Biztonságpiac

Az ukrán főügyészség hivatalosan meggyanúsította Vladiszlav Manhert, a Herszon megyei tanács elnökét a Katerina Handzjuk helyi aktivista ellen tavaly nyáron kénsavval elkövetett támadás megszervezésével – közölte hétfőn Jurij Lucenko fűügyész a Facebookon.

A 33 éves herszoni aktivistanőt tavaly júliusban lakása előtt öntötte le támadója kénsavval. A támadás következtében Handzjuk testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket, és november 4-én meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten is, az utóbbi hetekben pedig az elnökválasztási kampány részévé vált, miután kiderült hogy Porosenko- és Timosenko-párti helyi tisztségviselők is érintettek lehetnek a bűnügyben. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a főügyészség a merénylet megszervezésében való részvétellel egy sorozatgyilkosságért korábban 15 évre ítélt, de amnesztiával 2016-ban szabadult férfit, egy bizonyos Olekszij Moszkalenkót – alvilági nevén Levint – gyanúsít, aki állítólag dolgozott Manhernek és Andrij Horgyejev herszoni kormányzónak is, utóbbit Petro Porosenko elnök nevezte ki a posztra. Ellene nemzetközi körözést adtak ki, mert a merénylet elkövetőinek őrizetbe vétele után elmenekült az országból, a feltételezések szerint a Dominikai Köztársaságban tartózkodik. Ukrán aktivisták, újságírók többször felvetették, hogy az aktivistanő elleni merénylet megrendeléséért és megszervezéséért nem egy ember felelős, hanem sokan, és magas beosztású herszoni tisztségviselők érintettek a szövevényes gyilkossági ügyben.

Manhert egyébként szombaton a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt helyi szervezetének vezetése kizárta a pártból. A tanácselnök “hírbe kerülése” a Handzuk-ügyben nem vetett jó fényt Timosenko elnökválasztási kampányára, ugyanis az államfőjelölt rendezvényein rendre jelentek meg aktivisták “Ki ölette meg Handzjukot?” feliratú transzparensekkel. Mellesleg Porosenkót is hasonló plakátokkal várják azóta mindenhol.

A most meggyanúsított tanácselnök a főügyész tájékoztatása szerint Handzjuk iránt “amiatt táplált személyes ellenszenvet”, mert az aktivista erdőtüzekkel álcázott illegális fakivágások és más hasonló, helyi alvilági személyek ellenőrzése és irányítása alatt megvalósított jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményeket igyekezett feltárni.

A meggyanúsításról szóló dokumentumot Jurij Sztoljarcsuk helyettes főügyész személyesen kézbesítette Manherának a tanácselnök otthonában.

A magyarországi vállalatok 78 százalékát érte valamilyen IT-biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban – közölte EY, mintegy ötven vállalat- és IT-vezető körében végzett felmérése alapján.

A társaság kimutatása szerint az óvatlan munkavállalók jelentik a legnagyobb kiberkockázatot a vállalatoknak, a támadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75 százalékban), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek megszerzését célzó akciók.

Az EY felmérésében válaszolók 28 százaléka úgy látta, cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik, 38 százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kellene biztonsági felkészültségét, ebben pedig negyven százalék szerint a vezetői elkötelezettség, 25 százalékban a szükséges technológiai ismeretek, 22 százalékban pedig a szakemberek hiánya jelenti az akadályt – fejtették ki.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője a közleményben kiemelte, a dolgozók megfelelő és folyamatos képzése akár 80 százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét.

A közelgő futószezonra tekintettel ingyenes önvédelmi oktatást szerveztek nőknek Budapest XII. kerületében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Hegyvidéki Önkormányzat és a MoM Sport támogatásával három alkalmas, februári vasárnapokon tartandó önvédelmi oktatáson vehetnek részt az érdeklődők. A részvétel a Hegyvidéken élőknek ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kezdeményezést egy tavaly nagy sajtóvisszhangot kapott eset kapcsán indították, amikor egy futónőt ért támadás.

A sajtótájékoztatón az önkormányzat által fejlesztett Pánikgomb elnevezésű applikációt is bemutatták. Az ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás segítségével két gombnyomással tárcsázható a Hegyvidéki Rendészet segélyhívó száma, miközben az alkalmazás automatikusan megküldi a bejelentő aktuális tartózkodási helyének címét és GPS-pozícióját a rendészet, valamint a hívó által korábban beállított emberek számára. További információ található erről a www.hegyvidek.hu oldalon.

Sárfalvi Péter, az Emmi sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: mindenkit sokkolt a tavaly októberi hír, miszerint egy magyar bajnok futónőt megtámadtak. Azt mondta, mind az önvédelmi oktatás, mind az applikáció óriási segítség lehet a magányosan sportolóknak. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés országos szintűvé fejlődik majd.

Váczi János alpolgármester azt mondta, a XII. kerület “sportos kerület”, itt nagyon népszerű a futás, a Városmajorban, a Gesztenyéskertben és a Normafánál is van futókör. Hozzátette, biztonságos is a kerület, nagyon jó a kapcsolatuk a helyi rendőrséggel, van külön rendészetük, polgárőreik.

Közölte, az emberek még nagyobb biztonsága érdekében fejlesztették ki a mobiltelefonos alkalmazást, amelyet a XII. kerület területén bárki használhat vészhelyzet esetén.

Buranits Ildikó, a MoM Sport ügyvezető igazgatója azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nők és férfiak, gyermekek és idősek rendelkezzenek önvédelmi ismeretekkel. Elmondta, hogy múlt vasárnap lezajlott az első önvédelmi oktatás, teltházzal.

Mezei György muay thai, thaibox szakoktató arról beszélt: olyan önvédelmi programot állítottak össze, amellyel a szabadban sportoló nők nagyobb eséllyel háríthatnak el egy esetleges támadást.

Fél kilogramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak a rendőrök egy irodában Budapest XIX. kerületében. Elfogtak négy férfit, lefoglaltak négymillió forint készpénzt és egy nagy értékű luxusterepjárót is – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 49 éves budapesti I. Zoltán és társai ellen. A magyar férfi rendszeresen értékesített kokaint a XIX. kerületi irodájában.

Szerdán összehangolt akciót tartottak a nyomozók a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységével közösen. Elfogtak egy 41 éves magyar férfit, aki korábban az irodában járt. Az autójában a nyomozók 25 gramm kokaint találtak, amit lefoglaltak.

A TEK munkatársai az épület előtt elfogták az onnan távozó I. Zoltánt és 23 éves szír bűntársát, valamint az irodában elkaptak egy 59 éves szintén szír állampolgárt, aki ugyancsak a bűnözői csoport tagja volt.

A KR NNI munkatársai átkutatták az irodahelyiséget, ahol 500 gramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak. A kábítószer hígításához és porciózásához szükséges eszközökön és 4 millió forint készpénzen túl az I. Zoltán használta nagy értékű luxusterepjárót is lefoglalták.

Az elfogott négy férfit gyanúsítottként hallgatták ki. I. Zoltánnak és 23 éves szír társának kezdeményezték a letartóztatását, a két másik férfi szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Adatgyűjtési gyakorlatának megváltoztatására kötelezte a Facebookot a német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt), a hatóság csütörtökön kihirdetett döntése szerint a német felhasználók megakadályozhatják, hogy az amerikai társaság korlátlanul gyűjtse adataikat.

A versenyhivatal közleményében rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint a felhasználó csak azzal a feltétellel léphet a Facebook közösségi portál tagjai közé, hogy az üzemeltető összekapcsolhatja és egy közös felhasználói profilba szervezheti a portál használata révén keletkező adatait a társaság más termékeinek (például Instagram, WhatsApp) használatával keletkező adataival, és úgynevezett harmadik – nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó – honlapok, alkalmazások, szolgáltatások használata során keletkező adataival is.

A hatóság szerint ezen két ponton változtatni kell. A Facebook továbbra is szabadon gyűjthet adatokat különböző termékein, de csak akkor szervezheti össze az egyazon személyről, de más-más termék használata révén keletkező adatokat egy egységes Facebook-profilba, ha az adott felhasználó ehhez hozzájárul. Továbbá a nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó honlapokról, alkalmazásokról származó adatokat is csak a felhasználó hozzájárulásával rendelheti hozzá az illető Facebook-profiljához.

