Biztonságpiac

Mintha betettek volna a szoba közepére egy GDPR feliratú bombát, ami ketyegett, de amikor lejárt az idő, nem történt semmi — mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) alapító-elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Biztonságpiac Konferencia pódiumbeszélgetésén, amelyen a GDPR mellett az egyre nagyobb adatvédelmi kihívást jelentő kamerarendszerekről, illetve a komoly kiberbiztonsági kockázatot jelentő kínai techcégekről esett szó.

Mádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szolgáltatásokat kínáló Cyber Services nemzetközi igazgatója szerint a GDPR mellékhatása, hogy nemcsak a visszaéléseket nehezítette meg, de sokak munkáját is, mert sokkal körülményesebbé vált az adatbányászat, az adatok etikus felhasználása is. Cserében új piacok nyíltak meg, mert olyan konzervatívabb iparágakba is be lehet már szállni, amelyek korábban kevésbé törődtek a kiberbiztonsággal.

Naivitás volt azt gondolni, hogy 2018. május 25-től minden egy csapásra megváltozik – mondta Péterfalvi Attila, a GDPR betartatatásáért felelős hazai testület, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A GDPR egy rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és kevés mozgásteret ad a tagállamoknak. A jogalkalmazó helyzetét nehezíti az is, hogy hiába vannak még érvényben bizonyos tagállami szabályok, ha a GDPR-nak ellentmondanak, nem alkalmazhatók, ezeket az ellentmondásokat pedig ki is kell iktatni, sőt már korábban meg kellett volna tenni. Péterfalvi cáfolta Keletit a robbanás elmaradásának ügyében: mint mondta bár május 25-től élesedett a GDPR, a NAIH eljárási szabályait is össze kellett hangolni, s az ezt elvégző új Infotörvény csak július 26-án lépett életbe, így eleve csak az ez után indult ügyekben lehet bírságot kiszabni. Éppen ezért hamarosan minden eddiginél nagyobb bírságok kiszabása várható.

A rendelet egyik fontos újítása például, hogy amelyik szervezetet adatbiztonsági incidens éri, például meghekkelik vagy gondatlanságból kikerülnek az általa kezelt adatok, 72 órán belül köteles jelenteni az incidenst. A NAIH elnöke szerint aki ezt elmulasztja, semmiféle méltányosságra nem számíthat, az ilyesmi automatikusan büntetést fog érni.

A kamerarendszerek adatvédelmi aspektusaira rátérve Szűcs Gábor, a Robert Bosch biztonságtechnikai szakértője elmondta, hogy épp nagy változás zajlik e rendszerek fejlettsége terén. Az elmúlt tíz évben a passzív, zárt láncú rendszerekből egyre inkább átáll a világ a nyitott, távolról is elérhető rendszerekre, amelyek már nemcsak klasszikus vizuális megfigyelőberendezések, hanem egyben szenzorokkal felszerelt analitikai eszközök is. Egyes biztonsági kamerák például már egészen korai fázisban képesek érzékelni, ha valahol tűz üt ki; mások egy üzleten belül képesek elemezni a vásárlók mozgását, hogy megállapítják, melyek a leginkább frekventált részek; megint másikak a látogatók demográfiai adatait is képesek rögzíteni arcfelismerés segítségével. A hírekben olykor olvasható, rémisztően okos rendszerekről szóló történetek viszont Szűcs szerint nem minden esetben fedik teljesen a valóságot.

Péterfalvi szerint szabályozói szempontból különbséget kell tenni az üzleti célú, illetve a közterületi és más bűnüldözési, honvédelmi célú kamerák között, mert utóbbiak nem a GDPR, hanem az Infotörvény hatálya alá tartoznak.

