Biztonságpiac

Iohannis az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése után több mint egy hónapos halogatás után szánta rá magát erre a döntésre, amelyet tavasszal még megtagadott. Kövesi leváltását a szociálliberális kormánykoalíció követelte, mert szerintük Johannis visszaélt hatalmával, a múlt héten pedig már felfüggesztéssel fenyegették meg az elnököt.

Madalina Dobrovolschi szóvivő hangsúlyozta: az elnök fontosnak tartja, hogy Romániában érvényesüljön a jogállam, a korrupcióellenes harc ne akadjon el, az alkotmánybíróság döntéseit pedig nemcsak az államfőnek, hanem a parlamenti többségnek is tiszteletben kell tartania, amikor a jogállamiságot megrengető törvénymódosításokról dönt.

A szóvivő okfejtéséből kiderült, az államfő úgy ítélte meg: nincs más választása, eleget kell tennie az alkotmánybírósági határozatnak, hiszen ő maga mindig az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásának fontosságát hangoztatta.

Az elnök ugyanakkor felhívta az alkotmánybírók figyelmét arra, hogy hatalmas felelősségük van az alkotmányosság érvényesítésében és abban, hogy ne távolodjanak el annak szellemétől, amely az 1989-es román forradalom eszméin alapul.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kövesi leváltásával az elnök az alkotmánybíróság határozatát teljesíti. Hozzátette: függetlenül attól ki fogja vezetnie a DNA-t, a korrupcióellenes harcnak folytatódnia kell, mert annak hiánya a – közpénzek eltérítése révén – kórházak, iskolák, autópályák, egy hatékony közigazgatás hiányához vezet.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján.

Az igazságügyi miniszter februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezette a DNA-t. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt. A miniszter szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál, amely a miniszter javára döntött, és Iohannist a főügyész felmentésére kötelezte.

Kövesi 2013 óta áll a DNA élén, második – meg nem hosszabbítható – mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna. Vezetésével a – 200 ezer eurót meghaladó kért okozó vagy köztisztviselőket érintő – nagykorrupciós ügyekben illetékes DNA évről évre megdöntötte saját rekordjait, ami a bíróság elé állított, illetve elítélt polgármesterek, törvényhozók, kormánytagok, rendőrök és bírák számát illeti.

A szociálliberális koalíció azonban azt hangoztatta, hogy Kövesi és a DNA ügyészállammá tette Romániát, ahol ártatlan embereket hurcolnak meg, a főügyész pedig visszaéléseket követett el.

Eltávolításával a kormánypártok nemcsak jelképes győzelmet arattak a főügyész munkájával elégedett jobboldali államfő felett, hanem precedenst is teremtettek arra, hogy más kinevezések és felmentések megtagadásának jogát is elvitathatják az elnöktől.

Az Izvesztyija című napilap internetes felületén hétfőn megjelent interjúban elmondta: “Az Amesbury körül kialakult helyzetben még egy dolog nyugtalanító: az utóbbi időben hasonló történések a fontosabb rendezvények kapcsán merülnek fel. Jelenleg a 2018-as labdarúgó-világbajnokság a vége felé közeledik, és nemsokára kezdődik az orosz-amerikai csúcs Helsinkiben. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy mindezt kitervelhették és szándékosan dobhatták be a nemzetközi helyzet megbolygatására, illetve Oroszország tekintélyének, és más államokkal fenntartott kapcsolatainak az aláásására”.

Sulgin szerint Nagy-Britannia nem küldött jegyzéket az incidensről a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Technikai Titkárságához, amely a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény végrehajtásának napi ügyeit intézi. “Némely sajtóorgánum olyan információt közölt, hogy az angolok jegyzéket küldtek (a történtekről) a technikai titkársághoz. Amennyire tudjuk, nem volt semmilyen jegyzék, mindössze szóban ismertették az általános információkat, amelyek nem terjedtek túl azon, amit a brit hivatalos személyek most is közölnek” – tette hozzá az orosz diplomata.

Sulgin kiemelte, hogy az Egyesült Királyság elutasított minden orosz ajánlatot a nyomozásban való segítségre, ahogy ezt tette korábban a Salisburyben történtek után, és nem közölt semmiféle bizonyítékot arra nézve sem, hogy Oroszországnak köze lenne az incidensekhez.

Június 30-án két brit állampolgár – egy 44 éves, háromgyermekes nő, Dawn Sturgess, és egy 45 éves férfi, Charlie Rowley – betegedett meg a délnyugat-angliai Amesbury kisvárosban. Rendőrségi bejelentés szerint vasárnap este Dawn Sturgess elhunyt. Mindkettőjüket ugyanazzal a Novicsok típusú idegméreg-hatóanyaggal került érintkezésbe, amelytől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett Salisburyben.

