Biztonságpiac

Dobi Tamás elmondta: a gyanúsított Kazincbarcika és Tardona között található hétvégi házában pénteken tartottak házkutatást, mivel felmerült, hogy a 43 éves férfi ott lőfegyvereket vagy azok utánzatait, illetve kábítószert tart. A rendőrök számos lőszert, kétcsöves sörétes puskát, vadász lőfegyvert, kézi lőfegyvereket, gépfegyvert, az ahhoz tartozó lőszereket, hangtompítót továbbá kábítószert találtak és foglaltak le.

Az akcióban a megyei főkapitányság felderítő osztálya mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egysége és a kazincbarcikai nyomozók vettek részt – ismertette. A férfit őrizetbe vették, előterjesztést tettek letartóztatására, amit – ügyészi indítványra – a bíróság hétfőn elrendelt.

A Minerve fedélzetén 52-en dolgoztak, amikor 1968 januárjában a dél-franciaországi Toulon partjai közelében nyoma veszett. A korábbi keresési kísérletek nem jártak sikerrel – írta a BBC hírportálja.

Florence Parly védelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy a gyászoló családok kérésére ismét kutatni kezdenek a Minerve után. “Most találtuk meg a Minerve-t. Siker ez, megkönnyebbülés és technológiai bravúr. A családokra gondolok, akik nagyon régóta várnak erre a pillanatra” – írta a Twitteren.

Az új kutatócsapat ismét elemezte az eltűnésről szóló információkat, köztük az árapály adatait is. A felfedezést az Ocean Infinity amerikai magáncég hajója tette – mondta el egy francia tengerésztiszt az AFP francia hírügynökségnek. A tengeralattjárót Toulontól 45 kilométerre, 2370 méteres mélységben találták meg.

Sosem derült ki, hogy mi okozta a balesetet, amelyben a Minerva elsüllyedt. Az 1960-as években számos katonai tengeralattjáróval történt halálos katasztrófa világszerte.

Jeremy Hunt, aki már lemondott posztjáról, az incidens óta tett lépésekről tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: a kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a kereskedelmi hajók biztonságosan átkelhessenek a létfontosságú tengeri szoroson. A miniszter tájékoztatása szerint a Hormuzi-szoroson évente 500 milliárd dollár értékű áru halad át, közte a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz százaléka és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

Hunt szerint Iránnak a nemzetközi jog alapján a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó feltartóztatásához sem lett volna joga, nemhogy ahhoz, hogy a Forradalmi Gárda tagjai a hajó fedélzetére lépjenek. A brit külügyminiszter szerint London ennek alapján “állami kalózkodásnak” tartja a hajó pénteki lefoglalását. Kijelentette: az új tengerhajózás-védelmi egység ügyében London konstruktív tárgyalást folytatott számos országgal az elmúlt 48 órában, és a héten folytatja az egyeztetéseket.

Hunt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai hajózásvédelmi egység nem lesz része az Egyesült Államok által Iránnal szemben gyakorolt maximális nyomásgyakorlási politikának, mivel London kitart az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött egyezmény mellett, amelyből Washington kilépett. A brit külügyminiszter szerint London a lehető leggyorsabban létre akarja hozni az általa kezdeményezett nemzetközi hajózásvédelmi egységet, de addig is a Hormuzi-szoroshoz vezényelt még egy brit hadhajót, a királyi haditengerészet Duncan nevű rombolóját, amely július 29-én érkezik meg a térségbe.

A brit kormány emellett arra kéri a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra, és tanácsokkal láthassa el őket a legbiztonságosabb átkelési módokról.

Hunt szerint ez utóbbiak közé tartozhat például, hogy a hajók konvojokban közlekedjenek. A brit külügyminiszter elmondta: a térségben jelenleg járőrszolgálatot teljesítő brit hadihajó, a Montrose nevű fregatt eddig tizenhét átkelés során harminc kereskedelmi hajót kísért át a Hormuzi-szoroson, és eközben 4800 tengeri mérföldet (8900 kilométert) tett meg. Hunt szerint ugyanakkor a brit királyi haditengerészet nem tud minden egyes hajónak kíséretet biztosítani, és egyedül nem tudja teljesen felszámolni a kalózkodás kockázatát. E kockázat azonban jelentősen csökkenthető, ha a hajózási vállalatok együttműködnek a brit kormánnyal – tette hozzá. Kijelentette: London “nehéz szívvel” szánta rá magát az öbölbeli nemzetközi védelmi jelenlét növelésére, mivel a brit kormány célja a feszültség enyhítése.

Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Iránnal, de ha Teherán továbbra is a mostani veszélyes úton halad, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek ára a jelenleginél nagyobb nyugati katonai jelenlét lesz az iráni partok előtti vizeken – mondta a brit külügyminiszter. A brit tartályhajó iráni lefoglalása előtt két héttel a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akar kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.

Irán kalózkodásnak nevezte a Grace 1 feltartóztatását, Jeremy Hunt szerint azonban az iráni hajó lefoglalása törvényes akció volt, ellentétben a brit hajó iráni lefoglalásával.

A TASZSZ informátora szerint a felszerelés első szállítmánya elhagyta a Balti-tengeri Uszty-Luga kikötőjét. Az illetékes azt állította, hogy miként Törökország esetében is, a szállítások több hónappal megelőzték a szerződésben foglalt határidőt.

Kína volt az Sz-400-as első külföldi megrendelője, a két ezredkészletre szóló szerződést 2014-ben írták alá. Az első készlet leszállítása tavaly tavasszal zárult. A TASZSZ szerint a kínai fegyveres erők sikerrel tesztelték a rendszert; egy aerodinamikus és egy ballisztikus célt is megsemmisítettek vele.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Észak-Macedóniába negyven, Szerbiába harmincöt rendőr utazik. A rendőrök járőrszolgálatot látnak majd el, hogy megelőzzék és felderítsék a jogellenes határátlépéseket, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A kontingensek terepjárókkal, hőkamerával támogatják a határok védelmét.

D. Csabát nemzetközi elfogatóparancs alapján március 1-jén egy prágai szállodában fogták el a cseh hatóságok, és július 18-án átadták a magyar rendőröknek. A rendőrség július 19-én közölte: előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés és csalás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást D. Csaba szerb-magyar kettős állampolgár ellen. Emellett több másik emberölési ügyet is vizsgálnak. A 38 éves férfi a gyanú szerint tavaly július 30-án Amszterdamban megölt egy horvát, szeptember 19-én pedig Rákospalotán egy 49 éves magyar férfit.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn közölte, hogy július 20-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelte D. Csaba letartóztatását szökés-elrejtőzés, bizonyítás megnehezítése és bűnismétlés veszélyének kizárása miatt.

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 2018 szeptemberében 11 kiló kokaint kínált eladásra egy magyar vállalkozónak, akivel egy bevásárlóközpont mögött, a Szilas patakhoz vezető murvás úton találkozott. A gyanúsított kokain helyett édesítőszert tett az egyenként 1 kilós csomagokba, amelyeket autóval vitt a találkozóra. Amikor a sértett a gépjárműbe hajolva ellenőrizni próbálta a csomagokat, a gyanúsított fejbe lőtte, majd a holttestet
a Szilas patakba húzta.

A gyanú szerint a férfi 2018 július végén Amszterdamban egy kávézóban előre kitervelten fejbelőtt egy ott tartózkodó horvát állampolgárt, aki belehalt sérülésébe. A holland hatóságok felajánlották a magyar hatóságoknak a büntetőeljárás lefolytatását, amit a Legfőbb Ügyészség elfogadott. A gyanúsított szombaton a nyomozási bíró előtt beismerte a Magyarországon elkövetett emberölést, a csalás bűntettét ugyanakkor tagadta, a Hollandiában elkövetett emberöléssel kapcsolatban pedig nem tett vallomást.

A gyanúsított védője a magyarországi gyilkossággal kapcsolatban azt fejtegette, hogy védence jogos védelmi helyzetben cselekedett, és kérte, hogy a bíróság óvadék megállapításával helyezze őt szabadlábra.

A bíróság a védői indítványt elutasította. Kifejtette: a legfontosabb cél most a tényállás teljes körű felderítése, amit csak a legszigorúbb kényszerintézkedéssel lehet elérni. Ez biztosítja a gyanúsított elszigetelését a büntetőeljárásban kihallgatandó más emberektől és a tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítésének megakadályozását – közölte a Fővárosi Törvényszék. Sajtóhírek szerint D. Csaba Szerbiában és Spanyolországban is követett el bűncselekményt.

A VMSZ július 16-án hirdette meg a közadakozást. A pénz 48 óra alatt összegyűlt: 5,3 millió forintot tett ki a lakossági adomány, míg az Opus Global Nyrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt. 12 millió forinttal járul hozzá a vételárhoz – idézi fel a vízimentők közleménye, amely kitér arra is, hogy a lakossági adakozásból fennmaradó 1,3 millió forintból a hajók augusztus 20-tól tervezett rendszerbe állításának és üzembe helyezésének költségeit fedezik majd.

A kifejezetten mentési célokra kialakított hajók megvételét a Red Bull Air Race megszűnése tette lehetővé, mindkettőt a műrepülő-sorozat egyik alvállalkozója üzemeltette korábban. A kétszáz lóerős motorral felszerelt, hét méter hosszú hajók könnyen irányíthatók, és bármilyen időjárási körülmények között bevethetők. Tágas fedélzetüknek köszönhetően hat-nyolc ember kimentésére is alkalmasak – hangzott el az átadóünnepségen. A járműveket két, a balatoni tájhoz is hozzátartozó védett madárról Fecskének és Kócsagnak nevezték el.

Felelősen gondolkodó tőkepiaci szereplőként és turisztikai szolgáltatóként nem volt kérdés, hogy kipótoljuk a hiányzó összeget, hiszen az ilyen példaértékű kezdeményezések felkarolása az üzleti világ felelőssége – hangsúlyozta az eseményen az Opus Global igazgatósági elnöke, Mészáros Beatrix.

Az idén húsz éves VMSZ elnöke, Bagyó Sándor megköszönte a civil és az üzleti szféra példás összefogását. Elmondta, hogy a vízimentő egyesület 1999-es megalakulása óta civil szervezetként működik, normatív állami támogatás nélkül. Önerőből, civil szervezetek, cégek és magánszemélyek támogatásából, olykor egyéb állami forrásokból, például pályázatokon elnyert pénzből tartja fenn magát.

A hajók átvételének ünnepségén jelen volt a Hunguest Hotels vezérigazgatója, Hülvely István is, aki a szállodalánc vendégeinek nevében is háláját fejezte ki a szakszolgálat “áldozatos, professzionális” munkájáért.

Kazimierz Albint 18 éves korában, 1940 januárjában fogták el Szlovákiában, amikor a második világháború alatt a Franciaországban formálódó lengyel hadsereghez próbált átjutni. A németek több helyen tartották fogva, majd az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi lágerbe szállították 1940 június 14-én. Albin hat más lengyel fogollyal 1943 februárjában szökött el a haláltáborból, ez volt a kevés sikeresen végződött menekülések egyike. A nácik ezt követően Albin édesanyját és testvérét hurcolták el először Auchwitzba, majd Ravensbrückbe, mindkettőnek sikerült túlélnie a háborút.

Maga Albin a szökés után a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonájaként harcolt.

Tizenkilenc éven át, 2000 óta tagja volt a lengyel miniszterelnök mellett működő, az auschwitzi emlékhely igazgatása ügyeiben illetékes tanácsadó szervnek, a Nemzetközi Auschwitz Tanácsnak. Több lengyel állami kitüntetésben is részesült. Az auschwitzi haláltábor első 728 lengyel foglyát 1940. június 14-én szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnówból. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai és diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút.

Lengyelországban az első lengyel deportálás emlékére 2006 óta tartják a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját június 14-én.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a hitleri Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak. Auschwitz lett a magyarországi zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Ibolya Tibor közölte, az V. kerületi szórakozóhelyen az áldozatok italába bódító anyagot kevertek, majd amikor azok öntudatlan állapotba kerültek, összehangolt módon elvették értékeiket: a mobiltelefonjukat, az irataikat, a pénztárcájukat és a bankkártyájukat. Az öt vádlott négy alkalommal összesen hat embert fosztott ki 2016-2017 telén, köztük brit és svéd állampolgárokat is – tette hozzá.

Az is előfordult – folytatta -, hogy a vádlottak a bódult sértetteket hazakísérték további értékeik megszerzése érdekében, valamint a bárban fizetéskor kifürkészett PIN-kódok felhasználásával a megszerzett bankkártyákkal is pénzt vettek le automatákból.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a vádiratában többrendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt az első- és a másodrendű vádlottra – ha beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyalás jogáról – hat év hat hónap, illetve hét év fegyházbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta, továbbá a megszerzett értékek erejéig vagyonelkobzást javasolt – közölte a főügyész.

Mukics Dániel közölte, hogy Észak-Magyarországon és az Alföldön korábban még nem kezelt településeken is szükségessé vált a beavatkozás. Emlékeztetett: az elmúlt hetekben rendkívül intenzív volt a szúnyogok elleni védekezés. A szakemberek eddig már több mint 700 ezer hektáron és csaknem 1200 település területén gyérítették a szúnyogokat. Számos olyan területen is irtották a vérszívókat, ahol az előző években nem okoztak gondot a szúnyogok, egyes településeken többször is meg kellett ismételni a munkákat – tette hozzá Mukics.

Megjegyezte, hogy az Európai Unió területén belül előreláthatólag 2020-tól nem engedélyezik a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi úton történő kijuttatását. Ugyanakkor a katasztrófavédelem által irányított országos szúnyoggyérítési program során jelenleg is az irtószer mintegy negyven százalékát földi úton juttatják ki a szakemberek – ismertette.

Arról is beszámolt, hogy a települések egyedi értesítést kapnak a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról, valamint az OKF honlapján is nyomon követhető, hogy mikor és hol lesz szúnyogirtás.

Közlekedésrendészeti és közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartottak az éjszakai illegális gyorsulási versenyek megakadályozására a XXII. kerületi rendőrök és a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársai Budatétényben, a Bányalég utca környékén – írták.

Az akcióban 53 embert igazoltattak, 21 gépjárművet ellenőriztek, négy forgalmi engedélyt pedig el is vettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. Az egyik sofőrt engedély nélküli vezetés miatt is feljelentették. A rendőrök keményen büntettek: egy tízezer forintos helyszíni bírságot is kiszabtak a záróvonal átlépése miatt, négy embert pedig kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak a kerületi kapitányságra – olvasható a közleményben.

A 76 éves nyugalmazott püspökre kirótt “büntető intézkedéseket” a washingtoni egyházmegye jelentette be, de a hírt a Vatican News vatikáni hírportál közölte. Ez azt jelenti, hogy az egyházi eljárás szerint a Bransfielddel szemben bevezetett szankciókról Ferenc pápa döntött. Ezek értelmében az amerikai Wheeling-Charleston egyházmegyét korábban vezető Bransfieldnek el kell hagynia az egyházmegyét. A pápa eltiltotta bármilyen nyilvános egyházi szertartástól, tehát nem vehet részt semmilyen liturgián, misén, amelyen hívők is jelen vannak.

Ezen kívül személyes anyagi forrásaiból kell fedeznie azt az erkölcsi és anyagi kárt, amelyet magánszemélyeknek és egyházmegyéjének okozott. Az összegről és a kártérítés módozatairól a Wheeling-Charleston egyházmegye jelenlegi püspöke dönt majd.

Bransfield tavaly szeptember 13-án benyújtotta lemondását Ferenc pápának, amelyet az egyházfő elfogadott. Ezt követően a pápa vizsgálóbizottságot állított fel: a testületet William Edward Lori baltimorai püspök vezette, és öt világi szakértő volt a tagja. A bizottság az év elején hatvanoldalas jelentést továbbított a pápának. A jelentést nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai sajtó információi szerint a nyugalmazott püspök legalább kilenc felnőtt férfit molesztált szexuálisan. Köztük papok és más egyházi személyek is voltak.

Ezt megelőzően Bransfieldet kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléssel is meggyanúsították, de az ezzel kapcsolatos hatósági vizsgálat nem talált bizonyítékot. A püspök féktelen költekezésével is felhívta magára a figyelmet: a számítások szerint több millió dollárt költött egyházmegyéje kasszájából saját kényelmére, utazásokra és alkoholra. Több százezer dollárt fizetett a molesztált személyek hallgatásáért is, és azt is az egyházmegye kasszájából.

Borrellit egy milánói klinikán érte a halál. Az olasz államfő, volt alkotmányjogász Sergio Mattarella “kiemelkedő ügyészként” emlékezett meg róla, hangsúlyozva, hogy Borrelli egész életével a jog és a törvényesség felsőbbrendűségét szolgálta az olasz köztársasággal együtt. Borrelli történelmet írt – méltatta az elhunytat Francesco Greco jelenlegi milánói főügyész.

A Nápolyban 1930-ban született Borrelli 1955-ben lépett jogi pályára, és szinte végig Milánóban dolgozott. 1983-tól helyettes milánói ügyész volt, 1988-ban főügyésszé lépett elő. 1999-től a milánói fellebbviteli bíróság ügyészeként dolgozott 2002-es nyugdíjba vonulásáig. Borrelli 1992-ben vette át az úgynevezett Tangentopoli (korrupt város) vizsgálatsorozat vezetését, a volt Olasz Szocialista Párt (PSI) tagja, Mario Chiesa letartóztatása után, aki korrupció vádjával került börtönbe. Borrelli volt az a milánói ügyész, aki 1992 decemberében elsőként aláírta a PSI főtitkára, Craxi volt olasz kormányfővel szembeni eljárást. Letartóztatása elől Craxi 1994-ben Tunéziába menekült, ahonnan 2000-ben bekövetkezett haláláig soha nem tért vissza Olaszországba.

A mai napig, de egyre kevesebb visszhanggal folytatódó ügyészi vizsgálat több mint ezer bírósági üggyel halálos csapást mért az olaszországi politikát évtizedeken át uraló Kereszténydemokrata Pártra és az akkor feltörekvő PSI-re is. A szálak egészen a Craxihoz közel álló vállalkozóhoz Silvio Berlusconiig vezettek, aki 1994-ben belépett a politikába és Olaszország kormányfője lett.

A Tiszta Kezek munkáját ma Olaszországban ellentétesen ítélik meg: egyesek szerint a milánói ügyészcsoport valóban történelmet írt lerántva a leplet a politikai korrupcióról. Más vélemények szerint a Borrelli vezette ügyészek “államcsínyt” hajtottak végre önkényesen leváltva az akkori politikai vezetőréteget.

Puccsal vádolta Borrellit az ügyész halála alkalmával nyilatkozó Bobo Craxi, a néhai olasz kormányfő fia. Az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap kommentárja szerint Borrelli és társai megbuktatták az első köztársaságot, de nem tudták felszámolni a politikai korrupciót Olaszországban.

A napokban kimondott ítélet egy 2016-ban alapított, de azóta már felszámolt dél-kaliforniai fehér fajgyűlölő szervezet, a Rise Above Movement tagjaira vonatkozik. A szervezet alapítóját, Benjamin Daleyt 37 hónapi, Thomas Gillent 33 hónapi, Michael Miselist pedig 27 hónapi börtönbüntetésre ítélték. A negyedik vádlott, Cole White ítéletét később hozzák meg. Mindannyian beismerték a bűnösségüket.

“Gyűlöletkeltő ideológiájukból fakadóan a vádlottak ösztökélték az erőszakot és maguk is erőszakos cselekményeket követtek el Charlottesville-ben és hasonlóképen cselekedtek más, feltételezhetően ilyen célú nagygyűléseken Kaliforniában is” – fogalmazott közleményében Thomas Cullen virginiai ügyész. Leszögezte egyben, hogy a vádlottakat nem békés tüntetés vagy az amerikai alkotmány szólásszabadságról szóló kiegészítésében meghatározott jogszerű önkifejezés vezérelte, hanem az, hogy utcai csatákat provokálhassanak az általuk ellenségnek tartottak ellen.

A virginiai bíróság dokumentumaiból kiderült: a fajgyűlölő szervezet tagjai rendszeresen szerveztek közparkokban bokszedzéseket, és gyakoroltak utcai harci módszereket. 2017 márciusában a dél-kaliforniai Huntington Beachen, egy hónappal később pedig Berkeleyben támadtak meg békés demonstrálókat. 2017 augusztusában kifejezetten azért utaztak Charlottesville-be egy békés megmozdulásnak szánt rendezvényre, hogy provokálják a megjelenteket.

A charlottesville-i tüntetést republikánusok egy csoportja szervezte azért, hogy a városvezetés ne szállíttassa el a polgárháború (1861-1865) déli csapatait – az úgynevezett konföderációs erőket – vezető tábornok, Robert Lee lovas szobrát az egyik közparkból. A fajgyűlölők által kirobbantott véres összecsapásoknak egy halálos áldozata és több sebesültje volt.

Ezek a számok 2015 óta folyamatosan csökkennek – mutat rá a dokumentum. Az előző, 2017-es évben a hazárdjátékfüggőek száma 169 ezer volt, a patologikus esetek száma pedig 64 500. A cseh lakosság 2018-ban a különféle hazárdjátékokra összesen 249,5 milliárd koronát költött, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben. A játékosok ebből az összegből nyereség formájában csak 218,2 milliárdot kaptak vissza.

A hazárdjátékokról szóló éves jelentés 2013 óta készül rendszeresen. A statisztikákból az tűnik ki, hogy a legrosszabb helyzetet 2014-ben mutatták ki, amikor a hazárdfüggőek száma 350 ezer körül mozgott. Azóta a helyzet fokozatosan javul, ami a szakértők szerint a szigorúbb szabályozás és a nagyobb ellenőrzések eredménye. A jelentés készítői rámutattak arra is, hogy az adatok nem egyértelműek. A szakorvosok által készített kimutatásokból például az tűnik ki, hogy a patologikus hazárdjátékosok száma valamivel magasabb, mint a központ szociológusai által készített statisztikákban szereplő adatok, és ráadásul növekvő tendenciát mutat.

Érdekesek az iskolaügyben készített felmérések és kutatások eredményei is. Egy tanulmány szerint a cseh középiskolások, tehát általában a 15-18 év közötti fiatalok mintegy nyolc százaléka hazárdjátékfüggőnek minősíthető. Ezek döntő többsége szakmunkásképzőkben tanuló fiú. A patologikus hazárdjátékosok legnagyobb problémája az eladósodás. A felmérések szerint 2018-ban ez az összeg átlagban 750 ezer koronára rúgott, 2017-ben még 800 ezer korona volt.

A hazárdjátékokból tavaly 9,7 milliárd korona folyt be adó formájában az államkasszába, 2017-ben 12,1 milliárd korona.

A rendőrség közölte, a X. kerületi Kőbányai út és a Hungária körút kereszteződésénél állították meg a 21 éves szerb férfi autóját, amelyben több mint 15 kilogrammnyi marihuánát találtak.

Az autóból egy Zoraki típusú maroklőfegyver és négy lőszer is előkerült – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság felderítő főosztálya a 21 éves szerb A. David ellen jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem bűntett, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanúja miatt indított eljárást. A férfi letartóztatását az illetékes bíróság elrendelte.

Mordaunt a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a brit kormány ellenséges cselekedetnek tekinti a hajó lefoglalását. A miniszter cáfolta azt a szombati iráni bejelentést, amely szerint a Stena Impero összeütközött volna egy iráni halászhajóval, majd a halászhajó vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, és ezért kellett feltartóztatni. Mordaunt szerint ez az iráni állítás nem felel meg a valóságnak.

A brit védelmi miniszter cáfolta azokat az értesüléseket is, amelyek szerint a brit királyi haditengerészet egyik fregattja, a Montrose alig tízpercnyire volt a helyszíntől, amikor az irániak elfoglalták a brit tartályhajót. A Montrose valójában egyórányira járt az incidens helyszínétől, és ezért nem tudott akcióba lépni a Stena Impero védelmében – mondta.

A Montrose a múlt héten sikerrel megakadályozta egy másik brit tartályhajó, a British Heritage elfoglalását.

Ezt a hajót is az iráni Forradalmi Gárda őrnaszádjai próbálták megállítani a Hormuzi-szorosban, a Montrose azonban a tartályhajó és a naszádok közé állt és távozásra szólította fel az iráni hajókat, amelyek vissza is vonultak. A brit védelmi minisztérium a minap a legmagasabb, “kritikus” szintre emelte a brit kereskedelmi hajózás fenyegetettségére vonatkozó, az iráni partokhoz közeli térségre érvényes figyelmeztetését, szombaton pedig arra intette a brit kereskedelmi hajókat, hogy egyelőre maradjanak távol a Hormuzi-szorostól.

A térség felé tart egy újabb brit hadihajó, a Duncan nevű romboló, hogy erősítse a brit védelmi kapacitást a stratégiai fontosságú hajózási útvonalon. Szombaton a brit külügyminisztériumba kérették Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét, hogy adjon magyarázatot a Stena Impero elfoglalására. Ezzel egy időben ismét összehívták a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA), amely péntek éjjel kétszer is ülésezett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szombat délután telefonon beszélt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel.

Twitter-bejegyzésében Hunt közölte: a telefonbeszélgetésben kifejezésre juttatta “rendkívüli csalódottságát”, mivel Zaríf egy hete még arról biztosította őt, hogy Irán a térségi feszültség enyhítésében érdekelt, ám most ezzel éppen ellentétes magatartást tanúsít. Hunt szerint a megoldás érdekében nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Hozzátette: a brit kereskedelmi hajózást meg kell védeni és “meg is védjük”.

A brit külügyminiszter a péntek éjjeli COBRA-értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy London elképzelései között nem szerepelnek “katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

A Stena Impero tulajdonosa, a londoni központú, de Svédországban bejegyzett Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management szombaton Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint a tartályhajó nincs a személyzet ellenőrzése alatt, és továbbra sem lehet kapcsolatba lépni vele. A tájékoztatás szerint a Stena Impero maradéktalanul eleget tett minden hajózási és egyéb nemzetközi előírásnak.

Erik Hanell, a Stena Bulk elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy a hajón 23 fős személyzet tartózkodik. A legénység tagjai között indiai, orosz, lett és fülöp-szigeteki állampolgárok vannak. Hanell közölte, hogy személyi sérülésről nem érkeztek jelentések, és a cég szoros kapcsolatban áll a brit és a svéd kormánnyal a helyzet megoldása érdekében.

A különleges ügyészséget 2017-ben állították fel azért, hogy kivizsgálja a Nikola Gruevszki miniszterelnöksége idején, 2014-ben történt lehallgatások ügyét.

A 2014-es választások után a Zoran Zaev jelenlegi kormányfő vezette, akkori ellenzéki balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) választási csalással vádolta meg Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ezt követően Gruevszki államcsínnyel gyanúsította meg Zaevet, aki válaszlépésként közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint húszezer ember telefonját.

Az ügyészség élére a politikai pártok konszenzusát követően Janevát nevezték ki, ám azóta a jobboldali ellenzék többször is elfogultsággal vádolta, és emiatt megkérdőjeleződött, illetve ellehetetlenült a különleges ügyészség munkája is.

Janeva hétfőn kiadott közleményében megtiszteltetésnek nevezte a kinevezését, ám felhívta a figyelmet arra, nem tűrheti, hogy a nevét “alibiként használják a különleges ügyészség jövőjének akadályozására, illetve az ország európai integrációjának megállítására”. Hozzátette: lemondása akkor lép érvénybe, amikor a parlament új törvényi keretet biztosít a különleges ügyészség munkájára, és megválasztja utódát.

Putyinnak az orosz állampolgárság könnyített megadását engedélyező, április 24-én kiadott rendelete eredetileg a Donyec-medencének csak a szakadárok által felügyelt részének lakóira vonatkozott. A könnyített honosítás lehetőségét később kiterjesztette a Krímet és Szevasztopolt a félsziget Ukrajnától történt orosz elcsatolása, 2014. március 18. előtt elhagyó ukrán állampolgárokra és hontalan személyekre, továbbá azok gyerekeire is.

Az orosz elnök április végén azt hangoztatta, hogy Oroszország nemcsak a szakadár “népköztársaságok”, hanem egész Ukrajna lakói számára kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését. A gyakorlatot az ukrán belügyminisztérium törvénytelennek minősítette, az EU pedig júniusban közölte, hogy nem fogja elismerni a könnyített honosított eljárás keretében kiadott orosz útleveleket.

A szakadár régiók lakosai június 14-én kezdték el átvenni az orosz személyi okmányokat Oroszországban.

Az orosz ellenzéki Dozsgy televízió honlapján a kijevi védelmi minisztérium adataira hivatkozva szerdán azt közölte, hogy Luhanszk megyében a városok nagy többsége, Donyeck megyében pedig valamivel több, mint a fele áll az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt.

Az egyiptomi, vietnami és magyar származású fiatalokból álló társaságot egy kisebb szóváltás után, egy közel 15 fős társaság verte össze július 7-én éjfél után. A támadás következtében egyiküknek az orra tört el, míg a társaság másik tagjának több öltéssel kellett összevarrni a bőrt a szeme alatt.

Az öcsém hívott telefonon, hogy jöjjek azonnal a Sound felirathoz, mert beléjük kötött egy tizenöt fős csoport. Azt mondta, elmenekülni sem tudnak, mert körbeállták őket. Miközben rohantam hozzájuk, kiabáltam az egyik biztonsági őrnek, hogy jöjjön segíteni, de rám sem hederített. Megálltam az öcsém mellett és kiabáltam a balhézóknak, hogy hagyják békén őket, de három gyerek egyből nekem ugrott. Már a földön voltunk, de akkor is ütöttek, rúgtak minket, ahogy csak bírtak — mondta a támadás egyik sértettje a lapnak.

Az öcsém egyik haverja véletlen rálépett az egyikük lábára, vagy meglökte, de nem ez volt a valódi ok. Biztos vagyok abban, hogy rasszista indíttatású volt a dolog. Végig olyanokat kiabáltak nekünk, hogy köcsög külföldiek. A velünk lévő vietnami srácot leköpték, és azt ordították neki, hogy köcsög kínai. Olyan is volt köztük, aki migránsozott — tette hozzá a megtámadott férfi.

A megvert társaság tagjai a siófoki kórház után feljelentették a rendőrségen támadóikat. A kapitányságról visszamentek a fesztiválra, hogy beszéljenek a portaszolgálat embereivel, de egy ott dolgozótól azt a választ kapták, ugye nem gondolják komolyan, hogy bármelyik biztonsági őr egymaga kockáztatja a testi épségét értük. A támadók közül többeket sikerült azonosítani, a rendőrség csoportos garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.