Biztonságpiac

Három drón segíti péntektől a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkáját a Balatonon.

A témában tartott tihanyi sajtótájékoztatón Bagyó Sándor, a szakszolgálat elnöke azt mondta, hogy a Balaton a legbiztonságosabb európai tó, ami nagy összefogás eredménye. A “drónflotta” üzembe állításával ez a helyzet fenntartható – tette hozzá.

Közölte, hogy az Alpha és Bravo névre keresztelt drónok a felderítésben, kutatásban segítik munkájukat, míg a Charlie névre hallgató szállítódrón egy automatikusan felfújódó mentőeszközt szállít magával, s annak vízre dobásával segít a bajba jutottakon.

Bagyó elmondta, hogy idén húszéves szakszolgálatuk kétezer embernek ad munkát egy szezonban, tavaly több mint 3600 esetben végeztek mentést, míg mentőhajóikra százszor volt szükség.

A drónokat a Magyar Telekom biztosítja a szakszolgálatnak. Szabó Béla, a cég márka- és lakossági kommunikációs igazgatója jelezte, hogy a nyári időszak tesztüzem lesz. Ha az eszközök beválnak, továbbiak üzembe állítása várható – tette hozzá.

A drónok a tó közepéig képesek berepülni, akár óránkénti hetven kilométeres sebességgel is, így jelentősen rövidülhet a mentésig eltelő idő. A keresődrónokon normál és hőkamera van, utóbbi miatt szürkületkor és este is kiválóan használhatók, illetve az eszközökön keresztül a vízimentők kommunikálni is tudnak a bajba jutottakkal, utasításokat tudnak nekik adni a mentőhajó megérkezéséig – ismertették a sajtótájékoztatón.

Hamarosan befejeződnek a Magyarországon hetek óta tartó nemzetközi katonai gyakorlatok, így több forgalmas útszakaszon ismét több technikai eszközből álló katonai konvojok közlekednek majd – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményük szerint péntektől jövő szerdáig – esetenként – katonai rendész, rendőri, illetve különleges szállítmány kísérői felvezetéssel menetoszlopok közlekednek a 8-as és 82-es főúton, valamint az M1 autópályán Várpalota és Hegyeshalom határátkelőhely között.

A HM arra kéri a megadott útvonalakon közlekedőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását – írták.

Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a Kecskeméti Járásbíróság azt a helyi tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki – közölte a Kecskeméti Törvényszék.

Az ítélet szerint az anyagi gondokkal küzdő tanárnő 2016 tavaszán hatnapos franciaországi kirándulást hirdetett meg kezdetben az iskola tanulói, később mások részére is.

Azt ígérte, a 45 ezer forintos részvételi díj az útiköltségen felül fedezi a szállást, a félpanziós ellátást, a belépődíjakat és egy sétahajózást is a Szajnán. A kedvező lehetőséget a jelentős előfoglalási és diákcsoport-kedvezménnyel, valamint a sokéves utazásszervezési tapasztalata révén kiépített kapcsolataival magyarázta.

Az utazásra jelentkező 213 embernek a tanárnő október elején valótlanul arról számolt be, hogy a szállást és a buszokat is lefoglalta. A kirándulást azonban a tervezett október 31-i indulás előtti napon e-mailben lemondta azzal az indokkal, hogy öt jelentkező adatlapját nem kapta meg, így a diákcsoport-kedvezményt nem tudja érvényesíteni. Valójában szándékában sem állt az utazás megszervezése.

A kirándulás lemondását követően az utazásra jelentkezők egy parkolóban találkozót szerveztek a tanárnővel és kérték, hogy bizonylatokkal igazolja a buszrendelést és a szállodai foglalásokat. A találkozó során a tanárnő valótlanul azt állította, hogy egy budapesti cégtől bérelt buszokat, majd később a becsapott embereknek egy általa hamisított bizonylatot is elküldött e-mailben, azt a látszatot keltve, mintha a busztársaságnak két részletben átutalta volna az utazás díját.

A vádlott az elmaradt utazást követően még heteken át hitegette a jelentkezőket, hogy a befizetett részvételi díjakat visszatéríti, különféle kifogásokra hivatkozva azonban rendszeresen kibújt fizetési kötelezettsége alól; 138 sértettől több mint 9 millió forintot vett át, amit két ember kivételével nem térített meg.

Ketten a malajziai légitársaság utasszállítójának 2014-ben, a délkelet-ukrajnai Donyec-medence fölött történt lelövésének négy gyanúsítottja közül nem kívánnak vallomást tenni – közölte az Interfax orosz hírügynökség.

A hírügynökség megtalálta Igor (Sztrelkov) Girkint, aki a tragédia idején a “védelmi miniszteri” tisztséget töltötte be a szakadár délkelet-ukrajnai “Donyecki Népköztársaságnál” (DNR), s a férfi az Interfaxnak kijelentette: “A milíciának ehhez (az utasszállító lelövéséhez) semmi köze sincs. Nem is akarom ezt a dolgot kommentálni, ehhez se nekem, se a milícia többi tagjának nincs közünk.”

Az Interfax a DNR volt katonai hírszerzési főnökének, Szergej Dubinszkijnak a környezetétől azt az értesülést kapta, hogy a gyanúsított nem kíván vallomást tenni, mert szerinte “nincs miről”.

