Biztonságpiac

A testület ülésén Magyarország biztonság és védelempolitikájának jövőjéről tartott beszámolót Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója.

Benkő arról beszélt, Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években gyorsan változott. A Nyugat-Balkánon továbbra is nagyon instabil a helyzet, az elmúlt napokban például Koszovóban a KFOR-ban szolgáló magyar alegységet is kirendelték a biztonság fenntartására; Ukrajnában pedig még mindig háborús helyzet van – fejtette ki.

Hozzátette, a Közel-Keleten és Afrika északi régiójában számos instabil állam van. Ezért is vezénylik ezen térségekbe is a katonákat, hogy a gondokat ott kezeljék, ahol a probléma forrása van, és megakadályozzák, hogy az emberek elhagyják otthonukat – magyarázta.

A NATO – mint kiemelte – két fő veszéllyel számol, a keleti (orosz) fenyegetettséggel és a déli fenyegetettséggel. A keleti fenyegetettség ellen Magyarország részt vesz a Balti államok védelmében is, egyebek mellett a Balti légteret is a Magyar Honvédség Gripenjei védik.

A miniszter úgy folytatta: több stratégiai kihívás is megjelent, amelyek következményét nem lehetett látni, ilyen a Krím-félsziget orosz annektálása, vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet megjelenése. Benkő a déli fenyegetettség kapcsán kiemelte az illegális migráció veszélyét.

A romló biztonsági környezetet figyelembe véve, felértékelődik a kollektív védelem fontossága, a NATO-nak nagyobb súllyal kell megjelennie. Ehhez a közös tehermegosztás kiemelten fontos – emelte ki a miniszter, hozzátéve: minden ország köteles olyan katonai képességet fenntartani, amely garantálja az ország biztonsági helyzetét és megfelel a NATO elvárásoknak. Ennek tükrében Magyarország is eltökélt, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát védelemre fordítsa. Ennek keretében készült el a honvédelmi és haderőfejlesztési program is, amely tíz évre határozza meg a feladatokat, magába foglalja a haditechnikai eszközök cseréjét, a személyi állomány kiképzését is felkészítését is.

Szólt arról, hogy a NATO kihívásaira való reagálás érdekében magyarországi elhelyezéssel közép-európai hadosztály szintű parancsokságot hoznak létre Székesfehérváron. Szintén Magyarországon létrehozzák a különleges műveleti erők regionális központját is Szolnokon.

Kiemelte továbbá, hogy Európa biztonságáról az európai országoknak kell gondoskodnia. Ezt a célt szolgálja az állandó strukturált együttműködés (PESCO) is, ami az európai képességhiányok fejlesztését célozza. Magyarország jelenleg 15 PESCO projektet követ – közölte a miniszter.

Sztáray elmondta, keletről hibrid elemekkel tarkított, de mégis inkább katonai kihívás van jelen, míg délről az asszimetrikus hadviselésre jellemző kihívások jelentek meg.

A terrorizmus kapcsán kiemelte, a NATO-nak és az EU-nak is arra kell törekednie, hogy a helyben lévő erőit erősítse meg, megfigyelje a térséget, segítse a terrorizmussal sújtott országokat. Külön kiemelte, hogy 2015-ben Magyarországon is erőteljesen érzékelni lehetett a déli fenyegetettséget, a migrációs helyzet nyomán. Az európai terrortámadások kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy vagy többedik generációs bevándorlók voltak az elkövetők, vagy a nagy és ellenőrizetlen migrációs nyomást használták fel, hogy Európába jussanak.

Beszámolt arról is, hogy a közös kül- és biztonságpolitikáról, s abban Magyarország stratégiai céljairól tanulmány is készült. Ebben kitérnek például arra, hogy Nagy-Britannia unióból való kiválása milyen terhet ró a bennmaradó tagállamokra, s hogy az uniós képességfejlesztés összhangban legyen a NATO-s képességfejlesztéssel. Megemlítik azt is, hogy létre lehet-e hozni önálló uniós katonai egységet.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet által készített tanulmányról az intézet igazgatója számolt be részletesen. Ugrósdy Márton elmondta, ebben azt vizsgálják az uniós védelmi kezdeményezések hogyan alakulnak a jövőben.

