Biztonságpiac

Az őszi amerikai választásokon ismét orosz kibertámadásokra lehet számítani – jelentette ki Rod Rosenstein, amerikai igazságügyi miniszterhelyettes a coloradói Aspen Fórumon.

A biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó, évente megrendezett Aspen Fórumon Rosenstein arról a jelentésről is beszélt, amelyet a tárca az amerikai választásokat fenyegető beavatkozási kísérletekről, köztük a várható kibertámadásokról és az ellenük teendő lépésekről állított össze.

Rosenstein szerint a tárca azzal számol, hogy az orosz beavatkozások folytatódnak. A 2016-ban történteket úgy jellemezte: az csupán “egy terebélyesedő erdő egyik fája” volt. Kifejtette: az orosz hírszerzés emberei nem azért törtek fel amerikai számítógépeket és helyeztek el félrevezető üzeneteket, mert éppen volt egy szabad délutánjuk, hanem mert “minden nap ezt csinálják”.

Az igazságügyi minisztérium jelentéséről Rosenstein azt mondta: a szakemberek összegyűjtötték azoknak a kiberfenyegetéseknek a típusait, amelyekkel a kormányzatnak számolnia kell. Ezek a számítógépes támadások a választási infrastruktúrát és az egyes politikai szervezeteket egyaránt érinthetik – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a fenyegetések és a folyamatos külföldi beavatkozási kísérletek állandó veszélyt jelentenek az amerikai demokráciára.

Beszédében Rosenstein nem tért ki Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki csúcstalálkozójára, sem az amerikai elnök azt követő ellentmondásos nyilatkozataira.

Jelentősen visszaesett tavaly a cseh fegyver- és hadianyagkivitel: míg 2016-ban 18,24 milliárd korona, tavaly csak 15,1 milliárd korona volt az export – az adatokat az ipari és kereskedelmi minisztérium kivitelt ellenőrző jelentése tartalmazza, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett.

Jirí Hynek, a védelmi és biztonsági ipar szövetségének elnöke szerint a visszaesés egyik legfőbb oka, hogy az utóbbi időben a fegyverüzletek nagyon elhúzódnak, és néhány tavalyi is csak az idén zárul.

Csehország 2017-ben 106 országba szállított fegyvereket vagy más hadianyagot. A legnagyobb értékű kivitel – 1,66 milliárd korona – az Egyesült Államokba irányult. Az Európai Uniób belül 901 millió koronával Szlovákia volt a legnagyobb vevő.

Lőfegyvereket és lőszert az Európai Unión kívül 73 országba szállítottak a cseh cégek 9,1 milliárd korona értékben. A cseh lőfegyverek legnagyobb vásárlója az Egyesült Államok volt.

A civilszférának szánt lőfegyver- és lőszerkivitel értéke 3,3 milliárd koronát tett ki. A 2016-os év a cseh fegyver- és hadianyagkivitel terén rekordévnek számít. Csehországban 2017 végén 261 cégnek és egy fizikai személynek volt nemzetközi fegyverkereskedelmi engedélye. A cseh fegyvergyárak termelésük kilencven százalékát értékesítik külföldön. Az EU és a NATO tagállamaiban ez az arány átlagban tíz és harminc százalék között mozog – jegyezte meg a cseh hírügynökség.

Az Európai Határ- és Parti Őrség operatív közreműködéséről állapodott meg az Európai Unió Macedóniával – közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja.

Avramopulosz brüsszeli tájékoztatóján elmondta, a megállapodás a hatálybalépését követően lehetővé teszi, hogy az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) keretein belül működő, megerősített ügynökség operatív tevékenységeket végezhessen és csapatokat küldhessen Macedónia EU-val határos régióiba, közös műveleteket hajtson végre Macedóniával és annak területén belül, különösen a hirtelen bekövetkező migrációs kihívások esetén.

Kiemelte, hogy a megállapodás lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az EU közvetlen szomszédságában, gyorsan reagáljon a migrációs kihívásokra és megvédje határait. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a többi nyugat-balkáni partnerrel folytatott, folyamatban lévő tárgyalások is hasonló eredménnyel zárulhatnak.