Mádi-Nátor is azt hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a konkrét kamerákra gondolni, más olyan eszközökkel is számolni kell, amelyekben kamera van: például a mobiltelefonokra. Azokra, amiket például a Huawei gyárt. Ezek az eszközök rengeteg adatot gyűjtenek, elemeznek és tárolnak. “Gondoljuk végig azt, hogy egy európai telekommunikációs hálózatban, ahol például az ilyen adatok is közlekednek, milyen gyártóknak az eszközei kerülnek beépítésre? A hálózatokba beépített eszközöknek szerintem több mint hatvan százaléka kínai gyártásból származik” – mondta.

Mádi-Nátor szerint abba, hogy a kínai gyártók az általuk fejlesztett képességeket a saját országukon belül milyen megfigyelőrendszer kialakításához használják, nem lehet beleszólni. Az Európai Uniónak viszont fel kell készülnie a hasonló helyzetek és technológiák megfelelő kezelésére. Mint mondta, jelenleg két ipari szereplőkre vonatkozó EU-s jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll. Ezek a tervek szerint elő fogják írni, hogy az Európában is működő gyártók a termékeiket már kutatás-fejlesztési szakaszban be kell, hogy csatornázzák egy nemzeti kompetenciaközpont-rendszerbe. Ezzel elindulhatnánk abba az irányba, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak egy ázsiai gyártási láncnak, mint amilyen kiszolgáltatottak most vagyunk – mondta.

Aggasztó mértékét öltött a kanyarós megbetegedések száma a világban, a növekedés több mint 74 százaléka tíz országban mutatható ki, és több olyan országban jelent meg újra a járvány, amelyet korábban kanyarómentesnek nyilvánítottak – figyelmeztet legutóbbi jelentésében az UNICEF.

A szervezet közleménye szerint 2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.

Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, harmincezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.

Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent – írták.

A közlemény idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.

A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet – hívta fel a figyelmet az UNICEF.

Jelezték, a gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzet és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron.

A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.

Méreganyagoktól mentesnek nyilvánították pénteken a hatóságok a délnyugat-angliai Salisbury városát, ahol csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Novicsok típusú katonai idegméreggel próbálták megölni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A rendőrségi tájékoztatás szerint a brit hadsereg vegyvédelmi egységei összesen 13 ezer munkaóra alatt tisztították meg azokat a helyszíneket, amelyeken ténylegesen fellelték a Novicsok hatóanyag maradványait, illetve amelyek potenciálisan szintén szennyeződhettek.

A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok minden érintett helyszínen a szennyeződésnek kitett felületek teszteléséből, a szennyezett tárgyak eltávolításából és elégetéséből, a helyszín vegytisztításából és újbóli teszteléséből állt. A tisztítás részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és terrorellenes rendőri tevékenységének országos főkoordinátora péntek esti tájékoztatóján elmondta: a továbbra is folyó vizsgálatban 250 nyomozó vesz részt, akik eddig 11 ezer órányi, térfigyelő kamerák által rögzített felvételt néztek át, 3700, potenciálisan bizonyítékként felhasználható tárgyat foglaltak le és 1702 tanúvallomást vettek fel.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott.

A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese pénteki esti tájékoztatóján közölte: a rendőrség továbbra sem tudja, hogy a Nina Ricci márkajelzést viselő hamisított parfümös üvegcse hol volt a mérgezéses merényletkísérlet napja és tavaly június 27. között, amikor Rowley egy közterületi hulladékgyűjtőben megtalálta a palackot.

Haydon közölte: a Scotland Yard változatlanul várja azok jelentkezését, akik a két időpont között látták a rózsaszín csomagolású parfümös üveget.

A brit hatóságok hivatalosan a GU két aktív hírszerzőtisztjét gyanúsítják a merényletkísérlettel, de a Bellingcat független brit oknyomozó csoport a minap bejelentette, hogy nyomára akadt egy harmadik gyanúsítottnak is, bár ezt London hivatalosan nem erősítette meg. A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország kormányközi kapcsolatai gyakorlatilag befagytak.

Moszkva ugyanakkor folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Az orosz belügyi szervek hatékonyságának növelését sürgette Vlagyimir Putyin egy szaktanácskozáson, mert – mint rámutatott – tavaly “gyakorlatilag minden második bűncselekmény feltáratlan maradt” Oroszországban.

