Biztonságpiac

2017-ben 104 ezer esetben foglaltak le kokaint a hatóságok, összesen 140 tonnáról van szó. Egy évvel korábban hetven tonna volt ez a mennyiség.

“Az elmúlt évtizedben most a legtisztább a kokain, miközben jelentős mennyiséget foglaltak le belőle. Amit még szerencsére nem látunk, az a tömeges egészségügyi problémák. De néhány uniós országban már vannak olyan kezelések, amelyekre kifejezetten a kokain miatt van szükség. Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a crack használata” – mondta Alexis Goosdeel, az uniós drogmegelőzési ügynökség vezetője.

A friss jelentés szerint a legtöbb kokaint, negyven tonnát Spanyolországban foglalták le. Ezután az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország következik, de Belgiumban is jelentős fogások voltak. Általában a tengeren, konténerekben érkezik a drog a kontinensre.

Szintén nagy gondot jelent Európában az, hogy egyre innovatívabb és fejlettebb a szintetikus drogok piaca. Csak extasy tablettából 6,6 milliót gyártottak 2017-ben.

Németh Szilárd kiemelte, a 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll, ezért is hívják a “gyermeket nevelő magyar családok költségvetésének”. A jövő évi büdzsé ugyanakkor jelentős gazdaságvédelmi akciótervet is tartalmaz, hogy minden eshetőségre felkészülve megőrizzék a magyar gazdaság eredményeit.

Németh mindemellett rámutatott arra, hogy a gazdaság és családok további növekedésének alapja a biztonság. A magyar emberek, Magyarország biztonságát elsősorban a Magyar Honvédség kell, hogy garantálja – szögezte le az államtitkár, megjegyezve, Magyarország napjainkban Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Ennek nyomán a 2020-as költségvetésben minden eddigi rekordot megdönt a biztonságra fordítható összeg. A honvédelmi költségvetés 103 milliárd forinttal, mintegy húsz százalékkal nő az ez évihez képest.

Németh közölte, a 616 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből folytatják a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett fejlesztéseit. Mint elmondta, a teljes keretből 216 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ez tartalmazza többek között a Gripenek költségeit, a további helikopter-beszerzéseket, a szárazföldi haderőnem fejlesztéseit, köztük harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzését, továbbá a “digitális katona” program keretén belül további egyéni felszerelési fejlesztéseket – fejtette ki.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy nem csak a rendvédelmi, hanem a honvédelmi ágazatban is folytatódik a béremelés 2020-ban. Ennek részleteiről a kormány még a nyáron dönt – közölte Németh Szilárd, aki emlékeztetett: a magyar katonák illetménye 2019-re átlagosan ötven százalékkal emelkedett az elmúlt években.

Szabó Szilvia elmondta: a szlovák hatóságok pénteken értesítették a rendőrséget, hogy egy nemzetközi körözésben szereplő, több, Szlovákiában elkövetett bankrablással összefüggésbe hozott gépjárművet keresnek, amely valószínűleg Magyarországon van.

Az autót kedden egy szegedi utcában megtalálták, majd megállapították, hogy két utasa egy közeli panzióban van. A két férfit a rendőrök és a TEK-esek a panzióban elfogták. Két lőfegyvert, a hozzájuk tartozó lőszerekkel, valamint több mint 25 ezer euró készpénzt foglaltak le tőlük. Megállapították, hogy a magukat horvátnak kiadó férfiak valójában szerb állampolgárok, akik a gépjárművük rendszámát is kicserélték.

A két férfit őrizetbe vették, lőfegyverrel és lőszerrel, valamint egyedi azonosító jellel visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ellenük, majd kezdeményezték letartóztatásukat.

“Tudjuk, hogy mit köszönhetünk önöknek, veteránoknak. A szabadságunkat. A hazám nevében egyszerűen csak köszönetet szeretnék önöknek mondani” – mondta Macron a nagyszabású megemlékezésen, amelyen az ötszáz veterán mellett részt vett Donald Trump, Theresa May brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Az amerikai elnök ünnepi beszédében a veteránokhoz fordulva azt mondta: “Büszke önökre a hazánk”. Trump könnyeket csalt a veteránok szemébe, amikor név szerint emlékezett egy-egy, a sorsdöntő napon elesett bajtársukra.

A franciaországi ünnepségre Trump és felesége érkezett meg elsőként, ők fogadták a francia elnöki párt, ugyanis a híres Omaha partszakasz amerikai katonai temetője amerikai területnek számít Franciaországban. A 12 ezer meghívott közül a hivatalos tribün első soraiban foglaltak helyet az amerikai veteránok, akiket hosszan üdvözölt a két ország vezetője és feleségeik, a tömeg pedig állva tapsolta és éljenezte a második világháborús katonákat. A katonai temetőben a csaknem tízezer fehér kereszt és Dávid-csillag mellett a földbe szúrva amerikai és francia zászlók lobogtak.

