Biztonságpiac

“Áttekintve a rendkívüli helyzetek miniszterének jelentését Vlagyimir Putyin arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy csatlakozzon a tűzoltáshoz Szibéria és a Távol-Kelet területén” – hangzott az orosz elnöki hivatal tájékoztatása. A lángok terjedése miatt hétfőn a Krasznojarszki területen, Irkutszk megyében, Szahában (Jakutföldön) és Burjátföld egy részén rendkívüli állapotot hirdettek ki. Oroszországban mintegy 3 millió hektáron (harmincezer négyzetkilométeren) ég a növényzet.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Oroszország hét régiójából 10 Il-76-os repülőgépet csoportosított át Krasznojarszkba. Az oltásért felelős operatív csoport munkáját Dmitrij Bulgakov hadseregtábornok, miniszterhelyettes irányítja majd a helyszínről.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Krasznojarszkba utazott, ahol közölte, hogy a kabinet tartalékalapból pótlólagos eszközöket csoportosítnak át oltásra.

“A helyzet bonyolult, sok helyen ég az erdő, egy sor lakott településen szmogot, füstöt észleltek” – nyilatkozott a kormányfő, rámutatva, hogy a tűz oltása szempontjából a meteorológiai előrejelzés nem kedvező. Medvegyev szerint a lakosságot közvetlen veszély nem fenyegeti. Fő feladatként annak megakadályozását nevezte meg, hogy a lángok elérjék a lakott településeket. Kiemelte a lakosság tájékoztatásának fontosságát.

A TASZSZ összesítése szerint jelenleg 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem, több mint háromszáz nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős regionális bizottságok döntése alapján – írta szerdán a TASZSZ orosz hírügynökség. Egy 2015-be bevezetett szabály felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek ettől.

A következményeket a tűztől több száz kilométerre is észlelni lehetett szerdán. Sajtóbeszámolók szerint a burját székvárosban, Ulan-Udéban a füsttől már harmadik napja nem látni a napot és az égéstermékeket Mongólia fővárosáig, Ulan Batorig is elsodorta a szél.

A főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, a NATO aggodalommal figyeli Teherán tevékenységét a terrorista csoportok finanszírozásától kezdve a kereskedelmet akadályozó intézkedéseken keresztül a rakétaprogram folytatásáig, amelyek jelentős mértékben destabilizálják a térséget, és fenyegetik a nemzetközi biztonságot.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nagymértékben fenyegeti Európa biztonságát az is, hogy Oroszország megszegi a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződésben (INF) foglaltakat. A szövetséges tagállamok továbbra is azt várják Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – húzta alá.

“Miközben a NATO megkezdte felkészülését az INF-szerződés nélküli világra, határozott és arányos válasz kidolgozásán fáradozik a megállapodás megszegése miatt Moszkvával szemben” — fogalmazott. Stoltenberg elmondta azt is, hogy a német védelmi miniszterrel egyetértettek abban, hogy a kiszámíthatatlan világpolitikai helyzet miatt többet kell fordítani a védelmi kiadásokra, és a szövetséges országoknak a korábbiaknál sokkal nagyobb összefogására van szükség.

Kramp-Karrenbauer a sajtótájékoztatón elmondta, az európai védelem erősítésének fontosságát hangsúlyozza, hogy a kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a NATO európai székházába vezetett. Kiemelte, látogatásának célja a katonai szövetség egységének fokozása, amelynek érdekében Németország minden segítséget megad a NATO-missziókban való részvétele révén, valamint megerősíti azon tagállami vállalását, hogy emeli védelmi kiadásait.

Iránnal kapcsolatban elmondta országa még nem döntött az amerikai kormány megkereséséről, amely szerint Washington felkérte Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában.

Kijelentette, Németország bízik egy diplomáciai megoldás elérésében a konfliktus lezárása érdekében, valamint reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredmény születhet az iráni atomprogrammal kapcsolatban is. Németország célja az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság másik két európai tagjával, Franciaországgal és Nagy-Britanniával közösen a megállapodás életben tartása – tette hozzá a német védelmi miniszter.

A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz huszonöt százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.

Az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalattal közösen gyártott Nyíl-3 rakéták a légkörön kívül képesek elpusztítani a ballisztikus rakétákat, olyan magasságban, ahol biztonságosan megsemmisíthetnek nem hagyományos töltetű rakétákat is. Az új kísérletek bebizonyították, hogy a Nyíl-3 képes a légtéren kívül megsemmisíteni a nukleáris töltettel ellátott ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy veszélyeztetnék célpontjukat – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Ezen túl a lap értesülése szerint a rendszer a több robbanófejben elhelyezett nukleáris töltetek ellen is hatékony védelmet jelent, mert még a szétválás előtt befogja a lövedéket. A ynet kiemeli, hogy jelenleg Irán még nem rendelkezik ilyen támadó eszközzel, elsősorban nukleáris robbanófejekkel, de a Siháb-3 rakétáik ezerháromszáz kilométert tudnak megtenni, és ezzel Irán középső vagy keleti részéről is elérhetik Izraelt.

Az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna híradójának katonai szakértője szerint azért kellett Alaszkában tesztelni a légvédelmi rendszert, mert ott vannak csak elég nagy lakatlan területek a biztonságos vizsgálatokhoz.

A Nyíl – 3 már 2015-ben sikeresen vizsgázott a Földközi tenger felett, és 2017 – ben Izraelbe telepítették egységeit. Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

A Háárec című újság elemzése szerint az Alaszkában végrehajtott kísérlet az amerikai kormányzat további és folyamatos elkötelezettségét jelzi Izrael rakétákkal szembeni védelmében.

Ámosz Harel, a lap szakértője úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fényében ez az együttműködés Izraellel azt üzeni Teheránnak, hogy hatékony védelmi rendszerbe fog ütközni bármilyen Izrael elleni rakétatámadás kísérlete, noha efféle támadásnak jelenleg igen kicsi a valószínűsége. Az izraeli hadsereg három szintű rakétavédelmet épített ki: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban ütemtervet fogadott el atomerőműveinek fokozatos felszámolására. Nem épülhetett meg számos új létesítmény, a működő erőműveknek pedig negyvenéves üzemelést követően fokozatosan, vagyis 2015 és 2025 között be kellett, illetve be kell fejezniük a működésüket. Ennek megfelelően a Schelde folyónál, az észak-belgiumi Antwerpen és a holland határ közelében elhelyezkedő Doel atomerőmű 1-es és 2-es blokkjai 2015 első felében befejezték a villamosenergia-termelést. Az év júniusában azonban a belga jogalkotó tíz évvel, 2025-ig meghosszabbította a blokkok üzemidejét, és korszerűsítéseket, valamint a biztonsági szabályok betartását szavatoló munkálatokat írt elő.

Két belga környezetvédő egyesület a vonatkozó törvény megsemmisítését kérte a belga alkotmánybíróságtól, azt állítva, hogy a hosszabbításra környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság részvételét lehetővé tevő eljárás mellőzésével került sor. Az alkotmánybíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot folytatni az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, hogy az erőművek környezeti kockázatának csökkentése érdekében végzett fejlesztésre és korszerűsítésre irányuló munkálatok az eredeti üzembe helyezéshez hasonló állapot elérésével jártak. Ezért az uniós irányelvben előírt környezeti hatásvizsgálatokat az üzemelés meghosszabbításához el kellett volna végezni, ahogy – Hollandia közelsége miatt – a határokon átterjedő hatások vizsgálatát is.

Az uniós bíróság indoklásában kiemelte, a hatásvizsgálat csak abban az esetben maradhat el, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély valószínű, ami a mostani ügyben nem szerepelt az indokok között.

A bíróság ugyanakkor azt is megjegyezte, akkor tartható fent az üzemidő hosszabbítás, ha a tagállam igazolja, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valódi és súlyos veszélyt más eszközökkel, vagy megoldással nem lehetne elhárítani. Az ilyen intézkedés fenntartása azonban csupán a valós veszély megszüntetéséhez szigorúan szükséges időtartamra terjedhet ki – tették hozzá.

Azt is megjegyezték, hogy a hatásvizsgálatokat a projekt végrehajtása során vagy azt követően is elvégezheti Belgium, ekkor a belga alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy fenntartja a törvényt.

A tisztségviselő közlése szerint az ukrán bíróság megvizsgálta, hogy a katonai ügyészek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói jogszerűen cselekedtek-e és betartották-e a törvényi követelményeket július 25-én a Nika Spirit névre átkeresztelt, korábban Neyma nevet viselő, a tavaly novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során az ukrán hadihajóknak a Kercsi-szorosban útját álló orosz tartályhajó átkutatásakor. A kereset elbírálása nyomán a bíróság elrendelte a tartályhajó és azzal együtt a hajó átkutatása során a fedélzetén talált iratok lefoglalását – írta a főügyész.

A Nika Spirit nevű hajót orosz állampolgárságú legénységével együtt július 25-én tartóztatták fel az ukrán hatóságok a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Izmail kikötőjében, miután az EQUASIS nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján azonosították, hogy ez volt az a tartályhajó, amellyel tavaly novemberben a Kercsi-híd alatt az orosz fél elzárta az utat az ukrán hadihajók előtt. A tartályhajó akkor még a Neyma nevet viselte.

Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, a tavalyi incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, továbbá a legénységet is kihallgatták. Őket még aznap elengedték, és Moldován keresztül visszatérhettek Oroszországba. Az SZBU később kiadott közleménye szerint ugyanis a hajó mostani legénységének nem volt köze a tavalyi tengeri incidenshez, így ellenük nem emeltek vádat.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Az ukrán haditengerészeket jelenleg is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai börtönében tartják fogva. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot. A hamburgi székhelyű Nemzetközi Tengerjogi Bíróság május végén kihirdetett ítélete szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie az elfogott tengerészeket, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót is. Moszkva ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az általa határsértőként kezelt 24 ukrán állampolgár ügyében orosz bíróság illetékes, emiatt nem is vett részt a hamburgi perben. Ugyanakkor az elmúlt hetekben elindultak bizonyos konzultációk az ukrán haditengerészek szabadon bocsátásáról, azonban ezek még nem vezettek látható eredményre.

