahin nevű városnál egy műveletben, amellyel a terroristák elfoglalták a szíriai hadsereg második legnagyobb lőszerraktárát. Azt nem közölték, hogy a férfi mikor és hogyan került Németországba.

A betegnél, a 48 éves Greg Manteufelnél június végén először influenzához hasonló tünetek léptek fel, láza volt és hányt. Másnap reggel magasra szökött a láza és félrebeszélt, ekkor szállított őt kórházba felesége, aki észrevette, hogy a férfi testén zúzódások nyomai vannak, mintha valaki összeverte volna baseball ütővel. Egy héten belül a férfi mindkét lábát amputálták térd alatt, majd később mindkét kezét eltávolították.

Az orvosok a vér egy ritka fertőzését diagnosztizálták, amelyet a kutyanyálban található capnocytophaga canimorsus baktérium okoz. A baktérium a legtöbb egészséges kutya és macska nyálában jelen van és általában nem veszélyes emberre – ismertette az esetet a medicalxpress.com tudományos hírportál.

Manteufel esetében azonban a baktérium bekerült a véráramban, és vérmérgezést idézett elő. A zúzódások a testén a vérmérgezés okozta bőrfoltok voltak.

A beteget antibiotikummal kezelték, hogy legyőzzék a fertőzést, de rögök zárták el a véráramlást a végtagokba, ami a szövetek és az izomzat elhalásához vezetetett, azért volt szükség az amputálásra, hogy megmentsék életét.

A betegnek volt még egy műtétje, amikor halott szöveteket és izomzatot távolítottak el az amputálás helyéről a két lábon és még két újabb hasonló műtét vár rá. A férfinél orr-rekonstrukciót is végre kell hajtani üszkösödés miatt.

Az amerikai nemzeti orvostudományi könyvtár feljegyzései szerint igen ritkán fordul elő, hogy kutyákkal és macskákkal érintkezve, nyálukból embert fertőz meg a baktérium.

Az izraeli légierő szerda éjjel hajtotta végre a támadást az Iszlám Állam fegyveresei ellen a Golán-fennsík szíriai oldalán, kétszáz méterre az izraeli-szíriai határtól. Reggel, a terep átfésülésekor találták meg a holttesteket, mellettük a kalasnyikovokat, gránátokat és valószínűleg robbanóöveket a légicsapás helyszínén.

Az al-Arabija tévétársaság jelentése szerint ugyanebben az időben Jordánia hadserege is támadást intézett az Iszlám Államnak a jordániai határához közeledő harcosaira. Az Interfax orosz hírügynökség közlése szerint az orosz katonai rendőrség egységei nyolc ellenőrző pontot létesítettek a Golán-fennsíkon az Izrael és Szíria közötti demarkációs zónában, hogy megakadályozzák az esetleges összetűzéseket.

“Bassár el-Aszad szíriai elnök hadserege ezekben a napokban fejezi be a Golán-fennsík szíriai részének elfoglalását, és elkezdte a fennsík déli területének visszaszerzését az Iszlám Államtól, ezért az Iszlám Állam harcosainak szétszóródását látjuk a Jarmuk völgyében a határ mellett. Így vettük észre a terroristák mozgását”- közölte az izraeli hadsereg szóvivője.

“Úgy véljük, hogy a fegyveresek az Iszlám Államhoz tartoztak, és Aszad elől menekültek. Nem okozott meglepetést az esemény. A hírszerzésünk figyeli ezt a területet, és készen áll. Nem ismerjük egyértelműen szándékaikat, de a határkerítés felé törekedtek. Az incidens során nem kerültek veszélybe izraeli települések vagy katonai erőink” – tette hozzá.

A ynet értesülései szerint egy, mintegy háromszáz fős egység még nem adta meg magát a szíriai kormányerőknek ezen a területen, amelynek többi részein Aszad már visszaszerezte az ellenőrzést. Avigdor Liberman védelmi miniszter az izraeli légvédelem északi támaszpontjára látogatott. “Véleményünk szerint visszatértünk a polgárháború előtti helyzethez, ismét van vitathatatlan felelős és központi hatalom Szíriában” – jelentette ki Liberman.