“Napra pontosan 75 évvel ezelőtt ezeken a partokon tízezer ember adta vérét, és ezrek áldozták fel az életüket testvéreikért, hazájukért, a szabadság megőrzésért” – emlékeztetett beszédében az amerikai elnök.

A történelem legnagyobb partraszállási hadműveletének évfordulóján – amelynek köszönhetően az angolszász szövetségesek a második világháborúban Normandiában megnyitották a második frontot – a több ezer elesett katona áldozatvállalására emlékeztek a politikusok, de Macron beszédében nem leplezte az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti jelenlegi feszült viszonyt.

“Amerika soha nem volt olyan nagy, mint amikor mások szabadságért harcolt, mint amikor hű maradt azokhoz az egyetemes értékekhez, amelyeket az alapítóatyái képviseltek, amikor csaknem két és fél évszázada Franciaország sietett a függetlensége támogatására” – fogalmazott Trumphoz fordulva a francia elnök, azt kérve a második világháború után kialakult multilaterális világrendet gyakran elutasító és inkább a kétoldalú viszonyokat előnyben részesítő amerikai kollégájától, hogy “soha ne vessen véget a szabad népek közötti szövetség erősítésének”.

Trump válaszában jelezte, hogy számára a francia-amerikai kötelék “megbonthatatlan”.

A két ország vezetője az ünnepséget követően kétoldalú megbeszélést folytat, majd Macron munkaebéden látja vendégül Trumpot Caen városának prefektúráján. A találkozón részt vesz John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, valamint Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is.

Délelőtt a francia elnök a brit miniszterelnökkel nyitotta meg az évforduló franciaországi ünnepségeit a ver-sur-meri brit katonai temetőben rendezett megemlékezésen, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig Edouard Philippe francia miniszterelnökkel a Juno partszakaszon fog délután koszorúzni a kanadai katonák emlékére.

Macron a brit katonákra emlékezve megerősítette a Franciaország és Nagy-Britannia közötti “különleges kapcsolatokat”. A brit európai uniós tagság megszűnésére utalva kijelentette, hogy “bármi is történik, mindig egymás mellett leszünk, mert közös a sorsunk”. May beszédében nem tett utalást sem a Brexitre, sem távozására a miniszterelnöki posztról, hanem üdvözölte a Normandiában az első hullámban partraszálló 156 ezer szövetséges, köztük 83 ezer brit katona bátorságát és elkötelezettségét.

A partraszállási ünnepségek szerdán Nagy-Britanniában kezdődtek a brit uralkodó és a második világháborúban szövetséges országok vezetőinek részvételével. Vlagymir Putyin nem volt jelen sem az angliai, sem a normandiai megemlékezésen. A jelenlévő 16 állam- és kormányfő viszont közös nyilatkozatban szögezte le, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy “a múlt áldozata ne bizonyuljon hiábavalónak, és soha ne merüljön feledésbe”.

Az Overlord hadművelet vagy ismertebb nevén a D-day 1944-ben teljesen meglepte a németeket, és kulcsszerepet játszott a náci Németország ellenőrzése alá vont Európa felszabadításában. A történelem legnagyobb flottájáról, 1213 hadihajóról, 4216 csapatszállító, 736 ellátó hajóról és 864 kereskedelmi hajóról a parti német állásokra nyitott zárótűz után, reggel fél hétkor kezdődött meg a partra szállás az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, a nap végéig 132 ezer szövetséges katonát tettek a partra. Őket 12 ezer repülő fedezte, német részről mintegy 30 ezer katona és 500 repülőgép próbált ellenállni. A normandiai harcok hevességéről lerombolt francia városok, a katonai áldozatok mellett az első napon 3 ezer, a felszabadulásig 20-35 ezer polgári halott tanúskodik. A normandiai katonai temetőkben 110 ezer katona nyugszik, a partraszállás időszakában naponta többen haltak meg, mint az első világháború legvéresebb csatáiban.

Az értékelés szerint a kokain kiskereskedelmi ára stabil maradt, azonban tisztasága egy évtized alatt elérte legmagasabb fokát.

A szakértők arról számoltak be, hogy az internet, azon belül a közösségi média és a darknet piacok, illetve az úgynevezett “hívásközpontok”, ahol a futárok gyors és rugalmas szállítást biztosítanak, egyre nagyobb szerepet játszanak a terjesztésben. Rámutattak mindenesetre arra is, hogy bár az online árusítás volumene évről-évre megkétszereződik, ez továbbra is viszonylag eltörpül a “hagyományos” kereskedelem mellett.

“A jelentés azt mutatja, hogy a jelenség összetett. A kábítószerek továbbra is folyamatosan fejlődő, sokrétű fenyegetést jelentenek a társadalmainkra, s polgárok milliónak életét befolyásolják világszerte” – emelte ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság uniós belügyekért is felelős tagja.

Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Törökországban és Norvégiában évente nagyjából egymillió kábítószer-lefoglalást jelentenek. Az EU-ban 96 millió felnőtt próbált már ki tiltott szereket, és évente 1,2 millióan részesülnek kezelésben drogfogyasztás miatt.