Azt írták: az Esztergomi Rendőrkapitányság járőrei a Duna-parton ellenőriztek egy lengyel rendszámú bérelt kisteherautót, amelynek rakteréből mintegy 37 ezer doboz zárjegy nélküli cigaretta került elő.

A rendőrség átadta az ügyet a NAV nyomozóinak, akik a csempészett cigarettát lefoglalták. A gépkocsit használó ukrán nő ellen orgazdaság miatt indult eljárás, az Esztergomi Járásbíróság elrendelte letartóztatását, tettéért akár nyolc év szabadságvesztést is kaphat.

Ezzel egy időben a NAV pénzügyőrei is ellenőriztek egy az esztergomi városi fürdő parkolójában őrizetlenül hagyott, ugyancsak lengyel rendszámú, bérelt kisteherautót, amelyben a nyomozók újabb 35 ezer doboz adózatlan cigarettát találtak. Ennek a gépkocsinak a sofőrje nem került elő, így a NAV és a rendőrség bűnügyi technikusai ujjnyomokat kerestek, szagmintát és DNS-mintákat rögzítettek. A nyomozás folytatódik – olvasható a közleményben.

A közlemény szerint több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz, a korábbi tapasztalatok alapján a következő két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. A mostani bejelentések elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás okozta károkra vonatkoznak, de feltűnően sok a jégverések miatti kár is. A viharok a főváros mellett a Balaton térségében, Észak-Magyarországon és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat.

A Mabisz közölte: a májustól augusztus végéig tartó kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre harmincmilliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

A biztosítók arra kérik ügyfeleket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyenek bejelentést személyesen, telefonon, vagy e-mailen. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefon segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén arra lehet számítani, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek – tájékoztatott a szövetség.

A Mabisz ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után célszerű felülvizsgálni a biztosítást, nem lett-e alulbiztosított. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, kell-e bővíteni újabb fedezettel a szerződést a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét – tájékoztatott a Mabisz.

A guantánamói fogolytáborban őrzött – egyelőre nem elítélt – terrorista “ajánlata” a manhattani kerületi bíróságon pénteken beadott perkérelemből derül ki, amelyet az áldozatokat képviselő ügyvédek nyújtottak be, azzal vádolva a szaúdi kormányt, hogy segített a mintegy háromezer halálos áldozatot követelő merényletek koordinálásában.

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én egy terroristák eltérítette repülőgépek csapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd percekkel később a Washington melletti Pentagon (védelmi minisztérium) épületébe. Egy harmadik, eltérített gép – az utasok heves ellenállása után – Pennsylvaniában egy mezőn zuhant le. A terrortámadásoknak csaknem háromezer halálos áldozata volt.

Rijád mindig cáfolta, hogy köze lett volna a terrortámadásokhoz.

Az amerikai ügyvédek felvették a kapcsolatot a terrorcselekménnyel gyanúsítottak közül három személlyel, és vallomástételre kérték őket a szaúdi kormány elleni perben. Egyikük Hálid Sejk Mohamed volt, aki azonban – mint az ügyvédek Sarah Netburn bíróhoz intézett beadványából kiderül – jogi tanácsadójára hallgatva elhárította a kérést. Az ügyvédek megfogalmazása szerint ez csak “pillanatnyilag” van így, mert Hálid Sejk Mohamed változtathat az álláspontján.

Az ügyvédek hangsúlyozták: a halálbüntetés elmaradása esetén sokkal szélesebb körű együttműködés lesz a gyanúsítottal.

Az amerikai igazságügyi minisztérium – a The Wall Street Journal című lap megkeresésére – nem kívánta kommentálni az ügyet. Hasonlóképpen elhárította a kommentárt Michael Kellogg, a szaúdi kormányzat amerikai ügyvédje.

A The Wall Street Journal egyébként emlékeztetett arra: Mohamed – akit Daniel Pearl amerikai újságíró meggyilkolásával is vádolnak – korábban jóval harciasabban nyilatkozott. 2008 júniusában egy guantánamói meghallgatáson, amikor egy katonai bíró “halálbüntetést maga után vonó esetként” írta le a pert, Mohamed félbeszakította őt és azt kiáltotta: “ez egy mártír esete, és én ezt kívánom, hosszú ideig szeretnék mártír lenni”.

2017-ben Harvey Rishikof, a Pentagon guantánamói pereket felügyelő tisztségviselője vizsgálni kezdte a terroristákkal kötendő vádalkuk lehetőségét. Teljes körű vallomásukért bűnösségük elismeréséért cserében halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést kaphatnának – vetette fel Rishikof. Arra hivatkozott, hogy a vád állításait megingatta az, hogy a foglyokat megkínozták.