A versenyhivatal “az adatok egyfajta belső szétválasztására” kötelezi a Facebookot. A társaság így már nem kötelezheti a felhasználókat arra, hogy hozzájáruljanak a közösségi portálon kívül keletkezett adataik “gyakorlatilag korlátlan gyűjtéséhez és hozzárendeléséhez a felhasználói profilokhoz” – emelte ki a közleményben Andreas Mundt, a hatóság vezetője.

Aláhúzta, hogy Németországban a Facebook uralja a közösségi portálok piacát, részaránya a naponta aktív felhasználók körében meghaladja a 95 százalékot. Ezért különleges versenyjogi kötelezettségek vonatkoznak rá, és figyelembe kell vennie, hogy “a Facebook-felhasználók gyakorlatilag nem tudnak áttérni más közösségi portálra”.

Az internetezők a jelenlegi szabályok szerint vagy elfogadják a társaság rendkívül kiterjedt adatgyűjtési és adatfelhasználási gyakorlatát, vagy nem használhatják a Facebookot. Ez pedig “kényszerhelyzet”, amelyben “szó sincs az adatfelhasználási feltételek önkéntes elfogadásáról” – hangsúlyozta Andreas Mundt.

Az ARD országos közszolgálati televízió szerint a versenyhatósági döntésnek egyelőre nincsenek gyakorlati következményei. A Facebook várhatóan kifogást emel a Bundeskartellamt határozatával szemben, és hosszadalmas jogi vita kezdődik. Közben a társaság tovább dolgozik majd portáljai, alkalmazásai üzenetküldő szolgáltatásainak egyesítésén, aminek következtében még nehezebb lehet a különböző helyeken keletkező adatok szétválasztása egymástól.

Az amerikai elnök helyett Mike Pompeo külügyminiszter tájékoztatta az amerikai kongresszust a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró törökországi meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatokról – jelentette be péntek este a külügyminisztérium egyik szóvivője, aki azonban részleteket nem hozott nyilvánosságra a külügyminiszter tájékoztatójából.

A kongresszus február 8-áig, péntekig adott határidőt Donald Trumpnak, hogy beterjessze jelentését arról, kit tart felelősnek az amerikai kormányzat Hasogdzsi meggyilkolásáért, és tervez-e a kormány szankciókat bárki ellen. Péntek délutánig a kongresszus nem kapott erről szóló jelentést a Fehér Háztól, és mint kiderült, Trump helyett a külügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat.

A CNN hírtelevízió a kormányzat egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézve azt közölte: “Az elnök fenntartja magának a jogot, hogy csakis arra alkalmas időben tegyen lépéseket a kongresszusi bizottság kérésére.”

A Fehér Ház egy nappal azt követően döntött így, hogy a The New York Times című lap a hírszerzési jelentéseket közvetlenül ismerő amerikai és külföldi forrásokat idézve azt állította: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös 2017-ben azt mondta egyik főtanácsadójának, hogy “golyót eresztene” Hasogdzsiba.

Rijád azt elismerte, hogy a rendszerkritikus újságírót 2017 novemberében előre megfontolt szándékkal, a trónörökös közvetlen környezetében tevékenykedő emberek egy csoportja gyilkolta meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Azt azonban mindig cáfolta, hogy a bűncselekményre Szalmán herceg adott volna parancsot, vagy ő egyáltalán tudott volna a gyilkosságról. A The Washington Post című lap ugyanakkor a Központi Hírszerző Ügynökségre (CIA) hivatkozva arról írt, hogy a trónörökös rendelte el az újságíró megölését.

Csütörtökön az ENSZ különleges jelentéstevője, Agnes Callamard – aki nemzetközi emberi jogi vizsgálatot folytat az ügyben – azt közölte, hogy “a brutális gyilkosságot szaúdi állami tisztviselők tervezték el és hajtották végre”. Callamard továbbá megállapította, hogy a szaúdi hatóságok akadályozták a vizsgálatokat.