Felhívták a figyelmet az új pszichoaktív anyagok veszélyeire, kiemelve, hogy tavaly átlagosan hetente egy új kábítószerről érkezett bejelentés. A monitorozott szerek száma 730-ra emelkedett.

“A jelek nem csupán arra utalnak, hogy a bevált, növényi alapú drogok hozzáférhetősége növekszik, hanem a piac fejlődésének is tanúi lehetünk, ahol a szintetikus kábítószerek és az európai előállítás jelentősége emelkedik” – közölte Alexis Goosdeel, az EMCDDE igazgatója.

A heroin a mai napig a leggyakoribb tiltott opioid az európai drogpiacon, s nagyban hozzájárul a kábítószerrel összefüggő egészségügyi és szociális költségekhez. Az EU-ban lefoglalt heroin mennyisége több mint egy tonnával, 5,4 tonnára emelkedett 2017-ben, ezenkívül 17,4 tonnát foglaltak le Törökországban, amelynek egy részét az uniós piacokra szánták. A heroin tisztasága továbbra is magas, a kiskereskedelmi ára viszonylag alacsony.

A kannabisz továbbra is a legszélesebb körben használt tiltott drog Európában. Becslések szerint 17,5 millió európai fiatal (15-34 éves) használt marihuánát az elmúlt évben. A felnőtteknek (15-64 évesek) körülbelül egy százaléka fogyaszt naponta vagy majdnem mindennap kannabiszt.

Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a marihuánában és a hasisban megduplázódott a jellemző tetrahidrokannabinol (THC) mennyisége az utóbbi évtizedben, ami aggályokat vet fel a potenciális ártalmakkal kapcsolatosan – figyelmeztettek.

A jelentésben megállapítják, hogy úgy tűnik, Európában a szintetikus kábítószerek előállítása egyre terjed, diverzifikálódik és egyre innovatívabb lesz. 2017-ben 21 MDMA-laboratóriumot számoltak fel az EU-ban, 2016-ban ez a szám csak 11 volt.

“Európában drámai változások mentek végbe a kábítószer-jelenség terén, ide értve több, nem ellenőrzött anyag megjelenését is. A jelenlegi drogproblémák megértése lehetővé teszi számunkra, hogy felkészüljünk a jövő kihívásaira ezen a gyorsan változó, összetett területen” – mutatott rá Laura d’Arrigo, az EMCDDE igazgatótanácsának elnöke.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács keretében működő, gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket vizsgáló, úgynevezett Lanzarote Bizottság jelentésében kijelentette, a Magyarország számára korábban megfogalmazott ajánlások ellenére továbbra is magas a menedékkérő kiskorúak szexuális kizsákmányolásának kockázata.

Ennek oka, hogy a magyar hatóságok néhány pozitív fejlemény ellenére nem hoztak megfelelő intézkedéseket a kiskorúak védelme érdekében, valamint akadályozzák a civil szervezetek befogadó központokban kifejtetett tevékenységét – áll a jelentésben.

A Lanzarote Bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélkül érkezett gyermekeket továbbra is felnőttként kezelik a bevándorlási eljárások során. Nehezményezték, hogy a menedékkérők életkorának ellenőrzési eljárása a legutóbbi, 2017-es látogatás óta nem változott, ami szintén növeli a gyermekek szexuális kizsákmányolásának kockázatát. További probléma, hogy a gyermekek nem kapnak megfelelő tolmácsot egyebek mellett az orvosi vizsgálatok, pszichoterápiás foglalkozások, a gyámokkal vagy szociális munkásokkal való találkozók esetében.

A jelentés “pozitív fejlődésnek” nevezte a befogadó központokban biztosított pszichológusi és pszichiáteri jelenlétet. Aggasztónak tartotta azonban, hogy ezek a szakemberek nagyon ritkán állnak rendelkezésre, továbbá a szakemberek és a gyerekek közötti kommunikáció a nyelvi korlátok miatt jelentősen korlátozott.

A szakértők aggodalomra okot adónak nevezték, hogy a gyerekek bekerített területen, konténerekben élnek, gyakran felnőttekkel összezárva, ami különösen a lányok esetében növeli szexuális kizsákmányolás kockázatát. Aggodalmukat fejezték ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett bezárása miatt is, ugyanis – mint írták – a magyar hatóságok nem adtak kielégítő tájékoztatást alternatív szállások biztosításáról.

Magyarország 2015 augusztusában iktatta törvénybe az Európa Tanács égisze alatt 2007-ben elfogadott lanzarotei egyezményt, amely egyenlő védelmet kíván nyújtani a gyermekeknek, a részt vevő európai országoknak pedig közös követelményrendszert és meghatározásokat vezet be.

Lavrov az RBK gazdasági napilapban megjelent interjúban emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti megbeszélésére Kerryvel. A politikus felidézte, hogy 2014 áprilisában Kerry kijelentette: “Minden világos. Minden úgy történt, ahogy a krími nép akarta. De a rend kedvéért tartsanak még egy népszavazást”. Oroszország az amerikai kezdeményezést elvetette.

“Milyen megfontolásból? Ha minden világos, minek kell a népet egy újabb szavazásba hajszolni?” — firtatta Lavrov az interjúban. Reményét fejezte ki, hogy Kerry nem fogja zokon venni, hogy ő ezt most nyilvánosságra hozta. Mint mondta, Kerry is nyilvánosságra hozott emlékirataiban titkokat a kettejük között lefolytatott tárgyalásokról.

A krími referendumot a lakosok 96 százaléka támogatta a félsziget csatlakozását Oroszországhoz, de a Nyugat vitatta az orosz fegyveres erők felügyelet alatt megtartott népszavazás hitelességét, amelyre hivatkozva Oroszország magához csatolta az ukrán területet. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a jogszerűségét és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja szerint a félsziget hovatartozásának kérdése már “örökre lezárt ügy”.

A törvényszék közleménye szerint az elsőrendű vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletében mondták ki bűnösnek. Társait társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság és könnyű testi sértés miatt marasztalta el a bíróság. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott egy pécsi belvárosi szórakozóhely előtt minden előzmény nélkül bottal megütött egy járókelőt. Ezt egy másik ember szóvá tette, ezért a férfi négy társával rátámadt: többször megütötték, majd miután a földre került, többször megrúgták.

A bántalmazást egy időre abbahagyták, de hamarosan hárman ismét megjelentek és rugdosni kezdték korábbi áldozatukat. Ezután a férfi a földön fekvő sértettnek korábban segítséget nyújtó emberre is rátámadt, és a bántalmazásba két társa is bekapcsolódott. Az elsőrendű vádlott késsel négyszer szúrt az először bántalmazott férfi hátába, majd a segítségére siető embert hasba szúrta.

A két férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, az egyiknél maradandó fogyatékosság alakult ki. Mindkettőjük életét a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A rendőrség korábbi közlése szerint a késelő az elkövetés idején 17 éves volt.

Az elsőrendű vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész három munkanapot tartott fenn az esetleges jogorvoslat előterjesztésére. A többi vádlott és védőik tudomásul vették a bíróság döntését – áll a közleményben.

Az ügyben eljáró asseni törvényszék kimondta, hogy a No Surrender fenyegetést jelent a közrendre. Rámutattak, hogy számos tag érintett súlyos bűncselekményekben, amit a szervezet “kultúrája és struktúrája is elősegít”. Ez azt jelenti, hogy még a klub logóját és nevét ábrázoló ruhadarabok viselése is tilos lesz az országban.

A klubnak mintegy harminc helyi szervezete és kilencszáz tagja van Hollandiában. A No Surrender és a Hells Angels mellett a Saturdarah és a Bandidos nevű motoros bandák működését is betiltották korábban Hollandiában. A fellebbezések ügyében még nem született döntés.

A CNN demokrata párti politikusokra hivatkozva hozzáteszi, hogy a Trump-adminisztráció szándékosan titkolta el ezt az információt a Kongresszus elől, amelynek a tagjai nem kormányzati úton szereztek róla tudomást. A hírcsatorna titkosszolgálati értesülésekre célozva arról is beszámol, hogy Szaúd-Arábia a jelek szerint bővítette a ballisztikus rakétaprogram kifejlesztésére irányuló technológiáját, ez pedig akár az atomprogram felé vezető első lépés is lehet.

Noha Szaúd-Arábia már korábban is vásárolt ballisztikus rakétákat Kínától, Rijád egyelőre nem jelezte, hogy maga is ilyen fegyverek kifejlesztésébe kívánna kezdeni.

Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetségének a szóvivője nem reagált a CNN megkeresésére.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma elzárkózott attól, hogy “titkosított hírszerzési anyagokat” kommentáljon, ám egy tisztségviselő a CNN megkeresésére hozzáfűzte, hogy Szaúd-Arábia aláírta az atomsorompó-szerződést és “soha nem akart nukleáris fegyvereket birtokolni”.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Rijád és Peking több területen stratégiailag fontos kapcsolatokat ápol, beleértve azokat a fegyverüzleteket is, amelyek nem sértenek nemzetközi egyezményeket.

Mohamed bin Szalmán, a sivatagi királyság nagy befolyással bíró trónörököse egy tavalyi interjújában már leszögezte: amennyiben Irán nukleáris fegyverre tesz szert, Szaúd-Arábia a lehető leghamarabb követi a példáját.

Tavaly Donald Trump kormánya két engedélyt is adott amerikai vállalatoknak atomerőművekkel kapcsolatos műszaki információk exportjára. Több demokrata párti politikus már akkor bírálta a kiadott engedélyeket, amelyek közül az elsőt a Szövetségi Energiahivatal (DOE) október 18-án állította ki, nem sokkal a szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi nagy port kavart meggyilkolása után. Hasogdzsit – aki egy ideje az Egyesült Államokban élt – október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban közölte, hogy az újságíró egy dulakodás következtében vesztette életét. Sokan bin Szalmánt tartják a felbujtónak, és az eset hatására számos bírálat érte Trumpot, a trónörökössel ápolt szoros kapcsolatai miatt.