Az esetleges vádalkuról szóló egyeztetések nyilvánosságra kerültek. Nem sokkal később Jim Mattis, akkori védelmi miniszter eltávolította a minisztériumból Rishikofot. A tárcavezető állítása szerint ennek oka nem a terroristákkal kötendő vádalku ügye volt.

A főügyészség a közleményében azt írta: Gyárfás és Fenyő az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, “hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki”.

A vádlott 1997-ben elhatározta, hogy “a játszma végleges lezárása érdekében” megöleti a sértettet, és 1997 szeptemberében megbízott egy az éjszakai életből közismert személyt, aki 12 millió forintért vállalta Fenyő megölését, ám miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Gyárfás ezután bízta meg Fenyő megölésével Portik Tamást -, akit 1994 óta ismert.

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette Jozef Rohácot – Fenyő megölésére.

Rohác 1998. február 11-én a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy géppisztollyal kivégezte. (A Fenyő-gyilkosság ügyében Rohácot már jogerősen elítélték.)

A Fővárosi Főügyészség “Gy. Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre” – áll a közleményben. Portikkal kapcsolatban a főügyészség korábban perújítási indítvány előterjesztésére tett javaslatot a Fellebbviteli Főügyészségnek.

A Washingtoni Gazdasági Klub konferenciáján arra a kérdésre, hogy vajon az elnök még a 2020-as választások előtt csökkentené-e az amerikai katonák számát afgán földön, Pompeo azzal válaszolt: “erre vonatkozó utasítást kaptam az Egyesült Államok elnökétől”.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Trump egyértelműen úgy fogalmazott: “Vessetek véget a véget nem érő háborúknak, kezdjétek meg a csapatkivonást”. Az amerikai diplomácia vezetője optimistának mondta magát, leszögezve, hogy az afganisztáni békéről folytatott tárgyalásokon “valódi előrehaladást” értek el.

Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel megbízott különmegbízottja jelenleg is Kabulban tartózkodik, onnan Katar fővárosába, Dohába utazik, ahol a tálibokkal folytatott közvetlen tárgyalások újabb fordulójára kerül sor. A Washingtoni Gazdasági Klub rendezvényén Pompeo – szintén kérdésre válaszolva – nem zárta ki, hogy egyszer majd induljon az Egyesült Államok elnöki posztjáért.

“Soha nem voltam képes arra, hogy előre megjósoljam, mi lesz a következő munkám, s úgy gondolom, hogy ez érvényes erre a felvetésre is”. Majd hozzáfűzte: “ha úgy gondolnám, hogy szolgálhatok, semmi nincs, amit visszautasítanék Amerikáért”.

Pompeót Trump egyik legszorosabb szövetségeseként tartják számon az amerikai politikai életben, és senki nem kérdőjelezi meg, hogy a 2020-as elnökválasztásokon is Trumpot támogatja.

Washingtonban bejelentették, hogy egy afgán katona hétfőn agyonlőtt két amerikai katonát Afganisztánban.

Az amerikai elnök még a 2020-as elnökválasztás előtt meg akarja kezdeni a csapatkivonást Afganisztánból – jelentette ki a külügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy vajon az elnök még a 2020-as választások előtt csökkentené-e az amerikai katonák számát afgán földön, Mike Pompeo azzal válaszolt: “erre vonatkozó utasítást kaptam az Egyesült Államok elnökétől”. Jelenleg mintegy 17 ezer külföldi katona teljesít szolgálatot Afganisztánban. Körülbelül felük, 8500 amerikai katona tagja a NATO vezette afganisztáni Eltökélt Támogatás missziónak, amelynek feladata az afgán erők kiképzése és az afgán biztonsági intézmények kapacitásának kiépítése.

A közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes miniszterhelyettes az arab államok, Irán, Törökország, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) állandó tagállamai, az EU- és a BRICS-tagállamok diplomatáinak jelenlétében kifejtette, hogy Moszkva szerint a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy valóban inkluzív regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megtoldani. Az orosz diplomata hangsúlyozta, hogy ezt a fokozatosság, a sokoldalúság és a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának és a BT határozatainak tiszteletben tartásával lehet megvalósítani.

A koncepció a régió szélsőséges és terrorista elemei elleni harc mellett kiterjed a helyi konfliktusok és vitás kérdések rendezésére is – közölte. Bogdanov emlékeztetett arra, hogy korábban éppen az ENSZ égisze alatt sikerült megsemmisíteni a szíriai vegyifegyver-arzenált.

Moszkva indítványának értelmében a térségben békefenntartó műveleteket csakis a BT határozatai alapján, vagy agresszió áldozatává vált állam kérése alapján lehessen végrehajtani.

Az egységes biztonsági rendszer egyebek között feltételezi a rászoruló országok és népek humanitárius segélyezését is.
Katonai téren Oroszország az átláthatóság fokozására tett javaslatot.

Ezt Bogdanov szerint a többi között szubregionális védelmi miniszteri tanácskozások megtartásával, “forró drótok” kialakításával, a hadgyakorlatok és a katonai repülések előzetes bejelentésével, megfigyelők és a fegyvervásárlásra vonatkozó információk cseréjével, valamint a Perzsa-öböl régióján kívüli országok állandó katonai jelenlétének betiltásával lehet elérni.

Az orosz diplomata úgy vélekedett, hogy a fokozatosság jegyében az egységes biztonsági rendszer kialakításához elsőként a legélesebb problémák megoldása révén kellene nekifogni. Bogdanov ezek közé sorolta a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az iraki, a jemeni és a szíriai válság rendezését, valamint az iráni atomprogramról megkötött nemzetközi alku összes megállapodásának megvalósítását.

Javaslatot tett arra, hogy az érintett felek kezdjenek konzultációkat a perzsa-öbölbeli biztonságról és együttműködésről megtartandó nemzetközi konferencia kezdeményező csoportjának létrehozásáról. A moszkvai külügyminisztérium szerint ennek meg kellene állapodnia a létrehozandó rendszer földrajzi határairól, részvevőiről, a képviselet szintjéről és a határozattervezetek előkészítéséről.

Az orosz koncepció távlati feladatként egy regionális biztonsági és együttműködési szervezet létrehozását nevezte meg. Ennek munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellet – társult tagként vagy megfigyelői státusban – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének.

A SibenikIN internetes portál úgy tudja: egy szenvedélyes gyújtogatóról van szó, akit két évvel ezelőtt is őrizetbe vettek a hatóságok, akkor hét esetben okozott tüzet szintén Sibenik körzetében.

A szombaton keletkezett tűz miatt az A1-es autópályát is le kellett zárni egy időre, mert az erős szélben tomboló bozóttűz már a járműveket fenyegette. A horvát katasztrófavédelem kétszáz tűzoltót és ötven katonát vezényelt a térségbe, valamint tűzoltó repülőgépekkel is oltották a lángokat, amelyeket vasárnap estére sikerült csak megfékezni, és amelyhez az eső is hozzásegített. A tűzoltók még hétfőn is a terepen maradtak, ahol jelenleg is parázsfészkek oltása zajlik.

Két hete több mint tízezer nyaralót, főleg fiatalokat kellett a horvát hatóságoknak kimenekíteniük a dalmáciai Pag szigetről, mert tűz ütött ki ott egy felkapott szórakozóhely melletti fenyőerdőben. Senki nem sérült meg az incidensben. A múlt héten pedig Zára (Zadar) környékén volt erdőtűz, amelyben hét hektár sűrű fenyőerdő égett le, a tűz itt is több települést fenyegetett.

Horvátország erdeiben – főleg a tengermelléken – a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt minden évben fokozott tűzveszély alakulhat ki. A legtöbb erdőtüzet emberi figyelmetlenség, villámcsapás vagy a vasúti közlekedésben keletkezett szikra okozza.

A legtöbb erdőtüzet 2007-ben regisztrálták az országban: az év június 1-je és augusztus 8-a között 750 erdőtűzhöz vezényeltek ki tűzoltókat és katonákat, ebből 177 esetben Split-Dalmát megyében. Augusztus 30-án a Kornati-szigeteken kitört tűzben 12 tűzoltó vesztette életét, arra a napra a kormány gyásznapot rendelt el az egész ország területére.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI eddigi vezetője, Dan Coats augusztus 15-én távozik hivatalából – közölte az elnök.

Amerikai sajtóhírek szerint régóta várható volt Coats távozása, a The New York Times című napilap úgy tudja, a kormányzat jó ideje várta a lemondását, mivel Trump és Coats között régóta feszült volt a viszony. A The New York Times információi szerint Trump már 2018-ban, nem sokkal a Vlagyimir Putyinnal Finnországban tartott találkozóját követően felvetette Coats elmozdítását. Coats ugyanis nem tartotta bölcs döntésnek a találkozót, és kifejezetten ellenezte, hogy egy esetleges amerikai-orosz elnöki egyeztetésre a Fehér Házban kerüljön sor.

Az Axios hírportál értesülései szerint az elnököt felbőszítette az is, hogy még januárban egy kongresszusi meghallgatáson Coats ellentmondott neki Észak-Korea megítélésében, azt hangoztatva, hogy Phenjan nem fog lemondani atomfegyver-programjáról.

Az elnök által jelölt 53 éves John Ratcliffe a képviselőház igazságügyi bizottságának tagja. A héten különösen élesen kérdezte Robert Mueller különleges ügyészt, a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozást és Trump, illetve kampánycsapatának munkatársai, valamint oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló volt bizottság vezetőjét.

Vasárnapi Twitter-bejegyzésében az amerikai elnök közölte: Coats ügyvezető utódjáról – aki Ratcliffe kinevezéséig irányítja a DNI-t – később dönt.

Az elnököt felháborította egy internetre kikerült videofelvétel egy még tavaly szeptemberben történt incidensről. Rendőrjárőrök állították meg közlekedési szabálysértés miatt a megyei rendőrfőnök autóját, amelyet sofőrje vezetett. A sofőr azon felül, hogy káromkodva, lekezelően bánt a járőrökkel, telefonon felhívta főnökét, majd a helyszínre kiérkeztek a KORD rendőri különleges osztag tagjai, és őrizetbe vették az intézkedő közlekedési rendőröket.