A bizottság tájékoztatása szerint ez a második olyan jogi megállapodás, amely az Európai Unió és nyugat-balkáni partnerei közötti tárgyalások eredményeképpen jött létre, az Albániával 2018 februárjában aláírt megállapodást követően. 2018 áprilisában technikai szinten megállapodás született Montenegróval a jogállási megállapodás tervezetéről, és folynak a tárgyalások Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával is – közölték.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti. Részt vesz az illegálisan érkezett migránsok származási országukba való visszaküldésében, de nem vállal szerepet a tagországok közötti visszaküldési mechanizmusban.

Nők futtatása miatt emelt vádat a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség egy férfi ellen, aki 2011-2012-ben négy magyar nőt közvetített ki külföldre, hogy rendszeres haszonra tegyen szert – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a vádlott a nőket több napra közvetítette ki a külföldi ügyfelekhez, többek között Londonba, Marokkóba és a Seychelles-szigetekre.

A vádirat szerint a nőknek a megrendelő férfi előtti megjelenésért, “rendelkezésre állásért” és a férfiak szórakoztatásáért is fizettek, ha pedig a megrendelő kiválasztott egy nőt, és tőle szexuális szolgáltatást is kért, akkor az alapösszegen túl külön díjat kellett fizetnie.

A nők fejenként akár napi ötszáz eurót is kerestek, amelynek jellemzően a húsz-harminc százalékát a vádlottnak adták – tette hozzá.

Az ügyészség a férfit négy rendbeli üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettével vádolja. Az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság folytatja – olvasható a közleményben.

Nyolc új viharjelző állomást létesít a katasztrófavédelem a balatoni régióban, és folyamatosan fejleszti a viharjelző rendszereket a hazai tavak partjain, illetve a vizeken tartózkodók biztonsága érdekében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a “Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén” elnevezésű projekt keretében várhatóan Balatonszepezdre, Balatonedericsre, Fenékpusztára, Balatonszárszóra és Tihanyba új parti viharjelző állomás kerül, Siófokon, Szigligeten és Keszthelyen pedig vízközepi állomás létesül.

Jelenleg a Balatonon kívül a Fertő tó, a Velencei-tó és a Tisza-tó partjainál üzemel viharjelző rendszer, összesen 43 állomással. Ezek egy része már LED-es technológiával működik, ami jobb láthatóságot és gazdaságosabb üzemeltetést biztosít – tették hozzá.

Mint írták, elsőfokú viharjelzés legalább óránkénti 40 kilométeres erősségű szél esetén lép életbe, ilyenkor percenként 45 sárga fényű villanás jelzi a vízben és a vízparton tartózkodók számára a veszélyt. Ekkor úszni, csónakázni vagy a vízen bármilyen más sporteszközzel tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad. Óránkénti 60 kilométeres vagy annál erősebb szél esetén másodfokú a viharjelzés, a viharjelzőlámpák ekkor percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos úszni, fürdőzni, csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.

A katasztrófavédelem arra kéri a nyaralókat, hogy a szabadidős programok tervezésekor és ezek közben is mindig vegyék figyelembe a viharjelzőrendszer figyelmeztetését, baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot.

A viharjelzőrendszer állomásainak működéséről, az aktuális riasztási fokozatokról a katasztrófavédelem weboldalán, a www.katasztrofavedelem.hu oldalon, vagy a “Tavihar” nevű ingyenes telefonos alkalmazás segítségével lehet tájékozódni.

Teherautókat és buszokat ellenőriznek a rendőrök a jövő héten – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a hétfőtől vasárnapig tartó fokozott közúti ellenőrzés Magyarország egész területére kiterjed. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) Truck & Bus európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidővel, a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását vizsgálják a rendőrök.

Izrael nagyszabású támadást indított a Hamász gázai övezeti létesítményei ellen, miután délután az övezetet uraló radikális iszlamista szervezet mesterlövészei izraeli katonákra lőttek – jelentette péntek este az izraeli 10-es tévé híradója.

A televízió szerint a 2014-es Erős szikla hadművelet óta a legsúlyosabb veszteség érte az izraeli hadsereget a délután ötkor történt támadásban, de a további részletekről egyelőre hírzárlatot rendeltek el.

A palesztin Hamász katonai infrastruktúrája elleni nagyszabású támadást este nyolc után indították meg, előtte rendkívüli tanácskozást tartott Tel-Avivban a hadsereg főhadiszállásán Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Avigdor Liberman védelmi miniszter, és Gadi Ejzenkot vezérkari főnök.

