Biztonságpiac

A név nélkül nyilatkozó forrásokat idéző beszámoló szerint a Falkland-szigeteken, Cipruson és Gibraltáron, illetve Nagy-Britanniában működő támaszpontokon gyűjtik a hivatalosan “előbeszerzésnek” nevezett program keretében vásárolt készleteket.

Az értesülés szerint a hadvezetés eddig 23 millió fontot (8,5 milliárd forintot) fordított e beszerzésekre.

A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a tárca gyakorlatszerűen folytat készenléti tervezést, és teljesen helyénvaló, hogy a kormány számos forgatókönyv figyelembe vételével biztosítja a fegyveres erők felkészültségét és ellátottságát az EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A szóvivő annyit elismert, hogy az “előbeszerzési program” keretében a minisztérium “korlátozott mennyiségű általános ellátmányt” vásárolt a működőképesség fenntartása érdekében arra az esetre, ha fennakadások támadnának a beszerzési láncolatban.

A brit kormány már néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy kompkapacitásokat bérelt arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, és emiatt fennakadások keletkeznének az általános nagy-britanniai áruellátásban.

A közlekedési minisztérium 107,7 millió font (39 milliárd forint) értékben a francia Brittany Ferries, a dán DFDS és a brit Seaborne Freight hajózási társaságokkal kötött szerződést havi félmillió tonna pótlólagos kapacitás biztosítására. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent.

A cél az, hogy ha a megállapodás nélküli Brexit miatt a legnagyobb brit kompkikötőben, a délkelet-angliai Doverben fennakadások támadnának, legyen készenlétben elegendő kapacitás a forgalom átirányítására más nagy-britanniai kikötőkbe.

A patinás University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított bizalmas hatásvizsgálati jelentés szerint – amely a minap eljutott a Financial Times című londoni üzleti napilaphoz – járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő is akkora torlódást okozna a Doverbe, illetve a szemközti Calais kikötőjébe vezető utakon, hogy egy-egy kamion akár hat napot is várhat az átjutásra.

Doverben évente 2,5 millió kamion fordul meg.

Megdöbbentő eredményt hozott a közösségi médiumok felhasználóinak biztonságérzetét illetően a Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatás, amely a social médiát legaktívabban használó 18 és 45 év közötti korosztály véleményére volt kíváncsi. A megkérdezettek 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága: a válaszadók 31 százaléka „egyértelműen nem”, 50 százaléka pedig „inkább nem” érzi biztonságban azokat. Ez azonban nem is olyan meglepő, annak fényében, hogy a válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók 6 százaléka –, akikkel ez többször is előfordult.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy az atrocitások miként befolyásolják a felhasználók ragaszkodását a közösségi felületekhez: azok, akik átéltek már valamilyen visszaélést adataikkal kapcsolatban, jóval nagyobb arányban tesznek lépéseket, mint a többi felhasználó. A személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további 20 százalékuk pedig valószínűsíti, hogy törölni fogja. Elgondolkodtató az is, hogy az összes válaszadó 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bár a maradást valószínűsíti, de megfordult már a fejében, hogy elhagynak egy-egy közösségi média felületet.

Abban a tekintetben, hogy milyen típusú adatainkat féltjük a közösségi térben, ugyancsak izgalmas eredményt hozott a kutatás: a megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint például a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).

A biztosító online kommunikációjáért felelős kreatív ügynökség, a Greenroom szerint az emberek félelmei egyrészt jogosak, hiszen minél több adat van bármilyen online nyilvános felületen, az a digitális tér egyre növekvő erejéből következően nagyon magas értékkel bír az adatkalózok számára. Másrészt azonban megnyugtatóak a különböző social site-ok megvalósuló intézkedései illetve az, hogy folyamatosan kimagasló figyelmet fordítanak az adatok védelmére. Ezeknek az oldalaknak is az érdeke, hogy megóvja a felhasználókat az esetlegesen felmerülő veszélyektől, hisz ennek hiánya azzal járna, hogy sokan törölnék profiljukat az adott felületről.

A túlnyomó többségünk, 79 százalékunk úgy gondoljuk, hogy ismerjük a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. A kutatásban megmutatkozó magabiztosság ellenére számos olyan beállítás létezhet, amiről a legtöbb felhasználó nem tud.