Az amerikai elnök többször kifejtette, hogy fontosnak tartja a Washington és Rijád közötti stratégiai szövetséget, kiváltképp Irán térségbeli szerepének kiegyensúlyozása miatt. Elemzők szerint a Washington és Teherán közti feszült viszony miatt a Fehér Ház fokozottabban támogatja az Irán regionális riválisának számító Szaúd-Arábiát, noha Kína az Egyesült Államok kereskedelmi vetélytársa.

Sokan attól tartanak, a mostani lépés kiélezi a közel-keleti fegyverkezési versenyt, amelynek Washington évtizedek óta tartó diplomáciai erőfeszítések segítségével igyekezett eddig határt szabni. A 2018. november 13-án rögzített műholdképek a szaúd-arábiai al-Watah-i rakétaalapon gyanús ballisztikus rakéta gyárat mutatnak. A képet eredetileg a Planet Labs és a Middlebury Nemzetközi Tanulmányi Intézet fedezte fel.

Jakkrit Srivali thai nagykövet beszédében köszönetet mondott a Honvédelmi Minisztériumnak, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kiképzési csoportfőnökségének képviselőinek, valamint a zuglói Thai Box Akadémia tulajdonosának Czinke Gábornak, hogy ismét megrendezték a képzést.

A thai külügyminisztérium képviseletében Chaisiri Anamarn beszédében azt hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a muaythai roadshowjukat Magyarországra is elhozhatják. Úgy értékelt ez a sport hozzájárulhat a Magyarország és Thaiföld közötti barátság erősítéséhez. Mint elmondta, a muaythait eredetileg háborúkban alkalmazták, sok évszázadon át fejlődött a sport. Kiemelte: a muaythai nem brutális erőről szól, sokkal inkább önvédelmi technikák elsajátításáról, amelyeket bármilyen korosztály elsajátíthat, férfiak és nők egyaránt.

Azt mondta: a muaythai Thaiföld ajándéka a világnak. Azon dolgoznak, hogy olimpiai sportág is legyen – tette hozzá.

A Magyar Honvédség parancsnokának képviseletében Lippai Péter kiképzési csoportfőnök-helyettes azt mondta, hogy a sportnak hatalmas szerepe van a katonák kiképzésében. Kiemelte: a muaythai-féle harci technikákat a honvédségnél is alkalmazzák. Ráadásul ez a sport – mint megjegyezte – tiszteletre, együttérzésre, odafigyelésre is tanít a harcok során.

Lippai a képzési lehetőségért köszönetet mondott Benkő Tibor honvédelmi miniszternek, a Thai Királyi Hadseregnek, valamint a Fit Club Zuglónak, ahol a képzést tartják.

A zuglói Thai Box Akadémia tulajdonosa, Czinke azt mondta: a Thai Nagykövetség szervezésével 2017 után, idén másodszor szervezik meg az országos szintű képzést. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben lesz folytatás, s köszönetet mondott, hogy a thai nagykövetnek, hogy együtt tudnak dolgozni a muaythai jövőjéért.

A Hóvihar fedőnevű, több mint egy hónapon át tartó művelet összesen 22 országot érintett. Az akciósorozatban 4419 élő állatot foglaltak le világszerte, köztük 2703 teknőst, 1059 kígyót, 512 gyíkot és gekkót, továbbá húsz krokodilt, illetve aligátort. A hatóságok emellett kígyó- és krokodilbőrből készült táskákat, pénztárcákat, óraszíjakat, valamint kitömött állatokat is lefoglaltak.

Csaknem kétszáz gyanúsítottat azonosítottak, közülük eddig tizenkettőt vettek őrizetbe, hatot Olaszországban, hatot Spanyolországban.

“Az állatcsempészet volumene jelentősen megnőtt az elmúlt években, olyannyira, hogy mára évente több millió euró értékben hüllők ezreit foglalják le az illetékes európai hatóságok” – mondta Pedro Felicio, az Europol egyik igazgatója.

A török államfő Isztambulban a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró reggeli imát követően újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett: az adás-vételről szóló orosz-török megállapodás már megszületett, és Ankara határozottan kitart mellette. Nincs szó róla, hogy Törökország visszalép – fogalmazott.

Az Egyesült Államok és a szintén NATO-tag Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az üzlet miatt, miután az ankarai vezetés számos alkalommal leszögezte, hogy nem hajlandó elállni a beszerzéstől. Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a katonai szövetség képességeiről.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején egy sor megszorító intézkedést helyezett kilátásba Törökországgal szemben. Első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon egyúttal jelezte: akár fel is mondhatja a száz harci repülőgép eladásáról kötött török-amerikai egyezményt, sőt ki is zárhatja Törökországot a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz. Az Egyesült Államok ugyanakkor arra is figyelmeztette Törökországot, hogy az orosz fegyverzet beszerzése veszélybe sodorhatja azt a 3,5 milliárd dolláros üzletet, amelynek keretében Ankara amerikai Patriot légtérvédelmi rendszert vásárolna.

