Biztonságpiac

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közleménye szerint az asszony évekig megszegte szülői kötelezettségét, így a gyermekei érzelmileg súlyosan sérültek. A nagyobbiknak már kisiskolás korától magatartási problémái voltak, ezért kezelték és gyógyszer szedését javasolták. Az anya azonban az orvosságokat nem váltotta ki, gyermekét a vizsgálatokra nem vitte vissza.

Az asszony az iskolás a nagyobb fiára bízta a kisebbet. Az idősebb fiú ruházatáról, higiéniájáról nem gondoskodott, a gyereknek csak egy melegítője és egy pólója volt, amit egész héten viselt, a ruhákat maga mosta. A fiú műanyag szatyorban hordta iskolai felszereléseit, a nő szülői értekezletre, fogadóórára sem járt – közölte a főügyészség.

A vád szerint a 16 éves M. Apolló 2017 áprilisában a Tatabánya központjában lévő buszmegállóban felébresztett egy hajléktalant, akivel korábban összeszólalkozott. Megrugdosta és megtaposta a földre zuhanó férfit, aki emiatt a helyszínen meghalt. A fiú ezután a lépcsőházukban üldögélt, mert nem akarta felébreszteni az anyját. Egy idő után járkálni kezdett a környéken, felkeltett egy másik hajléktalant, ütlegelte, rugdosta, később a magatehetetlen ember cipőjét a saját lábára húzta. A férfi a helyszínen nagy szenvedések után meghalt.

M. Apolló beismerte a bűncselekmények elkövetését. Az ügy tárgyalásán elhangzott, hogy fiúnak rossz kapcsolata volt az anyjával, és nem sokkal a gyilkosságok előtt maga kérte a gyámhatóságot, hogy vegyék állami gondozásba. A fiú azonban a tervezett ítélethirdetés előtti tárgyalási napon, múlt csütörtökön visszavonta vallomását, és azt állította, hogy a gyilkosságokat fenyegetés hatására követte el, illetve az egyik bűncselekmény elkövetésében társa is volt. A bíróság ezért elhalasztotta a döntést a fiú ügyében.

Holger Münch a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Iszlám Állam már majdnem minden területét elveszítette a Közel-Keleten, de sokan megvannak még azok közül, akik a térségbe utaztak, hogy harcoljanak érte.

Ezek a szélsőséges iszlamisták nemcsak a fegyverek és a robbanószerek használatát tanulták meg, hanem hálózatokba szerveződtek társaikkal, az Iszlám Állam pedig változatlanul arra biztatja őket, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támadjanak meg polgári, úgynevezett puha célpontokat – mondta a BKA elnöke.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szervezet vezetője hozzátette: nagy veszélyforrás az Iszlám Állam támogatói körének “nagyon agresszív” propagandája, amellyel egyedül kivitelezett akciókra igyekszik rávenni a szervezet követőit.

Azonban a rendőri szervek nyomásgyakorlása révén nagymértékben csökkent a dzsihadisták képessége az olyan nagyobb szabású, összetett műveletek végrehajtására, mint a 2015 novemberében történt párizsi merényletsorozat vagy a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett robbantásos merényletek sorozata – mondta Münch.

Kiemelte, hogy a Közel-Keletre távozott dzsihadisták köréből nem tapasztalnak nagyobb visszatérési hullámot. A BKA több mint ezer ilyen embert tart számon, nagyjából egyharmaduk tért vissza Németországba. További 170-en meghaltak a térségben folytatott harcokban, és vannak olyanok is, akiket elfogtak az Iszlám Állam ellen küzdő iraki vagy szíriai erők.

A BKA vezetője hangsúlyozta, hogy érthető a lakosság aggodalma mindazok miatt, akik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek nyilvántartásába tartoznak. Azonban az egyéni, szubjektív biztonságérzet és a valóságos statisztikai adatok között nagy eltérés lehet.