Az Erős Szikla hadművelet ötven napig, július 8-ától augusztus 26-ig tartott. Ez idő alatt a Gázai övezetben meghalt 2140 ember, 11 ezer pedig megsebesült. Az akcióban több mint 750 palesztin fegyveres, és 66 izraeli katona halt meg.

A paksi atomerőműhöz riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit két repülőgép miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A rendőrség szabálysértési eljárást indít az ügyben. A gépek szúnyogirtást végeztek.

A HM közleménye szerint az atomerőmű munkatársai csütörtök este értesítették a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központját, mivel az atomerőmű körzetében lévő tiltott légtérben kisrepülőgépeket észleltek. A honvédségi központ ezért riasztotta légvédelmi készenléti szolgálatát.

A vadászgépek a tiltott légtér megsértése nélkül azonosították a két AN-2 (Ancsa) típusú repülőgépet, amelyek Dunaújvárosban szálltak fel, majd oda érkeztek vissza. Leszállásuk után a rendőrök “intézkedés alá vonták őket”, a Gripenek pedig visszatértek a kecskeméti bázisra – közölte a HM.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság péntek délután kiadott közleménye szerint csütörtökön húsz óra nyolc perckor érkezett bejelentés arról, hogy az atomerőmű felett egy kisrepülőgép repül, amely vélhetően légtérsértést követ el. Ezzel egy időben egy másik kisrepülőgép Kalocsa térségében is megszegte a légi közlekedés szabályait – írták.

A pilótákat és az utasokat a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság munkatársai igazoltatták. A járőrök megállapították, hogy a kisrepülőgépek hatósági engedéllyel szúnyogirtást végeztek.

Az ügyben a Paksi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya a légi közlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése miatt indít eljárást – közölte a főkapitányság.

Vesztegetés elfogadása miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy orvost, aki 2009 és 2013 között a betegeitől olyan ellátásért kért pénzt, amelyet az egészségbiztosító egyébként finanszíroz – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a vádlott ebben az időszakban az egyik budapesti kórházban dolgozott ortopédsebészként, és műtéti beavatkozásokat is végzett. A betegek által önként felajánlott hálapénzt sokszor kevesellte, és nagyobb összeget kért.

A vádirat szerint előfordult, hogy előre közölte a beteggel, mennyit kér, de sokszor csak a műtét után határozta meg az összeget. Egyes esetekben alkudozott a honoráriumról, és a részletfizetést is felajánlotta. Egy beteg köszönetképpen nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy pénzt kér helyette – tette hozzá Ibolya.

A bíróság az orvost vesztegetés kilencrendbeli elfogadásának bűntette miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta az orvosi foglalkozástól – olvasható a közleményben. Az ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és a védő is fellebbezett.

A főváros kilenc kerületében és hat megyében irtják a szúnyogokat a héten – közölte az országos gyérítési programért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Mukics Dániel közölte: a tervek szerint ezen a héten 241 településen, közöttük Budapest III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII., XXIII. kerületében, továbbá Baranya, Tolna, Zala, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, összesen 56 ezer hektáron permetezik a vérszívókat. Arra is emlékeztetett: a múlt héten a Duna felső szakaszán több területen biológiai lárvagyérítés volt, amely az esőzések miatt kialakult tenyészőhelyeket érintette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szúnyoggyérítés során kis dózisú deltametrin hatóanyagú irtószert használnak, így az sem az emberekre, sem a melegvérű állatokra, sem pedig a növényekre nem jelent veszélyt. A hatóanyag a kijuttatás után néhány óra alatt lebomlik, tehát hosszan tartó környezeti hatásokkal sem kell számolni.

Emlékeztetett: a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés mintegy három hónapja tart, eddig 910 települést és 431 ezer hektárnyi területet érintett. A www.katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen, melyik napon permeteznek. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte Mukics.

Lezuhant hétfőn Romániában egy katonai kiképzőgép, az első hírek szerint két pilóta tartózkodott a fedélzeten, mindketten életben maradtak. A balesetet Mihai Fifor védelmi miniszter is megerősítette.