Erdogan keddi nyilatkozatában rámutatott: Törökország a Patriotok ügyében akkor tesz lépéseket, ha legalább annyira kedvező ajánlatot kap Washingtontól, mint Moszkvától. Ankara semmit sem köteles megvásárolni – hangoztatta.

Oroszország várhatóan júliusban kezdi meg az Sz-400-as ütegek leszállítását Törökországnak.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter május közepén tagadta azokat a nyugati híreszteléseket, amelyek szerint Washington arra kérte Ankarát, hogy halassza el az orosz fegyverek leszállítását, amit a török vezetés fontolóra is vesz.

Erdogan a múlt héten mind Donald Trump amerikai, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon, a G20-csoport június végi oszakai csúcsértekezletén pedig személyesen is találkozik velük.

A tájékoztatás szerint 546 panaszos nyújtott be beadványt az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz azt hangoztatva, hogy jogszerűtlenül függesztették fel őket munkájukból és rendelték el máig tartó letartóztatásukat. A hatóságok azzal vádolták meg az érintetteket, hogy tagjai az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara terrorszervezetnek nyilvánított, és amely a kormány szerint a 2016. július 15-i puccskísérlet mögött állt.

Az ügyészek és bírák fellebbeztek a döntés ellen, de kérelmeiket elutasították, a büntetőeljárások így továbbra is tartanak. A felperesek szerint Törökország több cikkét is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, elsősorban a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról szólót.

A nemzetközi bírói testülethez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára.

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat leszámítva csaknem 250 ember halt meg, körülbelül kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 140 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, és tízezreket vettek őrizetbe.

Az EJEB szóvivője elmondta, hogy jelenleg még mintegy 3250 beadvány van a bíróság előtt a történtekkel kapcsolatosan, ehhez jön hozzá az eddig lezárt 29 500 ügy.

A NATO-főtitkár, valamint a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács tagországainak nagykövetei Szkopjéban tárgyaltak az ország vezető politikusaival, és megállapították, a majdnem három évtizedig tartó macedón-görög névvita lezárását követően már nincsen semmi akadálya annak, hogy Észak-Macedónia NATO-taggá váljon.

Az észak-macedón kormány és a NATO februárban írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor. Eddig 14 NATO-tagállam ratifikálta a jegyzőkönyvet.

A térségbeli országok közül Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Bulgária és Románia is tagja már a NATO-nak, egyedül Szerbia nem kíván csatlakozni egyetlen katonai tömbhöz sem. Oroszország szerint a NATO balkáni térhódítása feszültségekhez és destabilizációhoz vezethet, míg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerint éppen az hozhat tartós békét a korábban sokáig puskaporos hordónak tartott térségben, ha minden országa a NATO-tagjává válik.

Stoltenberg szkopjei sajtótájékoztatóján hétfőn méltatta mindazokat a reformokat, amelyeket Észak-Macedónia az utóbbi időben megvalósított, különös tekintettel a biztonság és a védelem területén. Mint mondta, az észak-macedón intézmények megbízhatóak, és együtt tudnak működni a NATO-tagországok intézményeivel.

Reményének adott hangot, hogy a NATO elvárásoknak megfelelően az ország hamarosan a bruttó hazai termék egy százalékáról két százalékra emeli a védelemre szánt költségvetési eszközöket. Szkopje tervei szerint erre várhatóan 2024-ig sor kerül.

Észak-Macedónia már a névváltoztatása előtt is egyik legfontosabb stratégiai céljaként jelölte meg a NATO-csatlakozást, a névvita lezárását követően pedig karnyújtásnyira került ettől a céltól.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A szkopjei kormány február 12-én jelentette be, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és az alkotmánymódosítás nyomán ezentúl hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják az országot.

Pintér Sándor szokásos évi miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy tavaly is olyan eredményeket értek el, amelyek azt bizonyítják, hogy a Belügyminisztérium, valamint a közrendért és közbiztonságért felelős többi szerv jó munkát végez. Míg 2010-ben csaknem 430 ezer, 2018-ban 178 ezer volt a bűncselekmények száma – emelte ki.

A rendőrség munkájával a lakosság is elégedett, “a rendőrkép pozitív” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az állampolgárok kilencven százaléka úgy látja, a rendőrök “teszik a dolgukat”, nyolcvan százalékuk pedig emberségesnek és rátermettnek is tartja őket. A rendőrök a honvédséggel együtt a legmagasabb presztízsű társadalmi intézmények között vannak, megelőzve a bíróságokat, az egyházakat és a parlamenti pártokat is – fejtette ki.

