Biztonságpiac

Erőszakos, többszörös visszaesőként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt egy férfit a baranyai megyeszékhelyen a bíróság, mert felfegyverkezve rabolt ki társaival egy vállalkozót – közölte a Pécsi Törvényszék.

A közlemény szerint a férfi a szintén az eljárás keretében tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélt másodrendű vádlottal és egy mindeddig ismeretlen társával együtt rabolt ki egy pécsi vállalkozót 2017 nyarán. A vádlottak készpénz és nemesfémtárgyak átadására kényszerítették a vállalkozót, akinek házába fekete maszkot és kesztyűt viselve rontottak be. A sértettet földre lökték, hasra fektették, kezeit összekötötték, s többször megütötték, miközben kutattak otthonában.

Miután a vállalkozó közölte, hogy pénzt nem tart a lakásban, az egyik elkövető a fülei levágásával fenyegette meg, majd egy konyhakéssel metszéseket is ejtett a fülén. A tettesek megtalálták a sértett táskáját, amelyben egyebek mellett csaknem tízmillió forintnyi pénz volt. A maszkos támadók az után menekültek el a megszerzett értékekkel, hogy a vállalkozó szomszédja észrevette őket és értesítette a rendőrséget. Az elsőrendű vádlottat néhány órával később fogták el, nála csaknem 8,5 millió forintot kitevő pénzt találtak.

A másodrendű vádlott a bűncselekmény elkövetése után ismeretlen helyre távozott, majd Németországban elítélték. Onnan tavaly ősszel adták ki – elfogatóparancs alapján – a magyar nyomozó hatóságnak.

Az ítéletében kimondta a bíróság, hogy a vádlottak a szabadságvesztésből nem bocsáthatók feltételes szabadságra. A határozat ellen az elsőrendű vádlott és védője felmentés, a másodrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyész pedig három munkanapot tartott fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére, így a bíróság döntése nem jogerős.

A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy háttérbeszélgetésen beszélt erről.

A Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja mintegy kétszáz, 2013 és 2016 közötti lezárt ügy aktáinak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárásjogi szempontból a bírók a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, illetve a szakértői bizonyítással összefüggésben vétenek leginkább. A felperesek, illetve jogi képviselői elsősorban a pontatlanul, homályosan megfogalmazott keresetlevelekkel nehezítik a jogérvényesítést, az időszerű és szakszerű ítélkezést.

Emellett a felek közvetlen érintettsége, illetve annak hiánya, továbbá a bizonyítási teher kérdése is okozott problémákat a közigazgatási perekben. De még az is előfordult, hogy az alsóbb fokú bíró nem tartotta be a kúriai iránymutatást – tette hozzá Tóth.

Kifejtette: ennek oka lehet, hogy az alsóbb fokú bíró önkényesen vagy éppen szakmai meggyőződéséhez, vélt igazához ragaszkodva tudatosan szembemegy a felsőbb bírósági iránymutatással. De az is okozhatja, hogy a Kúria iránymutatása nem volt egyértelmű, meggyőző – jegyezte meg önkritikusan a tanács elnöke.

Tóth kérdésre válaszolva elmondta azt is: a közigazgatási ügyszakra nem jellemző, hogy a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezéssel, új eljárásra utasítással igyekeznének szabadulni az érdemi döntés felelősségétől. Hatályon kívüli helyezésre közigazgatási perekben túlnyomórészt indokolt esetben került sor.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásból érkező szakemberek mennyire válnak be bíróként, a Kúria tanácselnöke elmondta: aki eléggé nyitott, szakmai fejlődése érdekében igényli és elfogadja a segítséget, az jó bíróvá válhat. Az adóügyek területére jellemző például, hogy az adóigazgatásból érkező szakemberekből kiváló bíró lesz.

A joggyakorlat-elemző csoport nem tárt fel jogalkotási beavatkozást igénylő problémákat a szabályozásban, az összefoglaló vélemény elsősorban a bírák továbbképzését segítheti – mondta Tóth.

Gawin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szerdán törvényt írt alá illegális migránsok egy részének járó ingyenes orvosi ellátásáról.

A törvény értelmében a 25 éves és annál fiatalabb illegális migránsok is részesülhetnek az állami Medicaid-program biztosította egészségügyi ellátásból. Kalifornia ezzel az Egyesült Államok első tagállama lett, amely ingyenes orvosi ellátást biztosít az Egyesült Államokban jogtalanul tartózkodó felnőttek számára. A 18 évesnél fiatalabbaknak már korábban is járt a Medicaid, függetlenül attól, hogy legálisan vagy illegálisan élnek-e az országban.