Moszkva ismételten hangsúlyozta, egyik az angliai mérgezéshez sincsen köze. London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Hétfőn reggel közzétett Twitter-bejegyzésében az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden más országnál többet költ a NATO-ra.

“Ez nem korrekt, ez nem fogadható el” – fogalmazott Trump. Hozzátette: “ezek az országok ugyan megnövelték hozzájárulásaikat amióta hivatalba léptem, de még többet kell tenniük. Németország egy százalékot fizet be, az Egyesült Államok négy százalékot” – írta, utalva arra, hogy Berlin és Washington a bruttó hazai összterméke (GDP) hány százalékát fizeti be a NATO-költségvetésébe.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének országai nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, s elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit, ha a többi tagország elmarad a befizetésekkel. Pár nappal ezelőtt megjelent amerikai lapértesülések szerint a Pentagon (védelmi minisztérium) annak lehetőségét is vizsgálja, hogy a magas költségek miatt csökkenti, vagy vissza is vonja az amerikai katonákat Németországból.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Wall Street Journal internetes oldalán vasárnap délután Amerika NATO-szövetségesei felzárkóznak címmel megjelentetett publicisztikájában leszögezte: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. “Ezt az ígéret betartják” – fogalmazott a szervezet főtitkára, s hangsúlyozta, hogy “hosszú évek hanyatlása után” az idén már Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is teljesíti a kétszázalékos befizetési kötelezettséget.

A NATO e héten szerdán és csütörtökön tartja csúcsértekezletét Brüsszelben.

A hatóság kötelezte az ásványvíz magyarországi forgalmazóját, a VízSztár Kft.-t, hogy 2018. július 25-ig valamennyi üzleti partnerétől hívja vissza a 2019.11.25. minőség-megőrzési idejű, érintett italokat. A tájékoztatás szerint a fogyasztói észrevételt a Nébih laboratóriumi vizsgálatai is alátámasztották.

A hivatal szakemberei a helyszíni szemlén azt is megállapították, hogy a fenti azonosítókkal rendelkező termék kizárólag olasz nyelvű jelölőcímkével rendelkezik. A magyar nyelvű jelöléssel el nem látott élelmiszerek nem felelnek meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, és a vásárlók egyértelmű, közérthető tájékoztatásának hiányában nem hozhatók biztonsággal forgalomba Magyarországon.

Kiemelték, hogy a hatósági intézkedés kizárólag a 2019.11.25. minőség-megőrzési idejű San Benedetto Oligominerale Naturale megnevezésű, literes PET palackos kiszerelésű ásványvizet érinti. A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben vásároltak ebből a termékből, semmilyen körülmények közt ne fogyasszák el.

Az órát egy közelmúltban végrehajtott különleges akcióban fedezték fel, majd vásárolták meg annak a nőnek az unokájától, aki az elmúlt évtizedekben birtokolta. Az órát Izraelbe szállítása után megvizsgálták és megállapították, hogy valóban az 1965. május 18-án Damaszkuszban nyilvánosan felakasztott izraeli kém tulajdona volt. A tervek szerint a zsidó újév alkalmából, ősszel átadják az órát a családnak.

Szofi Ben-Dor, Cohen lánya elmondta, hogy a most visszakerült órán kívül semmijük sem maradt az apjától.

Az órát 1965 óta őrző nő unokái pénzhez akartak jutni a szerkezet eladásával, ők keresték a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, remélve, hogy Jeruzsálem adhatja a legmagasabb árat a tárgyért. Egyelőre nem derült ki, hogy melyik országban zajlott le az adásvétel.

Cohen 1924-ben született Egyiptomban. Fiatalon részt vett egy cionista ifjúsági csoport munkájában Alexandriában, majd egy izraeli irányítású helyi kémhálózatnak is dolgozott. 1957-ben Izraelbe költözött, ahol pár év múltán beszervezték a Moszadba. Előbb Argentínába küldték, ahol felépítette egy gazdag szíriai üzletember hamis személyazonosságát, majd onnan egy év múlva Kamal Amin Tabet néven Szíriába telepítették. Damaszkuszba érve 1961-től olyannyira sikeresen beépült az ország legfelsőbb irányító köreibe, hogy még hadügyminiszter-helyettesnek is jelölték. Kapcsolatait felhasználva folyamatosan értékes információkkal látta el az izraeli hírszerzést.

Főként a szíriai hadsereg Golán fennsíkon elfoglalt állásairól szerzett értesülései bizonyultak hasznosnak az 1967-es, hatnapos háborúban, amikor Izrael megszerezte a fennsík jelentős részét Szíriától. 1965-ben a szíriai elhárítás szovjet katonai tanácsadók segítségével lebuktatta, majd Damaszkusz egyik legnagyobb terén táblával a nyakában felakasztották. Földi maradványait azóta sem tudta megszerezni Izrael, noha jelentős erőfeszítéseket tettek érte.

Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának parancsnoka hétfő délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: a Scotland Yard alapfeltételezése az, hogy minden bizonnyal az idegméreg-hatóanyag tárolóeszköze került valahogy Dawn Sturgess és élettársa, a 45 éves Charlie Rowley kezébe. Rowley-t válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy a két brit megbetegedését is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Dawn Sturgess vasárnap este meghalt. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, de hollétük nem ismeretes.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Basu hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a nyomozást irányító országos terrorelhárító szolgálat jelenleg nem tudja, hogy a mostani mérgezéses incidens után azonosított idegméreg összekapcsolható-e a Szkripalék elleni márciusi támadással, és ennek kiderítése a nyomozati munka elsődleges iránya. Hozzátette: a Scotland Yard vizsgálatának középpontjában áll az idegméreg tárolására szolgáló eszköz azonosítása és fellelése, mivel a rendőrség feltételezése szerint ez lehet a két brit állampolgárt megmérgező anyag forrása.

A magas rangú rendőrtiszt szerint a két brit esetében olyan súlyos tüneteket okozott a méreganyag, hogy biztosra vehető módon nagy dózissal kerültek érintkezésbe. A Scotland Yard különleges műveleti egységének parancsnoka szerint ez az alapja annak a rendőrségi feltételezésnek, hogy az idegméreg tárolóeszköze került Dawn Sturgess és Charlie Rowley kezébe.

Basu szerint a nyomozók ezt a tárolóeszközt keresik, és mostanra sikerült meglehetősen részletes képet alkotniuk arról, hogy a két brit merre járt közvetlenül megbetegedése előtt. A rendőrség már tudja, hogy június 29-én, pénteken, egy nappal rosszullétük előtt Salisburyben jártak, majd este busszal visszatértek a közeli Amesbury kisvárosba, ahol Charlie Rowley lakik, és az éjszakát Rowley otthonában töltötték.

Basu elmondta: a nyomozók azonosítottak egy Ford Transit furgont is, amelyben Rowley megbetegedése előtt utazott Amesbury belterületén. A járművet a rendőrség a brit hadsereg segítségével az Amesburytől és Salisburytől néhány kilométerre fekvő Porton Down katonai vegyi és biológiai kutatóközpontjába szállította további vizsgálat végett.

A furgonban három másik ember is utazott. őket a rendőrség megkereste, és bár egyikük sem mutat mérgezéses tüneteket, elővigyázatosságból mindhármukat kivizsgálásnak vetik alá. A Scotland Yard különleges műveleti osztályának parancsnoka úgy fogalmazott: ő személyesen nem tud semmire garanciát vállalni, de az angliai közegészségügyi szolgálat – Public Health England (PHE) – álláspontja szerint a lakossági kockázat továbbra is alacsony.

Basu hozzátette ugyanakkor: a PHE ajánlása is az, hogy senki ne vegyen fel a földről semmiféle furcsa tárgyat, például injekciós tűt és fecskendőt, vagy szokatlan formájú tárolót.

A Scotland Yard a hírt ismertető közleményében bejelentette, hogy mostantól gyilkossági ügyben folyik a nyomozás. A Scotland Yard tájékoztatása szerint Charlie Rowley állapota továbbra is válságos.

A londoni rendőrség – amelynek országos hatáskörű terrorellenes ügyosztálya a nyomozást irányítja – most nevezte meg először a mérgezést szenvedett két brit állampolgárt, de kilétük a helyi hatóságok korábbi tájékoztatásai alapján már a múlt héten ismertté vált. A Scotland Yard közölte, hogy terrorelhárító részlegének száz detektívje dolgozik a nap 24 órájában az ügy kivizsgálásán.

Neil Basu, a terrorellenes ügyosztály parancsnoka vasárnap esti tájékoztatójában úgy fogalmazott: Dawn Sturgess halálhíre megerősíti a Scotland Yard elszántságát arra, hogy azonosítsa és átadja az igazságszolgáltatásnak “azt vagy azokat, akik ezért a csak felháborítónak, felelőtlennek és barbárnak nevezhető cselekedetért felelősek”.

Basu hozzátette: a detektívek folytatják az aprólékos nyomozati munkát mindazon bizonyítékok összegyűjtésére, amelyekből kiderülhet, hogy a két brit állampolgár miként kerülhetett érintkezésbe a halált okozó hatóanyaggal.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy Sturgess és Rowley megbetegedését is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal is megbetegedett.