A tervekről szólva elmondta: július elsején megkezdi működését az idegenrendészeti szervezet, 2022-ig szeretnék elfogadni a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, az Alkotmányvédelmi Hivatal új bázisát a harmadik negyedévben átadják, fejlesztik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és további informatikai fejlesztések is lesznek.

Kiemelte: a Nemzetbiztonsági Felügyelet munkájának köszönhetően nem volt olyan támadás magyar infrastruktúrák ellen, amelyre ne tudtak volna megfelelő választ adni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is megfelelő módon tevékenykedett. A káresemények száma nem csökkent, de az önkéntes tűzoltókkal való együttműködés segítette az oltás gyorsaságát – közölte a miniszter. Beszámolt arról is, hogy tovább bővítették az ingyenes kéményseprés lehetőségét.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) első teljes évének tevékenységéről azt mondta: a szervezetnek köszönhetően a rendőrség munkája gyorsabb, célirányosabb lett. A nyomozások eredményessége egyes bűncselekménytípusoknál mintegy nyolcvan százalékos, az életellenes bűncselekményeké pedig a száz százalékhoz közelít.

A közfoglalkoztatottak (közmunkások) száma 2013-ban 240 ezer körül volt, azóta azonban elindult a gazdasági fejlődés, és a számuk 120 ezerre csökkent – mondta, hozzátéve: remélik, hogy ez a tendencia folytatódik.

Sikerült hatékonyan és eredményesen visszaszorítani a migrációt, úgy hogy minden hazai és nemzetközi jogszabályt betartottak, és a tevékenységüket már külföldön is egyre jobban elismerik – mondta a miniszter.

A tárca jogszabályalkotásaival kapcsolatban is kiemelte, hogy a migrációt megfelelő módon szabályozták, továbbá jelentős fizetésemelést hajtottak végre a rendvédelmi ágazatban.

Elmondta, hogy a rendvédelmi életpályamodellt nem tekintik befejezettnek. A miniszter a drogpolitikával kapcsolatban azt mondta, sokan vannak – jellemzően az alacsony fizetésből élők -, akik olyan pszichotróp anyagokat használnak, amelyeket más céllal gyártottak, ráadásul sokkal károsabbak, mint bármely más drog. Az ilyen szereket a piacról kiirtani nem lehet – közölte Pintér.

A Európai Unió tagországai védelme érdekében 2017 végén állapodott meg a NATO-val arról, hogy a katonák és felszereléseik gyors mozgatását gátló minden jogi és technikai akadályt leküzdenek, és lehetővé teszik korlátlan mobilitásukat külső vagy belső fenyegetettség esetén.

Federica Mogherini a 2018 márciusában elfogadott cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentésében közölte, a katonai érdekeket kiszolgálni képes, már meglévő, de most polgári célokra használt transzeurópai közlekedési hálózat számba vételének folyamata végéhez közeledik. Ez lehetővé teszi az unió 2021 és 2027 közötti, hosszú távú költségvetésében javasolt kettős felhasználású, katonai és polgári célokat is szolgáló infrastruktúra 6,5 milliárd eurós (egy euró mintegy 320 forint) fejlesztését.

A jelentés szerint megállapodás született a kettős célú (katonai és politikai) kezdeményezések finanszírozásáról is. Ennek keretében az 50 százalékos társfinanszírozási arány legalább 13 milliárd euró ráfordítását teszi lehetővé a katonai mobilitást biztosító műveletekre és intézkedésekre – közölte.

Mint írta, a megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós tagállamok önálló döntéshozatalát, és nagyban hozzájárul a határokon átnyúló katonai műveletek engedélyezési eljárásának optimalizálásához, amelyek célja a katonai mozgások harmonizálása az EU-ban. Hozzátette, a tagállami együttműködés már a megállapodás első évében lehetővé tette a vámeljárások egyszerűsítését, valamint a jogi szabályozás katonai igényekhez való igazítását.

A katonai mobilitás érdekében szükség van annak biztosítására, hogy a megfelelő erők, a megfelelő felszerelés a megfelelő időben és a megfelelő helyen legyen – emlékezetett a főképviselő.

A közlemény szerint a bűnügy vádlottja két miskolci férfi. Apa és fia 2017 januárja és 2018 áprilisa között tévesztett meg embereket. Jellegzetes formaruhában, nyakukban arcképes igazolvánnyal kopogtattak a lakások ajtaján, azt állították, hogy a gázkészülékeket kell ellenőrizniük. Miután a sértettek beengedték őket, felületesen szemrevételezték a berendezéseket, majd felsorolták a lakóknak azokat az alkatrészeket, amelyeket egy törvényi előírás szerint haladéktalanul le kell cserélni.

A vádirat szerint azt mondták, hogy ezt a munkát csak az ő cégük végezheti el, és szerződést is aláírattak a sértettekkel, majd az előleget azonnal készpénzben elkérték.

A két férfi Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken, valamint fővárosi kerületekben 151 embertől csalt ki 10 ezer forinttól 74 ezer forintig terjedő összeget előlegként vagy munkadíjként. A két férfinak gázszerelői szakképzettsége sem volt – olvasható a közleményben.

