Biztonságpiac

A nyomozás adat szerint a 37 éves, budapesti F. Attila két társával együtt hőpapírszalagokat lopott, majd megbízta a szintén 37 éves, fegyverneki Cs. Norbertet, hogy azokból hamis bérleteket készítsen. A hamis jegyeket, bérleteket 26 embernek adták el – írták.

A tájékoztatás szerint a rendőrök F. Attilát és Cs. Norbertet 2016 októberében a IV. kerületben elfogták; a budapesti férfinél akkor több mint 180 ezer forint készpénz és 14 hamis bérletszelvény volt, amelyeken különböző személyiigazolvány-számok szerepeltek. A rendőrök a két elkövető lakásán több mint száz hamis bérletet, hőpapírtekercseket és hőnyomtatót foglaltak le – fűzték hozzá.

Az újpesti rendőrök a két férfit többek között tízrendbeli csalás, hatvanrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, a hőpapírszalag eltulajdonításában részt vevő két férfit rongálás és lopás miatt, a 26 vásárlót pedig szintén hamis magánokirat felhasználása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az eljárás az ügyészségen folytatódik.

Azt, hogy a Cirkon létezik és hogy fejlesztése “a menetrend szerint halad”, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a szerdán az orosz parlament két háza előtt elmondott beszédében. Állítása szerint a Kalibr szárnyas rakéták hordozására alkalmas hajókról vagy tengeralattjárókról felbocsátható, kilencszeres hangsebességgel haladó (a 9 Mach óránként 11025,4 kilométeres, másodpercenként pedig 3,0627 kilométeres sebességet jelent) rakéta hatótávolsága ezer kilométer.

Putyin beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket állít hadrendbe Európában, akkor Moszkva a kifejlesztés alatt álló új hiperszonikus eszközeivel nemcsak a befogadó országokat, hanem azokat a célpontokat is “kénytelen célba venni”, ahol a telepítésről döntöttek.

Az orosz elnök gyakorlatilag arra szólította fel az amerikai döntéshozókat, hogy végezzenek számításokat az új orosz fegyverek sebessége és hatótávolsága alapján, és hogy lássák be: azok hamarabb elérik a céljukat, mint a Moszkvára Európából kilőtt rakéták, amelyek repülési ideje szerinte 10-12 perc. Az állította, hogy az amerikai rakéták Ukrajnába vagy Georgiába telepítése sem jelentene “nagy nyereséget a számukra”.

Putyin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz nukleáris doktrína továbbra sem számol az első csapás lehetőségével – éppen az új fegyverek paramétereinek köszönhetően.

A TASZSZ állami hírügynökség által idézett Vszevolod Hmirov nyugállományú ellentengernagy, a műszaki tudományok kandidátusa azt mondta, hogy az amerikai partoktól 500 kilométerre lévő tengeralattjárókról vagy hadihajókról felbocsátott Cirkon rakéták segítségével öt perc alatt megsemmisíthetők a hadvezetés kulcsfontosságú egyesült államokbeli központjai a partvonaltól számított több mint 500 kilométeres sávban. Mint mondta, egyebek között azok az objektumok is, ahonnan a potenciálisan Európába telepítendő rakétákat irányítanák.

Hmirov úgy vélekedett, hogy ennyi idő alatt a cél felé tartó rakétákat a legjobb esetben csak észlelni lehet, de elfogni már nem. Állítása szerint a Cirkonhoz hasonló hiperszonikus eszközök bármilyen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszert képesek “átütni”, ezért nem lehet ellene védekezni. Az általa vázolt távlati elképzelés szerint ha a Csendes-óceán keleti és az Atlanti-óceán nyugati medencéjében, a nemzetközi vizeken két-három olyan orosz hajó vagy tengeralattjáró cirkálna, amely 40 ilyen rakétát hordoz, akkor ezeknek a központoknak a megsemmisítése garantált.

Alekszadr Mozgovoj, a Nacionalnaja Oborona című katonapolitikai és haditechnikai hetilap szerkesztője az orosz kormánylapnak, a Rosszijszaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy a Cirkon legnagyobb előnye röppályájának stabilitása; a rakéta “rángás és kilengés” nélkül halad a cél felé, ezért megbízhatóan irányítható. Mint mondta, az eszköz képes a nagyobb túlterhelés nélküli manőverezésre, de egyúttal ő is azt hangsúlyozta, hogy az egyenes röppályán haladó Cirkont sem lehet lelőni, mert nincs rá idő.

Az ugyancsak állami Sputnik rádió adásában Konsztantyin Szivkov, az Oroszországi Rakéta- és Tüzérségtudományi Akadémia (RARAN) elnökhelyettese, a haditudományok doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO elhárító rakétarendszerei jelenleg legfeljebb másodperceként egy kilométeres sebességgel haladó célok megsemmisítésére alkalmasak. A Cirkon ezeknél háromszor gyorsabb, ezért elfogásának valószínűsége a százalékezredekkel mérhető, vagyis “elméletileg megsemmisíthetetlen”, és “úgy halad át a rakétavédelmi rendszereken, mind forró kés a vajon”.

Szivkov az mondta, hogy a Cirkon a tengeri hadszíntereken radikálisan megváltoztatja az erőviszonyokat, mert anélkül képes csapást mérni flottakötelékekre, hogy a fedélzeti légierő hatáskörébe érne. Közölte, hogy a Cirkon kilövésére az azonos méretű Onyiksz rakétákat hordozó cirkálók alkalmasak.

A The Insider című orosz ellenzéki hírportál Vagyim Lukasevicset, a Szuhoj fejlesztőiroda volt konstruktőrét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy a Cirkon hiperszonikus sebességű szárnyas rakéta. “Nincs benne semmilyen elvi újdonság. A hiperhangsebesség terén a az elvi újdonság a hiperhangsebességű hajtómű. Ilyen nincs benne. Hagyományos rakétahajtóművei vannak” — nyilatkozott Lukasevics.

A bűnügy vádlottja, egy üllői férfi fél évig Angliában dolgozott, majd 2017 elején tért haza Magyarországra. Elhatározta, hogy itthon úgy fog pénzt szerezni, hogy az Angliában összespórolt pénzét kábítószer, ketamin beszerzésére fordítja, melyet tovább értékesít. A vádlott 2017 szeptemberében száz darab 25 milliliteres ampulla ketamint vásárolt.

A férfi a folyadék formájában megvett ketamint mikrohullámú sütőben porrá alakította. A port nagyjából 0,2 grammos pakettekbe porciózta, és adagonként általában 4-5 ezer forintért árulta az ismerőseinek Üllőn, a lakása közelében. A vádlott a ketamin értékesítésével kapcsolatos találkozókat telefonon vagy internetes közösségi oldalakon egyeztette a vásárlókkal.

A férfit 2017 októberében a Monori Rendőrkapitányság nyomozói akkor fogták el, amikor két vásárlójával üzletelt. A vádlott lakásán megtartott kutatás során folyékony és porrá alakított ketamint, más kábítószereket és digitális mérleget találtak. A vádlott egy hónap alatt mintegy húsz dekagramm ketamint adott el. Ez a kábítószer büntetőjogi értelemben különösen jelentős mennyiség.

A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja a férfit. Az ügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádlottal szemben.

Grybauskaite kétnapos lengyelországi látogatásra érkezett. A két elnök megbeszélését követő sajtókonferencián Duda beszámolt arról, hogy megvitatták többek között biztonságpolitikai témákat, és “egyértelmű” álláspontot fogalmaztak meg az ukrán helyzetre vonatkozóan. “Úgy látjuk, nincs más út. Véget kell vetni a Krím-félsziget, a luhanszki és a donyecki körzet megszállásának, Oroszországnak vissza kell vonulnia onnan” – hangsúlyozta Duda.

Mindkét államfőt az is aggasztja, hogy Fehéroroszország megőrzi-e szuverenitását “keleti szomszédjától”. Moszkva – mint Duda mondta – az utóbbi években “sajnos határozott nagyhatalmi hajlamairól tesz tanúbizonyságot”, ami “Európa e részében fokozza a fenyegetettséget”.

Duda leszögezte: a térségbeli országok az említett orosz törekvésekre a katonai, a biztonsági és az energetikai együttműködéssel próbálnak választ adni.

Az energiabiztonság terén Duda és Grybauskaite határozottan ellenzi az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 felépítését a Balti-tenger alatt. A projekt veszélyezteti az energiabiztonságot nemcsak Lengyelországra és Litvániára, hanem a közép-európai térségre és az egész Európai Unióra nézve is – állapította meg Duda.

Grybauskaite támogatását fejezte ki Varsó igénye iránt, hogy az Egyesült Államok növelje lengyelországi katonai jelenlétét. Szerinte az amerikai fegyveres erők jelenléte Közép-Európában egyaránt szolgálja Lengyelország és Litvánia érdekeit.

Az államfői sajtóértekezlet elején a lengyel és a litván védelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében a 2017 óta Lengyelországban és Litvániában állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljaknak otthont adó lengyel, illetve litván dandárt az északkelet-lengyelországi székhelyű, Nemzetközi Észak-Keleti Hadtest nevű testület parancsnokságának rendelik alá.

Grybauskaite a lengyel szejm és szenátus elnökeivel is találkozott. Tárgyalt Mateusz Morawiecki kormányfővel, majd Andrzej Dudával a kelet-lengyelországi Lublinba utazik, ott Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt a 2014-ben létrejött lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandár (LITPOLUKRBRIG) parancsnokságát látogatják meg.

A France Inter francia közrádió értesülése szerint Fabien Clain fivére, Jean-Michel Clain a légicsapásokban súlyosan megsebesült. A nemzetközi koalíció a terrorszervezet utolsó csoportjait számolja fel Szíria keleti részén. A 41 éves Fabien Claint azonosították a francia nyomozók azon a hangfelvételen, amelyen az Iszlám Állam a párizsi merényletek másnapján elkövetőként jelentkezett. A 38 éves Jean-Michel Clain a felvételen vallási dalokat énekelt.

A francia vizsgálóbírók – miután minden bizonyítékot beszerezték a fivérek érintettségéről – 2018 júniusban adtak ki elfogatóparancsot ellenük.

Fabien Clain és testvérei a dél-franciaországi Toulouse-ban, katolikus családban nőttek fel. A 2000-es évek elején tértek át az iszlám hitre, majd radikalizálódtak és kapcsolatba kerültek a helyi iszlamista körökkel, amelyeket egy szíriai származású francia állampolgár, Olivier Corel vezetett, akire szellemi vezetőjükként tekintettek.

Fabien Clain, dzsihadista nevén Omar, az egyik szervezője volt annak a hálózatnak, amely Irakba küldött iszlamista harcosokat. A férfit ezért 2009 júliusában öt év szabadságvesztésre ítélték Thomas Barnouinnel együtt, aki a francia dzsihadisták fő toborzójának számított Franciaország délnyugati részén. Börtönévei alatt lefoglaltak nála egy levelet, amelyet annak a Mohamed Merahnak írt, akit néhány évvel korábban ismert meg és aki 2012 márciusában három katonát és egy zsidó iskola tanárát és három gyermeket ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban.

Fabien Clain szabadulása után Szíriába utazott, hogy a toulouse-i iszlamista körök több tagjával együtt csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihadistáihoz. Onnan szervezte a francia dzsihadista-jelöltek toborzását. A hatóságok gyanúja szerint a Clain-testvérek eltökéltek voltak az iszlamista harcok folytatásában az Iszlám Állam katonai vereségei ellenére is.

A tilalom vonatkozik egyebek között a katonai egységek beazonosítását, elhelyezkedésük és feladataik meghatározását elősegítő értesülésekre, de a bajtársakra, családtagokra és hozzátartozókra vonatkozó információ megosztására is. A jogszabálytervezet értelmében a katonák és a kiképzésre behívott személyek nem továbbíthatnak a tömegtájékoztatási eszközöknek és nem terjeszthetnek az interneten olyan információt, amellyel felfedik, hogy ők vagy a társaik melyik és milyen rendeltetésű alakulathoz tartoznak.

Az indoklás szerint az orosz haderő tevékenységét, főleg a válságövezetekben, fokozott figyelemmel követik a külföldi hírszerző szolgálatok, valamint terror- és szélsőséges szervezetek is. A szöveget még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, és Vlagyimir Putyinnak is alá kell írnia.

A kelet-ukrajnai válság kitörése, 2014 óta több olyan orosz katonát azonosítottak a közösségi médiában megosztott posztjai alapján, aki részt vett az ottani összecsapásokban, miközben Moszkva következetesen tagadja az orosz beavatkozást.

Miroslav Toman csütörtöki közleményében, amelyben lengyel kollégája, Krzysztof Ardanowski nyilatkozatára reagált, leszögezte: Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. A csehek az intézkedést azután hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ardanowski korábban azt mondta: Prága feleslegesen felfújta az ügyet, s amennyiben a csehek zsarolni fogják Lengyelországot, a lengyelek bevezethetik a hozzájuk érkező cseh sör ellenőrzését.

“A lengyel miniszter kijelentését, hogy eltúloztuk a dolgot, az igazi problémáról való figyelemelterelésnek tartom. Már három héttel ezelőtt felhívtam a figyelmét arra, hogy továbbra sem bízunk a lengyel élelmiszerellenőrzési rendszerben és szükség esetén újabb intézkedéseket is elrendelünk. Miután a cseh piacra 700 kilogramm, veszélyes szalmonellával fertőzött lengyel hús került, reagálnunk kellett” – olvasható a cseh agrárminiszter közleményében.

Toman február 20-án rendkívüli prágai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minden Csehországba behozott lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség közölte, hogy már szerdától szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat.

A széleskörű csehországi húsellenőrzések már napok óta folynak. Azután vezették be őket, miután kiderült, hogy egy lengyelországi vágóhídon illegálisan beteg állatokat vágtak le. Erről a vágóhídról az Európai Unió 11 tagállama importált marhahúst, Csehországba 300 kilogramm került, amelynek többségét megtalálták és megsemmisítették. A cseh laboratóriumi vizsgálatok ennél a húsnál nem találtak fertőzést.

A most ellenőrzött 700 kilogramm fertőzött marhahús egy másik lengyelországi vágóhídról került Csehországba. A csehországi Makro nagykereskedelmi élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállította a lengyelországi marhahús behozatalát.

A 2017-es és 2018-as időszakban az Oroszországi Föderáció területén 24, jelentős visszhangot kiváltó bűntényt követtek el, fegyver és robbanószerkezetek felhasználásával, amelyek tanárok és tanulók különböző fokú sérülésével, valamint emberek, köztük gyerekek halálával jártak – mondta.

Patrusev szerint a tanulók és hallgatók tudatára, illetve magatartására káros hatást gyakorol, hogy az interneten terjed a nacionalizmus, a szeparatizmus és az újnácizmus ideológiája, a bűnözői szubkultúra, valamint az erőszak, az öngyilkosság és a személyes meggazdagodás kultusza. Mint mondta, az iskolákban megszaporodott a rendkívüli helyzetek száma az ott tanulók agresszivitása, türelmetlensége és individualizmusa miatt, valamint amiatt, hogy közülük egyesek semmibe veszik mások jogait.

A tisztségviselő az iskolai erőszak terjedésének okai között nevezte meg a nevelés és megelőzés hiányosságait, és elégtelennek minősítette a család és a “kollektivizmus” értékeinek terjesztését.

Tavaly egy permi iskolai verekedésben 15-en szenvedtek sérüléseket, Ulan-Udéban pedig egy kilencedikes tanuló támadásának következtében kilencen sérültek meg. Októberben egy ámokfutó a kercsi műszaki középiskolában pokolgépet robbantott fel, és tüzet nyitott diáktársaira és tanáraira. Az incidensben 21-en vesztették életüket, több mint félszázan pedig megsebesültek.

Csemezov szerint a rakétákat – amelyek akkor sérültek meg, amikor az őket szállító hajó viharba került – meg kellett semmisíteni. A vonatkozó kétoldalú szerződés értelmében most újakat szerelnek össze helyettük.

Dmitrij Sugajev, a külfölddel való hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSzVTSz) vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország a szerződésnek megfelelően 2020 végéig leszállítja Kínának az Sz-400-as rakétarendszereket, függetlenül a Peking ellen Washington által bevezetett gazdasági büntető intézkedésekre.

Hivatalosan 2015 áprilisában jelentették be, hogy Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni, de az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Az írás szerzői kitértek arra, hogy Polt Péter magyar főügyész a napokban közölte: ukrán állampolgárok honosítása, illetve magyarországi letelepedése ügyében 370 esetben indítottak nyomozást. A bíróságok 108 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül kettő még nem jogerős. Hozzáfűzték, hogy az ellenőrzések főként a nyugdíjasokra irányultak.

Az újságírók szerint a helyzetben az a “legviccesebb”, hogy Budapest eddig maga osztogatta bőkezűen a magyar útleveleket az ukránoknak, nem törődve az ukrán törvények megsértésével, majd a kialakult helyzetet Ukrajna ellen használta fel, például az oktatási törvény körül kialakult vitában, amelyben a magyar kisebbség jogainak csorbításával vádolta Kijevet.

Megjegyezték, hogy az ukrajnai magyarság lélekszámát is mesterségesen megnöveli a magyar kormány, éppen a kettős állampolgároknak kiadott magyar útlevelek számára hivatkozva. Ironikusnak nevezték, hogy miközben Budapest amiatt vádolja jogkorlátozással Kijevet, mert ukrán állampolgárokat ukrán nyelven akar taníttatni az iskolákban, addig saját állampolgárai ellen indít büntetőeljárásokat a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

Az újságírók utánajártak, és találtak olyan hirdetőt az interneten, aki azt ígérte, hogy magyar állampolgárságot intéz ukránoknak egy-másfél hónap alatt. Telefonon felhívták az egyik ilyen hirdetőt, aki először is elmondta, hogy volt már kijevi kliensük. Közölte, hogy az egész összesen 1900 euróba kerül. A magyar nyelvtudással kapcsolatos kérdésre az válaszolta, hogy emiatt ne aggódjanak, van Magyarországon emberük, aki ebben segít.

Dmitro Tuzsanszkij politológus a cikkben kifejtette: a leggyakoribb ok, ami miatt ellenőrzik a kettős állampolgárokat, az az úgynevezett nyugdíjmigráció, mivel a magyar nyugdíjak lényegesen magasabbak az ukrajnaiaknál. Rámutatott arra, hogy míg a magyar származású ukrajnai bevándorlók első hulláma le is telepedett Magyarországon, addig a második hullám már csak felveszi a magyar nyugdíjat, de visszatér Ukrajnába, ahol ebből jobban meg tud élni, sőt, nem egy esetben az ukrán nyugdíját is felveszi.

Szó sincs arról, hogy a kettős állampolgárokkal szembeni vizsgálatokkal a magyar vezetés Kijevhez közeledne, mégis kedvező fejlemény, mert eszerint most már mindkét fél érdekeltté vált a kérdés rendezésében – emelte ki a szakértő.

Ihar Tiskevics nemzetközi és belpolitikai szakértő a Magyarországon indított büntetőeljárások kapcsán rámutatott: előfordulhat, hogy a kettős állampolgárok között a felelősségre vonás elkerülése végett lesznek, akik nyilvánosan lemondanak majd magyar állampolgárságukról. Ukrajnának pedig meg kell védenie állampolgárait, ez pedig újabb diplomáciai problémákat okozhat a két ország között.

Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől. A szóvivő hangsúlyozta, Oroszország továbbra is megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodás rendelkezéseit. Kiemelte, a NATO nem akar újabb hidegháborút, sem újabb fegyverkezési versenyt.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nem először szólítja fel Oroszországot arra, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében.

” A NATO rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos orosz állítások arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy elvonják a figyelmet az INF-szerződés megsértéséről” – mondta. Mint azt a katonai szövetség világosan és többször is hangsúlyozta, a NATO rakétavédelme kizárólag védekező jellegű. A romániai és a lengyelországi telepítések pedig teljes mértékben megfelelnek a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak – közölte a szóvivő.

“Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára” – mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül le.

“Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik” – hangoztatta.

Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem “nyíltan és becsületesen” mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen “kitalált vádak” alapján.

“De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben” – jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.

Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása.

Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából. Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára.

A képviselők egy civil szervezet aktivistáival együtt behatoltak a támaszpont területére, és szimbolikusan elállták a kifutópályát, amelyet a belga légierő F-16-os vadászgépei használnak, közben “Atomfegyvermentes Európát!” feliratú táblákat tartottak a magasba. A zöldpárti frakció tájékoztatása szerint a kontinensen állomásoztatott amerikai atomfegyverek kivonását, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés minden európai uniós tagállam általi ratifikációját és egy európai atomfegyvermentes övezet létrehozását követelték.

A demonstráció résztvevőit őrizetbe vették.

“Az atomfegyverek elavultak az aszimmetrikus és kiberhadviselés korszakában, nincs helyük a 21. századi európai védelempolitikában” – mondta Molly Scott Cato, az egyik őrizetbe vett képviselő.

Párttársa, Michele Rivasi arról számolt be, hogy még ma is 15 ezer nukleáris robbanófej van a világban, s ebből nagyjából húsz a Kleine Brogel bázison található. “Mintha mindenki megfeledkezett volna a jelenlétükről és a veszélyükről, pedig a Belgiumban tárolt bombák között 340 kilotonnás töltetek is vannak, amelyek mintegy 26-szor erősebbek a Hirosimára ledobottnál” – emelte ki.

A kelet-belgiumi Limburg tartományban lévő Kleine Brogel légibázison feltételezések szerint hosszú évek óta amerikai atomfegyvereket tárolnak, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg, igaz, nem is tagadták.

“Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az ovális irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára “az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”. Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy “az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem”. Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – “inkább országunk védelméről beszéljünk”.

Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését.

Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé.

A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót.

Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben.
Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet.

Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.

A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került.

Benallát és Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben.

“Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak “semmilyen kapcsolatban” nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Macron decemberben hivatalos látogatást tett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás.

Az NKM felhívta a figyelmet arra, hogy alkalmazottai és megbízottjai külön kérés nélkül kötelesek felmutatni arcképes igazolványukat. A gázmérőt leolvasó, vagy szerelési munkákat végző dolgozóknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy készpénzt vegyenek át az ügyfelektől, és az NKM semmilyen esetben nem végez helyszínen készpénzben fizetendő munkát – közölte a társaság.

Kiemelték azt is, hogy a cég szerelői nem kötnek helyszíni szerződéseket, az ügyfeleket kéretlenül nem keresik meg. A közlemény szerint a Nemzeti Közművek elhatárolódik minden nem hivatalos úton történő megkereséstől, csalási kísérlettől, ezek felderítésében együttműködik a rendőrséggel.

“Kedden elküldtük a bejelentést a rendőrségre, azt kérve, hogy Szergej Szkripalt és a lányát minősítsék eltűntnek. Az iratokat postán a Julija moszkvai lakhelye szerinti illetékes rendőrséghez juttattuk el” – jelentette ki a hírügynökségnek Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga.

Szergej Szkripalt és lányát sikertelenül próbálták meg megmérgezni tavaly március 4-én az angliai Salisburyben. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal. Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Szergej Szkripallal kapcsolatban, akiről a történtek óta egy fotót sem közöltek, a The Sunday Times legutóbbi számában azt írták, hogy állapota rosszabbra fordult.

Viktorija Szkripal, aki a volt kettős ügynök anyjával együtt Jaroszlavlban lakik, több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A vádirat szerint a 33 éves férfi 2018. május 25-én éjjel a IX. kerületi Nagyvárad térnél leintett egy taxit, majd az utazás közben – minden előzmény nélkül – hátulról megragadta a sofőr ingének nyakát és többször megszúrta, megvágta őt. A taxis – hogy szabaduljon – nagy sebességgel éles manőverekbe kezdett az autóval, de a vádlott tovább szurkálta őt, míg végül az jármű a XX. kerületi Ady Endre térnél lefulladt és megállt.

A sértett ekkor átadta pénztárcáját a támadónak, aki elmenekült a helyszínről. A közleményben megjegyezték, hogy a támadó még azt is ellenőrizte, van-e gyűrű a sofőrön. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Mivel a férfi többszörös erőszakos visszaeső, a törvény a bűncselekményt – kötelezően – életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti.

Federica Mogherini az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően tartott sajtóértekezletén kijelentette, az újabb szankciók bevezetését az indokolja, hogy az unió úgy látja, semmi sem utal arra, hogy Moszkva lépéseket tenne az Ukrajnával fennálló konfliktusa rendezése érdekében.

“Megerősíthetem, hogy politikai konszenzus van a tagállamok között néhány további, célzott korlátozó intézkedés bevezetéséről. A döntést formális elfogadása az elkövetkező napokban megtörténhet” – fogalmazott.

Az unió pozitív fejlődést és annak előremutató eredményeit akarja látni Moszkva részéről, és mindig kész arra, hogy megvizsgálja a helyzetet és az esetleges intézkedéseket. Pillanatnyilag azonban ennek épp az ellenkezője látható: “egyre több a negatív hatás”- mondta Mogherini.

Kijelentette, amíg a helyzet nem javul, a tagállamok “továbbra is egységesek lesznek a már korábban, a Krím annektálása nyomán 2014-ben bevezetett korlátozó intézkedések támogatásában, amelyeket újabbak követhetnek.

Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben az EU “nemcsak szankciókat szabott ki, hanem egységes álláspont szerint fent is tartotta, és folyamatosan meg is újította azokat, mivel nem látott semmiféle szándékot Moszkva részéről a Minszki megállapodások végrehajtására.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd azok eltörlését a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. A korlátozó intézkedések egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

A szankciók emellett 164 ember és 44 vállalkozás uniós számlákon tárolt vagyonát fagyasztja be, valamint tiltja uniós beutazásukat.

A felmérés, amelyet az afganisztáni szovjet csapatkivonás 30. évfordulója alkalmából végeztek el, megállapította, hogy az oroszok 77 százalékának tudomása van a közép-ázsiai ország megszállásáról. A megkérdezettek 72 százaléka nem kíván többet megtudni az ott történtekről, mint amennyivel eddig is tisztában van. Ezzel ellentétes igényt 26 százalék képviselt; azok aránya akik több információt szeretnének az akkori eseményekről a 18 és 24 év közötti korosztály körében a legmagasabb (39 százalék). Egyébként a beavatkozás támogatottsága is ebben a korcsoportban a legmagasabb (48 százalék). A telefonos felmérést egy 1600 fős reprezentatív mintán február 13-án végezték el.

A csapatkivonás évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin az Oroszország Hőse címet adományozta Vlagyimir Koftunnak az Afganisztánban az élete kockáztatásával elvégzett különleges feladatokért. Az afganisztáni háborúban 86-an kapták meg a Szovjetunió Hőse aranycsillagot, közülük 25-en posztumusz.

“A legfontosabb számunkra, hogy emlékezzünk azokra a hősökre, akik internacionalista kötelességüket teljesítették (Afganisztánban)” – elevenítette fel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szovjet szófordulatot. “De ezeket a hősöket senki nem is feledi” – tette hozzá. Peszkov nem kívánta kommentálni azt a kezdeményezést, hogy vissza kellene vonni a szovjet népképviselők kongresszusának (parlamentnek) az inváziót elítélő határozatát.

Az évforduló alkalmából Oroszország számos településén megemlékezést tartottak.

Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke egy interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban első ízben alkalmazta a Szovjetunió ellen a szomszédos ország területéről irreguláris erőkkel vívott háború taktikáját. Úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az Afganisztánban és a kaukázusi háborúban szerzett tapasztalatait felhasználta a szíriai hadművelet és rendezési folyamat megtervezésekor.

A TASZSZ összesítése szerint 1979 és 1989 között a szovjet hadsereg 416 nagyobb hadműveletet hajtott végre Afganisztánban. A közép-ázsiai országban 620 ezer szovjet katona teljesített szolgálatot, közülük mintegy 15 ezer életét vesztette. A hivatalos adatok szerint a Szovjetunió vesztesége haditechnikában 147 tank, 118 repülőgép, 333 helikopter, 1314 páncélozott harcjármű és 433 tüzérségi eszköz volt. A kivonulás előtt a szovjet erők mintegy 2300 objektumot, köztük 179 katonai lakótelepet (32 helyőrséget), 990 páncélozott járművet, 3 ezer gépkocsit, 142 tüzérségi eszközt, 43 sorozatvetőt, 82 aknavetőt, 231 légvédelmi eszközt, 14400 lőfegyvert és 1706 gránátvetőt adtak át az afgán félnek.