Sajid Javid belügyminiszter, aki vasárnap – néhány órával Dawn Sturgess halálhírének bejelentése előtt – Salisburybe és Amesburybe látogatott, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: a márciusi és a mostani mérgezéses esetet “hajszálpontosan ugyanaz” az anyag okozta. Javid szerint a brit kormány tudja, hogy Szkripalék megmérgezése “az orosz állam barbár, embertelen cselekedete volt”.

A mostani mérgezéses incidensről az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy nem újabb célzott támadás történt, hanem a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A brit belügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: nincsenek tervek újabb szankciók foganatosítására Oroszország ellen, de a brit kormány változatlan feltételezése az, hogy a két mérgezéses incidenst okozó Novicsok hatóanyag Oroszországból származott.

A két britet, Dawn Sturgesst és Charlie Rowley-t a délnyugat-angliai Salisbury városának kórházában kezelik válságos állapotban. A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a Salisbury közelében, Amesbury városában élő két brit állampolgár betegségét is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szkripal és lánya is megbetegedett.

Sajid Javid belügyminiszter, aki vasárnap Salisburybe és Amesburybe látogatott, a BBC televíziónak nyilatkozva ezt megerősítette. Úgy fogalmazott: mind a két mérgezéses esetet “hajszálpontosan ugyanaz” az anyag okozta. Javid szerint a rendőrségi munka kiinduló alapfeltételezése az, hogy Szkripalék márciusi megmérgezése és a mostani incidens összekapcsolódik.

Hozzátette: nagyon bízik abban, hogy a nyomozást végző szakértők “így vagy úgy, de a végére járnak” ennek az ügynek. Hangsúlyozta, hogy a területileg illetékes Wiltshire megyei rendőrség nyomozati munkáját a Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának száznál több detektívje segíti. Javid szerint a brit kormány tudja, hogy Szkripalék megmérgezése “az orosz állam barbár, embertelen cselekedete volt”.

Az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A brit belügyminiszter ugyanakkor vasárnapi nyilatkozatában visszautasította azokat a bírálatokat, hogy a kormány túl hamar nyilvánította biztonságosnak Salisburyt a márciusi mérgezéses incidens után. Javid kijelentette: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a megbetegedett két brit ugyanazokon a helyeken fordult volna meg, amelyeken annak idején Szkripalék is jártak.

Hozzátette, hogy a lakossági kockázat továbbra is alacsony. A belügyminiszter arra kérte a turistákat, hogy látogatásukkal támogassák a két angliai kisvárost. Mindkét település igen népszerű szálláshelye azoknak, akik a közeli Stonehenge világhírű ősi kultikus kőépítményeit kívánják felkeresni.

A Szkripal-ügy kipattanása után a hatóságok Salisburyben hetekig tartó tisztítási-fertőtlenítési programot hajtottak végre a brit hadsereg különlegesen képzett vegyvédelmi alakulatainak bevonásával. A munkálatok részeként teljes gyep- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott.

A Szkripal-ügy miatt Nagy-Britannia és több más ország, köztük az Egyesült Államok számos orosz diplomatát kiutasított. Moszkva hasonló diplomáciai lépésekkel válaszolt. A brit belügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: nincsenek tervek újabb szankciók foganatosítására Oroszország ellen, de a kormány változatlan feltételezése az, hogy a két mérgezéses incidenst okozó Novicsok hatóanyag Oroszországból származott.

A 25 éves budapesti fiatalember ellen felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indítottak büntetőeljárást és kezdeményezik bíróság elé állítását.

A XIV. kerületi Torontál utcában egy megkülönböztető jelzést használó mentőautó akadályt próbált kikerülni. A manőver miatt a sofőr szóváltásba keveredett az úttesten szabálytalanul tartózkodó gyalogossal, aki dühében egy bottal betörte a mentőautó hátsó ablakát.

A fiatalember elmenekült helyszínről, de rendőrök nem sokkal később a közeli Bosnyák utcában elfogták, majd előállították a zuglói rendőrkapitányságra – közölte a rendőrség.

Más városok mellett Milánóban, Firenzében, Bolognában, Nápolyban és a szicíliai Palermo utcáin járőröző rendőrök és pénzügyőrök eszköztárába került az elektromos sokkoló, amelyet a lőfegyverek helyett használhatnak. Több száz olasz rendőr vesz részt a Taser kísérleti használatában, amelynek alkalmazását a jövőben egész Olaszországban bevezethetik.

A Taser rendészeti kényszerítő eszközt a világ több mint száz országában használják a rendőri szervek: Európában már az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Finnországban, Görögországban és a Cseh Köztársaságban.