A főleg Románia, illetve részben Magyarország és Bulgária területén zajló, hat NATO-tagállam és partnerország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Magyarország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok) nyolcezer katonájának részvételével megszervezett gyakorlatsorozatot az amerikai szárazföldi erők európai parancsnoksága és a román szárazföldi erők vezérkara hangolja össze.

Az SG19-t több NATO-tagállam és partnerország nemzeti szintű hadgyakorlattal egészítette ki, így ebben az időszakban ténylegesen 16 ország 13 500 katonája felkészültségét ellenőrzik – mondta a nagysinki megnyitón Dorin Ionita tábornok, a román egyesített haderő parancsnoka.

Joe Jarrard tábornok, az Egyesült Államok szárazföldi erőinek európai parancsnok-helyettese szerint az SG19-en idén 5400 amerikai katona vesz részt, a hadgyakorlat célja pedig a tagállamok és partnerországok katonái közötti együttműködés és összhang erősítése. “Ezeknek a gyakorlatoknak nagy hasznát fogjuk venni, ha ennek a térségnek a megvédésére kényszerülünk” – idézte az amerikai tábornokot a román Agerpres hírügynökség.

Június 24-ig Románia öt lőterén és számos külső helyszínen rendeznek éleslövészetet, harcászati terepgyakorlatot, nappali és éjszakai vízi átkelést és sebesültmentési gyakorlatot. A defense.ro román szakportálon közzétett összefoglaló szerint a SB19-re a második amerikai harckocsizó ezred katonái érkeznek Németországból.

A Saber Guardian hadgyakorlatot 2013-tól 2017-ig évente szervezték meg Bulgáriában, Romániában vagy Ukrajnában, azóta pedig kétévente rendezik.

Az Agerpres múlt heti közlése szerint péntekre virradóra egy orosz katonai hajó indult a szevasztopoli kikötőből a bolgár felsővizek felé, hogy megfigyelje azokat a nemzetközi hadgyakorlatokat, amelyeket május és június hónap folyamán Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában és Észak-Macedóniában szervez a NATO.

A vizsgálatot a kínai hatóságok azzal indokolták, hogy a FedEx a gyanú szerint súlyosan megsértette kínai ügyfelei jogait és érdekeit, ezzel pedig megszegte a Kínában érvényes vonatkozó jogszabályokat.

A Huawei a hét elején azzal vádolta meg a FedExet, hogy beleegyezése nélkül megváltoztatta csomagjaik útvonalát. A Huawei beszámolója szerint a Japánban feladott csomagjaikat a kínai irodáik helyett a cég amerikai címére kézbesítették, ráadásul két másik, Vietnamban feladott szállítmányukat is átirányították az Egyesült Államokba az eredetileg megjelölt szingapúri és hongkongi címekre történő kézbesítés helyett.

A FedEx még kedden közzétett egy bejegyzést a Weibo kínai mikroblogon, amelyben elnézést kérnek a Huaweitől a hibásan kézbesített csomagok miatt. A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy semmilyen kívülről érkezett utasítás nem állt az ügy hátterében.

Vang Suo-ven kínai kereskedelmiminiszter-helyettes egy vasárnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Kína továbbra is szívesen látja azokat a külföldi cégeket, amelyek a törvényeket betartva működnek. Hozzátette: a külföldi befektetésekre vonatkozó új törvény is épp arra az alapelvre épül, hogy a külföldi vállalatok a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesüljenek.

Ma Csün-seng, a kínai posta elnöke vasárnap a CCTV kínai állami televíziónak az üggyel kapcsolatban elmondta: a hatályos törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a szállítmányozó vállalatoknak a feladó által megjelölt címre és az általa megjelölt címzettnek vagy meghatalmazottjának kell kézbesítenie a feladott csomagot. Amennyiben egy vállalat ezt a szabályt megszegi – tette hozzá, – azzal jogsértést követ el az ügyfelével szemben, ilyen esetben pedig a postafelügyeleti szerveknek jogukban áll vizsgálatot indítani.

Ma hangsúlyozta: semmilyen szállítási cég sem gátolhatja a futárszolgáltatás akadálytalan működését “nem kereskedelmi okok” miatt.

Az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus egyik legújabb fejleményeként a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy listát állít össze azokról a külföldi vállalatokról, szervezetekről és személyekről, amelyeket megbízhatatlannak tart, mert kárt okoztak kínai vállalatoknak.

A “megbízhatatlan entitások listájára” azok kerülnek fel, akik semmibe veszik a piaci szabályokat és a szerződések szellemét, nem kereskedelmi okokból akadályoznak beszállítókat termékeik kínai vállalatoknak való eladásában, valamint súlyosan sértik kínai vállalatok legitim érdekeit és jogait.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium előzőleg, május közepén tette feketelistára a Huaweit és 68 leányvállalatát, amelyek így amerikai kormányzati engedély hiányában nem vásárolhatnak termékeket és szolgáltatásokat amerikai cégektől.