Biztonságpiac

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a fokozott ellenőrzést szerda reggel 7 óra és csütörtök reggel 7 óra között tartották.

A rendőrség – az együttműködő szervezetekkel közösen – egy nap alatt 825 alkalommal vonatokat, 603 esetben állomásokat ellenőrzött. A hatóságok 5573 embert igazoltattak, 9-cel szemben alkalmaztak személyi szabadságot korlátozó intézkedést, 17 embert fogtak el: tizenkettőt körözés, hármat jogellenes tartózkodás, kettőt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt. Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt három ember ellen intézkedtek.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Hálózata) akciójának célja a személyszállító vonatokon az utasok sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése és az ellenük való hatékony fellépés volt. A vasúti pályaudvarok, állomások és környezetük ellenőrzésekor kiemelt figyelmet fordítottak az elhagyott csomagokra is.

Hangsúlyozta, a magyar rendőrök sokszorosan bizonyították rátermettségüket: jöhetett árvíz, vörösiszap- vagy migránsáradat, a rendőrség mindig állta a sarat.

“Olyan rendőreink vannak, akik a legnehezebb időkben ha kell, a határra is kimennek, hogy megvédjék a magyar családokat” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor szerint ha a rendőrök elkötelezetten végzik szolgálatukat, akkor Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa lesz. A miniszterelnök kiemelte, elhivatott, a hazájuk és a magyar emberek iránt elkötelezett pályakezdő tiszteket lát maga előtt. Majd köszönetet mondott a végzett hallgatók szüleinek, hogy elültették, megerősítették gyermekeikben a haza és a rend szeretetét, és ösztönözték, támogatták őket, hogy a rendőri pályára léphessenek.

Szavai szerint a most avatott tisztek azokhoz a magyarokhoz tartoznak mától, akik csatlakoztak Hunyadi, Rákóczi, Kossuth és az 56-os forradalom zászlajához, akik azt akarták, hogy Magyarországon szabadság, biztonság, rend és élhető jövő legyen, és akik ezért az életüket is hajlandók voltak kockáztatni, sőt ha úgy hozta a sors, feláldozni is. “Önök hazánk hosszú történelmének legjobbjaihoz csatlakoztak ma” – hangoztatta.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, voltak idők, amikor a rendőrök az elnyomás eszközei voltak, az emberek pedig nem tudhatták, hogy a rend védelmezőivel vagy a szabadság ellenségeivel állnak-e szemben. “Hosszú évekbe telt, amíg mindenki megértette és elhitte, hogy egyenruhásaink (…) valóban bennünket szolgálnak és védenek” – mondta a kormányfő, majd azt kérte a rendőröktől, vigyázzanak a visszaszerzett közbizalomra.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország ma már komoly és tekintélyes állam, a rendőröknek pedig az a feladatuk, hogy a törvényeknek érvényt szerezzenek azokkal szemben is, akik itt születtek és azokkal szemben is, akik az országba belépnek. “Az önök munkája nélkül a törvény csak halott betű” – fogalmazott.

Végül azt mondta az esküt tetteknek, hogy minden mást megelőz az a parancs, amely úgy szól, “csak a becsület”: a becsület bátorságot, hűséget és tiszteletet jelent. Ezért azt kívánta nekik, hogy munkájuk során ne remegjen meg a szívük, legyenek hűségesek esküjükhöz, tiszteljék bajtársaikat, elöljáróikat és mindenekelőtt hazájukat.

Az NKE Rendészettudományi Karának 168 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt. Az ünnepségen kiosztott tájékoztató szerint a karról idén 112 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

Akik most esküt tettek, július 1-jén kezdik meg szolgálatukat.

“Szlovákia tisztában van azzal, hogy mit vállalt önkéntesen” – mondta Caputová, fontosnak nevezve, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket átlátható módon költsék el. Az ország 2014-ben nagyjából a GDP-je egy százalékát fordította védelmi kiadásokra, idén ez már 1,74 százalékra nőtt. Az észak-atlanti szervezet friss adatai szerint a katonai költségvetésnek legnagyobb hányadát Luxemburg után Szlovákia fordítja felszerelésekre és technológiákra a tagállamok közül.