Mint mondta, a tények azt mutatják, hogy a mintegy 760 terrorveszélyes személy közül nagyjából 400 tartózkodik Németországban, bő egyharmaduk börtönben. További fontos elem, hogy a hatóságok csaknem ezer büntetőeljárást folytatnak szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatban, “vagyis fenntartjuk az iszlamista színtérre kifejtett nagy bűnüldözési nyomást, az iszlamista terrorizmus témája nálunk a napirend legfőbb pontjai között szerepel” – mondta a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke.

Németországban legutóbb 2016 decemberében hajtottak végre iszlamista terrortámadást, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő volt, aki egy berlini karácsonyi vásáron gázolásos merényletet követett el egy lopott kamionnal. A támadásban 12 ember meghalt, több mint 70-en megsebesültek.

Pompeo az első kongresszusi meghallgatásán vett részt, amióta a múlt hónapban átvette az amerikai diplomácia irányítását. A tárcavezető a külügyminisztérium költségvetéséről és politikai prioritásairól számolt be, de a legtöbb kérdést a törvényhozók Észak-Koreáról, Iránról és Oroszországról tették fel neki.

A külügyminiszter Észak-Koreáról szólva kifejtette, hogy az amerikai kormánynak nem célja “rossz megállapodás” tető alá hozása Phenjannal. Az Egyesült Államok felkészült arra is, hogy a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcsértekezleten feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben az észak-koreai atomfegyver-programról szóló tárgyalások “nem a helyes irányban” haladnak – szögezte le. Ahogyan fogalmazott: “Ha nem a jó megállapodás kerül asztalra, akkor tisztelettel ugyan, de felállunk”. Hozzátette: a csúcstalálkozó megtartása Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől függ.

Donald Trump ezzel kapcsolatban újságíróknak később kijelentette: a jövő hétre biztosan kiderül, hogy lesz-e csúcstalálkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Közben az amerikai sajtó arról számolt be: a hét végén amerikai küldöttség utazik Szingapúrba, hogy ott észak-koreai delegációval egyeztessen a június 12-re tervezett csúcstalálkozó részleteiről. Az ameriaki küldöttség tagja Joseph Hagin, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és Mira Ricardel, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.

Pompeo a meghallgatáson az egyik képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: a Kim Dzsong Unnal Phenjanban tartott személyes találkozója alkalmával is egyértelműen közölte az amerikai kormány álláspontját az észak-koreai vezetővel.

Iránt illetően az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok a lehető legszélesebb körű együttműködést szeretné kialakítani “partnereivel, barátaival és szövetségeseivel” az általa fenyegetésnek minősített atomprogrammal szemben. Reményét fejezte ki, hogy június közepéig sikerül találkoznia és egyeztetnie Washington szövetségeseivel, köztük az európaiakkal is, az Iránnal kapcsolatos következő lépésekről.

Washington nem fogja eltűrni, hogy Oroszország beavatkozzék az idén novemberben tartandó, úgynevezett félidős kongresszusi választásokba – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: az amerikai kormányzat “megfelelő ellenintézkedéseket” hoz annak érdekében, hogy kivédje a szerinte “folyamatos orosz erőfeszítéseket” a novemberi választásokba történő beavatkozásra.

Az Egyesült Államokban novemberben – az elnöki ciklus félidejében – kongresszusi választásokat tartanak, amelynek során a 435 fős képviselőházat teljes egészében megújítják, a 100 fős szenátusnak pedig 35 tagját választják újra. Ezen kívül 39 szövetségi államban kormányzóválasztás is lesz.

A törvényhozók előtt Pompeo ugyanakkor nem fejtette ki konkrétan sem azt, hogy milyen erőfeszítésekről van szó, sem pedig azt, hogy milyen ellenintézkedések várhatóak. Kiemelte viszont, hogy az Egyesült Államok eddig még nem volt képes “hatékonyan” fellépni e kísérletek ellen.

