Biztonságpiac

Az amerikai dróntámadások civil áldozatairól a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) ezentúl nem kell jelentést tennie, akárhol is hajtják végre azokat – erről döntött Donald Trump, visszavonva elődje, Barack Obama rendelkezését.

A demokrata párti Obama 2016 júliusában hozott rendelkezést arról, hogy a hírszerzés vezetőjének is minden évben pontos jelentést kell készítenie a Fehér Ház számára arról, hogy a terrorista célpontok elleni támadásai hány civil áldozatot követeltek a háborús övezeteken kívül.

Trump ezt a rendelkezést vonta vissza. A védelmi minisztériumnak (Pentagon) viszont továbbra is kötelező éves összefoglalót készítenie az általa végrehajtott dróntámadások civil áldozatairól.

Különböző emberi jogi csoportok azonnal felemelték szavukat a döntés ellen. Úgy vélik ugyanis, hogy ez szűkíti az átláthatóságot. A Human Rights First nevű emberi jogi csoport jogi tanácsadója, Rita Siemion nyilatkozatban bírálta az elnököt. Mint mondta, a döntésre nem volt szükség, részben azért, mert árt az átláthatóságnak, de főként azért, mert lehetőséget teremt a drónok kevésbé felelősségteljes alkalmazására.

A CIA 2001 óta elsődleges szerepet játszik az Egyesült Államok terrorizmus ellen folytatott harcában, és – a Pentagonhoz hasonlóan – egyre nagyobb mértékben használ drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket Afganisztánban, Pakisztánban, Jemenben vagy másutt, ahol terrorista célpontokat támad. A dróntámadásoknak viszont egyre több civil esik áldozatául. Barack Obama elnök ennek próbált gátat vetni azzal, hogy a CIA-nak is előírta a jelentéstételi kötelezettséget.

Elemzők szerint e döntésével Trump elnök nagyobb mozgásteret kíván adni a CIA-nak, amelyre egyre jobban támaszkodik.

A béke megőrzéséhez olyan erős, ütőképes, önálló magyar honvédségre van szükség, ahol jól felkészült, elhivatott és lojális magyar katonák teljesítenek szolgálatot – mondta a honvédelmi miniszter Szekszárdon.

Benkő Tibor a Szekszárdi Szakképzési Centrum honvéd-kadét képzésében tanuló diákjainak tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar honvédség haderőfejlesztése is a békét fenntartását szolgálja. A fiataloknak ebben nagy szerepe van – tette hozzá.

“Szükség van a fiatalokra és az önkéntesekre, hiszen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is kezdetben az önkéntesekre épült” – mondta a közelgő nemzeti ünnepre utalva, és megjegyezte, hogy idén 171 éve, hogy megalakult az önálló magyar honvédség.

Hallgatósága előtt úgy fogalmazott: a fiatalok megtalálhatják helyüket és számításukat honvédség kötelékében, de mindenképpen a haza szolgálatában. Az ország érdekeit nemcsak fegyverrel lehet szolgálni, hanem becsületes, felkészült munkával is – mondta. Szólt arról is: az, hogy a történelem során a magyar katona nem mindig volt győztes, nem jelenti azt, hogy le kellene kicsinyíteni a szerepét. “A magyar katonák mindig lojálisak voltak a hazájukhoz” – jelentette ki.

A miniszter kifejtette: a NATO-csatlakozás után az a téves üzenet jelent meg a hazai közvélemény előtt, hogy a NATO megvédi Magyarországot. Ezzel szemben rámutatott: nem a NATO-nak, hanem a magyar honvédségnek kell megtennie ezt. Az észak-atlanti szövetséget létrehozó washingtoni szerződés 5. cikkelye, amely a segítségnyújtásról szól, csak a 3. cikkellyel együtt érvényes, amely kimondja, hogy minden tagállam köteles olyan haderőt fenntartani, amely biztosítja az ország javának szolgálatát – szögezte le.

Benkő ismertette a Magyar Honvédség életpályamodelljét, valamint a honvédelmi képzésben tanuló diákok, hallgatók számára elnyerhető ösztöndíjakat. Mint mondta, ma 49 középiskolában 1925 diák tanul honvédelmi alapismereteket. Tervben van a debreceni Kratochvill Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett egy újabb, hasonló iskola indítása Hódmezővásárhelyen.