Az izraeli védelmi miniszter hangsúlyosan utalt Jeruzsálem be nem avatkozási politikájára a szíriai belügyekbe, s ennek feltételeként határozta meg az 1974-es tűzszüneti vonalak további tiszteletben tartását.

A bukaresti képviselőházban július elején nagy szavazattöbbséggel elfogadott jogszabály a férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló, 2002 óta hatályos törvényt módosítja, leszögezve, hogy közterületen és a magánszférában is tilos a szexuális, illetve lelki zaklatás.

A törvényben szereplő meghatározás szerint minden olyan helyzet zaklatásnak minősül, amikor valaki nemi identitása miatt nemkívánatos, sértő, megfélemlítését, megalázását, megsértését célzó vagy eredményező bánásmódban részesül. A szexuális zaklatást arra értik, ha valaki szexuális töltetű, nemkívánatos gesztusok, vagy megjegyzések áldozatává válik, amelyek méltóságának megsértését, megfélemlítését, megalázását célozzák, vagy eredményezik.

A törvénymódosítást kezdeményező Oana Bizgan-Gayral képviselő az indoklásban azt írta, Romániában annyira elterjedt a zaklatás, hogy tízből nyolc nő nem érzi magát biztonságban éjszaka az utcán, négy pedig nappal sem. A nők hetven százaléka nem reméli, hogy bárki közbelépne, ha zaklatás áldozatává válna – teszi hozzá. A “lelki zaklatás” fogalmát a törvény nem tisztázza.

A szabálysértést a most hatályba lépő törvénymódosítás szerint rendőrök, csendőrök, határőrök vagy helyi (önkormányzati alkalmazásban lévő) rendőrök állapíthatják meg és nekik kell majd a bírságot is kiszabniuk. A tettenérés, vagy bizonyítási eljárás módozatait a jogszabály nem részletezi, az alkalmazási előírásokat vélhetően egy később kibocsátandó kormányhatározat, vagy miniszteri rendelet fogja tisztázni.

A közlemény szerint B. Balázst társaival együtt rajtakapták az alkalmazottak, amikor 2001 szeptemberében lopni akart egy budai szálloda egyik szobájából, és amikor megpróbálták őket a rendőrség megérkezéséig visszatartani, a férfi három embert késsel megsebesített.

A tolvajoknak végül sikerült elmenekülniük; a késelő ellen aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt indult eljárás. A rendőrök birtokába fél évvel ezelőtt jutottak adatok arról, hogy a férfi feltehetően Mexikóban tartózkodik.

Magyar felkérésre a mexikói hatóságok június 27-én elfogták a más néven élő férfit, akit szerdán szállítottak Magyarországra, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. Vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) folytatja a korábban felfüggesztett eljárást – írták.

Az ukrán védelmi tárca sajtószolgálatának jelentése szerint a miniszter Ungváron megbeszélést folytatott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja megye kormányzójával a 128-as dandár egyik egységének Beregszászon történő elhelyezéséről, valamint a Munkácson és Ungváron található katonai létesítmények, laktanyák infrastrukturális fejlesztéséről, katonalakások kárpátaljai építéséről.

Poltorak Beregszászra látogatott, ahol a város vezetőivel a 2003-ban bezárt helyi laktanya újbóli megnyitásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg.

Beregszászi ukrán nacionalista szervezetek indítványának eleget téve az ukrán hadsereg nyugati parancsnoksága idén februárban hivatalosan kérelmezte a beregszászi városi önkormányzatnál a kommunális tulajdonban lévő egykori laktanya visszaszolgáltatását az államnak. A védelmi minisztérium tervei szerint egy éven belül helyreállítanák az időközben romossá vált kaszárnyákat, és mintegy hatszáz katonát telepítenének családjaikkal együtt Beregszászra.

A beregszászi városi tanács (közgyűlés) márciusban megszavazta, hogy az illetékes hivatalok elkezdik az egykori katonai létesítmény és a hozzá tartozó földterület állami tulajdonba történő átadásával kapcsolatos ügyintézést.

A 2019-es amerikai katonai költségvetés főösszege 716,3 milliárd dollár (közel 200 ezer milliárd forint).

“Hálás vagyok a kongresszus tagjainak mindkét pártban azért, hogy a védelmi költségvetési törvényjavaslatot az idén rekord gyorsasággal fogadták el” – nyilatkozta a szavazás után James Mattis, a Pentagon vezetője.

A védelmi költségvetésből 69 milliárdot (16 400 milliárd forint) a már folyamatban lévő külföldi hadműveletekre szánnak (Afganisztánban, Szíriában, Irakban, Szomáliában), 2,6 százalékkal tervezik emelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt költ majd a Pentagon a haditengerészet, a légierő és az amerikai rakétavédelmi rendszer modernizálására.

Törvénybe foglalták ugyanakkor, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy lemond az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalásairól. Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról folytat tárgyalásokat Moszkvával.

Az amerikai elnök vétóját elkerülendő, a törvényhozók lemondtak arról a törvény-kiegészítésről, amely megakadályozta volna a kormányt a ZTE kínai telekommunikációs vállalattal kötendő megállapodásban. Egyedül Marco Rubio, floridai republikánus szenátor nem szavazta meg ezt a kiegészítést. A ZTE-t korábban az a vád érte, hogy megsértette az Irán és az Észak-Korea ellen hozott szankciókat.

A Pentagon kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra hogy mentesíthessen az amerikai szankcióktól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis nem akarnak egyes államokat – azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak – teljesen Oroszország felé tolni. Amerikai sajtóhírek szerint Mattis tárcavezető elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról egyeztet Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

A védelmi költségvetési törvény szűkíteni rendeli a katonai együttműködést Oroszországgal.

Az Egyesült Államok kormánya szerdán zárolta Soylu és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal. Soylu azt írta: Törökországnak Amerikában csak egy tulajdona van, és az a 2016-os puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok. “Nem hagyjuk őt ott, elvesszük!” – tette hozzá.

Gül szerda este szintén Twitteren tett közzé egy bejegyzést. Aláhúzta: ő Törökország földjén él és hal meg. Nyomatékosította: még egy fája, de egyetlen kurusa (török váltópénz) sincs az Egyesült Államokban vagy bárhol máshol Törökországon kívül. Ha megadatik, talán egy nap majd szülőföldjén, a délkelet-törökországi Gaziantep tartományban vesz magának egy kis olajfaligetet – fogalmazott.

Brunsont a 2016-os puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson tagadta az ellene felhozott vádakat.

A tiszteletes ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de a viszály csak azután robbant ki Ankara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán házi őrizetbe helyezték.

Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják.

A Pearl Harbornál lévő katonai támaszponton Mike Pence alelnök és az elesettek leszármazottai ünnepélyes szertartás keretében fogadták az 55 koporsót.

Beszédében az amerikai alelnök a többi között megemlékezett a saját édesapjáról is, aki szintén megjárta a koreai háborút, de hazatért, és mindig azt tanította a gyermekeinek, hogy “az igazi hősök azok, akik ott maradtak”. Pence aztán leszögezte: “egyesek ezt a koreai háborút ‘elfeledett háborúnak’ nevezték el, de most íme, itt a bizonyíték, hogy ezeket a hősöket soha nem feledtük el”.

Észak-Korea a múlt pénteken adta át az elesettek maradványait az amerikaiaknak, akik Vonsan kikötővárosból – az amerikai légierő gépén – a dél-koreai Osan katonai bázisra szállították. A maradványok visszaadását Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígérte meg a Donald Trumppal júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozón. Trump a múlt hét végén megköszönte Kim lépését.

Szerdán az Osan amerikai bázison katonazenekar és tiszteletadó lövés búcsúztatta a koporsókat. Az ünnepségen amerikai és dél-koreai katonai vezetők és az ENSZ képviselői is jelen voltak. A koporsókat ENSZ-zászlóba burkoltan szállították az Egyesült Államokba.

A maradványok első vizsgálata már Dél-Koreában megtörtént, és a szerda délelőtti ünnepségen résztvevő amerikai újságíróknak John Byrd antropológus elondta: nagy valószínűséggel valamennyi maradvány amerikaiaké.

A további részletes vizsgálatok és az elesettek azonosítása az Egyesült Államokban történik, és a szakemberek szerint évekig is eltarthat.