Biztonságpiac

A törvényhozás felső kamarája végül húsz perc késéssel kezdte meg ülését. A szenátus 151 támogató és négy elutasító szavazat, valamint egy tartózkodás mellett elfogadta a jogszabály tervezetét, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a webhasználat felett.

A törvényt az előterjesztők indoklása szerint azért kellett elfogadni, mert az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. A jogszabály a tervek szerint javarészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lépnek majd érvénybe.

A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely “szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik.

Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A “rendkívüli” helyzetekben a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.

A törvénytervezet értelmében az állami szervek és vállalatok informatikai rendszereinek kódolással biztosítanak majd pótlólagos védelmet. A szolgáltatókat mentesíteni fogják a tiltott tartalmakat közlő oldalakhoz való hozzáférés kötelezettségétől, ha a fenyegetések elhárítását szolgáló eszközöket fognak alkalmazni, a kormány által meghatározott módon. Ezen berendezések üzembiztos működéséért a Roszkomnadzor felel majd.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyébként március végén azt állította, hogy Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló rá eső szegmensének szabályozásában. A kormányfő emlékeztetett rá: az internet történelmileg úgy alakult ki, hogy működését jelentős mértékben az Egyesült Államok, nem pedig nemzetközi szerződések határozzák meg.

“Ezért meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le” – mondta Medvegyev. A törvény hatályba lépéséhez már csak Vlagyimir Putyin aláírása szükséges.

Az ügy vádlottja, egy negyvenéves férfi rendszeresen utazott a nógrádi megyeszékhely és az egyik kistelepülés közötti helyközi autóbuszjáraton, amelyen egy női gépkocsivezető dolgozott. 2017. év tavaszától néhány ízben ittasan, utazásra alkalmatlan állapotban akart a buszra felszállni, és miután a gépkocsivezető ezt számon kérte, a vádlott egyre dühösebb lett rá.

2017. június 5-én a vádlott azért kezdte szidalmazni és megöléssel fenyegetni a gépkocsivezető nőt, mert ittasan nem engedte felszállni, és nagy testű harci kutyáját póráz és szájkosár nélkül magával vinni a buszra. A nő a segítségére siető kollégái közbelépésével tudott a járműről lemenekülni, és sokkos állapota miatt az autóbuszjáratot sem tudta teljesíteni.

Két hónappal később, 2017. augusztus 16-án az egyik délutáni járaton ismét megjelent a vádlott, ordítva újra szidalmazni kezdte a nőt, ismét megöléssel fenyegette, sőt megvárta azt a késő esti járatot, amit a nő vezetett. A vádlott ekkor a buszt annak indulási helyén várta, és amint meglátta a járműhöz közeledő gépkocsivezetőt szidalmazni kezdte, veréssel fenyegette, és közben felugrott a már kinyitott járműre, ahonnan a biztonsági őr húzta le.

A vádlott magatartásával az autóbusz vezetőjét akadályozta a feladatkörének ellátásában, és folyamatosan félelmemben tartotta őt, ezért az ügyészség folytatólagosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat ellene, és rá, mint többszörös visszaesőre fegyházbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltását indítványozta azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A Salgótarjáni Járásbíróság most meghozott első fokú ítéletével a férfit egy év hat hó börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélettel szemben a Salgótarjáni Járási Ügyészség fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében. Ennek indokaként kifejtette, hogy az a tény, hogy a cselekmény során a vádlott nem alkalmazott erőszakot, „csupán” fenyegetéssel, trágár szavak közepette való fenyegető fellépésével akadályozta a buszvezetőt feladata ellátásában, nem teszi cselekményét kevésbé veszélyessé.

Erre is figyelemmel az ügyészség a férfivel szemben a súlyosító körülményekre, így előéletére, ittasságára, a folytatólagos elkövetésére és az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságára figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a kiszabott szabadságvesztés mértékét a több mint négy évben megállapítható középmértékhez közelítő tartamra súlyosítsa, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát pedig a legsúlyosabb, fegyház fokozatban állapítsa meg azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható.