A Medicaid-program az alacsony jövedelmű, nehéz anyagi körülmények között élő amerikaiak egészségügyi ellátásáról gondoskodik, s mivel állami program, ezért lényegében az adófizetők pénzét használja fel.

A kaliforniai tisztségviselők mintegy kilencvenezer újabb illegális migráns orvosi eláltásával számolnak. Sajtóinformációk szerint ez évente mintegy 98 millió dollárjába kerül Kalifornia államnak. Donald Trump a döntést “őrültségnek” minősítette.

A kormányzó és az állam demokrata párti törvényhozói az egészségügyi ellátásban részesülők körének további bővítését ígérik. A The Washington Times című lap szerdán arról közölt – bírósági dokumentumokra hivatkozó – riportot, hogy az Egyesült Államok déli határain az emberkereskedők mentőautókat használva próbálják meg becsempészni az illegális migránsokat az ország beljebb fekvő városaiba. A riport konkrétan a texasi Houstont nevezte meg, mint az embercsempészek egyik fő célpontját. A hét végén az amerikai határőrök lepleztek le egy olyan mentőautót, amely hat illegális migránst szállított.

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait – az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.

A fesztiválozók adatait kilencven napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg. Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.

Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.

A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Izrael elismerte csütörtökön, hogy a hadsereg tévedésből lelőtt egy Hamász-határőrt. Az izraeli hadsereg szóvivője közölte: a katonák tévesen terroristának vélték a Hamász fegyveresét, aki azért ment a határkerítéshez, hogy eltávolítson onnan két fiatal gázait.

A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hiba rendkívül szokatlan elismerése arra utal, hogy az izraeli hadsereg a nyugalom helyreállítására, a Hamász válaszának csillapítására, egy újabb erőszakhullám megakadályozására törekszik. Az incidens miatt a gázai palesztin fegyveres szervezetek lehetséges válaszlépésekről egyeztetett. Döntésükről várhatóan értesítik az Izrael és a Hamász között közvetítő ENSZ-küldöttet, valamint az egyiptomi hatóságokat a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint.

“Kijelentjük, hogy a lövés nem fog válasz nélkül maradni, és Izraelnek viselnie kell tettének következményeit” – tudatta a Hamász katonai szárnya a megbeszélés előtt.

A Hamász nagyszabású katonai gyakorlatot rendezett valamennyi gázai haderő részvételével. Ezen az izraeli katonai rádió szerint az esetleges izraeli invázió elleni védekezést gyakorolták. A hadgyakorlat idejére lezárták az összes szárazföldi átkelőhelyet, és a halászoknak megtiltották a kifutást a tengerre. A gázai katonai szervezetek közös parancsnoksága később bejelentette, hogy a gyakorlat sikeresen befejeződött.

A katonai gyakorlat előtt Izrael bejelentette, hogy rábukkant a területére vezető a 18. földalatti alagútra. A járatot a harminc méter mélyre nyúló betonfallal készülő új szárazföldi határkerítés építése közben fedezték fel. A szakértők azt vizsgálják, hogy ezen a járaton rabolták-e el 2006-ban Gilád Salit tizedest, akit öt év után 1027 palesztin fogolyra cseréltek ki.

Az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna palesztin szakértője, Hezi Szimantov szerint a határkerítés izraeli építése miatt a Hamász lemondott az alagutakról, korábbi stratégiai fegyveréről, és elsősorban drónok és katonai légi eszközök fejlesztésével folytatja erőfeszítéseit a határnál.

Rekordmennyiségű, 3,8 millió doppingszert, hamisított gyógyszert és étrend-kiegészítőket foglaltak le egy harminchárom ország bevonásával végzett rendőrségi akció keretében, amelynek során tizenhét, a tiltott szerek előállításával és kereskedelmével foglalkozó bűnözői csoportot számoltak fel – közölte az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol).

A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a sport becsületének megőrzése, és a sportolók egészségének megóvása érdekében folytatott nyomozás keretében több sportrendezvényen mintegy 1400 vizelet- és vérmintát vettek, több mint ezer embert hallgattak ki. A vizsgálat során kilenc illegális laboratóriumot számoltak fel, közel 240 embert állítottak elő, és mintegy 840 bírósági eljárást indítottak világszerte.