Zelenszkijt sokkolta a felvétel, amely jól mutatja a régi elithez tartozók cinizmusát. Szavai szerint ezek a személyek tényleg meg vannak győződve arról, hogy ők és a személyzetükhöz tartozók a törvények fölött állnak.

Az Állami Nyomozó Iroda szombaton közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy vizsgálat folyik a megyei rendőrfőnök ellen befolyással való visszaélés gyanújával. Zelenszkij jelezte a DBR főnökének, hogy “gyors és megalkuvás nélküli” vizsgálatot vár el az ügyben a nyomozószervtől.

Később a belügyminisztérium is sajtóközleményt adott ki, amely szerint a vizsgálatot Avakov személyes felügyelete alá vonta.

Zelenszkij két hete lemondásra szólította fel Olekszandr Vlaszovot, az ukrán Állami Pénzügyi Szolgálat (DFSZ) vezetőjét, mert ígérete ellenére nem rúgott ki négy megyei vámtisztet, köztük a kárpátaljait. Utóbbiaknak az ország nyugati határán át folyó csempészet elleni küzdelem terén végzett munkáját találta elégtelennek az elnök. Vlaszov július 14-én közölte, hogy megírta felmondólevelét a kormánynak.

A férfi legutóbb a héten ölt meg egy 15 éves lányt. Az eset megdöbbenést váltott ki egész Romániában, és felmerült az alapos gyanú, hogy a hatóságok sorozatos mulasztást követtek el, lassan nyomoztak, és megmenthették volna az áldozat életét. A 18 éves lány eltűnését áprilisban jelentették be.

A férfi először tagadta, hogy bárkinek kioltotta volna az életét, vasárnap azonban a hatóságok több bizonyítékot találtak ellene. Először megkapták azt a telefont, amelyről a 15 éves lány csütörtök délelőtt többször hiába kért segítséget, mivel a rendőrök csak 19 órával később érkeztek meg abba a házba, ahol feltételezhetően fogva tartotta a lányt. Áprilisban ugyanarról a környékről egy másik 18 éves lánynak is nyoma veszett kísértetiesen hasonló módon, mindketten autóstoppoltak, így ültek be a férfi autójába.

A hatóságok a férfi házának udvarán emberi csontokat találtak, autójában pedig a szerdán elrabolt 15 éves lány DNS-mintáját is megtalálták. A férfi ezután tett beismerő vallomást védőügyvédje szerint.

Az ügyészség vasárnap közölte, hogy a nyomozásnak nincs vége, hiszen a férfi házának mintegy 2500 négyzetméteres udvarán számos roncsautó alkatrész és egyéb hulladék található, ami megnehezíti a bizonyítékok gyűjtését. Azzal is számolnak, hogy a férfi nemcsak a háza környékén próbálta elrejteni a holttestek maradványait. Azt sem tartják kizárnak, hogy egyéb bűncselekményeket is elkövetett. A jelek szerint egyedül követte el a gyilkosságot, de nem kizárt, hogy tettestársa is volt.

A férfi korábban autószervizt működtetett, és taxisofőrként is dolgozott. Felesége és gyermeke Olaszországban él, így már jó ideje egyedül volt. A román média szerint korábban a férfit kitiltották Olaszországból szexuális bűncselekmény elkövetése miatt.

Az ügy nagy felháborodást váltott ki Romániában, főleg a hatóságok mulasztása dühítette fel az embereket, hiszen a 15 éves lány háromszor is felhívta a segélyhívó számot, elég sok információt megadott arról a helyről, ahol fogva tartották.

Klaus Iohannis román elnök már pénteken részletes tájékoztatást kért az ügyben, és közölte, a hatóságok intézkedésének módja a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülésén is napirendre kerül. Viorica Dancila miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy intézményközi munkacsoportot állít fel a hatóságok válsághelyzeti reakcióidejének lerövidítésére. Azt is kijelentette: fontolgatja egy népszavazás kiírását arról, hogy járjon-e szigorúbb büntetés az olyan bűncselekményekért, mint a gyilkosság, a nemi erőszak vagy a pedofília.

Szombat este Bukarestben és Románia más településein is több ezer ember vonult az utcára és kormány lemondását követelték.

A brit védelmi minisztérium és a közlekedési tárca vasárnap kiadott közös közleményében hangsúlyozta: a szabad hajózás létfontosságú a globális kereskedelmi rendszer és a világgazdaság szempontjából, és a brit kormány eltökélt ennek megóvásában. A 8500 tonna vízkiszorítású romboló egy másik hadihajóval, a Montrose nevű fregattal együtt lesz szolgálatban egy ideig, utóbbinak azonban pár hét múlva véget ér a küldetése.