Mariya Gabriel leszögezte: az EU piaca nyitva áll az uniós törvényeket tiszteletben tartó minden külföldi vállalat előtt, de a tagországok biztonsági megfontolások alapján kizárhatnak piacaikról vállalatokat.

Március 6-án Gerolf Annemans, az Európai Parlament képviselője hivatalos kérdésben kért felvilágosítás a kibervédelemről szóló állásfoglalásban a Kaspersky Labról megfogalmazott, “rosszindulatú” minősítésről. Az EB-hez benyújtott kérdésében a képviselő felidézte, hogy az Európai Parlament 2018. június 13-án elfogadott kibervédelmi állásfoglalásának 76. pontjában név szerint nevezett meg egy magánvállalatot és “potenciálisan veszélyesnek”, illetve “bizonyítottan rosszindulatúnak” nevezte annak termékeit.

Az állásfoglalásban az EP “felhívja az EU-t, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök – mint például a Kaspersky Lab – betiltása érdekében”.

A képviselő arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól, hogy az állásfoglalás milyen bizonyítékok alapján minősítette veszélyesnek és rosszindulatúnak a vállalat termékeit, különös tekintettel arra, hogy számos uniós tagország, például Németország, Franciaország vagy Belgium nem tapasztalt problémát a vállalattal folytatott együttműködésben.

A képviselő tájékoztatást kért arról is, hogy a Kaspersky Lab termékein kívül szóba került-e más vállalat termékeinek potenciális veszélyforrásként való felmérése, és használatuk esetleges betiltása az Európai Unióban.

A digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos nyilvános válaszában leszögezte: “a Bizottságnak nincs birtokában bizonyíték a Kaspersky Lab termékeinek használatával kapcsolatos potenciális problémákról”.

A Bizottság szoros figyelemmel követi az informatikai termékek és berendezések biztonságának fejleményeit és az erről folyó szakmai egyeztetéseket, beleértve az uniós piaci hozzáférést potenciálisan korlátozó intézkedésekről folyó vitát is – fejtette ki válaszában az uniós biztos. Hozzátette: az Európai Unió szabad piac, minden, az uniós törvényeket tiszteletben tartó külföldi vállalat előtt nyitva áll. Megjegyezte azonban, hogy a tagországoknak biztonsági megfontolásokból jogukban áll saját hatáskörükben vállalatokat kizárni piacaikról.

Gabriel a képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy “a felvetett témában a Bizottság nem adott megbízást tanulmány készítésére”.

A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a céllal, hogy – mint fogalmazott – bebizonyosodjon, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője, valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám Állam oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az országba.

Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat, ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.

“Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és a NATO biztonsága miatt” – mondta Markic még márciusban.

A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és ideológiai célok elérése érdekében.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.

Kim Putyin meghívására érkezik majd a csúcstalálkozóra. Az észak-koreai vezető lehetséges vizitjével kapcsolatban már tavaly több forgatókönyv is felmerült. Szó volt egyebek között arról, hogy Kim részt vesz a Vlagyivosztokban szeptemberben megtartott Keleti Gazdasági Fórumon. Ez az elképzelés nem valósult meg, de az orosz vezetés részéről többször is elhangzott, hogy a politikust bármely, számára alkalmas időpontban szívesen látják.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hét elején azt jelentette, hogy a csúcsot a jövő héten, valószínűleg Vlagyivosztokban fogják tető alá hozni, ahol Kim vonatja Peking felé tartva meg fog állni. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó korábban bejelentette, hogy Putyin részt vesz majd az április 26-án és 27-én a kínai fővárosban megtartandó Egy övezet – egy út nemzetközi fórumon.