Az IAR 99 Soim típusú, román gyártmányú, egy hajtóműves katonai kiképzőgép a kelet-romániai Bákó megyében, Nicolae Balcescu település mellett zuhant le, egyelőre ismeretlen okokból. A román média értesülései szerint a két pilóta katapultált, majd egy tóba estek. A román védelmi minisztérium közölte, hogy a két pilótával kapcsolatba léptek, és kimentették őket.

Legutóbb július 7-én zuhant le a román légierő egy MIG-21 Lancer típusú vadászgépe egy légi parádé alkalmából a dél-romániai Fetesti település mellett. A balesetet a gép pilótája nem élte túl, más személy nem sérült meg.

A román légierőnél továbbra is használatban vannak a MiG-21 Lancer típusú vadászgépek. Románia használt F16-os gépekkel akarja korszerűsíteni a légierejét, ezeknek a gépeknek egy része már a román hadsereghez került, de a MIG-21-esek is használatban vannak még. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

Az IAR 99 Soim típusú gépet a dél-romániai Craiován gyártották, az első ilyen típusú repülő 1985-ben szállt fel.

Az ukrán hatóságok lelepleztek egy mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikát Kijevben, amely éveken át hamis dokumentumokkal külföldre adott el ukrán béranyák által megszült gyermekeket – hozta nyilvánosságra Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök hétfőn Kijevben.

Jurij Lucenko főügyésszel közösen tartott sajtótájékoztatóján a rendőrségi vezető elmondta, hogy a hatóságok több száz béranya kilétét azonosították. A klinikát egy 41 éves külföldi állampolgárságú férfi hozta létre Ukrajnában még 2011-ben. Knyazjev ugyanakkor nem fedte fel sem a klinika, sem férfi nevét.

A klinika úgy működött, hogy a külföldi párok több esetben a béranya mesterséges megtermékenyítésekor nem is tartózkodtak Ukrajnában, és az eljáráshoz szükséges saját biológiai anyagot – spermát, illetve petesejtet – sem adtak. A meghamisított dokumentumokban viszont úgy szerepeltek, mint a gyermek biológiai szülei. Ez alapján állították ki nekik a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és vihették ki az újszülöttet külföldre.

A főügyész példaként hozott egy olasz párt, akik 2011 októberében vittek ki ily módon egy újszülött gyermeket az országból. A klinika a “szolgáltatásért” 32 ezer eurót kapott, a béranya hatezer eurót – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ukrán hatóságok megállapították azoknak a személyazonosságát is, akik toborozták és kifizették a béranyákat, legalizálták a befolyó pénzt, továbbá azokét, akik a külföldiekkel foglalkoztak, illetve reklámozták a klinikát.

Az ukrán hatóságok külföldi partnerszervekkel is kapcsolatba léptek, hogy feltárják, konkrétan hány gyermek került ki az országból illegálisan külföldre. Eddig 16 hivatalos megkeresést küldtek más államokba, hogy DNS-teszteket és egyéb vizsgálatokat kérjenek olyan konkrét személyektől, akik esetében felvetődött a gyanú, hogy nem a biológiai szülei az általuk nevelt gyermeknek. “Amikor megkapjuk a válaszokat derül majd ki, mekkora volumenű is ez a bűncselekmény” – jegyezte meg Knyazjev.

Rámutatott arra is, hogy éppen ez a nyomozás derített fényt arra, hogy az ukrán jogszabályokban is vannak hiányosságok. “A parlamenthez fordulunk, hogy az egészségügyi minisztériummal együttműködve dolgozza ki a világos jogi szabályozási keretet, amely pontosan meghatározza, hogy az ehhez hasonló esetekben mi bűncselekmény, és mi nem az” – tette hozzá a rendőrfőnök.

A brazil városokban elszaporodtak a skorpiók, amelyek alkalmazkodtak a városi élethez. A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a skorpiócsípés okozta halálozások megduplázódtak az utóbbi négy évben – adta hírül a The Guardian című brit napilap.

A Tityus serrulatus halálos csípésű brazil skorpiófajta hagyományos, szavannai életmódját elhagyva alkalmazkodott a városi léthez, csatornákban, a szemétben és a sittben is jól eléldegél.

Brazil szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a halálos mérgű skorpiók egyre nagyobb veszélyt jelentenek a városlakókra, egyre több halálesetet jelentenek, amelyet skorpiók csípése okozott. Az elmúlt négy évben a skorpiók okozta halálesetek megduplázódtak: 2013-ban hetven, 2017-ben pedig már 184 halálozást regisztráltak az egészségügyi rendszerben. A skorpiócsípések száma 2007-ben 37 ezer volt, tavaly pedig már 126 ezer esetet jelentettek.

