Biztonságpiac

Az amerikai elnök Twitter-üzenetében tájékoztatott Nielsen távozásáról. Közölte azt is, hogy Kevin McAleenan, a vám- és határőrizeti szervek (CBP) vezetője lesz a belbiztonsági tárca ügyvivő minisztere.

A The Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozó információi szerint Nielsen – aki pénteken elkísérte az elnököt a mexikói határhoz – vasárnap a kora délutáni órákban a Fehér Házban találkozott Trumppal és Mick Mulvaney ügyvezető kabinetfőnökkel. A megbeszélés témája eredetileg a migrációs helyzet volt, valamint a bevándorlási hivatal (ICE) élére jelölt Ron Vitiello jelöltségének visszavonása. Nielsent a The Wall Street Journal információi szerint meglepetésként érte a hír, hogy távoznia kell posztjáról.

Az első kommentárok szerint Donald Trump elégedetlen volt a belbiztonsági minisztérium munkájával. Az NBC televízió kormányzati forrásokból származó értesülései szerint Nielsen támogatottsága a kormányzaton belül is gyönge volt. “Nielsen már a kinevezése pillanatától egy katasztrófa volt, hibát hibára halmozott” – idézte az NBC a Bennie Thompson demokrata párti képviselő, a képviselőház belbiztonsági bizottságának elnöke által kiadott közleményt.

A Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa is megelégedettséggel fogadta Nielsen távozásának hírét. A kaliforniai Kamala Harris szenátor Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy “régóta ideje volt” Nielsen távozásának. Harris úgy vélte, hogy Nielsen “félrevezette az amerikai népet, és védelmezte Trump gyermekeket és szüleiket szétszakító embertelen politikáját”. A massachusettsi Elizabeth Warren szenátor – szintén Twitteren – azt írta, hogy Nielsen teljesen alkalmatlan volt a belbiztonsági minisztérium vezetésére, és “szégyellnie kellene magát” az eddig vállalt szerepéért.

Chuck Schumer, a demokraták kisebbségben lévő szenátusi frakciójának vezetője mikroblog-bejegyzésében azt hangsúlyozta: “ha már a kormányzat legradikálisabb hangjai sem eléggé radikálisak Trump elnöknek, akkor jobb, ha tudjuk, hogy (Trump) teljesen elvesztette kapcsolatát az amerikai néppel”.

Ron Johnson, wisconsini republikánus szenátor közleményében azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok déli határain válság van, ezért “szilárd, jól informált és hatékony vezetésre van szükség a kormányzatban és a kongresszusban a határ biztonságának és a bevándorlási problémáknak a megoldásához”.

A Fox televízió kommentátora úgy tudja: Trump azt mondta, a minisztérium élére egy “nagyon kemény zsarut” akart. Az amerikai médiában már tavaly novemberben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy Trump meneszti Nielsent, mert a miniszternek nincs határozott elképzelése a migránskérdés rendezéséről.

A 46 éves Nielsen 2017 decembere óta vezette a belbiztonsági minisztériumot, amely hatáskörében tartozik Trump egyes, legvitatottabb politikai elképzeléseinek a megvalósítása, mint például a fal építése a mexikói határon.

A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint a ZDF német országos köztelevízióval, a BBC brit közszolgálati médiatársasággal és a La Repubblica című olasz lappal közösen végzett munkájuk alapján az eddig ismertnél kiterjedtebbek a német politikusokra irányuló orosz befolyásszerzési törekvések.

Ezt jelzi egy 2017 áprilisában, a legutóbbi Bundestag-választást felvezető kampány előtti hónapokban az orosz elnöki adminisztráció felső szintjén terjesztett feljegyzés, amely arról szól, hogy miként lehet destabilizálni európai uniós tagállamokat és hogyan lehet a propaganda révén elterjeszteni a Kreml álláspontjának, érdekeinek megfelelő nézeteket.

A “konkrét projektek” között szerepel a német nyilvánosságban mindig is oroszbarát nézeteket hangoztató Markus Frohnmaier AfD-s politikus, képviselőjelölt támogatása. A dokumentumban jelentősnek ítélték a politikus esélyét a bejutásra, és arra a megállapításra jutottak, hogy “teljes mértékben ellenőrzés alatt álló képviselő lesz a Bundestagban”.

Frohnmaier ügyvéde útján közölte, hogy soha nem kért és nem is kapott támogatást orosz politikai, gazdasági vagy civiltársadalmi körökből.

Januári német sajtóbeszámolók szerint Frohnmaier képviselői irodájának egy volt munkatársa, Manuel Ochsenreiter lehetett az ötletadója a KMKSZ székháza elleni Molotov-koktélos támadásnak, amely a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását célozhatta. A provokáció orosz érdekeket szolgálhatott. Ochsenreiter alaptalannak nevezte a beszámolókban tett állításokat, és távozott a képviselői stábból, Frohnmaier közlése szerint munkaviszonyát saját kérésére szüntették meg.

Az idegméreggel tavaly márciusban próbálták megölni a délnyugat-angliai Salisbury városában Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt. A merényletkísérletet mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják.

Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Sunday Mirror című vasárnapi baloldali brit lap kezdeményezésére Jakovenko a londoni orosz nagykövetségen fogadta a továbbra is súlyos beteg Rowley-t. Rowley a lapnak a találkozóról beszámolva elmondta: az orosz nagykövet azt mondta neki, hogy ha valóban orosz gyártmányú novicsok méreganyagról lett volna szó, abba “mindenki belehalt volna”. Rowley elmondása szerint Jakovenko hozzátette: Oroszország csak csekély mennyiségű novicsok hatóanyagot tárol, a még meglévő készleteket ellenszérumként használja, de a gyártást már beszüntette.

Az orosz nagykövet szerint a novicsok típusú hatóanyagot csak Csehországban és Amerikában gyártják. “Megkérdeztem, tényleg úgy gondolja-e, hogy a támadást Nagy-Britannia követte el. Azt válaszolta, hogy nem tudja, mivel a brit kormány nem közöl vele semmit, viszont úgy gondolja, hogy (a merényletkísérletben használt) novicsok csak Amerikából érkezhetett” – idézi a Sunday Mirror a mérgezés brit túlélőjének beszámolóját.

Rowley elmondása szerint Jakovenko nagykövet kijelentette azt is, hogy a brit védelmi minisztérium Porton Down városában – Salisburytől nem messze – működő vegyi és biológiai kutatóintézetében szintén vannak novicsok-készletek. Rowley megkérdezte a nagykövetet, hogy találkozhatna-e személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jakovenko megígérte, hogy továbbítja a kérést. Rowley szerint Jakovenko “beszélni nagyon jól tud, de amit mondott, abban sok orosz propaganda volt”.

Herbert Kickl belügyminiszter levelében az szerepel, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani.

Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a menekültválság fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett – míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.

Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Kickl az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta. Úgy fogalmazott, az Európai Unióban “terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről” beszélhetünk, az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába. Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.

Az Európai Bizottság korábban a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tételét és megerősítését javasolta a schengeni térségen belüli határellenőrzés visszaállítása helyett. Az osztrák belügyminiszter üdvözölte ugyan a brüsszeli javaslatot, azonban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem elegendő, és nem pótolja a határellenőrzéseket.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia tart fent a schengeni, belső határokon ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.

Az Európai Parlament múlt csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az ideiglenes határellenőrzéseket először csak két hónapra lehetne bevezetni – szemben e jelenlegi hat hónappal -, meghosszabbításukat pedig a jelenlegi összesen két év helyett csak legfeljebb egy évre lenne szabad engedélyezni. Az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra.

A miniszter azt mondta, Magyarország joggal lehet büszke arra az erején felül vállalt hozzájárulásra, amellyel a NATO működéséhez és céljainak eléréséhez az elmúlt két évtizedben hozzájárult.

Szijjártó felhívta a figyelmet a világban jelenleg tapasztalható két jelentős biztonsági fenyegetésre: a tömeges illegális migrációs folyamatokra, valamint az ennek következményeként megnőtt terrorfenyegetettségre. Leszögezte, hogy bár ezek egyre súlyosabb biztonsági kihívást jelentenek a világ és ezen belül Európa számára, Magyarország – a NATO elkötelezett szövetségeseként – fokozza az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje az országot és hozzájáruljon Európa biztonságához.

A miniszter beszámolt az ennek érdekében tett lépésekről is, kiemelve több, a magyar hadsereg modernizálása érdekében hozott intézkedést, amely keretében az ország a védelmi kiadásainak több mint húsz százalékát költi fejlesztésekre. Hangsúlyozta a határok “szigorú és határozott” védelmét, hozzátéve, hogy Budapest ebben segítséget nyújt a nyugat-balkáni térség országainak is.

Szijjártó bejelentette, hogy kétszáz fővel megnövelik a külföldön szolgálatot teljesítő, a terrorizmussal szemben fellépő magyar katonák számát is: Budapest százharminc új katonát küld Koszovóba, ahol így a magyar kontingens létszáma meghaladja majd az ötszáz főt, illetve hetven fővel növeli az Afganisztánban állomásozó kontingens létszámát is. Az ázsiai országban így már ezerkétszáz magyar katona teljesít majd szolgálatot, hozzájárulva a NATO és más szövetséges missziók feladatának a teljesítéséhez.

Beszédében a miniszter kitért az Egyesült Államokkal kötött új védelmi megállapodásra is, amely a több mint húsz évvel ezelőtt aláírt, védelmi együttműködésről szóló megállapodásnak a “modernizált változata”. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt évtizedekben a biztonsági körülmények jelentősen megváltoztak. Hozzátette, hogy az új védelmi megállapodás hozzájárul Magyarország biztonságának garantálásához, és ahhoz, hogy a NATO a jövőben is a legsikeresebb és a legerősebb katonai szövetség legyen.

A védelmi megállapodást Szijjártó és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes írja alá.

A washingtoni tanácskozáson a felek munkaülések keretében vitatják meg többek közt a kiber-hadviselés, az Iszlám Állam terrorszervezet iraki, szíriai területi legyőzését követően hazájukba visszatérő terroristák kérdését, valamint a NATO terrorellenes szerepének növelését.

Milyen hazai védelmiipari termékekkel találkozhatunk a honvédségnél, a rendőrségnél vagy a katasztrófavédelemnél?

Zahari Baumel izraeli őrmester holttestét 37 évvel a halála után egy orosz kommandó találta meg Szíriában, és szállította el onnan.

“Eltűntként tartották nyilván. Katonáink szíriai partnereinkkel együtt beazonosították a helyet, ahol eltemették. Nagyon örülünk annak, hogy hazájában megkaphatja a katonai tiszteletadást. És az a legfontosabb, hogy közeli hozzátartozói virágot vihetnek a sírjára” – mondta Putyin Netanjahunak.

Az izraeli miniszterelnök a köszönetét kifejezve emlékeztetett rá: két évvel ezelőtt fordult vendéglátójához azzal a kéréssel, hogy segítse az izraeli katonák maradványainak felkutatását, amibe Putyin beleegyezett. Netanjahu közölte, hogy Baumelt már csütörtök este eltemetik Izraelben.

“Hálás vagyok önnek, elnök úr, a személyes barátságáért, az ön által képviselt álláspontért. Közös értékeket képviselünk” – hangoztatta az izraeli politikus, aki öt nappal a hazájában megtartandó parlamenti választás előtt, a saját kérésére utazott el Moszkvába.

Putyin közölte, hogy tudomása szerint a katona maradványainak genetikai vizsgálatát elvégezték, és a nap folyamán Izraelbe küldik át őket. Hozzátette, hogy a Baumelt felkutató orosz kommandónak “nem volt egyszerű” dolga. Netanjahu tolmácsolta Putyinnak a katona százéves édesanyjának köszönetét.

A találkozót követően az orosz védelmi minisztérium közleményben tudatta, hogy a katona maradványait ünnepélyes átadták Netanjahunak. Izraeli sajtóértesülések szerint a katona holttestét egy meg nem nevezett harmadik ország közvetítésével már a szülőföldjére is szállították.

Az Interfax orosz hírügynökség összefoglalója szerint Baumelt és két társát együtt az első libanoni háborúban szíriai egységek ejtették foglyul. A páncélost a szíriaiak az orosz hadseregnek adták át, amely kiállította a moszkvai tankmúzeumban. Netanjahu kérésére Putyin három évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a katonai járművet visszaadják Izraelnek.

Moszkvába utazását megelőzően Netanjahu kijelentette, hogy Putyinnal a szíriai helyzetet szándékozott megvitatni, beleértbe az izraeli és az orosz hadsereg közötti “speciális koordinációt” is.

Az izraeli miniszterelnök legutóbb február végén járt Moszkvában, ahol – a kormányától származó tájékoztatás szerint – egy olyan munkacsoport felállításáról állapodott meg Putyinnal, amely “a külföldi erők Szíriából történő eltávolításának kérdésével foglalkozna”.

Netanjahu távozása után egy nappal, február 28-án az orosz elnök megerősítette, hogy az izraeli vezetővel megállapodott: a terrorista ellenállás utolsó gócainak felszámolása után nemzetközi munkacsoportot kell létrehozni a szíriai helyzet végleges normalizálására.

“Ez egyebek között a (külföldi) fegyveres erőknek a Szíriai Arab Köztársaság területéről történő kivonással, a szíriai államiság teljes helyreállításával és területi épség megóvásával áll összefüggésben” – tette hozzá Putyin.

A két vezető február 27-én először találkozott azt követően, hogy a szíriai légvédelem egy szeptember 17-én végrehajtott izraeli légitámadás közben tévedésből lelőtt egy Il-20-as típusú orosz katonai felderítő repülőgépet. A 15 halálos áldozatot követelő incidensért Oroszország Izraelt tette felelőssé.

Terézvárosban, Pesterzsébeten és Soroksáron tartott összehangolt régiós körözési akciót a rendőrség még szerdán. Az elfogottakat bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt, illetve szabadságvesztés megkezdésének elmulasztása miatt keresték.

Az izraeli Jediót Ahronóthoz, és az amerikai The New York Times című újsághoz egy időben eljuttatott jelentés szerint a hamis Twitter- és Facebook-fiókok több mint 130 ezer üzenetet juttattak el héber nyelven mintegy 2,5 millió izraelihez, amióta bejelentették az új választásokat. A szövegek a Likud pártot és Benjámin Netanjahu miniszterelnököt segítik, és általában legfőbb ellenfelét, Beni Ganzot feketítik be.

A leleplező jelentést a Big Bots Project nevű, automatizált twitter- és facebook-fiókok megfigyelésével foglalkozó független szervezet készítette, amit a Haifai Egyetem, valamint számítógépes és jogi szervezetek képviselői együtt alakítottak a parlamenti választások tisztaságának ellenőrzésére. A jelentést két szakértő, Noam Rotam és Juvál Adam jegyzi, s a kutatás költségeit fedező összeget a Drove nevű, izraeli online közösségi finanszírozást segítő honlapon gyűjtötték össze.

A Likud párt a laphoz eljuttatott válaszában azt állítja, hogy nincs köze az álhíreket terjesztő hálózathoz. A Big Bots Project nem talált közvetlen kapcsolatot az álhír-hálózat Netanjahu, a Likud párt, vagy Netanjahu fia, Jaír Netanjahu között, de a jelentés szerzői azt állítják, hogy az internetes álhírlánc együttműködésben tevékenykedik Netanjahuval és a párttal.

A jelentés szerint a hálózat Twitter- és Facebook-fiókjain közzétett üzeneteket gyakran továbbítják a Likud kampányának vezetői, és a miniszterelnök fia is. “A hálózat manipulációkkal, rágalmazással, hazugságokkal és pletykák terjesztésével foglalkozik. A legforgalmasabb napokon több ezer tweetet küld ki” – írják a jelentésben.

A hálózat aktivitása ötszörösére fokozódott a választások decemberben történő bejelentését követően, és különösen kiemelkedő volt a Netanjahu számára különösen fontos időszakokban – többek közt az ellene irányuló vádemelés bejelentésekor.

A ynet szerint a leleplezett módszer felveti a bűnügy elkövetésének gyanúját is, amennyiben sérti a választásokra, a kampányfinanszírozásra, a magánéletre és az adózásra vonatkozó izraeli törvényeket. A szakemberek 154 hamis fiókot találtak, és további mintegy 400 fiókot találtak gyanúsnak. A fiókokat emberek, nem pedig robotok működtetik, és ezért sokkal nehezebben észlelhetők a jelentés szerint.

A módszer alapján például egy Móse nevű, hamis Twitter-fiók az előrehozott választások decemberi bejelentése óta rendszeresen nagy tömegben politikai üzeneteket tesz közzé. A fiókot üzemeltető Móse azonban nemlétező személy, s fényképe a Theo Theodoridis nevű görög fotómodellt mutatja. Móse az idei első három hónapban, a választási kampány idején 2856-szor tweetelt.

A hálózat középpontjában a kutatók szerint egy “Bond” álnevű fiók áll, amely minden taghoz kapcsolódik. Bond valójában az Asdód városában élő Jichák Hadad, aki egy magánnyomozónak elárulta, hogy titkos alkalmazott, aki mindenféle vidókat hoz létre fizetségéért.

“Nem akarok több tízmilliót mondani, de sok pénzt fektetnek ebbe” – árulta el Hadad a nyomozónak, s azt is elmondta, hogy a Likud nagyon magas rangú tisztviselőivel áll kapcsolatban. Jonatán Orich, aki a Likud párt kampányának egyik vezetője és Netanjahu tanácsadója, vasárnap egy telefonbeszélgetésben beismerte a magánnyomozónak, hogy ismeri Hadadot. Később azt mondta, hogy csak a Facebookról, és hogy soha nem találkozott vele személyesen.

A hálózat tagjai összehangoltan működnek. Például a Ganz állítólagos erőszakosságáról szóló hamis pletykát is nagy részük továbbadta, és múlt csütörtökön is szinte egyidejűleg kezdték meg a Ganz állítólagos mentális betegségéről szóló álhír terjesztését, valamint az ezt illusztráló, Ganz grimaszaiból összerakott Likud kampány-videoklip szétszórását az interneten.

Aviháj Mandelblitt államügyész bejelentése után, miszerint várhatóan vádemelést nyújt be Netanjahu ellen korrupciós ügyeiben, a hálózat egy jelenleg Amerikában nő Facebook-posztját terjesztette, aki azt állította, hogy Ganz szexuálisan zaklatta őt, amikor a 70-es években középiskolába jártak.

Ganz tagadta a vádat, semmi sem támasztotta azt alá, de a hálózat világgá kürtölte, hogy “börtönbe az erőszakoskodó Ganz-cal”, és “tetves megerőszakoló”.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta, az applikáció nagyban megkönnyíti a mentők munkáját, hiszen az előre feltöltött fontosabb egészségügyi adatokat (vércsoport, cukorbetegség, életkor, gyógyszerérzékenység) a diszpécserközpont azonnal látni fogja. Ezen kívül az applikáció elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, de a tervek szerint látható lesz rajta a bajba jutotthoz legközelebb eső sürgősségi ellátóhely, patika és gyermek sürgősségi osztály is – ismertette.

A főigazgató hozzátette: a rendszer a segítséget kérő pontos helyét is meghatározza, de jelzi azt is, ha telefonja lemerülőben van, így a mentődiszpécser nem fog hívást kezdeményezni a készülékre.

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket igyekeznek a közjó szolgálatába állítani. Kifejtette: az applikációval a mentők egy gombnyomással hívhatók, és az előre feltöltött betegadatok a helykoordinátával együtt jelennek meg az úgynevezett mentési lapon a diszpécserközpontban.

Kitért arra, hogy az applikáció Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban már működik, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználták a magyar változat fejlesztésében. Jelezte, a magyar applikációval a másik három országban is lehet segítséget hívni, és olyan egyértelmű ikonokat tartalmaz, amelyek segítenek a diszpécsernek megérteni a problémát például abban az esetben, ha a mentést kérő nem tud beszélni.

Az alkalmazás mind Android, mind iOS rendszeren elérhető, és minden mobilhálózaton működik.

Filip Malenak, az applikáció fejlesztője elmondta, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban eddig egymillióan töltötték le az életmentő applikációt, és harmincezer segélyhívás érkezett ezen keresztül.

“Nem gondolom, hogy megismétlődne most a karibi válság. Még az úgynevezett limai csoportba tömörült országok is, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a venezuelai válságból csakis a Nicolás Maduro elnök lemondását követő, előrehozott választáson keresztül vezet kiút, nagyon feszültté váltak, amint az Egyesült Államok arról kezdett el beszélni – a katonai beavatkozás lehetőségére utalva -, hogy minden lehetőség az asztalon van” – mondta Lavrov.

“Garantálom önöknek, hogy ha kísérlet történik a katonai beavatkozásra, akkor a latin-amerikai országok túlnyomó többsége azonnal kategorikusan fel fog lépni ezen vonal ellen, és el fogja utasítani azt” – tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva többször is igyekezett “megsúgni” Caracasnak, hogy reformokat kell bevezetni a szociális és a gazdasági helyzet javítása érdekében. Mint mondta, venezuelai kérésre konzultáció folyt a két ország között, és orosz részről ajánlásokat dolgoztak ki a dél-amerikai ország számára.

A tárcavezető “elfogadhatatlannak” nevezte azokat a módszereket, amelyek segítségével Washington az venezuelaiak életének javítására törekszik, és “arcátlannak” azt az amerikai állásfoglalást, amely szerint a nyugati féltekén kívüli országoknak nem lehetnek érdekei abban a régióban.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, miután “dölyfösen” beavatkozott a venezuelai helyzetbe, értésre adta, hogy Kuba és Venezuela lesz a következő, vagyis – mint mondta – “bármely ország, rendszer és kormány, amely nem tetszik” neki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ tele van amerikai bázisokkal, “amelyek közül mindegyik meglehetősen komoly kockázatot hordoz magában”.

Az orosz-japán kapcsolatokról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy azok még “nem értek meg” a békemegállapodás bonyolult problémáinak megoldására. Rámutatott, hogy minden jelentősebb kérdésben, amelyben nézetkülönbség mutatkozik meg a két ország között, Japán ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az Egyesült Államok. Hozzátette, hogy Tokió Washington nagyon közeli, ha nem a legfontosabb szövetségese a térségben, az amerikai politika pedig nyíltan oroszellenes.

Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok egyedül képes lehetne az afganisztáni helyzet megoldására és sürgette az érdekelt országok összefogását. Mint mondta, az Afganisztánnal szomszédos összes országot egyesítő “moszkvai formátum” mellett nagyon hasznosak voltak ebben a témakörben az orosz-kínai amerikai különmegbízotti megbeszélések.

Hangot adott meggyőződésének, hogy a többi válsághelyzet megoldásához is kollektív erőfeszítésekre van szükség.

A NATO bővítésére kitérve az orosz külügyminiszter egyebek között azt jósolta, hogy Montenegró taggá válása és Észak-Macedóniának a szövetségbe való “behúzása” után ezeknek az országoknak a területén katonai objektumok jelennek majd meg, és kormányaikat amerikai fegyverek megvásárlására fogják “rákényszeríteni”. Ettől Lavrov szerint Európában nem lesz nyugodtabb a helyzet.

A közlemény szerint a vádlott egy 48 éves férfi, aki pedagógusként dolgozott egy XVI. kerületi általános iskolában, ahol az egyik lánynak rendszeresen, egy másiknak pedig többször szexuális tartalmú, felhívást is magában foglaló szöveges üzeneteket küldött.

A vádlott, miután az igazgató közölte vele, hogy az üzenetek küldésének ténye a tudomására jutott, feljelentést tett. A valótlan tartalmú feljelentésben a tanár azt állította, hogy ilyen üzeneteket nem küldött, ha mégis az ő profiljáról küldték ezeket, akkor ismeretlen tettes azt feltörhette. A félrevezető feljelentés alapján nyomozás is indult.

A férfi ellen az ügyészség két rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette, és a hatóság félrevezetésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely az ügyeket egyesítette.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett. A férfit két év – végrehajtásában öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítéletet jogerősen súlyosította annyiban, hogy a vádlottat öt évre eltiltotta a tanári foglalkozás gyakorlásától – írták.

A Belgrád mellett veszteglő hadihajó állapota az elmúlt száz évben nagyon leromlott, sokáig kavicsszállító uszályként használták a Száva folyón. A hajó felújítása többször is felmerült, hiszen a Bodrog a szerb és osztrák-magyar örökség egyedülálló emlékének számít, eddig azonban erre nem volt lehetőség.

Többször is úszó múzeummá akarták alakítani, végül 2005-ben részleges örökségvédelem alá helyezték – és ezzel megmentették attól, hogy a bontóba kerüljön -, de továbbra is uszályként működött. A felújítására 2013-ban hoztak létre munkacsoportot, a munkát pedig a vajdasági Apatinban végezték el.

A tervek szerint 2018. november 11-én, az első világháború lezárásának századik évfordulóján adták volna át a nyíl tszíni múzeummá alakított hajót, ám a nagyon alacsony vízállás miatt erre nem volt lehetőség, és a Bodrogot végül csak 2019 elején sikerült Apatinból Belgrádba úsztatni – közölte az N1 belgrádi hírtelevízió.

A külső felújító munkálatok után már csak a belső, múzeumi rész kialakítása van hátra, ezt követően pedig a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a történelmi emléket.

A monitor hadihajótípust a sekély vizű kikötőkben és folyókon való használatra fejlesztették ki. A Bodrogot 1904-ben bocsátották vízre az újpesti hajógyárban a legkorszerűbb hajózási és hadi felszereléssel. Belgrádba tíz évvel később, 1914. július 28-án került.

A Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. A szerb katonák felrobbantották a vasúti hidat is, így akadályozták meg a szárazföldi támadást.

A Bodrog a háború első két évében a Duna szerbiai szakaszán teljesített szolgálatot, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló hajók védelmét látta el, végül ez lett az egyetlen hajó, amely nem jutott haza, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

A szerb hadsereg elkobozta, átnevezte, és Sava (Száva) néven saját szolgálatába állította, így a második világháborúban és azt követően a jugoszláv hadsereg hajójaként működött.

A vasúttársaság azt írta, áprilisig tizenkilenc jegyvizsgáló szenvedett el valamilyen támadást. Utaltak arra, hogy alapesetben öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el.

Az eszközök gyakorlati tesztelése huszonöt jegyvizsgáló önkéntes részvételével már korábban lezajlott. A testkamerákat jelenleg önkéntes alapon, több műszakban, egyelőre nyolc jegyvizsgáló használja.

Az első napok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az érintett vonalszakaszokon utazók együttműködőbbé váltak – írták.

A vasúttársaság újabb testkamerákat is vásárol, ezeket várhatóan ősztől vehetik használatba a jegyvizsgálók Budapest elővárosaiban és országszerte több vasútvonalon – közölték.

A rendőri hivatás presztizse ellentétes-e a biztonsági-vezetői karrierrel?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg. A NATO fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulságként értékelve azt írták: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a NATO imázsa és támogatottsága “kifejezetten kedvező” Közép-Európában.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindössze 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság.

Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy százmillió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír – írták.

Közép-Európán belül a V4-tagállamok a “legelkötelezettebbek” a NATO iránt: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (húsz százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: tízből kilenc lengyel (89 százalék) pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé a szlovákok NATO-pártiak, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) tekinthető annak.

A nem NATO-tagok közül Ausztriában, valamint Szerbiában is egyötödnél kevesebb (19, illetve 17 százalék) azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország “örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében – tették hozzá.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként ezer-ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalmának 18 évesnél idősebb lakosságára (nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint).

A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.

“Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.

Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült “minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.

Az elfogott tengerészeket egyébként Moszkva lefortovói börtönében, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman társaságában, szerdán felkereste Dunja Mijatinovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az orosz ombudsmani hivatal sajtószolgálata szerint az ET tisztségviselője személyesen győződhetett meg az ukrán vádlottak fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról; az érintettek ezen kérdésekkel kapcsolatban nem emeltek panaszt.

A kommüniké szerint a tengerészek – bár teljes élelmezést kapnak – élelmiszercsomagokat fogadhatnak hozzátartozóiktól, és személyes számlával rendelkeznek, amelyről további élelmiszerek és tisztálkodási eszközök beszerzését fedezhetik. Biztosítják számukra az ügyvédjeikkel és az ukrán konzulokkal való találkozás és a hozzátartozóikkal való levelezés lehetőségét.

A két gyanúsítottat március 25-én vették őrizetbe a belső elhárítás által három nappal korábban, egy erőszakos akció tervének gyanúja miatt indított vizsgálat nyomán. Pénteken indult ellenük eljárás terrorcselekmény céljával létrejött bűnszövetkezet gyanújával. Mindketten előzetes letartóztatásba kerültek.

Rendőrségi források szerint a fő gyanúsított, akit a Párizshoz közeli Seine-et-Marne megyében állítottak elő, “nagyon súlyos pszichiátriai zavarban szenved”, és olyannyira “öngyilkos hajlamú”, hogy készen állt arra, hogy akcióba lépjen. A nyomozóknak elmondta: egy óvodát vagy pedig rendőröket akart megtámadni, és utóbbiak közül egyet már ki is szemelt magának, aki korábban egy köztörvényes bűncselekmény miatt letartóztatta őt. A férfi túszokat akart ejteni, és a túszejtéshez kiérkező kommandósokkal akart tűzharcba kerülni.

A titkosszolgálatok akkor adtak jelzést az igazságszolgáltatásnak, amikor a férfi megpróbált fegyverekhez jutni, az ügyészség pedig elrendelte az azonnali őrizetbe vételt.

“Nem volt semmilyen előkészítés még, sem terepszemle” – jelezték nyomozati források, amelyek szerint a merényletterv csak a gyanúsított fejében létezett, ő maga tájékozatta róla a nyomozókat.

A második gyanúsítottat, aki szintén 1998-ban született, Párizsban vették őrizetbe. Ő nem tudott a pontos merénylettervről, ugyanakkor azzal gyanúsítják, hogy készen állt segíteni a barátjának. Ő Mohamed Merah csodálójának mondja magát.

Mohamed Merah 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan 50 kilométerre lévő Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Az ügy hatalmas felháborodást keltett mind Franciaországban, mind pedig Izraelben. A dzsihadista merénylővel március 22-én végeztek az elfogására kiérkező kommandósok, miután nem volt hajlandó megadni magát.

Jóllehet a második gyanúsított 2015-2016-ban érdeklődést mutatott az iszlamizmus irányában, semmilyen kapcsolatban nem állt vele – hangsúlyozta a rendőrség.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet “kalifátusának” bukása óta elvesztette a korábban ellenőrzése alatt tartott területeket Szíriában, a francia kormányzat és a hatóságok is arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is fokozott a terrorveszély Franciaországban, ahol 2015. január óta 251-en vesztették életüket dzsihadista támadásokban.

A vádlott egy sor súlyos egészségi gond miatt tartósan alkalmatlan arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson és fellépjen érdekeiért. Alapbetegsége – egy szívrendszeri károsodás – gyógyíthatatlan, állapota így várhatóan nem javul, és nem is lesz már többé képes arra, hogy bekapcsolódjon az eljárásba – indokolta a bíróság az igazságügyi orvosszakértői jelentésekre alapozott döntését.

A német állampolgárságú, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi illetőségű férfit és egy 93 éves, szintén német állampolgárságú társát 2017 novemberében megvádolták, hogy 1942 és 1945 között a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS őrszolgálatot teljesítő tagjaiként közreműködtek a lengyelországi Sztutowo (Stutthof) térségében működtetett koncentrációs tábor több száz rabjának meggyilkolásában.

A dortmundi ügyészség által emelt vád szerint a táborban végzett tevékenységükből adódóan mindketten bűnrészesek az ott elkövetett gyilkosságok valamennyi típusában, így a gázkamra révén végrehajtott emberölésekben és más módszerekkel elkövetett tömeges kivégzésekben, valamint a lágerbe hurcolt emberek halálra dolgoztatásában és éheztetésében. A vád szerint mindketten ismerték a tábor működését, és ezzel a tudattal végezték őrszolgálati tevékenységüket.

A két férfi – akiknek neveit a személyiségi jogok védelméről rendelkező németországi jogszabályok miatt nem hozták nyilvánosságra – tagadta a több száz rendbeli emberölésben bűnrészesség vádját. A Gdansk (Danzig) közelében kiépített koncentrációs táborba mintegy 110 ezer embert hurcoltak, közülük nagyjából 60 ezren haltak meg.

A dortmundi ügyészség a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális szövetségi ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltségeként járt el a két egykori lágerőr ellen.

A ZSt évtizedekig nem kezdeményezett vádemelést náci koncentrációs táborok és megsemmisítő táborok őrei ellen, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítéletre. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, a ZSt így valamennyi ismert élő lágerőr ügyében vizsgálatot kezdett.