A gyors izomnövelés érdekében, főként testépítők körében használt szerek illegális előállítása és kereskedelme felszámolására összpontosító művelet során több mint 24 tonna, egészségre ártalmas, nem megfelelő kémiai anyagok felhasználásával készített nyers szteroidport foglaltak le. Mint közölték, a termékeket interneten, a feketepiac más platformjain, vagy akár az utcán értékesítették.

A vizsgálatok során, a Magyarországon és Spanyolországban működő irodák által összegyűjtött információk alapján megállapították, hogy a nem hivatásos sportolók, főként kerékpárosok és testépítők körében egyre elterjedtebb a szteroid edzőtermi vásárlása, amelyet a kereskedők Ázsiából vagy kelet-európai piacokról szereznek be. Az illegális beszerzés egyik fő területe a közösségi média, ahol illegális online “gyógyszertárak” működnek az egyre növekvő igény kielégítésére.

A doppingszerek, hamisított gyógyszerek és étrend-kiegészítők gyártásának és kereskedelmének felderítésére indított Viribus nevű rendőrségi műveletben 23 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, az Egyesült Királyság -, valamint tíz további ország – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Kolumbia, Izland, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Államok vett részt.

Az Országgyűlés törvénymódosítása értelmében szigorodik az élelmiszerhamisítók büntetése, és nem tudnak többé a csalások után újabb és újabb cégek mögé rejtőzni – közölte az Agrárminisztérium.

A múlt kedden elfogadott szigorításra azért volt szükség, mert az élelmiszerek hamisítása megzavarja a piaci viszonyokat, kedvezőtlen helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozókat és veszélyezteti a fogyasztók egészségét. Utóbbi védelme érdekében elengedhetetlennek nevezték a felderítési hatékonyság javítását, és a büntetések visszatartó erejének növelését.

A minisztérium szerint a Büntető Törvénykönyv módosítása hatékonyabb fellépését enged a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) speciális egységének, és a nyolcmilliárd forintból felépülő a laborkomplexum is támogatni fogja a felderítéseket – tették hozzá.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy az élelmiszerlánc termékei egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek. Az AM minden eszközzel, a termőföldtől az asztalig segíti élelmiszerbiztonságot – olvasható a közleményben.

Semmi sem indokolja, hogy Olaszország kerítést építsen Szlovéniával közös határán az illegális migráció megállítására – jelentette ki Marjan Sarec szlovén kormányfő a parlamentben ellenzéki bírálatokra válaszolva, melyek szerint a kormány politikájával rossz jelzéseket küld a migránsoknak és a szomszédos schengeni országoknak.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter nemrég kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül a július 1-jén indított közös olasz-szlovén járőrözéssel feltartóztatni az illegális bevándorlókat, Olaszország fizikai akadályt építhet Szlovéniával közös határán.

Sarec szerint viszont Olaszország idén kevesebb migránst küldött vissza Szlovéniába, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Úgy vélte, hogy Salvini kijelentését belpolitikai megfontolások motiválták.

“Minden olyan ország, amely kerítést épít a schengeni övezeten belül, megsérti a schengeni szabályokat. Nem engedhető meg, hogy így összeomoljon a schengeni rendszer. Ezek komoly kérdések, amelyekkel az Európa Bizottságnak is foglalkoznia kell” – vélekedett a szlovén kormányfő. Elmondta: hétfőn a déli határon járt, ahol egyes községi képviselők a Kolpa folyó térségében arra kérték, hogy Szlovénia bontsa le a kerítést Horvátországgal közös határán, mert az árt a turizmusnak. A kormányfő mindazonáltal úgy vélte, ennek még nem jött el az ideje, mert Szlovénia a schengeni övezet külső határait is védi.

A szlovén rendőrség és a katonaság hatékonyan védi a határokat és visszafordítja a migránsokat – mondta Sarec. Horvátországnak azonban sokkal többet kellene tennie, ha csatlakozni akar a schengeni övezethez – hangsúlyozta a kormányfő, aki abban látja a megoldást, hogy az európai uniós határvédelmi ügynökségnek, a Frontexnek kellene védenie a horvát-szerb és a horvát-boszniai határt, mert szerinte ez esetben kevesebb illegális bevándorló érkezne Szlovéniába.

