Biztonságpiac

A rendőri hivatás presztizse ellentétes-e a biztonsági-vezetői karrierrel?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg. A NATO fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulságként értékelve azt írták: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a NATO imázsa és támogatottsága “kifejezetten kedvező” Közép-Európában.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindössze 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság.

Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy százmillió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír – írták.

Közép-Európán belül a V4-tagállamok a “legelkötelezettebbek” a NATO iránt: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (húsz százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: tízből kilenc lengyel (89 százalék) pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé a szlovákok NATO-pártiak, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) tekinthető annak.

A nem NATO-tagok közül Ausztriában, valamint Szerbiában is egyötödnél kevesebb (19, illetve 17 százalék) azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország “örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében – tették hozzá.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként ezer-ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalmának 18 évesnél idősebb lakosságára (nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint).

A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.

“Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.

Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült “minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.

Az elfogott tengerészeket egyébként Moszkva lefortovói börtönében, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman társaságában, szerdán felkereste Dunja Mijatinovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az orosz ombudsmani hivatal sajtószolgálata szerint az ET tisztségviselője személyesen győződhetett meg az ukrán vádlottak fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról; az érintettek ezen kérdésekkel kapcsolatban nem emeltek panaszt.

A kommüniké szerint a tengerészek – bár teljes élelmezést kapnak – élelmiszercsomagokat fogadhatnak hozzátartozóiktól, és személyes számlával rendelkeznek, amelyről további élelmiszerek és tisztálkodási eszközök beszerzését fedezhetik. Biztosítják számukra az ügyvédjeikkel és az ukrán konzulokkal való találkozás és a hozzátartozóikkal való levelezés lehetőségét.

A két gyanúsítottat március 25-én vették őrizetbe a belső elhárítás által három nappal korábban, egy erőszakos akció tervének gyanúja miatt indított vizsgálat nyomán. Pénteken indult ellenük eljárás terrorcselekmény céljával létrejött bűnszövetkezet gyanújával. Mindketten előzetes letartóztatásba kerültek.

Rendőrségi források szerint a fő gyanúsított, akit a Párizshoz közeli Seine-et-Marne megyében állítottak elő, “nagyon súlyos pszichiátriai zavarban szenved”, és olyannyira “öngyilkos hajlamú”, hogy készen állt arra, hogy akcióba lépjen. A nyomozóknak elmondta: egy óvodát vagy pedig rendőröket akart megtámadni, és utóbbiak közül egyet már ki is szemelt magának, aki korábban egy köztörvényes bűncselekmény miatt letartóztatta őt. A férfi túszokat akart ejteni, és a túszejtéshez kiérkező kommandósokkal akart tűzharcba kerülni.

A titkosszolgálatok akkor adtak jelzést az igazságszolgáltatásnak, amikor a férfi megpróbált fegyverekhez jutni, az ügyészség pedig elrendelte az azonnali őrizetbe vételt.

“Nem volt semmilyen előkészítés még, sem terepszemle” – jelezték nyomozati források, amelyek szerint a merényletterv csak a gyanúsított fejében létezett, ő maga tájékozatta róla a nyomozókat.

A második gyanúsítottat, aki szintén 1998-ban született, Párizsban vették őrizetbe. Ő nem tudott a pontos merénylettervről, ugyanakkor azzal gyanúsítják, hogy készen állt segíteni a barátjának. Ő Mohamed Merah csodálójának mondja magát.

Mohamed Merah 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan 50 kilométerre lévő Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Az ügy hatalmas felháborodást keltett mind Franciaországban, mind pedig Izraelben. A dzsihadista merénylővel március 22-én végeztek az elfogására kiérkező kommandósok, miután nem volt hajlandó megadni magát.

Jóllehet a második gyanúsított 2015-2016-ban érdeklődést mutatott az iszlamizmus irányában, semmilyen kapcsolatban nem állt vele – hangsúlyozta a rendőrség.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet “kalifátusának” bukása óta elvesztette a korábban ellenőrzése alatt tartott területeket Szíriában, a francia kormányzat és a hatóságok is arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is fokozott a terrorveszély Franciaországban, ahol 2015. január óta 251-en vesztették életüket dzsihadista támadásokban.

A vádlott egy sor súlyos egészségi gond miatt tartósan alkalmatlan arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson és fellépjen érdekeiért. Alapbetegsége – egy szívrendszeri károsodás – gyógyíthatatlan, állapota így várhatóan nem javul, és nem is lesz már többé képes arra, hogy bekapcsolódjon az eljárásba – indokolta a bíróság az igazságügyi orvosszakértői jelentésekre alapozott döntését.

A német állampolgárságú, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi illetőségű férfit és egy 93 éves, szintén német állampolgárságú társát 2017 novemberében megvádolták, hogy 1942 és 1945 között a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS őrszolgálatot teljesítő tagjaiként közreműködtek a lengyelországi Sztutowo (Stutthof) térségében működtetett koncentrációs tábor több száz rabjának meggyilkolásában.

A dortmundi ügyészség által emelt vád szerint a táborban végzett tevékenységükből adódóan mindketten bűnrészesek az ott elkövetett gyilkosságok valamennyi típusában, így a gázkamra révén végrehajtott emberölésekben és más módszerekkel elkövetett tömeges kivégzésekben, valamint a lágerbe hurcolt emberek halálra dolgoztatásában és éheztetésében. A vád szerint mindketten ismerték a tábor működését, és ezzel a tudattal végezték őrszolgálati tevékenységüket.

A két férfi – akiknek neveit a személyiségi jogok védelméről rendelkező németországi jogszabályok miatt nem hozták nyilvánosságra – tagadta a több száz rendbeli emberölésben bűnrészesség vádját. A Gdansk (Danzig) közelében kiépített koncentrációs táborba mintegy 110 ezer embert hurcoltak, közülük nagyjából 60 ezren haltak meg.

A dortmundi ügyészség a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális szövetségi ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltségeként járt el a két egykori lágerőr ellen.

A ZSt évtizedekig nem kezdeményezett vádemelést náci koncentrációs táborok és megsemmisítő táborok őrei ellen, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítéletre. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, a ZSt így valamennyi ismert élő lágerőr ügyében vizsgálatot kezdett.

Mi a közös Kempelen Farkas sakkozógépe és a mai kamerarendszerek között?

Ezen hitszónokok némelyike, különösen a magánintézményekben, kettős mércével mér az erőszak alkalmazásával kapcsolatban, így a dzsihadizmust táplálja – figyelmeztettek az értékelést készítő szakértők.

Rámutattak, hogy noha a délutáni arab nyelvórák és iszlám foglalkozások ártatlannak tűnnek, egyes esetekben ezek jelentősen elősegíthetik a muzulmán gyerekek és fiatalok elidegenítését a társadalomtól.

Az AIVD márciusban arról számolt be, hogy Amszterdam egyetlen iszlám középiskolájának vezetője és testvére pénzt küldött a Kaukázusi Emirátus nevű csecsen terrorszervezetnek, illetve szoros kapcsolatban állnak számos szélsőséges imámmal is, például a török Abdullah Özütürkkel és a brit Haitham al-Haddaddal. Mint kiemelték, az iskolában jelentős a szalafista befolyás. Femke Halsema amszterdami polgármester ezen információk közzététele nyomán leállította az intézmény városi finanszírozását.

Sajtóhírek szerint a középiskolában nemek szerint elkülönített osztályok vannak, napi háromszori kötelező ima, valamint külön imaterem azoknak a lányoknak, akik menstruálnak.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepségen azt mondta, hogy mindkettő a béke melletti elhivatottságáról tesz bizonyságot. A 83-as út és a pápai Celli út találkozásánál lévő körforgalom közepén felállított emlékmű a város és a katonák közös munkájának jelképe – hangsúlyozta.

Benkő hangsúlyozta: a gép erőt sugároz, és emléket állít az életüket feláldozó hősöknek. 101. évfordulóját ünnepli a magyar önálló légierő – idézte fel, utalva arra, hogy az osztrák-magyar hadsereg repülőgépére először 1908-ban került fel magyar jelzés. MiG 21-esek negyven éven át szolgáltak Magyarországon. A most emlékműként felállított gépet 1971 és 1990 között használták, mintegy 1800 órát repült, csaknem háromezer alkalommal szállt fel – ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a honvédség légierejénél: öt szállítógépet vettek, még három vásárlását tervezik, és 36 helikoptert is beszereznek a közeljövőben.

A pápai repülőtér új, négyszáz embert befogadó utasforgalmi termináljának átadási ünnepségén Benkő azt mondta, hogy a létesítmény főként a béketeremtést vállaló katonákat szolgálja majd ki.

Az ügyben közveszélyt okozó emberölési kísérlet címén indított vizsgálatot a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottságnak (SZK) a hadászati rakétaegységekre szakosodott katonai osztálya.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az 500 gramm, a Fontanka szentpétervári hírportál szerint pedig 200 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, “azonosítatlan, burkolat nélküli tárgy” óraszerkezetet tartalmazott. Korábban a Szankt-Petyerburg és a REN TV elnevezésű tévécsatorna is egy páncéltörő gránát felrobbanásáról számolt be.

A Kommerszant című lap úgy tudja, hogy egy lépcső alatt találtak egy gyanús tartalmú csomagot, amely azután robbant fel, hogy az iskola egyik tanára – aki tapasztalt tűzszerész – letakarta golyóálló mellénnyel. A lap szerint a robbanás olyan erős volt, hogy a lépcső leomlott.

A sebesültek állapota nem életveszélyes. Az ügyben a katonai ügyészség is vizsgálatot indított.

A férfi 2019. március 22-én az esti órákban Békéscsaba egyik lakótelepi lakásába az ajtó berúgásával hatolt be, majd fürdést követően onnan távozott. Néhány nappal később, március 26-án a hajnali órákban ismerősét annak lakásában ököllel többször megütötte, és egy késsel a nyakán megvágta. A sértettnek a bántalmazás során az orrcsontja eltört, továbbá a koponyája zúzódott és a nyakán vágott seb is keletkezett.

A férfi hajléktalan, munkája, jövedelme nincs, és Németországban akart munkát vállalni, így fennáll a szökésének, elrejtőzésének a veszélye. A férfi ellen másik eljárás is folyik garázdaság bűncselekménye miatt, továbbá 2019. március 25-én rendzavarás és garázdaság szabálysértésében megállapították a felelősségét, így attól is lehet tartani, hogy szabadlábra kerülése esetén hasonló, erőszakos cselekményeket követne el.

A férfi kóros elmeállapotban, kábítószer okozta elmezavarban szenved, amely miatt nem ismeri fel erőszakos magatartásának a következményeit, ezért a Büntető Törvénykönyv szerint az általa elkövetett súlyos testi sértés miatt nem büntethető. A férfi azonban önmagára és másokra is veszélyt jelent sorozatos erőszakos cselekményei miatt, és tartani kell attól, hogy újabb hasonló cselekményt fog elkövetni. Emellett megállapítható az is, hogy amennyiben büntethető lenne, úgy vele szemben a részletezett cselekményei miatt egyévi szabadságvesztés büntetésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Így annak ellenére, hogy a férfi nem büntethető, esetében fennállnak a kényszergyógykezelés feltételei.

Erre tekintettel a Békéscsabai Járási Ügyészség indítványt tett a férfi előzetes kényszergyógykezelésének az elrendelésére az eljárás idejére. A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója a férfi előzetes kényszergyógykezelését elrendelte. Annak végrehajtása érdekében a férfit az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították.

Németország “a világ egyik legbiztonságosabb országa”, de a bűnözés csökkenésének folyamata még nem tükröződik a lakosság biztonságérzetében – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter a bűnügyi statisztikát bemutató tájékoztatóján. Kiemelte, hogy tartós sikerről majd csak akkor lehet beszélni, ha a kedvező folyamat trenddé erősödik.

A kimutatás szerint tavaly 5 555 520 bűncselekményt regisztráltak, ami 3,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 761 984-hez képest. A felderítési arány 57,1 százalékról 57,7 százalékra emelkedett. Százezer lakosra 6764 bűncselekmény jutott, ami 3,9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 6982-höz képest. Súlyos bűncselekmény – például rablás, autólopás vagy lakásbetörés – a lakosság kevesebb mint egy százalékát érintette tavaly.

A közkeletű vélekedéssel szemben az erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, a nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma pedig gyakorlatilag változatlan – húzta alá Seehofer.

A 2018-as rendőrségi bűnügyi statisztika (PKS) szerint jelentősen – öt százalékot meghaladó mértékben – csökkent egyebek mellett a lopások és rablások száma. Kiemelkedően, 16,3 százalékkal csökkent és most először százezer alá süllyedt a lakásbetörések száma, így a mintegy 42 millió németországi lakóingatlan közül 97 504-be törtek be 2018-ban, az egy évvel korábbi 116 540 után. A zsebtolvajlások száma még nagyobb mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 127 376-ról 104 196-ra. Az autólopások száma 10,7 százalékkal 247 311-re csökkent az előző évi 276 928-ról. A regisztrált erőszakos bűncselekmények száma 1,9 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbi 188 946-ról 185 377-re. Ezen belül a szexuális bűncselekmények száma igen nagy mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 11 282-ről 9234-re.

Ugyanakkor több bűncselekménytípusnál növekedést regisztráltak, így például a kábítószerrel visszaélés eseteinek száma 6,1 százalékkal nőtt, a fegyvertartásról és fegyverhasználatról szóló törvény rendelkezéseit pedig az egy évvel korábbinál 5,5 százalékkal többször sértették meg. A legnagyobb mértékű, 39,9 százalékos növekedést a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás, illetve a rendőrök elleni erőszakos támadás esetében jegyezték fel.

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 2,9 százalékkal 2 051 266-ra csökkent az egy évvel korábbi 2 112 715-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 708 380 volt, ami 3,8 százalékos csökkenés a 2017-es 736 265-höz képest.

A külföldiek közül 165 769-en tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 167 268-hoz képest.

Wendt a közmédiának elmondta: valóban kevesebb bűncselekményt jelentettek be a rendőrségnek tavaly, mint egy évvel korábban, “de az emberek mégis egyre inkább félnek”, legfőképpen a terrortámadások veszélyétől és “a közterületet maguknak követelő csoportosulásoktól”.

A pályaudvarokon, sétálóutcákon “lebzselő” fiatal férfiak csoportjai megfélemlítik az embereket, akik “azt is látják, hogy sok gyerek késsel felfegyverkezve megy az iskolába”. A késes támadások száma egyre emelkedik, és az elkövetők “nagyon gyakran migrációs hátterű fiatalemberek” – mondta Rainer Wendt, aláhúzva, hogy nem szabad beletörődni a migráció révén megjelenő bűnözésbe.

Az állam tekintélye és az erőszak állami monopóliuma “olvad, mint jég a napon”, ezt jelzi, hogy egy átlagos napon Németországban harmincnál is több rendőrre támadnak rá, de tűzoltókat, mentősöket, adóhivatali és munkaügyi hivatali alkalmazottakat is tömegesen érnek erőszakos incidensek – tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy minden második menedékkérő érvényes iratok nélkül érkezik az országba, így nem tudni, vajon vannak-e közöttük “súlyos bűnözők, terroristák, vagy az Iszlám Állam hazatérő harcosai”. Ezért ezeket az embereket a személyazonosságuk tisztázásáig őrizetbe kell venni. Ez régi követelése a szakszervezetnek, de még mindig nem valósult meg – mondta Wendt.