Putyin egyebek között szorgalmazta, hogy a tárca új, korszerű megközelítések bevetésével fokozza a korrupció elleni küzdelmet.

Keménységet és egyszersmind a törvényesség betartását követelte az Oroszország minden régiójában tetten ért szélsőségesség elleni fellépésben. Az elnök ugyanakkor közölte, hogy tavaly 17 százalékkal csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a fórumon a többi között megemlítette, hogy a felügyelete alá tartozó szervek 77 százaléka korszerű technikával van felszerelve, és számukra 190 különböző típusú modern fegyvert szereztek be. A tárcavezető szerint az elmúlt hét év alatt 14-szeresére emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a rendőrök bejelentették a korrumpálásukra irányuló ajánlatokat.

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására.

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő – tette hozzá Polgár Balázs.

Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből – fűzte hozzá Hermann.

Engedély hiánya és súlyos higiéniai problémák miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti illegális főzőkonyha működését.

A hatóság keddi tájékoztatása szerint az ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy a konyha sem hús, sem zöldség előkészítő helyiséggel nem rendelkezett és a csomagolt élelmiszereket, illetve az edényeket a földön tartották. A helyiség takarítatlan volt és a kézmosó sem működött a hivatal munkatársai szerint.

A konyhában 46 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszert találtak, amelyet a Nébih kivont a forgalomból. A két konyhai dolgozó egyike sem rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgálattal – írták. A jogsértéseket tartalmazó lista szerint Szekeres Csabáné XIV. kerületi vállalkozása az érintett.

Őrizetbe vették pénteken Prágában Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost, aki ellen három ország is elfogatóparancsot adott ki.

A férfi, akit több bérgyilkossággal is gyanúsítanak, legutóbb a Belgrád melletti Banovo Brdóban lőtte le január 5-én Nebojsa Markovicot fényes nappal. A szerb rendőrség közleménye szerint Szerbia kérni fogja a gyanúsított kiadatását.

A letartóztatott Dért több állam is körözi, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Feltételezések szerint több egyelőre megoldatlan gyilkosság is fűződik a nevéhez. Hollandiában, Budapesten, legutóbb pedig Belgrádban gyilkolt. Szerbiai lapértesülések szerint Markovic meggyilkolásakor tévedés történhetett, az áldozat ugyanis Aleksandar Saracnak, a hírhedt Pink Panther bűnbanda tagjának a sógora volt. Ezért azt gyanítják, hogy valójában nem ő volt a kiszemelt célpont.

A 39 éves Dér 2018. június 30-án Amszterdamban egy vendéglő teraszán lőtte agyon a horvát származású, de holland állampolgársággal is rendelkező Ivan Serdusicot. Az áldozat kábítószerekkel kereskedett, de egy nagyobb értékű szállítmányt lefoglalt a rendőrség, és feltehetően az így keletkezett adóssága miatt kellett meghalnia. A biztonsági kamerák rögzítették a gyilkosságot, de Dér DNS-mintáit is megtalálták a tetthelyen. Budapesten 2018. szeptember 20-án egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Dér korábban is volt már őrizetben gyilkosság miatt. 2004. május 11-én Újvidéken Branislav Jelacicot, a Firma bűnbanda egyik tagját lőtte agyon a helybeli Marina vendéglőben vitás kábítószerügyek miatt. Akkor 15 évre ítélték, de 13 év után szabadlábra helyezték. Néhány hónappal azt követően, hogy kijött a börtönből, 2017 szeptemberében Szarajevóban fogták el. Fegyver volt nála, és azt feltételezték, hogy gyilkosságra készült. Alan Kozart, a bári bűnbanda vezetőjét kellett volna megölnie a gyanú szerint.

