Biztonságpiac

A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került.

Benallát és Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben.

“Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak “semmilyen kapcsolatban” nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Macron decemberben hivatalos látogatást tett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás.

Az NKM felhívta a figyelmet arra, hogy alkalmazottai és megbízottjai külön kérés nélkül kötelesek felmutatni arcképes igazolványukat. A gázmérőt leolvasó, vagy szerelési munkákat végző dolgozóknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy készpénzt vegyenek át az ügyfelektől, és az NKM semmilyen esetben nem végez helyszínen készpénzben fizetendő munkát – közölte a társaság.

Kiemelték azt is, hogy a cég szerelői nem kötnek helyszíni szerződéseket, az ügyfeleket kéretlenül nem keresik meg. A közlemény szerint a Nemzeti Közművek elhatárolódik minden nem hivatalos úton történő megkereséstől, csalási kísérlettől, ezek felderítésében együttműködik a rendőrséggel.

“Kedden elküldtük a bejelentést a rendőrségre, azt kérve, hogy Szergej Szkripalt és a lányát minősítsék eltűntnek. Az iratokat postán a Julija moszkvai lakhelye szerinti illetékes rendőrséghez juttattuk el” – jelentette ki a hírügynökségnek Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga.

Szergej Szkripalt és lányát sikertelenül próbálták meg megmérgezni tavaly március 4-én az angliai Salisburyben. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal. Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Szergej Szkripallal kapcsolatban, akiről a történtek óta egy fotót sem közöltek, a The Sunday Times legutóbbi számában azt írták, hogy állapota rosszabbra fordult.

Viktorija Szkripal, aki a volt kettős ügynök anyjával együtt Jaroszlavlban lakik, több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A vádirat szerint a 33 éves férfi 2018. május 25-én éjjel a IX. kerületi Nagyvárad térnél leintett egy taxit, majd az utazás közben – minden előzmény nélkül – hátulról megragadta a sofőr ingének nyakát és többször megszúrta, megvágta őt. A taxis – hogy szabaduljon – nagy sebességgel éles manőverekbe kezdett az autóval, de a vádlott tovább szurkálta őt, míg végül az jármű a XX. kerületi Ady Endre térnél lefulladt és megállt.

A sértett ekkor átadta pénztárcáját a támadónak, aki elmenekült a helyszínről. A közleményben megjegyezték, hogy a támadó még azt is ellenőrizte, van-e gyűrű a sofőrön. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Mivel a férfi többszörös erőszakos visszaeső, a törvény a bűncselekményt – kötelezően – életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti.

Federica Mogherini az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően tartott sajtóértekezletén kijelentette, az újabb szankciók bevezetését az indokolja, hogy az unió úgy látja, semmi sem utal arra, hogy Moszkva lépéseket tenne az Ukrajnával fennálló konfliktusa rendezése érdekében.

“Megerősíthetem, hogy politikai konszenzus van a tagállamok között néhány további, célzott korlátozó intézkedés bevezetéséről. A döntést formális elfogadása az elkövetkező napokban megtörténhet” – fogalmazott.

Az unió pozitív fejlődést és annak előremutató eredményeit akarja látni Moszkva részéről, és mindig kész arra, hogy megvizsgálja a helyzetet és az esetleges intézkedéseket. Pillanatnyilag azonban ennek épp az ellenkezője látható: “egyre több a negatív hatás”- mondta Mogherini.

Kijelentette, amíg a helyzet nem javul, a tagállamok “továbbra is egységesek lesznek a már korábban, a Krím annektálása nyomán 2014-ben bevezetett korlátozó intézkedések támogatásában, amelyeket újabbak követhetnek.

Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben az EU “nemcsak szankciókat szabott ki, hanem egységes álláspont szerint fent is tartotta, és folyamatosan meg is újította azokat, mivel nem látott semmiféle szándékot Moszkva részéről a Minszki megállapodások végrehajtására.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd azok eltörlését a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. A korlátozó intézkedések egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

A szankciók emellett 164 ember és 44 vállalkozás uniós számlákon tárolt vagyonát fagyasztja be, valamint tiltja uniós beutazásukat.

A felmérés, amelyet az afganisztáni szovjet csapatkivonás 30. évfordulója alkalmából végeztek el, megállapította, hogy az oroszok 77 százalékának tudomása van a közép-ázsiai ország megszállásáról. A megkérdezettek 72 százaléka nem kíván többet megtudni az ott történtekről, mint amennyivel eddig is tisztában van. Ezzel ellentétes igényt 26 százalék képviselt; azok aránya akik több információt szeretnének az akkori eseményekről a 18 és 24 év közötti korosztály körében a legmagasabb (39 százalék). Egyébként a beavatkozás támogatottsága is ebben a korcsoportban a legmagasabb (48 százalék). A telefonos felmérést egy 1600 fős reprezentatív mintán február 13-án végezték el.

A csapatkivonás évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin az Oroszország Hőse címet adományozta Vlagyimir Koftunnak az Afganisztánban az élete kockáztatásával elvégzett különleges feladatokért. Az afganisztáni háborúban 86-an kapták meg a Szovjetunió Hőse aranycsillagot, közülük 25-en posztumusz.

“A legfontosabb számunkra, hogy emlékezzünk azokra a hősökre, akik internacionalista kötelességüket teljesítették (Afganisztánban)” – elevenítette fel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szovjet szófordulatot. “De ezeket a hősöket senki nem is feledi” – tette hozzá. Peszkov nem kívánta kommentálni azt a kezdeményezést, hogy vissza kellene vonni a szovjet népképviselők kongresszusának (parlamentnek) az inváziót elítélő határozatát.

Az évforduló alkalmából Oroszország számos településén megemlékezést tartottak.

Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke egy interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban első ízben alkalmazta a Szovjetunió ellen a szomszédos ország területéről irreguláris erőkkel vívott háború taktikáját. Úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az Afganisztánban és a kaukázusi háborúban szerzett tapasztalatait felhasználta a szíriai hadművelet és rendezési folyamat megtervezésekor.

A TASZSZ összesítése szerint 1979 és 1989 között a szovjet hadsereg 416 nagyobb hadműveletet hajtott végre Afganisztánban. A közép-ázsiai országban 620 ezer szovjet katona teljesített szolgálatot, közülük mintegy 15 ezer életét vesztette. A hivatalos adatok szerint a Szovjetunió vesztesége haditechnikában 147 tank, 118 repülőgép, 333 helikopter, 1314 páncélozott harcjármű és 433 tüzérségi eszköz volt. A kivonulás előtt a szovjet erők mintegy 2300 objektumot, köztük 179 katonai lakótelepet (32 helyőrséget), 990 páncélozott járművet, 3 ezer gépkocsit, 142 tüzérségi eszközt, 43 sorozatvetőt, 82 aknavetőt, 231 légvédelmi eszközt, 14400 lőfegyvert és 1706 gránátvetőt adtak át az afgán félnek.

A gibraltári helyi kormány szerint a spanyol járőrhajó brit felségvizeken próbált utasításokat adni két brit kereskedelmi hajónak – jelentette az Europa Press spanyol magánhírügynökség a Gibraltar Chronicle beszámolójára hivatkozva hétfőn.

A cikk szerint a spanyolok azt közölték a part közelében horgonyzó brit hajókkal, hogy megsértették a “békés áthaladás” elvének előírásait, és felszólították őket, hogy hagyják el a spanyol vizeket. Amikor megjelent a brit haditengerészet hajója, a spanyolok elhagyták a helyszínt.

A történteket “ostoba játéknak” minősítette a gibraltári kormány egyik szóvivője, aki szerint ezt “azok játsszák, akik nem fogadják el a brit fennhatóság érinthetetlenségét” Gibraltáron, és azt hiszik, hogy csúfot űzhetnek a nemzetközi jogból” – írták a lapok.

A gibraltári szorosnál időről-időre előállnak a mostanihoz hasonló feszült helyzetek. Legutóbb egy decemberi esetről számolt be a spanyol sajtó, amikor egy spanyol hadihajó úgy haladt el a gibraltári partok közelében, hogy fedélzeti hangszóróiból a spanyol himnusz szólt teljes hangerővel. A helyiek provokációként értékelték az ügyet, amelynek azonban nem lett hivatalos következménye.

Gibraltár fennhatóságának vitája több mint háromszáz éve terheli Spanyolország és Nagy-Britannia viszonyát. Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

Még az EU-tagságról rendezett brit népszavazás előtt felvetették, hogy ha a britek távoznak az unióból, a Spanyolországba ékelt, 6,5 négyzetkilométeres, 33 ezer lakosú Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. A javaslatot nemcsak a brit, de a gibraltári helyi kormány is kezdettől fogva elutasította.

Szombaton mindkét nagyvárosban üzletközpontokkal kapcsolatban érkeztek alaptalannak bizonyult fenyegetések. A Fontanka című szentpétervári hírportál és az RBK gazdasági napilap egybehangzó értesülése szerint a postán befutott üzenetek feladója Vlagyimir Putyinnak adta ki magát.

Korábban, a hét folyamán Moszkvában hasonló ok miatt irodákat, szerkesztőségeket és börtönöket kellett kiüríteni. Február 5-én a fővárosban és környékén több mint harmincezer embert evakuáltak a hatóságok közintézményekből.

Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

A vizsgálatot január 24-én indította a vádhatóság, miután a nunciust azzal vádolta meg a párizsi önkormányzat egyik munkatársa, hogy szexuálisan zaklatta a városházán tartott újévi fogadáson. “Történt egy incidens a diplomáciai testületeknek tartott újévi fogadáson, és a döntés gyorsan megszületett arról, hogy jelezzük az ügyészségnek” – mondta Patrick Klugman, nemzetközi ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.

A tájékoztatás szerint a január 17-én rendezett ünnepségen, amelyre a diplomáciai testületek és a vallási szervezetek képviselői voltak hivatalosak, a 74 éves nuncius, aki 2009 óta teljesít szolgálatot Párizsban, háromszor is fogdosni próbálta – eleinte a kezén, majd a fenekén – a városházának azt a fiatal munkatársát, aki a kíséretével foglalkozott az este folyamán. Az esetnek szemtanúja is volt.

A harminc év körüli sértett a párizsi városháza nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozik, azonnal jelentette feletteseinek, mi történt.

A Vatikán párizsi nagykövetsége egyelőre nem erősítette meg az eljárás megindítását. Ventura, aki a Vatikán karrierdiplomatája és párizsi misszióját megelőzően több afrikai országban, majd Chiliben és Kanadában is dolgozott, diplomáciai mentességet élvez Franciaországban.

A 39 éves Witt 1997 és 2008 között az amerikai légierő különleges ügyekkel foglalkozó hivatalában dolgozott a védelmi minisztériumban, és 2013-ban “ideológiai megfontolásokból” Teheránba menekült.

John Demers, az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője szerdai washingtoni sajtóértekezletén közölte: a gyanú szerint Witt bizalmas katonai hírszerzési információkat adott át az irániaknak, továbbá felfedte egy amerikai hírszerző identitását és titkos kódjait, veszélybe sodorva a leleplezett személy életét.

Az amerikai hatóságok nemzetközi elfogató parancsot adtak ki Witt ellen. Egyúttal vádat emeltek négy iráni állampolgár ellen is, akik számítógépes támadásokat intéztek Witt legalább nyolc egykori munkatársa informatikai rendszere ellen. Az iráni Forradalmi Gárdának dolgozó négy személy kémvírusokat próbált meg telepíteni a Pentagon munkatársainak számítógépeire.

“Szomorú nap ez az Egyesült Államok számára, hiszen egy polgára elárulta az országot. Még szomorúbb, hogy a fegyveres erők egyik tagjáról van szó” – fogalmazott Demers.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be a New Horizon nevű iráni kutatóintézet ellen. A teheráni székhelyű, nemzetközi politikával foglalkozó, magát nem kormányzati szervezetként meghatározó intézmény – a pénzügyminisztérium közlése szerint – konferenciákat szervezett Witt részvételével. Az amerikai kormányzat büntető intézkedéseket hozott egy iráni vállalat ellen is, amely a gyanú szerint részt vett kibertámadásokban.

Az átadás annak a fejlesztésnek az egyik állomása, amelynek során az Európai Unió az Energiahatékonysági Operatív Program keretében az idén 1,5 milliárd forinttal támogatja a magyarországi önkéntes mentőszervezetek, önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. Mukics Dániel, az OKF szóvivője ez alkalomból elmondta: a támogatás nyomán 260 áramfejlesztőt, 260 zagyszivattyút, húsz kárhelymegvilágító reflektort, húsz sátorkészletet, 240 tábori ágyat és hálózsákot, 45 kisteherautót, 45 quadot, kétszáz utánfutót, két targoncát, illetve 962 egyéni és speciális védőfelszerelést vehetnek át az önkéntesek.

A teljes új eszközparkot a nyár közepéig osztja ki az OKF – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy országszerte mintegy 1500 megyei és helyi mentőszervezetben 26 ezer önkéntes végez mentési és kárelhárításai feladatokat, kiegészítve a katasztrófavédelem tevékenységét. A többi között olyan speciális mentési feladatokban vesznek részt, mint eltűnt személyek felkutatása, vízből mentés, viharkárok felszámolása vagy éppen árvíz elleni védekezés – ismertette a szóvivő.

“Aláírom a rendkívüli állapotot, ilyet már korábban is sokszor aláírtak, 1977 óta más elnökök is hirdettek rendkívüli állapotot” – fogalmazott Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián.

Az elnök leszögezte: nem egyszerűen azért kell megépíteni a falat az amerikai-mexikói határon, mert ez szerepelt a választási ígéretei között, hanem mert a déli határokon keresztül – mint fogalmazott – “kábítószerek, emberkereskedők és bűnöző bandák ömlenek az országba”. Hozzátette: “nem ellenőrizzük a határainkat”. Később, újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: “ahol nincsenek államhatárok, ott nincs állam sem”.

Trump hangsúlyozta, hogy “nemzetbiztonsági válság van a déli határon”, és hozzátette, hogy ezt mindenki tudja, kiemelte Nancy Pelosi demokrata párti házelnök és Chuck Schumer a demokraták kisebbségi szenátusi frakcióvezetője nevét.

Közölte: arra számít, hogy döntését bírósági úton támadják meg. Mint fogalmazott: a kormányzat veszíteni fog, azután a fellebbviteli bíróságon is veszít, de az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságra kerül majd, és ott a kormányzatnak adnak majd igazat. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság a kormányzatnak adott igazat.

Trump megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a falépítésre szánt pénzt részben a védelmi minisztérium költségvetéséből csoportosítja át. Azt hangoztatta, hogy néhány tábornok szerint a falépítés fontosabb, mint azok a célok, amelyekre a minisztérium egyébként költené az átcsoportosított összeget.

A sajtókonferencia közben – amikor beszéde után az elnök már a kérdésekre válaszolt – Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitteren tette közzé azt a fekete-fehér fotót, amelyen Trump aláírja a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.

Az elnök sajtókonferenciája után percekkel a Demokrata Párt két kongresszusi vezetője, Pelosi és Schumer szenátusi frakcióvezető bejelentette: a kongresszusban és a bíróságokon “minden rendelkezésre álló” eszközt igénybe vesznek az elnök tervének megakadályozására. A két politikus úgy vélte, hogy a rendkívüli állapot “törvényellenes” és megfosztja a kongresszust a költségvetési kiadások ellenőrzésének jogától. “A kongresszus nem hagyhatja, hogy az elnök megtépázza az alkotmányt”.

Közös közleményében Pelosi és Schumer megismételte korábbi álláspontját, miszerint a déli határokon “nincs rendkívüli állapot”. Sürgették republikánus kollégáikat is, hogy lépjenek fel az elnöki döntés ellen.

Közben New York állam ügyésze jelezte, hogy jogi úton támadja meg a rendkívüli állapot kihirdetését. “Nem fogjuk eltűrni e hatalmi visszaélést, a rendelkezésünkre álló összes jogi eszközzel ellen fogunk állni” – írta közleményében Letitia James demokrata ügyész.

Az Országos Rendőr-főkapitányságon hétfőn adták át a Szent György-emlékérmeket és a jutalmakat a Budapesti Rendőr-főkapitányság tizenkét rendőrének, példamutató helytállásuk és szakmai munkájuk elismeréseként. Az országos rendőrfőkapitány az elfogásban nyújtott segítségért Szent György-emlékérmet és jutalmat adott a Fővárosi Törvényszék fegyveres biztonsági őrének is.

A kitüntetéseket Töreki Sándor vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese adta át.

Az ünnepségen Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője felidézte: február 15-én érkezett a hívás a rendőrség tevékenységirányítási központjába, hogy a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében egy elítélt bántalmazta a büntetés-végrehajtási felügyelőt, elvette fegyverét, és azt egy biztonsági őr fejéhez tartva az utcára menekült, megállított egy autót és vezetőjét fegyverrel kényszerítette arra, hogy segítse a menekülésben.

A főkapitány jelezte: a bejelentés alapján “zárták a szektorokat”, a lehetséges menekülési útvonalakat, ellenőrizték a térfigyelő kamerákat, és felvették a kapcsolatot a Terrorelhárítási Központtal. A Hungária körút környékén figyeltek fel a kollégái a járműre, innen üldözni kezdték a kocsit, amit végül a Szentmihályi út és a Nyírpalota utca kereszteződéséig követtek. Itt az elkövető kiugrott a járműből, további gépkocsit akart szerezni, dulakodás kezdődött, végül a rendőrök öt célzott lövéssel ártalmatlanná tették.

Terdik hangsúlyozta: a tevékenységirányítási központ gyors helyzetfelismerése, az információk gyors átadása, a pontos helyzetfelismerés, a rendőrök higgadtsága az üldözés során hozzájárult, hogy sem civilek, sem rendőrök nem sérültek meg. Kiemelte: az elkövetőt 35 percen belül elfogták, a férfi ezalatt nyolc különféle bűncselekményt követett el.

A főkapitány szerint köszönet illeti a tevékenységirányítási központ dolgozóit, a társszerveket és az elfogásban közreműködőket is. A mentők pénteken életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba a 35 éves Sz. Károlyt., akit jelenleg intenzív osztályon ápolnak.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szerint nem hibázott a felügyelő, akinek elvette a fegyverét az elítélt, mert a bírósági tárgyalás elején az eljáró bíró úgy rendelkezett: vegyék le a bilincset a fogvatartott kezéről. Az elítélt ezt kihasználva támadta meg az őt előállító biztonsági felügyelőt. A bíróság pedig korábban közölte: szabályosan járt el a bíróság, amikor úgy rendelkezett, hogy ha nincs akadálya, az előállító büntetés-végrehajtási őr vegye le a vádlott kezéről a bilincset, hiszen ilyen esetekben is rajta marad a fogoly kezén az úgynevezett vezetőbilincs, amivel a büntetés-végrehajtási őr akadályozni tudja “a nem helyénvaló mozgását”.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2019) kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások tavaly nyolcvanmilliárd dollárral 1670 milliárd dollárra emelkedtek. A londoni kutatóintézet tanulmánya szerint a védelmi kiadások tavalyi nominális növekedésének több mint a felét az Egyesült Államok adta: az amerikai katonai kiadások csaknem 45 milliárd dollárral 643,3 milliárd dollárra emelkedtek 2018-ban.

Az IISS szakértői hangsúlyozzák a tanulmányban, hogy az amerikai védelmi költségvetés tavalyi emelésének mértéke megközelítette Németország teljes védelmi kiadását, amely 45,7 milliárd dollárnak felelt meg. Az a 45 milliárd dolláros összeg, amennyivel az amerikai védelmi kiadások tavaly emelkedtek, önmagában a világ tízedik legnagyobb védelmi költségvetése lenne – áll az IISS pénteken bemutatott tanulmányában.

A londoni kutatóműhely kimutatása szerint az európai NATO-szövetségesek védelmi kiadásai tavaly átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek.

Az IISS-jelentés felidézi ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok ennek ellenére a védelmi kiadások még további növelésére igyekszik rászorítani az európai NATO-országokat, és Donald Trump már tavaly azt követelte, hogy minden NATO-szövetséges “azonnal” érje el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szintet.

Az IISS londoni szakértőinek számításai szerint azonban Trump e követelésének teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy az európai NATO-tagállamok 102 milliárd dollárral emeljék védelmi költségvetésüket az előirányzott katonai kiadásokon felül. Az elemzőműhely tanulmánya szerint ez azt jelentené, hogy az európai NATO-szövetségeseknek a tavalyi 4,2 százalékos növelés helyett egyszerre 38 százalékkal kellett volna emelniük katonai kiadásaikat, ha Trump követelésének megfelelően “azonnal” el akarták volna érni a hazai össztermékük két százalékával egyenlő védelmi költségvetési értéket.

Az IISS tanulmánya szerint a NATO megalakulásának 70. évfordulóját nemcsak külső szereplők, például Oroszország destabilizálási kísérletei árnyékolják be, hanem belülről fakadó bizonytalanságok is. Trump megnyilatkozásai kérdőjelessé tették, hogy a jelenlegi amerikai kormány mennyire becsüli meg saját szövetségesi rendszerét, és ez nyugtalanságot keltett a partnerországok körében, amelyek évtizedek óta Washington stratégiai megbízhatóságára építenek.

Mindezek ellenére azonban az Egyesült Államoknak változatlanul központi szerepe van Európa védelmében, és Trump kirohanásaitól függetlenül az amerikai kormány továbbra is biztosítja az európai földrész védelméhez szükséges finanszírozást és felszerelést – áll az IISS pénteken Londonban ismertetett éves világjelentésében.

A legbefolyásosabb republikánus politikusok között számon tartott szenátor a konferenciának a transzatlanti védelmi szövetség jövőjéről szóló pódiumbeszélgetésén elmondta, hogy a NATO mindig is “‘jó partnere volt az Egyesült Államoknak”.

Ezt jelzi, hogy a szövetségesek a 2001. szeptember 11-én végrehajtott iszlamista merényletek után kiálltak a megtámadott Egyesült Államok mellett. A merényletek megmutatták, hogy az óceánok nem nyújtanak biztonságot, a technológiai fejlődés révén “az odaát villámgyorsan ideát lehet”.

Ezért Washingtonnak szövetségesekre van szüksége, akikre számíthat, ha baj van. “Mindig el is mondom az elnöknek, hogy a NATO az Egyesült Államok történetének legjobb befektetése” – jegyezte meg Graham.

Az elnök szoros szövetségeseként ismert dél-karolinai szenátor hozzátette: azt is igyekszik Donald Trump lelkére kötni, hogy a multilateralizmus – a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon nyugvó intézése – mindig jobb, mint amikor valamely szereplő egyedül, a többiekre tekintet nélkül próbál előrelépni.

Mint mondta, Trump ugyan “nehezen kezelhető”, de Washington európai szövetségeseinek nincs miért aggódniuk, mert “a kongresszus imádja a NATO-t”. Ezt az elkötelezettséget mutatja az is, hogy a törvényhozásból egy több mint ötven fős küldöttség vesz részt az MSC-n, és eljött Jared Kushner elnöki tanácsadó – Trump veje – és felesége, Ivanka Trump is – mondta Graham.

A lakástüzeket a leggyakrabban a fűtőberendezések és az elektromos berendezések meghibásodása, illetve konyhai tűzeset, valamint az ágyban történő dohányzás okozta. Kiemelték, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz az országban. Huszonnégy eset áldozatot is követelt.

Közölték, valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk, mint például a tűz, a robbanás, a villámcsapás, a szélvihar, a felhőszakadás, a jégeső, az árvíz, a földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak akkor tud nyújtani a biztosító, ha az egyén a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyát megfelelő értéken vonja be a fedezetbe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma 4 millió 439 ezer 959 volt, vagyis a lakások több mint hetven százaléka volt biztosított.

A közlemény szerint mindez azonban azt is jelenti, hogy több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káreseményt követően, ráadásul a meglévő lakásbiztosításoknál is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így ha baj történik, azzal szembesülhetnek, hogy a károknak csak töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Az új tiszthelyettesekkel egy időben tíz olyan tűzoltó tisztjelölt is esküt tett, akik még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói. Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója hangsúlyozta: a katasztrófavédelem kibővült feladatainak végrehajtásához stabil, jól képzett, elkötelezett személyi állomány szükséges.

Ezt szolgálja az egységes, megújult belügyi képzés rendszere, illetve a kormányzat az NKE-n kialakította a tisztképzést biztosító katasztrófavédelmi intézetet is – mondta. Ugyanakkor – folytatta – az új szolgálati törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az NKE hallgatói már tanulmányaik közben tisztjelölti jogviszonyban kapcsolódjanak a katasztrófavédelemhez.

Ez pedig biztosítja a kiszámítható életpálya megkezdését – vélekedett a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy a társadalom tiszteli és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet napi munkájuk során tesznek a tűzoltók. Nem véletlen, hogy a hivatás a foglalkozások elismertségi listájának élén szerepel – tette hozzá.

Továbbá, a társadalmi elismertség mellett biztos egzisztenciát is jelent – mondta Papp.

Clement Vandenborre-t azzal vádolják, hogy bizalmas információkat adott át a szerb társszolgálat egyik munkatársának, aki az ügyészség és az illetékes parlamenti bizottság feltételezése szerint kettős ügynökként az orosz hírszerzésnek is dolgozik, illetve azzal, hogy titkos iratokat semmisített meg – írta a De Morgen című belga napilap. Egyes források szerint ugyanakkor belső hatalmi harcok állnak az ügy mögött.

Vandenborre negyven éve a szakmában dolgozik, mintegy kilencven kémelhárító tartozott az általa vezetett részleghez. A történtekről az EUObserver brüsszeli hírportál is beszámolt, kiemelve, különösen nagy kockázatot jelent, hogy Brüsszelben van a székhelye az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Bár a két nemzetközi szervezet intézményeinek védelmét a belga polgári titkosszolgálat, illetve a saját belső egységeik hivatottak ellátni, egy ilyen magas rangú kémfőnök beszervezése ennek ellenére is komoly biztonsági veszélynek számítana.

Brüsszelben körülbelül 250 kínai és 200 orosz kém tevékenykedik az Európai Unió külügyi szolgálatának egy belső jelentése szerint, amelyet nemrég ismertetett egy német újság. Az osztrák hírszerzés vezetője úgy vélekedett, hogy a belga főváros már nagyobb “kémfészek”, mint a korábban a legfőbb európai központnak számító Bécs.

Tájékoztatása szerint a XV. kerületben történt lövöldözésben megsérült középkorú férfit súlyos, életveszélyes állapotban vitték az intézetbe. Szakszerű ellátása megtörtént, állapotát stabilizálták, jelenleg az intenzív osztályon ápolják – tette hozzá az osztályvezető főorvos. A 35 éves Sz. Károly a Fővárosi Törvényszék V. kerületi, Markó utcai épületében ítélethirdetés után támadta meg a biztonsági felügyelőt, akinek a fegyverét is sikerült elvennie.

A szökött rab az épületből kiérve megállított egy autót, és vezetőjét fegyverrel kényszerítette arra, hogy segítse a menekülésben. A rendőrség ezután elrendelte a főváros rendőri zárását, és hajszát indított a menekülő férfi elfogására. A rabot végül a XV. kerületi Szentmihályi út és Nyírpalota út kereszteződésénél sikerült feltartóztatni.

Mivel a rendőrök felszólítására, majd figyelmeztető lövéseire nem állt meg, a rendőrök többször rálőttek a férfira, majd elfogták. A mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.

Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta, hogy Kína felemelkedésében “van lehetőség a partnerségre és a politikai párbeszédre”. A kalózok ellen Szomália partjainál folytatott küzdelem ügyében volt is már példa az együttműködésre, és a NATO fegyveres erői rendszeres kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel.

Azonban nem egy tagországot tölt el aggodalommal Kína “egyre erőteljesebb befektetési tevékenysége a kritikus infrastruktúra, például az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) területén” – mondta a főtitkár.

Jobban fel kell tárni és meg kell érteni “Kína befolyásának kiterjedtségét, és hogy mit jelent ez biztonságunkra nézve” – tette hozzá Jens Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországoknak együtt, egységesen kell cselekedniük ebben az ügyben.

Felszólalásában és az utána következő pódiumbeszélgetésen elsősorban az Egyesült Államok és európai NATO-szövetségesei kapcsolatáról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikiai-orosz szerződés (INF) kürüli helyzetről beszélt, megerősítve a NATO korábban elfoglalt álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy Washington nem fordult el Európától, és Donald Trump amerikai elnök nem tartja idejétmúltnak a NATO-t. Ezt mutatja például, hogy a szövetség történetében először állomásoznak majd Európában olyan NATO-erők, amelyek minden pillanatban hadra foghatók. Ezek az egységek nem lesznek nagyon nagy létszámúak, nagyjából ezer katonából állnak majd, de erejük számottevő lesz. Az egyik Lengyelországban állomásozik majd és amerikai vezetés alatt áll, a másik bázisa Lettországban lesz és kanadai parancsnokság irányítja – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Aláhúzta: Európa kiemelten fontos az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, számukra a kontinens jelentősége jóval túlmutat a határain. Így például az afganisztáni küldetésben súlyosan megsebesülő katonákat a németországi Ramstein légi támaszpontra szállítják ápolásra, az amerikai hadseregnek az afrikai tevékenységét összehangoló parancsnoksága pedig nem Afrika területén működik, hanem szintén Németországban, Stuttgartban – mutatott rá a NATO főtitkára.

Mint mondta, az amerikai jelenlét Európában nemcsak a kontinens biztonságát szolgálja, hanem “platformot is teremt az amerikai biztonsági érdekek érvényesítéséhez”.

A NATO az Egyesült Államok számára 28, és Észak-Macedónia csatlakozásával rövidesen 29 “barátot és szövetségest” jelent, ami Kína felemelkedésével összefüggésben is fontos. Az ázsiai ország nagyságát, kiterjedését és világpolitikai befolyásának növekedését tekintve az Egyesült Államok számára igen kedvező, “jó dolog, hogy van 29 barátja”, akik együtt a világ összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) felével rendelkeznek – fogalmazott a NATO főtitkára.

Az INF-szerződéssel kapcsolatban megerősítette, hogy a NATO közösen, egységesen dönt és cselekszik az ügyben, és nem áll szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer telepítése Európában.