Sao Paulo államban a múlt héten egy négyéves kislány halt meg skorpiócsípéstől, mivel nem jutott időben ellenszérumhoz, ugyanis sok kisebb városban nem tartanak ellenszérumot. A skorpiók az erdőirtások következtében jelentek meg nagyobb számban a városokban, Brazíliában négy veszélyes skorpiófaj él, de a sárga skorpió, a Tityus serrulatus csípése különösen végzetes.

Rogério Bertani, egy Sao Pauló-i Butantan Intézet skorpiószakértője hangsúlyozta: személy szerint úgy véli, hogy a helyzet rosszabbodni fog. A sárga skorpió nősténye megtermékenyítés nélkül is képes a szaporodásra, rovarokkal és csótányokkal táplálkozik. Ugyanakkor az anyagcseréje nagyon lassú, akár hónapokig is elél táplálkozás nélkül – mondta Bertani.

José Brites Neto állatorvos, aki egy négy fős skorpióvadász csoportot vezet a Sao Pauló-i Americanában, elmondta, hogy idén már nyolcezer skorpiót fogtak be ultraibolya-lámpákkal, éjszaka vadászva rájuk. Neto szerint a sárga skorpiók a szennyvíz- és esőcsatorna-rendszeren keresztül terjednek el, mivel ott bőséggel találnak csótányokat. “Ez a faj uralkodik, hódít és nagyon alkalmazkodó” – magyarázta.

A brazil egészségügyi minisztérium szóvivője elmondta: szétküldik az ellenszérumot az államokba, hogy azok osszák szét a városok egészségügyi intézményeiben. A szóvivő megerősítette, hogy a skorpió okozta halálozások főleg a gyermekeket érintik és a legtöbb ilyen halálos csípés a sárga skorpiótól származik. Az összes skorpiócsípések 87 százalékában nincs szükség ellenszérumra – tette hozzá.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a Fővárosi Főügyészség szerint tavaly májusban megölt egy nőt Csepelen, hogy megszerezze az értékeit – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy a 29 éves férfi anyagi gondokkal küzdött, amikor egy internetes oldalon megismerkedett a nővel. Néhányszor találkoztak a nő XXI. kerületi lakásán, a vádlott akkor felmérte a sértett anyagi helyzetét. A vádirat szerint 2017. május 11-én kora este a férfi újra elment a nő lakására, hogy megszerezze az értékeit. Először ököllel többször megütötte, majd egy késsel támadt rá. A nő a bántalmazás következtében perceken belül meghalt.

A vádlott magához vette a nő készpénzét, mobiltelefonját, laptopját, fényképezőgépét és néhány ékszerét, majd távozott a lakásból. A laptopot és a fényképezőgépet már másnap eladta egy ismerősének. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

A Fehér Ház közvetlen tárgyalásokat akar az afganisztáni tálibokkal – írta hétfői számában amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a The New York Times című napilap, amely “stratégiai váltást” lát az amerikai politikában.

A lap értesülései szerint a Trump-adminisztráció arra kérte vezető diplomatáit, hogy keressék a közvetlen tárgyalások lehetőségét a tálibokkal a 17 éve húzódó háború befejezése érdekében.

Ez jelentős változás, hiszen bár a tálibok régóta sürgették a béketárgyalásokat az amerikai kormányzattal, Washington eddig kitartott amellett, hogy a tárgyalóasztalnál a kabuli kormány képviselőinek is helyet kell foglalniuk. A várható stratégiai váltást mind amerikai, mind afgán tisztségviselők megerősítették a The New York Timesnak (NYT). A tálibokkal folytatandó egyeztetések megkezdésének még nincs kitűzött határideje, de maga az a tény, hogy Washington közvetlen tárgyalásokat akar, jelzi az amerikai kormányzat eltökéltségét a helyzet rendezésére – állapította meg a NYT.