A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben szerdán három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport. A történtek miatt az orosz Girkin és Dubinszkij mellett honfitársuk, Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen 2020. március 9-én a holland törvények alapján indul per Hollandiában. A gyanú szerint ők négyen a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt.

A nyomozócsoport szerint Girkin korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredese volt, az orosz hadseregnél tábornoki rangban lévő Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségét vezette, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. A nyomozók elmondták, felkérik az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához, nem kizárt azonban, hogy a tárgyalás végül nélkülük zajlik majd le.

Az orosz külügyminisztérium szerda délután kiadott állásfoglalásában abszolút megalapozatlannak minősítette a nyomozócsoport állításait, amelyek célja a tárca szerint Moszkva nemzetközi lejáratása. A diplomaták kifogásolták, hogy a vizsgálat során nem vették figyelembe az Oroszország által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a nyomozók “fő érve” az volt, hogy az incidens idején a gyanúsítottak éppen Délkelet-Ukrajnában tartózkodtak. Állítása szerint a vizsgálat lefolytatói gyanújuk alátámasztására semmilyen konkrét bizonyítékra, így a gép fekete dobozaira sem hivatkoztak, ezért hitelüket vesztették.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

Moszkva Ukrajnát vádolta meg a gép lelövésével. Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy az a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz rakétatüzérségi főcsoportfőnökség parancsnoka szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. A tábornok szerint a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport szerint viszont MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán hivatalosan meggyanúsította Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgárokat a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben.

Az SZBU sajtóközleményében hozzátette, hogy még tart a pert előkészítő vizsgálat. A holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport szintén szerdán jelentette be, hogy az említett négy gyanúsított személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

Girkin – fedőnevén Igor Sztrelkov – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, 2014 nyarán a szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) “védelmi minisztere” volt. A nyomozócsoport közlése szerint Dubinszkij – aki addig tábornoki rangban volt az orosz hadseregben – akkoriban a DNR katonai hírszerző ügynökségét vezette, míg Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerdán közölte, hogy egy Carl Schreck nevű külföldi tudósító a Twitteren továbbította Girkinnek a Vkontakte orosz közösségi portálon Sztrelkov néven közzétett friss bejegyzését. Ebben a volt orosz hírszerzőtiszt leszögezte, hogy nem a donyecki “lázadók” lőtték le a Boeinget. További kommentárt azonban nem akar fűzni a tragédiához és a folyamatban lévő vizsgálathoz – tette hozzá.

A bejegyzést továbbközlő újságíró megjegyezte, hogy Girkin arra nem tért ki, hogy orosz katonák lőtték-e le a maláj utasszállító gépet. Emlékeztetett arra, hogy 2017-ben Alekszandr Navalnij ellenzéki orosz politikussal folytatott vitájában Girkin azt állította, hogy az ukrán szakadároknak nem volt olyan “felszerelésük”, amivel lelőhették volna az MH17-es járatot.

Christopher Miller, az ukrán Szabadság Rádió tudósítója szerint Girkin szavainak mögöttes értelme az lehet, hogy nem az úgynevezett “lázadók”, hanem hivatásos orosz katonák lőtték le a gépet.

Ugyanakkor emlékezetes, hogy 2014-ben a tragédia napján maga Girkin dicsekedett el az interneten azzal, hogy az általa irányított “lázadók” lelőttek egy “ukrán An-26-os katonai szállító repülőgépet”, majd miután kiderült, hogy egy polgári gép zuhant le, a hírt eltüntették az oldalukról.

Három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben – közölte az ügyben eljáró, holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport.

A tájékoztatás szerint a gyilkossággal gyanúsított orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen jövő márciusban indul per Hollandiában. Mint közölték, a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt.

A nyomozócsoport közölte, hogy Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, 2014 nyarán a szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, míg Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította. Az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt.

Mint elmondták, felkérik az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához. Elképzelhető azonban, hogy Moszkva nem adja ki azokat, ezért a tárgyalás várhatóan nélkülük zajlik majd – tették hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozatában “fontos mérföldkőnek” nevezte a nyomozócsoport bejelentését, amely hozzájárul “a teljes igazság felderítésére irányuló erőfeszítések, és az igazságszolgáltatás biztosításának sikeréhez. Kijelentette, teljes mértékben bízik a vizsgálat és a holland jogrendszer függetlenségében és szakszerűségében. A nyomozócsoporttal minden országnak együtt kell működnie az igazság, az igazságosság és az elszámoltathatóság érdekében – tette hozzá.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár. 

Az orosz fegyveres erők alapvető feladata, hogy mielőbb kidolgozták a hadviselés új középtávú elméletét – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A tárcavezető az új generációs konfliktusokat a fegyveres harc klasszikus és aszimmetrikus módszerei összességeként jellemezte, “amelyekben a harci cselekmények gyors lefolyásúak a hibák kijavítására pedig egyszerűen nincs idő”. Azt hangoztatta, hogy a modern háborúk új megközelítést igényelnek.

Sojgu szerint az orosz hadsereget és hadiflottát hamarosan lézer- és szuperszonikus fegyverekkel fogják felszerelni, ezen eszközök első példányait pedig kísérleti jelleggel már hadrendbe is állították. A miniszter egyebek között arról is szót ejtett, hogy a légierőt olyan célzó és navigációs eszközökkel szerelték fel, amelyek lehetővé tették a hagyományos töltetű bombák 10-15 méteres pontossággal való célba juttatását.