A kilőhető elektródás elektromos sokkoló használatát az olasz rendőrszakszervezetek szorgalmazták az üldözött vagy feltartóztatott személyek ártalmatlanítására lőfegyver és a gumibot alkalmazása nélkül. Korábban több olaszországi eset történt, amikor a rendőrség tagjait túlzott erőszak gyanúja érte a veszélyesnek ítélt személyek erővel történő megállítása vagy földre kényszerítése miatt. A Tasert akár már hétméteres távolságról is ki lehet lőni, elkerülve a rendőr és a másik személy közti közvetlen érintkezést. A sokkoló fegyver nagyfeszültségű és kis áramerősségű elektromos kisüléssel lemerevíti és mozgásképtelenné teszi a célpontot képző személyt.

Az olasz sajtó emlékeztetett arra, hogy az ENSZ tavaly a kínzóeszközök közé sorolta a Tasert.

A fővárosi Hősök terén csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. A miniszter kettős ünnepnek nevezte az avatást: a Magyar Honvédség 278, az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében elhivatott, jól felkészült fiatallal lett gazdagabb, akik pedig révbe értek, azzá váltak, amivé szerettek volna, s a továbbiakban annak a hivatásnak élhetnek, amit célul tűztek ki maguknak.

Az altiszteknek azt mondta: olyan hivatás gyakorlását választották, amely mindig, minden körülmények között, minden tekintetben teljes embert kíván. Katonai pályafutásuk során újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelniük, mostani esküjükkel pedig elkötelezték magukat arra, hogy tudásuk és képességeik legjavával szolgálják Magyarországot, a magyar emberek békéjét és biztonságát – jelentette ki Benkő Tibor.

Megfogadták azt is, hogy a békéért, a biztonságért, bajtársaik védelméért, ha kell, életük kockáztatásával, akár feláldozásával is végrehajtják feladataikat – fűzte hozzá, hangsúlyozva: köszönet, hála és elismerés illeti őket ezért az egyedülálló áldozatvállalásért.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség vezetése és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a “nemes és embert próbáló feladatokat” korszerű felszereléssel, modern fegyverzettel tudják ellátni. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyben – mint elmondta – a haditechnikai fejlesztésen túl, a katonákról való gondoskodás is megtalálható.

Korom Ferenc vezérkari főnök köszöntőjében úgy fogalmazott: az eskü mérföldkő az altisztek életében, hiszen mostantól nagy felelősséggel tartoznak nemcsak önmagukért, hanem bajtársaikért, leendő csapatukért, a hazáért, a nemzetért.

A Magyar Honvédségben kulcsszerepük van az altiszteknek, összekötő kapocsként állnak az állomány és a katonai vezetők között. Felelősségük van a kiképzésben, de sok esetben a technikai rendszerek üzemeltetése is az ő feladatuk – mondta a vezérkari főnök.

Az esküt tett altisztek az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást, az ünnepi mozzanat a hagyományos kardrántással ért véget.

“Másfél százalék nem két százalék” – fogalmazott a norvég politikus, utalva arra, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai a 2014-es walesi csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy bruttó nemzeti termékük két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A héten Berlinben napvilágot látott egy elemzés, amely szerint ez azt jelentené, hogy Németországnak évente 6,5 milliárd euróval 85 milliárd euró fölé kell emelnie 2024-re a katonai költéseit. Jövőre 42,9 milliárd euró szerepel ezen a címen a költségvetés tervezetében.

Stoltenberg annak a véleményének adott hangot, hogy a csúcson a tagállamok vezetői tovább erősítik majd a transzatlanti kapcsolatokat. A Donald Trumppal kapcsolatos bírálatok és konfliktusok ügyében a volt norvég kormányfő leszögezte: Trump személyesen biztosította őt arról, hogy támogatja a NATO-t.

“A tettek minden szónál többet mondanak” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, emlékeztetve arra, hogy amióta Trump hivatalba lépett, az Egyesült Államok negyven százalékkal növelte katonai tevékenységének anyagi támogatását az Atlanti-óceán innenső oldalán.

“Az Egyesült Államok nem csökkenti katonai jelenlétét Európában, hanem erősíti” – mutatott rá Jens Stoltenberg.

Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot és kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a Salisbury közelében, Amesbury városában élő két brit állampolgár, Dawn Sturgess és Charlie Rowley megbetegedését is ugyanolyan hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A Szkripal-ügy márciusi kipattanása után is Salisbury kórházába szállítottak egy rendőrt, aki elsőként ért arra a helyszínre, ahol az egykori kettős ügynököt és lányát eszméletlenül találták. A rendőr, Nick Bailey is mérgezést szenvedett, és sokáig súlyos állapotban kezelték, de március 22-én hazaengedték a kórházból.

Állapotáról sem a kórház, sem a rendőrség nem adott azóta sem részletes tájékoztatást, de a hazaengedése napján, nevében ismertetett nyilatkozatban az szerepelt, hogy valószínűleg soha nem lesz képes korábbi normál életvitelének folytatására.

Az újabb mérgezéses incidenssel összefüggésben kivizsgálásnak alávetett rendőr azonban a kórház szombat éjjeli bejelentése szerint nem beteg, minden vizsgálati eredménye negatív.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban engedték ki a kórházból, és hollétükről hivatalos forrásból azóta csak annyit lehet tudni, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Az egyöntetű, de egyelőre nem hivatalos szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának száz detektívje keresi vegyvédelmi szakértőkkel együttműködve az újabb mérgezés forrását, de a legutóbbi rendőrségi tájékoztatás szerint ez a munka hetekig, akár hónapokig eltarthat.

A lap betekintést nyert a Német Külügyi Tanács (DGAP) és a Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) egyelőre nem nyilvános elemzésébe, amelyben a két kutatóközpont arra jutott, hogy Berlinnek 2024-re az eddig emlegetett 70 milliárd euró helyett több mint 80 milliárd euróra kellene emelnie védelmi költségvetését, hogy megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) elvárásainak, miszerint a katonai kiadásokat a bruttó hazai termék 2 százalékára kell emelni.

2019-es költségvetésében Németország 42,9 milliárd eurót irányoz elő védelmi célokra. A DGAP és az SWP szerint a NATO kitűzött céljának teljesítéséhez ezt minden évben 6,5 milliárd euróval kellene emelnie, elérve a 85 milliárd eurót. Így már csak az Egyesült Államok előzné meg Németországot a szövetségben a védelmi kiadások terén.

Szinte az újságcikk megjelenésével egy időben jelent meg videóüzenet Angela Merkel kancellár honlapján, amelyben Merkel leszögezi: Németország erősebben összpontosít a NATO-ra, és ennek érdekében meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket.

“A XXI. században is szükségünk van a NATO-ra, hogy a transzatlanti szövetség biztosítékaként szavatolja biztonságunkat” – hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint a szövetség előtt álló kihívások jelentősen megváltoztak azóta, hogy Oroszország önkényesen és jogellenesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Mint fogalmazott: észszerű kapcsolatot kell fenntartani Oroszországgal, ezért a NATO-Oroszország Tanácsban ismét lesznek egyeztetések, de “meg kell mutatnunk, hogy elszántak vagyunk, hogy megvédjük magunkat”.

Donald Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot, s kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra, s a NATO tagállamai 2014-es walesi csúcsértekezletükön megállapodtak abban, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik majd hazai össztermékük (GDP) két százalékát.

A NATO tagállamok vezetői a jövő héten csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben.

A londoni rendőrség – amelynek országos hatáskörű terrorellenes ügyosztálya átvette a vizsgálat irányítását – legfrissebb tájékoztatásában közli azt is, hogy a nyomozásban a terrorelhárítási szolgálat “hozzávetőleg száz” detektívje vesz részt, és a vizsgálat elsődleges célja, hogy minél gyorsabban megtalálják a mérgezés forrását.

A Scotland Yard beszámolója szerint a nyomozók már több kulcsfontosságú tanúval beszéltek, és eddig térfigyelő kamerák több mint 1300 órányi felvételét nézték át.

A délnyugat-angliai Salisbury kórházában egy hete kezelnek válságos állapotban két brit állampolgárt, egy 44 éves, háromgyermekes nőt és egy 45 éves férfit, akik az eddigi vizsgálat alapján ugyanolyan Novicsok osztályú, még a Szovjetunió által kifejlesztett idegméreg-hatóanyagtól betegedtek meg, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lányát, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) Salisburyben élő volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahol a most megbetegedett két brit állampolgárt, Dawn Sturgesst és Charlie Rowleyt kezelik. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, és hollétükről hivatalos forrásból azóta csak annyit lehet tudni, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a két brit állampolgár megbetegedését is ugyanez a hatóanyag okozta.

Az újabb mérgezéses incidens vizsgálatának elsődleges célja annak kiderítése, hogy Dawn Sturgesst és Charlie Rowley miként kerülhetett érintkezésbe a Novicsok hatóanyaggal.

Vegyvédelmi és biztonsági szakértők egybehangzó álláspontja szerint teljesen valószínűtlen, hogy újabb célzott támadásról lenne szó, mivel semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a két brit állampolgárnak bármilyen kapcsolata lett volna Szkripalékkal. Az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy a két brit, aki a Salisbury közelében fekvő Amesbury kisvárosban él, annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A Scotland Yard a héten közölte: a hatóságok az eddigi vizsgálatok adataiból most már tudják, hogy a két brit “egy szennyezett tárggyal” került érintkezésbe, és így jutott szervezetükbe az idegméreg. A rendőrség nem fedte fel e tárgy mibenlétét, csak annyit közölt, hogy a betegektől vett minták elemzésének eredményéből jutott erre a következtetésre.

A térfigyelő kamerák felvételeiből a rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint az már egyértelműen kiderült, hogy a pár múlt pénteken, a mérgezéses tünetek jelentkezése előtt egy nappal Salisburyben járt, ahonnan késő este tért vissza Amesburybe.

A hatóságok Salisburyben és Amesburyben minden olyan helyszínt kordonnal vettek körül, ahol Sturgess és Rowley múlt pénteken és múlt szombaton megfordult, és ezeken a helyeken vegyvédelmi öltözetet viselő szakértők kutatnak a mérgezés forrása után.

Laurent-Franck Lienard elmondta: a rendőrt hivatali személy által elkövetett, halált okozó szándékos erőszakkal gyanúsította meg az ügyészség, ami húsz év szabadságvesztéssel sújtható.

A rendőr pénteken megváltoztatta a korábbi vallomását és azt állította: nem jogos önvédelemből, hanem véletlenül lőtt rá az autósra. Először azt vallotta, hogy azért lőtt rá a sofőrre, mert veszélyes volt és meg akarta védeni azokat az embereket, akik az általa vezetett gépjármű közelében voltak.

A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség kedd este fél 9 órakor megállított egy gépkocsit Nantes Breuil nevű negyedében, mert a sofőr nem kapcsolta magára a biztonsági övét. A gépkocsit vezető 22 éves Aboubakar Fofana, aki ellen csoportosan elkövetett lopás miatt elfogatóparancs volt érvényben, a belügyminisztérium tájékoztatása szerint nem volt hajlandó magát igazolni, miközben a rendőrök a gépkocsi rendszáma alapján megállapították, hogy a járművet egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás miatt keresi a nantes-i bűnügyi rendőrség. A sofőr először úgy tett, mintha ki akarna szállni, de közben megpróbált elmenekülni, ezért az egyik rendőr rálőtt és halálosan megsebesítette a nyaki ütőerén.

Pierre Sennes nantes-i ügyész tájékoztatása szerint az igazoltatás 10-15 percig tartott, a rendőrök ezután megkérték Fofanát, hogy kövesse őket a rendőrőrsre, a férfi azonban megpróbált elmenekülni, miközben majdnem elgázolt egy rendőrt, oldalán két gyerekkel. A rendőr félreugrott, magával rántva egy kislányt, akit az autó egyébként elgázolhatott volna, s a sofőr ezt követően egy parkoló járműnek ütközött. Az ütközést követően a sofőr ismét menekülni próbált. A rendőr ekkor lőtte le.

Az ügyész elmondta: a rendőr behajolt a gépkocsiba és megragadta a kormányt, hogy így tartóztassa fel a járművet, és a vallomása szerint a lövés eközben véletlenül dördült el, és halálosan megsebesítette a sofőrt.

Az ügyben a rendőrség felügyeleti szerve, az IPGN vizsgálatot indított, miután szemtanúk azt állították: rendőri túlkapás történt, a rendőr azután lőtt a mozdulatlan járműre, hogy a sofőr azzal nekitolatott egy házfalnak. A rendőrt csütörtökön vették őrizetbe.

A haláleset óta éjszakánként zavargások voltak Nantes elővárosi negyedeiben, a rendbontók gépjárműveket és épületek gyújtottak fel.

Pénteken már három, 20 és 21 év közötti férfit négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a rendőri erőkkel szembeni erőszak miatt. A rendbontók benzinnel töltött lángoló palackokkal dobálták meg a rendőröket.

Csütörtök este békés menettel emlékeztek a rendőr által lelőtt férfira a tragédia helyszínén, Nantes Breil nevű elővárosában. A megemlékezésen mintegy ezren vettek részt “igazságot” követelve a 22 éves áldozatnak. Ebben a negyedben azóta nem voltak zavargások.

Péntek este az ügyész a rendbontások befejezésére kért mindenkit, Gérard Collomb belügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyugodjanak a kedélyek.

A lap szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányzati erők eltévedt aknalövedéke robbant fel az izraeli határ közelében, de attól Szíria felé, keletre. Azért váltott ki légicsapást az izraeli hadsereg részéről, mert a demarkációs övezetben csapódott be.

Sem a szíriai tüzérségi aknától, sem az izraeli támadásban nem sebesült meg senki, és nem keletkezett anyagi kár sem.

Az izraeli hadsereg szóvivője kijelentette, hogy Jeruzsálem nem kíván beavatkozni a határ túloldalán zajló belső harcokba, de továbbra is ragaszkodik az 1974-ben megállapított fegyverszüneti vonalakhoz, s köztük az ütközőzónához.

Izraeli vezetők több üzenetet is küldtek a ynet értesülése szerint az utóbbi hetekben Szíriába, amelyek szerint Jeruzsálem elfogadja Aszadnak és szövetségeseinek uralmát a határ túloldalán, ha tiszteletben tartják az évtizedek óta fennálló megállapodást, amely rendelkezik a huszonöt kilométeres demilitarizált övezetről a határnál, és korlátozza az ott állomásoztatható erők számát is.

Az utóbbi két hétben az orosz légierő támogatásával a szíriai kormányerők jelentős előrehaladást értek el Szíria déli részén az ellenzéki fegyveresek visszaszorításában. Izrael a szíriai offenzíva nyomán megerősítette a Golán-fennsíkon található katonai egységeit.

A hágai székhelyű szervezet szakértőinek április közepén sikerült eljutniuk Dúmába, ahol mintákat vettek az április 7-i vélelmezett vegyi támadás helyszínén. Az OPCW kiszivárgott jelentése szerint klórt tartalmazó különböző szerves vegyületek nyomait mutatták ki a helyszínen vett minták, köztük két gázpalack laboratóriumi elemzése során.

Nyugati vezetők Damaszkuszt vádolják a több tucat civil halálát okozó vegyifegyver-támadás elkövetésével. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia megtorlásul precíziós légicsapásokat mért több szíriai katonai célpontra. A 2011 óta tartó szíriai konfliktus alatt több esetben vetettek be vegyi fegyvert Szíriában.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) hónapokkal ezelőtt kereste meg a zürichi rendőrség, hogy támogassák egy nyomozásukat. A svájci hatóságok adatai szerint egy életvitelszerűen Magyarországon lakó svájci-francia kettős állampolgár legalább két bűntársával együttműködve, futárokkal alkalmanként több kilogrammnyi kokaint csempészett Svájcba, amit az általa vezetett forgalmazó-hálózat Zürichben értékesített.

A férfi a szervezett elkövetői csoportot részben Magyarországról irányította, részben e célból rendszeresen Svájcba utazott. Tevékenységét ügyészi, rendőri együttműködéssel tárták fel a svájci és a magyar nyomozók. A zürichi államügyészség jogsegélykérelmet intézett a Fővárosi Főügyészséghez.

A közös munka eredményeként július 3-án a zürichi rendőrök arról értesítették a KR NNI munkatársait, hogy a férfi két bűntársát, egy olasz férfit és egy osztrák nőt, továbbá öt kolumbiai kábítószerfutárt tetten érték és elfogták. Ezután a nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó vezetőjével szemben a svájci államügyészség haladéktalanul nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. A férfit a Készenléti Rendőrség munkatársai fogták el.

A svájci-francia kettős állampolgár terhére rótt bűncselekmények alapján a svájci jogszabályok szerint akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható – olvasható a police. hu-n.

Juncker, aki az uniós biztosokkal az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria programjáról első alkalommal egyeztetett, a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek – mint hangsúlyozta – korábbi szigorítása esetén Európának ma számos problémával nem kellene szembenéznie.

Kiemelte, az őszre elkészülő tervezet igazi, hatékony határrendészet felállítását tartalmazza, az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) hatáskörének kibővítése által. Elképzelések szerint emellett az ügynökség állományát az unió 2020-ra 10 ezer főre fejleszti – tette hozzá.

A dublini szabályozással kapcsolatban elmondta, ha nem sikerül a rendelet reformja, Európa újabb, súlyosabb problémákkal találhatja szemben magát, amely a tagországok közötti feszültséget erősítheti.

Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a szeptember végére Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón a tagországok vezetői elfogadhatják a Frontex valódi ügynökséggé való átalakításáról szóló javaslatot.

Mint elmondta, a migrációs kérdésben a tagországoknak eltérő álláspontjuk van, nehéz megmondani, melyik téved, melyiknek van igaza. Bizonyos azonban, hogy migrációs politikáról való vélekedés, és a migrációt érintő gondolkodásmód megváltoztatására van szükség, Európa ugyanis rossz úton haladt a bevándorlási nyomás megoldására 2015-ben kialakított migrációs politikájával – szögezte le.

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kormányfője Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta, még az év vége előtt tisztázni kívánja az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az európai uniós tagállam Írország közötti határ ellenőrzésének kérdését.

Az osztrák kancellár elmondta azt is, hogy a hat hónapos uniós elnökség ideje alatt Ausztria több mint 200 kérdésben folytat majd egyeztetést, amelyek között a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetésnek, a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának, valamint az európai biztonság, védelem és a migráció kezelésének kérdését emelte ki.

“Védelmező Európára van szükség, amely biztonságot nyújt, stabilitást és békét szavatol polgárai számára” – hangoztatta, hozzátéve, hogy ehhez nagyfokú együttműködésre van szükség a tagállamokkal az unió külső határaink hatékony védelme érdekében.