A NATO és az EU kapcsolatának vonatkozásában rámutatnak arra, hogy a NATO-nak és az EU-nak eltérőek az érdekei. Megállapították azt is, hogy ha az amerikaiak nélkül kellene európai erőket állomásoztatni, arra az EU csak korlátozottan lenne képes.

Ugrósdy szerint a közös európai haderő felállítása sok kérdést vet fel. Úgy értékelt, hogy az a nemzeti szuverenitás egy részének feladását jelentené, de a legnagyobb akadályt az unió szerződések újratárgyalása jelenti.

A szakértő is kiemelte, hogy Európa biztonsági környezte nem kedvező, keletről, délről egyre több kihívás jelent meg. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy mivel eltérőek a fenyegetettség percepciók, nehéz a közös fellépés. Kérdés, hogy a következő években mi lesz a fókuszban, a Nyugat-Balkán, Észak-Afrika, Oroszország esetleg Kína.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a NATO elmúlt öt éve újjászületési időszak volt, a szövetség “feltámadt”. Az EU biztonsága kapcsán komoly fejleményként értékelte a PESCO létrejöttét. A védelem- és biztonságpolitika nemzeti ügy – jelentette ki a bizottsági ülés végén a testület elnöke, aki külön örömét fejezte ki, hogy e téren az elmúlt évtizedekben fenn tudták tartani a pártpolitikai konszenzust.

Batiz István megyei elnök közölte, a feladatban tizenhárom polgárőr egyesület vesz részt június 15-ig. Az önkéntesen jelentkező polgárőrök este hattól reggel hatig rendőrökkel közösen, rendőrségi gépkocsival látják el a szolgálatot.

A járőrök Kiszombor, Tiszasziget és Makó között az államhatáron, a határátkelőhely területén, valamint a Maros folyónál járőröznek, illetve minden egyéb olyan területen, ahol rendkívüli határesemény történik, illetve azonnali rendőri reagálás válik szükségessé.

Szombattól a Magyar Honvédség munkatársai ismét részt vesznek a határőrizeti feladatok ellátásában. Három hónapig váltásonként kétszáz katona vesz részt a határőrizetben. Összességében ezer katona lát el támogató feladatokat a magyar-szerb határon a rendőrség irányítása mellett

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak 2019. május közepén lopási szándékkal utaztak el egy furgonnal Jász-Nagykun-Szolnoki megyei lakóhelyükről a Békés megyei Mezőkovácsházára. Mezőkovácsházán az Árpád utcán felemeltek több, betonból készült aknafedelet, majd az aknákban átfutó, rézből készült távközlési földkábeleket bekötési pontjaikon elvágták, a földből kihúzták, majd a gépkocsival elvitték azokat. A gyanúsítottak összesen közel 2 km hosszúságú földkábelt loptak el 3,8 M Ft értékben.

A gyanúsítottak korábban is követtek el ugyanilyen módszerrel kábellopásokat: 2019 márciusában a Bács-Kiskun megyei Kiskőrösről, a Petőfi utcából loptak el 225 méter hosszúságú földkábelt 113.000.-Ft értékben, míg 2019 januárjában Debrecenben, a Kossuth utcában futó földkábelt vágták át azzal, hogy azért később visszamennek, erre azonban nem került sor, mivel a távközlési szolgáltató a kábel átvágásával okozott üzemzavart észlelte és a hibát kijavították.

A kényszerintézkedés kezdeményezésére a bűnismétlés veszélye miatt került sor. A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója mindhárom gyanúsított letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A közös munka megerősítéséről azon a hétfői – a témában eddig egyedülálló – budapesti nemzetközi konferencián állapodtak meg, amelynek a Magyar Antidopping Csoport (MACS) volt a házigazdája, témája pedig a hatósági együttműködés összefogása volt a dopping terjesztésével szemben.