Az Interfax orosz hírügynökség csütörtökön egy meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy az észak-koreai vezető kabinetfőnöke, Kim Cshan Szon Vlagyivosztokban tartózkodik, “valószínűleg a találkozó előkészítése miatt”. Szerdán a japán Fuji TV közölt egy fotót, amelyen szerinte a phenjani funkcionárius éppen szemlét tart a vlagyivosztoki pályaudvaron. A tévétársaság rámutatott, hogy Kim külföldi útjainak előkészítése az elnöki hivatal vezetőjének feladata.

A Kyodo News orosz kormányforrásra hivatkozva azt írta, hogy magas rangú észak-koreai tisztségviselő járt Vlagyivosztokban és hogy Oroszország április 24-én és 25-én készül fogadni Kim Dzsong Unt. A japán hírügynökség szerint Kim Cshan Szon, aki az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozók előtt Szingapúrba és Hanoiba is ellátogatott, márciusban Moszkvában és Vlagyivosztokban is járt.

A vlagyivosztoki repülőtér vezetése az Interfax szerint szerdán közölte, hogy jövő héten az észak-koreai AirKoryo légitársaság egyik gépét szándékozik fogadni. Sajtóértesülések szerint lehetséges, hogy a csúcstalálkozót a Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten fogják megtartani, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen, ahol április 24-én és 25-én “hivatalos küldöttségek látogatása” miatt szüneteltetni fogják az oktatást.

Putyin tavaly januárban, vagyis még az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozókat megelőzően, “abszolút kompetens és már érett politikusként” jellemezte Kimet, aki szerinte a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával “megoldotta stratégiai feladatát”. Az orosz elnök azt hangoztatta akkor, hogy a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.

A hatóság a közleményében azt írta, a szolgáltatók egyre szélesebb körben adnak lehetőségeket a kiskorúak védelmére, de gyakran eltérnek a médiatanács gyerekzárajánlásában foglaltaktól, és nem alkalmazzák a káros tartalmakra utaló különféle eszközöket. Az NMHH ezért az ajánlás figyelembe vételére is felszólítja a szolgáltatókat.

A médiatanács felülvizsgálta a gyerekzárajánlását is, és megállapította, hogy a módosítása műszaki szempontból nem indokolt – tették hozzá.

A csupán órákkal korábban elkövetett Srí Lanka-i robbantásos merényletekkel kapcsolatban a katolikus egyház vezetője azt mondta: “együttérez ennek a kegyetlen erőszaknak az áldozataival, akiknek húsvétkor fájdalmat kell elszenvedniük és gyászolniuk kell”.

Olasz nyelvű beszédében Ferenc pápa azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös. Az egyházfő a fegyverek zajának elhallgatását sürgette nemcsak a harctereken, hanem a városokban is. A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik “ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.

A világ konfliktus dúlta térségei közt Ferenc pápa elsőként Szíriát említette. Hangsúlyozta, hogy a régóta tartó háborúba a világ egyre inkább beletörődni tűnik. Az egyházfő a közömbösség helyett politikai megoldást sürgetett a humanitárius helyzet megoldása, a menekültek hazatérése érdekében.

A közel-keleti térséget megosztó feszültségekről szólva a pápa a harcoktól és éhezéstől szenvedő Jement emelte ki.

Az izraeli és palesztin politika vezetőitől békét és stabilitást sürgetett.

Fegyverletételt szorgalmazott Líbiában, a konfliktusok megállítását az afrikai Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Nigériában és Kamerunban, valamint Szudánban. Új történelmi fejezet indítására szólította fel Dél-Szudán politikai, társadalmi és vallási vezetőit a nemzeti megbékélés érdekében.

Megbékélést kért a konfliktustól szenvedő Ukrajnának is, humanitárius kezdeményezések és a tartós béke megteremtésével.

A pápa külön megemlékezett Venezueláról, ahol az erőszak leállítását és a lakosság megsegítését sürgette. Minél előbbi békés megoldást sürgetett emellett Nicaraguában.

