Biztonságpiac

A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében.

Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. A határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.

A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.

Új szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője azt követően tette közzé álláspontját Twitter mikroblogján, hogy Teherán vasárnap bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást.

“Az iráni atomprogram legutóbbi fejleményei újabb szankciókhoz és további elszigetelődéshez vezetnek majd. Az egyes országoknak vissza kellene térniük régi politikájukhoz, amely megtiltotta az urándúsítást az iráni atomprogram számára” – fogalmazott Pompeo a mikroblog-bejegyzésben.

Az amerikai külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy Pompeo hétfőn reggel sajtótájékoztatót tart. Vasárnap délután a New Jerseyben tartózkodó Donald Trumpot is Iránról faggatták az újságírók.

Az elnök óvatosságra intette Iránt. Mint fogalmazott: Teherán “jobban teszi, ha elővigyázatos”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes vasárnap jelentette be, hogy Teherán – korábbi ígéretéhez híven – megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Indoklásában azt hangoztatta, hogy országa azért indítja meg a dúsítást, mert a 2015-ben aláírt atomalkuban résztvevő európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

A politikus ismételten leszögezte, hogy Irán változatlanul támogatja a többhatalmi megállapodás érvényben tartását, és a kötelezettségvállalásai csökkentésére május óta tett intézkedései is visszafordíthatók. Egyben hangsúlyozta: erre csakis akkor kerülhet sor, ha eleget tesznek Irán igényeinek, elsősorban biztosítják azt, hogy továbbra is exportálhasson olajat.

London, Párizs és Berlin már Mike Pompeo Twitter-bejegyzése előtt reagált az iráni bejelentésre. Mindhárom ország azt hangsúlyozta, hogy bejelentésével Teherán megsértette a 2015-ös többhatalmi atomegyezményt.

Jelentősen emelkedni fog a frissen végzett altisztek száma 2020-ban – mondta a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájának parancsnoka.

Bozó Tibor dandártábornok, parancsnok hozzátette: a Magyar Honvédség Zrínyi 2026 néven indított honvédelmi és haderőfejlesztési programja lehetőséget ad az altiszti képzés kibővítésére. Míg idén 260 fiatal altiszt végzett az akadémián, addig a tervek szerint jövőre 400 katonát fognak altisztté avatni – közölte.

Kifejtette: a kormánynak fontos törekvése, hogy a magyar hadsereg technikailag is jól felszerelt legyen, az új technikai eszközök pedig megkívánják, hogy egy új rendszerű altisztképzés induljon el Magyarországon. Legközelebb augusztus elején indul egyéves altisztképzést az akadémián.

Az amerikai állami gépjárműhivatalok (DMV) adatbázisát a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámügyi Ügynökség (ICE) ellenőrzi arcfelismerő szoftverekkel – jelentette internetes oldalán a The Washington Post című lap vasárnap.

A lap információi szerint az FBI és az ICE munkatársai a tagállami szinten működő gépjárműhivatalok által tárolt adatok ellenőrzésével amerikaiak millióinak adatait és fotóit ellenőrzik az érintettek tudta és beleegyezése nélkül.

A gépjárműhivatalok adják ki a jogosítványokat is, amelyek az Egyesült Államokban személyazonosító igazolványként is használatosak.
A washingtoni Georgetown Egyetem jogi kutatóközpontja öt évre visszamenőleg kérte ki a vonatkozó dokumentumokat, majd tette hozzáférhetővé az újságírók számára is. A The Washington Post ennek nyomán arra a megállapításra jutott, hogy az FBI beépítette a megfigyelési eszközei sorába az DMV-irodák adatbázisait is.

A rendőrség már régóta hozzáfér bűnelkövetéssel gyanúsítottak ujjlenyomataihoz, DNS-adatbázisához és más, biometrikus adataihoz. A DMV adatbázisai azonban az adott tagállamban élők adatait és fotóit tartalmazzák, olyanokét, akiknek elsöprő többsége soha nem került összetűzésbe a törvénnyel.

A The Washington Post kongresszusi politikusok véleményét is idézve leszögezte: ezt a megfigyelési módszert a szövetségi kongresszus, vagy egyes tagállamok törvényhozása felhatalmazása nélkül alkalmazzák. A lap által megszólaltatott demokrata párti Elijah Cummings képviselő azt emelte ki, hogy ezt a gyakorlatot titokban folytatják, Jim Jordaan republikánus képviselő pedig azt tartotta fontosnak, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül kutakodnak az adataikban. “A jogosítványuk megújítását kérelmezők nem írtak alá semmiféle papírt arról, hogy a róluk szóló információkat és a fotóikat továbbítsák az FBI-nak” – fogalmazott a lapnak Jordan.

A The Washington Post emlékeztetett arra: a szövetségi nyomozók az arcfelismerő szoftvereket már régóta alkalmazzák a bűnüldözésben, de – mint most kiderült – 2011 óta rendszeresen élnek vele az DMV adatbázisainak átvizsgálásakor is. A lap információi szerint a kaliforniai San Franciscóban és a massachusettsi Somerville-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak megtiltották az arcfelismerő szoftver alkalmazását a kormányzati túlterjeszkedés és a közbizalom megrendítése miatti aggodalomból.

Új nemzetközi mentőakció életre hívását szorgalmazza Gerd Müller, a német szövetségi kormány fejlesztési minisztere a menekültek megsegítésére, miután a Sophia nevű uniós művelet keretében a tengeri járőrözés mostanra véget ért.

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak azonnal intézkednie kell, nem lehet arra várni, hogy minden uniós tagállam egyetértsen a kérdésben.

“Azt akarjuk, hogy a Földközi-tenger a holtak tengere legyen, míg mi egyszerűen elfordítjuk a fejünket?” – húzta alá a bajor, konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Müller a Líbiában lévő emberek érdekében is nemzetközi, az EU és az ENSZ együttműködésével indítandó humanitárius akciót szorgalmaz.

“Az ottani táborokban nyomorgók előtt az a lehetőség áll, hogy megölik őket a táborokban, vagy helyben éhen halnak, esetleg szomjan halnak a hazaúton a sivatagban, vagy belefulladnak a Földközi-tengerbe” – fejtette ki a fejlesztési miniszter.

A Sophia névre keresztelt uniós művelet célja az embercsempészet felszámolása, de tavasszal az unió úgy döntött, hogy a tengeri járőrözést leállítja, és jelenleg már csak repülőgépek pásztázzák a Földközi-tengert embercsempészek után kutatva. A menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, melyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik. Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más uniós országokkal együtt hajlandó befogadni a menedékkérőket ezekről a hajókról, és európai megoldást szorgalmaz a kérdésben.

Húsevő baktériumoktól származó fertőzés bukkant fel az Egyesült Államok keleti partvidékén, az amerikai médiumok a napokban több ilyen esetről beszámoltak.

A CBS televízió a floridai Santa Rosa Beachen történt megbetegedésről számolt be csütörtökön sugárzott riportjában. Az áldozat, Tyler King a lakásához közeli tóhoz kirándult, és visszatérőben azt észlelte, hogy feldagadt a karja, majd lassan kékeslila színűvé sötétedett. Azonnal orvoshoz ment, aki megállapította, hogy a vibrio nevű, húsevőként ismert ritka baktérium fertőzte meg. Az orvosok szerint szinte bizonyosan a vízben fertőződött meg. A fiatal férfi életét megmentették, lábadozik.

A CBS felidézte, hogy a múlt hónapban egy 77 éves floridai nőt – miután megvágta a lábát a tengerparton – szintén húsevő baktérium támadott meg. Lynn Flemingnek kisebb dudor keletkezett a lábán, de mivel nem tulajdonított neki jelentőséget, csak két héttel később fordult orvoshoz. Már nem lehetett megmenteni az életét.

A CBS egészségügyi szakértője, David Agus szerint a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, és ezzel ideális környezetet kínálnak a baktériumnak. “Vagyis a felmelegedéssel megnőtt az ilyen jellegű fertőzések kockázata” – fogalmazott az orvos. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy különösen azok az idősebb emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere meggyöngült, továbbá cukor- vagy rákbetegek. “De nem kell félni a tengertől, csak legyünk tisztában a veszélyekkel is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csakis az azonnali orvosi ellátás mentheti meg a beteget.

A The Washington Post című lap szerdai száma arról adott hírt, hogy egy marylandi asszonynak a fiát kellett kórházba vinnie, miután a népszerű marylandi üdülőhelyen, Ocean Cityben nyaraltak, és a fürdés után a gyereken piros foltok jelentek meg. A fiút szintén húsevő baktérium támadta meg, egyelőre még kórházban kezelik.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) munkatársa a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: a vibrio baktérium többnyire az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeiben tenyészik. Elmondta, hogy a húsevő baktériummal megfertőzöttek közül minden harmadik beteg belehal a fertőzésbe. A CDC adatai szerint 2010 óta évente 700-1200 vibriofertőzést regisztrálnak.

Két vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt első fokon a Miskolci Törvényszék a dövényi emberölési ügyben. A vádlottak különösen kegyetlen módszerrel, a barátnője előtt ölték meg áldozatukat.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett jól ismerték egymást, tavaly február 4-én is együtt szórakoztak a dövényi kocsmában. A sértett és a vádlottak többször összevesztek, ennek ellenére a kocsma bezárása után is együtt folytatták az italozást. Ezután viszont annyira elmérgesedett a vita, hogy a két férfi vádlott elhatározta, megöli ismerősét. Az elsőrendű vádlott élettársa (a harmadrendű vádlott) hazament, majd az autójában késsel, bicskával, karddal tért vissza. A sértettnek felajánlották, hogy elviszik Putnokra, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett barátnője is, aki nem merte a férfit egyedül elengedni a vádlottakkal.

Út közben az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát, majd az elsőrendű vádlott korábbi élettársának putnoki házához mentek, ahol lerángatták a pincébe az erősen vérző férfit és élettársát. Ott – miközben a harmadrendű vádlott a telefonjával világított – a két férfi karddal és késsel többször megvágta, megszúrta a sértettet. A barátnőjét is megöléssel fenyegették, combon szúrták, és arra kényszerítették, hogy végignézze élettársa kivégzését. Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon a másik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről, de másnap a nő bejelentést tett a rendőrségen.

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és személyi szabadság megsértése miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A két férfi a fegyházból leghamarabb 35, illetve 25 év után szabadulhat feltételesen. A harmadrendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett fenti bűncselekmények mellett súlyos testi sértés kísérletében is bűnösnek találták, és 25 év szabadságvesztésre ítélték. Az ügy negyedrendű vádlottja bűnpártolás miatt 4 év szabadságvesztést kapott.

Az ítélet nem jogerős.

A pamplonai bikafuttatás első napján öten kerültek kórházba, hármukat felöklelték a bikák – közölte a navarrai kórház.

Egy 46 éves amerikainak a nyakát döfte meg egy bika, őt műteni is kellett, egy másik amerikai és egy spanyol könnyebb lábsérülést szenvedett a bikák szarvától. További két spanyol fiatalembert pedig fejsérüléssel szállítottak kórházba a mentők, ők futás közben elestek. A spanyol vöröskereszt tájékoztatása szerint helyszíni ellátásban 53 ember részesítettek, például ficamok miatt, vagy mert átgázoltak rajtuk a rohanó bikák, amikor felbuktak előttük.

A város védőszentjének, San Fermínnek a tiszteletére rendezett, kilencnapos ünnepségsorozat első bikafuttatása a “gyors” és “izgalmas” jelzőket kapta a spanyol sajtóban.

A csorda 2 perc 41 másodperc alatt tette meg a karámtól a városi arénáig vezető 848 méteres távot. Az állatok többször is megcsúsztak, egyikükön át is nyargalt mögötte haladó társa. Egy bika pedig leszakadt a többiektől, és feszült pillanatokat okozott azzal, hogy hirtelen irányt váltott, de végül a tapasztaltabb futóknak sikerült a cél irányába terelni.

A vasárnapi bikafuttatáson nagyon sokan vettek részt, az útvonal némely szakaszán szinte összetorlódtak az ünnepi fehér-piros színekbe öltözött futók. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint 600 eurós (194 ezer forintos) büntetést kell fizetnie két külföldi részvevőnek, mert futás közben mobiltelefonnal készítettek felvételeket, s emiatt összeütköztek egy másik futóval, aki el is esett. A mobilozás ilyenkor tiltott, mivel veszélyezteti a futók biztonságát. Azonban nem ez az egyetlen szabály, amelyet rendszeresen megszegnek: noha szigorúan tilos, futás közben mégis többen megérintik a bikák oldalát vagy szarvát.

A salamancai Puerto de San Lorenzo tenyészet 615 és 540 kilogramm közötti súlyú állatainak szereplése a bikafuttatással nem ért véget, délután az arénában viadalon vesznek részt.

A nyári nyaralási időszakban megugrik a segélyhívások száma az asszisztencia szolgáltatóknál, a külföldön nyaralók leggyakrabban tengeri sün okozta sérülés, medúzacsípés miatt szorulnak orvosi ellátásra, Görögországban pedig kiemelkedően sok a bérelt robogóval történt baleset – derül ki a Europ Assistance Magyarország 2018-as adataiból.

A közlemény szerint tavaly nyáron az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többen, közel 28 ezren kértek segítséget egészségügyi problémák miatt a Europ Assistance Magyarországtól. A nyár bő három hónapja alatt leggyakrabban a mediterrán országokba utazók szorulnak orvosi segítségre, legtöbbször Görögországból, Törökországból, Horvátországból érkezik hívás, de sokan szorulnak ellátásra az Ausztriában, illetve Bulgáriában nyaralók közül is.

Az egészségügyi problémák közül a leggyakoribbak a rovarcsípések, a medúzacsípések, illetve a tengeri sün vagy kagyló okozta sérülések. Ezt követik azok az esetek, amikor gyomorproblémák, hányás-hasmenés miatt szorulnak orvosi segítségre a nyaralók. Az utóbbiak a mediterrán országokba, illetve az Egyiptomba, Tunéziába és Marokkóba utazók körében fordul elő a leggyakrabban – közölték.

A Görögországban nyaralók körében nem ritka a robogóbaleset – írták. Kiemelték, hogy aki alkohol fogyasztása után vezet járművet, annak orvosi kezelését, ellátását nem térítik meg a biztosítók.

A Europ Assistance Magyarország 2018-ban több mint 103 ezer esetben nyújtott segítséget valamilyen egészségügyi probléma miatt bajba jutott ügyfeleinek. Tavaly több mint 196 ezer esetben hívták az asszisztencia szolgáltatót, azaz naponta átlagosan 537 segítségnyújtás történt. Az 1963-ban alapított Europ Assistance a világ 208 országában 750 000 szolgáltatóból álló hálózattal és 37 segélyközponttal rendelkezik. Világszerte 7530 dolgozót foglalkoztat.

Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte kedden az ügyész a wiesbadeni tartományi bíróságon arra az iraki férfira, akit azzal vádolnak, hogy tavaly megerőszakolt és meggyilkolt egy 14 éves német lányt.

Sabine Kolb-Schlotter kétórás vádbeszédében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 22 éves iraki férfi – akit csak Ali B.-ként azonosítanak – hidegvérrel, céltudatosan és alattomosan végzett áldozatával, a 14 éves Susannával. A feltételezett elkövető a lányt megfojtotta, majd holttestét egy erdőben elásta. Az ügyész felhívta a bíróság figyelmét, hogy különösen súlyos bűncselekményről van szó, ami azt jelenti, hogy – ha elítélik – Ali B. 15 év múltával sem szabadulhat.

Az ügyész szerint a férfi azért végzett áldozatával, hogy Susanna ne tudjon feljelentést tenni a nemi erőszak miatt.

“Kioltott egy életet, ami számára semmit sem jelentett” – húzta alá Kolb-Schlotter, aki szerint Susanna szexuális vágyai kielégítésére kellett az elkövetőnek. Nem egy megrendült menekült tettéről van szó, “használta, megölte, elásta” – magyarázta az ügyész, aki szerint a történtek szinte példátlan kegyetlenségről tesznek tanúbizonyságot.

Ali B. ügyvédje, Marcus Steffel a bíróságon nem kérte a törvényszéket enyhe büntetés kiszabására, csak arra kérte a bíróságot, hogy méltányolják, hogy védence beismerte és bánja, amit tett, s ha lehetne, meg nem történtté tenné. Készen áll, hogy elfogadja a rá kiszabott büntetést, és az utolsó napig le is ülje – húzta alá az ügyvéd.

Susanna édesanyja is felszólalt a bíróságon, s könnyek közt és zokogástól remegve arról beszélt, hogy szerinte nincs megfelelő büntetés azért, amit a lányával tettek, és ami történt, azt soha nem jóvátenni. “Az engem sújtó csapás életfogytig tart, pedig semmit sem vétettem” – mondta a nő a wiesbadeni tartományi bíróságon. “Susannával együtt a szívem egy darabja is oda” – tette hozzá az asszony.

Ali B. a gyilkosság után családjával külföldre menekült a német igazságszolgáltatás elől, ám az iraki Kurdisztánban sikerült elfogni, és kiadták a német hatóságoknak. Susanna megerőszakolása és meggyilkolása ügyében július 10-én hirdet ítéletet a wiesbadeni bíróság. Emellett Ali B. ellen egy másik büntetőeljárás is folyamatban van, melyben egy 11 éves kislány megerőszakolásáért kell felelnie. Az a per nem nyilvános.

Országszerte kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz, villanyvezetékekhez riasztották a tűzoltókat, a Somogy megyei Lakócsán kidőlt villanyoszlopok miatt szünetel az áramszolgáltatás – közölte Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Lakócsán több villanyoszlop is kidőlt, ezért a faluban átmenetileg nincs áram, ez összesen 275 fogyasztási helyet érint – tette hozzá a szóvivő. Eddig országszerte mintegy 80 esetben avatkoztak be a tűzoltók a viharral összefüggésben, szinte minden esetben kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz kellett kivonulni. Budapesten a III. kerületben a Nánási úton az erős szél kettétört és leszakított egy villanyvezetéket, a Szél utcában pedig egy épület tetejére dőlt fa. A XVII. kerületi Várvíz utcában távközlési kábelre, míg a XI. kerületi Karolina úton egy másik fára zuhant egy-egy fa.

Békés megyében főként Békéscsabáról és Gyuláról kaptak a szokásosnál sokkal több riasztást a tűzoltók. Ott is elsősorban a kidőlt fák okoznak gondot, de Gyulán egy sportlétesítmény tetejét is megbontotta az erős szél. Zala és Somogy megyében is adott munkát a vihar a tűzoltóknak. Szőkedencsen egy nagy fa dőlt a 7-es főútra, Zalakomáron kidőlt fa zárta el a Rákóczi utcát, Barcson, a Semmelweis utcában pedig az erős szél gyökerestől kifordított egy fenyőt, amely egy ház tetejére dőlt – közölte Mukics.



A Magyar Honvédség korszerűsítése nem korlátozódhat pusztán a fegyverek és eszközök cseréjére, az átalakulás élére a XXI. század kihívásainak megfelelni képes katonáknak kell állniuk – mondta a honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, az MH Altiszti Akadémián idén végzett honvéd altisztek ünnepélyes avatásán.

Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a honvédség megújulása Magyarországnak békét és biztonságot jelent, a folyamat sikere pedig jelentős részben az altiszti állományon múlik. Ők alkotják a honvédség gerincét a katonák felkészítésével és kiképzésével, megpróbáltatásokkal és kihívásokkal járó hivatást vállalva – tette hozzá.

A miniszter arra szólította föl az esküt tevőket, hogy a hivatásukra tudatosan és megszakítás nélkül készüljenek, bármilyen pályát is választanak a honvédségen belül. Legyenek kitartók, legyenek büszkék a szolgálatukra, és példát mutatva gondoskodjanak a katonáikról – mondta az altiszteknek Benkő.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta, hogy az első altisztek megjelenése óta a haderőnél sok minden megváltozott, a hivatástudat azonban állandó. Az évszázados hagyományokból építkező altiszti hivatást a haza szolgálatának, az összetartás írott és íratlan szabályának kell minden tettben és döntésben meghatároznia – fogalmazott.

A honvédség és a társadalom kapcsolatának jelentőségét kiemelve rámutatott, hogy a katonák bajtársiassága és csapatszelleme a civil közösségek összetartását is erősíti, a katona pedig nem lehet sikeres társadalmi támogatottság nélkül.

Korom kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nagy felelősséget bíz a frissen végzett altisztjeire, de biztosítja nekik, hogy a katonai képzésben megszerzett tudásukat korszerű fegyver- és eszközparkban tökéletesítsék. Szolgálataikat ezért – tette hozzá – kitartással, szorgalommal, fegyelemmel és alázattal kell ellátniuk, feladataikat pedig nem egyszerűen végrehajtani, hanem szervezni és vezetni is kötelesek.

Tavaly 1,1 milliárd koronával (14,3 milliárd forint) 14 milliárd koronára (182 milliárd forint) csökkent a cseh fegyver- és hadianyagexport értéke – derült ki a cseh ipari és kereskedelmi minisztériumnak a kormány számára készített jelentéséből.

Cseh fegyverkereskedők tavaly összesen 1191 alkalommal kaptak engedély fegyver- és hadianyag-kivitelre, 18,8 milliárd korona (244,4 milliárd forint) értékben.

A cseh cégek tavaly 103 országba – elsősorban a szomszédos államokba, továbbá az Egyesült Államokba, Vietnamba, Brazíliába és a Közel-Keletre – szállítottak fegyvert és hadianyagot 13,99 milliárd korona értékben. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke 1,65 milliárd korona, Vietnamba egymilliárd korona, Szlovákiába 853 millió korona volt. A csökkenés főként az arab országokat, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot érintette. A prágai hatóságok nem engedélyezték a kivitelt egyebek között Fehéroroszországba, Iránba és Nyugat-Szaharába.

Csehországban 2018 végén 278 cégnek és két magánszemélynek volt fegyverkereskedelmi engedélye.

A cseh fegyverexport legnagyobb tételét, 3,6 milliárd korona értékben, a lőfegyverek és a hozzájuk tartozó lőszerek tették ki. Ez a tétel éves szinten 300 millió koronával emelkedett. Az Európai Unión kívül a csehek összesen 64 országba szállítottak lőfegyvereket, elsősorban pisztolyokat. Ezek legnagyobb vevője az Egyesült Államok volt. A cseh fegyver- és hadianyagkivitel 2016-ban ért rekordszintre, értéke 18,2 milliárd koronára rúgott akkor.

A líbiai hatóságok őrizetbe vettek két orosz állampolgárt azzal a gyanúval, hogy megkísérelték befolyásolni a majdani választást – számolt be a a Bloomberg hírügynökség a birtokába került hivatalos dokumentumok alapján.

A Tripoliban székelő ideiglenes kormány főügyészségének közleménye szerint a két orosz – és velük együtt három líbiai – állampolgárt még májusban vették őrizetbe a választások befolyásolásának gyanújával. Egy líbiai rendőrparancsnok a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek ezt megerősítette, és azt mondta, hogy a két orosz kétszer is találkozott Moammer Kadhafi néhai megbuktatott diktátor fiával, Szaif al-Iszlam Kadhafival. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Szaif Moszkva támogatását kérte ahhoz, hogy jelölhesse magát az elnökválasztáson, és tárgyalt erről orosz kormányilletékesekkel, továbbította az erről szóló levelét Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz hírportálok szerint mindkét őrizetbe vett orosz szociológus volt, a Nemzeti Értékvédő Alapítványnál dolgozott, és szociológiai felméréseket végzet Líbiában, tanulmányozta az ország humanitárius, kulturális és politikai helyzetét. Az alapítvány vezetője, Alekszandr Malkevics azt mondja, hogy semmilyen formában nem avatkoztak be a választási folyamatokba.

Kadhafi, a néhai vezető nyolc évvel ezelőtti megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt. Az országban jelenleg két hatalmi központ van: Tripoliban székel a nemzetközileg elismert líbiai kormány Fájez esz-Szarrádzs vezetésével, de az ország keleti és déli felének nagy részét Halifa Haftar tábornok erői tartják ellenőrzésük alatt. Haftar ellenkormányát támogatja Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek.

Az ENSZ eredetileg azt javasolta, hogy az idén tavasszal tartsanak általános választást, amelynek révén megalakulnának a legitim és mindenki által elfogadott hatalmi struktúrák, de a szavazást egyelőre nem sikerült megrendezni.

A szomszédos kert egy fáján vették észre a szombaton megszökött háromméteres pitont csütörtök este – írta a BBC hírportálja.

A Turin nevet viselő hüllőt gazdája cambridge-i otthonától ötven méterre fedezték fel egy fa tetején csütörtök este. A rendőrség szombat este óta kereste, figyelmeztetést is adtak ki, mert az egyébként nem mérges kígyó veszélyt jelent a kisebb állatokra: rájuk tekeredik és megfojtja őket. A hüllő gazdája elmondta a BBC-nek, hogy Turin a karcolásoktól és zúzódásoktól eltekintve jól van.

A hároméves hím egy nyitott ablakon át szökött meg, míg a gazda egy barátja vigyázott rá. Csütörtök este hét óra előtt hallotta meg a tulajdonos, hogy valaki azt kiabálja: kígyó! Ezután felhívták, hogy megtalálták az állatot. Sok szomszéd segítségére szükség volt, hogy a pitont be tudják fogni. A helyi hüllőbarátok társaságának elnöke, Steve Allain elmondta, hogy a piton emberre nem veszélyes.

A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) egyoldalúan Oroszország fenyegeti, ugyanis nem történt egyetlen, Oroszországot fenyegető amerikai rakétatelepítés európai vagy más területen sem – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.

“A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.

“Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.

A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.

Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.

A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, “anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Törvényszék egy soroksári középiskolai tanárt, mert sértő megjegyzéseivel, cselekményeivel veszélyeztette diákjai erkölcsi, érzelmi fejlődését.

A törvényszék közleményében azt írta: a tanár sértő, megalázó, többnyire szexuális tartalmú megjegyzéseivel és cselekményeivel a nevelése és felügyelete alatt álló 15 és 17 év közötti diákok erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Továbbá a tanár egy diák bőrszínére utalva is többször tett sértő megjegyzéseket a többi diák előtt, és ezzel megsértette a diák emberi méltóságát.

A törvényszék másodfokú, jogerős határozatával 23 rendbeli, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és öt év tanári foglalkozástól eltiltásra ítélte a tanárt.

Áldozatait rabszolgasorban tartó lengyel bűnszövetkezetet számoltak fel a brit hatóságok, súlyos börtönbüntetéseket kiszabva a szervezet vezetőire.

A BBC beszámolója szerint a hatósági akcióról és a perről eddig hírzárlat volt érvényben, elkerülendő, hogy az embercsempész banda a tanúskodásra hajlandó áldozatokat az ítélethozatal előtt megfélemlítse. A nyolcfős társaság munkaajánlattal csábított Lengyelországból Angliába főleg hányatott sorsú embereket, akiket végletekig lepusztult, patkányoktól hemzsegő lakásokban helyeztek el Birmingham környékén és szakképesítést nem igénylő munkák elvégzésére kényszerítettek, például hulladékfeldolgozó telepeken vagy baromfivágóhidakon.

Munkájukért az áldozatok – akik közül a legfiatalabb 17, a legidősebb 60 éves volt – gyakran heti 20 fontot (7200 forintot) sem kaptak, jóllehet ez az összeg Angliában a napi megélhetéshez sem elégséges. A bűnszervezet ugyanakkor a rendőrség becslése szerint 2012 és 2017 között kétmillió fontot (720 millió forintot) keresett az Angliába csalt emberek kizsákmányolásán, és fényűző életvitelt folytatott. A társaság egyik tagja például egy Bentley luxusautóval közlekedett.

A birminghami koronabíróság az embercsempész szervezet két vezetőjére 11, illetve 9 év, két másik tagra 8, illetve 7 év fegyházbüntetést rótt ki, egy további bandatag 4 és fél év börtönbüntetést kapott. A szervezet többi tagjának ítélethirdetése később lesz.

Tavaly októberben nyolctagú romániai embercsempész csoportot vett őrizetbe a Scotland Yard. A román bűnüldöző hatóságokkal együttműködésben végrehajtott nagyszabású rajtaütés során négy londoni helyszínen kiszabadítottak 33 embert is, köztük négy nőt és öt gyermeket a társaság fogságából. Egy évvel korábban Angliába csalt magyar nőket prostitúcióra kényszerítő magyar embercsempészeket ítéltek hosszú börtönbüntetésre Manchesterben. A társaság vezetőjére 13 év 7 hónap, a két másik tagra nyolc év öt hónap, illetve három és fél év szabadságvesztést rótt ki a manchesteri koronabíróság.

Párizs szerint Teherán részéről “súlyos hiba” és “rossz válasz” lenne az Egyesült Államok nyomásgyakorlására” a 2015-ös nukleáris megállapodás megsértése.

“A francia, a német és a brit diplomácia teljesen megmozdult annak érdekében, hogy megértesse Iránnal, hogy ez nem érdeke” – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben, valamennyi felet arra kérve, hogy tegyen meg mindent a feszültség csökkentése érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn párbeszédet és a feszültségoldáshoz szükséges intézkedések meghozatalát kérte a 15 tag által egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozatában.

A francia diplomácia vezetője szerint ennek a “jó megállapodásnak” a megsértése esetén “a BT és felek között egy olyan rendezési folyamatba lépünk be, amely az egész térségre nagyon negatív hatással lesz”.

Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Haszan Róháni iráni elnök idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – hatvan napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.

Az Európa Tanács üdvözli, példaértékűnek tartja és minden tagállama figyelmébe ajánlja azt a frissen elfogadott francia törvényt, amely a szülőknek megtiltja a gyermekeik elleni mindenfajta erőszak használatát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.

A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.

Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat – közölte.

Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.