A lap – tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésekből leszűrt – értékelése szerint a változásra azért kerül sor, mert a Trump-kormányzat eredeti elképzelése az “afgánok vezette, afgánok közötti” béketárgyalások nem vezettek sikerre, sőt, a tálibok további területeket hódítottak meg. Az Afganisztán Újjáépítéséért felelős Főfelügyelőség Hivatalának adatai szerint a kabuli kormányzat az ország 407 körzetéből 229-et ural, vagy nagyrészt ellenőrzése alatt tart, 59 körzetet a tálibok irányítanak, és 119 körzetben pedig harcok folynak a hatalom birtoklásáért. Afganisztán 34 tartományból áll, és ezek körzetekre oszlanak.

Az elmúlt hetekben amerikai tisztségviselők jártak mind Afganisztánban, mind a szomszédos – és az afgán belügyekre jelentős befolyással bíró – Pakisztánban, a NYT értesülései szerint éppen a tálibokkal tervezett közvetlen tárgyalások megalapozása végett. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten tett villámlátogatást az afgán fővárosban, Kabulban, és Alice G. Wells, a térségért felelős vezető külügyi tisztségviselő több napon keresztül egyeztetett Afganisztánban és Pakisztánban a konfliktusban érintett legfontosabb döntéshozókkal. Megbeszélései után Pompeo közleményben jelentette be: az amerikai kormánynak nincsenek előzetes feltételei a tálibokkal folytatandó tárgyalásokhoz, amelyeken minden – az amerikai és a NATO-csapatok afganisztáni jelenléte is – napirendre kerülhet.

A múlt héten Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozón Donald Trump egyetértett az egyik újságíró kérdésben megfogalmazott állításával, miszerint “az embereknek elegük van az afgán háborúból”. Trump akkor leszögezte: “Igen, egyetértek ezzel, nagyon is egyetértek. Hosszú ideje tart már ez a háború, bár sok haladást is elértünk.”

Nicholson tábornok: az USA nem áll készen a közvetlen tárgyalásokra
Az Egyesült Államok nem áll készen a közvetlen tárgyalásokra az afgán tálibokkal – közölte John Nicholson amerikai tábornok az Afganisztánban állomásozó amerikai erők és a NATO vezette Eltökélt Támogatás nevű afganisztáni hadművelet főparancsnoka, cáfolva ezzel a The New York Times című lapban hétfőn megjelent információkat. A négycsillagos tábornok közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a korábban Kandahárban afgán vezetőkkel folytatott megbeszéléseken elhangzottakat “elferdítve adta vissza a The New York Times”, és nincs szó arról, hogy változott volna az amerikai álláspont.

Már madarakat is használnak a gázai palesztin szélsőségesek arra, hogy tüzet okozzanak a gázai határ izraeli oldalán – írja a The Times of Israel című angol nyelvű honlap kedden a hatóságokra hivatkozva.

A lap szerint egy elpusztult vörös vércsét találtak Izraelben hétfőn a határ mellett egy kiégett fán a kiszáradt Habszor patak medrénél. Az izraeli természetvédelmi hatóság szakemberei szerint a madár lábára drótot erősítettek, amelyhez égő kanócot kötöttek. A drót beakadhatott egy faágba, amikor a madár rászállt.

Hétfőn a határvidéken tizenöt helyen okoztak tüzet a Gázai övezetből indított, égő eleggyel ellátott léggömbök és papírsárkányok, de most első alkalommal fordult elő, hogy állatot használtak tűz okozására.

Izraelben az elmúlt hetekben a gázai határ mentén több száz helyen oltották a lángokat a tűzoltók, illetve az otthonaikat és földjeiket védő önkéntesek, mert naponta tucatszám irányítottak léggömböket és papírsárkányokat Gázából Izrael felé, rendszerint kihasználva a tenger felől fújó nyugati széláramlatokat. Az elmúlt két hónapban ezzel a módszerrel több ezer hektárnyi izraeli erdőt, mezőgazdasági és természetvédelmi területet gyújtottak fel a palesztin szélsőségesek.

Az izraeli hadsereg a Vaskupola rakétavédelmi rendszer egységeit telepítette Tel-Aviv környékére, és légvédelmi tartalékosokat mozgósított – jelentette az izraeli Tízes kereskedelmi tévécsatorna esti híradója vasárnap.

A légvédelmi egységeket az ország középső, sűrűn lakott részeire, Tel-Aviv környékére telepítették, hogy készen álljanak a központi részek elleni esetleges rakétatámadások kivédésére.