A magyar nemzeti doppingellenes szervezet feladat- és jogkörét ellátó MACS a tanácskozást a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA), az ügynökség által akkreditált seibersdorfi laboratóriummal, az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Unió szervezett bűnözés elleni ügynökségével, az Eurojusttal és a közép-európai országok nemzeti doppingellenes szervezeteivel együtt rendezte meg. Közreműködött a doppingellenes harcban résztvevő valamennyi magyar hatóság: az Emmi sportállamtitkársága, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.

A Magyar Sport Házában lezajlott zártkörű tanácskozás után a MACS, az ORFK, a WADA az Europol és az Eurojust képviselői nemzetközi sajtótájékoztatón értékelték a szakmai összejövetelt, kiemelve a dopping terjesztésének megállításával kapcsolatos teendők összehangolásának fontosságát.

Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője elmondta, hogy szervezetük másfél évtizedes működése alatt 45 610 mintavételt végzett 130 sportágban, 89 országban, hazai és külföldi megrendelésre. Hozzáfűzte, nagyon nagy számról van szó, de sajnos nem lehet a doppingolási kedv visszaszorulásáról beszélni. A harc hatékonyabbá tétele megkívánja az eddiginél is szorosabb összefogást a hatóságokkal, a szigorúbb fellépést mindenek előtt azokkal szemben, akik gyártják, terjesztik, értékesítik a doppingot. Konklúzióként pedig azt fogalmazta meg, hogy “kommunikálni, együttműködni, együtt gondolkodni és összehangolni a tevékenységet, ez a legfontosabb”.

Csákó Ibolya rendőr alezredes arról beszélt, hogy egyre nagyobb hatékonysággal dolgoznak, és elmondta, hogy illegális doppinglaboratóriumot is derítettek már fel Magyarországon.

Mathieu Holz, a WADA vezető nyomozója elmondta, hogy náluk tizenegy ember foglalkozik a doppingkereskedelem elleni feladatokkal, és a nyomozati, felderítési tevékenységükben Európára fókuszálnak.

Ivanics Gábor ügyész arról szólt, hogy a számítógépek világában “online a legkönnyebb beszerezni a teljesítményfokozó szereket”. Már önmagában ezért is nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, amely az Európai Unión belüli bűnügyi együttműködést elősegíti – emelte ki.

Az EKB honlapján olvasható közlemény szerint a szatellit hologramnak és a továbbfejlesztett smaragdzöld számnak köszönhetően a bankjegyeket még nehezebb lesz hamisítani. A bankjegyeken új, innovatív biztonsági elemek találhatók, amelyek könnyen ellenőrizhetőek a “tapintás-szemügyre vétel-mozgatás” módszerrel. A bankjegyet megmozgatva az ezüstös csík tetején megjelenő szatellit hologramban apró ? jelek mozognak a szám körül, amelyek közvetlen fényben tisztábban kivehetők.

Az ezüstös csíkon Európé arcképe, az építészeti motívum és egy nagy ? jel is látható.

Az új 100 eurós és 200 eurós bankjegyek magassága megegyezik az 50 euróséval, ami megkönnyíti gépi kezelésüket, feldolgozásukat. A pénztárcákban is jobban elférnek, így kevésbé lesznek kitéve a kopásnak. Az 50 eurós és a 20 eurós után a 100 eurós a harmadik leggyakrabban használt bankjegy. A 100 és a 200 eurós iránti kereslet folyamatosan nő, az előbbinél évi 7,6 százalékos, az utóbbinál 8,6 százalékos ütemben.

Az első sorozat 100 és 200 eurós bankjegyei a többi címlethez hasonlóan továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak. Párhuzamosan lesznek forgalomban az új bankjegyekkel, és fokozatosan lesznek bevonva. A közös európai fizetőeszköz második sorozata a kontinens névadójáról, a görög mitológiában szereplő Európéról kapta nevét, és a 2002-ben forgalomba hozott első euró bankjegycsalád folyamatos leváltására szolgál. Az új euróbankjegyek még az első sorozatnál is tartósabbak, így ritkábban kell őket cserélni. Az Európé-sorozat első négy címlete – 5 euró, 10 euró, 20 euró és 50 euró – rendre 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2017-ben került készpénzforgalomba.