Az államfő többek között Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is találkozott kedden Brüsszelben. Ezt követő sajtóértekezletén Caputová kijelentette, hogy bizonyos szempontokból Brüsszelben “problémásnak” láthatják a visegrádi országok térségét, ezért el kell oszlatni a közös értékek megsértésével kapcsolatos aggályok mindegyikét.

Hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, nem gondolja, hogy a régiónak hasznára válna az Európai Unió kelet-nyugati felosztása. Emellett országát a “stabilitás bástyájának” nevezte a térségben, és leszögezte, hogy Szlovákia jövője egy “erős és egységes EU-ban” van. Caputovát két héttel ezelőtt iktatták be hivatalába, miután megnyerte a márciusi elnökválasztást.

A bosnyák állampolgárt a szövetségi bűnügyi hivatal egy különleges bevetési egységének közreműködésével fogták el még június 20-án. A 39 éves férfit európai elfogatóparanccsal körözték a belga hatóságok. A terrorista szervezet támogatásával gyanúsítják a 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletekkel kapcsolatban – áll a közleményben.

A gyanúsítottat a brüsszeli vizsgálóbíróság körözése alapján kiadatási őrizetbe helyezték. A német hatóságok is felfigyeltek rá, az úgynevezett háborús fegyverekre vonatkozó jogszabályok megsértésének gyanúja miatt két másik, szintén bosnyák állampolgár ellen indított nyomozásban került látókörükbe. Ezt az eljárást tovább folytatják.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclan koncertterembe, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. A Szíriában kitervelt támadássorozatot többségében Belgiumban élő francia állampolgárok hajtották végre, akiket az Iszlám Állam képzett ki Szíriában.

A tárcavezető a NATO tagállamainak kétnapos védelmi miniszteri találkozóján vett részt a belga fővárosban, amelyen tájékoztatása szerint teljes volt az összhang a résztvevők között abban, hogy az észak-atlanti szövetség további erősítésére van szükség, egyebek mellett a terrorizmus elleni harc terén is. Hangsúlyozta, hogy noha Magyarország biztonsági helyzete stabilnak nevezhető, az ország a keleti és a déli veszélyeztetettségi irány metszéspontján fekszik, így kiemelt prioritás számára például a Nyugat-Balkán stabilitása. Aláhúzta, azon tagállamokkal is szolidárisnak kell lenni, amelyek a másik irányú fenyegetettséget érzik meghatározóbbnak.

A NATO tagországai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén hét állam éri el, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország és Lettország.

Benkő elmondta, hogy Magyarország is fel fog zárkózni a kitűzött határidőig, ahogy azon vállalásainak is eleget tesz, hogy a kiadások húsz százalékát fejlesztésre fordítsa. “Egy erős Magyarország erős honvédséggel a NATO és a régió biztonságát is szolgálja” – fogalmazott. Rámutatott, hogy az ország növeli a békefenntartásban és a különböző más műveletekben részt vevő katonái számát, ugyanis fontos a gondokat a keletkezésük helyén kezelni.

Arról számolt be, hogy Magyarország és Horvátország megkezdi egy többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállítását, amely a térség biztonságát fogja szolgálni. Az innováció kapcsán beszélt arról is, hogy a honvédségnél létrehoztak egy központot a korszerűsítés koordinálása érdekében, valamint két héttel ezelőtt átadták a kiberműveleti kérdésekkel foglalkozó akadémiát, amely már meg is kezdte a működését.

“Felelőtlen gondolkodásra vall, ha egy ország nem a biztonságát helyezi előtérbe. Ha nincs biztonság, nincs miről beszélni” – mondta Benkő.

A honvédelmi miniszter újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az elrettentő intézkedések mellett további tárgyalásokra is szükség van Oroszországgal a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) ügyében.

Jelezték: a június 15-23 közötti időszakban legjellemzőbb károk a tetőszerkezet megrongálódása, beázás, jégverés, villámcsapás, előtetők megrongálódása, néhány esetben pedig árvizek voltak. A viharos időszak miatt sok kárbejelentést kaptak a biztosítók Jász-Nagykunból, Bács-Kiskunból, Csongrádból, Baranyából, Borsodból, Hevesből, Tolnából, Szabolcs-Szatmárból, Pest megyéből, illetve a településeket nézve Budapestről, Komlóról, Pécsről, Nyíregyházáról, Nagyvisnyóról, Bogácsról, Kecskemétről, Miskolcról, Szentesről és Zombáról.

A Mabisz közölte: az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsőséges időjárás nem kirívó, tavaly a június 1-15 között a biztosítókhoz 18 500 bejelentés érkezett, akkor a kárigények becsült összege megközelítette a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

A közleményben kitértek arra: az első nyári hónap viharai idén is sok esetben villámlással párosultak, amelyek jelentős károkat okoztak, a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. A villámkárokra fordított összegeket a társaságok a viharkároktól külön regisztrálják. A mezőgazdaságban a jégverések okozta károkat még most összegzik – tették hozzá.

Az átlagkifizetések az egyes biztosítóknál idén hatvanezer forint környékén alakultak – jelezte a szövetség.

Közölték: a biztosítók igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a jelentős számú károkat elszenvedő térségekbe máshonnan átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket. A Mabisz arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosítást, nem lett-e a lakás “alulbiztosított”, azaz a szerződéses összeg elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén.

Rámutattak: a biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek. A Századvég májusi kutatása szerint a lakásbiztosítás a legismertebb biztosítási fajta. A kérdőíves kutatás során nyolcszáz személyt kérdeztek meg, a válaszadók több mint nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját maga, illetve a vele egy háztartásban élő személyek rendelkeznek ilyen biztosítással – közölte a Mabisz.

Az elnök azt hangoztatta: háború esetén az Egyesült Államok erőfölényben lenne, de a konfliktusban szárazföldi erők nem vennének részt.

“Nekünk nagyon erősek a pozícióink” – fogalmazott Trump a Fox Business csatornán, utalva az Egyesült Államok katonai erejére. Ám kétszer is elutasította szárazföldi erők bevetését. Arra a kérdésre, hogy vajon készülőben van-e egy háború, az Egyesült Államok elnöke ismételten hangsúlyozta, hogy reményei szerint nem lesz háború.

Az interjúban kitért Németországra és Kínára is. Németországot bírálta és “erőtlen” partnernek nevezte. Arról beszélt, hogy Berlin szerinte hasznot húz az Egyesült Államokból. Mint fogalmazott: Berlin “dollármilliárdokat utal Moszkvának az energiavásárlásokért, és közben ennek ellenére elvárják tőlünk, hogy mi gondoskodjunk a védelméről”.

Kínáról szólva úgy vélekedett, hogy Peking azért akar kereskedelmi megállapodást kötni Washingtonnal, mert a kínai gazdaság “összeomlóban van. Leszögezte viszont, hogy “abszolút lehetséges”, hogy a G20-as országcsoport oszakai csúcstalálkozóján úgy áll fel a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélései után, hogy megállapodtak és ennek következtében nem kerül sor a beígért további amerikai vámtarifa-emelésekre. “A kínaiak megegyezést akarnak, jobban akarják, mint én” – állította. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter egyébként szerdán a CNBC televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy kilencven százalékban készen áll az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint egy csaknem 22 évig tartó eljárás fejeződött be. A 2017-ben újraindított nyomozás során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre Magyarországon és Németországban, számos szakértői véleményt szerzett be, 75 embert hallgatott ki tanúként.

Az NNI csütörtökön megküldte a Fővárosi Főügyészségnek a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés felbujtóira vonatkozó nyomozás iratait.

A Budapesten, a II. kerületi Margit utca 4. szám előtt gépkocsijával forgalmi okok miatt várakozó Fenyő Jánost 1998. február 11-én 17 óra 50 perc körül géppisztolyból leadott több lövéssel megölték. Az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás 2010-ben vett fordulatot, amikor sikerült az elkövető által hátrahagyott ruházatból nyert DNS alapján Jozef Rohác szlovák állampolgárt azonosítani, majd a Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogni. A férfit a Fenyő-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A Fenyő-gyilkosság háttere – így a felbujtó személye – akkor még ismeretlen maradt. A nyomozás 2017-ben új bizonyítékok alapján vett újabb irányt. Az eljárás során a nyomozók azonosították a bűncselekmény többi elkövetőjét – közölték.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2018 áprilisában tette közzé, hogy 2017. október 31. óta ismét nyomoznak a Fenyő ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később azt közölték, hogy az ügyben Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót az NNI munkatársai Budapesten elfogták, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az NNI az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portikot is emberölésre felbujtással gyanúsította.