A tárca vezetője elmondta: jelenleg öt szakképzési centrumban folyik honvéd-kadét képzés, az iskolák száma szeptembertől kilencre nő. Az újonnan induló képzés keretében a honvédelmi igazgatás mellett informatikai, gépészeti, logisztikai, vegyvédelmi ismeretekkel tervezik bővíteni az oktatást. A Szekszárdi Szakképzési Centrumban 2017-ben indult honvéd-kadét képzés, jelenleg két osztályban 42 diák tanul.

A Salgótarjáni Járásbíróság első fokon nyolc és fél év fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélt egy 23 éves férfit egy 93 éves sértett sérelmére elkövetett rablás bűntette és lopás vétsége miatt.

A vádlott 2017. szeptember végén berúgta egy salgótarjáni lakás bejárati ajtaját, oda bement, kutatott, és eltulajdonított egy bankkártyát, negyvenezer forint készpénzt, valamint magával vitte a lakás bejárati ajtaja előtt lévő lábtörlőt is.

A férfi néhány hónappal később, 2018. február 2-án délelőtt Salgótarjánban azért ment egy családi házhoz, hogy onnan értékeket tulajdonítson el. Kopogott a ház bejárati ajtaján, majd az ajtót nyitó, 93 éves, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes sértettet mellkason lökte. A sértett a földre esett, a vádlott ezután a házból tízezer forint készpénzt, valamint egy nagyértékű televíziót tulajdonított el, miközben a sértett továbbra is az előszobában a földön ült.

A rablással okozott 120 ezer forint kárból 110 ezer a televízió lefoglalásával és a sértett részére történő visszaszolgáltatással megtérült.

Az ügyben a Salgótarjáni Járásbíróság a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványával egyezően a letartóztatásban lévő vádlottat halmazati büntetésként nyolc év hat hó fegyházbüntetésre ítélte, és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott különös visszaeső, a büntetéséből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A bíróság elrendelte egy a férfivel szemben korábban, más ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, és le kell töltenie egy olyan szabadságvesztést is, amelyből feltételes szabadságra bocsátották 2017 júniusában. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette.

Három, terrortámadásra készülő iszlamista fegyverest öltek meg a biztonsági erők Kabard- és Balkárföd székvárosában, Nalcsikban – közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Központ a TASZSZ hírügynökséggel.

A kommüniké szerint az akciónak, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az észak-kaukázusi térségért felelős parancsnoksága hajtotta végre, a biztonsági erők és a lakosság körében nem volt áldozata. A hatóságok szerint a fegyvereseknek felajánlották a megadás lehetőségét, de azok tüzet nyitottak. Búvóhelyükön gépkarabélyokat és lőszert találtak.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója októberben azt mondta, hogy tavaly hat terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk Oroszország észak-kaukázusi régiójában. Mint mondta, a térségben az év folyamán a szolgálat 50 terroristával végzett, és további 63-at elfogott, 142 bűntársukkal egyetemben. Úgy vélekedett, hogy ennek ellenére továbbra is fennáll a komoly terrorfenyegetés, mert nemzetközi terrorszervezetek ki akarják terjeszteni tevékenységüket erre a régióra.

Az amerikai szárazföldi haderő mintegy ötszáz katonája érkezik a hónap végéig Lengyelországból Romániába, a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontra – közölte szerdán a román védelmi minisztérium.

Az M1 Abrams harckocsikkal, és M2 Bradley páncélozott harcjárművekkel felszerelt gépesített gyalogos zászlóalj kilenc hónapig fog a román szárazföldi erőkkel közös manőverekben részt venni az Atlantic Resolve elnevezésű – a Krím-félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított – állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Egyesült Államok légierejének mintegy száz katonája is a Mihail Kogalniceanu támaszponton fog ebben az időszakban szolgálatot teljesíteni AH-64 Appache harci helikopterekkel, illetve HH-60 Black Hawk közepes és CH-47 Chinook nehéz szállítóhelikopterekkel. A közös gyakorlatozásban a román légierő egy IAR Puma 330-as mentőhelikopterrel és a támaszpont katonáival vesz részt, akik októbertől a ENSZ Maliban szervezett MINUSMA békefenntartó missziójához csatlakoznak.

A bukaresti védelmi tárca közleménye szerint a román-amerikai katonai együttműködés a két ország közti stratégiai partnerség megszilárdítását, fekete-tengeri biztonságának erősítését célozza.

Az izraeli hadsereg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanószerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben – jelentette a ynet.

A Hamász által útnak indított házilagos bomba a levegőben robbant fel, és betörte egy dél-izraeli ház ablakait. Az izraeli válaszcsapás az övezet középső és déli részén vett célba gázai állásokat. A katonaság jelentése szerint az éjszakai bevetésben felrobbantották a Hamász katonai szárnyának legalább egy harci állását.

Sebesülésről nem érkezett jelentés.

“A léggömbökhöz kötött gyújtó- és robbanószerkezetek teljes mértékben terrortámadási szándékot jeleznek, és jelenleg terjed a terrornak ez a formája”- nyilatkozott a lapnak Gadi Jarkóni, a dél-izraeli Eskól önkormányzatának vezetője.

“Eskól lakói hihetetlen türelmet mutattak, lehetővé tették, hogy a döntéshozók és az izraeli hadsereg mindent megkíséreljenek a közösségünket megrázó terror megszüntetésére. De nem fogjuk elfogadni ezt a valóságot, és azonnali megoldást várunk a hosszú távú nyugalom biztosítása érdekében”- tette hozzá.

Haim Jelin, az eskóli helyhatóság korábbi vezetője, az ellenzéki Van jövő párt politikusa az eset kapcsán – a már javában zajló választási kampány részeként – Benjámin Netanjahu miniszterelnököt támadta, mert szerinte a Gázai övezetből indított robbanószerkezetek “következetes figyelmen kívül hagyása” vezetett a támadások fokozódásához, a léggömbökhöz kötött robbanószerkezetek megjelenéséhez.

“Netanjahu, Ön kudarcot vallott. Az izraeli közösségek a gázai határ közelében nem biztonságosak. Csak az üres szlogenek maradnak Ön után. A robbanószerkezetes léggömböket ugyanolyan súlyosan kell kezelni, mint a kasszám rakétákat” – jelentette ki, utóbbi megjegyzésével a házi készítésű robbanószerkezetre utalva.

Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön azt az amerikai határozati javaslatot, amelyben a testület felszólította volna Venezuelát, hogy tartson “szabad és tisztességes” elnökválasztást, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segélyek szabadon bejuthassanak az országba.

Oroszországon és Kínán kívül a Dél-afrikai Köztársaság is a javaslat ellen szavazott, Indonézia, Egyenlítői Guinea és Elefántcsontpart tartózkodott. A többi kilenc BT-tag – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – támogatta szavazatával a tervezetet.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete azzal érvelt: precedens nélküli lett volna, hogy ily módon megpróbáljanak eltávolítani egy elnököt. Az Egyesült Államok a konfliktus kiszélesítésén ügyködik – vélekedett az orosz diplomata, hozzátéve, hogy az orosz álláspont szerint Washington célja a rendszerváltozás Venezuelában.

Franciaország támogatta ugyan a határozati javaslatot, de nagykövete, Francois Delattre a voksolás előtt leszögezte, hogy az amerikai javaslat nem ad jogi alapot az erő alkalmazására, és nem több Venezuela szuverenitása elleni kísérletnél.

Elemzők szerint a kettős vétó nagyon ritka. A legutóbb 2017-ben fordult elő ilyen, szintén Oroszország és Kína emelt vétót egy francia-brit javaslat ellen, amely szankciókat irányzott elő a szíriai vegyi fegyverek bevetése miatt.

Jogerősen másfél hónap elzárásra ítélt a bíróság egy férfit, aki baltával ütött egy kiskutyára, ezzel olyan súlyos sérülést okozva, hogy az állatot el kellett altatni – tájékoztatta a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője.

Sörös László közleményében azt írta: a Nyíregyházi Járásbíróság szerdán gyorsított eljárásban 45 nap elzárásra ítélt egy férfit állatkínzás bűntette miatt.

Ismertette: a vádlott unokatestvérének volt egy három hónapos kölyökkutyája; az unokatestvér kisfia tavaly december 29-én elindult a vádlott lakásához, és utánament a kutya is. Amikor a vádlott észrevette, hogy a kutya bement az ingatlanára, felkapott egy kisbaltát és a kutya hasfalára ütött, ettől az állat hasfala szétnyílt.

A kisfiú hazavitte a kutyát, szülei értesítették az Állatbarát Alapítványt, amellyel az állatot a nyíregyházi állatkórházba vitték. Megállapították: a kiskutya súlyos sérülései miatt már nem épül fel, ezért, hogy megakadályozzák további szenvedését, elaltatták.

Az ítélet jogerős.

A török belügyminisztérium pénteken újabb 57 ezer olyan útlevelet érvényesített újra, amelyet a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot alatt biztonsági okból érvénytelenített – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a rendkívüli állapot tavaly július 19-ei feloldása után végzett felülvizsgálat nyomán került sor az enyhítő intézkedésre. Tavaly július végén a török belügyminisztérium már mintegy 155 ezer útlevelet érvényesített. Akkor olyan emberek úti okmányairól volt szó, akiknek a házastársa ellen a hatalomátvételi incidenst követő megtorlás keretében jogi eljárás indult. A mostani jelentés nem tért ki az érintettek kilétére, de azt közölte, hogy az érvénytelenített útlevelek felülvizsgálata folytatódik.

Ankara a 2016-os puccskísérletért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török származású, muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé, és azóta is megtorlóan lép fel a mozgalom tagjaival szemben. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek tekintett hálózat tagjai és támogatói hosszú évek alatt szivárogtak be az állami, valamint a magánszférába.

Süleyman Soylu belügyminiszter február közepén egy televíziós interjúban arról számolt be, hogy összesen több mint ötszázezer embert – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult, amelyek során legkevesebb háromezren kaptak börtönbüntetést, csaknem kétezren életfogytiglanit.

A kormány a rendkívüli állapot alatt törvényerejű rendeletekkel mintegy 129 ezer 500 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A menesztettek közül később nagyjából 7500-at visszavettek állásába.

A rendkívüli állapotot 2016. július 20-án először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal – összesen hétszer – újabb három hónapra meghosszabbították. Véglegesen nem sokkal azután oldották fel, hogy 2018. július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az országban.

Mintha betettek volna a szoba közepére egy GDPR feliratú bombát, ami ketyegett, de amikor lejárt az idő, nem történt semmi — mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) alapító-elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Biztonságpiac Konferencia pódiumbeszélgetésén, amelyen a GDPR mellett az egyre nagyobb adatvédelmi kihívást jelentő kamerarendszerekről, illetve a komoly kiberbiztonsági kockázatot jelentő kínai techcégekről esett szó.

Mádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szolgáltatásokat kínáló Cyber Services nemzetközi igazgatója szerint a GDPR mellékhatása, hogy nemcsak a visszaéléseket nehezítette meg, de sokak munkáját is, mert sokkal körülményesebbé vált az adatbányászat, az adatok etikus felhasználása is. Cserében új piacok nyíltak meg, mert olyan konzervatívabb iparágakba is be lehet már szállni, amelyek korábban kevésbé törődtek a kiberbiztonsággal.

Naivitás volt azt gondolni, hogy 2018. május 25-től minden egy csapásra megváltozik – mondta Péterfalvi Attila, a GDPR betartatatásáért felelős hazai testület, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A GDPR egy rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és kevés mozgásteret ad a tagállamoknak. A jogalkalmazó helyzetét nehezíti az is, hogy hiába vannak még érvényben bizonyos tagállami szabályok, ha a GDPR-nak ellentmondanak, nem alkalmazhatók, ezeket az ellentmondásokat pedig ki is kell iktatni, sőt már korábban meg kellett volna tenni. Péterfalvi cáfolta Keletit a robbanás elmaradásának ügyében: mint mondta bár május 25-től élesedett a GDPR, a NAIH eljárási szabályait is össze kellett hangolni, s az ezt elvégző új Infotörvény csak július 26-án lépett életbe, így eleve csak az ez után indult ügyekben lehet bírságot kiszabni. Éppen ezért hamarosan minden eddiginél nagyobb bírságok kiszabása várható.

A rendelet egyik fontos újítása például, hogy amelyik szervezetet adatbiztonsági incidens éri, például meghekkelik vagy gondatlanságból kikerülnek az általa kezelt adatok, 72 órán belül köteles jelenteni az incidenst. A NAIH elnöke szerint aki ezt elmulasztja, semmiféle méltányosságra nem számíthat, az ilyesmi automatikusan büntetést fog érni.