Adel al-Dzsubeir, aki tavaly decemberig a sivatagi királyság külügyminisztere volt, pénteken Washingtonban Pompeo külügyminiszterrel tárgyalt. Az egyeztetés után tartott sajtóértekezleten Al-Dzsubeir azt állította: nem Szalmán herceg adott utasítást Hasogdzsi meggyilkolására. Kijelentette: azt szeretné, ha az amerikai kongresszus megvárná a szaúdi büntetőeljárás végét.

“Azt tesszük, amit tennünk kell, elismertük a tévedésünket, nyomozást folytatunk, vádat emelünk, felelősségre vonások vannak” – fogalmazott a szaúdi politikus. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kongresszusban a Szaúd-Arábiának címzett bírálatokat politikai megfontolások motiválják.

Szaúd-Arábiában január eleje óta tart a gyilkossággal megvádolt tizenegy személy pere, közülük öt emberre a főügyész halálbüntetést kért.

MiG-29 Szimulátor Bajnokság, pizsamaparti, koncert, piknik mellett kiállítások és előadások is szerepelnek a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum idei programjában.

Marsi Gabriella, a RepTár Szolnok Nonprofit Kft. marketing igazgatója az MTI-nek elmondta: március 9-én második alkalommal rendezik meg a MiG-29 Szimulátor Bajnokságot. A zsűrizést idén is neves repülős szakemberek vállalták, a versenyt a látogatók kivetítőn keresztül követhetik.

Március 15-én Minyó 50 címmel kamarakiállítás nyílik a RepTárban a Mi-8 helikopter magyarországi szárnyalásának 50 évéről. Ezen a napon a RepTár Esték előadásának témája a Mi-8-as helikoptercsalád elmúlt öt évtizede a Magyar Légierőben lesz, előadó Lente Zoltán, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis századosa.

Április 13-án pizsamapartira hívják a családokat, ahol a résztvevők élményeken keresztül, szórakoztató módon ismerkedhetnek meg a helyszínekhez kapcsolódó tematikákkal.

Május 26-án a gyermeknap alkalmából izgalmas programokkal várják a látogatókat. A meglévő élményelemek mellett – akadálypálya, 4D mozi, szimulátorok, játszótér, pilótapont – további meglepetéseket kínálnak az érdeklődőknek.

Június 22-én, a Múzeumok éjszakáján hosszabb nyitva tartás mellett tartanak tárlatvezetéseket. Emellett a RepTár Esték keretein belül az Eltérített, lelőtt, elszabadult, eltűnt repülőgépek című előadást hallhatják az érdeklődők Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagytól.

Augusztus 31-én piknik keretében a látogatók kipróbálhatják az akadálypályát, a 4D-s mozit, a szimulátorokat, a játszóteret és a pilótapontot. Emellett további repülős tematikájú meglepetésekkel, izgalmas programokkal várják az érdeklődőket.

Október 23-án Roncsok új élete címmel nyílik kiállítás. A második világháború idején mintegy háromezer repülőgép zuhant le a mai Magyarország területén. A lezuhant roncsokat tilos volt a civil lakosságnak elszállítania, ennek ellenére nagyon sok esetben a helyi lakosok szinte teljesen újrahasznosították a lezuhant repülőgépek darabjait, ezáltal repüléstörténeti értékmentést hajtottak végre. Sok esetben az eltett roncsdaraboknak köszönhetően sikerült egy-egy történetet kideríteni. Ezeknek a történeteknek a nyomába eredt Magó Károly roncskutató, az este előadója.

Marsi arról is beszámolt, hogy ritkaságokkal bővült a RepTár kiállítása. A múzeum megnyitása óta folyamatosan érkeztek értékes felajánlások, amelyek felölelték a repüléstörténetet a korai aviatikától (Ujvári-hagyaték) a második világháborún át (Zoltay-hagyaték) egészen napjainkig. A felajánlások mellett a RepTár megvásárolt második világháborús tárgyi emlékeket és különböző könyvgyűjteményeket. A Magyar Katonai Repülés Története kiállítás a felajánlásoknak és a vásárlásoknak köszönhetően olyan ritkán látható tárgyakkal bővült, mint a Taube modellje, a Magyar Aviatikai évkönyv 1929-ből vagy a MALERT tablója 1939-ből.

Kiemelte: repüléstörténeti szempontból is jelentős gép került a RepTár hangárjába, amely a Lepke, a Június és a Góbé mellett negyedikként hirdeti a vitorlázórepülés szépségét. A Délvidéki Aero Club Vitorlázórepülőgép Szakosztálya ajánlotta fel “nyugdíjazott” kedvenc fagépét, a Piratot.

Megütötte az ittas sértettet, aki elesett, beütötte a fejét, amelybe később belehalt; a Fővárosi Főügyészség halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a vádlott, egy 49 éves férfi 2017. november 20-án, a kora délutáni órákban a III. kerület, Miklós téren és környékén sétált a kutyáival. A Harrer Pál utcában a férfi felfigyelt a 62 éves, ittas állapotban lévő sértettre, aki az utcán vizelt. A vádlott ezt szóvá tette a sértettnek, ami miatt rövid szóváltásba keveredtek egymással, majd a sértett elindult a Miklós tér irányába. Az azonos irányba tartó vádlott kissé lemaradva követte. A 62 éves férfi útközben hangosan és trágár módon szidalmazta a 49 éves férfit, aki felgyorsítva utolérte, és folytatták a korábbi szóváltásukat.

A vita hevében a vádlott egy alkalommal fejen ütötte a sértettet, aki hanyatt esett, beütötte a fejét, elveszítette az eszméletét. A sértettet a mentők kórházba szállították, ahol szakszerű ellátást kapott, azonban a sérülése miatt 2018. elején elhunyt. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a tipikus és sokak által egyszerű indulati cselekménynek tartott egyszeri ütés is könnyen végződhet tragédiával.

A budapesti rendőrök a Terrorelhárítási Központtal együttműködve fogtak el egy férfit, aki ellen három elfogatóparancs volt érvényben; gáz-riasztó fegyvert, kést és boxert is találtak nála – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint a 35 éves W. Péter ellen a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitánysága kábítószer birtoklás miatt bocsátott ki elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék pedig azért kereste, mert csalás és sikkasztás miatt kiszabott büntetésének letöltésére nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe. W. Pétert a rendőrök átszállították a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe – tették hozzá.

Csehország is kivonja katonáit Afganisztánból, amennyiben az amerikai hadsereg erői távoznak az országból – közölte Lubomít Metnar cseh védelmi miniszter.

A amerikai katonák kivonását Afganisztánból Donald Trump vetette fel a napokban. Metnar azt mondta, ha az Egyesült Államok kivonja vagy csökkenti katonái számát Afganisztánban, Prága is követni fogja.

“Amennyiben (Afganisztánban) változásokra kerül sor, például az amerikai katonák számának csökkentésére vagy kivonására, mi is hasonló módon fogunk reagálni. Ha az amerikaiak távoznak Afganisztánból, mi úgyszintén” – mondta a cseh védelmi tárca vezetője az interjúban.

Metnar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak még nem döntöttek, s jelenleg csak mérlegelik az Afganisztánból való távozás lehetőségét. Úgy vélte, bárhogy is alakulnak a dolgok, hosszú és bonyolult folyamatra kell számítani.

Afganisztánban 2018 végén mintegy 350 cseh katona teljesített szolgálatot. A tavalyi év folyamán öt cseh katona vesztette életét az ázsiai országban, s többen megsebesültek. Ezekkel az áldozatokkal együtt a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 29 katonáját veszítette el.

A tragikus afganisztáni események kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükséges-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban.

A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi.

A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint azonban megkérdőjelezi a katonák külföldi bevetésének szükségességét.

Mostantól egyedi kóddal azonosítják a legtöbb gyógyszert a patikákban és a kórházakban – közölte a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt.

A közlemény szerint két biztonsági elemet vezettek be a gyógyszerek eredetiségvizsgálatára: a már említett egyedi azonosítót és az úgynevezett manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat). Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy kétdimenziós kódban elhelyezett adatsor, amely minden egyes dobozon egyedi, és amelynek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és gyógyszer-nagykereskedők ellenőrzik.

Az adatok ellenőrzéséhez szükség van az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, vagyis uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszereket létrehozására. Ezek együttesen alkotják az európai gyógyszer-azonosítási rendszert. Az európai rendszer 28 országban működik, kétezer gyógyszergyártót és -forgalmazót, hatezer gyógyszer-nagykereskedőt, 140 ezer közforgalmú gyógyszertárat és ötezer kórházi gyógyszertárat kapcsol össze.

Mint írták, a HUMVO alapítói a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a “VÉDETTSÉG” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.

Rendőr lőtt le tévedésből egy nőt a nyílt utcán az erdélyi Maros megye Magyaró településén – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség.

A szerencsétlen eset péntek este történt, amikor a rendőrök egy olyan gépkocsit próbáltak megállítani, amelyik sofőrje egy korábbi ellenőrzőpontnál elmenekült a rendőrök elől. A száguldó gépkocsi sofőrje az elfogására Magyaróra kirendelt rendőröknek sem engedelmeskedett, ezért az egyik rendőr fegyvert rántott, és lőtt, ám nem az autót, hanem az utcán gyalogosan közlekedő asszonyt találta el.

Az 59 éves nőt előbb a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári sürgősségi kórházba szállították, az orvosok küzdenek az életéért.

A Szegedi Járási Ügyészség a letartóztatását kezdeményezte annak a két szerb állampolgárságú férfinak, akik megpróbáltak kirabolni egy boltot Szeged belvárosában.

A gyanú szerint a harmincnégy és harminckilenc éves elkövetők 2019. február 6-án, kora este, egy szegedi üzlethez mentek, azzal a szándékkal, hogy onnan pénzt visznek el. Az idősebbik gyanúsított bement a boltba, majd felszólította az eladót, hogy adja át a bevételt. Az elkövető elővett a ruházatából egy bárdot, valamint egy kést, amelyekkel fenyegető mozdulatokat tett. A másik elkövető eközben a bolt előtt várakozott és figyelt. A boltba belépett egy vásárló, ennek hatására az elkövető elrakta a bárdot és a kést, majd távozott az üzletből.

A Szegedi Járási Ügyészség az öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő nyomozásban a gyanúsítottak letartóztatását indítványozta, szökés, elrejtőzés veszélye, valamint annak a veszélye miatt, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a gyanúsítottak a bizonyítási eljárás megnehezítésére törekedhetnek.

A Szegedi Járásbíróság az indítványról a mai napon ülésen dönt.

Egy közbeszerzési eljáráson részt vevő személyszállító cég ügyvezetőjét arra próbált rávenni három férfi, hogy adja át cégét számukra – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint az autóbuszvonalak üzemeltetésével foglalkozó cég 2013-ban közbeszerzési eljárásra jelentkezett résztvevőként egy 17 milliárd forintot meghaladó értékű ajánlattal. A cég ügyvezetőjét, a sértettet megkereste egy 46 éves férfi, és megkísérelte rávenni, hogy – egy ismeretlen megbízói kör részére – adja el a cégét, mert csak ebben az esetben nyerheti meg a cég a közbeszerzési eljárást.

A 46 éves férfi többször – egy alkalommal 47 és 57 éves társai jelenlétében – azzal fenyegette a cég vezetőjét, hogy ha nem adja el a vállalkozást, és az nem nyeri meg a közbeszerzési eljárást, akkor több milliárd forintos bevételtől esik el a cég.

A Fővárosi Főügyészség a három férfi ellen kényszerítés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A bíróság – nem jogerős ítéletében – a vádlottakat a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, a 46 éves férfit 8 hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió 250 ezer forint pénzbüntetésre, társait pedig egymillió és 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Még el sem telt a január, és már hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Huszonnégy eset áldozatot is követelt, csak az elmúlt hétvégén öt ember halt meg lakástűzben.

A katasztrófavédelem statisztikai adatai szerint januárban eddig átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. A legtöbb lakástűz egy-két négyzetméteres, azonban naponta három-négy otthon semmisül meg az emberi gondatlanságra visszavezethető tüzek miatt.