Szavai szerint a Szíriában szerzett harci tapasztalatokat beépítették a kiképzés programjába és a szabályzatba. Emlékeztetett rá, hogy az arab országban az orosz fegyveres erők 166 alkalommal mértek csapást terroristák objektumaira manőverező robotrepülőgépek alkalmazásával.

A Jurij Levada Független Elemzőközpont egy kedden közölt felmérése szerint egyébként az oroszok 88 százaléka véli úgy, hogy hazájuk fegyveres erői képesek megvédeni az országot, és csak nyolc százalék képvisel ezzel ellentétes álláspontot.

49 százalék szerint a hadseregben szerződéses és sorkatonáknak egyaránt kell szolgálniuk. 31 százalék szerint a fegyveres erőknek kizárólag szerződésesekből kellene állniuk, 17 százalék pedig a szovjet típusú behívás híve. A megkérdezettek hatvan százaléka egyetért abban, hogy egy igazi férfinak meg kell járnia a hadsereget.

Újabb szakértők meghallgatásával folytatódott kedden a Szombathelyi Törvényszéken a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István ügyének elsőfokú tárgyalása, csütörtökön várhatóan a perbeszédek következnek, pénteken pedig akár ítélet is születhet.

A vád szerint az idős férfi egy rendőr őrnagy halálát okozta 2016. október 26-án, bőnyi házában gépkarabélyával rálőtt a házkutatást végző, éppen a fegyvereit lefoglalni akaró rendőrökre. Még tavaly decemberben összevont pszichológiai és pszichiátriai szakvélemény, valamint egyesített fizikus, fegyverszakértői és genetikai szakértői vélemény elkészíttetését rendelte el a törvényszék.

A tárgyaláson a pszichológus és pszichiáter szakértő is egyetértett abban, hogy a vádlott nem szenved elmebetegségben, személyiségében sem tártak fel a vizsgálatok semmi kórosat, sőt megállapításuk szerint magas intelligenciával rendelkezik, semmi sem gátolta cselekedetei következményeinek felismerésében.

A vádlott védekezését támasztották viszont alá azok a szintén orvosszakértői vélemények, amelyek szerint első kihallgatása idején a férfi olyan gyógyszerek hatása alatt állt, amelyek befolyásolhatták a tudatát, viselkedését, a kérdésekre adott válaszait. Győrköst ugyanis a rendőrökkel vívott tűzharcban találat érte, kórházba szállították, műtéten esett át.

Orvosi ellátása során nagy dózisban kapott altatókat és nyugtatókat, amelyek a szakértő szerint hatással lehettek rá a bűncselekmény napján történt első rendőri kihallgatása során is.

A fegyverszakértői véleményt vitatva Győrkös a tárgyaláson továbbra is azt hangoztatta: semmi nem bizonyítja, hogy az ő fegyveréből származó lövedék oltotta ki a rendőrtiszt életét, a rendőrök is lőttek. Megjegyezte azt is: le akarta rakni a kezében tartott fegyvert, de eltalálták, s a fegyver eközben elsült.

A vádlott azt kérdezte a szakértőtől, vajon miért nem találtak DNS-nyomokat azon a lövedéken, amely a szakvélemény szerint átment a sértett fején és egy fa keretbe fúródott. A szakvéleményben magyarázatként ugyanis az állt, hogy a lövedék a fába csapódva annyira felforrósodott, hogy az esetleg rajta lévő DNS “eliminálódott”.

Ezt az állítást viszont a tárgyaláson jelen lévő független genetikai szakértő is megkérdőjelezte, mondván, akkor is vizsgálható a DNS, ha nagy hőhatás éri. Ezután szakértői kérésre törölték a szakvéleményből a vitatott részt.

A fegyverszakértő viszont megerősítette kollégája szakvéleményét, amely szerint a vádlott által használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származott a halálos lövés. Magyarázata szerint az ilyen típusú fegyverekből kilőtt lövedék rövid távolságon még instabil, emiatt másfajta roncsolást okoz, mint a simán célba érkező lövedék. Rámutatott arra, hogy a lövés pillanatában a vádlott és a sértett között egy méternél kisebb, mindössze 30-80 centméternyi volt a távolság.

Szavai szerint a rendőrök kilenc milliméteres szolgálati pisztolyából származó lövedék ólommagvas, fém borítású, ezért nem fordult volna el és nem ilyen roncsolást okozott volna a koponyában. Kitért arra is, hogy onnan, ahol a rendőrök álltak, szerinte nem jöhetett a végzetes lövés.

A vádlott szerint a szakértői vélemények zavarosak, nem adnak megfelelő válaszokat a feltett kérdésekre, nem bizonyítanak semmit. Az elsőfokú tárgyalást vezető Varga Roland bíró kedden délután lezárta a bizonyítási eljárást, így csütörtökön elhangzanak majd a perbeszédek, pénteken pedig várhatóan határozathozatal következik.

Nem volt ittas és nem állt kábítószer hatása alatt a dunai hajóbaleset időpontjában a Viking Sigyn ukrán kapitánya – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. Csécsi Soma a mentés, a vizsgálat és a kutatás körülményeit ismertető sajtótájékoztatón közölte: a balesetet követően rögtön mintát vettek a kapitánytól, a vizsgálat negatívnak bizonyult.

Hozzátette: a BRFK 60 tagú nyomozócsoportot állított fel a baleset körülményeinek tisztázása, a felelősség megállapítása érdekében. A szóvivő felidézte, hogy Viking Sigyn szállodahajó május 29-én este kilenc óra után öt perccel ütközött neki a koreai turistákat szállító Hableány sétahajónak, aminek következtében a Hableány elsüllyedt. Az első vízirendőr negyed tízkor, még azelőtt a helyszínen volt, hogy a rendőrségre bejelentés érkezett, és sikerült két embert kimentenie a vízből.

A balesetet követően azonnal szemlét tartott a rendőrség a Vikingen. A nyolcórás, nautikai, igazságügyi és hajózási szakértők részvételével megtartott vizsgálat alkalmával ötezer fényképet készítettek és lefoglalták a hajó informatikai rendszereinek teljes, több mint két terabyte mennyiségű adatállományát – közölte Csécsi.

Hozzáfűzte, hogy a hajó további visszatartása nem volt indokolt, vagyis jogszerűen és szakszerűen engedték el. A BRFK – folytatta – a baleset után rögtőn nyomozást rendelt el halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt ismeretlen tettes ellen. A hajó ukrán kapitányát gyanúsítottként hallgatták ki és kezdeményezték a letartóztatását, ám a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el.

Az eddigi vizsgálat során a gyanúsított mellett tanúként 78 embert hallgattak ki és további 230 embert hallgattak meg, illetve 16 térfigyelő kamera felvételeit gyűjtötték be. A Vikingen a bizonyítás érdekében végeztek egy újabb szemlét június 10-én Visegrádon. Ezt követően sem volt indokolt a hajó visszatartása – hangsúlyozta. Ugyanakkor egy korábbi hajóbaleset okán felvették a kapcsolatot a holland rendőrséggel – mondta. Arról nem kívánt tájékoztatást adni, hogy a kihallgatás alkalmával mint mondott az ukrán kapitány.

Új katonai kihívásokkal, fenyegetettségekkel kell szembenézni – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. Benkő Tibor hozzátette: ezen – hagyományos katonai, és az új típusú – kihívások kezelésének a Magyar Honvédségnek meg kell felelni.

Kiemelte azt is, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Itt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapszik, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is. Ennek nyomán Magyarország már 2014-ben vállalta, hogy 2024-re a védelmi kiadások elérik a kétszázalékos GDP-arányos szintet. Továbbá megkezdték a Magyar Honvédség teljes átalakítását, elindították a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Utóbbi kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy a teljes átalakítás nem fejeződik be 2026-ra, példaként említette, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ban jár majd le.

A haderőfejlesztés kapcsán a miniszter részletezte a légierős beszerzéseket, a harckocsi-beszerzéseket, továbbá a tüzérségi fejlesztéseket is. Itt elmondta, a haderőfejlesztésben kiemelt szempont a hazai hadiipar újjáélesztése. Ezzel együtt Magyarország számára az is fontos, hogy a régióban, az Európai Unióban is együttműködjenek a fejlesztésekben. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy az EU-tagállamok védelmi képesség fejlesztését szolgáló PESCO-projektek közül Magyarország 15-ben érintett.

A honvédelmi program – mint kifejtette – magába foglalja a toborzást, az életpályát, az oktatást, a hazafias honvédelmi nevelést, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését is.

A miniszter a fiatalok megszólítása kapcsán elmondta, hogy a honvédelmi táborok népszerűsége egyre növekszik: tavaly még 45, idén már 72 honvédelmi tábort hirdettek meg a nyárra. Szólt a kadétprogram fejlesztéséről is, s elmondta, már 49 középiskolában tanítják a honvédelmi alapismereteket.

Kiemelte: fontosnak tartják, hogy a 2015-ben megalkotott katonai életpályát naprakészen tartsák. Ez vonatkozik a toborzásra, a kiképzésre, a lakhatási támogatásra, az egészségbiztosításra, az illetményre is. Szólt a szervezeti átalakításokról is, köztük a Magyar Honvédség Parancsnokságának felállításáról, s az önkéntes tartalékos rendszerben felállított két (nyíregyházi és székesfehérvári központú) területvédelmi ezredről.

A miniszter – ahogy délelőtt a nemzetbiztonsági bizottság előtt – itt is részletesen beszámolt a világban, s a térségben végbement biztonságpolitikai változásokról, az újonnan megjelent veszélyekről, melyek közül kiemelten szólt, a hibrid – azon belül is a kibertérben jelentkező – kihívásokról, az orosz-ukrán konfliktusról, s az illegális migrációról.

Elmondta, hogy a NATO a keleti és a déli fenyegetettséget hangsúlyozza. Kiemelte, hogy Magyarország mindkét fenyegetettség elleni védekezésben kiveszi a részét. Közreműködnek például az orosz veszélytől tartó balti államok légterének védelmében. A déli fenyegetettség vonatozásában azt vallják, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol a baj van, ezért Irakban, Jordániában, Tunéziában is ott vannak a magyar katonák. A közelmúltban született döntés arról is, hogy Magyarország 1200-ra bővítette missziós ambíciószintjét.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség középpontjában van, ezért a vezetést, együttműködést is fejleszteni kell. Ezért kezdeményeztek egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokság létrehozását. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok részéről érkezett megkeresés, hogy Közép-Európán belül Magyarországon hozzanak létre egy regionális különleges műveleti erők központját. Ehhez mostanáig öt ország csatlakozott, köztük Ausztria is, amely nem tagja a NATO-nak – ismertette a miniszter.