A Hormuzi-szorosban való biztonságos áthaladás “nemcsak az Egyesült Királyság, hanem nemzetközi partnerei és szövetségesei” számára is rendkívül fontos – fogalmazott a brit védelmi miniszter. Ben Wallace hozzátette, biztosítani kell, hogy a kereskedelmi hajók a nemzetközi jog értelmében szabadon hajózhassanak és biztonságosan kereskedhessenek bárhol a világon.

Emlékeztetett arra, hogy a Hormuzi-szoros alapvető jelentőségű útvonal. Hangsúlyozta, hogy továbbra is keresik a diplomáciai megoldást, de ameddig ez nem születik meg, a brit királyi haditengerészet továbbra is biztosítani fogja a brit zászló alatt közlekedő hajók átkelését a szoroson.

Grant Shapps közlekedési miniszter szintén a szabad hajózáshoz fűződő érdekek jelentőségét emelte ki, és megjegyezte: azért biztosítanak katonai kíséretet a brit lobogó alatt közlekedő hajóknak, hogy garantálják a biztonságos kereskedelmet a térségben.

A tájékoztatás szerint a Montrose nevű fregatt eddig húsz átkelés során – 6200 tengeri mérföldet (11 500 kilométert) megtéve -, 35 hajót kísért át a Hormuzi-szoroson. A Duncan nevű romboló a Földközi- és a Fekete-tenger térségéből érkezett a Perzsa-öbölbe, ahol idővel, még ebben az évben, a Kent nevű fregatt veszi át tőle a szolgálatot. A Hormuzi-szoros térségéből rövidesen távozó Montrose 2022-ig a Közel-Keleten marad.

Brit tájékoztatás szerint a Hormuzi-szoroson évente ötszázmilliárd értékű áru halad át, köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz huszonöt százaléka. Nagy-Britannia a héten európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezte válaszul a Stena Impero brit tartályhajó lefoglalására, és arra kérte a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra.

A Stena Impero lefoglalása előtt nem sokkal, július elején a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.

Hangsúlyozta, a magyar rendőrök sokszorosan bizonyították rátermettségüket: jöhetett árvíz, vörösiszap- vagy migránsáradat, a rendőrség mindig állta a sarat. “Olyan rendőreink vannak, akik a legnehezebb időkben ha kell, a határra is kimennek, hogy megvédjék a magyar családokat” – fogalmazott a kormányfő. Orbán szerint ha a rendőrök elkötelezetten végzik szolgálatukat, akkor Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa lesz.

A miniszterelnök kiemelte, elhivatott, a hazájuk és a magyar emberek iránt elkötelezett pályakezdő tiszteket lát maga előtt. Majd köszönetet mondott a végzett hallgatók szüleinek, hogy elültették, megerősítették gyermekeikben a haza és a rend szeretetét, és ösztönözték, támogatták őket, hogy a rendőri pályára léphessenek.

Szavai szerint a most avatott tisztek azokhoz a magyarokhoz tartoznak mától, akik csatlakoztak Hunyadi, Rákóczi, Kossuth és az 56-os forradalom zászlajához, akik azt akarták, hogy Magyarországon szabadság, biztonság, rend és élhető jövő legyen, és akik ezért az életüket is hajlandók voltak kockáztatni, sőt ha úgy hozta a sors, feláldozni is. “Önök hazánk hosszú történelmének legjobbjaihoz csatlakoztak ma” – hangoztatta.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, voltak idők, amikor a rendőrök az elnyomás eszközei voltak, az emberek pedig nem tudhatták, hogy a rend védelmezőivel vagy a szabadság ellenségeivel állnak-e szemben. “Hosszú évekbe telt, amíg mindenki megértette és elhitte, hogy egyenruhásaink (…) valóban bennünket szolgálnak és védenek” – mondta a kormányfő, majd azt kérte a rendőröktől, vigyázzanak a visszaszerzett közbizalomra.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország ma már komoly és tekintélyes állam, a rendőröknek pedig az a feladatuk, hogy a törvényeknek érvényt szerezzenek azokkal szemben is, akik itt születtek és azokkal szemben is, akik az országba belépnek. “Az önök munkája nélkül a törvény csak halott betű” – fogalmazott.

Végül azt mondta az esküt tetteknek, hogy minden mást megelőz az a parancs, amely úgy szól, “csak a becsület”: a becsület bátorságot, hűséget és tiszteletet jelent. Ezért azt kívánta nekik, hogy munkájuk során ne remegjen meg a szívük, legyenek hűségesek esküjükhöz, tiszteljék bajtársaikat, elöljáróikat és mindenekelőtt hazájukat.

Az NKE Rendészettudományi Karának 168 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

Az ünnepségen kiosztott tájékoztató szerint a karról idén 112 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

Akik most esküt tettek, július 1-jén kezdik meg szolgálatukat.

A legtöbben, mintegy 680-an idén a rendészettudományi kar képzéseire jutottak be. A rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: az előbbihez 416, az utóbbihoz 415 pontot kellett szerezni a felvételizőknek – olvasható az NKE honlapján.

Az államtudományi és közigazgatási kar képzéseire mintegy négyszáz hallgató jutott be. A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető és katonai repülésirányító szakiránya esetében volt a legmagasabb a felvételi pontszám, de népszerű volt a felvételizők körében a katonai logisztika szak is.

Az NKE nemzetközi képzéseire idén mintegy háromszázan kerültek be. A nemzetközi és európai tanulmányok kar képzései közül különösen népszerű volt a nemzetközi biztonság és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási szak.

Egyre többen érdeklődnek a vízügyi képzések iránt is. A víztudományi karon a nappali képzések közül a vízügyi üzemeltetési mérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám – írta honlapján az NKE.

A testület hét halasztás után hétfőn hozott határozatot a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő által beterjesztett óvások ügyében.

A szociálliberális kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a büntető törvénykönyv (Btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) számos előírását, ám ezek jelentős része alkotmányellenesnek bizonyult. Idén áprilisban a koalíció megpróbálta megmenteni azokat a módosításokat, amelyek tavaly nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. Az ezek elleni óvásoknak adott helyt most az alkotmánybíróság, így a büntetőjog módosítása várhatóan újabb parlamenti vita tárgya lesz Romániában.

Korábban a kormánykoalíció egyebek közt azzal indokolta a büntetőjog módosításának szükségességét, hogy ki kell igazítani azokat az előírásait, amelyek az évek során alkotmánysértőnek bizonyultak. A tavaly nyári törvénymódosítás során azonban nem minden ilyen cikket sikerült úgy módosítaniuk, hogy az már megfeleljen az alkotmányossági elvárásnak.

Az államfő újabb – most elfogadott – alkotmányossági óvásában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a parlament nem próbálkozott még egyszer ezeknek a cikkeknek a kijavításával, hanem letett módosításukról, hogy mielőbb hatályba léptethesse a reformnak azt a részét, amellyel nem volt gond. Így azonban a régi, szintén alkotmányellenes előírások maradnak érvényben.

Az alkotmánybíróság így azért dobta most vissza a büntetőjog legújabb módosítását, mert az nem veszi figyelembe a testület korábbi határozatait és nem javít ki minden, korábban alkotmánysértőnek bizonyult Btk.- illetve Betk.-cikkelyt.

Az alkotmánybírósági döntést az ellenzéki sajtó összefüggésbe hozta a múlt héten megerőszakolt és meggyilkolt 15 éves lány hatalmas közfelháborodást keltő ügyével. Az alkotmánybíróság által most visszafordított törvénymódosítás ugyanis egyebek mellett enyhíti egy sor bűncselekmény büntetési tételeit, csökkenti az elévülési határidőket, és eltörli a hivatali mulasztás büntethetőségét. Emiatt Alexandra feltételezett gyilkosát nem is lehetne életfogytiglanra ítélni, mert túl van 65. életévén, jó eséllyel elengednék büntetése jelentős részét, a lány telefonos segélyhívásait felületesen kezelő és ezáltal megmentését hátráltató rendőrt pedig nem lehetne hivatali hanyagságért büntetőjogi felelősségre vonni.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi közleménye szerint vasárnap hajnalban érkezett bejelentés arról, hogy a zenei fesztiválon többen összeverekedtek. A rendőrök több embert igazoltattak, köztük egy 31 éves székesfehérvári férfit, aki a szóváltás során késsel fenyegetőzött, ellene garázdaság gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Az eset után a Fezen szervezői leállították a rendezvényt a közönség “maradéktalan biztonsága” érdekében.

A fesztivál főszervezője – miután egyeztetett az egyik székesfehérvári sértettel, a biztonsági cég képviselőivel, a rendőrséggel, valamint a színpadmesterrel és a műszaki vezetővel – hétfőn azt írta: vasárnap hajnalban, a vihar után egy 15-20 tagú csapat “összeakaszkodott” a fesztivál biztonsági szolgálatával, majd verekedés tört ki az egyik sátras színpad közelében. A rendbontókat kiterelték a sátor mellé, ott az egyik dulakodó kést rántott, erre körbezárták, elvették tőle a kést és megverték. Információi szerint érintettek voltak az esetben szurkolói csoportok is.

Kovács hozzátette: a rendőröket a fesztivál biztonsági szolgálata hívta ki. A rendőrség egy embert állított elő, azt, aki kést rántott és fenyegetett másokat. A főszervező cáfolta azt a sajtóinformációt, amely szerint az őrök vihar elől menekülő embereket vertek volna. Úgy tudja, a biztonsági személyzetet senki sem jelentette fel a rendőröknél.

Úgy fogalmazott: ha a fesztivál biztonsági cége túllépte a hatáskörét, akkor azt számon kérik rajtuk és kötelezik őket az alkalmatlan munkatársak eltávolítására. Ha a 15-20 tagú csapat “volt az agresszor”, akkor a beazonosítható rendbontókat többé nem engedik be a fesztiválra akkor sem, “ha lokálpatrióta fehérváriak” – írta Kovács.

A vihar miatt maradt el, illetve szakadt félbe koncert, de előfordulhatott volna az is, hogy az időjárás miatt az egész területet ki kell üríteni – írta a főszervező.