Hírek szerint korántsem biztos, hogy ennyi Dér bűnlajstroma. Feltételezhető, hogy más olyan gyilkosságok is hozzá köthetők, amelyeknek elkövetőit egyelőre nem sikerült felderíteni. A szerb sajtó szerint Dér kisstílű tolvajból vált a Balkán egyik legtöbbet foglalkoztatott bérgyilkosává. A gyilkosságok közti időszakokban Dér luxuséletet élt, jachtokon pihent, drága gépkocsikat vezetett, edzőtermekbe járt.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a fegyveres biztonsági őrség kiszervezésében érintett munkavállalók szombaton a Paksi Atomerőműben, miután nem született megoldás a kiszervezés miatt kialakult konfliktusra.

Teljes körűen megvalósult a figyelmeztető sztrájk, miután a munkára kész állomány mind a 35 tagja aláírta a sztrájkban való részvételről szóló nyilatkozatot, közülük a szombaton munkába lépők tartottak kétórás munkabeszüntetést – közölte a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezetének elnöke.

Lőrincz László azt is elmondta, hogy a folytatásról egyeztetnek. A munkabeszüntetés idején az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gondoskodott a létesítmény védelméről.

A társaság a száz százalékos tulajdonában lévő Atomix Kft. keretében működtetné tovább a fegyveres őrséget a munkavállalók változatlan bérezésével. A felek a béren kívüli juttatásokat illetően nem jutottak egyezségre, ezért a szakszervezetek kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé tüntetést, majd szombatra munkabeszüntetést szerveztek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi közleményében túlzónak és méltánytalannak nevezte a szakszervezetek követelését.

Két évvel ezelőtti gyilkossággal gyanúsítanak egy szegedi nőt, aki egykori barátnőjét fojtotta meg, a holttestet az áldozat házának kertjében elásta, majd csaknem egy évig élt az ingatlanban – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrség 2018 júliusában indított eljárást egy helybeli asszony eltűnése ügyében. Felvetődött a gyanú, hogy az eltűnés hátterében bűncselekmény áll, a feltételezett elkövető pedig egy egykori barátnő.

A megalapozott gyanú szerint a két nő 2017 májusában összeveszett, a 44 éves asszony pedig megfojtotta a sértettet. A holttestet az áldozat házának udvarában egy ismerőse segítségével elásta. Ezt követően csaknem egy évig élt az ingatlanban, miközben a nő családját különböző történetekkel nyugtatgatta az áldozat hollétével kapcsolatban – közölte a százados.

A rendőrség kedden tartott helyszíni szemlét a háznál, és a kertben megtalálták az asszony holttestét. A 44 éves szegedi nő ellen emberölés, társa, egy 45 éves férfi ellen bűnpártolás megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A nyomozók mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként – jelentette ki Andrej Kiska, szlovák államfő.

Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi) struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor. A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, “főként a keletről érkezőket” s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. “El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.

Duda, lengyel államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy “elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy “erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” Duda a Kercsi -szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: “Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”

Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis, a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete.-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.

Újabb öt megyére terjesztették ki a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, így az március elsejétől már összesen 12 megyére érvényes – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A tilalmat péntektől Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is kiterjesztik. Változatlanul tilos a tűzgyújtás Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében.

A megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő ingatlanokon. Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A fegyvervásárláshoz szükséges ellenőrzések kiszélesítéséről fogadott el törvénytervezetet az amerikai képviselőház.

A demokrata párti többségű képviselőház 240:190 arányban szavazta meg a törvényjavaslatot szerdán. Életbe lépéshez még a szenátusnak is el kell fogadnia, a törvényhozás felsőházában azonban a republikánusok vannak többségben, akik jellemzően elutasítják a fegyvervásárlás szigorítását. Az új törvényjavaslat – amely az utóbbi 25 év első jelentős fegyverkorlátozási jogszabálytervezete – értelmében a vásárlás előtti háttérellenőrzéseket kiterjesztenék a vásárokon és bemutatókon, illetve az interneten tűzfegyvereket vásárlókra is.

A javaslatot előterjesztő demokrata párti politikusok a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik, a republikánusok viszont azon az állásponton vannak, hogy a szigorításokkal sem lehet elejét venni a tömegmészárlásoknak.