A külügyminiszter – utalva a vélt orosz beavatkozási kísérletekre – dicsérte a Trump-kormány “hatalmas erőfeszítéseit Oroszország visszaszorítására”, amelyekről azt mondta, hogy “fényévekkel jobbak, mint az előző kormányzatéi”.

Közleményében a külügyminisztérium felhívta a konzulátus munkatársai és a Kínában tartózkodó valamennyi amerikai állampolgár figyelmét, hogy azonnal jelezzék és távozzanak a helyszínről, ha bármilyen “kifinomult és alig érzékelhető, de abnormális” hangokat vagy hanghatást észlelnek vagy rejtélyes tüneteket tapasztalnak magukon. Egyúttal leszögezte: az amerikai kormány “rendkívül komolyan” veszi a történteket.

Washington nem vádolta meg Pekinget azzal, hogy a kínai hatóságok volnának a történtek hátterében.

Mike Pompeo külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán megállapította: a tünetek hasonlóak azokhoz, amelyekkel az Egyesült Államok havannai nagykövetségének volt munkatársait kezelik, akik szintén arra panaszkodtak, hogy megbetegedésük előtt különös hanghatásokat észleltek. Pompeo bejelentette a képviselőknek azt is, hogy egy amerikai orvoscsoport máris úton van Kínába.

A dél-kínai nagyváros amerikai konzulátusának megbetegedett munkatársnője jelenleg az Egyesült Államokban van, ahol részletes kivizsgálásoknak vetik alá. 2017 végétől 2018 áprilisáig dolgozott a külképviseleten, s egyelőre annyit állapítottak meg, hogy kisfokú agykárosodást szenvedett. Ennek okát azonban az orvosok egyelőre még kutatják.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye leszögezi: a történtekről tájékoztatták a kínai külügyminisztériumot, ahol minden segítséget megígértek az incidens feltárásához.

Pompeo a képviselőházi bizottsági meghallgatáson elmondta: a kínai partnerek elkötelezettek a külföldi diplomaták biztonságát szavatoló bécsi egyezmény betartásában. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy összefüggés volna a Kubában és a Kínában történt esetek között.

Közlésük szerint országos szinten a hétezredik szerződéskötő Kalányos Ferenc tizedes volt, aki Kaposváron sorkatonaként, később szerződéses katonaként is szolgálta már Magyarországot.

A barcsi ünnepségen a kétszázadik Somogy megyei önkéntes területvédelmi tartalékost is köszöntötték. Mint írták, Rengel Dóra őrmestert mindig érdekelte a honvédelem ügye és a haza szolgálata.

A nap folyamán hetvenen kötöttek önkéntes tartalékos szerződést Barcson, így Somogy megye már 215 önkéntes területvédelmi tartalékossal büszkélkedhet – közölte a HM.

A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a tanács megváltoztatta az elsőfokú határozatot, és helyt adott a főügyészség fellebbezésének. A másodfokú tanács úgy döntött, hogy Bene nem helyezhető szabadlábra, mert nem állnak fenn annak törvényi feltételei – közölte Szanka Ferenc.

Hozzátette, hogy Bene sem kérte szabadlábra helyezését, és a különböző meghallgatásokból is az derült ki, nem garantálható jogkövető magatartása.

Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az elítélt legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ez az időtartam 2014. május 4-én telt le, a bíróság utoljára 2016. szeptember 7-én döntött a férfi ügyében, mellőzve a feltételes szabadságra bocsátását.

Bene tettestársa, Donászi Aladár 2001-ben a börtönben öngyilkos lett.

Donald Trump megismételte, hogy a legutóbbi észak-koreai nyilatkozat miatt döntött a csúcstalálkozó lemondása mellett. Észak-Koreára és az egész világra nézve kedvezőtlen fordulatnak nevezte a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozó elmaradását, és közölte: miután egyeztetett James Mattis védelmi miniszterrel és az Egyesült Államok szövetségeseivel, az amerikai haderő készenlétben van, arra az esetre, ha Észak-Korea vakmerő és felelőtlen cselekedetet követne el.