Jeruzsálem szombat este egyiptomi közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötött a gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász és az Iszlám Dzsihád szervezettel, miután szombaton Gázából mintegy százkilencven rakétát és aknagránátot lőttek izraeli területre, és Izrael is számos légicsapást hajtott végre a Hamász katonai infrastruktúrája ellen.

A kormány azonban a tűzszünet ellenére vasárnapi ülésén a légvédelem megerősítéséről határozott, melynek keretében tartalékosokat is mozgósítanak, valamint az övezet felől érkező támadásokra adott kemény válaszokról döntöttek, így a tüzeket okozó luftballonok és papírsárkányok eregetői elleni lépésekről.

Izrael vasárnap négy alkalommal vette célba a gázai gyújtogatókat, s este Beit Hanun térségében, a Gázai övezet északi részén, ahol a légierő csapást mért egy gyújtogató léggömböt indító csoportra, palesztin források szerint megsebesült két palesztin. A tűzszünet ellenére a nap folyamán a tévé jelentése szerint tüzet okozó több tucat szerkezetet röpítettek Izrael irányába, melyekkel a gázaiak hat helyen lángba is borítottak termőföldeket Izraelben.

A Jediót Ahronót című újság honlapjának, a ynetnek nyilatkozó gázaiak szerint a tűzszüneti megállapodás csak a gyújtogatás jelentős csökkentését tartalmazta, de Avigdor Liberman védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Izrael nem tűri a továbbiakban sem a gázai rakétákat, sem a gyújtogatást, sem a drónokat, sem más eszközöket.

“Remélem, hogy a Hamász levonta a következtetéseket, és ha nem tették meg, akkor kemény árat fognak fizetni”- nyilatkozta a védelmi miniszter.

Az Egyesült Államokban újranyitják az Emmett Till-gyilkosság dossziéját – jelentették amerikai sajtóorgánumok az AP hírügynökség igazságügyi minisztériumi forrásokat idéző információjára hivatkozva.

Emmett Till szimbolikus alakja az amerikai polgárjogi mozgalomnak és tágabb értelemben az amerikai társadalomnak. A 14 éves chicagói, afroamerikai serdülőt 1955-ben gyilkolták meg a déli Mississippi állam egyik kisvárosában, miután megvádolták azzal, hogy kikezdett egy fehér nővel. A gyilkosság nagymértékben hozzájárult az amerikai polgárjogi mozgalom megindulásához.

Az igazságügyi minisztérium már korábban átküldte a kongresszusnak a jegyzéket arról, hogy – a megoldatlan polgárjogi bűncselekmények szokásos évi áttekintésekor – döntés született a Till-dosszié újranyitásáról. Az ok: a tárca szerint új tényekre derült fény. A részletekről azonban a minisztérium nem kíván nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről nem adnak felvilágosítást.

Tillt 1955 augusztusában meglincselték, agyonlőtték, majd megcsonkították a Mississippiben lévő Money városkában. Négy nappal korábban vádolták meg azzal, hogy flörtölni próbált egy fehér nővel. A nő férjét, Roy Bryantet és annak barátját fogták perbe a gyilkosságért, de a csakis fehérekből álló bíróság felmentette őket. Bryant és barátja, J. W. Milam később egy újságnak adott interjúban elismerte, hogy ők rabolták el és gyilkolták meg a tinédzsert. A gyilkosság óta mindkét elkövető elhunyt.

Az ügy szövetségi nyomozását 2007-ben lezárták, miután az igazságügyi minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy nincs értelme a további vizsgálódásnak. A washingtoni tárca Mississippi állam kerületi ügyészéhez utalta az ügyet, de az esküdtszék nem élt újabb vádemeléssel.

Tavaly azonban feléledt a Till-gyilkosság körüli vita. Timothy B. Tyson észak-karolinai író és történész tollából Emmett Till vére címmel megjelent egy könyv, amely azt állította: Carolyn Bryant Donham, a nő, akit a vádak szerint Till megkörnyékezett, beismerte, hogy hazudott, amikor megvádolta a fiatalembert. Amerikai sajtójelentések szerint e könyv állításainak tudható be a dosszié újranyitása.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség a bíróságra röviddel egymást követően benyújtott két vádiratában összesen négy férfi felelősségre vonására tett indítványt, akik közül ketten, apa és fia letartóztatásban, míg további két társuk szabadlábon várja a tárgyalást.