Azzal kapcsolatban, hogy Seehofer a világ egyik legbiztonságosabb országának nevezte Németországot, a DPolG vezetője kiemelte, hogy nem Kambodzsához vagy Szíriához kell viszonyítani a németországi helyzetet, hanem Európához és a korábbi németországi viszonyokhoz. Márpedig Németországban korábban sokkal kevésbé féltek az emberek – húzta alá. Kiemelte, hogy több százezres nagyságrenden történhettek bűncselekmények, amelyeket nem jelentettek be, és így nem is jelennek meg a statisztikában. Ezért a PKS “alkalmatlan eszköz” a biztonság mérésére, és a biztonság egyébként sem csupán a bűncselekmények hiányát jelenti, hanem a félelem nélküli életet is. “A politikának ezzel is foglalkoznia kellene” – húzta alá a szakszervezeti vezető.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője szerdán Budapesten búcsúztatta az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére utazó magyar rendőröket.

Harminc rendőr a macedón, tizenöt a szerb rendvédelmi szerv irányítása, felügyelete mellett teljesít majd szolgálatot.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a két ország belsejében is. Mindkét kontingens terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét – olvasható a közleményben.

A bíróság pénteken hirdetett ítéletet annak a 12 vádlottnak az ügyében, aki feladatkörérből adódóan gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen kért ki adatokat, ezzel jogtalan előnyért hivatali kötelességet megszegve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélést, illetve folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetést követett el – olvasható a közleményben.

Jelezték: a büntetőügyben eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, azonban egy vádlott meghalt, két embernél pedig a bíróság korábban jogerősen befejezte az eljárást.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 21 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezért a bíróság két év, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 900 ezer forint pénzbüntetésre, valamint az okmányirodai ügyintézői foglalkozástól két év eltiltásra ítélte.

Társai egy részét egy-egy év szabadságvesztésre – három évre felfüggesztve -, valamint 300 ezer és 875 ezer forint közötti pénzbüntetésre ítélték. Ha nem fizetik ki az összeget, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtják őket. Egyes vádlottakat próbára bocsátottak.

Az elsőrendű vádlott 2013 februárja és 2015 júniusa között ügyintézőként dolgozott a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodai osztályán, szeptembertől a gödi kirendeltségen egyedül. Feladata volt a jármű tulajdonjogát, közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmányokkal kapcsolatos tevékenység mellett a közlekedési okmányok kiadásával kapcsolatos adatkezelés is.

Az elsőrendű vádlott az ismeretségi körébe tartozó több vádlottól kapott szóbeli adatigényléseket, majd a jogosultsága felhasználásával lekérte és kötelességét megszegve ingyenesen kiadta az információkat. Volt olyan eset, amelynél az elsőrendű vádlott egy kérésre egy utánfutót vont ki ideiglenesen a formalomból soron kívül, aminek költségeit vádlott-társa nem fizette ki. Bizonyos vádlottak többször az elsőrendű vádlott postaládájában helyeztek el gépjármű-ügyintézésre gépjárművekre vonatkozó dokumentumokat a soron kívüli ügyintézésért, ezeket az elsőrendű vádlott teljesítette és jogtalan előnyt fogadott el.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és több társa esetében az ítélet jogerőre emelkedett, egyebekben az eljárás résztvevői fenntartották a három munkanap gondolkodási időt.

Idén 72 táborban csaknem 2200-an vehetnek részt. A június közepétől tematikusan megszervezett, többségében ötnapos táborokban például lovas, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, valamint a légierő munkájával és a hagyományőrzéssel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nemcsak az általuk választott témakörökbe nyerhetnek betekintést, hanem például testnevelési, tereptani képességeket és ismereteket is elsajátíthatnak, amelyeket a mindennapi életükben is hasznosíthatnak.

A turnusokban részt vevő 12-18 éves fiatalok a Magyar Honvédség alakulatainál ismerkedhetnek meg a haditechnikával, a Magyar Honvédségnél rendszeresített fegyverekkel, légi járművekkel – írta a HM, hozzátéve: a bentlakásos táborokat mindenhol tapasztalt katonák vezetik.

