Biztonságpiac

A büntetés mértékét azt követően határozták meg, hogy az alku alapján törölték a vádiratból a háború idején az ellenségnek nyújtott segítség vádját, ami esküszegésnek és árulásnak számít. A kényes ügyben azért születhetett vádalku, mert ha bírósági tárgyalás lett volna az ügyből, akkor az eljárás során az állambiztonság érdekeit sértő, a hírszerzők módszereit leleplező információk kerülhettek volna napvilágra, és ezt megpróbálták megakadályozni.

Móse Mazor, Szegev ügyvédje arányosnak és megfelelőnek vélte a büntetés mértékét. Elmondta, hogy védence őszintén megbánta tettét. A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat. Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel.

Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra. Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után, tavaly májusban fogták el. Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

Tizenegyezer ember dolgozik a bíróságokon, évente másfél millió ügyet intéznek és több millió ember fordul meg ezekben az épületekben, tehát nem mindegy, hogy milyenek – mondta Handó. Az OBH stratégiai célja a bírósági épületek megújítása. Magyarországon 188 bírósági épület van, ebből 55 műemlék vagy műemléki jellegű. Ezt kell összeegyeztetni a 21. századi követelményekkel – tette hozzá.

Minden kolléga átérezheti, mit jelent a bírósági menedzsment, a gondoskodás, amelynek az a célja, hogy a bíráknak csak az ítélkezéssel kelljen foglalkozniuk. Az ítéletekből ismerszik meg a bíró, a bíróság. Az igazságszolgáltatás pedig az állam lelkiismerete – mondta Handó.

Polgárné Vida Judit, a Fővárosi Törvényszék elnöke a rendezvényen elmondta: a II. és III. kerületi bíróság 1991-es létrejötte óta kinőtte a III. kerületi, Miklós utcai épületét, és az infrastruktúrája sem felelt meg a 21. századi követelményeknek. Az új, a III. kerületi Lajos utca 48-66. szám alatti irodaépület azonban jó munkakörülményeket biztosít.

Benkő Tibor hangsúlyozta: 25 éve a katonai tábori szolgálatot “nem parancsszóra alapították újra”, hanem “belső indíttatásból”, abból felismerésből, hogy a katonáknak szükségük van a lelkészek támogatására. Rámutatott: a tábori lelkészek munkáját “ugyanaz az odaadás, tenni akarás” jellemzi ma is, mint 25 éve.

A miniszter hozzátette: a tábori lelkészek nemcsak a katonákat gondozzák, hanem azok családjait is.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta: a honvédségben az egyházi jelenlét nem pusztán a vallásukat gyakorlók támasza, hanem “felekezeteken túli lelki gondozás, a sajátos élethelyzethez alkalmazkodó egyedi pasztoráció”. “A tábori lelkész kísér, segít, meghallgat. Pótolhatatlan munkatárs abban, hogy a katonák mentális egészsége megmaradjon” – fogalmazott.

Felidézte: a magyar alakulatokban minden időkben ott voltak az egyes felekezetek és egyházak képviselői, gondoskodtak a vallásukat gyakorlók hitéletéről, és rendelkezésére álltak mindazoknak, akik folytonos életveszélyben hittel vagy kétkedéssel, de az örök élet képviselőitől vártak biztatást.

Lelkész és katona ma mis mindenekelőtt bajtársai egymásnak. Mindkettejük feladata többszörösen átalakult a 21. századra, de a katona ma is hazája védelmét választja hivatásának, a lelkész pedig támogatja őt e nem könnyű vállalásban – tette hozzá a köztársasági elnök.

Timosenko szerint Porosenko hazaárulást követett el.

Az interneten videofelvételen közzétett beszámoló szerint Oleh Hladkovszkijnak, a közvetlenül az elnök alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) helyettes vezetőjének a fia, Ihor állítólag közvetlenül érintett jelentős összegű, védelmi célú beszerzésekre szánt költségvetési összegek elsikkasztásában. Ihor Hladkovszkij és üzleti partnerei ugyanis két éven át Oroszországból csempészett, illetve ukrán katonai raktárakból beszerzett, rossz minőségű fegyveralkatrészeket adtak el az értékénél jóval magasabb áron az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalatnak. Utóbbi vezetőinek tudomása volt arról, honnan származnak az alkatrészek. Az üzleten Hladkovszkijék legalább 250 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,6 milliárd forintot kerestek. Az idősebb Hladovszkijnak is tudomása volt, aki mellesleg a védelmi tanácsban betöltött tisztsége mellett üzleti kapcsolatban is áll Porosenko elnökkel – állítják az újságírók.