A kamerarendszerek adatvédelmi aspektusaira rátérve Szűcs Gábor, a Robert Bosch biztonságtechnikai szakértője elmondta, hogy épp nagy változás zajlik e rendszerek fejlettsége terén. Az elmúlt tíz évben a passzív, zárt láncú rendszerekből egyre inkább átáll a világ a nyitott, távolról is elérhető rendszerekre, amelyek már nemcsak klasszikus vizuális megfigyelőberendezések, hanem egyben szenzorokkal felszerelt analitikai eszközök is. Egyes biztonsági kamerák például már egészen korai fázisban képesek érzékelni, ha valahol tűz üt ki; mások egy üzleten belül képesek elemezni a vásárlók mozgását, hogy megállapítják, melyek a leginkább frekventált részek; megint másikak a látogatók demográfiai adatait is képesek rögzíteni arcfelismerés segítségével. A hírekben olykor olvasható, rémisztően okos rendszerekről szóló történetek viszont Szűcs szerint nem minden esetben fedik teljesen a valóságot.

Péterfalvi szerint szabályozói szempontból különbséget kell tenni az üzleti célú, illetve a közterületi és más bűnüldözési, honvédelmi célú kamerák között, mert utóbbiak nem a GDPR, hanem az Infotörvény hatálya alá tartoznak.

Mádi-Nátor is azt hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a konkrét kamerákra gondolni, más olyan eszközökkel is számolni kell, amelyekben kamera van: például a mobiltelefonokra. Azokra, amiket például a Huawei gyárt. Ezek az eszközök rengeteg adatot gyűjtenek, elemeznek és tárolnak. “Gondoljuk végig azt, hogy egy európai telekommunikációs hálózatban, ahol például az ilyen adatok is közlekednek, milyen gyártóknak az eszközei kerülnek beépítésre? A hálózatokba beépített eszközöknek szerintem több mint hatvan százaléka kínai gyártásból származik” – mondta.

Mádi-Nátor szerint abba, hogy a kínai gyártók az általuk fejlesztett képességeket a saját országukon belül milyen megfigyelőrendszer kialakításához használják, nem lehet beleszólni. Az Európai Uniónak viszont fel kell készülnie a hasonló helyzetek és technológiák megfelelő kezelésére. Mint mondta, jelenleg két ipari szereplőkre vonatkozó EU-s jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll. Ezek a tervek szerint elő fogják írni, hogy az Európában is működő gyártók a termékeiket már kutatás-fejlesztési szakaszban be kell, hogy csatornázzák egy nemzeti kompetenciaközpont-rendszerbe. Ezzel elindulhatnánk abba az irányba, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak egy ázsiai gyártási láncnak, mint amilyen kiszolgáltatottak most vagyunk – mondta.

Aggasztó mértékét öltött a kanyarós megbetegedések száma a világban, a növekedés több mint 74 százaléka tíz országban mutatható ki, és több olyan országban jelent meg újra a járvány, amelyet korábban kanyarómentesnek nyilvánítottak – figyelmeztet legutóbbi jelentésében az UNICEF.

A szervezet közleménye szerint 2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.

Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, harmincezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.

Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent – írták.

A közlemény idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.

A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet – hívta fel a figyelmet az UNICEF.

Jelezték, a gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzet és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron.

A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.

Méreganyagoktól mentesnek nyilvánították pénteken a hatóságok a délnyugat-angliai Salisbury városát, ahol csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Novicsok típusú katonai idegméreggel próbálták megölni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A rendőrségi tájékoztatás szerint a brit hadsereg vegyvédelmi egységei összesen 13 ezer munkaóra alatt tisztították meg azokat a helyszíneket, amelyeken ténylegesen fellelték a Novicsok hatóanyag maradványait, illetve amelyek potenciálisan szintén szennyeződhettek.

