Biztonságpiac

Az orosz vezető arra figyelmeztetett, hogy a mindinkább aktivizálódó külföldi titkosszolgálatok igyekeznek befolyásolni az Oroszországban végbemenő folyamatokat, s mindent elkövetnek a politikai, gazdaságági és tudományos-technikai információk megszerezéséért. Méltatta a kémelhárítás 2018-ban elvégzett “eredményes és támadó” tevékenységét.

Hangsúlyozta, hogy az FSZB-nek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az új orosz fegyverek fejlesztésével, tesztelésével és gyártásával kapcsolatos információk védelmére. Az elnök kifejezte Oroszország készségét arra, hogy minden országgal együttműködjön a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az elnök egyébként a nap folyamán aláírta azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a katonák szolgálat közben kép-, hang- és geolokációs adatok rögzítésére alkalmas készülékeket használjanak, valamint hogy a feladataikra, magukra vagy a bajtársaikra vonatkozó információt osszanak meg a világhálón vagy a sajtóval.

Putyin, aki a nyolcvanas években hírszerzői tevékenységet folytatott Kelet-Németországban, 1998 nyarától egy éven át irányította az FSZB munkáját.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter a védelmi minisztérium közleménye szerint az izraeli terrorellenes törvény alapján, rendeleti úton nyilvánította terrorszervezetnek az Al Aksza tévét. Előzőleg a Sin Bet, Izrael belbiztonsági szervezete felfedezte, hogy a tévét új tagok beszervezésére, valamint velük való titkos kapcsolattartásra használja a Hamász, és ezért terrorszervezetté nyilvánítását javasolta a védelmi minisztériumnak.

A vádak szerint a műsorvezetők előre megbeszélten az adásban rejtjeleket adtak a frissen beszervezett palesztinoknak, hogy bizonyítsák nekik: valóban a Hamász emberével találkoztak, például egyik csuklójukról a másikra tették át órájukat vagy egyik oldalukról a másikra a poharukat.

A tévécsatorna tulajdonosa Fathi Hamad, a Hamász volt belügyminisztere, aki a vádak szerint rendszeresen a Hamász céljai érdekében használta a birtokában lévő médiumot.

Elutasította a Hamász fellebbezését szerdán az Európai Bíróság, a radikális palesztin szervezet így marad a terrorcsoportok uniós feketelistáján, és továbbra is érvényben lesz ellene a vagyonbefagyasztás. A Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet azzal fordult a törvényszékhez, hogy töröljék a feketelistáról, amelynek alapján szankciókat rendeltek el ellene. A luxembourgi székhelyű bíróság elutasította a beadványt, a Hamász összes jogi érvével egyetemben. Mint közölték, ezzel megerősítették a Hamásszal szembeni vagyonbefagyasztás meghosszabbítására vonatkozó, a csoport által megtámadott 2015-ös döntést.

Mint elmondta: Washington egyértelművé tette Ankara számára, hogy amennyiben folytatja az orosz légvédelmi rendszerek megvásárlásáról folyó tárgyalásait, az amerikai kormány újragondolja Törökország részvételét az F-35-ös vadászrepülőgép-programban.

“Figyelmeztettük erre Törökországot” – fogalmazott Palladino. Hozzáfűzte, hogy ha Törökország nem tesz le az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról, az Egyesült Államok megfontolja azt is, hogy a jövőben – az F-35-ös vadászgépek programján kívül – más fegyverrendszereket se adjon tovább Törökországnak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly nyáron kijelentette: Törökországnak mind az orosz légvédelmi rendszerre, mind az amerikai vadászbombázókra szüksége van. Erdogan jelezte: összesen 120 F-35-ös vadászgépet akar beszerezni az Egyesült Államoktól.

Donald Trump viszont tavaly nyáron aláírta azt a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amelynek értelmében a Pentagon addig nem járulhat hozzá F-35-ös harci gépek eladásához Törökországnak, amíg Ankara nem kötelezi magát arra, hogy nem vásárol orosz fegyverzetet.