A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra.

A beszámoló szerint a két embert az isztambuli főügyészség által folytatott egyik nyomozás keretében fogták el. A török hatóságok vizsgálják, hogy az előállítottaknak közük van-e a szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolásához, akivel tavaly október 2-án végeztek Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán – írta az Anadolu.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi azért kereste fel az isztambuli szaúdi főkonzulátust, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat beszerezze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak.

Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Donald Trump “terrorizmus elleni erőfeszítésekről” és a Líbiában megteremtendő békéről egyeztetett a tábornokkal, akinek harcosai az észak-afrikai ország keleti térségeit tartják ellenőrzésük alatt, és harcot folytatnak a nemzetközi közösség által elismert egységkormány és a főváros, Tripoli ellen.

“Az elnök elismerte Haftar hadseregtábornok jelentős szerepét a terrorizmus elleni harcban és a líbiai olajvagyon védelmében, és megvitatta a mindkettőjük által vallott elképzeléseket a líbiai átmenetről egy stabil, demokratikus politikai rendszerbe” – fogalmazott a rövid közlemény. A Fehér Ház további részleteket nem közölt a beszélgetés tartalmáról.

A líbiai konfliktusban az Egyesült Államok Haftar riválisait, azaz a tripoli egységkormányt támogatja. Ugyanakkor Haftar Tripoli ellen indított támadássorozata előtt – amerikai sajtójelentések szerint – az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot e tábornokkal, jelezve neki: Washington azt szeretné, ha a tábornok szerepet vállalna Líbia jövőjének alakításában.

A Tripoli elleni támadás megindítása előtti napon John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon egyeztetett Haftarral, megpróbálva lebeszélni őt a támadásról. A hadúr mégis megindította az offenzívát, melynek leállítására Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilvánosan szólította fel őt. “A líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása” – nyilatkozta pár nappal ezelőtt az amerikai diplomácia vezetője.

Washington a Tripoli elleni offenzíva után bejelentette, hogy kivonta kis létszámú kontingensét az országból.

Lungin elismert rendező Oroszországban, akit a Taxi Blues című filmjéért 1990-ben a legjobb rendezőnek járó díjjal tüntették ki a cannes-i filmfesztiválon. Hazája politikai vezetésével konfliktusba nem keveredett, támogatta a Krím félsziget elcsatolását.

A Walt Disney orosz leányvállalata által forgalmazott filmje április 8-án megkapta a kultusztárcától a vetítési engedélyt és azt az eredeti tervek szerint május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdték volna el játszani a mozik. A Bratsztvo azonban váratlanul éles bírálatot kapott Igor Morozovtól, az orosz parlamenti felsőház kulturális bizottságának elnökhelyettesétől, aki egy április elejei zártkörű vetítésen látta az alkotást.

Morozov szenátor a filmet hazafiatlannak minősítette és úgy vélekedett, hogy az elriasztja a fiatalokat a katonai szolgálattól és árt az ország imázsának. Kifogásolta, hogy a Lungin által ábrázolt katonák isznak, verekednek és karavánokat fosztanak ki.

Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter azt mondta akkor, nem látta ugyan a filmet, de “99 százalékig biztos benne”, hogy az semmilyen törvénysértést nem tartalmaz. Bejelentette, hogy – elkerülendő a kényes dátumot – a premiert néhány nappal elhalasztják.

Ezt követően hangzott el Gromov éles tiltakozása. A nyugállományú vezérezredes, a Szovjetunió Hőse a”klasszikus befeketítő ruszofóbia” megnyilvánulásának nevezte a filmet, amely a szovjet katonákat “degeneráltak, tolvajok, csalók, gyilkosok és gazemberek gyülekezetének” mutatja be, a “terroristákat” viszont kedvező színben tünteti fel. Ezt követően hasonló szellemben szólaltak meg más afganisztáni háborús veteránok és az elesett katonák hozzátartozói is.

Lungin a maga részéről azt hangsúlyozza, hogy mély tisztelettel viszonyul az afganisztáni veteránokhoz, hogy őszinte filmet akart forgatni a szörnyű konfliktusról és, hogy “sokkolta” őt “a cenzúra új, aluról jövő formája. Mint mondta a cselekmény Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatójának és volt parlamenti képviselőnek a memoárjain alapul. Kovaljov április 5-én elhunyt, de halála előtt még meg tudta nézni a filmet és gratulált a rendezőnek.

Afganisztán 1979 végétől 1989 elejéig tartó háborúban 14 ezer szovjet katona vesztette életét. A kivonulás 30. évfordulóján az orosz társadalom egy részében vita bontakozott ki a beavatkozás célszerűségével és erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban.

A Bratsztvo 1988-ban játszódik, nem sokkal a kivonulás előtt, amikor a 108. gépesített lövészdandárt a Szalang-hágóhoz vezényelték. A filmben a katonák megkísérelnek kiszabadítani egy foglyul ejtett szovjet pilótát.

Lungin alkotása, amely 150 millió rubeles (több mint 660 millió forintos) támogatást kapott nem illeszkedik az elmúlt évek szovjet és orosz katonai és sportsikereket felelevenítő filmek sorába és egy újabb példa arra, hogy politikai-világnézeti okok befolyásolhatják egy-egy, a történelmi közelmúltról szóló mű bemutatását Oroszországban.

A kultusztárca tavaly, egyebek között kegyeletsértésre hivatkozva, megtagadta a Sztálin halála című brit-francia szatíra forgalmazását, holott eredetileg kiadta rá az engedélyt. Alekszej Kraszovszkijt rendező januárban úgy döntött, hogy az őt érő bírálatok és a hatóság packázása miatt a mozik helyett az interneten mutatja be a Prazdnyik (Ünnep) című filmvígjátékát, azt mutatta be, hogyan a készült a szilveszter megünneplésére egy privilegizált család a náci blokád alá vont Leningrádban.

Az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt április 26-tól annyiban módosulnak az előírások, hogy a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlói beírást követően haladéktalanul el kell távolítani azért, hogy a korábbi bejegyzéseket és a bejegyzők adatait más fogyasztók ne láthassák. A kereskedőnek ezeket az oldalakat elzártan kell megőriznie, és szükség esetén a hatóságnak kell megmutatnia – közölte a tárca.

Nincs olyan előírás, amely szerint a kereskedőknek ki kellene cserélniük az eddig használt vásárlók könyvét, ha az előzőekben részletezett rendelkezéseknek megfelelően járnak el.

A vásárlók könyvét továbbra is jól láthatóan és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az üzletekben, abba az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok és javaslatok jegyezhetők be. A vevőket e joguk gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vállalkozó változatlanul harminc napon belül köteles megválaszolni a vásárlók könyvébe írt panaszt – közölte a tárca.

A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.

A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább négy százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.

A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

Trump a minnesotai Burnsville városkában nagygyűlést tartott, amelyen elsősorban az erős amerikai gazdaság eredményeit sorolta, de kitért Észak-Koreára is. Dicsérte a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőhöz fűződő – mint fogalmazott: – “nagyszerű viszonyát”, és ismételten hitet tett amellett, hogy Észak-Koreának fel kell számolnia atomfegyvereit és fel kell hagynia rakétakísérleteivel.

Utalva arra, hogy Kim szombaton jelezte, készen állna egy harmadik csúcstalálkozóra is, leszögezte: “a tárgyalás ok, tárgyalni oké”. Kifejtette, hogy “jó a viszonyunk, a szankciók érvényben vannak… és sok konstruktív dolog történik. De hozzátette, hogy nem híve a túlságosan is gyors tárgyalásoknak. “Nincs szükség gyorsaságra, most tökéletes iramban haladunk. Jó a viszonyunk, de a szankciók is érvényben vannak” – mondta.

Trump egyébként a múlt héten Washingtonban Mun Dzse In dél-koreai elnökkel tárgyalva már jelezte: a tavalyi szingapúri és az idei vietnami csúcstalálkozó után készen áll egy harmadik találkozóra is az észak-koreai vezetővel.

Pompeo amerikai külügyminiszter egy texasi rendezvényen elhárította Kim felvetését, miszerint Washingtonnak rugalmasságot kellene tanúsítania az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalásokon. Pompeo szintén megismételte a korábbi álláspontját: Phenjannak be kell tartania az atomfegyver-mentesítésre tett ígéretét. Hozzáfűzte, hogy az észak-koreai vezetésnek bizonyítania kell, hogy megtette a lépéseket ebbe az irányba.

Az amerikai diplomácia vezetője azt is hangoztatta: Trump “eltökélt abban, hogy a diplomáciai eszközeivel haladjon előre”.

Washington azt jelezte Varsónak, hogy Andrzej Duda lengyel államfőt június közepén hívnák meg a Fehér Házba, hogy “megoldják az utolsó vitás kérdéseket az Egyesült Államok lengyelországi bázisainak fejlesztését illetően” – írja a lengyel kormánnyal szemben távolságtartó, jobbközép irányultságú újság, három meg nem nevezett lengyel és amerikai forrásra hivatkozva. Amennyiben a két elnök előzetes megegyezésre jut, Trump meghirdetheti Varsóban az új amerikai katonai kezdeményezést.

A lengyel államfői hivatal csupán azt erősítette meg a Rzeczpospolitának, hogy Trump szerepel a szeptemberi megemlékezés meghívottjai között, valamint hogy Duda júniusban az Egyesült Államokba készül. A már korábban tervezett amerikai út napirendjén egyelőre gazdasági témák szerepelnek, és jelenleg a nyugati part az úti cél. A lap szerint Trump még az őszi lengyel parlamenti választás előtt, vagyis a jelenlegi varsói kormánnyal szeretné megkötni a szóban forgó megállapodást. A varsói látogatás egyúttal megerősíthetné Trumpot az amerikai elnökválasztás idején, hozzájárulhatna az Egyesült Államokban élő népes lengyel közösség szavazatainak megnyeréséhez.

A Rzeczpospolita szerint Trump Varsóban bejelentheti majd, hogy vízummentességet adnak a lengyel állampolgárok számára, és meghirdethet fontos gazdasági kezdeményezéseket is, mindenekelőtt az energetika területén. Duda és Trump tavaly szeptemberben írtak alá Washingtonban egy stratégiai együttműködési megállapodást. A lengyel elnök akkor szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét megerősítését, akár egy amerikai bázis létesítésével. A Rzeczpospolita úgy tudja, a jelenlegi amerikai fejlesztési tervek “egy hadosztály-formátumról” szólnak.

A lap már március közepén megírta: az amerikai védelmi minisztérium felajánlotta Varsónak, hogy állandóvá teszi a Lengyelországba küldött amerikai alakulatok egy részének jelenlétét.

A Lengyelországba 2017-ben, úgynevezett állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg összesen mintegy 4500 főt számláló amerikai alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierő is – a jövőben állandó jelleggel állomásozna az országban. A bázisok kiépítése 2-3 évet venne igénybe. Az erre vonatkozó tárgyalások viszont még 6-12 hónapig eltarthatnak – írta korábban a Rzeczpospolita.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetség 260 millió dollárt szán egy, a nyugat-lengyelországi Powidzben építendő amerikai katonai raktár építésére. A nyártól építendő raktárban páncélozott járműveket, lőszert és fegyvert tárol majd az amerikai hadsereg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint a korai beüzemelést az indokolta, hogy az elmúlt években több alkalommal is volt május előtt a gazdák számára komoly károkat okozó jégeső.

A közlés szerint annak ellenére, hogy az elmúlt harminc év legszélsőségesebb, legzivatarosabb tavasza, nyara volt tavaly, a jégkárok hetven százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Az országos jégkármérséklő-rendszer működtetésével 2018-ban tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – olvasható a közleményben.

A NAK-on belül működő üzemeltetési iroda az idei szezonra kiemelt feladataként tűzte ki a hálózat informatikai rendszerének fejlesztését. Ennek részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagy mértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. Az OMSZ új modelleket alakított ki az előrejelzésre, erősebb számítógépek használatával nőtt a meteorológiai előrejelzések pontossága, biztonsága és gyorsasága is – írták.

“A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából” – mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél. A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Megjegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

“Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd” – nyilatkozott a diplomata.

Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

“Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik” – mondta.

Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját “kivételességéről” és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. A diplomata kifogásolta, hogy a NATO “példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit “az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1900-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A “katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója – a Harmel-doktrína – alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.

A hatóság közleményében a hivatal ugyanakkor óvatosságra intett, jelezve, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad tüzet rakni erdőterületen, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és eloltásáról, valamint a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.

Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet – olvasható a közleményben.

Thomas Haldenwang a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban arra a kérdésre, értelmezhető-e elhatárolódásként elődjétől, Hans-Georg Maassentől, hogy hivatalba lépésekor a szélsőjobb elleni határozottabb fellépést ígérte, kiemelte, nem szeretné, hogy folyton összehasonlítsák a BfV előző vezetőjével. Hozzátette, hogy már öt hónapja irányítja a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatot, és önállóan jelöl ki súlypontokat. Ilyen súlyponti elem a hatóság munkájában a “fokozott figyelem” a szélsőjobboldal tevékenységére.

Nem csak a Chemnitzben történtek jelzik, hogy “egészen új fejlemények” bontakoznak ki ezen a területen – utalt a BfV elnöke arra, hogy az ország keleti részén fekvő városban erőszakba torkolló tüntetések zajlottak tavaly nyáron egy emberölés után, amellyel menedékkérőként érkezett külföldieket gyanúsítanak. Kifejtette, hogy “intenzív hálózatosodás” tapasztalható a szélsőjobboldali köröknél, és egyre inkább elmosódik a határ az ilyen csoportosulások és a “tiltakozó polgárság” között.

A szélsőjobboldallal és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt szélsőséges tevékenység gyanúja miatt alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vont szervezeteivel kapcsolatban arról is szólt: továbbra is tapasztalható, hogy Oroszország igyekszik befolyást szerezni Németországban azzal a céllal, hogy az érdekeinek megfelelően alakítsa a nyilvánosságban megmutatkozó véleményáramlatokat. Ezért “különösen alaposan” vizsgálják azt az eshetőséget, hogy Oroszország megpróbálhatja befolyásolni az európai parlamenti (EP-) választás eredményét – mondta a BfV vezetője.

Haldenwang a szélsőbaloldal irányából fenyegető veszély jelentőségét is kiemelte, mint mondta, nagyon nagy intenzitással foglalkoznak szélsőbaloldali körökkel, amelyeknél egyre alacsonyabbra süllyed az erőszakos, akár halállal végződő bűncselekmények elkövetésétől visszatartó “gátlásküszöb”. Bírálta, hogy a szélsőbaloldali szubkultúrában elmaradt az egyértelmű elhatárolódás az emberek elleni, szélsőségesen durva erőszaktól, és hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze “sajnos gyakran nem vesz tudomást a szélsőbaloldaliság jelentette veszélyekről”.

A szélsőséges iszlamizmusról szólva sürgette, hogy a törvényhozás jogszabályok módosításával adjon szélesebb felhatalmazást az alkotmányvédelemnek iszlamisták családjából származó gyermekekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére. Kiemelte, hogy ez nemcsak nemzetbiztonsági szempontból, hanem az érintett gyermekek védelme érdekében is szükséges. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy “terroristák újabb nemzedéke” nevelkedjék az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatába szegődött iszlamisták gyermekeiből.

A BfV vezetője aláhúzta, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten elszenvedett veszteségei ellenére továbbra is veszélyes, és azzal kell számolni, hogy követői bármikor elkövethetnek merényletet Németországban.

Elmondta, hogy tavaly több mint háromszáz fővel nőtt, és így 2240 körülire emelkedett Németországban a nyilvántartott potenciális iszlamista terroristák száma. Folyamatos ellenőrzésük nem lehetséges, mert egy-egy ilyen ember állandó megfigyeléséhez akár 40 főre is szükség lehet, ezért a különösen veszélyesként számon tartott személyekre összpontosítanak – mondta Haldenwang, aki tavaly novemberben váltotta a BfV vezető tisztségében Hans-Georg Maassent, és előzőleg öt évig a helyetteseként dolgozott.

A vádirat szerint egy 22 éves férfi 2019. március 17-én a kora délutáni órákban a X. kerület, Népligetben, a Vajda Péter úton található trafóház mellett – ittas állapotban – odalépett az általa látásból ismert, számára korábban már aprópénzt adó, 77 éves férfihoz. A fiatalabb férfi megragadta a sértettet és megrángatta a karját, valamint hangosan, több alkalommal pénz átadására szólította fel, miközben azzal fenyegette meg, hogy ha nem kap pénzt, kést vág belé.

A vádlott cselekményét észlelte egy, gépkocsival arra közlekedő büntetés-végrehajtási zászlós és az áldozat segítségére sietett. A vádlott és a beavatkozó között szóváltás alakult ki, amely során a 22 éves férfi felmutatta a zsebében tartott csavarhúzót is, majd azt eltette. A büntetés-végrehajtási zászlós közölte a férfival, hogy időközben értesítették a rendőrséget, amelyet követően a vádlott elhagyta a helyszínt, a ruházatában tartott csavarhúzót pedig eldobta. Egy arra közlekedő személy fényképet készített a támadóról.

Az állampolgári fellépésnek köszönhetően a menekülő terheltet a Budapesti X. kerületi Rendőrkapitányság járőrei a Népligetben található Karl von Linné sétányon elfogták.

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség a férfival szemben rablás bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A férfi letartóztatásban van.

Az üzletemberekből és kormányzati tisztviselőkből álló, mintegy harminc fős delegációnak három tagja előadást is tartott volna, de biztonsági megfontolásból lemondták részvételüket a jövő hétre szervezett bahreini rendezvényen.

“Tudattuk az izraeli küldöttséggel, hogy szívesen látnánk őket, de úgy döntöttek ma reggel, biztonsági aggályok miatt nem jönnek, hogy látogatásukkal ne zavarják a többi 180 résztvevő országot” – mondta Jonathan Ortmans, a szervezőbizottság elnöke. A konferenciát az amerikai székhelyű Globális Vállalkozói Hálózat (Global Entrepreneurship Network, GEN) szervezi Bahreinben április 15-től 18-ig.

Izrael azután mondta le részvételét, hogy a bahreini parlamentben elutasító határozat született ellene, valamint a helyi közösségi médiában és Manámában, a főváros utcáin is kisebb tiltakozások voltak a küldöttség érkezése miatt.

“Bahrein parlamentje kinyilvánítja, hogy Bahrein népe elutasítja az izraeli jelenlétet területén és földjén, és elfogadhatatlan számára minden olyan döntés, amely lehetővé teszi ezt a jelenlétet”- áll a parlamenti nyilatkozatban.

Izrael csak két arab állammal, Egyiptommal és Jordániával tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Miri Regev kulturális miniszter azonban tavaly ellátogatott Abu-Dzabiba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pedig néhány órás villámlátogatást tett Ománban.