Doug Collins, a képviselőház igazságügyi bizottságának republikánus politikusa azt mondta: a törvény hatástalan lenne, mert “őrült módon azt feltételezi, hogy a bűnözők, akik képesek kijátszani a létező törvényeket, egyszeriben alávetik magukat a fegyvervásárláskor előírt ellenőrzéseknek”.

A Fehér Ház jelezte: tanácsadói azt javasolják Donald Trumpnak, hogy éljen az elnöki vétóval, amennyiben a szenátus is elfogadná a törvényt.

Az amerikai elnök még tavaly, a floridai Parkland iskolájában elkövetett és 17 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás után azt nyilatkozta, hogy támogatja a fegyvervásárlásra vonatkozó ellenőrzések szigorítását és betiltatná a bump stock, vagyis rugós válltámaszú fegyver-kigészítők forgalmazását is.

Átadták a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályának debreceni központját. A létesítményt az egykori menekülttábor területén alakítottak ki.

Balogh János országos rendőrfőkapitány az átadóünnepségen hangsúlyozta: a kormány 2016 augusztusában hozott döntése nyomán a határőrizet megerősítésére az elmúlt időszakban háromezerrel növelték a készenléti rendőrség létszámát.

Hozzátette: a létszámfejlesztésre, az infrastruktúra modernizálására és a szükséges eszközök beszerzésére 2017-ben és 2018-ban csaknem 97 milliárd forintot fordíthattak. Ennek eredményeként ma már Debrecen mellett Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden és Kiskunhalason is új, modern épületben dolgozhatnak a készenléti rendőrök.

A rendőrfőkapitány elmondta: a debreceni határvadászoknál 309 rendőr teljesít szolgálatot. Az alegységek a határrend és a közterületek védelmének fenntartása mellett készenléti jellegű szolgálatot is elláthatnak.

Az 5,7 milliárd forintos beruházásról szólva Balogh kifejtette: a csaknem kilencezer négyzetméteres új központot részben már meglévő épületek felújításával, részben új építésével alakították ki. Az épületekben irodák, szociális blokkok, raktárak, fegyverszoba, kondicionáló terem és mosókonyhák kaptak helyet, a rendőrök elhelyezésére pedig egy különálló garzonszállót építettek, kétágyas szobákkal.

Három év börtönre ítélte a Mohácsi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly májusban drog hatása alatt balesetet okozott, majd rátámadt az őt ellátó mentőtisztre – közölte a Pécsi Törvényszék.

A közlemény szerint a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, bódult állapotban elkövetett járművezetés és testi sértés vétségében találta bűnösnek az elsőfokú bíróság kedden. Mellékbüntetésként négy évre eltiltották a vezetéstől. A férfi 2018. május 6-án kábítószer hatása alatt vezetett Mohácson, nekiütközött egy előtte haladó autónak, amely emiatt egy parkoló járműnek ütközött. A vádlott kocsija előtt haladó járműben utazó két ember nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A vádlott ezután továbbhajtott, majd egy harmadik kocsinak, végül egy családi ház vaskapujának ütközött. A férfi őt ellátó mentőtisztet egyszer halántékon ütötte, aki ettől a földre rogyott, és könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ítéletet nem jogerős.

A Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat őrizetbe vett és kihallgat két, veszélyes terror tevékenységgel gyanúsított palesztint – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Egyikük, Zakaria Zabajdi a 2000-ben kezdődött második intifáda idején Nabluszban egy terror csoportot vezetett, amely számos akciót hajtott végre izraeliek ellen. Vele együtt Rámalláhnál elfogták a Tarek Bargut nevű palesztin férfit, s mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy súlyos terrorakcióra készültek, de ennél többet nem hoztak nyilvánosságra.

Mindkettejüket a jogász végzettségű, izraeli állampolgársággal rendelkező, kelet-jeruzsálemi illetőségű Bargut lakóhelyén tartóztatták le.

Az izraeli tájékoztatás szerint a két palesztin férfi nem tanúsított ellenállást. Zabaidi korábban a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja egyik egységét vezette, és jelenleg jelentős tisztséget visel a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. A 10-es kereskedelmi tévécsatorna néhány hete arról számolt be, hogy békés útra tért, és egyetemi tanulmányokat folytat. Zabajdival az izraeli hatóságok a második intifáda végén megállapodást kötöttek, melynek értelmében a férfi kegyelmet kapott cserébe pedig felhagyott a fegyveres harccal.

A Török Köztársaság történetének legnagyobb tengeri hadgyakorlatát kezdte meg a török haditengerészet – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Egyúttal ez az első tengeri hadgyakorlat, amely a Törökországot övező vizek mindegyikére, a Fekete-tengerre, az Égei-tengerre és a Földközi-tengerre is kiterjed. A gyakorlat, amely összesen mintegy 462 ezer négyzetkilométernyi vízfelületet érint, a Kék Haza 2019 nevet viseli és március 8-ig tart.

A manőverekben 103 hajó vesz részt, egyebek mellett 13 fregatt, hat korvett, 16 rohamcsónak, hét tengeralattjáró, hét aknászhajó, 14 járőrhajó, 22 partraszállító hajó és egy oktatóhajó, de repülők, helikopterek és drónok is segítik a csapatmozgást.

A hadgyakorlat célja a műveleti készültségi szint növelése.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte: Törökország két fúróhajóval megkezdi a Ciprus környéki szénhidrogénmezők (kőolaj, földgáz) feltárását. Cavusoglu hangsúlyozta: a Földközi-tenger tartaléka Ankara számára stratégiai kérdés. Nem fogják hagyni, hogy a törökök, köztük a ciprusi törökök jogai sérüljenek – szögezte le. A Földközi-tengeren Törökország nélkül semmit nem lehet tenni – hangoztatta Cavusoglu.

Ankara szerint a sziget déli részén található, nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaságnak nincs joga földgázmezők után kutatni a térségben. A török külügyminisztérium korábban úgy vélekedett, hogy a ciprusi görögök nem tartják tiszteletben a sziget török lakosságának természeti erőforrásokhoz való elidegeníthetetlen jogait, és veszélybe sodorják a régió békéjét. Ankara ugyanakkor a külföldi vállalatokat is felszólította, hogy ne támogassák Nicosia tevékenységeit.

A szigetország 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió miatt két részre szakadt. Törökország nagyjából 35 ezer katonát állomásoztat a sziget másik felén, a kizárólag általa elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság területén.

Szerbia újabb négy MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap keddi beszámolója szerint Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter hétfőn azért utazott Fehéroroszországba, hogy átvegye a gépeket, amelyek a javítási munkálatok után állhatnak hadrendbe.

A tárcavezető a helyszínen rámutatott, hogy ezzel a négy géppel Szerbiának jelentősen megnő a katonai ereje. Ilyen mértékű megújulásra az utóbbi majdnem harminc évben, a délszláv háborúk óta nem volt példa. A felújítási munkálatok után a nyugat-balkáni országnak 14 működőképes MiG-29-es vadászgépe lesz. “Szerbia ege újra biztonságos, szabad és független lesz” – hangsúlyozta a miniszter.

Belgrád a közelmúltban kapott hat MiG-29-est Moszkvától, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Emellett a közeljövőben várhatóan hatvan páncélozott járművet, légvédelmi rendszert és harci helikoptert is kaphat Szerbia Oroszországtól.

Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz. A várakozások szerint 2020-ban Észak-Macedónia is a nyugati katonai tömb tagjává válik.

A környező országok közül Horvátországgal folyik valamifajta fegyverkezési verseny, ám az EU- és NATO-tag Zágráb a tervek ellenére, Washington tiltakozása miatt nem tudott 12 F-16-os vadászgépet vásárolni Izraeltől.