A szlovén-horvát határ csaknem hétszáz kilométeres szakaszán 2015-óta 160 kilométer drótkerítést és 56 kilométer panelkerítést épített a szlovén kormány azokon a helyeken, ahol erősödött a migrációs nyomás. Sarec bejelentette, hogy újabb negyven kilométer panelkerítést terveznek építeni olyan további szakaszokon, ahol arra szükség mutatkozik. A szlovén belügyminisztérium adatai szerint az év első hat hónapjában 5345 illegális határsértést regisztráltak a hatóságok, ami 47,1 százalékkal (1712 fővel) több a tavalyinál.

A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal lezárása óta a menedékkérők más útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába. A horvát-szlovén határon mindennaposak a határsértések.

A varsói kerületi bíróság úgy döntött, hogy nem adható ki Svédországnak az onnan Lengyelországba menekült, európai elfogatóparanccsal körözött orosz férfi, Gyenyisz Liszov, valamint három kiskorú lánya, akiket a svéd hatóságok korábban egy muzulmán családnál helyeztek el.

A Svédországban letelepedett Liszov április elején érkezett Lengyelországba a svéd hatóságok által kijelölt nevelőszülőktől általa önkényesen elvitt gyerekeivel együtt. A svéd gyermekvédelmi hivatal azután helyezte el a keresztény hitben nevelt lányokat egy, az apjuk lakóhelyétől távol élő muzulmán családnál, hogy a gyermekek anyja skizofréniában megbetegedett.

A svéd hatósági kérésre Lengyelországban kiadatási őrizetbe vett férfi azonnal menedékjogot kért. Az illetékes lengyel bíróság még áprilisban úgy döntött, hogy Liszov három lánya Lengyelországban maradhat, amíg a hatóságok el nem bírálják apjuk menedékjogi kérelmét. Svédország ezt követően európai elfogatóparancsot adott ki Liszov ellen.

A szerdai lengyel bírósági döntés szerint Liszov nemzetközi körözése sérti a férfi emberi jogait és konkrétan az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkét. A bíróság szerint a svéd hatóságok teljesíthetetlen követelményeket támasztottak a férfival szemben szülői jogainak visszaadása fejében.

A bíróság megállapította: a kulturális, vallási, erkölcsrendi és mentális értelemben teljesen idegen családban a gyerekek nem érezték magukat biztonságban, a svéd hatóságok eljárása ezért közvetlenül sértette az érdekeiket, veszélyeztette etnikai, kulturális és vallási identitásukat, és megfosztotta őket a szülői szeretettől.

Liszov továbbra is menedékkérelmének elbírálására vár.

A lengyel igazságügyi miniszter kezdeményezésére június végén az Európai Unió Tanácsa támogatta a Brüsszel IIa. nevű családjogi rendelet olyan értelmű módosítását, mely szerint a szülői jogok korlátozása esetén, illetve más végletes helyzetekben a gyermekeket csak hasonló kulturális körből származó, azonos vagy lehetőség szerint ahhoz közel álló nemzetiségű nevelőszülőknél helyezhessék el.

A repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel kötött együttműködési megállapodást szerdán Bukarestben a Patriot rakétavédelmi rendszert gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport.

A Viorica Dancila román miniszterelnök jelenlétében aláírt memorandum értelmében a Romaeronál alakítják ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját azon Patriot rakétavédelmi rendszerek számára, amelyek beszerzéséről két éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.

“A bukaresti kormány egyik fő célkitűzése, hogy a hadsereg fejlesztésére szánt költségvetési források – a külföldi partnerekkel kiépítendő együttműködés és az általuk megvalósuló technológiai fejlesztések révén – minél nagyobb arányban segítsék a román védelmi ipar felélesztését” – mutatott rá a szerdai eseményen Dancila.

Felidézte: Románia – NATO-val szemben vállalt kötelezettségét teljesítve – tartósan a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra. Ez is jelzi, hogy Románia tisztában van azzal a stratégiai szereppel, amelyet a NATO délkeleti szárnyának, konkrétan a Fekete-tenger térségének védelmében játszik – tette hozzá.

A román vállalat többségi részvényeit birtokló gazdasági minisztérium képviseletében jelen lévő Niculae Badalu tárcavezető azt mondta: a Romaeronál jelenleg 900 szakember dolgozik, a most aláírt megállapodás nyomán létszámuk 1500-ra nőhet. Az eseményről beszámoló román hírforrások nem részletezték, milyen értékű beruházást hoz a román vállalat számára a Raytheonnal tervezett együttműködés.

Az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 2017-ben jelentette be, hogy Románia hét – ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére is alkalmas – Patriot-üteget vásárol az Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollár értékben.

A román sajtó washingtoni forrásokra hivatkozva korában azt közölte, hogy a Raytheon által gyártott 56 darab MIM-104-es, illetve a Lockheed Martin által gyártott 168 darab PAC-3-as rakéta a teljes vételár 20 százalékát sem éri el: a csaknem négymilliárd dolláros keretösszeg legnagyobb részét a hét rádiólokációs, illetve tűzvezetési rendszer, az ezeket kiszolgáló berendezések és 28 darab M903-as rakétakilövő jármű beszerzésére fordítják.

A román legfelsőbb védelmi tanács 2017 augusztusában hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

A gyilkos közel egy liter pálinka elfogyasztása után verte halálra barátját, akihez végül ő hívta ki a mentőket. A bíróság a tettét megbánó férfit négy év börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőrendű vádlott és a néhai sértett régóta jó barátok voltak, szinte családtagként tekintettek egymásra, sok időt töltöttek együtt. A sértett gyakran fogyasztott nagy mennyiségű alkoholt, aminek hatására a környezetében lévőkbe ok nélkül belekötött.

2018. április 1-jén a sértett és az elsőrendű vádlott együtt szereltek egy homokfutót a sértett tárkányi lakóhelyén. Ebéd után elkezdtek inni, fejenként 0,5-0,5 deci házipálinkát fogyasztottak el, később megkérték a sértett testvérét, hogy vigye el őket Bábolnára, hogy további házipálinkát vásároljanak, ebből az elsőrendű vádlott és a sértett további két-két decilitert fogyasztott el. Este áthívták magukhoz a másodrendű vádlottat – a sértett unokatestvérét –, akibe a megérkezése után a sértett többször is belekötött, amiért kevés időt töltött vele és az elsőrendű vádlottal. Az elsőrendű vádlott megpróbálta csitítani a sértettet, ami miatt szóváltásba keveredtek, birkózni kezdtek.

A sértett lenyugodott, majd ismét a másodrendű vádlottat kezdte szidalmazni és provokálta, hogy üsse meg. A másodrendű vádlott nem ütötte meg a sértettet, a sértett azonban egy alkalommal megütötte a másodrendű vádlottat. Az elsőrendű vádlott azt mondta a sértettnek, üsse meg őt, amilyen erősen tudja. A sértett így tett, az elsőrendű erre ököllel legalább tíz alkalommal megütötte a sértett arcát, fejét. Az ütések közben az elsőrendű vádlott azt kiabálta „mondtam, hogy úgy üssél meg, hogy ne tudjak utána visszaütni”. Amikor a másodrendű vádlott látta, hogy a sértett nagyon rosszul van, kérte az elsőrendű vádlottat, hogy hagyja abba, de ő még egy alkalommal megütötte a sértett fejét.

A már eszméletlen sértettet a két vádlott kihúzta az udvarra, hogy a hordónál megmosdassák, majd visszahúzták a szobába. A vádlottak a műhelybe mentek, majd a szobába visszatérve úgy látták, hogy már nem folyik vér a sértett orrából és a levegőt is tisztábban veszi, így a másodrendű vádlott hazament, az elsőrendű vádlott pedig feltette az ágyra a sértettet. Az elsőrendű vádlott másnap hajnalban felébredt és be akarta takarni a sértettet, ekkor vette észre, hogy a lába hideg, amiből arra következtetett, hogy meghalt. Az elsőrendű vádlott sírva átrohant az édesanyja lakrészébe, hogy hívjon mentőt, de a kiérkezésükkor már csak a sértett halálát tudták megállapítani.

A Tatabányai Törvényszéken 2019. július 10-én megtartott előkészítő ülésen a bűnösségét beismerő elsőrendű vádlottat a bíróság halált okozó testi sértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyektől, a másodrendű vádlottat pedig segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt két év próbára bocsátotta. A vádlottak az utolsó szó jogán elmondták, hogy nagyon megbánták tettüket.

Az ítélet jogerős — olvasható a Tatabányai Törvényszék közleményében.

A Komárom-Esztergom megyei Hántán adták át az ország legnagyobb civil lőterét, melynek leghosszabb pályája 310 méteres.

Tóth Ádám, a Kisbéri Sportlövő Sportegyesület alelnöke elmondta, hogy a Kisbér közelében található lőtér területe 250-300 hektáros. Jelenleg három pályát adtak át a helyszínen, de később a lövészet legtöbb módjának gyakorlására alkalmas lesz a létesítmény.

A lőtér különlegessége a 310 méteres, precíziós belövő pálya, emellett van koronglövészet és egy nyolc állásos, ötven méteres, félig fedett lőtér, ahol pisztollyal és gépkarabéllyal lehet tüzelni.

A létesítmény vadászok és sportlövők mellett várja az amatőröket is, szükség esetén a helyszínen biztosítanak fegyver. A lőtér versenyek, valamint ifjúsági táborok és honvédelmi szakmai napok rendezésére is alkalmas.

Álházasságokkal üzletelő csalókra csapott le a rendőrség szerdán a Németország négy tartományában tartott nagyszabású razzia során, melyben mintegy harminc embert vettek őrizetbe, és több tucat helyet kutattak át.

Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint Szászországban, Türingiában, Rajna-vidék-Pfalzban és Bajorországban több mint ötszáz egyenruhás csapott le a bűnözőkre; 38 helyen razziáztak. Az intézkedések többsége – számszerűen 29 – Lipcsében és környékén volt. Hatvan ember ellen indult eljárás, közülük harmincat sikerült szerdán őrizetbe venni.

A pakisztáni-indiai bűnbanda 2017-ben került a rendőrség látókörébe. “Üzleti modelljük” az volt, hogy “ügyfeleik” turistavízummal Ciprusra utaztak, ahol papíron házasságot kötöttek, többnyire kelet-európai, európai uniós állampolgársággal rendelkező nőkkel, akik aztán minden további nélkül hazamentek. A férfiak ezt követően Németországba utaztak, ahol vagy valós, vagy fiktív munkaszerződésekkel regisztráltatták magukat a hatóságoknál, és onnantól kezdve maradéktalanul élvezhették az uniós állampolgároknak járó szabad mozgás lehetőségét az EU-ban.

A rendőrség szerint a “vőlegények” 15 ezer és 22 ezer euró (4,9-7,2 millió forint) közötti összegeket fizettek ki a talmi házasságokért. Az ügynek két fő gyanúsítottja van, akik a rendőrök szerint a házasságokat megszervezték, és az ezzel kapcsolatos ügyintézést lebonyolították. A német hatóságok hosszú távú célja, hogy kitoloncolják azokat, akik így jutottak be az Európai Unióba. A híradások arról nem számolnak be, hogy hány embert hozhattak be a csalók az EU-ba.

Washington katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére – jelentette ki Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.

A tábornok közölte: az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt fejezte be a nemzetközi katonai koalíció tervezetét, közelebbi részleteket azonban nem mondott róla. A most nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy a tervek szerint az Egyesült Államok gondoskodna a parancsnoki hajókról és irányítaná az egész katonai koalíció megfigyelő tevékenységét, míg szövetségesei hajói – saját zászló alatt – kísérnék a kereskedelmi hajókat és járőr feladatokat látnának el az amerikai hajók közelében is.

A sajtókonferencián – amelyen részt vett Mark Esper ügyvezető védelmi miniszter és Mike Pompeo külügyminiszter is – Dunford elmondta: “most folytatjuk a megbeszéléseket egy sor országgal, hogy meglássuk, összeállhat-e a koalíció, amely biztosítaná a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban”. Washington reményei szerint két héten belül kiderül, mely országok vesznek részt a tervezett koalícióban. A résztvevő országok számától is függ, hogy mekkora lenne a két szorost és a nemzetközi hajózási útvonalakat ellenőrző flotta.

A politikai döntés megszületése után – mint mondta – “közvetlenül a katonákon a sor, hogy kidolgozzák, milyen speciális haderőre lesz szükség a terv gyakorlati megvalósításához”.

Az Egyesült Államok Iránt okolja a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél lévő Báb el-Mandeb-szoros közelében kialakult bizonytalan helyzetért. A két tengerszoros fekvése stratégiai fontosságú. A Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a világ kőolajexportjának csaknem egyötödét. Washington már korábban is felvetette a Hormuzi-szoros katonai ellenőrzésének kérdését, de a Báb el-Mandeb tengerszoros nemzetközi vizeinek ellenőrzéséről eddig nyilvánosan nem esett szó.

A teheráni vezetés korábban többször is azzal fenyegetett, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ha összetűzésbe keveredne az Egyesült Államokkal.

A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében.

Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. A határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.

A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.

Új szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője azt követően tette közzé álláspontját Twitter mikroblogján, hogy Teherán vasárnap bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást.

“Az iráni atomprogram legutóbbi fejleményei újabb szankciókhoz és további elszigetelődéshez vezetnek majd. Az egyes országoknak vissza kellene térniük régi politikájukhoz, amely megtiltotta az urándúsítást az iráni atomprogram számára” – fogalmazott Pompeo a mikroblog-bejegyzésben.

Az amerikai külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy Pompeo hétfőn reggel sajtótájékoztatót tart. Vasárnap délután a New Jerseyben tartózkodó Donald Trumpot is Iránról faggatták az újságírók.

Az elnök óvatosságra intette Iránt. Mint fogalmazott: Teherán “jobban teszi, ha elővigyázatos”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes vasárnap jelentette be, hogy Teherán – korábbi ígéretéhez híven – megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Indoklásában azt hangoztatta, hogy országa azért indítja meg a dúsítást, mert a 2015-ben aláírt atomalkuban résztvevő európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

A politikus ismételten leszögezte, hogy Irán változatlanul támogatja a többhatalmi megállapodás érvényben tartását, és a kötelezettségvállalásai csökkentésére május óta tett intézkedései is visszafordíthatók. Egyben hangsúlyozta: erre csakis akkor kerülhet sor, ha eleget tesznek Irán igényeinek, elsősorban biztosítják azt, hogy továbbra is exportálhasson olajat.

London, Párizs és Berlin már Mike Pompeo Twitter-bejegyzése előtt reagált az iráni bejelentésre. Mindhárom ország azt hangsúlyozta, hogy bejelentésével Teherán megsértette a 2015-ös többhatalmi atomegyezményt.

Jelentősen emelkedni fog a frissen végzett altisztek száma 2020-ban – mondta a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájának parancsnoka.

Bozó Tibor dandártábornok, parancsnok hozzátette: a Magyar Honvédség Zrínyi 2026 néven indított honvédelmi és haderőfejlesztési programja lehetőséget ad az altiszti képzés kibővítésére. Míg idén 260 fiatal altiszt végzett az akadémián, addig a tervek szerint jövőre 400 katonát fognak altisztté avatni – közölte.

Kifejtette: a kormánynak fontos törekvése, hogy a magyar hadsereg technikailag is jól felszerelt legyen, az új technikai eszközök pedig megkívánják, hogy egy új rendszerű altisztképzés induljon el Magyarországon. Legközelebb augusztus elején indul egyéves altisztképzést az akadémián.

Az amerikai állami gépjárműhivatalok (DMV) adatbázisát a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámügyi Ügynökség (ICE) ellenőrzi arcfelismerő szoftverekkel – jelentette internetes oldalán a The Washington Post című lap vasárnap.

A lap információi szerint az FBI és az ICE munkatársai a tagállami szinten működő gépjárműhivatalok által tárolt adatok ellenőrzésével amerikaiak millióinak adatait és fotóit ellenőrzik az érintettek tudta és beleegyezése nélkül.

A gépjárműhivatalok adják ki a jogosítványokat is, amelyek az Egyesült Államokban személyazonosító igazolványként is használatosak.
A washingtoni Georgetown Egyetem jogi kutatóközpontja öt évre visszamenőleg kérte ki a vonatkozó dokumentumokat, majd tette hozzáférhetővé az újságírók számára is. A The Washington Post ennek nyomán arra a megállapításra jutott, hogy az FBI beépítette a megfigyelési eszközei sorába az DMV-irodák adatbázisait is.

A rendőrség már régóta hozzáfér bűnelkövetéssel gyanúsítottak ujjlenyomataihoz, DNS-adatbázisához és más, biometrikus adataihoz. A DMV adatbázisai azonban az adott tagállamban élők adatait és fotóit tartalmazzák, olyanokét, akiknek elsöprő többsége soha nem került összetűzésbe a törvénnyel.

A The Washington Post kongresszusi politikusok véleményét is idézve leszögezte: ezt a megfigyelési módszert a szövetségi kongresszus, vagy egyes tagállamok törvényhozása felhatalmazása nélkül alkalmazzák. A lap által megszólaltatott demokrata párti Elijah Cummings képviselő azt emelte ki, hogy ezt a gyakorlatot titokban folytatják, Jim Jordaan republikánus képviselő pedig azt tartotta fontosnak, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül kutakodnak az adataikban. “A jogosítványuk megújítását kérelmezők nem írtak alá semmiféle papírt arról, hogy a róluk szóló információkat és a fotóikat továbbítsák az FBI-nak” – fogalmazott a lapnak Jordan.

A The Washington Post emlékeztetett arra: a szövetségi nyomozók az arcfelismerő szoftvereket már régóta alkalmazzák a bűnüldözésben, de – mint most kiderült – 2011 óta rendszeresen élnek vele az DMV adatbázisainak átvizsgálásakor is. A lap információi szerint a kaliforniai San Franciscóban és a massachusettsi Somerville-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak megtiltották az arcfelismerő szoftver alkalmazását a kormányzati túlterjeszkedés és a közbizalom megrendítése miatti aggodalomból.

Új nemzetközi mentőakció életre hívását szorgalmazza Gerd Müller, a német szövetségi kormány fejlesztési minisztere a menekültek megsegítésére, miután a Sophia nevű uniós művelet keretében a tengeri járőrözés mostanra véget ért.

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak azonnal intézkednie kell, nem lehet arra várni, hogy minden uniós tagállam egyetértsen a kérdésben.

“Azt akarjuk, hogy a Földközi-tenger a holtak tengere legyen, míg mi egyszerűen elfordítjuk a fejünket?” – húzta alá a bajor, konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Müller a Líbiában lévő emberek érdekében is nemzetközi, az EU és az ENSZ együttműködésével indítandó humanitárius akciót szorgalmaz.

“Az ottani táborokban nyomorgók előtt az a lehetőség áll, hogy megölik őket a táborokban, vagy helyben éhen halnak, esetleg szomjan halnak a hazaúton a sivatagban, vagy belefulladnak a Földközi-tengerbe” – fejtette ki a fejlesztési miniszter.

A Sophia névre keresztelt uniós művelet célja az embercsempészet felszámolása, de tavasszal az unió úgy döntött, hogy a tengeri járőrözést leállítja, és jelenleg már csak repülőgépek pásztázzák a Földközi-tengert embercsempészek után kutatva. A menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, melyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik. Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más uniós országokkal együtt hajlandó befogadni a menedékkérőket ezekről a hajókról, és európai megoldást szorgalmaz a kérdésben.

Húsevő baktériumoktól származó fertőzés bukkant fel az Egyesült Államok keleti partvidékén, az amerikai médiumok a napokban több ilyen esetről beszámoltak.

A CBS televízió a floridai Santa Rosa Beachen történt megbetegedésről számolt be csütörtökön sugárzott riportjában. Az áldozat, Tyler King a lakásához közeli tóhoz kirándult, és visszatérőben azt észlelte, hogy feldagadt a karja, majd lassan kékeslila színűvé sötétedett. Azonnal orvoshoz ment, aki megállapította, hogy a vibrio nevű, húsevőként ismert ritka baktérium fertőzte meg. Az orvosok szerint szinte bizonyosan a vízben fertőződött meg. A fiatal férfi életét megmentették, lábadozik.

A CBS felidézte, hogy a múlt hónapban egy 77 éves floridai nőt – miután megvágta a lábát a tengerparton – szintén húsevő baktérium támadott meg. Lynn Flemingnek kisebb dudor keletkezett a lábán, de mivel nem tulajdonított neki jelentőséget, csak két héttel később fordult orvoshoz. Már nem lehetett megmenteni az életét.

A CBS egészségügyi szakértője, David Agus szerint a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, és ezzel ideális környezetet kínálnak a baktériumnak. “Vagyis a felmelegedéssel megnőtt az ilyen jellegű fertőzések kockázata” – fogalmazott az orvos. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy különösen azok az idősebb emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere meggyöngült, továbbá cukor- vagy rákbetegek. “De nem kell félni a tengertől, csak legyünk tisztában a veszélyekkel is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csakis az azonnali orvosi ellátás mentheti meg a beteget.

A The Washington Post című lap szerdai száma arról adott hírt, hogy egy marylandi asszonynak a fiát kellett kórházba vinnie, miután a népszerű marylandi üdülőhelyen, Ocean Cityben nyaraltak, és a fürdés után a gyereken piros foltok jelentek meg. A fiút szintén húsevő baktérium támadta meg, egyelőre még kórházban kezelik.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) munkatársa a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: a vibrio baktérium többnyire az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeiben tenyészik. Elmondta, hogy a húsevő baktériummal megfertőzöttek közül minden harmadik beteg belehal a fertőzésbe. A CDC adatai szerint 2010 óta évente 700-1200 vibriofertőzést regisztrálnak.