Biztonságpiac

Bolton a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalon volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amit telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök “nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”. Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok “jelentős mértékű választ” ad. Amerikai újságírók megkérdeztek egy külügyi tisztségviselőt is a jegyzet jelentőségéről, de a neve elhallgatását kérő tisztségviselő csupán annyit közölt: erről nincsenek információi.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az “ötezer katonáról” szóló feljegyzést.

A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.

Az Országgyűlés honlapján megjelent válasz szerint a megszokott szigorral, de nagyobb számban történtek munkavédelmi ellenőrzések az agrárszektorban. A baleseti helyzet javítása érdekében a munkavédelmi ellenőrzések száma a korábbi évek dupláját tette ki 2018-ban, 1530 munkáltatónál volt vizsgálat.

A munkavédelmi ellenőrzések, főként a kampány és a célvizsgálat eredményeképpen mintegy harmic százalékkal csökkent a halálos balesetek száma 2018-ban az agráriumban.

A kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát, valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető munkakörülmények javuljanak az agráriumban, és a többi ágazatban is – áll az államtitkár válaszában.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

A Nagy László hadbíró ezredes vezette katonai tanács L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást.

A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása iránt fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

A bíró indoklásában hosszasan ecsetelte O. János tizenhatodrendű vádlott beismerő vallomását, amelyet az egész ügy “alfájának és ómegájának” nevezett. A védelem ugyanis a vallomás teljes kizárását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban “jogellenes figyelmeztetés” történt: az ügyészség a tábornoknak büntetlenséget ígért, amit a törvény nem tesz lehetővé. A vád jelentős részben a 80 oldalas vallomásra épült. Miután az ügyészség korrigálta “a törvénysértő figyelmeztetést”, és a vádlott továbbra is fenntartotta a teljes vallomását, az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljes vallomást figyelembe kell venni – mondta a bíró.

A megismételt eljárásban – a másodfokon eljáró Főváros Ítélőtábla iránymutatása szerint – a 80 oldalas vallomásból mintegy 65 oldalt használtak fel – közölte a katonai tanács elnöke, nyomatékosan hozzátéve, hogy több vádlott is tett beismerő vallomást, ami megerősített O. János vallomását.

Fontos kérdés volt a debreceni eljárásban annak tisztázása, hogy miként alakult a tizenhatodrendű vádlott elmeállapota: a szakértők szerint a cselekmények elkövetésekor enyhe, a vallomástételek idején közepes fokú korlátozást állapítottak meg.

Nagy László indoklásában kitért arra az esetre, amikor – a tizenhatodrendű vádlott szavai szerint – a harmadrendű vádlott viszkis dobozban adta át a visszaosztott pénzt az államtitkárnak. A bíróság a bizonyítékokat nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy a másod- és harmadrendű vádlott bűnösségét meg tudja állapítani, azt a tizenhatodrendű vádlott vallomásán kívül semmi nem támasztotta alá, “ami kevés a bűnösség megállapításához”, ezért az ő esetükben teljes felmentő ítélet született – magyarázta a katonai tanács elnöke.

A bíróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, és csak két esetben – az első- és a tizenhatodrendű vádlottat illetően látta helyénvalónak letöltendő szabadságvesztés kiszabását.

Elmondta azt is hogy a magas beosztású katonák cselekedete miatt csorbát szenvedett a honvédség iráni bizalom, ezért minden rendfokozattal rendelkező vádlott esetében a bíróság elrendelte a lefokozást. Miután az évek folyamán az események irányítói több tízmillió forinthoz jutottak, a bíróság 100 ezer forinttól 50 millió forintig terjedő vagyonelkobzással is sújtott vádlottakat – összegezte a katonai tanács elnöke.

Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. A két letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott közül L. István Attila és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, O. János három nap gondolkodási időt kért. Öt vádlott tudomásul vette az ítéletet, nyolcan felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, hárman három nap gondolkodási időt kértek, míg a negyedrendű vádlott, H. András dandártábornok a számára kiszabott 9 millió forint vagyonelkobzás csökkentéséért fellebbezett.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 45 éves férfi 2010-ben a felügyeletére bízott kiskorúról pornográf felvételeket készített, amelyeket otthonában tartott. Emellett 2016 és 2018 között több ezer, kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt szerzett meg és tárolt a számítógépén. A vádlott ezeket az internet böngészők elől elzárt részén, az úgynevezett “darkneten” kutatta fel, és maga is osztott meg ilyen felvételeket.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség az elkövető felügyelete alatt álló személy sérelmére felvétel készítésével, valamint felvétel átadásával és tartásával elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a férfit kilenc év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról – számolt be róla vasárnap a BBC News.

“Mélyen fel vagyunk háborodva. Banksy műve az emlékezés szimbóluma, és mindannyiunk tulajdona: a helyieké, a párizsiaké és a világ összes polgáráé, tőlünk vették el” – írta Twitter-oldalán a Bataclan.

2015 novemberében a koncertterembe betört fegyveres terroristák kilencven embert öltek meg. A teremben éppen egy rockkoncert zajlott, amikor a támadás történt. A lopás péntek éjszaka történt, az AFP jelentése szerint “kapucnis, sarokcsiszolóval felfegyverkezett személyek” követték el, akik egy teherautón szállították el az alkotást.

A világ egyik leghíresebb utcai művészének, Banksynak az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el. Tavaly ősszel egy párizsi Sotheby’s árverésen több mint egymillió fontért (381 millió forintért) vásárolták meg egy ismert munkáját, a Girl With Balloon (Lány léggömbbel) című festményt, amelyet azonban a keretébe titokban beépített iratmegsemmisítő félig ledarált a kalapács leütése után.

A graffitiművész kilétét szűk baráti körén kívül senki sem ismeri. Művei nagyvárosok közterein, utcáin, falain, kapuin jelennek meg, jellegzetes stílusát könnyen fel lehet ismerni. A művész első munkái a 90-es évek elején szülővárosában, Bristolban jelentek meg vonatszerelvényeken és falakon. A 2000-es évektől lépett alkotásaival a szélesebb közönség elé, és már világszerte otthagyta a névjegyét.

Január elején egy tokiói vasútállomáson fedeztek fel egy graffitit, amely nagyon hasonlít Esernyős patkány című korábbi munkájára, ezért a helyi hatóságok biztonságba helyezték, amíg egy szakértő hitelesíti.

A világszerte több mint 1700 vállalati vezető bevonásával elvégzett „A digitális gazdaság védelme: az internet iránti bizalom újjáépítése” című tanulmány az internetes biztonsági kihívások összetettségét vizsgálja, és hangsúlyozza a vezetők egyre fontosabb szerepét a technológia, az üzleti architektúra és az irányítás területén.

A jelentés megállapítja, hogy az átfogó internetes bűnözés egyre jelentősebb kihívást jelent a vállalatoknak az üzleti működés, az innováció, a növekedés, valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetése terén, amely több ezer milliárd dollár kárt is okozhat. A kockázat a csúcstechnológia terén a legmagasabb, ami évente több mint 753 milliárd dollárt jelent, ezután az élettudományok 642 milliárdnyi, valamint a gépkocsigyártás következik 505 milliárd dollárnyi kockázattal.

„Az internetes biztonság kifinomultsága elmarad a kiberbűnözők eszközeitől, amely gyengíti a digitális gazdaságba vetetett bizalmat” – mutatott rá Omar Abbosh, az Accenture kommunikációs, technológiai- és médiaszektorért felelős operatív csoportjának globális vezetője. „Az internetes biztonság erősítéséhez határozott – és néha formabontó – vezetésre van szükség az információbiztonsági vezető (CISO) mellett a vezérigazgató részéről is. Ahhoz, hogy egy vállalat maximálisan védetté váljon az internetes támadásokkal szemben, a cég vezetőjének – amellett, hogy elfogadja a CISO szakmai döntéseit – a biztonságot már a projektek tervezésének első szakaszában be kell építeni, és más üzleti területek vezetőinek is felelősséget kell vállalniuk a vállalat teljes biztonságáért és az adatvédelemért.”

A legfontosabb megállapítások:
• A válaszadók 79 százaléka szerint a digitális gazdaság fejlődésében jelentős akadályt jelenthet, ha hamarosan nem sikerül áttörést elérni az internetes biztonság terén; a válaszadók több mint fele (59 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az internet kiberbiztonsági szempontból egyre megbízhatatlanabb és bizonytalan a veszélyek elleni védekezésben.

• Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) úgy gondolja, hogy a kiberbiztonság veszélyeivel szemben összehangolt és közös fellépésre lesz szükség, mivel egymagában egyetlen szervezet sem tudja megoldani a problémát. A kiberbiztonság miatti aggodalmak erősödésére utal, hogy a vezetők több mint fele (56 százalék) szívesen fogadná, ha egy központi szervezet vagy irányító testület szigorúbb üzleti előírásokat határozna meg ezen a területen.

„Az internetet nem ilyen szintű komplexitásra és digitális környezetre hozták létre, ezért elég egy óvatlan kattintás – a vállalaton belül vagy kívül – ahhoz, hogy valaki áldozatul essen egy végzetes kibertámadásnak” – mutatott rá Kelly Bissell, az Accenture Security ügyvezető igazgatója. „Egyetlen vállalat sem képes egyedül megbirkózni az internetes fenyegetések veszélyeivel. Egy olyan globális problémáról van szó, amely globális megoldást követel, ezért kulcsfontosságú az együttműködés. Az erős és megbízható digitális gazdaságra épülő jövő kialakításához a felsővezetőknek túl kell tekinteniük a szervezeti határokon, partner ökoszisztémákat kell kialakítaniuk és a teljes értéklánc védelmét ki kell építeniük – minden egyes partnerre, beszállítóra és ügyfélre kiterjesztve.”

Az új technológiák gyors megjelenése újabb kihívásokat jelent. A válaszadók 79 százaléka úgy véli, hogy szervezete gyorsabban vezeti be az új technológiákat, mint ahogy az internetes biztonság problémáit képes megoldani, és háromnegyedük (76 százalék) beismeri, hogy a kiberbiztonság területén épp a dolgok internetéhez (IoT) és az ipari dolgok internetéhez (IIoT) hasonló új technológiák miatt csúszott ki kezükből az irányítás. A többség (80 százalék) szerint egyre nehezebb megvédeni cégüket a partnereknél tapasztalt hiányosságok miatt, ami egyáltalán nem meglepő napjaink összetett internetes ökoszisztémájában.

Számos felsővezető kiemelten fontosnak tartja a fogyasztói adatok védelmét. 76 százalék szerint a fogyasztók nem bízhatnak online személyazonosságuk biztonságában és aggódnak amiatt, ha túl sok személyes adatuk érhető el korlátozás nélkül.

Dobi Tamás tájékoztatása szerint az ózdi férfi a lakásában, egy családi vita közben – tükörrel – megsértette a fejét. A sérülthöz mentőt hívtak. A férfi agresszívan viselkedett az őt ellátó ápolókkal, egyiküket megrúgta, és sértő szavakkal illette a mentőszolgálat munkatársait.

Az Ózdi Rendőrkapitányság őrizetbe vette a 26 éves férfit, és javasolta, hogy az ügyészség indítványozza letartóztatását.

A rendőrség egyik fontos feladata az elkövetők beazonosítása és elfogása, az eltűntek felkutatása. Ebben jelentős segítséget nyújtanak azok a lakossági bejelentések, amelyek a keresett személyek hollétére, felbukkanásuk lehetséges helyeire vonatkoznak.

Annak érdekében, hogy a körözési felhívások minél több emberhez eljuthassanak, megújították a nyilvános körözések webfelületét. A police.hu/hu/koral címen elérhető közérdekből nyilvános körözési adatbázis listákba rendezetten böngészhető, illetve kategóriák szerint szűkíthető a találati lista. Indítható keresés például eltűnt emberekre, ellopott állatokra, eltulajdonított járművekre vagy elfogatóparancs alapján körözött személyekre. Újdonság, hogy az egyes körözéseket megnyitva az adatlapok megoszthatók a nagyobb közösségi csatornákon. Amennyiben a police.hu-n megjelenített körözés megszűnik, a posztok beágyazásai is inaktívvá válnak.

Körözési toplista

Az országos körözési toplistában egy időben legfeljebb ötven bűnelkövető szerepelhet. Ennek feltétele például, hogy az elkövetőt:

a) legalább öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűntett miatt elfogatóparanccsal körözik,
b) legalább öt év végrehajtandó szabadságvesztésre jogerősen elítélték és ennek végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
c) ötnél több különböző bűncselekményt követett el, vagy azok elkövetése miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
d) különös, többszörös vagy erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, vagy bűnszervezetben követte el a bűncselekményt, illetve ezek miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
e) az elkövetett bűncselekmény a lakosság biztonságérzetét nagymértékben rontja.

Bejelentések

A körözési adatlapok „Felismeri? Tegyen bejelentést!” gombjára kattintva jelenik meg az online bejelentő űrlap. Itt e-mail formátumban juttathatják el a rendőrséghez az adott körözéssel kapcsolatos információjukat. Bejelentésüket anonim módon is megtehetik, ugyanis az elérhetőségek mezők kitöltése nem kötelező. Azonban a munkákat nagyban segíti, ha megadják a nevüket, e-mail címüket vagy telefonszámukat a felmerülő kérdések tisztázása érdekében. Emellett a rendőrség továbbra is fogadja a bejelentéseket a 112-es segélyhívó számon és a telefontanú +36-80/555-111-es vonalán.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 45 éves férfi 2010-ben a felügyeletére bízott kiskorúról pornográf felvételeket készített, amelyeket otthonában tartott. Emellett 2016 és 2018 között több ezer, kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt szerzett meg és tárolt a számítógépén. A vádlott ezeket az internet böngészők elől elzárt részén, az úgynevezett “darkneten” kutatta fel, és maga is osztott meg ilyen felvételeket.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség az elkövető felügyelete alatt álló személy sérelmére felvétel készítésével, valamint felvétel átadásával és tartásával elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a férfit kilenc év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A találkozón Callamard kéttagú kísérete, Helena Kennedy angol ügyvédnő és Duarte Nuno Vieira portugál igazságügyi orvosszakértő is részt vett.

A küldöttség a hét folyamán Törökországban tartózkodik. Látogatásuk során várhatóan megbeszélést folytatnak Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszterrel, valamint Irfan Fidan isztambuli főügyésszel is.

A Habertürk tekintélyes török hírportál hétfőn azt írta: Callamard kérelmet nyújtott be a szaúdi hatóságoknak, hogy felkereshesse a csaknem négy hónappal ezelőtti gyilkosság helyszínét, az isztambuli szaúdi főkonzulátust, továbbá az ankarai szaúdi nagykövetet, de a jelentéstevő Rijádból egyelőre nem kapott választ a megkeresésre.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága múlt pénteken jelezte, hogy Callamard saját hatáskörében nyomoz, és nem ENSZ-vizsgálatról van szó. Callamard-t az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa törvényen kívüli, önkényes gyilkosságokkal foglalkozó különleges jelentéstevővé nevezte ki. Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy Callamard elsősorban tehát emberi jogi szempontból fogja elbírálni az érintett “államok és egyének felelősségének mértékét, valamint a válaszlépéseket, amelyeket az egyes kormányok tettek” az incidenst követően. A vizsgálatának eredményeit és javaslatait tartalmazó jelentést júniusban nyújtja majd be az emberi jogi tanács elé.

A gyilkosság ügyében a török kormány, az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) és civil szervezetek már korábban is független és nemzetközi vizsgálatot követeltek, António Guterres ENSZ-főtitkár azonban múlt pénteken elmondta, hogy saját jogkörében nem kezdeményezhet vizsgálatot. Annak lefolytatására az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve bizonyos feltételek mellett az ENSZ Közgyűlése hatalmazhatja fel. Guterres hozzátette: eddig egyetlen ország, sem pedig ezek a testületek nem terjesztettek elő erre vonatkozó hivatalos kérést nála.

Cavusoglu múlt csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök utasította a török hatóságokat, hogy tegyenek előkészületeket az ügy nemzetközi szintre viteléhez.

Az isztambuli főügyészség szerint a szaúdi királyi családot élesen bíráló Hasogdzsit október 2-án előre kitervelt módon azonnal megfojtották, mihelyt belépett a szaúdi külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. A gyilkosság hátterében több ország Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst sejti, ami miatt szankciókat hozott Rijád ellen. A szaúdi vezetés kezdetben tagadta az újságíró-gyilkosságot, majd a fokozódó nemzetközi nyomás hatására kijelentette: Hasogdzsi egy spontán dulakodás közben halt meg.

Január elején Szaúd-Arábiában megkezdődött a gyilkossággal vádolt tizenegy gyanúsított pere, akik közül a végrehajtókra, jelenleg legkevesebb öt emberre halálbüntetés vár. Rijád szerint a trónörökös nem tudott előzetesen a gyilkosságról, így nem is gyanúsított a perben. Az eljárás tisztaságában a nemzetközi jogvédő szervezetek kételkednek. Erdogannak az a meggyőződése, hogy a gyilkosságra a szaúdi kormányzat legmagasabb köreiből érkezett a parancs, és többször szorgalmazta a kitervelők elszámoltatását rangjuktól függetlenül.

Az újság szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói mindig úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország továbbra is nagyra értékeli a NATO nyújtotta védelmet, és továbbra is hozzá akar járulni katonáival a szervezet katonai erejéhez, sőt, hajlandó növelni is külföldön bevetendő katonáinak számát, a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország “semleges tudna maradni, mint Ausztria”, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben.

Erről olyan tisztségviselők számoltak be az amerikai lapnak, akik információkkal rendelkeznek a tárgyalásról. A lap vasárnapi jelentése szerint Orbán szóvivője nem válaszolt az ügyet firtató kérdésekre. Egy magas rangú magyar tisztségviselő azonban azt mondta: a miniszterelnök hevesen ellenáll annak, hogy amerikai nyomásra Budapest járuljon hozzá Moszkva és Peking európai befolyásának féken tartásához.

Az Egyesült Államok védelmi együttműködési megállapodásokat köt különböző szövetségeseivel, és ez már egy jó ideje napirenden van Magyarország viszonylatában is. Egy ilyen megállapodás szerint ha amerikai katona bűncselekményt követne el Magyarországon, akkor mindenképpen amerikai bíróság elé állítanák, valamint a Magyarországra szállítandó amerikai katonai felszereléseket egyszerűsített vámeljárás alá vonnák – közölték amerikai tisztségviselők. Washingtonban kezdetben azt gondolták, hogy az erről szóló törvény elfogadása nem ütközik akadályba a magyar parlamentben, hiszen a kormánynak kétharmados többsége van a törvényhozásban. A magyar parlament azonban még hónapok múltán sem fogadta el az erre vonatkozó jogszabályt, amire Orbán különböző, időnként egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott – közölték a lappal meg nem nevezett tisztségviselők.

“Orbán Viktor számára a lényeg, hogy üzleteket akarunk kötni Oroszországgal. És fellázadunk, ha ki akarnak oktatni bennünket arról, hogyan kell viselkednünk Kínával szemben, mintha mi Kína ügynökei volnánk” – mondta egy meg nem nevezett, magas rangú magyar tisztségviselő.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint az amerikai-magyar nézeteltérések fokozott diplomáciai aktivitást váltottak ki, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – aki a múlt héten telefonon beszélt Orbánnal a védelmi együttműködési megállapodásról – azt tervezi, hogy februárban látogatást tesz nála Budapesten.

Erdogan rámutatott: eddig mintegy 300 ezer szíriai tért vissza Törökországból az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő területekre, amelyeken Ankara felszámolta az általa terrorszervezeteknek tartott fegyveres csoportokat, köztük az Azáz, Dzserablúsz és Báb város alkotta háromszögbe, valamint Afrín körzetbe.

A török államfő bizakodását fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Donald Trump által január közepén felvetett, az Eufrátesztől keletre létrehozandó szíriai ütköző övezetbe akár milliók is visszatelepülhetnek.

Mivel Erdogan a beszédében először többes számot használva “biztonsági övezetekről” beszélt, részletekbe pedig nem bocsátkozott, megfogalmazásából nem vált egyértelművé, hogy mely térségekre gondolt pontosan. Érthette alattuk a török haderő ellenőrizte két területet és a Washington által kilátásba helyezett ütköző övezetet, de akár további vidékeket is.

A török bevándorlásügyi főigazgatóság legutóbbi, január 17-i adatai szerint Törökországban 3 millió 632 ezer regisztrált szíriai állampolgár tartózkodik.

Erdogan múlt pénteken jelezte: várhatóan néhány hónapon belül létrejön az a nagyjából harminc kilométer széles biztonsági övezet a török-szíriai határ mentén, amelynek elgondolását Trump tűzte újból napirendre. A török elnök már akkor leszögezte: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében az övezet – mely Törökország védelmét szolgálná a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciával szemben – mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki.

Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, amely több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket az Eufrátesz folyó és az iraki határ között. Ankara úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Törökország neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerét látja az YPG-ben az Iszlám Állam dzsihadistái elleni harcban, és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően az övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan ütközőövezet alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Zubov szerint a CIA számára elsőrendű feladat az orosz rendvédelmi rendszer alkalmazottainak lejáratása. A miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy várhatóan növekedni fog a külföldre költözött és ott tulajdont szerzett oroszokra gyakorolt nyomás.

Kijelentette, hogy a nyugati hírszerző szervek oroszországi régiókban végbemenő lehetséges, szélsőséges vagy terrorista indíttatású fegyveres összecsapások forgatókönyveit tanulmányozzák. A szóba jöhető helyszínek egyike Zubov szerint a Volga mente.

Elmondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nagyszabású provokációra készülhet Tádzsikisztán határai mentén. Beszámolója szerint a terrorszervezet Pakisztánból helikopterrel tömegesen szállítja át fegyvereseit a volt szovjet köztársaságba, ahol “újabb feszültséggóc van kialakulóban”, s onnan menekülthullám indulhat el Oroszország felé.

Az orosz külügyminisztérium pénteken arra figyelmeztette a külföldre utazó orosz állampolgárokat, hogy felkelthetik az amerikai bűnüldöző szervek vagy szakszolgálatok érdeklődését. A tárca szerint 2008 és 2018 között harmadik országokban 46 orosz állampolgárt vettek őrizetbe. A külügyi közlemény arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok és bíróságok előítélettel viszonyulnak a kiadott oroszokhoz, és pszichológiai nyomásgyakorlással igyekeznek információt szerezni tőlük.

A vádirat szerint a két férfi egy másfél literes műanyag palack ginát próbált eladni egy váci utcában, amikor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tetten érte.

A rendőrök kábítószer-kereső kutyával átkutatták a gyanúsítottak házait. Egyikük istállójából műanyag kannákban tárolt, mintegy harminc liter gina és más kábítószer került elő, amit a nyomozók lefoglaltak.

A Váci Járási Ügyészség indítványt tett a két férfi letartóztatásának elrendelésére, szökés veszélyének fennállása miatt. A nyomozási bíró az ügyészi állásponttal egyetértett, és elrendelte a kényszerintézkedést – írták.

Interjújában az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára úgy vélte, hogy nincs jelentőségük azoknak a bírálatoknak, amelyek szerint az amerikai elnök retorikája és egyes cselekedetei alááshatják a katonai szövetséget.

“Trump elnök nagyon világosan fogalmaz, elkötelezettje a NATO-nak, de ugyanakkor egyértelműen közölte, hogy a tagországoknak többet kell költeniük a védelemre” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Leszögezte azt is, hogy a szervezet tagországai beleegyeztek védelmi hozzájárulásuk növelésébe, és ez szerinte erősítette a NATO-t. “Valódi eredményeket látunk, és azt is világosan látjuk, hogy Trump elnök világos üzenetének megvan a hatása” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Az interjú után nem sokkal Trump Twitter-bejegyzésben reagál: “Jens Stoltenberg NATO-főtitkár éppen most közölte, hogy nekem köszönhetően a NATO évekig tartó hanyatlás után minden korábbinál nagyobb összeget teremtett elő a tagállamaitól, ezt hívják tehermegosztásnak. Egységesebb is lett (a NATO). Demokraták és hamishír-gyártók szeretik ennek az ellenkezőjeként bemutatni a helyzetet” – fogalmazott Trump.

Az amerikai elnök – de az alelnök és a külügyminiszter is – korábban gyakran bírálta a NATO-t a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Trump rendszeresen azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok aránytalanul többet költ a szervezetre, mint a többi NATO-tagország, és ez szerinte tarthatatlan.

A szervezet tagországai 2014-ben egyetértettek abban, hogy 2024-ig a hazai össztermékük két százalékának megfelelő összegre megnövelik védelmi kiadásaikat. Az amerikai képviselőház a múlt héten kétpárti határozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja az észak-atlanti szervezetet.

A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen a tárcavezető kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg – magyarázta.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. Magyarország tanult a múltból, és tudja – tette hozzá -, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt.

Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták, és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek.

A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.

Gulyás azt mondta: a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az ember életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is – mondta.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni. A túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre.

Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. “Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára”, hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja – hangoztatta.

A diplomata kiemelte: kötelességük elmondani a történetüket, a zsidóság és az antiszemitizmus történetét. Küldetésük, hogy ne kössenek kompromisszumot az igazsággal és azt kimondják, mert ezzel tartoznak a történelemnek és az áldozatoknak is.

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy fontos év áll előttünk, hiszen márciusban lesz a 75. évfordulója Magyarország náci megszállásának, amely elindította “a szörnyűségbe torkolló események vészjósló láncolatát”, a vészkorszakot. Azon kevesek, akik kisgyermekként élték át az akkori eseményeket, már 80 évnél idősebbek, ezért a közalapítvány fontos célja, hogy minél több emléket rögzítsenek a túlélőktől, hogy “örök bizonyságként megőrizhessék az utókornak” – mutatott rá.

Közölte: a vészkorszak kutatását és oktatását, az emlékezetkultúra formálásával és a tolerancia erősítésével kapcsolatban még rengeteg a teendő, “messze vagyunk még az ideális állapottól”.

Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Auschwitz áldozatainak egyharmada magyar zsidó volt, és feladatként jelölte meg az ő emlékük ápolását és a fiatal generációk oktatását, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg.

Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Erdogan beszédében kifejtette: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében a pufferzóna Törökország védelmét szolgálná, a biztonsági övezet mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki Szíriában. A török elnök egyúttal leszögezte: a zóna létrehozásának folyamatában a tulajdonképpeni irányításnak Törökország kezében kell lennie, Ankarának minden egyéb megoldási javaslat előtt “zárva az ajtaja”. Törökország a biztonsági övezet kialakításához csak logisztikai támogatást vár – tette hozzá Erdogan.

Ankara terrorszervezetnek, védelmi szempontból pedig fenyegetésnek tartja azt a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely az Eufrátesz folyó és az iraki határ között több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket. Törökország emellett úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Ankara neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerének tekinti az YPG-t az Iszlám Állam dzsihadistái ellen folytatott harcban és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Erdogan pénteki felszólalásában a Törökország és Szíria között 1998-ban aláírt adanai megállapodásra hivatkozva jelezte: Ankarának “nincs szüksége senki meghívására, a szerződés megnyitja az utat a török beavatkozás előtt”.

Törökország úgy véli, hogy az adanai egyezmény feljogosítja őt egy újabb szíriai műveletre, miután Damaszkusz vállalásai ellenére nem lépett fel a PKK egyik szíriai “leágazásával”, az YPG-vel szemben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön egy televíziós interjújában azt mondta, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően a mintegy harminc kilométer szélesre tervezett észak-szíriai biztonsági övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan a pufferzóna alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Cavusoglu rámutatott: Törökország a biztonsági övezetet képes lenne akár egymaga kialakítani, ugyanakkor nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok vagy más országok együttműködjenek a folyamatban.

A tábornok harminc éven át szolgált a magyar rendőrségnél – olvasható a közleményben. A teljes testület osztozik a család fájdalmában – tették hozzá. Bezsenyi 2014. július 1-jétől töltötte be posztját.

A pestisracok.hu információi szerint főbe lőtte magát a dandártábornok, aki hosszabb ideje súlyos betegséggel küzdött. Bezsenyi nyomozóként korábban számos nagy ügy, mások mellett Fenyő János médiamágnás megölésének vizsgálatában is részt vett.

Négyessyné Bodó Marianna helyettes szóvivő elmondta: a 65 éves férfi az 1980-as, 1990-es években Budapesten, Tiszaföldváron és Ausztriában vásárolt engedély nélkül lőfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat, amelyeket később különféle rejtekhelyeken tárolt.

Az udvart – névtelen bejelentésre – fémdetektorral átvizsgáló nyomozók húsz centi mélyen egy sörétes duplacsövű puskát, egy magyar gyártmányú revolvert, 73 pisztolytöltényt, 49 kispuskatöltényt, három kézigránátot, 35 sörétes töltényt és kiszóródott lőport találtak. Mindhárom kézigránát száz gramm TNT típusú robbanóanyagot tartalmazott és működőképes volt.

A Kiskőrösi Járási Ügyészség a büntetlen előéletű, szabadlábon lévő vádlottat lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal visszaéléssel vádolja, és börtönbüntetés kiszabását indítványozza rá.

Közleményükben felidézték: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét. A jogszabály – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért egyebek mellett az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőrség végzi.

A jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében megújítják az ügyészségi szervezetet.

Ennek nyomán a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

Ezzel együtt február elsejétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű, regionális ügyészséggé átalakuló ügyészségek.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe tartozik a főváros, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik majd Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye. A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe került Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, míg a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéért felel majd.

A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.

További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén február elsejével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ügyészi szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el továbbá az előkészítő eljárások felügyeletét is a fővárosban – olvasható a közleményben.