“Minden korábbinál jobban készen állunk arra, hogy szembeszálljunk bármilyen észak-koreai fenyegetéssel” – fogalmazott.

Trump hozzátette, reméli, hogy Kim azt teszi majd, ami a legjobb az észak-koreai népnek. Hangsúlyozta: az észak- és a dél-koreai nép megérdemli, hogy harmóniában éljen egymás mellett, de ez csakis akkor lesz lehetséges, ha megszűnik a nukleáris fenyegetettség.

Az amerikai elnök egyúttal reményét fejezte ki, hogy valamikor később mégis sor kerülhet csúcstalálkozóra.

Trump és Kim találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. A tárgyalások egyik fő témája a várakozások szerint Észak-Korea nukleáris programja lett volna.

Döntését az amerikai elnök egy Kim Dzsong Unhoz intézett levélben jelentette be, amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra.

Miután leszögezte, hogy “türelmetlenül várta” a találkozót, indoklásában Trump arra a “borzasztó dühre és nyílt ellenségességre” hivatkozott, amely szerinte az észak-koreai vezető legutóbbi nyilatkozatából kitűnik. Ezért – olvasható a levélben – “nem megfelelő” az időpont a hosszú ideje tervezett találkozó megtartására.

Az amerikai elnök utalt az amerikai nukleáris arzenálra is. “Ön a nukleáris kapacitásairól beszél, de a mienk olyan erős és hatékony, hogy istenhez imádkozom, hogy ne kelljen soha használnunk” – írta.

A levélben Trump így fogalmazott: “úgy éreztem, csodálatos párbeszéd kezdődött meg közöttünk, és végül is egyedül a párbeszéd az, ami számít”. Kifejezve készségét egy későbbi találkozóra, Trump megköszönte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, amelyet “csodaszép gesztusnak” nevezett.

“Ha megváltoztatja véleményét e nagyon fontos találkozóra vonatkozóan, kérem, ne habozzék hívni vagy írni. A világ, és különösen Észak-Korea nagyszerű lehetőséget veszített el a tartós békére, a felvirágzásra és a jólétre. Ez az elszalasztott lehetőség igazán szomorú pillanat a történelemben” – zárta levelét az amerikai elnök.

Trump és Kim találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. A tárgyalások egyik fő témája a várakozások szerint Észak-Korea nukleáris programja lett volna. Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Phenjan azonnal, tartósan és ellenőrizhető módon mondjon le az atomfegyverekről. Az észak-koreai rezsim viszont szakértők szerint továbbra is atomhatalomként tekint magára, és csak a fegyverek használatáról lenne kész lemondani.

Az érdeklődők a Magyar Honvédség (MH) feladatkörével és eszköztárával ismerkedhetnek meg Szolnokon és Budapesten – közölte.

A Városligetben a budapesti helyőrség tölti be a házigazda szerepét, bemutatkozik a MH Katonai Rendészeti Központja, és toborzókkal is találkozhatnak a látogatók. Szolnokon az MH helikopterbázisa ad otthont a rendezvénynek, amelyre repülőgép-bemutatókkal készülnek a szervezők.

A Magyar Honvédelem Napján Buda várának 1849-es visszafoglalására emlékeznek meg, ennek 2018-ban külön hangsúlyt ad a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulója.

A hágai székhelyű szervezet bejelentése szerint – amely palesztin államként említi a csatlakozó felet – a palesztin vezetés a múlt héten helyezte letétbe a csatlakozásról szóló okiratot az ENSZ főtitkárának, az egyezmény letéteményesének jelenlétében. A 193.-ként csatlakozó Palesztin Hatóság számára az egyezmény június 16-ától érvényes – közölték.

A CWC 1997 áprilisában lépett hatályba. Célja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának megakadályozása, valamint teljes körű megsemmisítése és végrehajtásának ellenőrzése.

A megállapodást aláíró 165 ország közül eredeti részes államként 87 ratifikálta, köztük az Európai Unió összes tagállama és az Amerikai Egyesült Államok. Az egyezményt Magyarország 1993 januárjában írta alá, és 1996. október 31-én helyezte letétbe az ENSZ főtitkáránál a megerősítő okiratot.

A közlemény szerint a vádlott ittasan, jegy nélkül utazott a vonaton, amikor a kalauz Mosonszentmiklóson leszállította. Az ajtó záródása előtt azonban a férfi visszanyúlt a vonatra, arcon ütötte a jegyvizsgálót, lerántotta a peronra, lökdöste, rángatta, amitől mindketten elestek.

A kalauz nyolc napon belül gyógyuló hámhorzsolásos sérülést szenvedett.

A volt főügyész védőügyvédje, Papp Gábor kedden az MTI-nek megerősítette: az Ihász által jegyzett dokumentumot kedden nyújtották be az ügyészségnek. Papp megjegyezte, mivel Ihász fellebbviteli főügyész volt, így mindenki érintettnek számít, aki jelenleg vezető beosztásban dolgozik ott.

A beadványban konkrétan megnevezték Keresztes Imre jelenlegi főügyészt is, aki még mint a fővárosi főügyész helyettese több éven át volt Ihász beosztottja. A KNYF több jelenlegi vezetőjével volt személyes, illetve szakmai kapcsolata Ihásznak, így a beadvány szerint tőlük ezek miatt nem várható pártatlanság az ügyben.

Papp azt mondta: céljuk a pártatlan igazságszolgáltatás, hogy Ihász Sándor ügyében olyanok járjanak el, akik minden irányban teljesen elfogulatlanok.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) idén áprilisban tette közzé, hogy 2017. október 31. óta ismét nyomoznak a Fenyő János ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később azt közölték, hogy az ügyben Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai Budapesten elfogták, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Az NNI az ugyanebben az ügyben március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamást is emberölésre felbujtással gyanúsítja. A KNYF nem sokkal később azt közölte: I. S. P. 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint I. S. P.-nek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

“A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki dr. I. S. P. volt főügyészt” – írta akkor a KNYF. Erre reagálva Papp akkor azt mondta: “abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan” a gyanúsítás.

Az elnök a Mun Dzse In dél-koreai államfővel tartandó találkozója előtt, a Fehér Ház Ovális irodájában beszélt erről újságíróknak.

“Ha nem történik meg, akkor talán később kerül rá sor, lehet, hogy június 12-én nem sikerül megtartani” – utalt Trump a június 12-re, Szingapúrba tervezett találkozóra. Majd újságírói kérdésekre válaszolva kétszer is megismételte korábban hangoztatott álláspontját: Észak-Korea atomfegyver-mentesítésével Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nagyobb biztonságban, országa pedig nagyobb jólétben lenne.

Phenjan pár nappal ezelőtt jelezte: amennyiben a csúcstalálkozón csupán “egyoldalú atomfegyver-mentesítésről” lenne szó, a találkozót akár le is mondhatják. Trump erre így reagált az újságíróknak: senkit nem hibáztat, de “nem boldog” az észak-koreai álláspont megváltozásától. Megállapította, hogy ez a változás a dél-koreai diktátor és Hszi Csin-ping kínai elnök második találkozója után történt. Az amerikai elnök “világszínvonalú pókerjátékosnak” nevezte a kínai elnököt.

A sajtóval tartott találkozón jelen volt a dél-koreai elnök is, aki megbeszélést folytatott Mike Pompeo külügyminiszterrel és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mun elnök az újságíróknak reményét fejezte ki, hogy a találkozó – amelyet “történelminek” nevezett – megtartható. “Azért, mert voltak a múltban kudarcaink, nem kell pesszimistáknak lennünk a jövőt illetően” – fogalmazott, dicsérve egyúttal az amerikai elnök erőfeszítéseit. Amint mondta: Trumpnak “drámaian pozitív” változásokat sikerült elérnie Észak-Koreával.

“Talán egy napon látogatást tehetek majd egy egységes Koreában” – tette hozzá Trump. Ugyanakkor leszögezte: pillanatnyilag “két sikeres Koreában” gondolkodik, Észak- és Dél-Korea szerinte két ország marad, és egy napon majd Phenjan és Szöul dönti el, hogy tárgyaljon-e a két ország egyesítéséről.

Benkő Tibor hozzátette: az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, megduplázzák a honvédelmi költségvetést, kellő garancia arra, hogy a program támogatása meg is maradjon.

Elmondta, új kihívások, kockázatok, fenyegetések jelentek meg a világban. Magyarországnak ezzel szembe kell néznie, a magyar emberek érdekében fejleszteni, erősíteni kell a Magyar Honvédséget. A miniszter kitért arra is, hogy a haza fogalma, a hazaszeretet most nem annyira divatos szavak, de azt tapasztalják, hogy meg lehet találni a fiatalokhoz vezető utat.

Ezt jelzi, hogy az új alapon újraszervezett területvédelmi önkéntes tartalékos rendszer felépítésével tavaly július óta 1500-zal bővült az önkéntes tartalékosok számra, és a 18 éven alattiak megszólítására szervezett nyári honvédelmi táborok is egyre népszerűbbek – fejtette ki Benkő.

A minisztert az M1 aktuális csatorna műsorában kérdezték arról, hogy meghallgatásán úgy fogalmazott: “majdnem az alapoknál” kell kezdeni a honvédség fejlesztését. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta a leépítés, csökkentés jellemezte a honvédséget.

A honvédségi létszámhiány kapcsán Benkő kifejtette: a NATO elvárja, hogy az egyes szervezeteknél nyolcvan százalékos legyen a feltöltöttség. Ez egyrészt megvan, másrészt figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években új szervezeteket hoztak létre, és több meglévőt bővítettek. Ezzel együtt, az elmúlt években 3500-zal bővült a honvédség létszáma – tette hozzá.

Benkő a helikopter-beszerzésekről azt mondta: több szempontot figyelembe kell venni, hogy milyen képességekkel rendelkező helikopterekre van szükség. Úgy gondolják, mintegy negyven helikopterre van szükség.

A közleményben a Mabisz kiemelte, az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik, a vagyoni biztosíték júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet, ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

A pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él az utasbiztosítási lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk – írja közleményében a Mabisz.

Az Európában utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani, ám azzal tisztában kell lenni, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható.

A rendőrség honlapján hétfőn azt írta, hogy a budapesti nyomozók bíróság elé állítási javaslattal zárták le a három fiatal ügyét. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a 18 éves pátyi T. Péter, a 18 éves budakeszi O. Róbert és társuk, egy 16 éves budapesti fiatal december 25-én este a X. kerületi Pillangó utcai metrómegálló közelében átmászott a kerítésen, majd a sínek mellett besétált a metróalagútba.

A biztonsági őr ezt észrevette és feszültségmentesítette a metró pályaszakaszát. Emiatt a metróközlekedés szünetelt és pótlóbuszokat kellett beállítani a forgalomba. A BRFK munkatársai a “csoportosan elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása miatt” folytatott eljárást befejezték és az iratokat megküldték az ügyészségnek – áll a közleményben.

A rendőrség tájékoztatása szerint Dimitrios Pagourtzis beismerte tettét. A fiatalember jelenleg a dél-texasi Galveston börtönében van. Pagourtzis, aki maga is az iskola diákja, eddig nem adott információt arról, hogy miért lövöldözött. Ügyvédje, Nicholas Poehl újságíróknak azt mondta: védence “olyan lelkiállapotban van, hogy nem sokat tud mondani”.

A fiú szülei vasárnap közleményben adtak hangot szomorúságuknak és döbbenetüknek, és közölték, hogy mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

Greg Abbott, texasi kormányzó még pénteken jelentette be, hogy a fiú az édesapja törvényesen vásárolt fegyverével követte el tettét. A kormányzó vasárnap újságíróknak elmondta, hogy Pagourtzis közösségi portálokon közzétett bejegyzéseiből kiderült, a diák öngyilkosságot akart elkövetni, de nem volt hozzá bátorsága.

A Houston közelében lévő Santa Fében, ahol a lövöldözés történt, vasárnap a templomokban istentiszteleteken emlékeztek meg az áldozatokról, és a város sok üzletének kirakatában “veled vagyunk” és “Santa Fé, légy erős!” feliratokat helyeztek el. A Sant Fé középiskolájában pénteken reggel elkövetett ámokfutásban nyolc diák és két tanár vesztette életét, s a lövöldözésnek 13 sebesültje van.

Az újabb tragédia nyomán az Egyesült Államokban ismét feléledt az országos vita a fegyverhasználatról, illetve annak esetleges szigorításáról. A vasárnapi szokásos televíziós politikai vitaműsorokat is ez a téma uralta.

Bernie Sanders, vermonti szenátor az NBC Találkozz a sajtóval című műsorában az Országos Fegyver Szövetséget (NRA) okolta a történtekért, és a kongresszus politikusait hibáztatta, hogy még mindig nem hoztak törvényi szabályozást a fegyverhasználat szigorításáról.

Mark Warner, virginiai demokrata párti szenátor szerint van mód a szigorításra anélkül, hogy változtatnának az amerikai alkotmány második kiegészítésén, amely valamennyi amerikai állampolgár számára biztosítja a szabad fegyvervásárlást és -használatot. A CNN hírtelevíziónak adott interjújában a szenátor leszögezte, hogy az elmúlt tíz évben a helyzet “egyre rosszabbodott”.

Dan Patrick, Virginia republikánus kormányzó-helyettese úgy vélte: a fegyverekkel elkövetett erőszak “nem a szabad fegyverhasználattól függ, hanem tőlünk”. A politikus az ABC televízióban azt hangoztatta, hogy mindenki, akinek otthon fegyvere van, felelős a saját fegyverarzenáljáért. A CNN hírtelevízióban pedig kiállt a tanárok és az iskolai személyzet felfegyverzése mellett, bár hozzátette, hogy “ez a vita még nem zárult le”.

Oliver North, az NRA új elnöke a Fox televízióban leszögezte: a szervezet álláspontja szerint nem a fegyverviselés jogának korlátozása a megoldás, hanem a szigorúbb biztonsági intézkedések bevezetése az oktatási intézményekben.

Michael Avenatti ügyvéd az elmúlt két hónapban összesen 175 millió dolláros honoráriumot kapott a CNN és az MSNBC televízióktól a szerepléseiért – írta a The Washington Free Beacon című jobboldali portál.

Daniels, akinek valódi neve Stephanie Clifford, azt állítja, hogy még 2006-ban egyéjszakás kalandja volt Trumppal, és a 2016-os választási kampány idején a hallgatásáért cserében 130 ezer dollárt kapott Trump egyik ügyvédjétől, Michael Cohentól. A CNN-ben és az MSNBC-ben is gyakran megjelenő nő azt is állítja, hogy fizikailag is megfenyegették őt, bár ezt eddig még nem tudta bizonyítani.

A The Washington Free Beacon elemezte Avenatti ügyvéd március 7-e és május 10-e közötti, 108 megjelenését a Demokrata Párthoz közelálló két televízióban, és kimutatta, hogy 65 alkalommal a CNN-ben, 43 alkalommal pedig az MSNBC-ben jelent meg, a CNN-ben átlagosan napi egy, vagy annál is több alkalommal. Mindezért összesen 174 millió 631 ezer 598 dollárt vet fel honoráriumként.

A portál nem számolta ki, de jelezte, hogy Avenatti ezen kívül még rendszeres vendége az ABC, az NBC, a CBS és az HBO televízió legismertebb showműsorainak is. Az ügyvéd nem csupán a pornószínésznő ügyéről szokott nyilatkozni, hanem rendszeresen megnyilvánul általános politikai kérdésekben is, így például többször hangoztatta, hogy szerinte Trump nem tölti ki hivatali idejét.