A miniszter szokásos éves beszámolójában azt mondta, a Magyar Honvédség 2018-ban egész évben ellátta a törvényben előírt feladatait. Külön kiemelte a kiképzést és a felkészítést, amelynek nyomán mintegy hetven hazai és nemzetközi gyakorlatot hajtottak végre. Mindemellett a magyar katonák ellátták a NATO integrált légvédelmi rendszerének biztosítását, missziós feladataikat, a hazai állampolgárok védelmét, továbbá segítették a rendőrök munkáját a határvédelmi feladatokban.

Benkő jövőképként azt mondta, szándékuk, hogy egy korszerű, modern, ütőképes hadsereggé, a térség meghatározó haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ebben a bizottság tagjainak támogatását is kérte, kiemelve, hogy a honvédelem ügye nemzeti ügy.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt köszönetet mondtak a miniszternek a katonai állomány egész éves helytállásáért.

A bizottság elnöke, Kósa Lajos kérdezte többek között arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet mennyiben szolgálja a haderőfejlesztést. Benkő kiemelte, hogy a honvédség jövőre 103 milliárd forinttal több költségvetési forrásból gazdálkodhat. Harangozó Tamás többek között a “honvédséginek álcázott beszerzésekről” kérdezte a minisztert. Benkő ennek kapcsán leszögezte, a honvédségi beszerzéseket a katonai igények alapján, szakértők dolgozták ki. Leszögezte, a honvédségi gépek szállítanak állami vezetőt, kormánytagot, de olyan nincs, hogy “kormánygép”. A bizottság a miniszter beszámolóját hat igen és két – ellenzéki – tartózkodás mellett elfogadta.

A Perzsa(Arab)-öböl térsége stratégiailag nem is olyan jelentős Washington számára – fejtette ki Donald Trump a Time nagazinnak adott interjújában.

Az elnök igyekezett kisebbíteni a két tankerhajó ellen az Ománi-öbölben a múlt héten elkövetett támadások jelentőségét – amelyekért egyébként Washington Iránt teszi felelőssé -, és egyben a térség stratégiai jelentőségét is. Mint fogalmazott: a támadások “nagyon csekély jelentőséggel bírnak”.

Kifejtette, hogy a térség a korábbiaknál kisebb jelentőséggel bír az Egyesült Államok energiabiztonsága szempontjából, mivel szerinte az Egyesült Államok – szemben Kínával és Japánnal – kis mennyiségű nyersolajat importál onnan. Hozzáfűzte: “az elmúlt két és fél esztendőben fantasztikus haladást értünk el az energiabiztonság terén, és ma már mi exportálunk energiát”.

Trump hangsúlyozta: az Egyesült Államok már nem ugyanabban a helyzetben van a Közel-Keleten, mint két évvel ezelőtt.

A Time az amerikai energetikai információs hivatal (EIA) adataira hivatkozva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az idén márciusban naponta 1,1 millió hordó nyersolajat és finomított olajterméket importált az Öböl-térségből. Ez az amerikai olajimport összességének 12.5 százaléka, 2000-ben ez az arány még 25 százalék volt.

Az elnök megerősítette korábbi álláspontját: egyetért az amerikai titkosszolgálatok jelentéseivel, melyek szerint az Ománi-öbölben elkövetett támadások hátterében Irán áll. “Nem hiszem, hogy túl sokan vonnák ezt kétségbe” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amióta ő az Egyesült Államok elnöke, Irán szerinte kevésbé agresszív magatartást tanúsít. “Hasonlítsuk csak össze a retorikát a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodás idején tapasztalt retorikával, amikor azt hallottuk, hogy ‘halál Amerikára, elpusztítjuk Amerikát, meggyilkoljuk Amerikát. Ezt ma már nem nagyon hallom” – mondta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az amerikai kormányzat milyen körülmények között folyamodna katonai erőhöz, Trump azt válaszolta: “akkor tenném meg biztosan, ha atomfegyverekről lenne szó, minden más esetre meghagyom a kérdőjelet”.

Viking Sigyn kapitányát nemcsak gondatlanság miatt terheli a felelősség, hanem azért is, mert nem kellő mértékben nyújtott segítséget vagy azt teljesen elmulasztotta – közölte a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. oldalán sértetti képviselőként fellépő egyik ügyvéd.

Sógor Zsolt azt mondta, a szállodahajó a baleset után nyolcszáz méterrel feljebb állt meg. Száz méterrel mögötte azonban közlekedett egy másik Viking hajó is, amely egy kis időre megállt, de nem biztos, hogy teljesen meggyőződött arról, mi történt a helyszínen – közölte. Úgy gondolja, több embert is meg lehetett volna menteni, mert nemcsak a hét túlélő esett a vízbe, annál – elmondása szerint – többen álltak a Hableány fedélzetén.

Az ügyvéd szerint az ukrán hajóskapitánynál nem merült fel ittasság kérdése, inkább figyelmetlenségről van szó. Az ügyvéd – hangsúlyozva, hogy ez nem tényállás – felvetette, a Viking kapitánya esetleg telefonján internetezhetett a baleset bekövetkeztekor, ez vonta el a figyelmét, és emiatt törölt ki adatokat a telefonjából. Kitért arra is, hogy az ügyet várhatóan 2020 márciusáig fejezhetik be, akkor történhet vádemelés az ügyben.

A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet; hét távol-keleti turista élte túl a balesetet, a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is keresnek három dél-koreai utast.

A Balaton Sound applikáción belül elérhető SoundWatch-al közvetlenül segítséget kérhetnek a fesztiválozók.

A tavaly 160 ezres látogatószámmal rekordot döntő Balaton Sound fesztivál idén is nagy figyelmet fordít a biztonságra a Safety First kezdeményezés révén. A tavalyihoz képest dupla annyi Safety First önkéntes áll munkába a fesztivál idejére és újdonság a Balaton Sound applikáción belül elérhető úgynevezett SoundWatch fül, melynek segítségével meghatározható a fesztiválozók tartózkodási helye és az alkalmazáson belül közvetlenül segítséget is kérhetnek.

A Balaton Sound a tavalyi évben rekordszámú – több mint 160 ezer – látogatót vonzott. A világsztár dömping mellett ez annak is köszönhető, hogy a szervezők rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra a Safety First kezdeményezés révén.

A Safety First program keretén belül a fesztiválozók biztonságával kapcsolatos területek szakértői tanítsák a fiatalokat és hívják fel a figyelmüket a fesztivál során esetlegesen felmerülő problémás esetekre. Mindannyian összeszedték a saját szakterületükhöz kapcsolódó, valamint az általuk leggyakrabban tapasztalt fesztivál problémákat, illetve azt, hogy a fiatalok miként előzhetik meg ezeket. A szakértői csapat, valamint az őket segítő önkéntesek a fesztiválon is kint lesznek, annak érdekében, hogy helyszíni jelenléttel és segítségnyújtással is hozzájáruljanak a biztonságos fesztiválozáshoz.

Újdonság, hogy a fesztivál ideje alatt a Balaton Sound applikáción belül elérhető SoundWatch funkció segíti majd a fesztiválozók biztonságát. A SoundWatch-ba belépve a fesztiválozó a térképen láthatja, hogy hol található a hozzá legközelebbi Safety First pont. Amennyiben nem tudja felkeresni a Safety First pontok valamelyikét, abban az esetben közvetlenül is kérhet segítséget a SoundWatch-on belül akár hívással, akár üzenetben.

A fesztiválon történő segítségnyújtásban az önkénteseké lesz a főszerep, a tavalyihoz képest idén kétszer annyi, összesen közel száz Safety First önkéntes segíti majd a biztonságos fesztiválozást. A Safety First csapathoz csatlakozó önkéntesek egy három napos tréningen vesznek részt, ahol amellett, hogy csapattá kovácsolódnak, meghallgatják a Safety First szakértőinek előadásait, illetve megtanulják, hogy a különböző problémás helyzetekben hogyan tudnak segítséget nyújtani társaiknak.

Idén már külföldiek is csatlakoznak a Safety First csapathoz, ezzel is hozzájárulva a jelentős számú külföldről érkező fesztiválozó biztonságérzetéhez. A fesztivál különböző területein pedig angol nyelvű molinókon lesznek olvashatók a Safety First szakértők tanácsai, illetve a fesztiválon kapható repoharakon is vicces, ugyanakkor edukatív tanácsokkal találkozhatnak a fesztiválozók.

„A Safety First programmal célunk, hogy a fesztiválozókat a felelősségteljes szórakozásra, saját magukra és egymásra való odafigyelésre ösztönözzük nemcsak a Balaton Soundon, hanem bármely tömegrendezvényen. Az idei évben mindezt a közel száz fős Safety First önkéntes csapattal, a közvetlen segítségkérést lehetővé tevő SoundWatch funkcióval és a nagyköveteink által megfogalmazott tanácsok minél szélesebb körhöz való eljuttatásával szeretnénk elérni. Célunk, hogy a programmal a nemzetközi közönséget is elérjük” – mondta el Fülöp Zoltán fesztiváligazgató.

Elméletileg fennáll a kiberháború lehetősége az Egyesült Államok és Oroszország között – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a The New York Times című amerikai napilapban két napja közölt értesülésére reagálva, amely szerint legkésőbb 2012 óta felélénkült az amerikai szakszolgálatok azon törekvése, hogy vírust juttassanak be az orosz energiarendszerbe.

Donald Trump a hírt valótlannak minősítette, és egyúttal “virtuális hazaárulással” vádolta meg a lap szerkesztőségét, amely válaszul azt állította, hogy a kormányzat illetékesei a közlés előtt látták a sajtóba kerülő anyagot.

Peszkov emlékeztetett Trump “kategorikus cáfolatára”, de hozzátette: “Feltéve, hogy valamiféle állami szolgálatok foglalkoznak ezzel, nem tájékoztatva erről az államfőt, akkor ez az információ kétségtelenül (…) az Oroszországgal szembeni kiberháborús lépések összes ismérvének elméleti meglétéről tanúskodik”.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin több alkalommal is nemzetközi összefogást sürgetett a kiberbűnözés ellen. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ezekre a javaslatokra amerikai részről sose reagáltak. Peszkov szerint az orosz gazdaság több stratégiai területét érték már külföldről indított kibertámadások, ezek ellen az illetékes szolgálatok felvették a küzdelmet.

Mint mondta, amerikai részről mindeddig nem érkezett arra vonatkozó javaslat, hogy Putyin és Trump külön is megbeszélést folytasson a G20-csoport június végén Oszakában tartandó csúcstalálkozóján. Peszkov ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két vezető a csúcstalálkozó alkalmával ha nem is ül tárgyalóasztalhoz, de szót vált egymással.

Nem kívánta kommentálni a The Guardian brit lapnak azt a hétfőn publikált értesülését, amely szerint Theresa May távozó brit miniszterelnök Oszakában találkozni kíván Putyinnal és fel akarja “olvasztani” a két ország közötti fagyos viszonyt. Peszkov szerint ezzel kapcsolatban az orosz elnöki hivatalhoz semmilyen konkrét értesítés nem érkezett. Emlékeztetett rá, hogy Putyin brit üzletembereket fogadva arról beszélt, hogy a kapcsolatok jelenlegi “abszurd” helyzete nem használ egyik fél gazdasági érdekeinek sem.

Az Ománi-öbölben történt tartályhajó-incidens után diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot külföldi partnereikkel.

Pompeo elmondta: “rengeteg adat, rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre”, amelyek szerinte “félreérthetetlenül” azt bizonyítják, hogy Irán a felelős a két tartályhajó ellen a hét közepén elkövetett támadásokért az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros közelében. A miniszter azonban részletekkel nem szolgált.

Arra a kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok küld-e katonákat a térségbe, Pompeo azt válaszolta: a térségben elkövetett bármilyen támadás nem az Egyesült Államok energiaellátását veszélyeztetheti, hanem Kínáét és Kína szomszédjaiét. Leszögezte: az Egyesült Államok “diplomáciai és más jellegű” eszközöket fog alkalmazni, hogy biztosítsa a zavartalan hajózást a Hormuzi-szorosban.

“Donald Trump minden megtesz annak érdekében, hogy elkerüljük a háborút. Nem akarunk háborút” – hangsúlyozta Pompeo.

Az amerikai elnök már pénteken reggel a Fox televíziónak adott telefoninterjújában leszögezte, hogy Iránt tartja felelősnek a csütörtökön történt incidensért, de hangoztatta, hogy kész a tárgyalásokra Teheránnal. Az Egyesült Államok “nem veszi könnyedén” a két tartályhajó elleni támadást – fogalmazott, és utalt arra az amerikai hadsereg által nyilvánosságra hozott videóra, amely azt mutatta, hogy egy iráni naszád tagjai éppen elmozdítanak egy fel nem robbant aknát az egyik tartályhajó mellől. “Irán tette ezt, ez látszik abból is, hogy ott a hajójuk” – hangoztatta Trump. Hozzáfűzte: az irániak arra törekedtek, hogy ne hagyjanak hátra bizonyítékokat.

Az elnök hangsúlyozta ugyanakkor, kormányzata az incidens ellenére is azt akarja, hogy Irán “térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”. Hozzátette, hogy ő személy szerint készen áll erre, ez az irániaktól függ. De neki “nem sietős” – tette hozzá.

Csütörtök reggel eddig ismeretlen körülmények között két tartályhajó sérült meg az Ománi-öbölben. Az egyik norvég tulajdonú, és kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, majd a hajó lángba borult. A másik tartályhajó japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A japán hajó metilalkoholt szállított.

Idő előtt feltételesen szabadlábra helyezték hétfőn Csecsenföldön Ojub Tyityijevet, a Memorial orosz jogvédő szervezet csecsenföldi vezetőjét, akit márciusban kábítószer-birtoklás címén négyévi, munkatelepen eltöltendő szabadságvesztésre ítéltek.

Támogatói szerint Tyityijevet rosszhiszeműen sározták be hatóságok. A 61 éves jogvédőt tavaly januárban vette őrizetbe a rendőrség arra hivatkozva, hogy igazoltatás közben kábítószert talált a gépkocsijában. A rendőrség állítása szerint az autóban 207,84 gramm marihuána volt. A jogvédő szerint a drogot tudtán kívül helyezték el nála.

Pártolói úgy vélik, hogy Tyityijev ellen azért folytattak le hamis bizonyítékok alapján eljárást, hogy megtorolják az emberi jogvédő tevékenységét. A feltételesen szabadlábra helyezett elítélt a Memorial korábbi helyi vezetőjének, Natalja Esztyemirovának a meggyilkolása óta állt a csecsenföldi szervezet élén. Esztyemirovát ismeretlenek rabolták el 2009. július 15-én Groznijban a lakóháza elől, holttestét még ugyanazon a napon Ingusföldön találták meg. Az aktivistát agyonlőtték.

Esztyemirova, akinek meggyilkolása az orosz és a nemzetközi közvéleményt egyaránt sokkolta, egyebek mellett a csecsen hatóságok túlkapásaival foglalkozott. A Novaja Gazeta című független orosz lap szerint Ojub Tyityijevet korábban többször is megfenyegették munkája miatt.

A legrégebbi orosz emberi jogi szervezet, az 1989-ben alapított Memorial tagjai gyakran panaszolják, hogy a hatóságok zaklatásának célpontjává válnak, különösen Csecsenföldön. A szervezetet 2016-ban “külföldi ügynöknek”, azaz külföldi pénzügyi támogatásban részesülő, politikai tevékenységet végző szervezetnek minősítették.

Az Európai Unió Tanácsa piacfelügyeletet megerősítő rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy csak olyan termékek kerülhessenek a piacra, amelyek biztonságosak és megfelelnek az uniós jogi szabályozásnak – közölte az uniós tanács.