A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok minden érintett helyszínen a szennyeződésnek kitett felületek teszteléséből, a szennyezett tárgyak eltávolításából és elégetéséből, a helyszín vegytisztításából és újbóli teszteléséből állt. A tisztítás részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és terrorellenes rendőri tevékenységének országos főkoordinátora péntek esti tájékoztatóján elmondta: a továbbra is folyó vizsgálatban 250 nyomozó vesz részt, akik eddig 11 ezer órányi, térfigyelő kamerák által rögzített felvételt néztek át, 3700, potenciálisan bizonyítékként felhasználható tárgyat foglaltak le és 1702 tanúvallomást vettek fel.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott.

A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese pénteki esti tájékoztatóján közölte: a rendőrség továbbra sem tudja, hogy a Nina Ricci márkajelzést viselő hamisított parfümös üvegcse hol volt a mérgezéses merényletkísérlet napja és tavaly június 27. között, amikor Rowley egy közterületi hulladékgyűjtőben megtalálta a palackot.

Haydon közölte: a Scotland Yard változatlanul várja azok jelentkezését, akik a két időpont között látták a rózsaszín csomagolású parfümös üveget.

A brit hatóságok hivatalosan a GU két aktív hírszerzőtisztjét gyanúsítják a merényletkísérlettel, de a Bellingcat független brit oknyomozó csoport a minap bejelentette, hogy nyomára akadt egy harmadik gyanúsítottnak is, bár ezt London hivatalosan nem erősítette meg. A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország kormányközi kapcsolatai gyakorlatilag befagytak.

Moszkva ugyanakkor folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Az orosz belügyi szervek hatékonyságának növelését sürgette Vlagyimir Putyin egy szaktanácskozáson, mert – mint rámutatott – tavaly “gyakorlatilag minden második bűncselekmény feltáratlan maradt” Oroszországban.

Putyin egyebek között szorgalmazta, hogy a tárca új, korszerű megközelítések bevetésével fokozza a korrupció elleni küzdelmet.

Keménységet és egyszersmind a törvényesség betartását követelte az Oroszország minden régiójában tetten ért szélsőségesség elleni fellépésben. Az elnök ugyanakkor közölte, hogy tavaly 17 százalékkal csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a fórumon a többi között megemlítette, hogy a felügyelete alá tartozó szervek 77 százaléka korszerű technikával van felszerelve, és számukra 190 különböző típusú modern fegyvert szereztek be. A tárcavezető szerint az elmúlt hét év alatt 14-szeresére emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a rendőrök bejelentették a korrumpálásukra irányuló ajánlatokat.

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására.

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő – tette hozzá Polgár Balázs.

Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből – fűzte hozzá Hermann.

Engedély hiánya és súlyos higiéniai problémák miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti illegális főzőkonyha működését.

A hatóság keddi tájékoztatása szerint az ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy a konyha sem hús, sem zöldség előkészítő helyiséggel nem rendelkezett és a csomagolt élelmiszereket, illetve az edényeket a földön tartották. A helyiség takarítatlan volt és a kézmosó sem működött a hivatal munkatársai szerint.

A konyhában 46 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszert találtak, amelyet a Nébih kivont a forgalomból. A két konyhai dolgozó egyike sem rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgálattal – írták. A jogsértéseket tartalmazó lista szerint Szekeres Csabáné XIV. kerületi vállalkozása az érintett.

Őrizetbe vették pénteken Prágában Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost, aki ellen három ország is elfogatóparancsot adott ki.

A férfi, akit több bérgyilkossággal is gyanúsítanak, legutóbb a Belgrád melletti Banovo Brdóban lőtte le január 5-én Nebojsa Markovicot fényes nappal. A szerb rendőrség közleménye szerint Szerbia kérni fogja a gyanúsított kiadatását.

A letartóztatott Dért több állam is körözi, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Feltételezések szerint több egyelőre megoldatlan gyilkosság is fűződik a nevéhez. Hollandiában, Budapesten, legutóbb pedig Belgrádban gyilkolt. Szerbiai lapértesülések szerint Markovic meggyilkolásakor tévedés történhetett, az áldozat ugyanis Aleksandar Saracnak, a hírhedt Pink Panther bűnbanda tagjának a sógora volt. Ezért azt gyanítják, hogy valójában nem ő volt a kiszemelt célpont.

A 39 éves Dér 2018. június 30-án Amszterdamban egy vendéglő teraszán lőtte agyon a horvát származású, de holland állampolgársággal is rendelkező Ivan Serdusicot. Az áldozat kábítószerekkel kereskedett, de egy nagyobb értékű szállítmányt lefoglalt a rendőrség, és feltehetően az így keletkezett adóssága miatt kellett meghalnia. A biztonsági kamerák rögzítették a gyilkosságot, de Dér DNS-mintáit is megtalálták a tetthelyen. Budapesten 2018. szeptember 20-án egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Dér korábban is volt már őrizetben gyilkosság miatt. 2004. május 11-én Újvidéken Branislav Jelacicot, a Firma bűnbanda egyik tagját lőtte agyon a helybeli Marina vendéglőben vitás kábítószerügyek miatt. Akkor 15 évre ítélték, de 13 év után szabadlábra helyezték. Néhány hónappal azt követően, hogy kijött a börtönből, 2017 szeptemberében Szarajevóban fogták el. Fegyver volt nála, és azt feltételezték, hogy gyilkosságra készült. Alan Kozart, a bári bűnbanda vezetőjét kellett volna megölnie a gyanú szerint.

Hírek szerint korántsem biztos, hogy ennyi Dér bűnlajstroma. Feltételezhető, hogy más olyan gyilkosságok is hozzá köthetők, amelyeknek elkövetőit egyelőre nem sikerült felderíteni. A szerb sajtó szerint Dér kisstílű tolvajból vált a Balkán egyik legtöbbet foglalkoztatott bérgyilkosává. A gyilkosságok közti időszakokban Dér luxuséletet élt, jachtokon pihent, drága gépkocsikat vezetett, edzőtermekbe járt.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a fegyveres biztonsági őrség kiszervezésében érintett munkavállalók szombaton a Paksi Atomerőműben, miután nem született megoldás a kiszervezés miatt kialakult konfliktusra.

Teljes körűen megvalósult a figyelmeztető sztrájk, miután a munkára kész állomány mind a 35 tagja aláírta a sztrájkban való részvételről szóló nyilatkozatot, közülük a szombaton munkába lépők tartottak kétórás munkabeszüntetést – közölte a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezetének elnöke.

Lőrincz László azt is elmondta, hogy a folytatásról egyeztetnek. A munkabeszüntetés idején az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gondoskodott a létesítmény védelméről.

A társaság a száz százalékos tulajdonában lévő Atomix Kft. keretében működtetné tovább a fegyveres őrséget a munkavállalók változatlan bérezésével. A felek a béren kívüli juttatásokat illetően nem jutottak egyezségre, ezért a szakszervezetek kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé tüntetést, majd szombatra munkabeszüntetést szerveztek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi közleményében túlzónak és méltánytalannak nevezte a szakszervezetek követelését.

Két évvel ezelőtti gyilkossággal gyanúsítanak egy szegedi nőt, aki egykori barátnőjét fojtotta meg, a holttestet az áldozat házának kertjében elásta, majd csaknem egy évig élt az ingatlanban – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrség 2018 júliusában indított eljárást egy helybeli asszony eltűnése ügyében. Felvetődött a gyanú, hogy az eltűnés hátterében bűncselekmény áll, a feltételezett elkövető pedig egy egykori barátnő.

A megalapozott gyanú szerint a két nő 2017 májusában összeveszett, a 44 éves asszony pedig megfojtotta a sértettet. A holttestet az áldozat házának udvarában egy ismerőse segítségével elásta. Ezt követően csaknem egy évig élt az ingatlanban, miközben a nő családját különböző történetekkel nyugtatgatta az áldozat hollétével kapcsolatban – közölte a százados.

A rendőrség kedden tartott helyszíni szemlét a háznál, és a kertben megtalálták az asszony holttestét. A 44 éves szegedi nő ellen emberölés, társa, egy 45 éves férfi ellen bűnpártolás megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A nyomozók mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként – jelentette ki Andrej Kiska, szlovák államfő.

Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi) struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor. A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, “főként a keletről érkezőket” s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. “El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.

Duda, lengyel államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy “elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy “erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” Duda a Kercsi -szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: “Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”

Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis, a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete.-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.

Újabb öt megyére terjesztették ki a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, így az március elsejétől már összesen 12 megyére érvényes – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A tilalmat péntektől Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is kiterjesztik. Változatlanul tilos a tűzgyújtás Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében.

A megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő ingatlanokon. Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.