Számtalan lehetőség kínálkozik arra vonatkozóan is, hogy adott posztunk, képeink, videóink ki számára legyen látható. Értesítéseket kérhetünk, ha bármi gyanúsat észlel a Facebook a bejelentkezésünkkel kapcsolatosan. Javasoljuk, nézd át a Facebook profilod Beállításait. Ne hagyd ki az Adatvédelem, a Biztonság és bejelentkezés mellett, a Helyadatok valamint az Idővonal és megjelölés menüpontok áttekintését sem. Amikor mindent beállítottál, ne dőlj hátra, ezt a műveletet ellenőrizd kéthavonta. Biztos találkozni fogsz valamilyen új lehetőséggel, amely segíthet az adataid védelmében. Néhány jó tanács, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat:

1. Ne hagyd, hogy bekukucskáljanak a Facebook fiókodba
Folyamatosan nyomon követheted, hogy milyen eszközről és honnan léptek be a Facebook profilodba. Ehhez kattints a Beállítások -» Biztonság és bejelentkezés menüpontra és a Bejelentkezett helyek felsorolja, milyen eszközökről és böngészőből, mikor történt belépés a Facebook fiókodba. Ha valamelyiket gyanúsnak tartod, azonnal kiléptetheted.

2. Biztonságos bejelentkezés kétfaktorosan
Lehetőség nyílik arra, hogy amikor ismeretlen/új telefonról vagy számítógépről, laptopról, stb. jelentkeznek be a profilodba, akkor kiegészítő védelemként kérje a rendszer, hogy újból add meg a jelszavad, majd egy hitelesítő kódot, amit akár SMS-ben is elküldenek egy általad megadott és ellenőrzött telefonszámra. Ez nem alapbeállítás, így a felhasználó szükséges ahhoz, hogy ezeket a biztonsági lépéseket beállítsa.

3. Bizalmi kapcsolatok – segítenek, ha kizárnád magad
Előfordulhat, hogy valami miatt kizárod magad a fiókból vagy csupán áldozatául esel egy kizárásnak. Megadhatsz 3-5 bizalmi kapcsolatot (Facebook ismerőst), akik egy kód és egy Facebooktól kapott URL-cím elküldésével segíthetnek neked, hogy újra be tudj jelentkezni a fiókodba.

4. Alkalmazás jelszavak – jobb, ha mindenki saját magával foglalkozik
Szinte alig találunk alkalmazást, amely ne engedné, hogy azonnal a Facebook profiloddal regisztrálhass vagy jelentkezhess be az adott alkalmazásba. Ebben az esetben az adott alkalmazás az engedélyezett adataid (főként email cím és jelszó) felhasználja. A Facebook lehetőséget biztosít, hogy a Beállítások -» Alkalmazásjelszavak menüpontban beállíts egy külön jelszót, ami elkülönül a Facebook profilodhoz rendelt jelszótól.

Makó Zoltán azt mondta, a könnyű pénzszerzési lehetőséget ajánló álláshirdetések mögött gyakran pénzmosás áll, legtöbbjük azért ad pénzt, hogy a dolgozó továbbutalja a számlájára érkező pénzt. A kampány célja, hogy megakadályozza, hogy az emberek ezeknek az áldozataivá váljanak, ugyanis a rendőrség azokat is felelősségre vonja, akik nem tudnak róla, hogy bűncselekményt követnek el – tudatta.

Hozzátette, a bűnözők nemcsak pénzszerzési lehetőséget ajánlanak, hanem például magányos emberek bizalmába férkőznek, hogy utána hozzáférjenek a bankszámlájukhoz. Érdemes mindig utánajárni az állást ajánló cégnek, és gyanakodni kell akkor is, ha valaki tört magyarsággal ír – javasolta Makó.

A gyilkosságban való bűnrészesség miatt csütörtökön indított eljárásnak három másik gyanúsítottja is van Alena Zs. mellett, aki a Kuciak-gyilkosság ügyében tavaly október óta vizsgálati fogságban van.

Az új bűnvádi eljárás megindítása a szlovák hatóságok tájékoztatása szerint azokkal a rendőrségi rajtaütésekkel van összefüggésben, amelyeket szerdán hajtottak végre több nyugat-szlovákiai helyszínen. Ennek során összesen hét személyt vettek őrizetbe, akiket főként súlyos erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az akcióról a rendőrség további részleteket nem közölt.

Szlovák sajtóinformációk szerint a szerdai rajtaütések Bastrnák László, Ógyalla (Hurbanovo) egykori polgármesterének meggyilkolásával lehetnek összefüggésben. Bastrnákot 2010 júliusában a háza előtt lőtték le egy vadászfegyverrel. A gyilkosság elkövetőjét elfogták, elítélték, de segítői és a gyilkosság megrendelői nem kerültek elő.

A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyében. Később gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt hármójuk ellen eljárást indítottak. Köztük volt a kettős gyilkosság állítólagos elkövetője, Tomás Sz., akit a pozsonyi sajtó a révkomáromi rendőrség egy volt nyomozójaként azonosított, és Alena Zs. is, akit a rendőrség a bűntény közvetlen megrendelőjének tart – annak a személynek, aki hetvenezer eurót juttatott a gyilkosság végrehajtójának.

A kettős gyilkosság áldozataira tavaly február végén találtak rá a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A rendőrség feltételezése szerint a gyilkosság összefüggésben állt Kuciak munkájával. Az eset közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Bizonyosféle letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia.

Az Európai Bizottság szerint ezek a programok komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak. A brüsszeli testület kiemelte, hogy az aranyútlevél-programokat működtető három országban nem előírás az ottani lakóhely vagy a valódi helyi kötelékek megléte az állampolgárság megszerzéséhez.

“Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban” – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.

“Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az Európai Unió állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok olyasmit árulnak, ami nem az övék” – mutatott rá.

Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja arról számolt be, hogy az aranyvízum-programok elég különbözőek. Vannak, amelyek keretében állampapírt, ingatlant kell vásárolni, munkahelyeket teremteni vagy egyszeri hozzájárulást tenni a költségvetéshez. Eltér az is, hogy mekkora beruházást kell eszközölni, egyes államokban már 100 ezer euró alatti összeg is elegendő, máshol viszont ötmillió eurót kell befektetni. A legtöbb hasonló program keretében rövidtávú, 6 hónapos vagy 1-2 éves letelepedési engedélyt kínálnak, de van példa 3-4-5-10 évesre is, utóbbiak ráadásul gyakran végül az állampolgárság megszerzéséhez vezetnek.

“Nem szabad kockára tenni az elmúlt évek közös eredményeit a biztonság és a határvédelem megerősítése terén. Az uniós tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a fékekre és ellensúlyokra vonatkozó kötelezettségeiket, és ez alól a letelepedési kötvényprogramok sem jelentenek kivételt” – mondta Avramopulosz.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni, hogy az érintett országok a közösségi jognak megfelelően járnak-e el. A bolgár kormány előző nap bejelentette, hogy februártól megszüntetik a komoly bírálatokat kiváltó aranyútlevél-programot.

Bulgáriában októberben állami tisztségviselők által működtetett irathamisítói hálózatot számoltak fel a hatóságok. A gyanúsítottak a vádak szerint külföldieknek olyan hamis dokumentumokat értékesítettek, amelyek azt voltak hivatottak igazolni, hogy az irat tulajdonosának egyik felmenője bolgár állampolgár. Az igazolások révén a külföldiek állampolgársághoz, illetve útlevelekhez tudtak jutni, lehetővé téve számukra az Európai Unió területén a lakhatást és a munkavállalást.

A bíróság döntése 5:4 arányban született meg, a konzervatív bírák az elnöki döntés bevezetése mellett, a liberális bírák pedig ellene szavaztak. A döntést az első kommentárok a Trump-kormányzat egyértelmű győzelmeként értékelték.

Néhány évvel ezelőttig a transzneműeket elbocsáthatták a hadsereg kötelékeiből, de aztán az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama idején ez a politika megváltozott: 2016-ban a hadsereg vezetői bejelentették, hogy azok a transzneműek, akik addig a hadseregben szolgáltak, maradhatnak, és egyúttal közölték, hogy 2017. július 1-jétől nyílik meg ismét a lehetőség, hogy a transzneműségüket nyíltan felvállalókat ismét besorozhassák.

Trump elnöki beiktatása után az új kormányzat másként döntött: az elnök először közölte, majd az akkori védelmi miniszter James Mattis hivatalosan is bejelentette, hogy ezt az időpontot módosítják, és a helyzet tanulmányozására hivatkozva a besorozásokat meghatározatlan időre elhalasztják. Trump 2017 júliusának végén azonban közölte: a transzneműek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak az amerikai hadseregben. Az elnök úgy rendelkezett, hogy vissza kell térni az Obama-kormányzat változtatásai előtti politikához.

A transzneműek és a homoszexuálisok érdekeit védő csoportok több helyen is bírósághoz fordultak, és az alsóbb szintű bíróságok nekik adtak igazat. Jogértelmezésükkel arra kötelezték a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki döntést az egész országra kiterjedően függessze fel, és 2018. január 1-jéig engedélyezze a transzneműek besorozását.

A legfelsőbb bíróság kedden hozott döntése ezeket a felfüggesztéseket semmisítette meg, egyúttal azonban lehetővé téve az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy tovább dolgozzanak az ügyön.

A Trump-kormányzat 2018 márciusában bejelentette, hogy a vizsgálódások eredményeképpen megváltoztatja a politikáját, és transzneműek egyáltalán nem szolgálhatnak a hadseregben, ahová csakis a biológiai nemüknek megfelelő férfiakat és nőket sorozhatják be.

A Sin Bét nevű izraeli belbiztonsági szolgálat nyomozása után azzal vádolják a három hete őrizetbe vett tizenhat éves izraeli fiatalt, hogy egy palesztin rendszámú autóra dobott kővel tavaly október 12-én, péntek este fejbe talált egy nyolcgyermekes, várandós palesztin nőt, aki sebesülésébe a helyszínen belehalt.

A Ciszjordániában, a főúthoz közeli Rehelim telepesfalu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanuló tizenéves DNS-nyomait megtalálták a halálos sérülést okozó kövön.

A vádirat szerint súlyosbító körülmény, hogy csak palesztin nemzetisége miatt, terror indíttatásból követte el a szándékos vandalizmusként meghatározott bűncselekményt. A kődobálást ideológiai okból, arabokkal szembeni rasszizmus és ellenségesség miatt hajtotta végre.

Aisa Rabi, a 47 éves, nyolcgyermekes palesztin családanya kilencéves lányával és férjével utazott egy autóban, amikor a kő eltalálta. Férje, aki az autót vezette, könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint a számukra ismeretlen, palesztin rendszámtáblás járműre dobott kő közel két kilogramm súlyú volt, és teljes erővel hajították az autó felé, hogy kárt okozzanak az utasok testi épségében, nem törődve egy esetleges halálos sebesüléssel sem.

A kiskorúsága miatt meg nem nevezett izraeli fiatal kihallgatásán hetekig élt a hallgatás jogával, majd amikor szembesítették a DNS-vizsgálat eredményével, ügyvédje tanácsára megszólalt, és azt állította, hogy nyomai azért lehettek a kövön, mert korábban sokat járkált azon a területen, a közeli szikláknál. A rendőrség szerint ez nem zárja ki a feltételezett elkövetők köréből. A nyomozók korábban öt, az úthoz közeli jesivában tanuló fiatalt vettek őrizetbe és hallgattak ki.

Szélsőjobboldali telepesek számos alkalommal tüntettek az elmúlt hetekben a letartóztatások ellen, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bétet. Izraelben az utóbbi években megszigorították az ilyen támadások elkövetőinek büntetését. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kővel dobál autókat.

Lambe a harmincperces filmdrámát a rendőrségi jegyzőkönyvek, a két gyermekkorú elkövető, Jon Venables és Robert Thompson kihallgatásairól készül eredeti magnófelvételek alapján készítette el. A két tízéves fiút 1993-ban egy liverpooli bevásárlóközpontból édesanyjától csalták el és egy vasúti töltésen brutálisan megkínozták, majd agyonverték a kétéves James Bulgert.

A Detainment filmdráma számos nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert és az amerikai filmakadémia már decemberben kiválasztotta rövidfilm kategóriában Oscar-jelölésre a kilenc filmes rövidlistát meghirdetve.

James Bulger szülei már ekkor a film bojkottjára és a jelölési folyamatból való kizárásra szólítottak fel, mondván a hozzátartozókkal senki nem konzultált a film elkészítéséről. Az általuk indított internetes tiltakozást 98 ezren írták alá. Ráadásul szerintük a film egyfajta szimpátiát kelt a gyilkosok iránt.

“Egy dolog filmet készíteni úgy, hegy nem lépnek kapcsolatba a szülőkkel és nem kérik engedélyüket. A másik viszont, hogy egy gyerekkel eljátszatják James életének utolsó óráit, és engem és családomat arra kényszerítenek, hogy ismét átéljük azt” – idézte az anyát a The Guardian című brit napilap honlapja.

“Hollywoodnak szégyellnie kellene magát. Vannak dolgok, amelyekhez nem lenne szabad nyúlni, és egy kisgyermek megölése ezek egyike. Hollywood számára ez csak egy újabb film, de számomra és családom számára egy élő rémálom. A jelölések mögött állók tudták, hogyan érzünk a film és rendezője iránt” – mondta Ralph Bulger, az édesapa a Daily Mirror című brit bulvárlapnak.

A 38 éves Lambe 2012-ben határozta el, hogy filmet készít a ügyről. “Évek óta eszemben járt a Bulger-ügy horrorja. Tizenkét éves voltam, amikor az eset történt, és nagyon az agyamba vésődött. Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” – nyilatkozta a rendező korábban.

Cáfolta, hogy szimpátiát akart volna kelteni a gyilkosok iránt és mint mondta, mentségeket sem akart találni. Nem akarta azt sem, hogy a családnak újabb szenvedést okozzon.

Thompsont és Venablest annak idején meghatározatlan idejű elzárásra ítélték, majd 2001-ben szigorú feltételekkel szabadlábra helyezték, ami hatalmas felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában. Mindkettő új személyazonosságot kapott. Venablest azonban 2010-ben ismét börtönbüntetésre ítélték gyermekpornográfia miatt. 2013-ban szabadulhatott. Jelenleg is börtönben ül, mert tavaly ismét elítélték gyermekpornográfia vádjával.

A másodfokú eljárásban a törvényszék megállapította: a Füzesabonyi Járásbíróság 2017. október 26-án meghozott ítélete az eljárási szabályok betartásával született és megalapozott volt, indokoltan mondták ki a vádlottak bűnösségét, ám cselekményüket részben tévesen minősítették.

A 2014. Újév hajnalán Poroszlón történt verekedés ügyében az Egri Törvényszéken jogerősen úgy határozott, hogy a vádlottak az érintett szórakozóhely előtt állókat nem magyarságuk miatt bántalmazták, hanem azért, mert korábban nem engedték be őket a helyiségben tartott szilveszteri zártkörű rendezvényre. Így tettük közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaságnak minősül. A törvényszék minden más tekintetben helybenhagyta az elsőfokú eljárásban kiszabott ítéletet mindhárom, a járásbíróság döntése ellen fellebbezést benyújtó vádlott esetében.

Ennek megfelelően az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt két év börtönbüntetésre, valamint három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett egy év két hónap börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte.

Feleségét mint az ügy másodrendű vádlottját társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt ugyancsak két év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év börtönbüntetésének végrehajtását is elrendelte.

A harmadrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, könnyű testi sértés vétsége és garázdaság vétsége miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezenkívül esetében is elrendelte az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett, összesen 17 hónapnyi fogházbüntetés végrehajtását.

A vádirat szerint 2014. január elsején hajnali két óra körül a vádlottakat nem engedték be Poroszlón az egyik sörözőbe, mert ott zártkörű rendezvényt tartottak. Ezután távoztak, ám később visszatértek a helyszínre; először az épület előtt állókkal kiabáltak, illetve megfenyegették őket, majd ököllel és üvegekkel támadtak rájuk, eközben folyamatosan a magyar nemzetet sértő kijelentéseket tettek. Miután a sértetteknek sikerült bemenekülniük a szórakozóhelyre, az ittas állapotú harmadrendű vádlott az ajtót berúgva követte őket. A bántalmazás következtében a sértettek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. közösség tagja elleni erőszakot garázdaságnak átminősítve az Egri Törvényszék kedden másodfokon jogerősen helybenhagyta a Füzesabonyi Járásbíróság korábbi ítéletét a 2014. Újév hajnalán, Poroszlón történt verekedés kapcsán indult büntetőügyben.

A beruházás a Széchenyi 2020 program vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységének támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű pályázatból valósul meg.

A tájékoztatás szerint a tervezett új “Mirázs” fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A “Mirázs” rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz egy időben két spektrális tartományban – ultraibolya és infravörös – rögzíteni és elemezni a rakéták sugárzását, ami jelentősen megnöveli a felderítés megbízhatóságát. A jelenleg működő, rakétatámadást felderítő rendszerek többségében csak egy tartományt használnak: vagy az ultraibolyát, vagy az infravöröset. A megbízható rakéta indításjelző berendezések hiánya miatt komoly perspektívát jelent a fejlesztés – olvasható a közleményben.

A várhatóan 2020 április végéig tartó projekt keretében új műszaki, tudományos eredmény kidolgozásával létrejövő “Mirázs” rendszer feladata lesz, hogy pásztázza a környező területet a légijármű alatt, idejében felderítse a rakétaindítást, jelezze a pilóta számára, hogy milyen irányból indították ezt a rakétát, és bekapcsolja az infracsapdákat kilövő rendszert annak érdekében, hogy a repülőgép vagy helikopter felé repülő rakétát ezekre az infracsapdákra vezesse rá. Ekkor a pilóta légelhárítás elleni – kitérő – manővert hajt végre. A rakéta felderítését követően automatikusan kilőtt infracsapdák az infravörös tartományban sugároznak, azonban az a sugárzás nem zavarásként, hanem “csaliként” működik a repülő rakéta számára, hogy a rávezető feje változtassa meg az elfogás tárgyát, átváltson az infracsapdára, és békén hagyja a repülőgépet, vagy a helikoptert – közölték.

Közölték: a repülőeszközök hatékony önvédelme csak a felderítés, észlelés csökkentésével érhető el, és a veszély nemcsak a katonai, hanem a kereskedelmi és utasszállító légijárművekre is ugyanúgy vonatkozik. A fejlesztés eredményeként létrehozandó rendszer számos multi-spektrális tartományban működő adót fog tartalmazni, amely mindegyikében a jelet egy speciális interferenciaszűrőn bontja fel és komplexen dolgozza fel, ennek megfelelően az eredmény is sokkal megbízhatóbb lesz – írták.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a “legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.

“Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

Matvejevszkij azt állította, hogy a 9M729-es “szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott ötszáz kilométeres korlátozást.

A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.

A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá “objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.

Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok “felfüggeszti” az abban való részességét.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Benkő azt mondta, felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy háromezer érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ők ezzel a döntésükkel kihasználták a lehetőséget, tulajdonképpen időt nyertek, hiszen ezzel az eljárással a felmondási idő letöltése nélkül tudták megszüntetni munkaviszonyukat.

A miniszter leszögezte: így a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Az ellenzéki politikusoktól önmérsékletet kért, hogy “hamis híresztelésekkel ne kérdőjelezzék meg” a Honvédkórház dolgozóinak elhivatottságát és az egészségügyi ellátás iránti felelősségérzetüket, ezáltal ne nehezítsék a Honvédkórházban dolgozó orvosok és szakápolók elkötelezett munkáját.

Benkő szerint a honvédséggel kapcsolatos változások nemcsak a technikai eszközök fejlesztéséről és az új jogszabályi környezet megalkotásáról, hanem a katonákról és a honvédségnél dolgozó civil munkatársakról való körültekintőbb gondoskodásról is szólnak. Úgy fogalmazott: a honvédelmi tárca vezetése számára fontos valamennyi dolgozójának – legyen katona vagy polgári foglalkoztatott – megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése. “A mostani döntésekkel a dolgozóink tovább erősítették a tárca és a Honvédség egységét” – mondta a tárcavezető.

Kényszerleszállás közben lezuhant az orosz légierő egy Tu-22M3-as típusú bombázója Murmanszk megyében, a legénység két tagja életét vesztette – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a gép két másik pilótáját kórházban kezelik. A repülőgép hóviharban próbálkozott meg a leszállással. A manőver közben a Tu-22M3-as a leszállópályához csapódott és megsemmisült.

A repülőgép lőszert nem szállított a minisztériumi tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint a 63 éves férfi tavaly márciusban telefonon – álnéven bemutatkozva – azzal kereste meg a 89 éves nőt, hogy a hitközség megbízottjaként segít a megtakarítását biztonságba helyezni, mivel lehallgatják, s a pénze a bankban és otthon is veszélyben van.

A nő hitt a férfinak, és a következő napokban beváltotta értékpapírjait, kivette a bankból devizáját, és megtakarításait az útmutatásnak megfelelően – három részletben – a XIV. kerületi Fogarasi úton található parkban lévő kukában helyezte el. A vádlott a letett pénzt elvette, és telefonon mindig megnyugtatta a sértettet, hogy megtakarítása biztonságba került.

A rendőrök végül tavaly májusban, egy utcai telefonfülkénél fogták el a férfit, aki még több pénzt próbált meg kicsalni a nőtől.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen jelentős kárt okozó, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os dokumentum a békemegállapodás megkötését helyezi előtérbe (a déli Kuril-vonulat Tokió által remélt visszaszolgáltatásával szemben). Az orosz elnök szerint a “gyakorlati és nagyon konstruktív légkörű” megbeszélésen a még “aprólékos munkát igénylő” szerződés ügyének “nem kevés időt” szenteltek. Hangsúlyozta, hogy a megoldásnak kölcsönösen elfogadhatónak és támogathatónak kell lennie, és feladatként nevezte meg a kétoldalú viszony sokoldalú és “új minőségi szinten” való fejlesztését.

Putyin szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, egyebek között a déli Kuril-szigeteken való együttműködés folytatása.

Abe azt hangoztatta, hogy több mint hetven év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára.

A japán miniszterelnök, Putyinhoz hasonlóan, a gazdasági együttműködés fejlesztésének több területéről tett említést. Egyebek között azt is közölte: a felek megállapodtak abban, hogy az egykori japán helyi lakosok leszármazottai számára nyáron újabb charterjáratot indítanak a déli Kuril-szigetekre. Úgy vélekedett, hogy a sírlátogatás lehetővé tétele újabb bizalomerősítő lépés a békeszerződés felé vezető úton.

Abe említést tett a kétoldalú katonai és határvédelmi együttműködés fejlesztéséről is. Közölte, hogy a két ország külügyminiszterei közötti tárgyalások következő fordulóját februárban fogják megtartani, valószínűleg a müncheni nemzetközi biztonsági fórumon.

A japán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a békeszerződés hiánya gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Kyodo hétfőn azt állította, hogy Abe hajlana a békekötésre abban az esetben, ha Tokió visszakapna Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását vitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az “északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.

Orosz részről korábban Tokió értésére adták, hogy Moszkva a békeszerződés feltételének tekinti a második világháború végeredményének és a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitásnak japán elismerését.

Putyin és Abe zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásai több mint három órán át tartottak, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott. Az ezt követő sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, arra a kérdésre, hogy eredményesnek tekinthető-e az újabb orosz-japán csúcs, amely Putyin és Abe 25. tárgyalása volt, így válaszolt: a két vezető még “nem egy tárgyalási fordulót” fog tartani, mert meg kell erősíteniük a kölcsönös bizalmat.

“Ez a légkör teszi majd lehetővé a haladást a fő irányban a békeszerződés megkötése felé” – hangoztatta a szóvivő. Úgy vélekedett, hogy a bizalom légkörének megerősítéséhez “minden lehetséges szférában” fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.

Putyin és Abe novemberben Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió. Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Pawel Adamowiczot január 13-án késelte meg egy paranoid skizofréniában szenvedő férfi, a főpolgármester másnap belehalt sérüléseibe. A hétvégén tömegek kísérték utolsó útjára. A tragikus kimenetelű szabadtéri rendezvényt biztosító cég ügyvezető igazgatóját, Dariusz S.-t hétfőn vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a gyanúsított a merényletet követően két alkalommal hamis tanúvallomást tett.

Közvetlenül Adamowicz megkéselése után Dariusz S. átadott a rendőrségnek egy újságíró-igazolványt, azt állítva, hogy a merénylő, Stefan W. ennek köszönhetően jutott fel a színpadra, ahol a főpolgármester tartózkodott. Az ügyészség az összegyűjtött bizonyítóanyag és a tanúvallomások alapján utóbb megállapította: a gyilkos az átadott újságíró-igazolványt nem használta.

Emellett Dariusz S. az igazolvány kapcsán egy másik biztonsági őrt is hamis tanúvallomásra próbált rábeszélni – derült ki a gdanski kerületi ügyészség közleményeiből. Dariusz S. nem ismerte el bűnösségét. Tettéért nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Előzetes letartóztatását a hatósági tájékoztatás szerint rossz lelkiállapota miatt a kórházban tölti.

Korábbi hatósági közlések szerint a január 13-i szabadtéri eseményt a szervezők a gdanski főpolgármesteri hivatalban nem tömegrendezvényként jelentették be, amelyre az alkalmazottnál szigorúbb biztonsági szabályok vonatkoztak volna. A helyszín biztonságáért ezért a szervezők által bérelt cég volt a felelős. A cégnél a belügyi tárca által kezdeményezett ellenőrzés során számos szabálytalanságot állapítottak meg, ezért visszavonják működési engedélyét.

A rendezvény biztosítására vonatkozó nyomozás a Adamowicz meggyilkolásával kapcsolatos két ügyészségi eljárás egyike. A másik szál az elkövető személyéhez fűződik.

A haláleset miatt szükségessé vált gdanski főpolgármester-választás időpontját Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő március 3-ra tűzte ki. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson nem állít saját jelöltet. Ezt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke múlt héten azzal indokolta, hogy a tavaly őszi helyhatósági választáson az ellenzéki Polgári Platform alapító tagja, Adamowicz egyértelmű győzelmet aratott. A tisztségre a korábbi gdanski első főpolgármester-helyettes, jelenleg a város ideiglenes irányításával megbízott Aleksandra Dulkiewicz pályázik az ellenzéki pártok támogatásával.

A sikeres kísérletben a radar időben észlelte az Izrael középső részén reggel kilőtt ballisztikus rakétát, amit eltalált és megsemmisített az ellene útnak indított elfogó rakétával. “Ez fontos mérföldkövet jelent Izrael védelmi képességében a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta közleményében a védelmi minisztérium.

A Nyíl-3 rendszerét az izraeli légi hadiipar és a légierő együtt dolgozta ki a Pentagonon belül működő amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA). Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

Reuven Rivlin államelnök gratulált a légierőnek a sikeres tesztelés után, amelyre az előzetes tervek szerint, de egy biztonsági szempontból különösen feszült időszakban került sor. A légvédelem Vaskupola nevű rendszere két nappal korábban fogott el egy Golán-fennsíkon lévő izraeli síparadicsomra Szíriából kilőtt iráni rakétát, s a támadást Izrael hétfőn Szíriában lévő iráni célpontok ellen végrehajtott légicsapásokkal torolta meg.

Az izraeli csapásokban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának (OSDH) legfrissebb jelentése szerint 21 ember halt meg, szemben a 11 halottról szóló hétfői közléssel. A halálos áldozatok közül hat a szíriai rezsim katonája volt, de 15 külföldi is életét vesztette, köztük a Szíriában harcoló iráni erők 12 tagja – tette hozzá a nagy-britanniai központú megfigyelő csoport.

Az izraeli hadsereg legutóbb tavaly júniusban hajtott végre rakétavédelmi kísérletet, amelyben ellenőrizték Izrael három szintű, összetett légvédelmének működését: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az Iránból útnak indított rakéták ellen is bevethető Nyíl-3-at tavaly februárban külön is vizsgálták, de akkor nem valódi ballisztikus rakéta, hanem csak szimulált célpont ellen. Ezen kísérlet után az év végéig Alaszkában egy hatalmas és lakatlan területen tovább tesztelték az Izraelben az ország kis területe miatt nem utánozható tényezőket.

A lap állítása szerint a titkos csatornán keresztül folytatott párbeszéd még a legfeszültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok szabadon bocsátását és végső soron előkészítette az utat Donald Trump és Kim Dzsong Un tavaly júniusi, történelminek nevezett szingapúri csúcstalálkozójához.

Ez a titkos kapcsolattartást a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bonyolította, és ennek köszönhetően 2012-ben – tehát az előző elnök, Barack Obama kormányzata idején – két CIA-tisztségviselő is járt Észak-Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines utazott el a kelet-ázsiai országba.

Obama elnökségének utolsó szakaszában ez a kapcsolat “elaludt”. Mike Pompeo, jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette újra, amikor – 2017 augusztusában – két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal.

2018 elejére az amerikai és az észak-koreai hírszerzés képviselői már egy sor nyilvános megbeszélést is tartottak – írta a The Wall Street Journal, megjegyezve, hogy a hírszerzési kapcsolatoknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöttében, mint ahogyan a hírszerzők most is részt vesznek a második csúcstalálkozó előkészítésében. Az amerikai hírszerzés partnere – a The Wall Street Journal állítása szerint – az a Kim Jong Csol volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Trump is.

A lap véleménye szerint azonban nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járultak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez. Ebben segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is.

Információi forrásait a The Wall Street Journal nem nevezte meg, csupán általában hírszerzési forrásokról, valamint az Obama-kormányzat és a Trump-adminisztráció tisztségviselőiről írt. Értesüléseit sem a CIA, sem a külügyminisztérium és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni.

Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert ballisztikusrakéta-bázist azonosított Észak-Koreában. Victor Cha, a tanulmány egyik összeállítója az NBC televíziónak azt mondta: “az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgokról, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra”.

A Nébih – német riasztás alapján – az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy a dennree “zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott termékeiben zellert találtak. Az osztrák gyártású termékekből több mint tíz uniós országba – köztük Magyarországra is – érkezett, és több forgalmazóhoz is került belőlük.

A német nagykereskedő, a dennree Naturkost GmbH termékvisszahívást kezdeményezett. A visszahívás a minőség-megőrzési időtől, valamint tételazonosítótól függetlenül a Nébih honlapján felsorolt valamennyi termékre vonatkozik.

Az Európai Unióban jogszabály írja élő, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni a leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket, így a zellert is.

A Kommerszant című gazdasági napilap weboldala szerint a város egyik iskoláját kiürítették. A város vezetése azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne üljön fel a provokációknak.

Egy magnyitogorszki panelházban december 31-én detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás – történt, amelynek következtében az épület egyik lépcsőháza a tizedik emelettől a földszintig leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt.

A szilveszteri házrobbanást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet pénteken magára vállalta. A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel szemben megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint szakértői a robbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak, és a történtekkel kapcsolatban az összes lehetséges verziót mérlegelve, továbbra is azt valószínűsítik elsődlegesen, hogy háztartási gázrobbanás történt.

Az SZK arra hívta fel a média munkatársait, hogy ne higgyenek a terroristáknak, akik köztudomásúlag világszerte magukkal hozzák összefüggésbe az összes nagy figyelmet felkeltő incidenst.

A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint a Magnyitogorszkban újév napján felrobbant iránytaxi mikrobuszban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét.