Biztonságpiac

Ebből az alkalomból a legfőbb ügyész a 2019. június 11-én Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében tartott ünnepségen elismeréseket és díjakat adott át.

A Békés megyében szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak közül a legfőbb ügyész úr Ügyészségi Emlékgyűrűt adományozott Rajnainé Hugyecz Ilona címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, közjogi főügyészhelyettesnek huzamos időn át végzett vezetői tevékenységének elismeréséül.

Juhosné Pleskó Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, a Szarvasi Járási Ügyészség vezetője Magyar István-díjban részesült. Ez a díj annak az ügyészségi alkalmazottnak adományozható, aki szakmai munkáját hivatástudattal és tartósan magas szakmai színvonalon végzi.

Berg Márta megbízott főügyész a Békés Megyei Főügyészségen 2019. június 14-én tartott ünnepségen hosszú ideje kiemelkedő szorgalommal és lelkiismeretesen végzett munkájuk elismeréseként Eredményes Munkáért Oklevélben részesítette Olaszné Szabó Ágnes Marietta békéscsabai járási ügyészségi ügyészt, Balog Péter gyulai járási ügyészségi ügyészt, Robotka Norbert battonyai járási ügyészségi irodavezetőt és Szélné Kis Gabriella békéscsabai járási ügyészségi írnokot.

A Hromadszke ukrán hírportál jelentése szerint egy több mint harminc fős katonai oszlop vonult együtt a részvevőkkel. “Azért jöttünk el, hogy kifejezzük támogatásunkat minden ember egyenlősége mellett” – jelentette ki Viktor Pilipenko, a Donbasz zászlóalj önkéntese. Elmondta, hogy a hadserben meglévő homofóbia, különösen a homofób parancsnokok miatt a melegeknek el kell titkolniuk nemi identitásukat. “Ez nagyon kiábrándító, hiszen ők a szabadságáért, a mi jogainkért is harcolnak” – tette hozzá.

A szervezők becslése szerint idei KijevPride-on, más néven az Egyenlőség Menetén több mint nyolcezren, a rendőrség szerint mintegy háromezren vettek részt. Támogatóként hagyományosan részt vettek diplomaták és politikusok is, köztük Rebecca Harms európai parlamenti képviselő.

A felvonulás komolyabb atrocitások nélkül zajlott, néhány provokátor próbálta csak megzavarni a rendezvényt, akiket a rendőrök feltartóztattak. A menet “végállomásán” a résztvevőket buszok várták, hogy onnan elszállítsák őket, így kerülve el, hogy a rendezvény után érjen támadás közülük bárkit is.

Szerhij Jarovoj belügyminiszter-helyettes tájékoztatása szerint a felvonuláson senki nem sérült meg és senkit nem vettek őrizetbe.

A kijevi rendőrség napközben közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek, akik provokációt készültek volna végrehajtani a rendezvényen. Az UNIAN ukrán hírügynökség közlése szerint arra készültek, hogy emberi ürülékkel töltött óvszerekkel dobálják meg a menet résztvevőit. Az őrizetbe vett személyek ellen eljárást indítottak garázdaság miatt, amiért akár hét évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható rájuk.

Az ukrán fővárosban 2013 óta rendeznek minden évben melegfelvonulást, amelyen évről-évre egyre többen vesznek részt. 2016 óta már nem Kijev valamelyik külső részében, hanem a belvárosban rendezik meg.

Az utóbbi években láthatóan egyre toleránsabbá válik az ukrán társadalom a homoszexuálisokkal szemben, különösen igaz ez a fővárosban élőkre. A melegjogok elfogadása ellen néhány radikális nacionalista vagy ortodox szervezet tiltakozik rendre – főként a Sz14 (Szics) -, de az ilyesfajta megmozdulásaiknak a fővárosban rendkívül csekély a társadalmi támogatottsága.

Halálos balesetet szenvedett egy motorkerékpáros az 57-es főúton pénteken, a férfit szombaton találták meg.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján közölte, hogy a szombat délután holtan talált 41 éves mohácsi férfi feltehetően előző nap délután indult el motorkerékpárjával Szajkról Mohács irányába. Az 57-es főút M6-os felhajtóját elhagyva az útról eddig tisztázatlan okból és körülmények között letért, az árokba hajtott, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette.

A forgalom a helyszínelés ideje alatt is zavartalanul halad, a baleset körülményeit a Mohácsi Rendőrkapitányság vizsgálja – tették hozzá.

Hangsúlyozta: a megfelelő villámvédelem megtervezését csak a magyar mérnöki kamara által levizsgáztatott villamosmérnökökre szabad bízni. Elmondta, a mérnökök specifikus védőrendszereket terveznek, figyelembe véve az épületek jellemzőit. A belső védelem azért fontos, mert ez akadályozza meg, hogy a villámcsapás a vezetékeken keresztül károkat okozzon például a szomszédos lakásokban – fűzte hozzá Dely.

A szenátorok három határozatról voksoltak. Az összesen nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokat öt republikánus szenátor sem szavazta meg, két republikánus törvényhozó pedig tartózkodásával segítette azok elfogadását. A szavazáskor ugyanakkor nem volt meg a szükséges többség ahhoz, hogy a Donald Trump által megígért vétót felülírhassák.

A Trump-kormányzat a múlt hónapban hagyta jóvá a fegyvereladásokat, és döntésekor a nagyon ritkán alkalmazott “vészhelyzetre” hivatkozó hatalmával élt. Ennek az volt a célja, hogy a kormányzat elkerülje a fegyvereladások esetében szükséges kongresszusi felülvizsgálati folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter akkor azt mondta: az Irán körüli feszültségek mélyülése és szélesedése tette szükségessé a fegyvereladást.

Egy Bob Menedez demokrata párti és Lindsey Graham republikánus szenátor által vezetett kétpárti csoport összesen 22 határozatot fogalmazott meg, pontosan annyit, ahány szerződés született a fegyverüzletről. Hetekig tartó egyeztetések után végül abban állapodtak meg, hogy összesen három tervezetben összegzik valamennyi határozat tartalmát, és ezeket terjesztik be szavazásra.

A fegyvereladásokat helytelenítő szenátorok azon az állásponton vannak, hogy Szaúd-Arábia szerepe a jemeni háborúban, továbbá Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró török földön elkövetett meggyilkolása nem teszi lehetővé fegyverek eladását a sivatagi királyságnak. Az első két határozat Szaúd-Arábiának és egyes nyugati országoknak tiltaná meg a fegyvereladásokat, a harmadik határozat tiltása pedig az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát érinti.

A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.

Orosz Zoltán, a parancsnokság szóvivője elmondta, hogy a BvOP a fővárosban a Steindl Imre utcában programokkal és a sátoraljaújhelyi börtönmúzeum vándorkiállításával várta a látogatókat.

A szóvivő ismertette, hogy a börtönökbe az érdeklődőket nem tudták beengedni, ugyanakkor a parancsnokság épületében berendeztek egy mintazárkát. Emellett a rendezvényen ki lehetett próbálni például a bilincset, az egykori kalodát és a rabszállító autót is.

Idén is készültek toborzóstanddal, ahová mindenkit vártak, aki elhivatottságot érez magában a büntetés-végrehajtási szakma iránt – tette hozzá.

Az elnök mindezt pénteken Twitteren közölte, hozzátéve, hogy a támadás aránytalan válasz lett volna egy drón lelövésére.

“Hétfőn lelőttek egy meg nem nevezett drónt nemzetközi vizek felett. A múlt éjjel készen álltunk élesre töltött fegyverekkel, hogy három különböző helyen csapást mérjünk, de ekkor megkérdeztem, hányan fognak meghalni. Százötven ember, uram, hangzott a válasz egy tábornoktól” – idézte fel a történéseket mikroblogjában az amerikai elnök. Majd azt írta: “tíz perccel a csapásmérés előtt leállítottam, nem lett volna arányos egy névtelen drón lelövésével”.

Álláspontja megváltozásának magyarázataként Trump azt hangsúlyozta: nem volt neki “sietős” a támadás.

A drón lelövésére a Hormuzi-szoros felett azt követően került sor, hogy hetek óta egyre keserűbb az amerikai-iráni viszony, különösen a múlt heti incidens óta. Akkor az Ománi-öbölben két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Az Egyesült Államok hajókat, harci repülőgépeket, katonákat, rakétaelhárítókat telepített a térségbe, miközben Iránt idegen hajók elleni támadásokkal, az Irán-barát csoportokat pedig a térségben elkövetett rakétatámadásokkal vádolta. E közben mindkét fél a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem akar háborút.

Pénteken az Egyesült Államok és Irán egymást okolta a drón lelövéséért. Teherán kitartott amellett, hogy a drónt iráni felségterület – a dél-iráni Hormuzgán tartomány – felett lőtték le, míg Washington változatlanul azt hangoztatta, hogy nemzetközi vizek felett szedték le. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter csütörtökön a Twitter közösségi portálon hazugságnak nevezte ezt az állítást, hozzátéve, hogy Teherán az ENSZ elé fogja vinni az ügyet.

Az Egyesült Államok kérte az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ajtók mögötti ülését összehívását hétfőre.

Brian Hook, az Egyesült Államok iráni megbízottja, aki közel-keleti körúton van, pénteken Rijádban a feszültségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. “Iránnak diplomáciával és nem katonai erővel kell válaszolnia a mi diplomáciai erőfeszítéseinkre” – jelentette ki.

Magas rangú iráni tisztségviselők pénteken azt mondták a Reuters hírügynökségnek, Trump Omán közvetítésével üzente meg Teheránnak, hogy amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, a támadás elkerülhetetlen. A magukat megnevezni nem kívánó tisztségviselők szerint Trump sürgette a párbeszédet, de ők nem voltak túl derűlátóak: azt mondták, az üzenetet átadják Irán első számú politikai és vallási vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak, ám leszögezték: Hamenei egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Irán pénteken cáfolta a Reuters értesülését. Kejvan Hoszrávi, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivője az állami televíziónak kijelentette: “Amerika nem küldött semmilyen üzenetet Omán közvetítésével Iránnak”.

Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. Hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is. Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 emberrel a fedélzetén, az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette – jelentette ki pénteken Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka.

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel – jelentette ki a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. “A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – mondta Dmitrij Peszkov.

Rijád támogatja Washingtonnak az Iránnal szembeni politikáját, és egyetért a Teheránra gyakorolt nyomással – jelentette ki Hálid bin Szalmán szaúd-arábiai védelmi-miniszterhelyettes pénteken, az Egyesült Államok iráni különmegbízottjával, Brian Hookkal tartott rijádi találkozója után. Szalmán azt is elmondta, hogy a találkozón elsősorban az iráni légvédelem által csütörtökön lelőtt amerikai drón ügye került szóba, valamint az Irán támogatását élvező jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni légitámadásai.

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) csütörtök este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek. A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik.

Több európai légitársaság is úgy döntött pénteken, hogy elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret. A német Lufthansa, a holland KLM, az ausztriai Austrian Airlines, az ausztrál Quantas és a maláj Malaysia Air légitársaságok jelentették be, hogy elővigyázatosságból időlegesen elkerülik az érintett légteret. Hasonlóképpen döntött az Etihad és az Emirates egyesült arab emírségbeli légitársaság is.

A több mint egymilliárd dollár értékű rakomány lefoglalása az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kábítószerfogása volt. A rendőrségi akciót és eredményét a philadelphiai ügyészség jelentette be kedden este Twitteren. A hivatal közölte, hogy a hajó teljes legénységét letartóztatták, és a szövetségi hatóságok napokon belül vádat emelnek ellenük.

A hajó hétfőn érkezett Philadelphia kikötőjébe libériai zászló alatt. Kolumbiából indult május 31-én, és Panamán, valamint a Bahamákon keresztül hajózott az Egyesült Államokba. A hajózási vállalat közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy mindenben együttműködik az amerikai rendőrséggel és a kábítószer-ellenes hivatallal (DEA).

A szövetségi hatóságok szerint az országba csempészett kokain legnagyobb része Kolumbiából származik.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén az elmúlt hónapokban több alkalommal füleltek le kábítószer-csempészeket. Márciusban, szintén Philadelphiában különlegesen kiképzett kutyák szagoltak ki egy mintegy 540 kilogrammos kokainszállítmányt. Februárban New Yorkban a vámosok szintén kokaincsempészeket fogtak el: a metropolisz kikötőjében szárított gyümölcsök közé rejtve bukkantak 1450 kilogramm kábítószerre.

Ezzel a 2010 óta beszerzett mentőautók száma 953-ra emelkedik, a gépkocsik átlagéletkora pedig öt év alá csökken – írták. A most érkező járművek közül a “B” kategóriás, négykerék-meghajtású autók mentőgépkocsiként, a “C” kategóriás járművek pedig eset-rohamkocsiként állnak szolgálatba az ország mentőállomásain – közölték.

A 2019.04.03-án uniós eljárásrendben meghirdetett közbeszerzés ajánlati felhívása szerint a járműveket nyílt eljárásban nyerheti el a szállító. A legutóbbi hasonló tendert a BM HEROS LEK Logisztikai Ellátó Központ Kft. a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel együtt nyerte: 117 darab “C” kategóriás, hátsókerék meghajtású mentőgépjárművek szállítottak 3,409 milliárd, azaz járművenként 29,144 millió forintért.

Erdogan rámutatott: Ankara az amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápol, de azokkal, akik a környezetében dolgoznak, “nagyon eltérő” a viszony. A török államfő ismét megerősítette, hogy az Sz-400-as légvédelmi rakétákról szóló adás-vételi szerződést Ankara és Moszkva lezárt megállapodásnak tekinti. Egyúttal felhívta a figyelmet: Washingtonnak jól meg kell gondolnia, hogy szankciókkal sújtja-e Törökországot, amely nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

A török elnök megismételve Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt pénteki szavait leszögezte: Ankara válaszlépéseket tesz, ha az Egyesült Államok még szankciókat vet ki Törökország ellen. Végül jelezte: Oroszország előreláthatólag július első felében szállítja le az első légelhárító ütegeket a török hadseregnek. Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a közelmúltban arra szólította fel a NATO-szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől. Patrick Shanahan megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében határidőt is szabott, és arról tájékoztatta, hogy amennyiben Ankara nem tesz eleget a kérésnek, a Pentagon július 31-vel véget vet a török pilóták kiképzésének, valamint az F-35-ös programmal kapcsolatban álló török személyzetnek el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének az F-35-ösök fejlesztésében.

A Zeri című pristinai napilap felhívta a figyelmet arra, hogy a találkozóról sem a Szerbiával folytatott tárgyalásokat vezető koszovói tárgyalócsoportot, sem a külügyminisztériumot nem tájékoztatták. A titkos találkozón az információk szerint Szerbiából Marko Djuric, a belgrádi kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, Koszovóból Pristinát Selim Selimi, a miniszterelnök kabinetfőnöke vett részt. Rajtuk kívül az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország és Németország képviselői voltak jelen.

A rendelkezésre álló információk szerint a felek feltehetőleg arról tárgyaltak, hogy miként lehetne megalakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek felállításáról 2013-ban egyezett meg Belgrád és Pristina. A koszovói vezetőség azonban mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy a kért jogosítványokkal együtt alakítsa meg a közösséget. Más információk szerint viszont a találkozón nem beszéltek konkrét kérdésekről, csak abban állapodtak meg, hogy folytatni kell az évekkel korábban megkezdett párbeszédet. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A szerb és a koszovói elnöknek a korábban megbeszéltek szerint július elsején Párizsban kellene tárgyalóasztalhoz ülnie, és a kapcsolat rendezéséről tárgyalnia, ám Aleksandar Vucic szerb államfő csütörtökön azt mondta, “kilencvenkilenc százalék, hogy a párizsi találkozóra nem kerül sor”. A találkozót csak akkor tarthatnák meg, ha az albán fél felelősségteljesen viselkedne, erre azonban nem lehet számítani – tette hozzá egy televíziós interjúban a szerb elnök.

A koszovói kormány november 21-én százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A kapcsolat rendezését célzó párbeszéd ezután megszakadt.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Az elnök Justin Trudeau kanadai kormányfőt fogadva tájékoztatta az újságírókat. Megismételte azt, amit csütörtök reggel közzétett Twitter-üzenetében fogalmazott meg: a drón lelövésével Irán nagyon nagy hibát követett el. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ezek után Washington csapást mér-e Iránra, azt válaszolta: “majd nemsokára meglátják”.

Az elnök leszögezte, hogy a drón “egyértelműen” nemzetközi légtérben mozgott, szemben Irán állításával. Mint mondta: a repülőgép fegyvertelen volt és nem volt rajta ember. “Ha ember lett volna a drónon, és úgy lövik le, akkor nagyon más lenne a helyzet” – fogalmazott.

Trump mindazonáltal úgy vélekedett, hogy emberi tévedés okozta az incidenst. Szerinte valaki “a saját szakállára, ostobán döntött”, mint fogalmazott, “egy tábornok, vagy valaki” tévedésből lövette le a drónt. “Nehezen hiszem, hogy szándékosan történt” – mondta és “őrült lépésnek” nevezte. Arra a kérdésre, hogy változatlanul készen áll-e a tárgyalásokra Teheránnal, az elnök azt röviden csak annyit mondott: “várjuk meg, hogy mi fog történni”. Hozzáfűzte, hogy erről nem is akar többet mondani.

Cáfolta, hogy egyes, héjaként számon tartott tanácsadói vagy kormányának tagjai háborúra ösztökélnék őt. “A kampányomban azt ígértem, hogy kivonulunk a véget nem érő háborúkból, és ki is akarok vonulni” – utalt a szíriai konfliktusra és az afganisztáni háborúra, érzékeltetve egyúttal azt is, hogy általában ellene van annak, hogy Washington háborúkba bonyolódjék.

Közben a védelmi minisztériumban videokonferenciát tartott Joseph Guastella altábornagy, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága légierejének parancsnoka. A katari Al-Udeid légitámaszpontról nyilatkozó altábornagy közölte: a drón az iráni légtértől 34 kilométernyire repült, és soha nem is lépett be az iráni légtérbe. Lelövésének pillanatában nagy magasságban volt, és nemzetközi vizekre zuhant – mondta Guastella. Hangsúlyozta: az a teheráni állítás, miszerint a gép megsértette volna az iráni légteret, “határozottan hamis”.

A Pentagon Trump rövid sajtótájékoztatója után nyilvánosságra hozott egy videót, amely a drón lelövéséről készült, és amelyen a zuhanó repülőgép húzta füstcsík látható.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője újságíróknak kifejtette: a Pentagonnak nagyon vékony jégen kell egyensúlyoznia, hiszen egyidejűleg kell összpontosítania a védelemre és az elrettentésre, valamint kizárnia az Irán-ellenes retorikát a magas szintű belső egyeztetésekből. Dunford hangsúlyozta: az Iránnak adandó válasz politikai kérdés.

A vádirat szerint az ügyletekért egy ötvenéves férfi felelt, aki olyan gazdasági társaságokat vezetett, amelyek banki hitellel terhelt és követeléskezelésre kiadott ingatlanok kedvezményes közvetítésével és értékesítésével foglalkoztak. A társaságok 2011-2016-ban magán- és jogi személyekkel kötöttek szerződéseket, amelyek azt célozták, hogy a cégek a hitellel terhelt ingatlanokat a piaci ár alatt szerezzék meg, majd szintén kedvezményes áron adják el az ügyfeleiknek.

Egy ügyvéd segítségével károsították meg az ügyfeleket, akinél a kinézett ingatlan vételárának felét és a megbízási díjat előre kellett letétbe tenniük. A letétet az 50 éves férfi cégei akkor kaphatták volna meg, amikor az ügyfelek tehermentes tulajdonba kerültek, azonban a férfi több esetben meg sem kísérelte megszerezni az ingatlanokat, más esetekben pedig nem az ügyfeleknek adta azokat tovább. Az ügyvéd idő előtt elutalta a letéti összegeket társának.

A vádirat szerint a szerződéskötésekben két nő és az egyik ügyletnél két ingatlanközvetítő is segített. A vádlottak bűnösségéről a Pesti Központi Kerületi Bíróság dönt.

Biegun kifejtette: mind Washington, mind Phenjan tisztában van azzal, hogy az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalások folytatásához a jövőben rugalmasságra van szükség. Szavai szerint az amerikai kormány kész arra, hogy egy következő csúcsértekezleten megvitassák a Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető első, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozóján vállalt kötelezettségeket.

A különmegbízott kifejtette: egy elkövetkező tárgyalási fordulón az észak-koreai félnek felhatalmazással kell rendelkeznie, hogy az atomfegyver-mentesítés mellett “minden témáról” tárgyalhasson. Biegun azonban más konkrét tárgyalási témákat nem említett. Megemlítette viszont, hogy az utóbbi időkben Washington több változást észlelt az észak-koreai álláspontban, így például nincs egyetértés abban, mit ért a két ország atomfegyver-mentesítésen.

“Soha nem érünk célhoz, ha nem tudjuk, hová kell mennünk” – szögezte le.

Biegun hangsúlyozta azt is: Washington arra számít, hogy csütörtökön kezdődő phenjani látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök “konstruktív üzenetet” visz az észak-koreai vezetőnek az atomfegyver-mentesítésről. A konferencián felszólalt Dél-Korea észak-koreai különmegbízottja is. Lee Do Hoon sürgette Phenjan válaszát Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívására egy Korea-közi csúcstalálkozóra.

A Szászország tartományi kormánynak a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) elé terjesztett javaslata szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel kell sújtani a nyilvánosan kihelyezett EU-zászlók eltávolítását, valamint a kék mezőben kört alkotó 12 arany színű csillagot ábrázoló lobogó nyilvános megrongálását, felismerhetetlenné tételét és megsemmisítését.

Szintén büntetendővé kell tenni az EU másik fő jelképe, az európai himnusz – Friedrich Schiller Örömóda című költeményének Ludwig van Beethoven által megzenésített változata – gyalázását is.

A javaslatot ismertető Saarbrücker Zeitung kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a német nemzeti jelképek és más országok nemzeti jelképeinek megsértése bűncselekménynek számít, de az EU jelképeit nem védi a törvény. A szászországi kormány javaslata szerint ezen változtatni kell, “elszántan és hatékonyan” fel kell lépni az EU alapértékeit megvető cselekményekkel, így az EU jelképei ellen irányuló támadásokkal szemben is.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tartományi kormányának javaslata szerint Németországnak az EU alapítói közé tartozó államként is kötelessége megvédeni a közösség jelképeit. Azonban a szabályozás nem jelentheti az EU “tárgyilagos és indokolt kritikájához fűződő jog” korlátozását – idézett az előterjesztésből a Saarbrücker Zeitung a hírportálján közölt összeállításban.

“A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – nyilatkozott Peszkov az Egyesült Államok és az Irán közötti feszültség kiéleződéséről.

“Figyelemmel kísérjük a helyzetet és önmérsékletre szólítunk fel minden országot, amelynek köze van hozzá” – mondta.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes “rendkívül veszélyesnek” nevezte a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet, az hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok “a háború szélén egyensúlyoz”. A diplomata szerint a tény, hogy a csapásmérés a tervezéstől már eljutott a döntéshozatal szintjére, azt bizonyítja, hogy Washington “provokálja a helyzetet, azt a nyílt konfliktus szakadékában gurulás felé taszigálja, bármennyire is igyekszik a Pentagon ennek az ellenkezőjét állítani”.

Rjabkov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ahelyett, hogy érdemi megfontolás tárgyává tenné a válság politikai rendezését sürgető orosz javaslatokat, inkább azzal vádolja Moszkvát, hogy ki akarja terjeszteni befolyást. A miniszterhelyettes arra szólította fel Washingtont, hogy mérlegelje a következményeket és óva intett a felelőtlen lépésektől.

Június 13-én két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Az Egyesült Államok a történtekért Iránt tette felelőssé, álláspontját Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította.

Az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a pilóta nélküli felderítő eszközt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le.

A The New York Times értesülése szerint Donald Trump elnök csütörtökön jóváhagyta, az Egyesült Államok pénteken csapást mérjen iráni célpontokra, de végül leállította a műveletet.

A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik. A légitársaságokat külön levélben tájékoztatták arról, hogy az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben, a legközelebbi mindössze 45 tengeri mérföldre volt a dróntól.

Közleményében az FAA hangsúlyozta: a szervezetet változatlanul aggodalommal tölti el a térségben tapasztalható feszültség és a katonai tevékenység, amely ráadásul forgalmas légifolyosók közelében zajlik. Az FAA bejelentésével egyidejűleg az amerikai United Airlines légitársaság fel is függesztette Newarkból Mumbaiba tartó járatait, amelyek a veszélyesnek ítélt térségek fölött repülnek.

Bejelentésében a Pentagon vezetője “légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekkel” indokolta a döntést. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de elemzők szerint Trump az Irán körül kialakult feszültség miatt hozta meg a döntést.

Shanahan hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Közel-Keletre küldése kizárólag “védelmi célokat” szolgál. “Az Egyesült Államok nem akar konfliktust Iránnal. Mai döntésünk kizárólag a térségben tevékenykedő katonai személyzetünk védelmét és biztonságát célozza, továbbá azt, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket” – szögezte le az ügyvezető védelmi miniszter.

A lépésre azt követően került sor, hogy az amerikai kormányzat májusban – szintén konkrétan meg nem nevezett iráni fenyegetésekre hivatkozva – közölte: 1500 katonát küld a térségbe. Trump korábban többször is arra figyelmeztette Iránt, hogy “komoly következményekkel” számolhat, ha amerikai célpontokat, vagy az Egyesült Államok szövetségeseit támadja.

Elemzők megjegyzik: szélesedik a konfliktus a Fehér Ház és az iszlám köztársaság között. Ezt jelzi az is, hogy hétfőn először a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, majd az amerikai külügyi szóvivő is azzal vádolta meg Teheránt, hogy “nukleáris zsarolással” fenyegetőzik. Teherán ugyanis hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben felgyorsította urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget, s ezzel lényegében megszegi a hat nagyhatalommal – az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Oroszországgal, Franciaországgal, Németországgal és Kínával – kötött nukleáris egyezményt. Ebből az egyezményből az amerikai kormányzat 2018 májusában egyoldalúan kivonult.

Garrett Marquis, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn kifejtette, hogy Teherán urándúsítási tervei csakis azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait – “a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta”. Morgan Ortagus külügyi szóvivőnő pedig azt hangoztatta, hogy a világ “nem engedhet a nukleáris zsarolásnak”.

Sipos Gyula azt mondta: 2015-ben még több mint hatezer volt a bejelentett bűnesetek száma, tavaly ez a szám már nem érte el a négyezret. Az élet elleni bűncselekmények, a testi sértések száma nagyjából változatlan évek óta, de ezek az indulati, sokszor ittasan elkövetett esetek kevésbé megelőzhetők, és nem szüntethetők meg teljesen, az eredményes felderítésük azonban folyamatosan javul.

A közrend és a közbiztonság elleni bűncselekmények között a garázdaság a jellemző, a csoportos esetek megelőzésére hatékonynak bizonyult a nemrég felállított lovas-kutyás csoport működtetése a nagyobb rendezvényeken – jelezte a főkapitány. A vagyon elleni bűncselekmények között négy év alatt ötven százalékkal mérséklődött a lopások száma, a betöréseké csaknem a harmadára esett vissza. Ezekben a nyomozások eredményessége a négy évvel korábbi 29-ről a múlt évre már ötven százalékra emelkedett.

Sipos kitért arra is, hogy jelentősen nőtt az utóbbi négy év alatt a helyszíni bírsággal sújtott személyek száma Zalában. Míg 2015-ben több mint 11 ezer embernek kellett helyszíni bírságot fizetnie, addig tavaly már 21 ezer fölé emelkedett a számuk, az átlagos bírságösszeg pedig meghaladta a 13 ezer forintot.

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány helyettese felszólalásában arra utalt, hogy 2010-ben mintegy 450 ezer bűncselekmény történt Magyarországon, ez a szám a múlt évre 180 ezer körülire csökkent. Ebben a zalai rendőrök is jelentős eredményeket értek el, egyes helyi kezdeményezéseiket pedig országos szintre is kiterjesztették – jelezte.

Egri Gyula, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a szervezet múlt évi tevékenységéről beszámolva arról beszélt, hogy viszonylag nyugodt évük volt, mert kevesebb beavatkozásra volt szükség, és nem voltak több napig elhúzódó eseménysorozatok a megyében.Zalában 2018-ban összesen 1664 bejelentést történt káresetről, ebből 1306 esetben kellett beavatkozni. Leginkább a szabadtéri tűzesetek számának komoly visszaesése miatt 2017-hez képest a múlt évben 64 százalékkal visszaesett a tűzesetek és 75 százalékkal a műszaki mentések száma Zala megyében – jelezte a katasztrófavédelem megyei igazgatója.

A különböző digitális eszközök védelmében nagy különbségek vannak: míg a laptopokat, asztali számítógépeket a többség ellátja vírusvédelemmel, az okostelefonokkal már nem bánnak ilyen jól – derül ki a K&H információbiztonsági kutatásából. Bár a felnőtt internetezők kilencven százalékának van okostelefonja, ennek a védelmére figyelnek a megkérdezettek a legkevésbé. Mindössze 19 százalék takarja le a telefon kameráját. Minden harmadik magyar nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás és csak 35 százalék használta valaha.

A K&H fenntarthatósági stratégiájának kiemelt területe a pénzügyi ismeretterjesztés. A bank új programja, a K&H e-dukáció ehhez nyújt gyakorlati segítséget, többek között az adathalász kísérletek felismeréséről, jelszóhasználatról, vírusvédelemről.  A program célja, hogy a digitalizáció előretörésével megjelenő veszélyekre mindenki fel tudjon készülni.

„A digitalizáció kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi számos tevékenységünket, azonban az online tér számos veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, elég csak az adathalász kísérletekre vagy hackertámadásokra gondolnunk. A rohamos technológiai fejlődés mellett elengedhetetlen, hogy figyeljünk eszközeink és főként adataink biztonságára” – hívta fel a figyelmet Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájában kiemelt szerepet kap a pénzügyi ismeretterjesztés, a pénzügyi kultúra fejlesztése, ebben pedig a digitalizáció jelentős változásokat hozott. Már ma is számos mindennapos dolog intézhető az interneten, ezért is lényeges tisztázni a veszélyeket és védekezni az internetes támadásokkal, csalási kísérletekkel szemben.

„Fontos, hogy az online térben nemcsak a pénzügyek intézésekor, de például internetezés vagy facebookozás közben is biztonságosan mozogjunk. Azt látjuk, hogy egyre többen tudnak a veszélyekről, de kevesebben vannak, akik lépéseket is tesznek a biztonságuk érdekében. Ma már nem elég vigyázni arra, hogy a táskánkban lévő pénztárcát, lakáskulcsot és telefont ne lopják lopják, hanem a kibertérben oly sok helyen megadott adatainkra is fokozottan kell ügyelnünk, nehogy illetéktelenek kezébe jusson” – tette hozzá a szakember.

A program részeként végzett kutatásból kiderül, hogy a felnőtt internetezők harminc százaléka tart összességében egy hackertámadástól, leginkább a 18-29 évesek és az alapfokú végzettségűek. Míg a fiatalabb korosztály 39 százaléka aggódik, addig az 50-59 évesek körében már csak 22 százalék tart az online támadásoktól.

A felmérésből kiderül az is, hogy a legelterjedtebb digitális eszköz a magyar internetező háztartásokban az okostelefon: a felnőtt internetezők kilencven százaléka rendelkezik vele, a 18-29 évesek körében pedig 98 százalékos az arányuk. Saját laptopja az érintettek 71 százalékának van, asztali gépe pedig a 61 százalékuknak.

Az okostelefonok ennek ellenére még nem vették át mindenhol a hatalmat: online bankolásra például a többség nem az okostelefonját használja. A netbankoláshoz mindössze a megkérdezettek 37 százaléka nyúl az okostelefonért. A pénzügyek intézéséhez még a laptopok és az asztali számítógépek viszik a prímet: előbbit 47 százalék, utóbbit 46 százalék használja erre a célra.

A különböző digitális eszközök védelmében elég nagy a szórás. Bár az internetező magyarok kilencven százalékának van okostelefonja, arra már jóval kevesebben figyelnek, hogy ezeket az eszközöket is vírusirtóval védjék. Mindössze az érintettek fele, 56 százaléka teszi ezt meg. A legtöbben, a megkérdezettek 87-88 százaléka a munkahelyi vagy otthoni használatra szánt laptopon és asztali gépen használ vírusirtót, a munkaeszköz kivételével jellemzően ingyeneset.

Az okostelefonok esetében a kamerákra sem figyelnek annyian mint például a laptopoknál. Míg a munkaeszköznek használt laptopoknál, számítógépeknél 41 százalék le szokta takarni a kamerát biztonsági okokból, saját gép esetén már csak 36-33 százalék teszi meg ugyanezt. Az okostelefonok jártak ebben az esetben is a legrosszabbul: mindössze 19 százalék takarja le a kamerát ezeken az eszközökön.

A válaszadók 82 százaléka azért valamilyen megoldást bevet a telefonja védelme érdekében: 49 százalékuk PIN-kódot használ, 29 százalékuk ujjlenyomattal lép be (ezt a megoldást leginkább a férfiak és a 18-29 évesek preferálják), 23 százalék feloldómintát használ, míg 21 százalék jelszót állított be.

A kétfaktoros azonosítást a megkérdezettek mindössze 35 százaléka használta valaha, leginkább a férfiak és a 18-29 évesek. A legtöbben, 22 százalék valamilyen tranzakció vagy online vásárlás alkalmával, húsz százalék pedig egy adott eszközbe való belépéshez használta. 32 százalék viszont egyáltalán nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás.

„A kutatásból jól látszik, hogy rengeteg olyan terület van a digitális biztonság témakörén belül, ahol hiányosságaink vannak. Nagyon fontos, hogy a mindennapokban magabiztosan mozogjunk az online térben, tudjuk például, hogy milyen e-maileket nyithatunk meg, hogy milyen adatokat adhatunk meg és kinek, illetve, hogy tisztában legyünk a digitális lábnyomunkkal, azaz, hogy milyen információkat adunk meg magunkról önként. Ezért indítottuk el ezen a héten a K&H e-dukáció programot, hiszen egyre több időt töltünk és egyre több dolgot intézünk itt, legyen szó a vásárlásról, bankolásról, hivatalos ügyek intézéséről” – tette hozzá Patonai.