Giuliani a The New York Times című napilapnak és a CNN hírtelevíziónak is azt nyilatkozta, hogy Mueller irodája körülbelül két héttel ezelőtt megerősítette neki: amennyiben Trump hajlandó a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszolni, akkor szeptember 1-ig lezárják a vizsgálatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást a vélelmezett orosz beavatkozás kiderítésében.

A The New York Times című lap ezzel kapcsolatban kiemelte: az igazságszolgáltatás esetleges akadályozására vonatkozó vizsgálat lezárása nem jelenti egyúttal a Mueller-bizottság vizsgálatának teljes befejezését is.

A CNN-nek adott interjújában Giuliani leszögezte azt is: Trump mindaddig biztosan nem ül le a vizsgálóbizottság tagjaival, amíg nem kapja meg a választási kampánycsapatába állítólag beépített FBI-ügynökkel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt.

Az elnök vasárnap Twitter-bejegyzésben bejelentette, hogy felkérte – és hétfőn hivatalosan is felkéri – az igazságügyi minisztériumot annak kivizsgálására, hogy az Obama-kormányzat valóban beépítette-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynökét a 2016-os elnökválasztási kampány idején a kampánycsapatába.

Giuliani a The New York Timesnak kifejtette: a Mueller vezette bizottság elhúzódó vizsgálata befolyásolhatja az ősszel sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokat, amikor teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és a száztagú szenátus majdnem harmadát (a voksolás a száztagú szenátus 35 tagját érinti).

“Itt és most kérem, és ezt holnap hivatalosan is előterjesztem, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja ki, vajon a tárca, vagy az FBI politikai megfontolásokból beépült-e, vagy megfigyelte-e a Trump-kampányt, és erre vonatkozó kérés vagy utasítás érkezett-e az Obama-kormányzat embereitől” – írta Twitter-bejegyzésében Trump.

Az elnök azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint az FBI egyik informátora beépült volna Trump kampánycsapatába és rendszeresen kapcsolatot tartott azokkal a tanácsadóikkal, akik a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság gyanúja szerint orosz tisztségviselőkkel álltak kapcsolatban. Erről először a The New York Times című lap írt szombatra virradóra az internetes kiadásában, és szombaton Trump Twitter-bejegyzésében azzal válaszolt, hogy ha ez igaz, akkor “nagy dolog” robban ki, a republikánusokhoz közeli sajtóban és a Fox televízióban pedig “új Watergate-botrányt” emlegettek.

(A Watergate-botrány 1972 nyarán robbant ki, amikor kiderült, a washingtoni Watergate-épületben feltörték a Demokrata Párt választási kampányirodáját, hogy lehallgató-berendezést helyezzenek el Richard Nixon, akkori amerikai elnök tudtával. A történtek Nixon lemondásához vezettek.)

Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője vasárnap este bejelentette: a tárca felkérte az illetékes belső ellenőrzési részleget, hogy a már folyamatban lévő vizsgálatot terjessze ki arra is, vajon voltak-e politikai okai az FBI tevékenységének. A minisztériumban ugyanis jelenleg már folyik a vizsgálat, amely arra kíván fényt deríteni, hogyan kaphatott az FBI engedélyt Donald Trump egyik munkatársa, Carter Page lehallgatására és megfigyelésére.

Az FBI által a Trump-kampányba feltételezhetően beépített ügynökről a törvényhozók is szerettek volna információkat kapni, de az igazságügyi tárca megtagadta a kérés tejesítését Devin Nunestól, a képviselőház hírszerzési bizottsága republikánus elnökétől, arra hivatkozva, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.

Az FBI által összeállított – és mint kiderült: pontatlan és bizonyos részleteiben megalapozatlan – dosszié volt az, amely a Mueller vezette bizottság vizsgálatának alapjául szolgált.