Az egyik vádirat szerint a 45 éves I. rendű vádlott – akit 2014-ben húsz év után bocsátottak feltételes szabadságra életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéséből – 2016 nyarán a fiával, a II. rendű vádlottal közösen rávett egy 15 éves, még kiskorú, valamint egy 31 éves nőt arra, hogy Gyöngyösön prostituáltként nekik dolgozzanak, kitartsák őket. A nők szexuális szolgáltatásait internetes oldalakon hirdették, a tarifájukat 5-15 ezer forint közötti összegben határozták meg, miáltal több millió forint bevételre tettek szert, aminek egy részét aranyba, és új pszichoaktív anyag vásárlásába fektették. Ez utóbbit 2017 októberéig 0,2 grammos kiszerelésben, pakkonként árulták.

Az anyag terítésében egy olyan férfi is segített nekik, akinek a sérelmére később – a bíróságra benyújtott másik vádirat szerint – súlyos bűncselekményeket követtek el vádlott társaikkal együtt. Ennek az ügynek a sértettje a függőség kialakítása érdekében hitelbe is kapott drogot az I. rendű, és a II. rendű vádlottaktól, míg végül, rászokva a szerre tartozási spirálba került. A két vádlott ettől kezdve folyamatos pszichés terror alatt tartotta a férfit, miközben önkényesen tartozásának a többszörösét követeltek rajta. Megtörtént, hogy a négy terhelt egy Gyöngyöshöz közeli szőlőbe vitte a sértettet, ahol azért, hogy megleckéztessék háromnegyed órán át zsákot húzva a fejére, halállal és csonkítással fenyegették, késsel szurkálták, egyéb módon, kegyetlenül bántalmazták. A sértett hosszan tartó sanyargatásának és szenvedéseinek végül a két vádlott őrizetbe vétele vetett véget. Az egyiküknél az ekkor tartott házkutatás során egy átalakított revolvert is találtak, amelynek tartására nem volt engedélye.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség az apát ez alapján lőfegyverrel visszaélés bűntettével, őt és a fiát – mint társtetteseket – részben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntettével, kitartottság bűntettével, gyermekprostitúció kihasználásának bűntettével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével, zsarolás bűntettével, és a sértett sanyargatásával, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettével vádolja. Két társukkal szemben zsarolás bűntette és minősített személyi szabadság megsértésének bűntette a vád. Az ügyészség főbüntetésül mind a négy vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.

A Kiskőrösi Járási Ügyészség rablás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy 18 éves férfi ellen, aki 2018 márciusában Kiskőrösön közös italozás után útonálló módon több csonttörést okozva kirabolta egyik ismerősét.

A 18 éves vádlott 2018. március 13-án este egy társasággal italozott egy kiskőrösi kocsmában. A vádlott egy idő után szó nélkül távozott, ami miatt társai keresni kezdték, de nem jártak sikerrel, ezért távoztak. A társaság egy tagja azonban záróráig a kocsmában italozott, majd 21 óra után elindult haza.

A vádlott a közelben várakozott, és amikor meglátta a sértettet, utána ment. Ahogy a sértett háta mögé ért, hátulról leütötte, ami miatt a férfi a földre esett. Ezután a vádlott a földön fekvő sértettet többször a felsőtestén és a fején megrúgta, majd a kabátja zsebéből elvette a sértett mobiltelefonját és kétezer forint készpénzét. Ezután a súlyosan sérült áldozatát magára hagyta, és távozott.

A nyomozók a rablót már másnap elfogták és őrizetbe vették, majd a bíróság letartóztatásba helyezte. A vádlott a rabolt mobiltelefont a lakóhelyén elrejtette, azonban a rendőrök lefoglalták és visszaadták a sértettnek. A rablással szerzett pénz további sorsa nem ismert, a sértett kérte ennek megtérítését.

A bántalmazás miatt a sértett súlyos, nyolc napon gyógyuló sérüléseket – így két bordájának, állcsontjának és állkapocscsontjának törését, az orrcsont darabos törését, valamint könnyebb sérüléseket – szenvedett.

A vádlott letartóztatásban várja a tárgyalást, őt a járási ügyészség rablás bűntettén kívül súlyos testi sértés bűntettével is vádolja. Az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vele szemben, bűnössége kérdésében a Kiskőrösi Járásbíróság fog dönteni.