A tájékoztatás szerint a rendelet az uniós szabályok betartatását is megszigorítja, az uniós piacra kerülő termékek iránti fogyasztói bizalom erősítése érdekében.

Mint közölték, az új szabályok biztosítják, hogy az egységes piacon forgalomba kerülő termékek – ideértve az elektronikus kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket is – megfeleljenek az Európai Unióban érvényben lévő magas szintű közös szabályoknak, rendelkezzenek a megfelelő tanúsítvánnyal, és teljesítsék a rájuk vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat. Rendelkeznek az áruk szabad mozgásáról, a fogyasztóvédelemről és annak biztosításáról, hogy a szabad versenyben valamennyi gazdasági szereplő egyenlő feltételek mellett vehessen részt.

A rendelet továbbá elősegíti a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai által közösen végrehajtott fellépéseket. Az érintett hatóságok és az Európai Bizottság közötti információcsere javítása érdekében digitális munkafolyamatot vezet be, valamint megerősíti a jogi keretet az egységes piacra belépő termékek ellenőrzéséhez, illetve a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok közötti jobb együttműködéshez.

Az elfogadott rendelet kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a hatálybalépésének napjától lesz alkalmazandó. Egyes rendelkezéseket azonban csak 2021. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Pirotechnikai eszköz okozott sérülést Szilben vasárnap este: egy 13 éves lány keze sebesült meg a robbanástól – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták, hogy a gyermeket kórházba vitték. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ismeretlen eredetű és összetételű pirotechnikai eszköz robbant fel a lány kezében. A Csornai Rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja az eset körülményeit – olvasható a közleményben.

A Raytheon és a United Technologies vasárnap közleményben jelentette be egyesülését, és ezzel az Egyesült Államok legnagyobb és a világ egyik legnagyobb hadiipari vállalata jött létre.

A két cég kiemelte: egymás tevékenységét kiegészítő portfólióval rendelkeznek a repülőgépgyártásban és a védelmi iparban. Az új vállalatot Raytheon Technologies Corporation néven vezetik be.

Közleményükben a cégek leszögezték: a tranzakció lezárultakor a United Technologies részvényesei az új vállalat részvényeinek 57 százalékát, a Raytheon részvényesei pedig a 43 százalékát kapják meg. A cégek vezetői hangsúlyozták: két egyenrangú vállalat egyesüléséről van szó. Az új cég elnök-vezérigazgatója a United Technologies eddigi vezetője, Greg Hayes lesz, de a következő két évben az elnök-vezérigazgatói teendőket Thomas Kennedyvel, a Raytheon eddigi vezetőjével együtt látja el.

A két nagyvállalatnak együttesen mintegy 74 milliárd dolláros forgalma volt 2019-ben.

A Raytheon gyártja a többi között a Patriot típusú rakétaelhárító rendszereket vagy a Tomahawk robotrepülőgépeket, míg a United Technologies elsősorban a Pratt és Whitney motorok gyártásával szerzett tekintélyt. Ezeket a motorokat polgári és harci repülőgépekben egyaránt használják.

A The Wall Street Journal című lap elemzője megjegyezte: a két nagyvállalat egyesülése nyomán szinte bizonyosan nem indul trösztellenes vizsgálat, hiszen a két cég nem piaci vetélytársa egymásnak.

Egyre nagyobb szerepet játszanak a női dzsihadisták az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet tevékenységében, mind a Közel-Keleten, mind a nyugati országokban – írta friss jelentésében az Európai Unió rendőrségi együttműködést koordináló ügynöksége (Europol).

A pénteken közzétett értékelés szerint a jelenség hosszú távon kihatással lehet más iszlamista terrorcsoportok működésére is. Mint írták, a nők fontos szerepet töltöttek be az IÁ uralta iraki és szíriai területeken a média, az erkölcsrendőrség, illetve az egészségügy és az oktatás terén is, enélkül nem lett volna működőképes a “kalifátus”.

Rámutattak emellett, hogy a dzsihadista nők nem kevésbé elkötelezettek ideológiailag, mint a férfiak.

A 34 oldalas dokumentumban hangsúlyozták, hogy a korábbi hasonló csoportokhoz képest az Iszlám Állam propagandaanyagaiban látványosan több nő szerepel, a szerzők között is több a nő, valamint sok esetben a célközönséget is a nők jelentik.

Miközben nem az IÁ az első olyan terrorszervezet, amely nem csak férfiakat buzdított csatlakozásra, vonzerejének egy részét az adja, hogy ezek a nők férfi kísérő nélkül utazhatnak a “kalifátusba”. A terrormilícia ellenőrizte terület zsugorodásával pedig sokan fegyvert fogtak a korábban más feladatokat ellátó nők közül is.

“Aggodalomra ad okot, hogy a nők fokozott részvétele a dzsihadista nők szerepének jelentős változását eredményezheti a jövőben” – húzták alá a szakértők.

Az Europol közölte: ugyan a szélsőséges csoportokban jórészt még mindig tartja magát az elgondolás, miszerint a nőknek nem a harc a feladata, könnyen átalakulhat még az eddigi hagyományos “háztartásbeli” szerepük. Az Európai Unióban tavaly elítélt volt IÁ-tagok mintegy 15 százaléka nő volt, ami több, mint a korábbi években.