A Baranya Megyei Főügyészség keddi közleménye szerint a férfi 2018 júliusában Pécsett egy helyi járatú buszon a sofőr többszöri felszólítására sem mutatta fel a bérletét és jegyet sem érvényesített. Mivel a sofőr nem volt hajlandó elindulni, a bliccelő dühében a vezetőfülke ajtajának üvegére csapott, majd a buszvezetőt ököllel arcon ütötte.

A sofőr ekkor felszólította, hogy szálljon le a buszról, mire a férfi sértegetni és fenyegetni kezdte. Mindezek miatt a buszvezető rendőrt hívott, ezért a vádlott mellkason vágta, majd a csuklójánál fogva megrántotta; utóbbi miatt a sértettnek kifordult a válla.

A támadó nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozott: a buszvezetőnek a bántalmazás következtében felrepedt a szája, kificamodott a válla és töréseket is elszenvedett – írta a vádhatóság.

Információk szerint a fel nem robbant, mintegy egy kilométerre a tengerparttól, nagyjából egy méteres homokréteg alatt fekvő lőszerek az úszókra, fürdőzőkre nem veszélyesek. A tengerbe szivárgó kémiai anyagok koncentrációja rendkívül alacsony, alig kimutatható mennyisége mintegy egy mikrogramm kilogrammonként.

Mint közölték, a terület vízminőségét a háborúkat követően folyamatosan ellenőrzik vegyi anyagok jelenlétét kutatva. A tengerfenék alján, homokba fúródott lőszerekből szivárgó TNT-t azonban csak nemrégiben észlelték először, ami a mérési technológia javulásának köszönhető. Elképzelhető, hogy a káros anyagok nagyon kis mennyiségben ez idáig is szivároghattak – mondták.

A belga természettudományi intézet tájékoztatása szerint az ipari és katonai robbanóanyagként egyaránt elterjedt TNT mellett főként német eredetű mustárgáz és foszfor található nagy mennyiségben a térségben. A halászati, valamint a kikötési, különösen a lehorgonyzási tilalom továbbra is érvényben marad.

A belga sajtó tájékoztatása szerint az első és a második világháborúban több ország is konténerekbe zárva, tengerbe engedte a cementbe helyezett vegyi anyagokat tartalmazó, főként hadizsákmányként birtokukba került fegyvereket. Akkoriban ez tűnt a legbiztonságosabb helynek elhelyezésükre. Kiemelésükre egyelőre nincs kormányzati terv – tették hozzá.

May látogatását kínos baki előzte meg: a Downing Street az évforduló alkalmából Salisbury helyett a tőle 65 kilométerre északnyugatra fekvő Bath székesegyházának fotóját tüntette fel Twitter-portálján. A hibát a The Times című konzervatív napilap egyik riportere vette észre és tette közzé az újság honlapján, ezután a kormányfői hivatal gyorsan visszacserélte a fotót a miniszterelnöki rezidencia híres, 10-es számú ajtaját ábrázoló képre.

May a látogatás alkalmából kiadott nyilatkozatában megismételte a brit kormány korábban is hangoztatott hivatalos álláspontját, amely szerint a merényletkísérlet során vegyifegyver-használat történt brit területen. A brit miniszterelnök szerint azonban Salisbury mára kezdi maga mögött hagyni e vegyifegyver-használat árnyékát, és tizenkét hónap múltával ismét ezerszámra fogadja a turistákat.

May elismerően szólt a sürgősségi szolgálatok és a méreganyag-mentesítést végző szakértők munkájáról, hangsúlyozva, hogy a merényletkísérlet során hátramaradt veszélyes anyagok eltávolítása befejeződött. A hatóságok a napokban minősítették hivatalosan méreganyagoktól mentesnek Salisburyt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát. A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a Novicsok katonai idegméreg-hatóanyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowleyt hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -,Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország között gyakorlatilag szünetelnek a kormányközi kapcsolatok, bár a diplomáciai viszony továbbra is nagyköveti szintű.

Moszkva – annak ellenére, hogy az orosz titkosszolgálat emberei valami csodás véletlen során épp akkor tartózkodtak a helyszínen, amikor a terrortámadást elkövették – folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

“Mindenki nyugodtabb lesz, hogyha az amerikai nukleáris fegyverzetek visszatérnek az Egyesült Államok területére, azt az infrastruktúrát pedig, amely azok tárolását, kiszolgálását és gyors telepítését szolgálják, likvidálják” – mondta Medvegyev a TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában.

Az orosz kormányfő sürgette a nukleáris eszközök bevetésére való felkészülést gyakorló NATO-manőverek beszűntetését is, mert azok szerinte csak “fölösleges aggodalmat keltenek”, elsősorban a NATO-tagállamok körében.

Medvegyev emlékeztetett arra, hogy elsőként az Egyesült Államok döntött a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződés felmondásáról, és hogy Vlagyimir Putyin elnök tükörintézkedésként írta a paktum Moszkva általi végrehajtását felfüggesztő rendeletet.

Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy “bizonyos feltételek mellett” az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat fölgázvezeték megépítése után is fenntartsa az ukrán gáztranzitot. Feltételként szabta az érintett vállalatok közötti megállapodást, az ügylet gazdasági és kereskedelmi hasznosságát és a politikai stabilitást.

Mint mondta, egyetért Angela Merkel német kancellárnak azzal a kijelentésével, amely szerint az ukrán tranzitot az Északi Áramlat 2 megnyitása után is fenn kell tartani. Egyben rámutatott arra, hogy Oroszország igyekszik diverzifikálni az energiahordozók Európába szállításának útvonalát, ami csak növeli azok megbízhatóságát.

Benkő Tibor hangsúlyozta, éppen azért kezdték el a haderő-fejlesztési programot, hogy e célkitűzéseknek eleget tudjanak tenni. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezés mellett a társadalom megszólításával, a fiatalok hazafias nevelésével is sokat tehetnek a haderő fejlesztéséért.

A nemzetet elődeink alkották, ezért a jelenkor emberének kötelessége azt megvédeni, amiben nagy szerepe van a pákozdi emlékparknak, amely felhívhatja a fiatalság figyelmét ezen értékekre – fogalmazott.

A miniszter Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: “tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn”. Ehhez találni kell az országban olyan helyeket, ahol ez a hármas követelmény jelen van, és a pákozdi nemzeti emlékhely ilyen, hiszen “méltóan tükrözi ezeket a gondolatokat” – tette hozzá.

Benkő kiemelte, a park látogatói évről évre meggyőződhetnek arról, hogy mi történt a múltban, és így megérthetik a jelent, valamint építeni tudnak egy igazi jövőt.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a katonai emlékpark méltó módon őrzi a békefenntartó missziókban életüket vesztő magyar katonák emlékét. A magyar katona már 1861-ben részese volt békefenntartásnak és napjainkban ez még inkább így van, hiszen évente mintegy kétezren teljesítenek békemissziós feladatot a világ különböző övezeteiben, Afrikától Irakon át Afganisztánig – mondta.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az 1848-as, dicsőséges pákozdi csata helyszínén megszületett a honvédelem eszméje és vele együtt a magyar honvédség, ezért a helyén létesített katonai emlékparknak különleges kisugárzása van ma is. A park már tíz éve látogatók tízezreinek mutatja meg az igazi hazaszeretet történetét, a legnagyobbak példaértékű tetteit és hősies önfeláldozását – tette hozzá.

Görög István ügyvezető arról beszélt, hogy Gyuricza Béla, valamint az általa alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör és Pákozd önkormányzata közösen hozta létre az emlékparkot. Európai uniós támogatással 2010-re alakult ki jelenlegi formája, 2012-től pedig nemzeti emlékhelyként méltón hirdeti a katonák helytállását, s őrzi hősiességük emlékét.

A tárca közleménye szerint a felek eszmecserét folytattak a szíriai helyzet alakulásáról és hangsúlyozták az együttműködés folytatásának folytatását az incidensek megelőzése terén.

A találkozón szó esett a hadászati stabilitás és a regionális biztonság kérdéseiről, egyebek között a rakétavédelemről, valamint a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló (Új START) és a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló (INF) szerződésről is.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá az INF-szerződés Moszkva általi végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendeletet. Moszkva és Washington egy hónappal ezelőtt jelentette be a szerződésben való részvételének felfüggesztését.

Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter vasárnap Lengyelországba utazott, ahol cseh, szlovák és lengyel partnereikkel közösen ünnepelték a visegrádi országok NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A vasárnap délelőtt a Varsóhoz közeli wesolai páncélos dandárnál tartott ünnepségen beszédet mondott Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország miniszterelnöke, majd megtekintették a szövetséges erők haditechnikai bemutatóját. A programot NATO-katonákkal folytatott beszélgetés és a védelmi miniszterekkel közös ebéd zárta

Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999. március 12-én, Szlovákia pedig 2004-ben csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: évtizedek óta Európa biztonságának sarokköve a szerződés, amelynek előírásait Oroszország “nyilvánvalóan és kirívóan megsértette” a 9M729 (amerikai besorolás szerint SSC-8) elnevezésű új rendszer kiépítésével.

“Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a NATO-szövetségesek egységesek maradnak az európai közepes- és rövid hatótávolságú rakéták ügyében, nem utolsósorban azért, mert az elmúlt évtizedekben is ez volt a helyzet” – jelentette ki.

Végezetül egységes, koordinált, arányos válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az észak-atlanti szervezet részéről, miközben leszögezte, nem áll szándékukban újabb szárazföldi indítású atomfegyvereket telepíteni Európába.

Vlagyimir Putyin a napokban rendelte el az INF-szerződés végrehajtásának felfüggesztését, nem sokkal a hasonló amerikai lépés után.

Az 1987-ben aláírt egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltja az 500-5500 kilométeres hatótávolságú eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik az abból eredő kötelezettségvállalások végrehajtását, és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére.

“Túlságosan erősek voltak a vádak, túlságosan drámaiak voltak a következmények ahhoz, hogy szemet hunyjunk, és lapozzunk” – mondta Zaharova a Szkripal-ügy kipattanásának első, a szóvivő által “tragikomikusnak” minősített évfordulója alkalmából adott hétfői interjúban. A brit hatóságok Oroszországot gyanúsítják az egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynök, Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal elleni mérgezéses gyilkossági kísérlettel.

Mint Zaharova mondta, Oroszország a mai napig nem kapott hiteles információt arról, hogy mi is történt Szkripalékkal. Kifogásolta, hogy Jurija Szkripal a történtek óta csak felvételen volt látható és egy-két, állítólag telefonon elmondott kijelentése vált ismertté, Szergej Szkripalt azonban “senki sem látta”.

“Ha ez alatt az egy év alatt a briteknek akár a legkisebb bizonyíték, akár egy tanúvallomás is a birtokába került volna, amelyet fel lehetett volna mutatni a világnak, biztosíthatom önöket, hogy felmutatták volna. Nincs semmijük” – nyilatkozott Zaharova, aki ismételten “arcátlan provokációval” vádolta meg a brit hatóságokat.

A londoni orosz nagykövetség az évforduló alkalmából ötvenoldalas jelentést tett közzé Megválaszolatlan kérdések címmel, amelyben azt állította, hogy a Szkripal-ügyről még mindig nem derült ki az igazság.

A dokumentum szerzői szerint a rendőrségi anyagok ellentmondásokat tartalmaztak. Nehezményezték, hogy a titokban folytatott nyomozásról a titkosszolgálatok célzott értesüléseket szivárogtattak ki, továbbá azt, hogy az információkat brit sajtó hibásan értelmezte. Alaptalannak nevezték Theresa May brit miniszterelnök Moszkvával szemben megfogalmazott vádjait és azt, hogy ezek miatt számos országból orosz diplomatákat utasítottak ki.

A szemrehányások között szerepelt egyebek között, hogy Oroszország nem vehetett rész az ügy kivizsgálásában, Franciaország viszont igen. A diplomáciai képviselet szerint az Novicsok típusú bénító idegméreg-hatóanyagot már 1992 óta nem gyártják Oroszországban és a készleteket 2017-re – a Nagy-Britanniát is a tagjai között tudó Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) felügyelete alatt – megsemmisítették.

A dokumentum “nyilvánvaló hazugságnak” nevezte azt a brit hivatalos személyek által hangoztatott állítást, amelyek szerint Oroszországban törvény legalizálja a “szélsőségesek” külföldön történő meggyilkoltatását. A nagykövetség szerint nem létezett a parancs az orosz vezetés ellenségeinek megsemmisítésére.

A külképviselet kifejezte részvétét a brit hatóságok szerint Novicsoktól végzetes mérgezést szenvedő Dawn Sturgess halála miatt, a “politikai játékok ártatlan áldozatának” nevezve őt, valamint köszönetét fejezte mindazoknak, akiknek részük volt Szkripalék életének megmentésében. Sturgess a nyáron az élettársával együtt súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. A férfi, Charlie Rowley túlélte a mérgezést.

Szkripalt és lányát tavaly március 4-én az angliai Salisburyben mérgezték meg. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal.

Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter – Horst Seehofer és Katharina Barley – vezetésével folytatott koalíciós egyeztetés eredménye szerint három feltétel teljesülése esetén vonhatják meg a terroristáktól a német állampolgárságot.

Az első számú feltétel az, hogy az illető a német mellett más állampolgársággal is rendelkezzék, a második pedig, hogy felnőttkorú legyen. A megállapodás harmadik pontja értelmében a szabályozás alkotmányossági okok miatt nem lehet visszamenőleges, vagyis csak az új törvény hatályba lépése után elkövetett terrorista bűncselekményekre hivatkozva lehet megvonni a német állampolgárságot valakitől.

A szabályt olyan emberek esetében lehet majd alkalmazni, akikről bebizonyítják, hogy részt vettek terrorszervezet kötelékében külföldön végrehajtott harci cselekményekben.

A kormány megelőző, “prevenciós hatást” vár az új szabálytól – mondta a berlini kormányszóvivői tájékoztatón Eleonore Petermann, a belügyminisztérium szóvivője, hozzátéve: egyértelmű, világos jelzés, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás mellett az állampolgárság elveszítése is fenyegeti mindazokat, akik terrorszervezethez csatlakoznak.

A szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt – BKA) adatai szerint Németországból az utóbbi években hozzávetőleg ezren távoztak a Közel-Keletre, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista terrorszervezethez. Nagyjából egyharmaduk tartózkodik ismét Németországban, és nagyobb szabású visszatérési hullám egyelőre nem mutatkozik. Ezeket az embereket a kormánypártok kompromisszuma alapján nem fenyegeti német állampolgárságuk elvesztése.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség – szinte napra pontosan két évvel a hasonló akció után – 2019. február 26-án összehangolt nyomozati cselekményeket hajtott végre. Az akcióban a Budapesti, Kaposvári és Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségek állományába tartozó ügyészek is részt vettek, de a végrehajtásában közreműködött a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ is.

Az együttműködő szervek az elkövetők elfogása, valamint további bizonyítékok beszerzése céljából motozást, továbbá a közúti határátkelőhely érintett részein és az egyes terheltek lakó- és tartózkodási helyén kutatást hajtottak végre, majd az elkövetőket az ügyészek gyanúsítottként hallgatták ki.

A megalapozott gyanú szerint a Beregsurány Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő személyektől a hivatalos eljárásuk során rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el. A pénzügyőrök a korrupciós tevékenységet egymás cselekményeiről tudva, az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők segítségével rendszeresen és szervezett módon, 2018 novemberétől végezték.

A vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény – a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette – büntetési tételének felső határa 24 év szabadságvesztés.

Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott 16 pénzügyőr – akik között öt tiszti rendfokozatú –őrizetben van, az ügyészség valamennyiük letartóztatását indítványozza. A kényszerintézkedés elrendelésének tárgyában a Debreceni Járásbíróság jogosult dönteni.

Az első pódiumbeszélgetés résztvevői mindamellett, hogy saját fókuszpontjaikat ismertették az állami szegmensben, egy dologban egyetértettek: szoros együttműködés nélkül egyik szférában sem lehet sikereket elérni. Boda József, vezérőrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar dékánja évértékelő beszédében elmondta, hogy a nemzetbiztonsági, magánbiztonsági cégek egymás segítése nélkül nem lehetnének eredményesek. Kifejezetten nagy szükség van ma már a megfelelő szakmai tudásra, amihez nem elegendő csupán a szakmai eszközök fejlesztése, igazodni kell a megnövekedett tudásigényhez is. Emiatt az Egyetemen a három éves alapképzés négy évre emelkedett, a nemzetbiztonsági szakon pedig nem csupán katonai, hanem polgári képzéseket is indítanak.

A szót ezt követően Horváth Jenő a Katasztrófavédelem, Tűzvédelmi- és Kéményseprőipari- Szabályozási Főosztály vezetője vette át. Ismertette, hogy az első és legfontosabb célkitűzés továbbra is az iparbiztonság megerősítése. Kiemelten fontosnak tartja továbbá, hogy a különböző biztonsági elemek megszerzése, beépítése egyszerűbb módon történhessen, mint ahogyan az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) jogszabályi rendelkezései előírják. Ezzel azonban együtt jár, hogy a beruházók, kivitelezők, tervezők felelőssége megnő, és így minden eddiginél nagyobb szükség lesz a civil tudásra.

Harmadik megszólalóként Lajtár József vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka fejtette ki, hogy a tavalyi évben a börtönépítési koncepció kapott kiemelt figyelmet. A 102 millió forintos forrásból öt új börtönt, és egy rabkórházat kell felépíteni, amiből eddig kettőt sikerült megvalósítani. Ezzel ideiglenes csökkent a 140 százalékos túlzsúfoltság. Fő célként kiemelte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy képes legyen az ország közreműködni a fegyvergyártásban, legyen egy olyan magyar hadipar, amire lehet támaszkodni.

Samu István, az MLSZ Biztonsági Bizottságának elnöke a közelgő labdarúgó EB kapcsán szólalt fel. A legfontosabb célként szorosabb együttműködést sürget a rendőrség, a sportszervezetek és a vagyonvédelmi vállalkozások között. Hozzátette: egy ilyen nagyszabású rendezvény 1000-1500 rendezőt igényel, ám jelenleg ekkora állománnyal nem lehet számolni, emiatt a nem intézkedés köteles feladatok ellátására OKJ-s képesítéssel rendelkező rendezőket terveznek alkalmazni. Az erre irányuló képzést április 15-én indítják útjára. A cél, hogy a biztonságot ne kikényszeríteni kelljen, hanem észrevétlenül a szolgáltatás részévé váljon.

Vereckei Csaba, BAZ megye rendőrfőkapitánya felszólalásában hangsúlyozta, hogy továbbra is az értékek és javak elvesztése a legnagyobb probléma az emberek életében. Minden eddiginél nagyobb szükség van új partnerekre, szövetségesekre. A közösségek öngyógyító erejét kell a jövőben is kihasználni. Egy jó szóval, odafigyeléssel, önkormányzati megoldásokkal sok problémát lehet megoldani. A civil szférával való összefogás nem csupán BAZ megyében fontos. A hatékony és szoros együttműködés minden ágazatra vonatkozik, enélkül ugyanis nem érhető el sem a magán-, sem a nemzetbiztonság.

A katonák éjjeli bevetésből tértek vissza a Naame nevű palesztin faluból, járművük elromlott és az út mellett álltak, amikor a palesztin merénylők közéjük hajtottak.

Az autóban ülők közül kettő meghalt, amikor a katonák tüzet nyitottak rájuk, harmadik társuk könnyebben sebesült meg.
A támadásban egy izraeli katonatiszt súlyosan, egy katona könnyebben sebesült meg, őket a Tel-Aviv melletti Síva kórházba vitték. A tiszt állapota stabil, a katonát már elengedték a kórházból.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet üdvözölte a palesztin támadását, és mártíroknak nevezte az elkövetőket.

“Imádkozunk a gázolásos terrormerényletben megsérültek felépüléséért, olyan bevetésen voltak, amely biztonságunk fenntartását szolgálja” – írta Reuven Rivlin izraeli államelnök közleményében.

Putyin március 2-án – két nappal a hasonló amerikai közlést követően – jelentette be az INF-szerződésben való orosz részvétel felfüggesztését. Az orosz vezető egyúttal elrendelte a Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését is.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Amerikai részről tavaly óta állítják, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követték el a szerződés megsértését, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Szanka Ferenc közölte, a férfit önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolják. A férfi a honvédség ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó hivatalánál dolgozott közalkalmazottként, műszaki előadói beosztásban. Munkaköréhez tartozott a számára kijelölt beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátása, így a teljesítések átvételére és igazolására is.

A Honvédelmi Minisztérium 2017-ben közbeszerzést írt ki egy hódmezővásárhelyi honvédségi ingatlanegyüttes tetőszerkezetének felújítására. A vádirat szerint a tényleges munkát végző alvállalkozókat a vádlott, mint a beruházás műszaki ellenőre 2018 márciusában megkereste egy helyszínbejárás alkalmával, és két vállalkozás képviselőjének is felajánlotta, hogy a munkát ne a közbeszerzésben előírt műszaki tartalommal végezzék el. Ajánlata szerint ezzel a vállalkozók mintegy tíz-tíz millió forintot tudnak megspórolni, ő azonban öt-öt millió forintért cserében szerződésszerűnek igazolja le a teljesítéseket.

A vállalkozások képviselői nem fogadták el a vádlott ajánlatát, így pénzátadás nem történt – tudatta a csoportvezető ügyész.

A Nébih közölte, hogy az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, majd az ország nyugati felében is indokolttá vált elrendelése.

Az elmúlt két hét tavaszias időjárása, valamint a csapadékmentes, szeles időjárás miatt az ország teljes területén – különösen a parlag és legelő területeken, valamint az azokkal határos erdőterületeken – fokozott tűzveszély alakult ki. Így az elmúlt napokban is szélsőségesen magas volt az erdő- és vegetációtüzek száma a Nébih tájékoztatása szerint: február közepe óta mintegy kétezer erdő- és vegetációtűz keletkezett, amelyek több mint kilencezer hektár fával borított és mezőgazdasági területet érintettek.

A tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tűzgyújtási tilalom alá eső területeken kiemelten fontos a korlátozó előírások betartása. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt a tábornok leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig keresik a megoldásokat, miután Washington felmondta közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról
megkötött szerződést (INF), és megkezdődött a hat hónapig tartó átmeneti időszak a szerződés formális megszüntetéséig.

A tábornok arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy Washington már közölte NATO-szövetségeseivel: velük együtt kívánja kidolgozni a terveket, és ezt a közös munkát már meg is kezdték. “Azt nem tudom, jelenleg van-e tervünk, de dolgozunk valami olyasmin, amiből tervezet lehet” – fogalmazott.

Scaparrotti érzékeltette, hogy álláspontja szerint Washingtonnak meg kellene fontolnia egy új vagy megújított INF-szerződés megkötését Oroszországgal a stabilitás biztosítása érekében.

“Nézetem szerint, ha van egy egyenrangú vetélytársad, különösen, ha az korszerűsít, és ezzel kihívást intéz majd hozzád, mint Oroszország, akkor szerződés megkötésében kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy megteremtsünk némi stabilitást, gondoskodjunk világos kommunikációról és határokról, amelyeket jól értünk, és amelyek alapján dolgozhatunk” – fogalmazott Scaparrotti.

A Donald Trump által felmondott INF-szerződést Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írta alá 1987-ben Washingtonban. A katonai szerződés a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett. Meghatározta számukat és hatótávolságukat, és mindkét fél lehetőséget kapott a másik ellenőrzésére is.

Trump a szerződés megsértésével vádolva Oroszországot tavaly októberben bejelentette, hogy Washington kilép a szerződésből. Oroszország tagadta a vádakat, és az Egyesült Államokat vádolta meg a szerződést sértő rakétavédelmi rendszerek telepítésével. Ezt az amerikai külügyminisztérium tagadta. Február elsején az Egyesült Államok felfüggesztette a megállapodást, de hat hónapos türelmi időt hagyott, amelynek végén – ha Moszkva addig nem tesz lépéseket – formálisan is semmisnek tekinti a megállapodást. Hasonlóképpen járt el Oroszország is.

Amerikai elemzők szerint a Fehér Ház nem csupán azért vonulna ki a szerződésből, mert Oroszország szerinte megsértette, hanem Kína miatt is. Peking ugyanis nem részese a szerződésnek, ám közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozik, és ezt Washington szeretné ellenegyensúlyozni.