A programsorozatnak az is célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét “az életpályamodellel biztosított katonai hivatás lehetőségeire” – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak és közlekedés biztonsága elleni bűntett, valamint bódult állapotban elkövetett járművezetés és könnyű testi sértés vétsége miatt ítélte el a bíróság. Emellett két-két évre eltiltotta a közügyektől és a közúti járművezetéstől is.

Az elsőfokú ítélet szerint a férfi amfetamin-, metamfetamin- és MDTA-származékot tartalmazó kábítószert fogyasztott, mielőtt a volán mögé ült.

A férfi 2018. május 6-án délután ráhajtott Tiszajenőn a vasúti átjárójára és megállt a síneken. Többszöri rendőri felszólítás ellenére sem volt hajlandó autójával továbbmenni, ehelyett többször megütötte és megrúgta az intézkedő rendőrt, aki végül három, jogszerűen leadott lövéssel tudta csak megfékezni.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője azonban enyhítés érdekében fellebbezett, így az ügy másodfokon a Szolnoki Törvényszéken folytatódik.

A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok világosan értésére adta Törökországnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol, Ankara azonban nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalásokat az orosz fegyverzet megvételéről. Washington ezért mindaddig felfüggeszti az F-35-ös vadászbombázók egyelőre még csak tervezett szállításához szükséges felszereléseket, amíg Ankara fel nem hagy az orosz fegyverzet vásárlásának tervével – szögezte le a szóvivő.

Summers hangsúlyozta: a felszerelések és kézikönyvek leszállításának felfüggesztése csupán az első lépés, amennyiben ugyanis Ankara továbbra is tárgyal Moszkvával, Washington felmondja a vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. “Amennyiben Törökország megveszi az Sz-400-as védelmi rendszert, kockáztatja további részvételét az F-35-ös programban” – fogalmazott a Pentagon szóvivője.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen, azzal érvelve, hogy részben az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést.

A múlt hónapban Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok európai haderejének vezetője egy kongresszusi meghallgatáson kifejezte aggodalmát a török-orosz tárgyalások miatt. Mint fogalmazott: a legjobb tanács, amit adhat, hogy Washington ne működjék együtt olyan szövetségessel, amely az amerikai hadsereg legfejlettebb képességeit fenyegető orosz fegyverrendszert vásárol. A tábornok egyetértett amerikai szakértők azon álláspontjával is, hogy Moszkva így hozzáférhetne a legkifinomultabb amerikai haditechnikához, és kifejleszthetne az F-35-ös vadászgépek semlegesítésére alkalmas saját bombázót.

Az Egyesült Államok és Törökország száz darab ötödik generációs F-35-ös harci repülőgép eladásáról kötött megállapodást, az első két vadászgépet az idén júniusban kellene leszállítania az amerikai félnek.

A Pentagon szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy Washington egyelőre nem szakítja meg a tárgyalásokat Ankarával.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a múlt pénteken egy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös törökországi sajtókonferencián azt jelentette be, hogy folytatják a tárgyalásokat Moszkvával. A török diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy Ankara eleget tesz az F-35-ös programban vállalt kötelezettségeinek.

A főtitkár a tagállamok külügyminiszteri tanácskozása és a katonai szövetség megalakításának 70. évfordulója alkalmából szerdán Washingtonban tervezett rendezvények előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, a NATO szerint fenyegetőek Oroszország Ukrajnával szembeni intézkedései, az utóbbi időben veszélyesen megnőtt a feszültség a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren. Ez indokolja, hogy a szövetség továbbra is szorosan együttműködjön partnereivel a régióban.

“Azt várom, hogy a miniszterek ezen a héten új intézkedéseket fogadjanak el a térség helyzetének javítása és a stabilitás helyreállítása érdekében” – fogalmazott. Kijelentette, a NATO fokozza támogatását úgy Georgia, mint Ukrajna számára a tengeri és a partvédelmi őrök képzése, valamint az információk megosztása terén.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodással kapcsolatban a főtitkár elmondta, Oroszország továbbra is megsérti az egyezményben foglaltakat új rakétarendszerének fejlesztésével. A rakéták létezése és az, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához, jelentősen csökkenti Európa biztonságát – húzta alá.

Az Egyesült Államok február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, és fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére.

Stoltenberg kiemelte: az idő fogy, a szövetségeseknek meg kell vitatniuk, hogy mi legyen a NATO következő lépése. A katonai tömb továbbra is elkötelezett a leszerelés mellett, de folytatnia kell a hiteles és hatékony, elrettentésre, valamint párbeszédre alapuló politikáját Moszkvával az eredményes védelem fenntartása érdekében – közölte.

A szövetség megalakításának 70. évfordulójára utalva kijelentette: hetven éve Európa és Észak-Amerika szoros kapcsolatot hozott létre, ez a NATO-t a történelem legerősebb szövetségévé tette. A megemlékezés a hét évtizedes béke és jólét ünnepe, de lehetőség arra is, hogy a NATO a jövőbe tekintsen.

“Egy kiszámíthatatlan világban minden nap együtt dolgozunk azon, hogy megakadályozzuk a konfliktusokat, és megőrizzük a békét közel egymilliárd ember számára” – fogalmazott a főtitkár.

A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát – mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzés beindításával egybekötött uniós projektbemutató rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.

Bartók az év végéig megvalósuló fejlesztésekről, beszerzésekről közölte: csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is – tette hozzá, jelezve: az együttműködő önkormányzatok közül kettő – Balatonboglár és Balatonfüred – tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.

Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke hangsúlyozta, a balatoni viharjelzés fontossága napról napra nő a gyarapodó szélsőséges időjárási események miatt.

A közelgő főszezon időjárásáról annyit mondott, hogy az előzetes számítások szerint az átlagosnál melegebb nyárra lehet számítani.

A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.

Az elsőfokú viharjelzés – percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.

Ott István megbízott főügyész értékelte a büntetőjogi és a közjogi szakterület 2018. évi tevékenységét. Elmondta, hogy a megye ügyészi szervezete a tavalyi évben is megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett végezte a munkáját. A jövőre vonatkozó feladatok közül kiemelte az új büntetőeljárási törvény új jogintézményeinek széles körű alkalmazását.

Várhomokiné Rabi Noémi büntetőjogi főügyészhelyettes beszámolójában kifejtette, hogy tavaly is folytatódott az a több éve tartó tendencia, amely szerint csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, különösen az élet és vagyon elleni, azon belül is a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma.

Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követő új jogintézménynek köszönhetően a vádlott beismerő vallomására figyelemmel jelentős számban született jogerős ítélet az előkészítő üléseken, valamint nagy számban élt az ügyészség a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló jogintézménnyel, a tárgyalás mellőzésére, illetve a büntető végzés meghozatalára irányuló ügyészi kezdeményezéssel.

Sáfrán Zsuzsanna közjogi főügyészhelyettes kiemelte, hogy a jelentősen megváltozott jogszabályi környezet ellenére az ügyészek szakszerűen végezték a feladatukat. Beszámolójában ismertette a közérdekvédelmi tevékenységben bekövetkezett változásokat, kitért a szabálysértési eljárások törvényességi ellenőrzésével, a cégjogi tevékenységgel, a magánjogi tárgyú ügyészi intézkedésekkel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletével kapcsolatos fontosabb adatokra.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezetben a 2018-as év – a több jogterületet is érintő lényeges jogszabályok megváltozására figyelemmel – a változás éve volt. Kifejtette, hogy a jelentősen változó jogszabályi környezetben az ügyészség szakszerű, időszerű és eredményes munkát végzett. A jövőre vonatkozó feladatként és elvárásként az új büntetőeljárási törvény szakszerű és eredményes alkalmazását jelölte meg.

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.