Gyárfás – aki ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanúja miatt folyt nyomozás – tagadta a terhére rótt bűncselekményt.

A négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő János médiavállalkozó sérelmére elkövetett gyilkosság ügyében Rohácot tettesként életfogytiglanra ítélték, azzal, hogy leghamarabb harminc év múlva vizsgálható a 62 éves férfi feltételes szabadlábra bocsátásának lehetősége. Az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként súlyos büntetést kapott Portik, az 51 éves férfinek még legalább tíz év van hátra jogerős szabadságvesztéséből.

A “nagy és elsöprő erő” az elnök szerint azt jelentené, hogy “egyes területek teljesen elpusztulnának”. Az Egyesült Államok elnöke kedden három Twitter-bejegyzésben is foglalkozott Iránnal, miután Teheránban élesen bírálták az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei ajatollah és munkatársai ellen hétfőn hozott amerikai szankciókat.

A Teherán által közzétett nyilatkozatról úgy vélte, hogy “nagyon tudatlan és sértő”, amely szerinte “csak azt mutatja, hogy (az irániak) nincsenek tisztában a valósággal”.

Egy másik mikroblog-bejegyzésben azt állította, hogy az iráni nép szenved, ráadásul ok nélkül, mert “a vezetőik minden pénzt terrorizmusra költenek”. Majd egy újabb bejegyzésében közölte, hogy “az iráni vezetés nem ismeri a ‘kedves’ vagy az ‘együttérző’ szavak jelentését, csakis “az erőt és a hatalmat” érti.

Iráni tisztségviselők kedden bírálták az Ali Khameneit és munkatársait érintő szankciókat, maga Khamenei pedig úgy fogalmazott, hogy “a Fehér Ház mentálisan retardált lett”. Haszán Róháni iráni elnök az ország televíziójában közvetített üzenetében azt mondta: e szankciók “felháborítóak és idióták”, és azt mutatják, hogy a Trump-kormányzat “bizonyos kudarcot vallott” Irán elszigetelését illetően. Az amerikai elnök minden bizonnyal Róháni megjegyzését nevezte “tudatlannak” és “sértőnek”.

John Sanders kedden jelentette be munkatársainak, hogy előző nap nyújtotta be lemondását, amely július 5-én lép érvénybe. Döntését nem indokolta, munkatársainak csupán azt írta: “rátok bízom annak megítélését, hogy sikeres munkát végeztem-e”. Sanders – aki régóta dolgozott az ügynökségnél – április óta irányította ügyvezetőként a szervezetet, Donald Trump ugyanis akkor az addigi vezetőt, Kevin McAleenant – szintén ügyvezetőként – a belbiztonsági minisztérium élére jelölte. Sanders régóta dolgozott a szervezetnél.

Elemzők szerint a lemondás oka a szervezetet érintő éles bírálatokban és a kormányzaton belül az illegális bevándorlást érintő intézkedések gyakori változásában keresendő. Az elmúlt napokban különösen felerősödtek a bírálatok – még a Trumpot támogató Fox televízióban is – azt illetően, ahogyan az Egyesült Államokba érkező menekültekkel, elsősorban is a gyermekekkel bánnak az ország déli határain felállított gyűjtőközpontokban.

Az NBC televízió kedden számolt be arról, hogy a kormányzat hétfőn több mint háromszáz gyermeket vitt el a texasi Clint városkában felállított gyűjtőhelyről, ahol egészségtelen és veszélyes körülmények között őrizték őket.

A Groupama Biztosítóhoz a múlt hétvége óta tartó viharok miatt eddig több mint 2600 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett, melyeknek kárértéke megközelíti a 300 millió forintot. A biztosítóhoz a legtöbb káresetet – 122-t – a heves megyei Novajról jelentettek.

Kiemelkedően nagy károkat okoztak a felhőszakadások, a bejelentett károk harmada emiatt érkezik, a biztosítónál csak a felhőszakadások által okozott károk értéke várhatóan meghaladja a százmillió forintot. Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett Heves, Jász-Nagykun-Szolnok illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is nőtt a kárbejelentések száma.

A biztosítótársaság szakemberei folyamatosan végzik a károk felmérését, a Groupama a bejelentett esetekben gyorsított ütemben, gyakran már a helyszíni szemle napján, vagy az azt követő napon fizet, nagyobb károknál pedig szükség esetén kárelőleget ad a társaság. A biztosító a kárbejelentéseket online a www.groupamadirekt.hu “Írjon nekünk!” menüponton keresztül, telefonon, a TeleCenter a 06 1 467 3500 telefonszámán, faxon, valamint az ügyfélszolgálati irodákban személyesen is megtehetők.

Az Aegon Biztosító hétfő estig több mint 72 millió forint értékű kárt fizetett ki ügyfeleinek, a biztosítottak a legtöbb káreseményt Kelet-Magyarországról jelezték. Eddig 4200 kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, mintegy hatezerre számítanak az elmúlt hét időjárása miatt. A cégnél további, mintegy 26 millió forintnyi kárigényt a napokban rendeznek majd.

A károk átlagos mértéke elmarad a tavaly őszi viharos szezonban tapasztalttól, ötvenezer forint körül alakul. A legtöbb kárbejelentés, 1082 a vihar miatt érkezett, 647 káreseményt a jégverés okozott, 784 villámcsapás miatt keletkezett, míg 869 eset a felhőszakadás okozta. Szabolcs-Szatmár Bereg megyéből 696, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 443, Baranyából pedig 326 kárigényt regisztráltak.

A hétvégén főleg a Dunántúlon voltak jelentős viharok. A pincéket, garázsokat elöntő, nagy mennyiségű esővel és erős, fákat kicsavaró széllel lecsapó, az Adria felől érkező zivatarlánc miatt a tűzoltóknak 210 helyszínen kellett beavatkozniuk, a legtöbb riasztást Fejér, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megyében kapták.

A 657 oldalas vádirat szerint a Gezi parki tüntetéssorozat lázadási kísérlet volt, amelynek az előkészületeit már 2011-ben megkezdték. A fő vádpont értelmében az érintettek megkísérelték megdönteni a török kormány hatalmát, ami miatt az ügyészség súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket kért rájuk. Az egyik kiemelt vádlottra, Osman Kavalára egyéb bűncselekményekre is hivatkozva ezen felül még 612 évtől 3158 évig terjedő szabadságvesztést rónának ki.

A másfél éve fogva tartott Kavala korábban az Anadolu Kültür nevű, isztambuli székhelyű kulturális intézet igazgatótanácsának elnöke volt, török és külföldi értelmiségi körökben ismert, jó hírnévnek örvendő üzletember, mecénás, emberbarát. Tizenöt vádlott-társa ugyancsak jogvédő aktivista.

Kavala a tárgyaláson felszólalva elmondta: élete egyetlen időszakában sem propagálta a kormányváltást más módszerrel, mint a szabad választások. Kifejtette: civil szervezetekkel harcolt azért, hogy Törökország az európai demokrácia része legyen, és felszámolja az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat. Az Anadolu Kültür minden elszámolása átlátható – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szerinte az ügyész már a kihallgatása előtt eldöntötte, hogy bűnös.

Kavala nyomatékosította: semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy felkelést szervezett volna, miként arra sem, hogy vádlott-társai a tőle kapott utasítások alapján jártak volna el. Rámutatott: a vádirat arra sem tér ki, hogy mely szervezet nevében végezte volna az előkészületeket. Szabadlábra helyezését, illetve felmentését kérve leszögezte: “semmiben nem különbözöm azoktól a százezrektől, akik részt vettek a Gezi parki eseményekben”.

A per vádlottjai közül ketten ülnek előzetes letartóztatásban, heten lehetnek szabadlábon, hatan szökésben vannak.

A tárgyalást svájci, svéd, német, kanadai, holland, amerikai, francia, brit és olasz diplomaták, valamint ellenzéki politikusok is figyelemmel kísérik.

A Taksim téri tüntetések 2013 májusában a szomszédos Gezi park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a természetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a parkban tüntető tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat kegyetlenül elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával kitörölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt – magaviseletétől függően – legkorábban harminc év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.

A bűncselekményre nagybátya vette rá, őt a törvényszék felbujtóként elkövetett rablásért nyolc év fegyházra ítélte. Többszörös visszaesőként esetében is kizárták a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét.

A bíró felidézte, hogy a cselekmény elkövetésekor 19 éves férfi 2017 tavaszán szabadult a börtönből; jövedelemmel, munkahellyel nem rendelkezett, a sértett tatabányai lakásával szemben lévő garázsban húzta meg magát. Rendszeresen bejárt az egyedül élő, 87 éves asszonyhoz, tőle cigarettát és kisebb összegeket kapott.

A tél közeledtével fűthető szállást akart találni, ezért szeretett volna nagybátyja családjánál lakni. Az idősebb férfi ezért pénzt kért és rávette, hogy a sértettől szerezze meg. A férfi ezután besurrant az asszony lakásába és a háttal ülő áldozatot sörösüveggel leütötte, majd bántalmazta. Pénztárcájából ötezer forintot vett ki, majd távozott. Az asszony még képes volt segítséget hívni, de két nap múlva a bántalmazás következtében meghalt.

A bíró súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a tettes az emberölést nyereségvágyból követte el. Az elkövetőben fel sem merült, hogy esetleg pénzt kérjen az áldozattól, a lakásba lépve azonnal megtámadta a védekezésre képtelen nőt.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. A férfi és ügyvédje enyhítésért, a minősítés és a tényállás megváltoztatásáért, nagybátyja felmentésért fellebbezett. A két tettesnek meg kell fizetnie az ötmillió forintot meghaladó bűnügyi költséget is.

Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 666 480-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami tíz százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös példátlan menekültáradat előtti szintnek.

Kiemelték: bár a beadványok száma meglehetősen stabilan alakult, voltak lényeges eltérések egyes országok között.

A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban nagyjából 13 százalékra esett vissza. Őket az afgánok és az irakiak hét-hét százalékkal követték, majd a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak. 2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt.

Jelentősen nőtt a venezuelai, a kolumbiai és más latin-amerikai, például hondurasi, nicaraguai és perui menedékkérők száma. A menedékkérelmet benyújtók csaknem egyötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, ilyen például Venezuela, Kolumbia, Albánia vagy Georgia.

Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 601 525 elsőfokú beadvány mintegy 39 százalékát bírálták el pozitívan, ez 7 százalékpontos visszaesést jelent. A legmagasabb átlagos elismerési arányt a jemeniek (89 százalék), a szíriaiak (88 százalék) és az eritreaiak (85 százalék), a legalacsonyabbat pedig a moldovaiak (1 százalék), az észak-macedónok (2 százalék) és a georgiaiak (5 százalék) körében jegyezték fel.

Az összes beadvány közel háromnegyedét Németországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban nyújtották be. A végső határozatra váró ügyek száma 2018 végén 896 ezer körül volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az idei év első öt hónapjában több mint 290 ezer kérelmet regisztráltak. Ez 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a szakemberek azonban úgy vélik, a megugrás még nem jelenti azt, hogy trendforduló következik hosszabb távon.

Mukics Dániel emlékeztetett: április 30-a óta 570 településen, összesen 251 ezer hektáron irtották a vérszívókat. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig. Hozzátette: országszerte rovarszakértők vizsgálják, hogy hol van a legtöbb a vérszívó, s a gyérítést azokra a településekre koncentrálják.

A tájékoztatás szerint a következő napokban újra irtanak a Szigetközben, Békés megyében, a fővárosban, a Csepel-szigeten, Komárom, Baja és Mohács térségében, valamint a Dunakanyarnál. Beavatkozások kezdődnek Baranya, Somogy és Zala megyében, illetve az Ipoly mentén. A kiemelt turisztikai régiók közül a Fertő és a Tisza-tó településein védekeznek a szúnyogok ellen.

Ugyanakkor a Tiszán, a kérészek rajzása által érintett területen csak akkor kezdődik meg a permetezés, amikor ez már nem veszélyezteti a védett rovarokat – közölte.

Arról is beszámolt, hogy a viharos, esős időjárás miatt több településen is elmaradt a múlt héten a permetezés. Ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Dunaújváros térségében és Kecskeméten pótló kezelések lesznek. Továbbá Szegeden a kiemelt szúnyogártalom miatt rendkívüli beavatkozásra lehet számítani a napokban.

Az, hogy melyik településen mikor permeteznek, nyomon követhető a katasztrófavédelem weboldalán – közölte Mukics.

A brüsszeli testület belső tudományos szolgálata közel 1400 terméket vizsgált meg 19 európai uniós tagállamban, de a forgalmazott élelmiszeripari áruk rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív. Az áruk mintegy 23 százalékának a csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalék esetén pedig a különböző összetételt feltüntették a csomagoláson.

Eltérő összetételről, de azonos csomagolásról az esetek kilenc százalékában, míg eltérő összetételről, de hasonló csomagolásról az esetek 22 százalékában volt szó, de ezen termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot, és a vizsgált áruk összetételének eltérései sem jelentenek feltétlenül különböző minőséget.

“Az európaiak egy része úgy érzi, hogy az általuk vásárolt márkás élelmiszeripari termékek eltérőek a máshol kaphatóktól, és talán a minőségük is rosszabb. Ezért a bizottság felkérte tudományos munkatársait, hogy végezzék el ennek tárgyilagos vizsgálatát. Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételt illetőleg, viszont aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű” – írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja.

Kollégája, Vera Jourová fogyasztópolitikáért felelős uniós leszögezte, hogy Európa egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.

“A kettős minőséget szankcionáló új szabályok megerősítik a fogyasztóvédelmi hatóságok hatáskörét, és biztosítják számukra azokat az eszközöket, amelyekkel véget vethetnek ennek a gyakorlatnak. Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak majd abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá” – emelte ki.

A bíróság bizonyítottnak találta az 58 éves vádlott bűnösségét abban, hogy a 1992 júliusa és szeptembere között a boszniai szerb csapatok tagjaként az észak-boszniai Prijedorban a bosnyák lakosságot nemzeti és vallási hovatartozása miatt üldözte és részt vett civilek meggyilkolásában. A bíróság azt is bizonyítottnak találta, hogy Pavic tehető felelőssé öt civil meggyilkolásáért. A meggyilkolt öttagú család maradványait 1998-ban találták meg.

Az elsőfokú ítélet ellen az elítélt fellebbezhet. Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és a harci cselekmények miatt több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A két nő 2019. június 10-én a férfi sértettről tudtán kívül intim helyzetben videó- és fényképfelvételeket készített. Ezután, 2019. június 13-án a férfitől ötmillió forintot követeltek, és a fizetés elmaradása esetére azzal fenyegették meg, hogy a kompromittáló felvételeket elküldik a családjának, illetve megosztják az interneten. A sértett a két nővel történt megállapodásának megfelelően a követelt összegből félmillió forintot elhelyezett Csabaszabadiban, egy buszmegálló melletti szeméttárolóban. A pénzért a két nőnek a bűntársai mentek, őket azonban az időközben értesített rendőrség a helyszínen elfogta.

A két nőt cselekménye zsarolás bűntette megállapítására alkalmas, amely bűncselekményt a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet.

A letartóztatás kezdeményezésére azért került sor, mert az eljárás jelenlegi korai szakaszában tartani lehet attól, hogy a két nő szabadlábra kerülésük esetén – a már elfogott bűntársakon túlmenő – még szökésben lévő további bűntársaikkal összebeszélnének, vagy a sértettet befolyásolnák, amivel a bizonyítást megnehezítenék.

A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója osztotta az ügyészség álláspontját, és a két nő letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A szakértők szerint a fővárosban, Pozsonyban legrosszabb a helyzet, ott évente 1580 korai haláleset írható a légszennyezettség számlájára. A további megyeszékhelyek közül például Kassán 990-en, Eperjesen 410-en, Besztercebányán 340-en, Zsolnán pedig 310-en halnak meg évente a kelleténél korábban.

A kutatás során a levegő szállópor-tartalmát és nitrogénoxid-koncentrációját vizsgálták – mutatott rá a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A korai halálesetekből a becslések szerint évente több mint tízmilliárd eurós kára keletkezik Szlovákiának, és ebbe még nem számították bele az orvosi kezelések költségét és a betegségek miatt kifizetett táppénzt.

Daniel Lesinsky, a CEPTA elnöke riasztónak tartja az adatokat. “Minden további halogatás nélkül megfelelő összeget kell elkülöníteni a levegő minőségének javítására, tisztázni kell az önkormányzatok ezzel kapcsolatos hatáskörét, és a zöld alternatívákhoz, valamint a közbeszerzéshez kell kötni az uniós pénzek felhasználását” – nyilatkozott újságíróknak Lesinsky. A szervezet további intézkedéseket sürget a közlekedés, a károsanyag-kibocsátás és a fűtés terén, továbbá a különféle kivételek visszavonását, valamint javasolja a környezetbarát ipari és energetikai technológiák kötelező bevezetését.

A CEPTA arra is emlékeztet, hogy Szlovákia Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt a legszennyezettebb levegőjű európai uniós tagállamok közé tartozik. “Évek óta a szállópor mennyisége jelenti nálunk a legnagyobb problémát, rendre meghaladja a határértéket. Az OECD adatai szerint a 2015-ös évben a légszennyezettség miatt bekövetkezett halálesetek száma 9,279 milliárd eurós nemzetgazdasági kárt okozott Szlovákiában, ami a GDP 6,5 százaléka” – áll a CEPTA jelentésében.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban orosz újságírók és parlamenti képviselők tapasztaltak agresszív magatartást. A szóvivő szerint ennyi példa bőven elegendő volt a potenciális veszély megértéséhez és a “kényszerűségből meghozott korlátozásoknak” a bevezetéséhez. Ezek között van a közvetlen légi járatok július 8-ától történő leállítása és a szervezett turistautak beszüntetése.

Az orosz állami tévétársaság munkatársait június 22-én radikálisok Tbilisziben bántalmazták, ami azt jelenti, hogy a fennálló veszély nem elméleti, hanem fizikai – mondta Peszkov. A szóvivő szerint a közvetlen légi járatokat akkor lehet majd újraindítani, ha alábbhagy “a ruszofób hisztéria”, amelyet “radikális elemek táplálnak”. A két ország között “nincs semmilyen politikai konfliktus” – tette hozzá.

Peszkov nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy várhatók-e újabb korlátozások Georgiával szemben, de úgy fogalmazott, hogy az eddigi intézkedések sem szankciónak, hanem megelőző lépéseknek, kényszerű korlátozásoknak tekintendők.

Az orosz fogyasztóvédelmi ügynökség, a Roszpotrebnadzor hétfőn közölte, hogy megszigorítja a Georgiából behozott alkoholtartalmú italok ellenőrzését. A hatóság közleménye szerint ezen termékek minősége fokozódó ütemben romlik. A grúz borexport kétharmadát az orosz piac veszi fel. A Roszpotrebnadzor azt közölte, hogy 2014 és 2018 között az orosz minőségi előírásoknak nem megfelelő georgiai szeszesital-mennyiség csaknem a háromszorosára nőtt, és meghaladta a 200 ezer litert.

Oroszország korábban minőségi kifogásokra hivatkozva 2006-ban állította le a georgiai borok és ásványvizek behozatalát, amit 2013 júniusában újított fel. Georgiai sajtóértesülés szerint az országba érkező látogatóknak idén 300 ezer üveg szaperavi típusú vörösbort adnak ajándékba a repülőtereken.

Peszkov szerint a georgiai borok ellenőrzésének megszigorítása nem áll összefüggésben a légi járatok felfüggesztésével.

Georgia az orosz küldöttség jogainak helyreállítása ellen szólalt fel hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tanácskozásán. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása miatt megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

A georgiai labdarúgó-bajnokság hétvégi fordulóján több csapat “Oroszország megszálló” feliratú mezben lépett pályára. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőn közölte, hogy az ügyben nem indít vizsgálatot, mert arra a Georgiai Labdarúgó-szövetség az illetékes. Tbilisziben június 20. óta tömegtüntetések zajlanak, amelyek formális kiváltó oka az, hogy – egyébként georgiai meghívásra – egy orosz parlamenti delegáció részt vett az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése (IAO) elnevezésű szervezet tanácskozásán.

Szalome Zurabisvili georgiai elnök Moszkvát hibáztatta a történtekért, Oroszországot pedig ellenségnek és megszállónak nevezte. Válaszul Vlagyimir Putyin elrendelte a közvetlen orosz járatok és a szervezett turistautak felfüggesztését, és a georgiai légitársaságokat is kitiltották az orosz repterekről. Georgiát tavaly mintegy másfél millió orosz turista kereste fel.

A két ország között 2008 augusztusában rövid háborús konfliktus volt, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia kísérletet tett arra, hogy fegyverrel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. Tbiliszi a történtek miatt megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával.