Biztonságpiac

A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értik, amiben például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

A számítógépes bűnözés szolgáltatásként sem ismeretlen a kiberbiztonsági szakértők előtt, az interneten zsarolóvírusok széles skálája elérhető, mivel a bűnözők pénzért kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy infrastruktúrájukat a feketepiacon. Ahogy a legális szoftverek esetében, a zsarolóvírusoknál is vannak rendszeres frissítések, technikai támogatás, valamint távoli vezérlő szerverekhez (C&C) való hozzáférés és számos fizetési lehetőség.

Az elemzés példaként említi, hogy a Ranion oldalain megvehető egyik zsarolóvírus havi vagy éves előfizetéssel is elérhető. Számos lehetőség áll a bűnözők rendelkezésre, egyre alacsonyabb árakon: a legolcsóbb egyhónapos csomag például alig 120 dollár (körülbelül 33 ezer forint), míg a legdrágább sem kerül többe 900 dollárnál egy teljes évre. Ezek az árak a külön megvásárolt szolgáltatásokkal 1900 dollárig is felmehetnek – írták.

Egy másik fizetési modellben a vásárlók a kártevőt és a c&c infrastruktúrát ingyen kapják, és a beérkező váltságdíjakból kér részesedést az eladó. Bármelyik megoldást választják, a bűnözőknek a vírusok terjesztésével is foglalkozniuk kell. El kell juttatniuk a zsarolóvírust az áldozatokhoz, általában kéretlen levelek vagy sérülékeny szervereken, távoli asztali protokoll (RDP) segítségével.

Az ESET szakértői kiemelik: több olyan szolgáltatás áll rendelkezésre a dark weben, az internet sötét oldalán, ami hitelesítő adatokat árusít a világ különböző részein lévő szerverekhez RDP segítségével. Az árak 8-15 dollár között mozognak szerverenként és országonként. Az érdeklődők kereshetnek operációs rendszer szerint, illetve az alapján is, hogy melyik fizetési oldal felhasználóinak van hozzáférése az adott szerverhez.

Egyes kiberbűnözők, akik botneteket, vagy feltört számítógépek hálózatait hozták létre, bérbe adják a spamek, vagy a támadások végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a sikeres adathalász támadásokat futtató bűnözők általában nem kockáztatnak az ellopott fiókok használatával. Számukra már az is nyereséges és biztonságosabb, ha a számlákat más bűnözőknek értékesítik. Ezek ára általában az ellopott számlán található hitelkeret tíz százaléka – ahogy a való életben az orgazda is a lopott, rabolt javakért cserébe csak keveset hajlandó fizetni a várható kockázatok miatt. A szakértők szerint néhány eladó boldogan mutatja be referenciaként eszközeit és a hamis oldalakat, amelyeket adathalászatra használnak.

Az elemzés szerint nyilvánvaló, hogy a nem is annyira rejtőzködő kiberbűnözők nyereséges iparágat hoztak létre, ami a marketingtől kezdve az ügyfélszolgálatokon át, a frissítésekig és a felhasználói kézikönyvekig minden hagyományos üzleti ágat magában foglal. Megjegyzik azt is, hogy bár ezeken a felületeken sok vevő akad, az igazi nyereséget a kiterjedt infrastruktúrával és a jól működő szolgáltatásokkal rendelkező “nagy halak” realizálják.

A kártevőkhöz kapcsolódó iparág már nem egy új, innovatív trend, hanem inkább a szoftvergyártókhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők által kínált szoftverek, termékek és szolgáltatások leginkább az értékesítés, a marketing és a terjesztés révén válnak nyereségessé – összegzik a szakértők, hozzátéve: egy incidens miatt mindenkit érhet valamilyen kár, a kibervédelem közös ügy, amire érdemes áldozni.

A kísérletet az Egyesült Államok nyugati partvidékétől mintegy 6500 kilométernyire fekvő Marshall-szigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshall-szigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette.

Az eredményes kísérletről szólva Samuel Greaves tábornok, az MDA vezetője újságíróknak elmondta: a két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Észak-Korea próbált ki. A tábornok hangsúlyozta: a sikeres kísérlet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok “érdemleges és hiteles elrettentő erővel rendelkezik egy nagyon is valós fenyegetéssel szemben”.

Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét, és 2017-ben bejelentette, hogy képes nukleáris robbanófejjel ellátni az Egyesült Államokat is elérő interkontinentális ballisztikus rakétát. A Pentagon (védelmi minisztérium) felügyelete alá tartozó Rakétavédelmi Ügynökség 2004-ben hajtott végre először rakétavédelmi tesztet, akkor még – az elhárító rakéta hibája miatt – sikertelenül.

Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította: a vállalatirányításában és belső kontrollrendszerében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, és a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű.

Ennek nyomán a kormány támogatja Balatonszepezd önkormányzatát annak érdekében, hogy az ingatlant megvásárolja és felújítsa. A határozat értelmében az ingatlant interaktív hadtörténeti emlékközponttá alakítják. E célra az idei költségvetésből 150 millió forintot biztosítanak.

Kratochvil a Székely Hadosztály parancsnoka 1869-ben született Brünnben. Első világháborús hőstetteiért később (1929-ben) megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1946-ban halt meg Budapesten.

“Mind nagyobb léptéket ölt az úgynevezett +telefonos terrorizmus+. Az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés érkezett, a legtöbb közülük külföldről” – mondta.

Sajtójelentések szerint múlt hétfőn névtelen, később hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt a moszkvai metróhálózat több mint kétszáz megállóját, az osztankinói tévétornyot, valamint egy tévé- és egy rádióstúdiót kellett átkutatni. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz, bankfiókokra, bevásárlóközpontokra és közintézményekre vonatkozó, valótlan bejelentés érkezett.

Patrusev az Izvesztyija-interjúban arra a kérdésre, hogy a terrorelhárítás terén elért sikerek fényében nem lehetne-e enyhíteni a repülőtereken és a tömegrendezvényeken bevezetett biztonsági intézkedéseken, úgy vélekedett, hogy ezekhez már hozzászoktak az emberek, és természetesnek tekintik őket. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági készültségnek összhangban kell lennie a továbbra is valós terrorfenyegetéssel. Elmondta, hogy 2018-ban 35 “terrorista irányultságú bűncselekményt”, köztük 19 terrortámadást sikerült megakadályozni.

Az elektronikus fejlesztések nem csak a költséghatékonyabb ügyintézést teszik lehetővé, de a biztonságot is növelik, hiszen a vádlottat anélkül is meg lehet hallgatni, hogy elhagyná a büntetés-végrehajtási intézetet; a tárgyalás helyszínétől messzebb élő tanúknak sem kell utazniuk – mondta.

Hozzáfűzte: a rendszer kiépítését a Belügyminisztériummal közös projekt keretében kezdték meg, eddig 72 digitális végpontot létesítettek, az elmúlt hat hónapban 650 távmeghallgatást végeztek ezen a módon a bíróságok.

Gyarmathy szólt arról is, hogy szintén ez év második felében “élesedik” az e-akta rendszer, amelyet a bírák már használnak, de hamarosan elérhetővé tesznek az ügyfelek számára is. A kiépülő elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – vagy a megbízott jogi képviselő – a nap huszonnégy órájában az interneten keresztül el tudja érni a ügyében keletkezett, elektronikusan rögzített dokumentumokat, amelyekből jelenleg több mint 22 millió található a megnyitni tervezett programban.

Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék elnöke elmondta: 2018-ban összesen több mint 22 ezer 263 ügy érkezett a törvényszékre, amelyeknek döntő többségét egy éven belül sikerült befejezni, az ügyhátralék aránya az előző évhez képest tovább csökkent.

Továbbra is komoly kihívást jelent elmondása szerint a Szombathelyi Törvényszék számára a büntetés-végrehajtási ügyek nagy száma. A megyeszékhelyen található az egyik legnagyobb országos büntetés-végrehajtási intézet. Andor Szabolcs azt mondta, 2013 óta az ilyen ügyek száma megduplázódott, 2018-ban meghaladta a 2700-at.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évhez képest összességében tíz százalékkal csökkent a Szombathelyi Törvényszékről a Győri Táblabíróságra került ügyek száma, ami – noha az eljárási szabályok változása is ebbe az irányba hatott – azt is jelzi, hogy a vasi bíróságok szakszerűen dolgoztak, főként a peren kívüli ügyekben és polgári peres ügyekben tovább csökkent a felekben fellebbezési hajlandóság.

Hozzáfűzte: a nem peres ügyekben tavaly az előző évhez képest egyharmadával csökkent a hatályon kívül helyezések száma, a polgári peres ügyekben 44 százalék körüli, a büntetőügyekben 40 százalékos a táblabíróság által teljes egészében helyben hagyott ítéletek száma, ami szavai szerint a legjobb arány a régióban.

Jelölési problémák miatt a 17 termékből 14-nél indult hatósági eljárás. A kisebb jelölési hibák miatt a Nébih figyelmezteti az élelmiszer-vállalkozókat, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi őket a hibák javítására, a súlyosabbnak számító jelölési problémák miatt hat zabkására élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek.

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján 17 zabkását, ezen belül 5 natúr, 12 csokoládés és csokoládé ízű zabkását ellenőriztek biztonsági és minőségi szempontok szerint. Közölték: mikotoxin szennyezettség miatt két zabkását már a teszt legelején ki kellett zárni. A Nébih szakemberei ezeknél a termékeknél azonnal megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A felelős vállalkozások a hatósággal együttműködésben maradéktalanul eleget tettek az előírt teendőknek.

A Nébih ellenőrizte a termékek allergénjeit is, emellett a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérjetartalom, az édesítőszer-, valamint az ásványi anyag mérésére is sor került. A termékek megfeleltek az előírásoknak, valamint a csomagolásukon feltüntetett allergénekre vonatkozó állításoknak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a zab avenin nevű fehérjéje a gluténérzékenyek nagy részénél nem okoz egészségügyi problémát, fontos kiemelni, hogy az előállítás során búzával, árpával illetve rozzsal mégis könnyen szennyeződhet, amit a nem gluténmentesként jelölt termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazoltak. Három termék csomagolásán hirdették a gluténmentességet, amelyek a laboratóriumi eredmények alapján valóban mentesek voltak, így a gluténérzékeny vásárlóknak az ilyen vállaltan mentes zabkásákat kell keresniük.

Mindezek mellett a hivatal szakemberei kifogásolták az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, valamint az összetevők megtévesztő vagy helytelen jelölését is. Egy zabkásánál a magyar nyelvű jelölésen felültetett tápértékadatok eltértek az úgynevezett termékspecifikációban szereplő és a német nyelvű jelölésen feltüntetett értékektől – közölte a hivatal.

Miskolczi Csanád rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője az ünnepségen elmondta, a kormány 2016-os döntésének értelmében a határőrizet megerősítésére háromezer új státusszal emelkedett a Készenléti Rendőrség létszáma, a bővülés eredményeképpen a meglévő hét mellett további nyolc határvadász bevetési osztályt hoztak létre vidéki székhelyeken.

A kabinet 2017-ben és 2018-ban összesen 96,9 milliárd forintot fordított a rendőri létszám feltöltésére, a szükséges felszerelések beszerzésére és a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Az ezredes hozzátette, 2018 közepére felvették a háromezer főt, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi székhelyen megkezdődött az elhelyezési körletek felépítése; tavaly Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden, idén pedig Debrecenben és Kiskunhalason adtak át az új épületeket.

Nyírbátorban 309 készenléti rendőr lát el szolgálatot, az új elhelyezési objektum biztosítja az állomány megfelelő bevetési képességének fenntartását szolgáló kulturált elhelyezést – hangsúlyozta Miskolczi Csanád.

Elmondta, a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségének területén felépített, csaknem hétezer négyzetméter alapterületű két új elhelyezési épület egyikében a 110 pihenőkörletet, klimatizált irodákat, teakonyhákat, raktárakat, hat fegyverszobát, eligazító helységet, kondicionáló termet alakították ki, a másik épületblokkban kapott helyet a kétágyas szobákkal épített garzonszálló. A lakókörletek minikonyhával és vizesblokkal felszereltek.

A Balogh János országos rendőrfőkapitány jelenlétében megtartott átadási ünnepségen Simon Miklós, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta, az egykori honvédlaktanyában szolgáló katonákra, határőrökre és rendőrökre mindig is büszke volt Nyírbátor és a környező települések lakossága.

A térség közbiztonsága jelentősen javult az elmúlt években, ezért köszönet illeti a helyben szolgáló készenléti rendőröket, valamint az állampolgársági és bevándorlási hivatal befogadó állomásán dolgozó munkatársait – fogalmazott Simon.

A képviselő felidézte, a helyiek nem örültek annak, hogy 2005-ben a nyírbátori laktanyába költöztették az idegenrendészeti közösségi szállást, de szavai szerint azonban annak sem lehet örülni, hogy – utalva az Iszlám Állam a helyi menekültügyi központban a napokban elfogott tagjára – “itt igen kemény terroristák, illetve terroristagyanús elemek is elvegyülnek az itt lévő illegális bevándorlók között”.

A körlet fejlesztésével viszont javulnak az itt szolgáló határrendészek munkafeltételei, a szolgálati lakások kialakításával pedig a fiatal rendőrök lakhatási feltételei váltak kedvezőbbé, ami segíti a fiatalok letelepedését – mondta el Simon.

A rendőrségi beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban 9,8 százalékkal – 62 870-ről 56 739-re – csökkent.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a BRFK sikeres évet zárt, az elmúlt kilenc évet tekintve tavaly volt a legalacsonyabb a bűncselekmények száma Budapesten. Tovább csökkent a lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább negatívan befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma – tette hozzá.

A jövő év fő feladatai között jelölte meg, hogy a kábítószer elleni küzdelem során a kínálati oldalt csökkentsék, minél több kábítószer-kereskedőt fogjanak el. Továbbá a gyalogos járőrszolgálatot előtérbe kívánják helyezni 2019-ben, mert “a látható rendőrség” visszatartó erőt jelenthet a közterületi bűncselekményekkel szemben.

Terdik fejlesztendő területként beszélt a baleset-megelőzésről, ugyanis a sérüléssel járó balesetek száma az elmúlt kilenc évben nem csökkent. Közölte azt is, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje – ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti – 2018-ban átlagosan 12 perc volt. A rendőrfőkapitány kitért arra is, hogy a BRFK-nál április elsejével létrejön egy olyan szervezeti egység, amelynek feladata az eltulajdonítottak dolgok mielőbbi visszajuttatása a jogos tulajdonosoknak.

Tarlós István főpolgármester a főváros nevében köszönetet mondott a BRFK vezetőinek és munkatársainak az egész éves munkájukért.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017-es 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt. A testi sértések száma 2,5 százalékos csökkenést mutat: 2017-ben 2048, 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma nem változott a fővárosban, három-három ilyen történt 2017-ben és 2018-ban is, a súlyos testi sértéseké egy százalékkal nőtt (1124-ről 1135-re).

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal – 2766-ra – emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 31,7 százalékkal nőtt, 167-ről 220-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2017-ben 25 552, 2018-ban 18 727 esetet regisztráltak – olvasható a dokumentumban.

Az autólopások száma 50,7 százalékkal csökkent (998-ról 492-re) a főváros kerületeiben tavaly a 2017-es év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 48 százalékkal (1768-ról 920-ra) esett vissza. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent. A rablások száma is csökkent, 270-ről 240-re, ami 11,1 százalékos visszaesést jelent.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásokban a nyomozás eredményessége 2018-ban az előző évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Kitértek arra, hogy Budapesten 2018-ban a személyi sérüléses balesetek száma a 2017-es adatokhoz viszonyítva 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Tarcsa Csaba jelenleg – március 31-ig – a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Április elsejei hatállyal nevezték ki a KR NNI igazgatójának.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével április 1-jei hatállyal Fellegi Norbertet bízták meg, aki jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vezetője.

A KR NNI korábbi igazgatója – 2014. július 1-jétől – Bezsenyi Mihály volt, aki januárban vesztette életét.

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két újabb gyalogos és egy tüzérdandárral erősítették meg az övezet környékén állomásozó csapatokat, amelyeket gyakorlatozásból irányítottak át a térségbe. Az izraeli közszolgálati rádió értesülése szerint ezek a csapatok mindenképp Gázához készültek a hét végére várható tömegtüntetések miatt, de a reggeli rakétatámadás miatt előrehozták az átcsoportosítást.

A hadsereg álláspontja szerint rakétát az övezet déli részéről, Rafiah mellett, egy Hamász birtokolta kilövőállásból a Hamász katonái indították, és ezért ők a felelősek érte. A reggel bevetett, 120 kilométeres hatótávolságú rakétát az izraeli katonai tűzszerészek szerint a Hamász műhelyében, a Gázai övezetben gyártották, az iráni gyártmányú Fadzsr-5 rakéta másolásával.

A rádió szerint a válaszcsapásra készülve tartalékosok behívása is megkezdődött, de egyelőre csak a légierő és a hírszerzés, valamint a vaskupola légvédelmi egységek személyzete körében. A Hamász azt közölte, hogy a viharos időjárás miatt felmerült technikai hiba okozta a rakéta kilövését. A tíz nappal ezelőtt Tel-Avivra kilőtt két rakéta után is tévedésre hivatkoztak.

Izrael lezárta a személyforgalmat szolgáló erezi és az áruforgalmat átengedő, Kerem Salomnál lévő átkelőhelyeket a Gázai övezet felé, valamint lecsökkentették a földközi tengeri halászati övezetet az övezetben élő halászok számára – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.

Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.

Handó szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, “a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt. Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.

“Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.

Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria. “Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.

“A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák.

A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. “A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.

Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.

Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.

A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. “Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.

Emlékeztetett: a Terrorelhárítási Központ (TEK) által elfogott férfi eddig átcsúszott minden ellenőrzésen. Görög tartózkodási engedélyt kapott, amit az Európai Unióban használhatott, de kiderült, hogy Szíriában tömeggyilkosságokat terveztek és vezettek. Nógrádi úgy fogalmazott: nem fog kiderülni, hogy az információ melyik országból érkezett, de a történtek azt mutatják, hogy elkezdődött Európában az együttműködés.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet szétesőben van. Tagjai mindent megtesznek, hogy lehetőség szerint Európában fogják el őket; ha itt kerülnek börtönbe, az “nyaralás” ahhoz képest, ahogy Szíriában vagy Irakban bánnának velük – fejtette ki.

A szakértő szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz Európában, hogy hogyan lehet megszabadulni a “túlélő” terroristáktól, mert ezek az emberek napi terrorfenyegetést jelentenek.

Német hírportálok beszámolói szerint a gyanúsítottakat egy kora reggel kezdődött nagyszabású rendőri műveletben fogták el Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartományban. A Hessen tartományi bűnügyi hivatal irányításával végrehajtott razziában mintegy kétszáz rendőr vett részt, köztük terrorelhárítók.

A hatóságok feltételezése szerint a csoportnak három vezetője van, egy offenbachi illetőségű 21 éves fiatalember és egy 31 éves wiesbadeni testvérpár. A szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus hívei, lőfegyverekkel és egy nehéz járművel akartak merényletet végrehajtani, céljuk az volt, hogy kioltsák minél több hitetlennek tartott, nem muszlim vallású ember életét. Fel is vették a kapcsolatot fegyverkereskedőkkel, béreltek egy járművet és gyűjtést kezdtek a fegyverek megvásárlására és a merénylet egyéb költségeire.

A rendőrök a több helyszínen tartott házkutatásokon lefoglaltak több mint húszezer euró (6,3 millió forint) készpénzt, több kést, kisebb mennyiségű kábítószert, valamint iratokat és adathordozókat. Az eljárás egyelőre tíz ember ellen irányul, 20 és 42 év közöttiek, terrorizmus finanszírozásával és bűncselekményre szövetkezéssel gyanúsítják őket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi – a hatóság vezetője, Holger Münch által egy februári konferencián ismertetett – adatai szerint hét iszlamista motivációjú merényletet akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású németországi terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta.

A hatóságok mintegy 750 terrorveszélyes embert tartanak nyilván, közülük 450-en tartózkodnak Németországban, ebből 120-an börtönben – mondta a BKA elnöke.

Turcsánné Molnár Katalinnak, a Székesfehérvári Törvényszék elnökének közleménye szerint a törvényszéken a másodfokú polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban az éven túli perek száma csökkent, a másodfokú ügyek egy éven belül befejezésre kerültek. A peres és nemperes ügyekben együttesen 46 655-ot fejeztek be a Fejér megyei bíróságok. 2018-ban a bíróságokra összesen 8537 peres ügy érkezett, és ennél jóval többet, 10 031-et befejeztek.

Az összes befejezett peres ügy 82 százaléka első fokon egy éven, másodfokon hat hónapon belül befejeződött, ami emelkedés az előző évihez képest. A büntetőügyek 82,3 százaléka, míg a civilisztikai ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. A 2019-es tervek között szerepel az elhúzódó ügyek számának további csökkentése minden ügyszakban, valamint az év végén elindult tárgyalótermi távmeghallgató rendszer bővítése a székesfehérvári, bicskei, dunaújvárosi járásbíróságon.

A Székesfehérvári Törvényszéken harmincegy, a járásbíróságokon ötvenegy, míg a közigazgatási és munkaügyi bíróságon négy bíró teljesít szolgálatot – olvasható a közleményben.

A Magyar Hadtudományi Társaság 1990-ben alakult közhasznú szervezet, melynek csaknem hatszáz tagja van. A társaság feladatának tekinti a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programhoz kapcsolódó kutatások végzését, a NATO-csatlakozás húszéves és az EU-tagság 15 éves évfordulójával összefüggő tudományos és népszerűsítő programok szervezését – olvasható a társaság közleményében.

A főigazgató elmondta, áprilisban állhatnak szolgálatba az új mentőhelikopterek. A szolgálat összesen kilenc ilyen géppel rendelkezik majd, az első három érkezhet a jövő hónapban. A korszerű helikoptereket felszerelték meteorológiai radarral, robotpilótával, lélegeztető- és újraélesztő berendezésekkel, illetve ultrahanggal.

Az OMSZ múlt szombati közleménye szerint az EC135P2+ típusú gép váltja fel az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket.

Mint írták, Magyarország korábban nem rendelkezett tartalék helikopterrel, szükség esetén azt is az osztrák bérbeadónak kellett biztosítania, ezzel szemben a kilenc új gép révén esetleges műszaki hiba sem okoz átmeneti leállást a mentésben, vagyis fejlődhet a légimentés rendelkezésre állása és területi lefedettsége is.

A 13-as kereskedelmi tévé szakértői szerint a hadsereg kihívás előtt áll: egyértelmű, hogy kemény választ kell adnia, de lehetőleg úgy, hogy ne sodorja háborúba Izraelt két héttel a parlamenti választások előtt. A híradások szerint várhatóan a légierő hajtja majd végre a válaszcsapásokat. A tévében megszólaló szakértők azt feltételezik, hogy a palesztin lakosságú Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet vezetői a várható izraeli rakétatámadások elől a föld alatti alagútrendszerbe húzódtak.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök közölte, hogy megszakítja egyesült államokbeli útját. Az elkövetkező órákban találkozik Donald Trumppal, majd azonnal hazautazik. Netanjahu gyalázatos bűnténynek nevezte a rakétatámadást, és maga is kemény izraeli válaszcsapást helyezett kilátásba. A kormányfő lemondta beszédét a legbefolyásosabb Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC) szokásos éves konferenciáján.

Az ellenzéki Kék-Fehér pártot vezető Beni Ganz volt vezérkari főnök keményen bírálta a miniszterelnök gázai politikáját. Úgy fogalmazott hogy “Netanjahu elvesztette a biztonságot, s aki váltságdíjat fizet a Hamásznak, és nem veszi fel a harcot, az rakétákat kap”. Ganz arra utalhatott, hogy Jeruzsálem egyetértésével Szaúd-Arábia pénzzel segítette a Hamászt.

Abban egyetértenek a megszólaltatott katonai szakértők, hogy az izraeli-palesztin viszály fokozódására lehet számítani, de egyelőre nem világos, hogy már a közelgő izraeli választások előtt, befolyásolva annak kimenetelét, vagy utána.

A Tel-Aviv és Haifa közötti Saron térség térségben lévő Mismeret falu mintegy nyolcvan kilométerre található a Gázai övezettől, Tel-Avivtól északkeletre. A helyi közszolgálati rádió beszámolója szerint a falu lakói közül sokan nem hallották a légvédelmi szirénákat, és reggel 5 óra 20 perckor egy hatalmas robbanás hangjára ébredtek fel, amely megremegtette a település minden házát. A hadsereg illetékesei vizsgálják, miért nem lépett működésbe a Vaskupola légvédelmi rendszer.

A Fadzsr-5 típusú gázai rakéta becsapódása szinte teljesen romba döntötte az ötszobás, kétszintes családi házat, majd tűz ütött ki az épületben. A ház lakói hallották a szirénát, ezért még időben a biztonsági betonszobába mentek, és ezért viszonylag könnyebb sebesüléseket szenvedtek.

A mentőszolgálat azt közölte, hogy egy 59 és egy 30 éves nő közepes sebesüléseket, egy 30 éves férfi, egy 12 éves kislány, egy 3 éves kisfiú és egy másfél éves csecsemő pedig könnyebben sebesült meg. Gázából sem a Hamász, sem az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet nem jelentkezett az Izrael elleni rakétatámadás elkövetőjeként.

Izrael 2014-es ötvennapos gázai háborúja óta nem fordult elő, hogy Tel-Aviv környékét érte volna rakétatámadás. Legutóbb tíz nappal ezelőtt lőttek ki a Gázai övezetből két rakétát Tel-Aviv felé, de nem csapódtak be. Akkor Izrael válaszcsapásában száz, a Hamászhoz tartozó katonai célpontot támadott, és már másnap tűzszünetet kötöttek, miután a terrorszervezet azt állította, hogy véletlenül, a kilövőállás karbantartási munkálatai miatt szabadultak el a kilőtt rakéták.

A hétfői váratlan rakétatámadást többen azzal magyarázzák, hogy vasárnap a Kciot börtönben a Hamász szervezethez tartozó foglyok megkéseltek két börtönőrt. Ezzel bosszulták meg, hogy a börtönhatóságok technológiai eszközökkel újabban megakadályozzák a becsempészett telefonok működését, és ezért megszakadt kapcsolatuk a külvilággal.

A támadás ellenére az iskolákat megnyitják a környéken, de a pedagógusok osztályfőnöki órán vitatják meg a történteket a gyerekekkel. Tal Russzó nyugalmazott tábornok, a Munkapárt listájának második helyén álló politikus szerint a gázai katasztrofális humanitárius helyzet is felelős a történtekért, ezért gazdasági intézkedésekkel mérsékelni kell a gázai szegénységet. A palesztin övezet szomszédságában már több napja éjszakai tüntetésék zajlottak a határnál, a tiltakozók hanggránátokkal is próbálták megzavarni a szomszédos izraeli településeken élők nyugalmát.

A hónap végén lesz a föld napja, amelyre a palesztinok minden évben Izrael elleni tüntetésekkel készülnek, ráadásul tavaly március 30-án kezdődött a határ menti tüntetéssorozat, s ennek egyéves évfordulóján, pénteken nagy tüntetésre lehet számítani. A múlt héten három napon át voltak tüntetések az övezetben a drágaság és a megélhetési nehézségek miatt, a demonstrációkat a Hamász keményen elfojtotta. Az izraeli szakértők szerint az övezet vezetői szándékosan fordítják a tömegek haragját Izrael ellen.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált ellenőrzés kedden 7 órakor kezdődik és 24 órán át tart.

Az akció célja a személyszállító vonatokon, vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint az ellenük történő hatékony fellépés, a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken, illetve a pályaudvarokon – áll a közleményben.

A TEK közleményében azt írta: F. Haszan korábbi bűnös tevékenységének feltárása érdekében a magyar terrorelhárítás együttműködik az Europollal, több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával.

Mint kifejtették: F. Haszan 2016-ban hagyta el Szíriát, Görögországban menekült kérelmet nyújtott be, melyet a hatóságok elfogadtak. A szíriai férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Az említett – szabályosan kiállított – okirattal utazott, a rendelkezésre álló információk szerint Magyarországra érkezését megelőzően Európa több országában is megfordult.

A férfi a korábbi fogva tartási helyén, a nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban a még idegenrendészeti őrizetben lévő F. Haszan demonstratívan fekete öltözékben járt, mint az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, de nem vett részt a közös imákon. Mivel az őrzött állomáson elhelyezettekkel konfliktusba került, illetve össze is verekedett, ezért az azóta őrizetben lévő F. Haszant a rendőrségi fogdában kiemelt figyelemmel kísérik.

A TEK feljelentése alapján elrendelt eljárásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség indítványt tesz a gyanúsított letartóztatására – ismertették.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség terrorizmus gyanúja miatt, kitoloncolás során őrizetbe vett Magyarországon egy szír férfit, aki három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja, és 2016-ban kivégzésekben vett részt.