Erős hazai védelmi és biztonsági ipar nélkül nincs erős hadsereg – jelentette ki Szabó István honvédelmi ügyekért felelős államtitkár a Biztonságpiac 2018-2019 Konferencia és Kiállításon.

Az államtitkár azt mondta: a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek külföldi beszállítóktól való függőségét. Ezt a célt szolgálja az a fegyvergyár is, ahol cseh licenc alapján gyártanak fegyvereket magyar fegyveres és rendvédelmi szerveknek. Ezzel együtt van még teendő – tette hozzá Szabó, hangsúlyozva: a tényleges igények alapján, innovatív megoldásokkal kell tervezni a jövőt, építeni a magyar haderőt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben is nagyot változott a világ, számos új globális kihívás jelent meg. Példaként említette az ukrán válságot, a nyugat-balkáni instabilitást, a terrorizmus erősödését és az illegális migrációt. A világban és Európában is komoly biztonsági kihívások jelentek meg – közölte.

Mint mondta, mindemellett a technológia változásai is napról napra tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a kibertérben akár egy nap alatt is több száz támadás érhet egy országot. Hangsúlyozta: a biztonság egyik záloga a Magyar Honvédség. Ahhoz, hogy a biztonságot minél magasabb szinten tudják garantálni, jól felszerelt, kiképzett és motivált katonákra és az őket támogató hátországra van szükség.

Közösen többet tehetünk a magyar honvédelem ügyéért – hangoztatta az államtitkár, aki szerint fontos, hogy valamennyi, a védelmi iparban érintett szereplő bizalommal tekintsen az e célú kormányzati szándékokra és lehetőség szerint támogassa azokat. Szabó fontos üzenetnek nevezte, hogy a rendezvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont, szerinte ez is jelzi a felsőoktatás és a kutatás védelmi iparban betöltött fontos szerepét.

Pénzbüntetésre ítélt és másfél évre eltiltott a járművezetéstől az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban, nem jogerősen egy volt rendőr őrmestert, aki szolgálaton kívül ittasan vezetett Tokaj környékén február 1-jén – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta, az őrmester autójával ittasan, biztonságos vezetésre képtelen állapotban, begipszelt kézzel, körülbelül óránkénti 170 kilométeres sebessséggel száguldott Tokaj felől Szerencs irányába a 37-es főúton három utassal, amikor elvesztette uralmát a jármű felett és nekiütközött egy közvilágítási lámpának.

A rendőr az eset után maga kérte szolgálati viszonyának megszüntetését az illetékes rendőrkapitányság vezetőjétől.

A közlemény szerint a bíróság a volt rendőr őrmestert ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt első fokon 160 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy év hat hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Életben van, de nem akar orosz diplomatákkal találkozni a tavaly Angliában megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya – jelentette ki Laurie Bristow brit nagykövet.

“Meg tudom erősíteni, hogy életben vannak. Meg tudom erősíteni, hogy eljuttatták hozzájuk az orosz nagykövetség kérelmét, hogy találkozhassanak velük” – mondta a diplomata. Korábban a londoni orosz nagykövetség azt közölte, nem tud megerősítést szerezni arra a tényre, hogy Szergej és Julija Szkripal életben van.

Bristow szerint “nem olyan nehéz megérteni”, hogy Szkripalék miért nem akarnak találkozni az orosz állam képviselőivel. Hozzátette, hogy ők maguk döntöttek így. A misszióvezető azt mondta, hogy a brit fél biztosítani fogja a találkozást az orosz nagykövetség alkalmazottjaival, ha az érintettek úgy akarják.

“Ha nem, nincs jogunk rájuk erőltetni a találkozást orosz tisztségviselőkkel. Természetesen biztonságos helyen tartózkodnak. Idegbénító szer felhasználásával próbálták megölni őket. Megvédeni őket a kötelességünk” – hangoztatta.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva.

Szkripal anyja a közelmúltban bejelentette a moszkvai rendőrségen, hogy a fia és az unokája eltűnt. Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.