A botrány kirobbanása után Hladkovszkij kérte, hogy mentsék el az RNBO helyettes vezetői tisztségéből az ügy kivizsgálásáig, amit Porosenko támogatott. Az elnök sajtótitkára, Szvjatoszlav Ceholko a Facebookon közölte: Porosenko követeli a rendvédelmi szervektől, hogy mihamarabb vizsgálják ki az újságírók által nyilvánosságra hozott információkat.

Az elnöki hivatalnál mellesleg emlékeztettek arra, hogy nincs törvény Ukrajnában, amely szabályozná az államfővel szembeni alkotmányos vádeljárást eljárás menetét. Az ukrán alkotmány szerint a parlament impeachment eljárással leválthatja az államfőt, ha az hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el, de ilyen eljárást még sohasem indítottak az ukrán törvényhozásban. Timosenko egyébként már próbált impeachment eljárást indítani 2008-ban Viktor Juscsenko és 2010-ben Viktor Janukovics ellen – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ügyben megszólalt a március 31-i elnökválasztásnak a felmérések szerinti jelenlegi legnépszerűbb jelöltje is, a humorista Volodomir Zelenszkij. A Facebookon közzétett videoüzenetében megállapította, hogy azok akik “vérrel” kerültek hatalomra, most “vérrel” keresnek pénzt. “Eszerint csempészni Oroszországból szabad, alkatrészeket cserélni katonák életére szabad, édességet szabad, de MARUV – már tilos” – állapította meg, utalva Porosenko oroszországi csokoládégyárára, illetve arra, hogy az ukrán énekesnő, MARUV, a hazai válogató győztese nem utazhat Izraelbe az Eurovíziós Dalfesztiválra oroszországi fellépései miatt.

“Most értettem meg, mit is jelent a hadsereg, nyelv, hit (Porosenko kampányszlogenje). Kifosztani a hadsereget, mesterségesen megosztani nyelv szerint az embereket, azért mert nincs is hitük Önöknek” – tette hozzá Zelenszkij.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményében hangsúlyozták: Szijjártó beszámolt tárgyalópartnerének arról, hogy Magyarországon átfogó haderőfejlesztés zajlik, amely nemcsak az ország biztonságát, hanem a NATO megerősítését is szolgálja.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarország továbbra is erején felül vesz részt a NATO-műveletekben, ennek jegyében hetvennel növeli koszovói kontingense létszámát, negyven katonával pedig a hozzájárulását az afganisztáni misszióhoz. Ezáltal a NATO-műveletekben részt vevő magyar katonák száma száz fölé emelkedik – tették hozzá.

Emellett Magyarország az idén négy hónapon keresztül részt vesz a balti államok légvédelmében.

Végezetül Szijjártó jelezte a szövetség főtitkárhelyettesének, hogy “Magyarország semmilyen geopolitikai vonatkozásban nem fogja feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget, és elvárja Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben az ott élő magyarok jogait” – áll a KKM közleményében.

Gottemoeller Budapesten részt vett a KKM szervezésében hétfőn kezdődött nagyköveti értekezleten, továbbá tárgyalt Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is.

Benalla elmondása szerint “boldogan és megkönnyebbülten” hagyta el kamerák kereszttüzében a párizsi Santé börtönt, és köszönetet mondott az ügyvédjének, Jacqueline Laffont-nak azért, hogy “a végsőkig harcolt” a szabadlábra helyezésért.

A párizsi fellebbviteli bíróság kedden semmissé nyilvánította a múlt heti bírósági döntést, amely alapján Alexandre Benalla és az ügy másik gyanúsítottja, Vincent Crase, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottja előzetes letartóztatásba került. A fogva tartást az után rendelték el, hogy a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelés utáni beszélgetésükről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba, mert négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak.

A fellebbviteli bíróság elfogadta az ügyvédek érvelését, miszerint megalapozatlan volt az illegális módon készített, ismeretlen eredetű hangfelvétel alapján elzárni a két gyanúsítottat.

A két férfi ugyanakkor a szabadlábra helyezést követően rendőrségi felügyelet marad, és nem léphet kapcsolatba egymással.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is a francia média első számú témája. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberéről a közelmúltban kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása óta 23 alkalommal használta diplomáciai útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. Február 7-én az ügyészség azt a sajtóértesülést is megerősítette, hogy vizsgálat folyik egy szerződés ügyében, amelyet Vincent Crase írta alá Iszkander Mahmudov orosz milliárdossal, s amelyben Benalla közvetítő szerepet játszott amikor még az elnöki hivatalban dolgozott. A két férfi ellen február végén még egy eljárás indult, bizonyítékok eltüntetésének gyanúja miatt.

A francia szenátus jogi bizottsága – amely az elmúlt fél évben negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – múlt héten hamis tanúzás miatt feljelentést javasolt a két férfi ellen, a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét pedig azzal vádolta meg, hogy “ellentmondásosan, nem érthetően” nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat.

A szenátus március 21-én dönt a feljelentésről.

Az énekkar szombaton, “az orosz haza védelmezőjének napján” lépett fel az “északi főváros” Izsák-székesegyházában, s ott adta elő Andrej Kozlovszkij blueszenésznek Az atommotorocskás tengeralattjárón, avagy a katonák fizetéséről szóló, a ’80-as években népszerűvé vélt dalát. A fellépésről készült videó azonban csak most kezdett igazán nagy politikai hullámokat vetni.

A kórusművé kiterebélyesített dal azon ironizál, hogy egy Atlanti-óceánt átszelő nukleáris tengeralattjáró célba veszi Washingtont, s hogy a repülők sem üresen érkeztek “vendégségbe”. Ezért öt évszázaddal ezelőtt kár is volt felfedezni Amerikát…

A Szentpétervári Koncertkórus közölte, hogy nem foglalkozik politikával, repertoárjának zeneműveit az eredeti szöveggel, kordokumentumként adja elő, és nem készül arra, hogy azokat a konjunkturális politikai korrektség érdekében átírja. A kórus VKontaktye közösségimédia-oldalán a felháborodott hozzászólások tömege miatt letiltották a kommentelés lehetőségét.

A dalszerző Kozlovszkij a BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, hogy dalát már 1979-es megírásakor is viccnek szánta. Emlékei szerint azt szentpétervári diáktársaival énekelte, amikor sörözni mentek az egyetemi katonai tanszék kiképző foglalkozása után.

A szentpétervári egyházmegye sajnálkozásának adott hangot, hogy ilyen dal egy ilyen ismert kórus előadásában elhangozhatott az orosz birodalom egykori vezető székesegyházában. (Az Izsák székesegyház jelenleg állami tulajdonban van, de az orosz ortodox egyház igényt tart rá.)

Az előadás negatív, alapvetően az ellenzéki és a nyugati sajtóban érezhető hatását vélhetően az aktuálpolitikai környezet erősítette fel. Február elején Egyesült Államok, majd Oroszország is közölte, hogy felfüggeszti részvételét a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményben. Ezt követően, múlt szerdán Vlagyimir Putyin elnök arra figyelmeztetett, hogy ha Washington az ilyen eszközök európai telepítése mellett döntene, akkor Moszkva a fejlesztés alatt álló szuperszonikus fegyvereivel nemcsak a rá irányított rakétákat befogadó országokat, hanem azokat a központokat is célba venné, ahol a telepítésről döntöttek.

Noha a célpontokat Putyin nem nevezte meg, Dmitrij Kiszeljov, az állami média egyik legmeghatározóbb személyisége egy hétvégi tévéadásban olyan infografikát mutatott be, amely azt demonstrálta, hogy a nemzetközi vizeken cirkáló orosz tengeralattjárókra telepítendő, Cirkon típusú hiperszonikus rakétákkal milyen amerikai célpontokat tudnának öt percen belül megsemmisíteni. A felsorolt katonai döntéshozó központok között szerepelt a keleti partvidéken az amerikai főváros tőszomszédságában található Pentagon, valamint a Maryland állambeli Camp David-i elnöki üdülő és a Fort Ritchie kiképzőközpont, a nyugati partvidéken pedig a kaliforniai McClellan légi bázis és a Washington állambeli Jim Creek haditengerészeti kommunikációs központ.

Sajtóforrások szerint egyébként a marylandi Fort Ritchiet 1998-ban, a McClellan bázist pedig 2001-en bezárták.

Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő hétfőn, amikor újságírók arra kérték, hogy kommentálja a Kiszlejov műsorában megjelent ábrákat, azt hangoztatta, hogy Putyin nem nevezett meg konkrét potenciális célpontokat, s hogy a Kreml nem szól bele még a tévék szerkesztőségi politikájába. A nap folyamán egyébként egy másik állami tévéadón, egy másik térképen ugyan, de ugyanazokat az amerikai katonai létesítményeket ismét bemutatták megsemmisítendő objektumként.

A törvényhozás számára összegyűjtött adatok szerint a munkaképes korú lakosság körében a halálozások 38 százaléka összefüggésben áll az alkohollal. A nők életét 17, a férfiakét húsz évvel rövidíti meg az italfogyasztás, az “erősebb nem” képviselőinek 44 százaléka nem éri meg a nyugdíjast kort.

Veronyika Szkvorcova egészségügyi miniszter február 7-én közölte, hogy a munkaképes korú férfiak halálozási rátája 3,5-szerese a nőkének, egyebek között az alkoholfogyasztás miatt. A tárcavezető szerint a nemcsak közvetlen, de halmazati halálokok hetven százaléka – a májzsugor, gyomorfekély és annak szövődmények, hasnyálmirigy-sejthalál, korai érelmeszesedés és korai magas vérnyomás az italozással függ össze.

A közvetlenül az alkoholfogyasztás miatti halálozások száma viszont csökkent a szeszesital piacon bekövetkezett pozitív változások, az emberi fogyasztása szánt alkoholt “helyettesítő” és a méreganyagokat tartalmazó italok visszaszorulásának köszönhetően.

A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – olvasható az ügyészségi közleményben, amelyet Keresztes Imre főügyész jegyez. Azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnál dolgozó rendőrök az M1-es autópályán ellátott szolgálatuk alatt a szabálysértőkkel szemben készpénzért cserébe “elálltak a további intézkedésektől”.

Az ügyészség a bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt akciókat hajtott végre, amelyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele és további bizonyítékok beszerzése volt. Az ügyészség házkutatásokat végez, gyanúsítottakat hallgat ki, ezek jelenleg is folyamatban vannak. Az ügyben 18 embert vettek őrizetbe, a házkutatások során több mint tízezer euró (csaknem 3,2 millió forint) készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövetőnél indítványozza, hogy hozzanak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, amelyről a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt.

Közölte továbbá: az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségnél szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, abban összesen mintegy 150 ember vesz részt. Az ilyen hivatali vesztegetés elfogadása 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, azonban a büntetési tétel felső határa – tekintettel a halmazati szabályokra – 12 év.

Az ORFK közleményében felhívja a figyelmet: a rendőrség továbbra is kiáll a testület értékei mellett. Elutasít minden jogsértő magatartást, és elhatárolódik az ilyen cselekményt elkövetőktől. Hangsúlyozzák, hogy az állomány döntő többsége az esküjéhez híven, hazája iránt elkötelezetten, tisztességesen teljesíti feladatait. Ugyanakkor a rendőrség vezetése a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy bűncselekményt elkövető személyek ne szolgáljanak a testületnél – tartalmazza a közlemény.

A súlyosabb büntetést Szergej Mihajlov, az FSZB információbiztonsági központjának egyik volt vezetője, az enyhébbet pedig Ruszlan Sztojanov, a Kaspersky Lab komputeres incidenseket kivizsgáló osztályának volt vezetője kapta. Az ügy kényessége miatt a bíróság zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet.

Mihajlov és Sztojanov ügyével kapcsolatban az FSZB további két munkatársát is letartóztatták. Az Interfax szerint a két elítélt amerikai hírszerző szolgálatokkal állt kapcsolatban. A hírügynökség úgy értesült, hogy az FSZB-sek kettős játékot játszottak: kapcsolataikat tettetett beszervezői tevékenységgel álcázták.

A közlemény szerint az intézkedés ilyen korai bevesztésére az elmúlt napok, hetek átlagosnál melegebb időjárása miatt volt szükség. Februárban több mint ötszáz erdő- és vegetációtűz volt. Hozzátették, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

A magyar tárcavezető azt mondta: bár bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képviselnek, ez nem zárja ki a szoros együttműködést meghatározott ügyekben. “Továbbra is azt gondoljuk”, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a kapcsolatokat – jegyezte meg. Kiemelte, hogy két NATO-szövetséges államról van szó. A magyar hadsereg harcászati rádiórendszerét egy többségében norvég állami tulajdonú cég szállítja. Magyarország még 860 rádiókészüléket vásárol az idén, így összesen 4600 ilyen berendezésre fogják alapozni a honvédség belső kommunikációját.

Emellett húsz norvég katona teljesít szolgálatot Pápán, ahol egy 12 nemzetből álló, nagy teljesítményű légi szállítási képességet biztosító egység állomásozik – sorolta. Szijjártó leszögezte, hogy Magyarország támogatja Norvégia tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2021-22-es időszakra. Tárgyalnak a norvég pilótaképző akadémiával arról, hogy egy kelet-magyarországi reptéri bázison kezdjék meg az oktatást évente kétszáz kadétnak. Az ehhez szükséges pénzügyi és ingatlanvásárlási tárgyalásokat a végső fázisba juttatták – jegyezte meg.

A magyar miniszter közölte, hogy a Mol egyik legfontosabb kutatási területe a Norvégia melletti Északi-tenger. A cég 2015 óta van jelen “a norvég tengeri mezőkön”, ez idő alatt kétszeresére növelte ott a kapacitását. A jövőben százmillió dollárt meghaladó befektetést akarnak végrehajtani – jegyezte meg. Hozzátette, az Európai Unió (EU) második legnagyobb földgáz-beszállítójaként Norvégia az energiadiverzifikáció szempontjából is szóba jöhet, de jelenleg e téren kevésbé lehetséges az együttműködés az infrastruktúra hiánya miatt, mivel Szlovákia és Lengyelország között nincs gázösszeköttetés.

Tárgyaltak a migrációról is – közölte Szijjártó. Azt mondta, erre a témára szintén igaz, hogy bizonyos kérdésekben azonos a megközelítésük, míg másokban nem. Egyetértenek a helyi fejlesztési programok fontosságában. A magyar kormány úgy gondolja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van – idézte fel, megemlítve a Hungary Helps Programot.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a Norvég Civil Támogatási Alapról.

Szóba került a magyar felsőoktatás helyzete – jelezte Szijjártó. Közölte: azt mondta norvég kollégájának, hogy Magyarországon biztosított az oktatási és akadémiai szabadság, és mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények. A külföldi nyomásgyakorlás sem lehet ok arra, hogy egy szereplőnek ne kelljen betartania a jogszabályokat – hangoztatta.

Ine Marie Eriksen Söreide szavai szerint a biztonsági együttműködésről azonosak a két ország nézetei: most, hogy Európában romlott a biztonsági helyzet, fontos, hogy megreformálják, erőssé tegyék a NATO-t. Kiemelte, hogy nagyon érdekli őket, mi történik Európában. Bár nem az EU tagjai, a kontinens az övék is, ezért lényegesnek tartják annak fejlődését – hangoztatta.

A norvég miniszter kitért arra, hogy meglátogatta a CEU-t. Mindkét felet meg akarta érteni, ezért szeretett volna beszélni a külgazdasági és külügyminiszteren kívül az intézmény rektorával is. Később társadalmi szervezetek képviselőivel szintén találkozik – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy sok norvég turista érkezik rendszeresen Magyarországra.

Beszéltek arról, miként tudnák segíteni a veszélyben lévő vallási kisebbségeket, például a Közel-Keleten – közölte Söreide, aki veszélyes jelnek nevezte, hogy sok országban egyre csökken a vallásszabadság. A norvég tárcavezető is elmondta, hogy a bevándorlás bizonyos kérdéseiben nem értenek egyet. Norvégia aláírta az ENSZ globális migrációs csomagját – mutatott rá.

Az érintett 42 munkavállalóra, akiket az atomerőmű tulajdonában lévő Atomix Kft.-be szerveznek ki, az ott alkalmazott kollektív szerződés vonatkozna, ami bérben ugyan nem jelent különbséget, de a pótlékokat és a béren kívüli juttatásokat tekintve egy dolgozóra vetítve éves szinten akár több mint 1 millió forintos jövedelem-csökkenéssel jár az érdekvédők szerint.

A paksi atomerőmű szakszervezetei azt követelik, hogy a biztonsági szolgálat kiszervezése során a dolgozók ne kerüljenek anyagilag hátrányosabb helyzetbe. Arról tárgyalnak a munkáltatóval, hogy a paksi atomerőműben érvényes kollektív szerződés által biztosított juttatásokat a fegyveres őrség tagjai a következő 5 évben is megkapják.

Bártfai-Mager Andreától, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérik a szakszervezetek – a MÉSZ és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) -, hogy hagyja jóvá azokat munkáltatónál jelentkező többletköltségeket, amelyekkel biztosítható, hogy a dolgozók kiszervezése során ne érje őket kár. Az erről szóló petíció átadása előtt a MÉSZ és a PADOSZ demonstrációt tartott Budapesten a miniszter székhelye előtt az I. kerületi Vám utcában, ahol a paksi atomerőmű biztonsági szolgálatából körülbelül 25-en voltak jelen. A tüntetés végén Hatvani Jácint a tárca nélküli miniszter egyik munkatársának adta át a petíciót.

A MÉSZ elnöke elmondta, a paksi atomerőmű vezetése tavaly júniusban jelentette be, hogy 2019. március 22-i határidővel kiszervezik az atomerőműben dolgozó fegyveres biztonsági szolgálatot az Atomix Kft.-hez.

A munkáltatóval a szakszervezetek a kiszervezés bejelentése óta tárgyalnak, az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre, ezért a munkavállalói érdekképviseletek 2019. február 22-én bejelentették a munkaügyi konfliktust, amelynek a megoldására 7 nap áll rendelkezésre, ez március 1-jén jár le. Ennek megfelelően, ha a kedden benyújtott petícióra nem érkezik válasz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, akkor az atomerőmű fegyveres biztonsági szolgálata március 1-je után kész akár sztrájkba is lépni – jelentette be Hatvani Jácint.

A szakszervezeti vezető hozzátette, a paksi atomerőműben dolgozó fegyveres biztonsági szolgálat felel az atomerőmű nukleáris védettségéért, ha ezt a feladatát nem tudja ellátni, akkor jelezni kell a cég vezérigazgatójának, aki értesíti a fegyveres rendvédelmi szerveket, jelen esetben a készenléti rendőrséget. A sztrájk szándékát a kezdete előtt 72 órával kell közölni kell a paksi atomerőmű vezetésével, hogy a készenléti rendőrséggel közösen fel tudjon készülni az atomerőmű védelmére egészen a munkabeszüntetés végéig.

Paksi Atomerőmű: méltánytalanok és túlzóak a szakszervezet követelései
Méltánytalanoknak és túlzónak tartja a szakszervezeti követeléseket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a fegyveres őrség kiszervezésével kapcsolatban – közölte a Paksi Atomerőmű két szakszervezetének keddi budapesti demonstrációjára reagálva. A Paksi Atomerőműnél az esetleges átszervezések kezelése mindenkor a dolgozók érdekeinek messzemenő figyelembevételével zajlik; a mostani, törvényi kötelezettség teljesítése miatt végrehajtott átszervezést követően a fegyveres biztonsági őrök változatlan anyagi feltételek mellett végezhetik feladataikat az atomerőmű leánycégében, illetve a törvény által előírt juttatásokon felül jelentős kompenzációs csomagban is részesülhetnek. A szakszervezetek annak ellenére jelentettek be konfliktushelyzetet, hogy az üzemi tanácsban még folynak az egyeztetések – írja közleményében a vállalat.

Hozzátette azonban: “nem fúj visszavonulót”, azaz az amerikai katonai kontingenst kivonják Szíriából. Sarah Huckabee Sanders közleményben tudatta, hogy mintegy kétszáz amerikai katona, “egy kicsiny békefenntartó csoport” bizonyos ideig Szíriában marad. A szóvivőnő azonban nem pontosította, hogy ez a “bizonyos ideig” mit jelent. Erre Trump sem tért ki.

A csütörtöki közleményt azt követően adták ki, hogy Trump telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel, a nap folyamán pedig Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere tárgyalt Washingtonban Didier Reynders belga védelmi miniszterrel a szíriai helyzetről és arról, hogy az amerikai katonák kivonása után az európai csapatok maradnak-e Szíriában. Shanahan és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pénteken Washingtonban a török védelmi miniszterrel, Hulusi Akarral tárgyalt erről.

Törökországnak kulcsszerepe van Szíriában, kiváltképp egy amerikai csapatkivonás esetén. Az amerikai támogatást élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet ugyanis azért szorgalmazza az amerikai katonák maradását, mert attól tart, hogy a kurdokat meg kell majd védeni Törökországtól. Az SDF fő erejét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia adja, ezt viszont Ankara terrorszervezetnek tekinti, és többször is katonai akciót helyezett kilátásba ellene.

Trump bejelentése előtt Shanahan és Dunford is sajtókonferenciát tartott Washingtonban. Shanahan leszögezte, hogy az amerikai katonák küldetése Szíriában “nem változott”. A feladat a helyi biztonsági erők képességeinek javítása és Szíria stabilizálása – mondta, hozzátéve, hogy mindezt “stratégiai partnerség keretében” végzik.

A török védelmi miniszter kiemelte, hogy Ankarának “nincs baja” a Szíriában élő kurd népességgel. “Mi a terrorista szervezetek ellen harcolunk” – húzta alá, utalva az YPG kurd milíciára.

Dunford kijelentette: miután néhány amerikai katona továbbra is Szíriában marad, ezért meggyőződése, hogy az európai szövetségesek továbbra is részt vesznek a terrorizmus ellen harcoló koalíciós erőkben. “A katonai célkitűzésekben nincs változás, csupán az erőforrásokat igazítottuk a megváltozott fenyegetéshez” – mondta.

Grybauskaite szerint Ukrajna biztonsága az egész térség biztonságának sarokköve. “Tudjuk, mit jelent, ha megtámadnak” – jelentette ki, érvelve a Kijevnek nyújtott katonai, humanitárius és pénzügyi támogatás fontossága mellett.

A litván elnök szerint a NATO tagjai számára “nagyon fontos, hogy Ukrajna továbbá is azon az úton halad, amelyért érdemes megküzdeni”.

Duda örömét fejezte ki a három ország katonáinak közös szolgálatteljesítése felett, különösen Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései kapcsán domborította ezt ki. Ha “együtt sorakozunk fel (…) tiszteletet keltünk, és sokkal nehezebb dönteni az ellenünk irányuló akármilyen támadásról” – hangsúlyozta.

Porosenko megköszönte azt a támogatást, amelyet Varsó és Vilnius a nemzetközi színtéren, többek között az ENSZ fórumán nyújt Ukrajna területi egységét illetően. Szerinte egy “teljes értékű” ENSZ-misszió “elősegítené a békét a megszállt területen”. Kijev tavaly kérte a világszervezettől, hogy békefenntartó missziót vezényelje ki kelet-Ukrajnába.

Az ukrán elnök azt is elmondta: számít annak a nemzetközi nyomásnak a megerősítésére, amelyet Oroszországra a szankciós mechanizmusok gyakorolnak. Aláhúzta: Ukrajna jelenleg nemcsak saját szuverenitását védi, hanem szabadságot is a NATO keleti szárnyán.

A lublini székhelyű lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandárt válsághelyzetek kezelésére, különösen az Európai Unió, a NATO és az ENSZ békemisszióiban való részvételre szánják. A mintegy 4 ezer fős alakulat az uniós harci csoportok mintájára szerveződött, 2017 januárjában érte el a NATO-követelményeknek megfelelő teljes harckészültséget. Mindegyik ország egy-egy gépesített lövész zászlóaljjal járul hozzá, amelyek saját elhelyezési körzetükben maradnak, csak a hadgyakorlatok és missziók végrehajtása során kerülnek közös parancsnokság alá.

A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.

“Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket” – hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.

Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint fél százan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell – írta a levélben.

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő a lapnak azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz.

Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntető törvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nem csak a régió, hanem Európa számára is – hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

Közlésük szerint október 31-ig zajlik a Steppe Archer 19 nevű közös kiképzés, a gyakorlat résztvevői a jogszabályokat betartva arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát. A kiképzés fontosabb eseményeiről a honvedelem.hu-n adnak részletes tájékoztatást.

Az első vizsgálatok alapján emberi mulasztás miatt érkezett későn az ellátás ahhoz a fiatalemberhez, aki a Nyugati-pályaudvarnál lett rosszul kedden – mondta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Győrfi Pál emlékeztetett: kedden bejelentés érkezett a mentőszolgálathoz, hogy egy fiatalember rosszul lett. Később újabb hívást kaptak, miszerint a férfi állapota javult. Ezután ismét bejelentést kaptak a mentők arról, hogy az érintett újra rosszul van.

A mentőszolgálat ezután elsősegélynyújtókat irányított a beteghez, hogy megkezdjék az újraélesztést a mentő kiérkezéséig – mondta. A mentő a beteget a szükséges beavatkozások után kritikus állapotban vitte kórházba – tette hozzá Győrfi. A szóvivő közölte: az Országos Mentőszolgálat főigazgatója már kedden minden részletre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.

Az első vizsgálat szerint a riasztás pillanatában volt olyan szabad mentőautó, amely a beteget gyorsabban elérhette volna, mint a helyszínre irányított egység, mégsem riasztották. A hanganyagok és a számítógépes adatok elemzése alapján a mentésirányító és a mentésvezető hibázott, ezért őket a belső vizsgálat lezárulásáig az OMSZ főigazgatója felmentette a munkavégzés alól. Az OMSZ megteszi a szükséges lépéseket, hogy hasonló mentésirányítói hiba ne fordulhasson elő – mondta Győrfi.

A második feleség ekkor tett férje ellen feljelentést a rendőrségen. A bíróság emberölés miatt 13 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottra. Az ítélet nem jogerős, a férfi és ügyvédje enyhítésért fellebbeztek. A férfi és a nő 1982-ben kötött házasságot, a feleség a gyermekük halálát követően depressziós lett, majd éveken keresztül krónikus alkoholizmussal is kezelték. A házastársak kapcsolata megromlott, a férfi többször bántalmazta is a feleségét.

A férj 1999. február 11-én leitatta a nőt, majd az udvari kúthoz hívta, azzal az indokkal, hogy mutatni akar neki valamit. A kútnál azonban az asszonyt fejjel lefelé a mélybe lökte, majd a gyilkosságot megpróbálta balesetnek álcázni. A férfi másnap értesítette a tűzoltóságot, hogy a felesége a kútba fulladt. A vádirat szerint a vádlott előre kitervelten, különös kegyetlenséggel ölte meg a feleségét, mert az asszony a halála előtt több mint egy órán keresztül fulladozott – közölte a törvényszék.

A 30 éves kecskeméti férfi alig egy hónapja szabadult korábbi börtönbüntetéséből, amikor 2018. április 12-én délben Kecskeméten, a Rávágy téren az egyik társasházba bement és az emeleti lépcsőfordulóban a lakók által kihelyezett kaktuszt, pálmát és jukkát ellopta. A vádlottra eközben felfigyelt két ott lakó nő, akik felszólították őt, hogy adja vissza a virágokat. A férfi nem hallgatott rájuk és a virágokkal együtt távozott. Mintegy fél óra múlva visszatért a lépcsőházba azért, hogy az ott lévő két faládába ültetett három-három tő muskátlit is ellopja. Ezt észlelte a házban lakó 86 éves férfi, aki a lépcsőfordulóban tetten érte a vádlottat és rászólt, hogy adja vissza a virágokat. A rabló a nála jóval gyengébb fizikumú idős férfit a könyökével félrelökte, aki emiatt elvesztette az egyensúlyát és csuklóját a lépcsőkorlátba ütötte.

A viráglopásnak egy nő is szemtanúja volt, aki a lépcsőházi bejárati ajtót kezével igyekezett zárva tartani, de a rabló őt is félrelökte és a muskátlikkal együtt kimenekült az utcára. Ott a virágokat letette a földre, a még mindig őt üldöző idős férfival szembe fordult és megpróbálta ököllel arcon ütni. Az ütést a sértett kivédte, de a rabló erőszakos fellépése és fenyegetőzése miatt felhagyott támadója további üldözésével.

A virágrabló férfi a cselekmény napjának reggelén már több környékbeli lépcsőházba is bement, és a függőfolyosókról bakancsot, horgászasztalt, ruhaneműket, sőt gáztűzhely rózsafejet és edényrácsot is ellopott.

A többszörös és különös visszaesőnek minősülő vádlottat az ügyészség kétrendbeli rablás bűntettével és többrendbeli üzletszerűen elkövetett lopás vétségével vádolja, amely a bűnhalmazat és a vádlott előélete miatt akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a férfivel szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság a korábban próbaidőre felfüggesztett büntetésének végrehajtást is rendelje el. A jelenleg letartóztatásban lévő férfi bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.