A téli időjárás kedvez a lakástüzek kialakulásának. Az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, intenzíven kell fűteni. Január utolsó hétvégéjén öt ember vesztette életét lakástűzben. A halállal végződő lakástüzek áldozatai szinte kivétel nélkül egyedül élő idős emberek. A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy figyeljenek egyedül élő idősebb szomszédjukra, ismerősükre. Egy füstérzékelő beszerzése megoldást jelenthet, hiszen a statisztikák szerint nem csak haláleset nem következett be, de még nagyobb tűz sem keletkezett azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő.

Egy jó minőségű füstérzékelő néhány ezer forintba kerül és a tűz keletkezésének legelején jelez. Az érzékelő hangos sípolását meghallva még van idő kimenekülni a lakásból, vagy az otthon lévők akár még saját maguk is meg tudják fékezni a kezdeti lángokat anélkül, hogy testi épségüket kockáztatnák.

A legtöbb lakástűz a fűtéssel, főzéssel, dohányzással, hibás, nem megbízható elektromos eszköz használatával hozható összefüggésbe. Ezekre érdemes odafigyelni:

• Azokban a háztartásokban, ahol fával fűtenek, ne legyen túl közel a tüzelő a kandallóhoz, cserépkályhához, vagy kazánhoz.
• Ne fűtsenek háztartási hulladékkal! Az olyan kéményben, ahol akár csak két hétig szeméttel fűtenek, annyi korom és kátrány rakódik le, mint egy teljes fűtési szezonban egy olyan kéményben, amelynél megfelelő tüzelőt használtak.
• Ahol rendszeresen szeméttel fűtenek, ott előbb-utóbb meg fog gyulladni a kéményben lerakódott kátrány és korom. A kéményről másodpercek alatt átterjed a tűz a ház tetejére.
• Gyakori, hogy a dohányzás vezet sérüléssel járó, vagy halálos lakástűzhöz. Fekve, ágyban ne dohányozzanak, ne aludjanak el hamarabb, mint a cigaretta.
• A régen épült házakban több elektromos eszköz együttes használata túlterhelheti a hálózatot, ami miatt tűz keletkezhet. A régi elektromos rendszereket vizsgáltassuk felül egy villanyszerelővel!
• Ha a biztosítékot rendszeresen lecsapják az elektromos eszközök, ha az elosztó, a hosszabbító, vagy a konnektor elszíneződött, el van deformálódva a hőmérséklettől, ne használjuk és hívjunk villanyszerelőt!

A közép-európai térség legjobb haderejévé kell válnia a Magyar Honvédségnek – mondta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor, aki kedden tartotta éves értékelő és feladatmegszabó értekezletét, az M1-en úgy fogalmazott: a honvédség a katonák egyéni felszerelését és a haditechnikai eszközeit egyaránt modernizálja.

A miniszter kiemelte: nem szabad azzal foglalkozni, hogy a lemaradást pótolják. Előrébb kell tekinteni, olyan innovációt kell bevonni a Magyar Honvédség fejlesztésébe, amely a jövő kihívásainak megfelel – mondta, példaként említve, hogy a kibertérben is kutatás-fejlesztésre van szükség. Ezért is hozták létre a kiberhadműveleti központot a Magyar Honvédségben, s folyamatban van a kiberakadémia megalakítása.

Benkő leszögezte: olyan honvédséget kell építeni, amely az ország védelmi képességét szolgálja. Olyan képességet kell fejlesztenünk, amely Magyarország biztonságát szolgálja – közölte. A miniszter a feladatok közül kiemelte a fiatalok megszólítását, amelynek egyik fontos eleme a honvédségi életpályamodell felvázolása.

Londonban lesz a NATO-tagállamok vezetőinek következő csúcstalálkozója decemberben – jelentette be a katonai szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg arról számolt be, hogy a csúcsértekezlet jó alkalom lesz a szövetséges országok állam-, illetve kormányfői számára, hogy megvitassák az aktuális és jövőbeli kihívásokat, s biztosítsák a NATO alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen szavatolni a tagállamok lakosságának biztonságát.

“Hálásak vagyunk az Egyesült Királyságnak, hogy helyszínt ad a NATO 70. évfordulós találkozójának. Az alapítást követően Londonban volt a NATO első székhelye. Az Egyesült Királyság egyike volt a tizenkét alapító tagnak, és máig kulcsfontosságú szerepet játszik a szövetségben” – közölte a főtitkár.

Cáfolta a román külügyminisztérium, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemei sértenék a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés rendelkezéseit.

Pénteken kiadott közleményében Bukarest “irrelenvánsnak” minősítette az orosz védelmi minisztérium erről szóló álláspontját, leszögezve, hogy a dél-romániai Deveselun felállított, ballisztikus rakéták elfogását szolgáló rakétaelhárító rendszer nem képezi az INF-szerződés tárgyát.

A Teodor Melescanu román külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtikár közti egyeztetés nyomán kiadott bukaresti kommüniké a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira hivatkozik, amelyek leszögezik, hogy az euroatlanti térség védelme szempontjából nélkülözhetetlen rakétaelhárító rendszer – amelynek egy részét Románia fogadta be – nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást.

“Az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan félretájékoztat, amikor ennek ellenkezőjét állítja, és csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy maga sérti meg az INF-szerződést” – állítja a bukaresti külügyminisztérium.

A bukaresti tárca arra reagált, hogy Oroszország a Romániában telepített Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer és csapásmérő drónok megsemmisítését követelte az Egyesült Államoktól csütörtökön.

Washington múlt pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Négy Csongrád megyei helyszínen számolt fel drogültetvényt a rendőrség. Elfogtak öt férfit, lefoglaltak egyebek mellett tíz kiló marihuánát és 7,5 millió forint készpénzt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a 41 éves szegedi K. Péter és társai ellen. A férfi abban állapodott meg négy bűntársával, hogy lakóhelyeiken kannabisz növényt fognak termeszteni az ő útmutatása alapján.

Az ültetvények kialakításában egymást segítették, összesen négy helyszínen kezdték meg a termesztést.

Szerda reggel összehangolt akciót tartottak a rendőrök. A három szegedi, egy makói és egy magyarcsanádi helyszínen elfogták a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható öt férfit, és felszámolták a négy ültetvényt.

Összesen 196 tő kannabisz növényt, mintegy tíz kilogramm már leszüretelt és szárított marihuánát, 7,5 millió forint készpénzt, két nagy értékű autót, valamint a termesztéshez és porciózáshoz szükséges eszközöket foglaltak le a különböző helyszíneken.

K. Pétert és a szintén 41 éves szegedi L. Mihályt jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntett, három társukat bűnszövetségben elkövetett kábítószer birtoklása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Az öt férfinak kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a közleményben.

Az orosz diplomácia és hadsereg mindent megtesz annak megakadályozására, hogy az amerikai rakéták megjelenjenek a Baltikumban – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“Mindent megteszek, hogy ez ne következzen be. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, akinek részünkről köze van a külpolitikai tevékenységhez, a védelmi szférához és a biztonság szavatolásához, egy csapatként fog dolgozni azon, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amely mindannak az összeomlását jelentené, ami évtizedeken át az európai biztonság lényegét jelentette” — fogalmazott a diplomata.

Elmondta, Oroszország kész arra, hogy fontolóra vegye azokat az amerikai javaslatokat, amelyek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés kiszélesítésére és más országoknak az abba történő bevonására vonatkoznak. Nem vetette el annak lehetőségét, hogy Oroszország ezekre kedvezően reagáljon, de hozzátette, hogy Washington részéről mindeddig egyetlen konkrét javaslat sem érkezett az új paktum lehetőségével kapcsolatban.

Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump az unió állapotáról szóló, szerdán elmondott éves beszédében kijelentette: nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. Az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője rámutatott, hogy azok az államok, amelyek rendelkeznek az INF-szerződés által betiltott eszközökkel, nem érdekeltek egy mindenkire kiterjedő megállapodás megkötésében.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy Washington “nagyon kemény” intézkedéseket léptet életbe Oroszország katonai feltartóztatására. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fél válaszolni fog ezekre.

Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.