Az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy az 500 eurós bankjegy kibocsátását leállítja, de az első sorozatból való 500 eurós bankjegy továbbra is törvényes fizetőeszköz marad.

Az üzem dolgozói közül 44-en, a város lakói közül pedig 45-en igényeltek valamilyen szintű ellátást vasárnap reggelig. 16 embert kórházban kezelnek, egyikük állapota súlyos. A dzerzsinszki önkormányzat az Interfax hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a robbanás okozta lökéshullámok következtében 309 lakóépület 900 ablaka, valamint óvodák és iskolák további csaknem 260 ablaka tört be. A helyreállítás szombat este megkezdődött, a károk felmérése még folyik.

A robbanóanyagok és -elegyek gyártásával az ötvenes évek óta foglalkozó Krisztall területén szombaton – sajtóértesülések szerint a biztonsági előírások megsértése miatt – több robbanás történt, amelyek következtében a létesítmény öt épülete összedőlt. Az igazgatót egy nappal korábban, pénteken bocsátották el, éppen a biztonsági szabályozás megsértése miatt. Őt tették felelőssé egy korábbi, áprilisban bekövetkezett robbanás miatt is, amelyben szintén megsemmisült egy téglaépület, de senkinek sem esett baja.

A körülbelül 250 ezer lakosú Dzerzsinszk Oroszország középső részén, a Nyizsegorodi területen fekszik a Volga partján, Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre. Dzerzsinszk az orosz vegyianyag-gyártás egyik nagy központja, háromtucatnyi iparvállalat működik a városban.

Csajka nehezményezte, hogy a főügyészi hivatal sürgetése ellenére sem történik semmi az ügyben, sőt nincs olyan hivatalnok sem az államapparátusban, aki felelős lenne a program végrehajtásáért. Mint mondta, a közlekedési minisztérium nem dolgozta ki a légi járművek, a gyártók és a személyzet képesítésének tanúsítására vonatkozó jogi szabályozást, nem rögzítette a repülőgépek karbantartására és szavatosságára, valamint a légiforgalmi szakemberek képzését szolgáló szakmai típusprogramokra vonatkozó normatívákat.

Mint mondta, 2017 óta ügyészségi ellenőrzések következtében 550 pilótát tiltottak el a repüléstől, 160 repülési tanúsítványt vontak vissza, két légiforgalmi tanközpontot zártak be, és súlyos képzés- és képzettségbeli hiányosságokat állapítottak meg az ágazatban. Több mint 400 polgári repülőgépen hajtottak végre típuskonstrukció-módosítást az ehhez szükséges kutatási és tanúsítási munkálatok elvégzése nélkül.

A főügyész azt hangoztatta, hogy az Aeroflot légitársaság Szuhoj Superjet 100 típusú gépének május 5-i katasztrófája az orosz repülési ágazat komoly problémáinak következménye volt. A repülő, amely kényszerleszállást hajtott végre Moszkvában, a földet érést követően kigyulladt, és ennek következtében 41 ember életét vesztette. A tragédia okainak hivatalos vizsgálata még nem zárult le; az orosz sajtóba kiszivárgott értesülések szerint a pilóták hibák sorozatát követték el, miután röviddel a felszállást követően villám csapott a gépbe, és több műszaki berendezés felmondta a szolgálatot.

A vádlott 35 éven át élt élettársi kapcsolatban az 57 éves sértettel, aki azonban a vádlott agresszív magatartása miatt 2014-ben megszakította kapcsolatukat és elköltözött. A férfi nem fogadta el a szakítást, ezért több alkalommal megfenyegette a sértettet azzal, hogy amennyiben nem tér vissza hozzá, akkor megveri, agyonüti, majd öngyilkosságot követ el. A fenyegetések komoly félelmet keltettek a sértettben, mégis kitartott a döntése mellett.

A vádlott 2018. március 19-től ismét napi rendszerességgel kereste fel a sértettet és azzal fenyegette, hogy megöli őt, majd magát is, ha nem megy vissza hozzá. A vádlott egy alkalommal fenyegetően bekiabált a háza udvarán füvet nyíró sértettnek és közben megmutatta a kabátja alatt lévő kisbaltát.

Az írástudatlan vádlott 2018. április 19-én a sértett 25 éves menyével íratott egy levelet a sértettnek, melyben azzal fenyegette, hogy amennyiben nem tér vissza hozzá, gyászba borítja az egész családot. A sértett menye azért írta meg a levelet, mert a vádlott veréssel fenyegette és mivel korábban már megverte őt, illetve kaszával a kezében üldözte ki gyermekével együtt a házából, így megírta a vádlott által diktált fenyegető tartalmú levelet.

A sértettben komoly félelmet keltettek a mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozó vádlott rendszeres, fokozódó fenyegetései, ezért kérte a volt élettársa megbüntetését, joghatályos magánindítványt terjesztette elő.

A járási ügyészség a vádlottat volt élettárs sérelmére személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás bűntette és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége vádolta és az új büntetőeljárási törvény szerinti büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás keretében – figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, az ügy megítélése egyszerű, a szabadlábon lévő vádlott büntetlen előéletű – tárgyalás mellőzésével büntetővégzésben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után hangsúlyozta, gondoskodni kell arról, hogy az amerikai információk “ne a kínai kommunista pártnál kössenek ki”. Minden ország “szuverén döntése”, hogy együttműködik-e a Huaweijel, de mindenkinek meg kell fontolnia, hogy Washington megítélése szerint ez kezelhetetlen kockázatokhoz vezetne – mondta Pompeo, hozzátéve, hogy Kína fenyegeti az Egyesült Államok, Európa és valamennyi nyugati demokrácia biztonságát.

Az amerikai diplomácia tavaly áprilisban kinevezett vezetője először járt a német fővárosban. A bemutatkozó látogatást május elejére tervezték, de Pompeo szinte az utolsó pillanatban, a vizit napján lemondta, az Irán körüli feszültségekre hivatkozva. Az amerikai külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott Angela Merkel kancellárral is. A találkozó előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Németország “fontos szövetséges és partner” az Egyesült Államok számára.

A kancellár azt mondta, hogy az Egyesült Államok Németország legfontosabb Európán kívüli partnere, és az is marad. Hozzátette, hogy egy sor kérdést meg kell tárgyalniuk, legfőképpen az iráni, az afganisztáni, a szíriai és a líbiai helyzetet, valamint az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos német-amerikai együttműködést.

Rövid sajtónyilatkozatukban Pompeo és Merkel sem tért ki a részletekre. A német külügyminiszterrel tartott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón viszont mindkét fél kifejtette álláspontját, amelyek szavaik alapján nem változtak az utóbbi hónapokhoz képest, az amerikai és a német kormány viszonya így továbbra is hűvös, és számos ügyben a nézeteltérések a jellemzőek.

Így például a Huaweijel kapcsolatban Maas világossá tette, hogy a berlini vezetés nem kívánja eleve kizárni a kínai vállalkozást az 5G-hálózatok kiépítéséből. Mint mondta, a német kormány magas szintű biztonsági követelményeket határozott meg, és nem vehetnek részt a fejlesztésekben olyan cégek, amelyek nem tudják teljesíteni ezeket.

Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: a német és az amerikai kormány egyetért abban, hogy Teherán nem szerezhet atomfegyvert, de a német álláspont szerint ezt leginkább a perzsa állam atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodás révén lehet biztosítani, amelyből az Egyesült Államok kilépett.

Közleményük szerint a fővárosban a Margit híd magasságában elsüllyedt termes személyhajó kiemelésével kapcsolatos feladatok irányításával Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatóját, Hajdu János vezérőrnagyot bízta meg.

A TEK a munkálatok koordinálására a Margitszigeten kihelyezett vezetési pontot állított fel. A TEK – mintegy hatvan mérnök, hídépítő és vízügyi szakértő, magyarországi és külföldi búvárok bevonásával – továbbra is keresi azt a biztonságos megoldást, amellyel első ütemben vagy a hajótestet, vagy a nagy valószínűséggel a hajótestbe szorult embereket a felszínre lehet emelni.

A szakemberek álláspontja szerint egyedi megoldást kell találni a kitűzött célok valamelyikének eléréséhez, a magas, továbbra is emelkedő vízállás, a folyó nagyon erős sodrása és a vízbeli “nulla látástávolság” nem teszi lehetővé egyetlen hagyományos eljárás alkalmazását sem.

A lehetőségeket elvi modellkísérletekkel és gyakorlati tesztmerülésekkel is vizsgálják – olvasható a BM közleményében.

A szerda este történt hajóbalesetben legkevesebb heten meghaltak, 21 ember eltűnt. A baleset nem sokkal 9 óra után történt a Margit hídnál; a Viking szállodahajóval ütközött össze a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, és másodpercek alatt elmerült. Hét embert a környező hajókon utazók mentettek ki, hét embernek pedig már csak a holttestét találták meg, mindannyian dél-koreai állampolgárok voltak.

Bakondi György azt mondta: a következő három hónapban jelentősebb rendőri erőkre van szükség az ország belsejében a Maccabi Európa Játékok, a Forma 1-es Magyar Nagydíj valamint a balatoni főidény miatt is. Ilyenkor a rendőri erők jelenléte a közbiztonság fenntartásában kiemelt jelentőségű – tette hozzá.

A migrációs helyzetről szólva Bakondi azt mondta: a balkáni útvonalon növekedés tapasztalható. Ez jelentkezik a magyar határnál is, ahol mintegy 4700 elfogás és visszakísérés történt az év első öt hónapjában. Hozzátette: a korábbi időszak heti száz fős átlaga májusban megduplázódott és nagyobb csoportok is kísérleteznek az átjutással a magyar határon.

Emellett a horvát-bosnyák határ térségében kialakult kritikus helyzet miatt kellő figyelemmel kell kísérni az onnan a magyar határ felé próbálkozók mozgását is. Készenlétben kell állni, hogy akár a horvát határszakaszt is megerősítsük – hívta fel a figyelmet Bakondi.

Tajvan kérdése Kína szuverenitásának és területi egységének problémáit veti fel, márpedig Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: abban az esetben, ha bárki el merészeli szakítani Tajvant Kínától, a kínai hadseregnek nincs más választása, mint hogy minden áron megvédje a nemzet egységét.

Vej arra figyelmeztetett: kudarcra van ítélve minden, Kína felszabdalására vonatkozó kísérlet, ezért bármiféle külföldi beavatkozás a Tajvan kérdésbe ugyanígy nem járhat sikerrel. “Rendkívül veszélyes lenne alábecsülni a kínai hadsereg elszántságát” – mondta.

A nemzetvédelmi miniszter Szingapúrban a Shangri-La dialógusnak nevezett ázsiai biztonsági csúcson vett részt, amelyet 2002 óta minden évben megrendeznek a brit Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (International Institute for Strategic Studies) valamint a szingapúri kormány közös szervezésében.

Az idei, három napig tartó eseményre mintegy 40 országból érkeztek védelmi miniszterek, törvényhozók és szakértők, hogy megvitassák az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseit.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az “egy Kína elv” alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, hogy T. M.-et nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondták ki bűnösnek.

A törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott 2016. május 27-én italozás után, kezében vascsővel bemászott egy szamossályi udvarba, majd a házba betörve pénz után kutatott. Az ott lakó 61 éves nő tetten érte a férfit, aki a csővel nagy erővel fejen ütötte, majd a földre eső nőt még legalább nyolc-kilencszer bántalmazta.

A sértett a helyszínen meghalt, a vádlott az asszony zsebeiből kivett ezerkétszáz forinttal és egy elektromos szivattyúval hagyta el a helyszínt. A férfi néhány órával később egy 69 éves férfi házába is bement, aki szintén rajtakapta és dulakodni kezdtek. A vádlott kalapáccsal többször fejbe ütötte a sértettet, majd elmenekült a helyszínről. Az idős férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett – írta a szóvivő.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, egy 59 és egy 44 éves férfi színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot biztosító, részben egymásra épülő és együttműködő bűnszervezeteket irányított és működtetett a szolgáltatásaikat igénybe vevő gazdasági társaságok adófizetési kötelezettségének csökkentéséért, illetve elkerüléséért.

A bűnszervezethez köthető gazdasági társaságokkal jellemzően vagyonvédelemmel foglalkozó fővállalkozók képviseletében eljárt emberek kötöttek színlelt szerződéseket, így a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek látszólag nem az általuk képviselt társaságnál keletkeztek, és a számlázási láncolatban alattuk elhelyezkedő társaságoktól befogadott valótlan tartalmú számlákkal az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket is csökkenteni tudták.

A jogalkotó a többszöri alvállalkozás kizárásával, majd a fordított adóztatás bevezetésével folyamatosan “fehérítette” az őrzés-védelmi szektort, azonban az irányító vádlottak a munkaerő-kölcsönzési rendszer beépítésével és kettős foglalkoztatással igyekeztek a költségvetést károsító cselekményt a megváltozott feltételekhez igazítani – ismertette a közlemény, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akció keretében elfogták a bűnszervezet irányítóit és tagjait.

A Fővárosi Főügyészség a láncolatban érintett 66 ember többsége ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratban 22 úgynevezett stróman ügyvezetőt közokirat-hamisítással vádolnak.

Az évenkénti Han Kuang fedőnevű hadgyakorlatot 35. alkalommal tartották. A hadsereg légi, vízi és szárazföldi egységei, összesen mintegy 3000 katona vesz részt, legmodernebb haditechnikai eszközöket vetnek be, köztük CM-34-es páncélozott járművek legújabb modelljeit is. A tajvani fejlesztésű CM-34-esek tesztelése tavaly ősszel fejeződött be, az elkövetkező években összesen 284 darab hadrendbe állítását tervezik.

A tajvani hadügyminisztérium közleménye szerint a gyakorlat célja a tajvani hadsereg asszimetrikus hadviselési képességeinek felmérése volt, ugyanis az egyre növekvő katonai fenyegetés miatt a sziget hadereje arra összpontosít, hogy meg tudja védeni magát egy kínai invázióval szemben.

A CNA jelentésében rámutat: az elmúlt évtizedekben a tajvani hadsereg elsősorban az ellenséges partraszállás visszaverésére helyezte a hangsúlyt, de az utóbbi időben a part menti területek nagyobb sávjára bővítették ki a felkészülést egy kínai támadás esetére, figyelembe véve a kínai hadseregben zajló fejlesztéseket.

A Han Kuang gyakorlat két részből áll: számítógépes szimulációval, majd ötnapos éleslövészettel javítják a haderő védelmi képességeit.

Peking álláspontja szerint az egy Kína elve alapján az 1949-től saját politikai vezetéssel rendelkező Tajvan a szárazföldi Kínához tartozó terület. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát, Peking pedig politikai eszközök kijátszása mellett gyakran tart a sziget körül katonai gyakorlatokat nyomásgyakorlásként.

Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy a parlament alsóháza elé terjesztett törvénytervezet, amelyről első olvasatban június 18-án szavaznak majd a plenáris ülésen, feljogosítaná az elnököt a megállapodás érvényességének helyreállítására arra az esetre, ha megváltozna a helyzet. Beszédében nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy a szerződésből való amerikai kilépés súlyos következménnyel jár majd az európai országok számára.

“Az Egyesült Államok (az INF-szerződés felmondása felé tett) lépéseit ésszerűtlennek tartjuk, mi több, azok újabb fegyverkezési verseny és új kihívások küszöbére sodorják a világot” – hangoztatta.

Vlagyimir Samanov, az alsóház védelmi bizottságának elnöke újságírókkal közölte: Oroszország nem tervezi, hogy a szerződés felfüggesztése nyomán azonnal közepes hatótávolságú nukleáris eszközök gyártásába fogjon. Mint mondta, idő kell ahhoz, hogy Moszkva felmérje hány ilyen rakétára van szüksége, és hogy azokat kire irányítsa.

Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az INF-szerződés hatályának meghosszabbításáról. Rámutatott, hogy a Földön felhalmozott nukleáris eszközökkel legalább hatszor meg lehetne semmisíteni az emberi civilizációt.

Putyin egyébként szerdán Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki az INF-szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép belőle, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A közlemény szerint a nemzetközi körözést már május 22-én kezdeményezték. A gyanúsított az igazságügyi miniszter, valamint néhány más, a dizájnerdrog-kereskedelmet akadályozó személy életére tört – számolt be a szóvivő. Az ügyről nem közölt további részleteket, hivatkozva a folyamatban lévő nyomozásra.

A Rzeczpospolita címoldalán közölt cikk szerint a körözött 28 éves dizájnerdrog-kereskedő, Jan S., 100 ezer zlotyt (7,6 millió forint) ígért Ziobro meggyilkolásáért. A lap értesülései szerint a Jan S. által vezetett, a lengyel nyomozók által 2018 júniusában felszámolt bűnözőcsoport egyik elfogott tagja vallomást tett arról, hogy Jan S. őt bízta meg a gyilkosság elkövetésével.

Amikor a bűnbanda tagjait Lengyelországban letartóztatták, Jan S. Hollandiában járt. Ott dizájnerdrog-kereskedés miatt 2018-ban őrizetbe vették, de később szabadon engedték, és nyoma veszett – írta a Rzeczpospolita. A lap a bérgyilkos vallomásaira hivatkozva hozzátette: Jan S. azért akarta megsemmisíteni Ziobrót, mert a miniszter annak idején olyan – azóta életbe lépett – törvénymódosításokat jelentett be, melyek a dizájnerdrog-kereskedelem elleni határozottabb fellépést vonnak maguk után.

A NAV a közleményében azt írta: a sofőr – elmondása és a fuvarlevél szerint – 2640 pár papucsot szállított Belgiumba, a NAV munkatársai a jármű szállítmányának átvizsgálásakor azonban a raktérben különféle márkájú parfümöket találtak.

A tételes vizsgálatok és az előzetes szaktanácsadói vélemény alapján kiderült, hogy mind a 2640 parfüm hamisítvány. A pénzügyőrök a mintegy 45 millió forint értékű hamis parfümöt lefoglalták és az iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt eljárást kezdeményeztek.

Mint írták, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárást a NAV bűnügyi igazgatóságának több dolgozója ellen. Több embert előállítottak és gyanúsítottként hallgattak ki – tették hozzá.

Korábban az Index írt arról, hogy ügyészségi nyomozók vitték el kedd délelőtt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Huszti úti épületéből a felderítő osztály volt vezetőjét. Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője azt közölte, hogy “a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást folytat”.

Azt írták: a 26 éves férfi 2017 nyarán egy biztonsági szolgálat tagjaként két rendbontó társaság szétválasztásában vett részt, ennek során egy már földre vitt, a rendőrök kiérkezéséig visszatartott vendéget hirtelen indulattól vezérelve fejbe rúgott, amitől a sértett könnyű sérülést szenvedett. A férfi ellen eljárás indult, az ügyészség elhalasztotta a vádemelést vele szemben, ennek ellenére 2018-ban egy szintén helyi szórakozóhely biztonsági őreként újabb vendéget bántalmazott.

Az őrt az dühítette fel, hogy a tánctéren szórakozó sértett a könyökével próbált helyet csinálni magának, mert korábban meglökték. Odalépett a vendéghez és először hátulról ököllel a fejét, majd szemből háromszor az arcát ütötte meg. A veréstől a sértett orra vérezni kezdett és eltörött az állkapcsa.

A Siófoki Járási Ügyészség súlyos testi sértés, könnyű testi sértés és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság miatt emelt vádat a biztonsági őrrel szemben, s felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak.