Biztonságpiac

Az incidens Ankara egyik jómódú kerületében történt, ahol a diplomata, Aljakszandr Pogansev is lakott. Pogansev a gyerekével sétált a lakóparkban, amikor szomszédja, egy nyugalmazott török ezredes, Mehmet Fevzi Bayram pisztollyal többször rálőtt. A fehérorosz diplomata súlyosan megsebesült. Kórházba szállították, megműtötték. Már jobban van.

Vasip Sahin, Ankara tartomány kormányzója azt mondta, hogy az ügynek nincs politikai vonatkozása. Közölte azt is, hogy: a tettes később ugyanazzal a fegyverrel a lánytestvére lakásán végzett magával. A fehérorosz külügyminisztérium tájékoztatás szerint a támadó labilis idegállapotú volt.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon beszélt fehérorosz hivatali kollégájával, Uladzimir Makejjel, és fel is kereste a kórházban a fehérorosz diplomatát. Megerősítette, hogy az incidens vita következménye, és nincs politikai indíttatása. Az ügyben nyomozás indult.

Három évvel ezelőtt, 2016 decemberében a török fővárosban az akkori ankarai orosz nagykövet, Andrej Karlov merénylet áldozata lett. A 62 éves orosz diplomatát egy fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr, Mevlüt Mert Altintas. A török hatóságok végeztek vele. A vádirat szerint a merénylet Ankara és Moszkva szembeállítására irányuló provokáció volt.

A tájékoztatás szerint a bölcskei nő és lánya békülési ürüggyel hívta házukba a családfőt tavaly szeptemberben, de miután szóváltásba keveredtek vele, a tizennyolc éves lány egy késsel nyakon szúrta apját.

A férfi ezt követően menekülni kezdett a házból, de a nők különböző eszközökkel folyamatosan bántalmazták eközben. A sértett ugyan kijutott az épületből, de nem sokkal később az utcán felesége a családi autóval elütötte őt és elhajtott.

A férfi súlyos sérüléseket szenvedett.

A rendőrséget a feleség értesítette az esetet követően arról, hogy lányával együtt bántalmazták a tőlük külön élő férjét, ugyanakkor a későbbi kihallgatásukkor a bűncselekmény elkövetését mindketten tagadták. A rendőrség az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.

A tárca szerint két orosz Tu-95msz és két kínai Hun-bk típusú stratégiai bombázó kedden előre megtervezett útvonalon, szigorúan a nemzetközi joggal összhangban, más országok légterét meg nem sértve hajtott végre légi járőrözést a Japán- és a Kelet-Kínai-tenger medencéje fölött.

“A közös járőrözés célja az átfogó orosz-kínai partnerség elmélyítése és fejlesztése, a két ország fegyveres erői együttműködési szintjének további emelése, a közös műveletek végrehajtásához szükséges lehetőségeik tökéletesítése, egyúttal a hadászati stabilitás megerősítése volt” – hangzott a közlemény.

A védelmi tárca hozzátette, hogy a manővert az idei katonai együttműködési terv keretében hajtották végre, és nem irányult harmadik országok ellen.

A nap folyamán korábban a dél-koreai védelmi tárca közölte, hogy egy orosz bombázó repülőgép kétszer is megsértette kedden a kelet-ázsiai ország légterét a Dokdo-szigetcsoport (japánul: Takesima-szigetcsoport) közelében, ezért dél-koreai harci gépek figyelmeztető lövéseket adtak le. A szöuli bejelentés szerint 20 jelzőrakétát, illetve 360 figyelmeztető lövést adtak le az orosz gép irányába, amelyet rádión is figyelmeztették, és amely ezután elhagyta a dél-koreai légteret.

A Yonhap hírügynökség a dél-koreai hadseregre hivatkozva azt írta, hogy az ország úgynevezett légvédelmi azonosítási övezetébe (KADIZ) két orosz TU-95-ös és két kínai H-6 bombázó repült be együtt, előzetes figyelmeztetés nélkül. Az egyik orosz gép ezt követően kétszer a dél-koreai légtérbe is berepült, ahol először 8, majd 23 percig tartózkodott. Az orosz gépek 93, a kínaiak 85 percig repültek a KADIZ-ban.

Szöuli katonai illetékesek “szokatlannak” nevezték, hogy a felek szemlátomást közösen hajtottak végre légi gyakorlatot. Egyes vélemények szerint ez orosz-kínai erőfitogtatás lehetett a jövő hónapban esedékes közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat előtt.

A Yonhap szerint orosz harci gépek még sosem sértették meg a dél-koreai légteret, sőt más országok harci gépei se sértették meg eddig az ország légterét. A KADIZ-ba rendszeresen berepülnek ugyan orosz gépek, de az nem fordult még elő, hogy ezt kínai gépekkel együtt tették.

Míg a nemzeti légtereket szabályozza a nemzetközi jog, a légvédelmi azonosítási övezeteket nem, ezeket önhatalmúlag jelölik ki az egyes országok azzal a céllal, hogy már időben azonosítani tudják a nemzeti légtérhez közelítő idegen gépeket, és megakadályozzák belépésüket oda, valamint elkerüljék a légi baleseteket.

Az orosz védelmi tárca egy korábbi keddi közleményében is reagált a szöuli vádakra, de abban nem tett említést a kínai gépek jelenlétéről. Azt állította, hogy két orosz Tu-95msz típusú hadászati bombázó tervszerű repülést hajtott végre a Japán-tenger semleges vizei felett, amikor a Dokdo- (Takesima-) szigetcsoport körzetében két dél-koreai F-16-os megközelítette őket. Moszkva szerint a koreai vadászgépek “nem professzionális” manővereket hajtottak végre, keresztezve az orosz rakétahordozók útvonalát, fenyegetve biztonságukat. A dél-koreai pilóták nem léptek kapcsolatba a Tu-95msz gépek pilótáival, később eltávolodtak az orosz repülőktől. Az orosz tájékoztatás szerint az incidens a Dokdo- (Takesima-) szigetektől több mint 25 kilométerre történt és az orosz gépek nem sértették meg Dél-Korea légterét.

“Nem ez volt az első alkalom, hogy dél-koreai pilóták sikertelenül igyekeztek akadályozni az orosz légierőnek a Japán-tenger semleges vizei feletti repülését” – állt a kommünikében, amely rámutatott, hogy a Szöul által önkényesen kijelölt légvédelmi azonosítási övezetet sem a nemzetközi jog, sem Oroszország nem ismeri el.

A szöuli közléssel ellentétben az orosz védelmi tárca azt állította, hogy a dél-koreai vadászgépek egyetlen figyelmeztető lövést sem adtak le.

“Ha az orosz pilóták fenyegetve érezték volna biztonságukat, a válasz nem váratott volna magára” – állt a közleményben, amely a kínai bombázókkal közösen megtartott közös járőrözésről akkor még nem tett említést.

Mun Dzse In dél-koerai elnök hivatala panaszt tett Oroszországnál a keddi incidensek miatt. A hivatal nemzetbiztonsági igazgatója üzenetet küldött az orosz biztonsági tanács vezetőjének – közölte szöuli elnöki hivatal szóvivője. “Nagyon komolyan vesszük az incidenst, ha ez megismétlődik, Dél-Korea az eddiginél sokkal komolyabb intézkedést fog hozni miatta” – írta.

A dél-koreai külügyminisztérium bekérette kedden az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt. A Dokdo-szigeteket Japán is magának követeli, japánul Takesimának nevezik őket. A tokiói kormány tiltakozott Szöulnál a reggeli légi incidens miatt.

“Tekintve, hogy Japán sajátjának tekinti a Takesima-szigeteket, teljesen elfogadhatatlan és nagyon sajnálatos, hogy a dél-koreai légierő figyelmeztető lövéseket adott le a közelükben. Kifejeztük heves tiltakozásunkat Dél-Koreánál emiatt, és követeljük, hogy ilyen többé ne forduljon elő” – mondta Szuga Josihide, a kormány főtitkára keddi tokiói sajtótájékoztatóján.

“Teljesen hamis a jelentés arról, hogy CIA-kémeket tartóztattak le. Nulla igazság. Csak még több hazugság és propaganda (mint a lelőtt drónjukkal kapcsolatban) a vallási rezsimtől, amely rémesen kudarcos, és fogalma sincs, mit tegyen. A gazdaságuk halott, és ez csak romlani fog. Iránban teljes a zűrzavar” – fogalmazott az amerikai elnök a Twitteren.

Irán hétfőn jelentette be, hogy hatóságai letartóztattak 17 iráni állampolgárt, akik állítása szerint a CIA számára szereztek titkos információkat az ország nukleáris és katonai létesítményeiben, ahol dolgoztak. A tájékoztatás szerint többjüket már halálra is ítéltek, másokra pedig hosszú börtönbüntetést szabtak mi.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn a Fox News televíziónak adott interjújában visszautasította a teheráni állításokat. Mint fogalmazott, az iráni rezsimnek “hosszú története van hazugságokból”. A külügyminiszter leszögezte azt is, hogy komoly fenntartásokkal kell kezelni bármilyen iráni állítást az ilyen hírekkel kapcsolatos intézkedésekről.

A június 28-án keltezett pápai levelet Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni dikasztérium vezetője adta át a szíriai elnöknek. A pápai delegáció tagja volt Mario Zenari bíboros, olasz érsek, aki 2008-tól apostoli nunciusként szolgál Szíriában.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár a Vatican News hírportálon hétfőn megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy Idlíb térségében hárommillióan élnek, köztük 1,3 millió menekült, aki Szíria más, harcok dúlta részeiről elmenekülve keresett ott menedéket. Parolin bíboros elmondta, hogy Ferenc pápa levele nem számít “politikai beavatkozásnak”, az egyházfő a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében fordult el-Aszadhoz. A szentszéki diplomácia vezetője hozzátette, hogy Ferenc pápa levelében a leggyakrabban a “megbékélés” kifejezést használta a szíriai helyzet rendezésével kapcsolatban. Szíriában a harcok egyáltalán nem enyhültek, és a mai napig a civil lakosságot sújtják. Az iskolák és kórházak is gyakori célpontnak számítanak – hangsúlyozta Parolin, és hozzátette, hogy Ferenc pápa a szíriai elnökhöz intézett levelében az országban fogva tartott politikai foglyok állapota miatt is aggodalmát fejezte ki.

A szíriai elnöki hivatal közleménye szerint el-Aszad a találkozón arra kérte a Vatikánt, hogy gyakoroljon nyomást azokra az országokra, amelyek támogatják a “terroristákat” (Damaszkusz általában ezzel a szóval illeti a lázadókat), fenn akarják tartani a háborút, és szankciókat vezetnek be Szíria ellen. Aszad szerint ezeknek az országoknak irányt kell váltaniuk, a békét és stabilitást kell támogatniuk Szíriában. Az államfő tájékoztatta a pápai követeket azokról a bűntényekről, amelyeket a “terroristák” követték el a polgári lakosság ellen.

Ferenc pápa nem sokkal megválasztása után, 2013 szeptemberében imanapot tartott a Szent Péter-téren a szíriai békéért.

Az elmúlt hetekben jelentős előrehaladást értünk el az afganisztáni békefolyamatban, és Pakisztán “sokat segít” ebben az Egyesült Államoknak – fogalmazott Trump. Az elnök megjegyezte, hogy Pakisztán korábban szerinte nem tisztelte az Egyesült Államokat és elnökét, mert “nem mondott igazat” és “kettős játékot folytatott. Trump kiemelte: Iszlámábád most “sokat fog tenni” az afganisztáni helyzet rendezéséért.

Trump úgy fogalmazott: az afganisztáni háborút “akár egyetlen hét alatt megnyerhetném, de egyszerűen nem akarok tízmillió embert meggyilkolni”. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok erői 19 éve vannak jelen afgán földön. “Ez nevetséges” – minősítette az amerikai szerepvállalás időtartamát, s azt ígérte, hogy “nagyon gyorsan” megoldás születik az afgán rendezésre.

Imran Hán üdvözölte a folyamatban lévő béketárgyalásokat. Leszögezte: “Afganisztánban nincs katonai megoldás”, és azt hangsúlyozta, hogy országa soha nem állt olyan készen a békére, mint most. “Békét akarunk” – fogalmazott. Trump felajánlotta, hogy – amennyiben felkérik – kész a közvetítésre Pakisztán és India között a kasmíri kérdésben.

Washington és Kabul korábban rendszeresen azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja az afgán tálibokkal szövetséges szélsőséges erőket, köztük a szintén afgán Hakkáni-terrorhálózatot. Pakisztán ezt mindig tagadta, jóllehet, az 1990-es évek közepe óta mindig támogatta a tálibokat. Az Afganisztán miatti évekig tartó nézetkülönbségek után azonban Pakisztán most együttműködik az Egyesült Államokkal egy afgán béke kikovácsolásában. Az együttműködés egyik jeleként értékelték Washingtonban, hogy a múlt héten Pakisztánban letartóztattak egy, az Egyesült Államok és India által régóta keresett terroristavezért.

A Trump-Hán tárgyalásokon – elemzők szerint – az amerikai elnök arra próbálta rábeszélni Hánt, hogy gyakoroljon nyomást a tálibokra egy tűzszünet és közvetlenül az afgán kormánnyal folytatandó tárgyalások érdekében.

Trump tavaly döntött úgy, hogy az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat kezd a tálibokkal. Ezt egyébként pakisztáni tisztségviselők már évek óta javasolták Washingtonnak. “Pakisztán és az Egyesült Államok Afganisztánnal kapcsolatos politikájának közeledése egymáshoz felélesztette a reményt az elhúzódó afgán konfliktus megoldását illetően” – nyilatkozta a hét elején Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter a The Wall Street Journal című amerikai lap munkatársának Iszlámábádban.

A washingtoni diplomáciai nyitás után megkezdődött közvetlen tárgyalásokat Trump szeptemberben már szeretné lezárni. Egy esetleges kivonulás Afganisztánból – ahol több ezernyi amerikai katona van – elemzők szerint potenciális külpolitikai győzelmet jelentene számára a 2020-as elnökválasztások előtt.

Dobi Tamás elmondta: a gyanúsított Kazincbarcika és Tardona között található hétvégi házában pénteken tartottak házkutatást, mivel felmerült, hogy a 43 éves férfi ott lőfegyvereket vagy azok utánzatait, illetve kábítószert tart. A rendőrök számos lőszert, kétcsöves sörétes puskát, vadász lőfegyvert, kézi lőfegyvereket, gépfegyvert, az ahhoz tartozó lőszereket, hangtompítót továbbá kábítószert találtak és foglaltak le.

Az akcióban a megyei főkapitányság felderítő osztálya mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egysége és a kazincbarcikai nyomozók vettek részt – ismertette. A férfit őrizetbe vették, előterjesztést tettek letartóztatására, amit – ügyészi indítványra – a bíróság hétfőn elrendelt.

A Minerve fedélzetén 52-en dolgoztak, amikor 1968 januárjában a dél-franciaországi Toulon partjai közelében nyoma veszett. A korábbi keresési kísérletek nem jártak sikerrel – írta a BBC hírportálja.

Florence Parly védelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy a gyászoló családok kérésére ismét kutatni kezdenek a Minerve után. “Most találtuk meg a Minerve-t. Siker ez, megkönnyebbülés és technológiai bravúr. A családokra gondolok, akik nagyon régóta várnak erre a pillanatra” – írta a Twitteren.

Az új kutatócsapat ismét elemezte az eltűnésről szóló információkat, köztük az árapály adatait is. A felfedezést az Ocean Infinity amerikai magáncég hajója tette – mondta el egy francia tengerésztiszt az AFP francia hírügynökségnek. A tengeralattjárót Toulontól 45 kilométerre, 2370 méteres mélységben találták meg.

Sosem derült ki, hogy mi okozta a balesetet, amelyben a Minerva elsüllyedt. Az 1960-as években számos katonai tengeralattjáróval történt halálos katasztrófa világszerte.

Jeremy Hunt, aki már lemondott posztjáról, az incidens óta tett lépésekről tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: a kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a kereskedelmi hajók biztonságosan átkelhessenek a létfontosságú tengeri szoroson. A miniszter tájékoztatása szerint a Hormuzi-szoroson évente 500 milliárd dollár értékű áru halad át, közte a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz százaléka és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

Hunt szerint Iránnak a nemzetközi jog alapján a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó feltartóztatásához sem lett volna joga, nemhogy ahhoz, hogy a Forradalmi Gárda tagjai a hajó fedélzetére lépjenek. A brit külügyminiszter szerint London ennek alapján “állami kalózkodásnak” tartja a hajó pénteki lefoglalását. Kijelentette: az új tengerhajózás-védelmi egység ügyében London konstruktív tárgyalást folytatott számos országgal az elmúlt 48 órában, és a héten folytatja az egyeztetéseket.

Hunt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai hajózásvédelmi egység nem lesz része az Egyesült Államok által Iránnal szemben gyakorolt maximális nyomásgyakorlási politikának, mivel London kitart az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött egyezmény mellett, amelyből Washington kilépett. A brit külügyminiszter szerint London a lehető leggyorsabban létre akarja hozni az általa kezdeményezett nemzetközi hajózásvédelmi egységet, de addig is a Hormuzi-szoroshoz vezényelt még egy brit hadhajót, a királyi haditengerészet Duncan nevű rombolóját, amely július 29-én érkezik meg a térségbe.

A brit kormány emellett arra kéri a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra, és tanácsokkal láthassa el őket a legbiztonságosabb átkelési módokról.

Hunt szerint ez utóbbiak közé tartozhat például, hogy a hajók konvojokban közlekedjenek. A brit külügyminiszter elmondta: a térségben jelenleg járőrszolgálatot teljesítő brit hadihajó, a Montrose nevű fregatt eddig tizenhét átkelés során harminc kereskedelmi hajót kísért át a Hormuzi-szoroson, és eközben 4800 tengeri mérföldet (8900 kilométert) tett meg. Hunt szerint ugyanakkor a brit királyi haditengerészet nem tud minden egyes hajónak kíséretet biztosítani, és egyedül nem tudja teljesen felszámolni a kalózkodás kockázatát. E kockázat azonban jelentősen csökkenthető, ha a hajózási vállalatok együttműködnek a brit kormánnyal – tette hozzá. Kijelentette: London “nehéz szívvel” szánta rá magát az öbölbeli nemzetközi védelmi jelenlét növelésére, mivel a brit kormány célja a feszültség enyhítése.

Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Iránnal, de ha Teherán továbbra is a mostani veszélyes úton halad, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek ára a jelenleginél nagyobb nyugati katonai jelenlét lesz az iráni partok előtti vizeken – mondta a brit külügyminiszter. A brit tartályhajó iráni lefoglalása előtt két héttel a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akar kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.

Irán kalózkodásnak nevezte a Grace 1 feltartóztatását, Jeremy Hunt szerint azonban az iráni hajó lefoglalása törvényes akció volt, ellentétben a brit hajó iráni lefoglalásával.

A TASZSZ informátora szerint a felszerelés első szállítmánya elhagyta a Balti-tengeri Uszty-Luga kikötőjét. Az illetékes azt állította, hogy miként Törökország esetében is, a szállítások több hónappal megelőzték a szerződésben foglalt határidőt.

Kína volt az Sz-400-as első külföldi megrendelője, a két ezredkészletre szóló szerződést 2014-ben írták alá. Az első készlet leszállítása tavaly tavasszal zárult. A TASZSZ szerint a kínai fegyveres erők sikerrel tesztelték a rendszert; egy aerodinamikus és egy ballisztikus célt is megsemmisítettek vele.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Észak-Macedóniába negyven, Szerbiába harmincöt rendőr utazik. A rendőrök járőrszolgálatot látnak majd el, hogy megelőzzék és felderítsék a jogellenes határátlépéseket, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A kontingensek terepjárókkal, hőkamerával támogatják a határok védelmét.

D. Csabát nemzetközi elfogatóparancs alapján március 1-jén egy prágai szállodában fogták el a cseh hatóságok, és július 18-án átadták a magyar rendőröknek. A rendőrség július 19-én közölte: előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés és csalás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást D. Csaba szerb-magyar kettős állampolgár ellen. Emellett több másik emberölési ügyet is vizsgálnak. A 38 éves férfi a gyanú szerint tavaly július 30-án Amszterdamban megölt egy horvát, szeptember 19-én pedig Rákospalotán egy 49 éves magyar férfit.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn közölte, hogy július 20-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelte D. Csaba letartóztatását szökés-elrejtőzés, bizonyítás megnehezítése és bűnismétlés veszélyének kizárása miatt.

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 2018 szeptemberében 11 kiló kokaint kínált eladásra egy magyar vállalkozónak, akivel egy bevásárlóközpont mögött, a Szilas patakhoz vezető murvás úton találkozott. A gyanúsított kokain helyett édesítőszert tett az egyenként 1 kilós csomagokba, amelyeket autóval vitt a találkozóra. Amikor a sértett a gépjárműbe hajolva ellenőrizni próbálta a csomagokat, a gyanúsított fejbe lőtte, majd a holttestet
a Szilas patakba húzta.

A gyanú szerint a férfi 2018 július végén Amszterdamban egy kávézóban előre kitervelten fejbelőtt egy ott tartózkodó horvát állampolgárt, aki belehalt sérülésébe. A holland hatóságok felajánlották a magyar hatóságoknak a büntetőeljárás lefolytatását, amit a Legfőbb Ügyészség elfogadott. A gyanúsított szombaton a nyomozási bíró előtt beismerte a Magyarországon elkövetett emberölést, a csalás bűntettét ugyanakkor tagadta, a Hollandiában elkövetett emberöléssel kapcsolatban pedig nem tett vallomást.

A gyanúsított védője a magyarországi gyilkossággal kapcsolatban azt fejtegette, hogy védence jogos védelmi helyzetben cselekedett, és kérte, hogy a bíróság óvadék megállapításával helyezze őt szabadlábra.

A bíróság a védői indítványt elutasította. Kifejtette: a legfontosabb cél most a tényállás teljes körű felderítése, amit csak a legszigorúbb kényszerintézkedéssel lehet elérni. Ez biztosítja a gyanúsított elszigetelését a büntetőeljárásban kihallgatandó más emberektől és a tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítésének megakadályozását – közölte a Fővárosi Törvényszék. Sajtóhírek szerint D. Csaba Szerbiában és Spanyolországban is követett el bűncselekményt.

A VMSZ július 16-án hirdette meg a közadakozást. A pénz 48 óra alatt összegyűlt: 5,3 millió forintot tett ki a lakossági adomány, míg az Opus Global Nyrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt. 12 millió forinttal járul hozzá a vételárhoz – idézi fel a vízimentők közleménye, amely kitér arra is, hogy a lakossági adakozásból fennmaradó 1,3 millió forintból a hajók augusztus 20-tól tervezett rendszerbe állításának és üzembe helyezésének költségeit fedezik majd.

A kifejezetten mentési célokra kialakított hajók megvételét a Red Bull Air Race megszűnése tette lehetővé, mindkettőt a műrepülő-sorozat egyik alvállalkozója üzemeltette korábban. A kétszáz lóerős motorral felszerelt, hét méter hosszú hajók könnyen irányíthatók, és bármilyen időjárási körülmények között bevethetők. Tágas fedélzetüknek köszönhetően hat-nyolc ember kimentésére is alkalmasak – hangzott el az átadóünnepségen. A járműveket két, a balatoni tájhoz is hozzátartozó védett madárról Fecskének és Kócsagnak nevezték el.

Felelősen gondolkodó tőkepiaci szereplőként és turisztikai szolgáltatóként nem volt kérdés, hogy kipótoljuk a hiányzó összeget, hiszen az ilyen példaértékű kezdeményezések felkarolása az üzleti világ felelőssége – hangsúlyozta az eseményen az Opus Global igazgatósági elnöke, Mészáros Beatrix.

Az idén húsz éves VMSZ elnöke, Bagyó Sándor megköszönte a civil és az üzleti szféra példás összefogását. Elmondta, hogy a vízimentő egyesület 1999-es megalakulása óta civil szervezetként működik, normatív állami támogatás nélkül. Önerőből, civil szervezetek, cégek és magánszemélyek támogatásából, olykor egyéb állami forrásokból, például pályázatokon elnyert pénzből tartja fenn magát.

A hajók átvételének ünnepségén jelen volt a Hunguest Hotels vezérigazgatója, Hülvely István is, aki a szállodalánc vendégeinek nevében is háláját fejezte ki a szakszolgálat “áldozatos, professzionális” munkájáért.

Kazimierz Albint 18 éves korában, 1940 januárjában fogták el Szlovákiában, amikor a második világháború alatt a Franciaországban formálódó lengyel hadsereghez próbált átjutni. A németek több helyen tartották fogva, majd az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi lágerbe szállították 1940 június 14-én. Albin hat más lengyel fogollyal 1943 februárjában szökött el a haláltáborból, ez volt a kevés sikeresen végződött menekülések egyike. A nácik ezt követően Albin édesanyját és testvérét hurcolták el először Auchwitzba, majd Ravensbrückbe, mindkettőnek sikerült túlélnie a háborút.

Maga Albin a szökés után a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonájaként harcolt.

Tizenkilenc éven át, 2000 óta tagja volt a lengyel miniszterelnök mellett működő, az auschwitzi emlékhely igazgatása ügyeiben illetékes tanácsadó szervnek, a Nemzetközi Auschwitz Tanácsnak. Több lengyel állami kitüntetésben is részesült. Az auschwitzi haláltábor első 728 lengyel foglyát 1940. június 14-én szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnówból. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai és diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút.

Lengyelországban az első lengyel deportálás emlékére 2006 óta tartják a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját június 14-én.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a hitleri Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak. Auschwitz lett a magyarországi zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Ibolya Tibor közölte, az V. kerületi szórakozóhelyen az áldozatok italába bódító anyagot kevertek, majd amikor azok öntudatlan állapotba kerültek, összehangolt módon elvették értékeiket: a mobiltelefonjukat, az irataikat, a pénztárcájukat és a bankkártyájukat. Az öt vádlott négy alkalommal összesen hat embert fosztott ki 2016-2017 telén, köztük brit és svéd állampolgárokat is – tette hozzá.

Az is előfordult – folytatta -, hogy a vádlottak a bódult sértetteket hazakísérték további értékeik megszerzése érdekében, valamint a bárban fizetéskor kifürkészett PIN-kódok felhasználásával a megszerzett bankkártyákkal is pénzt vettek le automatákból.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a vádiratában többrendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt az első- és a másodrendű vádlottra – ha beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyalás jogáról – hat év hat hónap, illetve hét év fegyházbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta, továbbá a megszerzett értékek erejéig vagyonelkobzást javasolt – közölte a főügyész.

Mukics Dániel közölte, hogy Észak-Magyarországon és az Alföldön korábban még nem kezelt településeken is szükségessé vált a beavatkozás. Emlékeztetett: az elmúlt hetekben rendkívül intenzív volt a szúnyogok elleni védekezés. A szakemberek eddig már több mint 700 ezer hektáron és csaknem 1200 település területén gyérítették a szúnyogokat. Számos olyan területen is irtották a vérszívókat, ahol az előző években nem okoztak gondot a szúnyogok, egyes településeken többször is meg kellett ismételni a munkákat – tette hozzá Mukics.

Megjegyezte, hogy az Európai Unió területén belül előreláthatólag 2020-tól nem engedélyezik a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi úton történő kijuttatását. Ugyanakkor a katasztrófavédelem által irányított országos szúnyoggyérítési program során jelenleg is az irtószer mintegy negyven százalékát földi úton juttatják ki a szakemberek – ismertette.

Arról is beszámolt, hogy a települések egyedi értesítést kapnak a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról, valamint az OKF honlapján is nyomon követhető, hogy mikor és hol lesz szúnyogirtás.

Közlekedésrendészeti és közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartottak az éjszakai illegális gyorsulási versenyek megakadályozására a XXII. kerületi rendőrök és a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársai Budatétényben, a Bányalég utca környékén – írták.

Az akcióban 53 embert igazoltattak, 21 gépjárművet ellenőriztek, négy forgalmi engedélyt pedig el is vettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. Az egyik sofőrt engedély nélküli vezetés miatt is feljelentették. A rendőrök keményen büntettek: egy tízezer forintos helyszíni bírságot is kiszabtak a záróvonal átlépése miatt, négy embert pedig kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak a kerületi kapitányságra – olvasható a közleményben.

A 76 éves nyugalmazott püspökre kirótt “büntető intézkedéseket” a washingtoni egyházmegye jelentette be, de a hírt a Vatican News vatikáni hírportál közölte. Ez azt jelenti, hogy az egyházi eljárás szerint a Bransfielddel szemben bevezetett szankciókról Ferenc pápa döntött. Ezek értelmében az amerikai Wheeling-Charleston egyházmegyét korábban vezető Bransfieldnek el kell hagynia az egyházmegyét. A pápa eltiltotta bármilyen nyilvános egyházi szertartástól, tehát nem vehet részt semmilyen liturgián, misén, amelyen hívők is jelen vannak.

Ezen kívül személyes anyagi forrásaiból kell fedeznie azt az erkölcsi és anyagi kárt, amelyet magánszemélyeknek és egyházmegyéjének okozott. Az összegről és a kártérítés módozatairól a Wheeling-Charleston egyházmegye jelenlegi püspöke dönt majd.

Bransfield tavaly szeptember 13-án benyújtotta lemondását Ferenc pápának, amelyet az egyházfő elfogadott. Ezt követően a pápa vizsgálóbizottságot állított fel: a testületet William Edward Lori baltimorai püspök vezette, és öt világi szakértő volt a tagja. A bizottság az év elején hatvanoldalas jelentést továbbított a pápának. A jelentést nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai sajtó információi szerint a nyugalmazott püspök legalább kilenc felnőtt férfit molesztált szexuálisan. Köztük papok és más egyházi személyek is voltak.

Ezt megelőzően Bransfieldet kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléssel is meggyanúsították, de az ezzel kapcsolatos hatósági vizsgálat nem talált bizonyítékot. A püspök féktelen költekezésével is felhívta magára a figyelmet: a számítások szerint több millió dollárt költött egyházmegyéje kasszájából saját kényelmére, utazásokra és alkoholra. Több százezer dollárt fizetett a molesztált személyek hallgatásáért is, és azt is az egyházmegye kasszájából.

Borrellit egy milánói klinikán érte a halál. Az olasz államfő, volt alkotmányjogász Sergio Mattarella “kiemelkedő ügyészként” emlékezett meg róla, hangsúlyozva, hogy Borrelli egész életével a jog és a törvényesség felsőbbrendűségét szolgálta az olasz köztársasággal együtt. Borrelli történelmet írt – méltatta az elhunytat Francesco Greco jelenlegi milánói főügyész.

A Nápolyban 1930-ban született Borrelli 1955-ben lépett jogi pályára, és szinte végig Milánóban dolgozott. 1983-tól helyettes milánói ügyész volt, 1988-ban főügyésszé lépett elő. 1999-től a milánói fellebbviteli bíróság ügyészeként dolgozott 2002-es nyugdíjba vonulásáig. Borrelli 1992-ben vette át az úgynevezett Tangentopoli (korrupt város) vizsgálatsorozat vezetését, a volt Olasz Szocialista Párt (PSI) tagja, Mario Chiesa letartóztatása után, aki korrupció vádjával került börtönbe. Borrelli volt az a milánói ügyész, aki 1992 decemberében elsőként aláírta a PSI főtitkára, Craxi volt olasz kormányfővel szembeni eljárást. Letartóztatása elől Craxi 1994-ben Tunéziába menekült, ahonnan 2000-ben bekövetkezett haláláig soha nem tért vissza Olaszországba.

A mai napig, de egyre kevesebb visszhanggal folytatódó ügyészi vizsgálat több mint ezer bírósági üggyel halálos csapást mért az olaszországi politikát évtizedeken át uraló Kereszténydemokrata Pártra és az akkor feltörekvő PSI-re is. A szálak egészen a Craxihoz közel álló vállalkozóhoz Silvio Berlusconiig vezettek, aki 1994-ben belépett a politikába és Olaszország kormányfője lett.

A Tiszta Kezek munkáját ma Olaszországban ellentétesen ítélik meg: egyesek szerint a milánói ügyészcsoport valóban történelmet írt lerántva a leplet a politikai korrupcióról. Más vélemények szerint a Borrelli vezette ügyészek “államcsínyt” hajtottak végre önkényesen leváltva az akkori politikai vezetőréteget.

Puccsal vádolta Borrellit az ügyész halála alkalmával nyilatkozó Bobo Craxi, a néhai olasz kormányfő fia. Az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap kommentárja szerint Borrelli és társai megbuktatták az első köztársaságot, de nem tudták felszámolni a politikai korrupciót Olaszországban.

A napokban kimondott ítélet egy 2016-ban alapított, de azóta már felszámolt dél-kaliforniai fehér fajgyűlölő szervezet, a Rise Above Movement tagjaira vonatkozik. A szervezet alapítóját, Benjamin Daleyt 37 hónapi, Thomas Gillent 33 hónapi, Michael Miselist pedig 27 hónapi börtönbüntetésre ítélték. A negyedik vádlott, Cole White ítéletét később hozzák meg. Mindannyian beismerték a bűnösségüket.

“Gyűlöletkeltő ideológiájukból fakadóan a vádlottak ösztökélték az erőszakot és maguk is erőszakos cselekményeket követtek el Charlottesville-ben és hasonlóképen cselekedtek más, feltételezhetően ilyen célú nagygyűléseken Kaliforniában is” – fogalmazott közleményében Thomas Cullen virginiai ügyész. Leszögezte egyben, hogy a vádlottakat nem békés tüntetés vagy az amerikai alkotmány szólásszabadságról szóló kiegészítésében meghatározott jogszerű önkifejezés vezérelte, hanem az, hogy utcai csatákat provokálhassanak az általuk ellenségnek tartottak ellen.

A virginiai bíróság dokumentumaiból kiderült: a fajgyűlölő szervezet tagjai rendszeresen szerveztek közparkokban bokszedzéseket, és gyakoroltak utcai harci módszereket. 2017 márciusában a dél-kaliforniai Huntington Beachen, egy hónappal később pedig Berkeleyben támadtak meg békés demonstrálókat. 2017 augusztusában kifejezetten azért utaztak Charlottesville-be egy békés megmozdulásnak szánt rendezvényre, hogy provokálják a megjelenteket.

A charlottesville-i tüntetést republikánusok egy csoportja szervezte azért, hogy a városvezetés ne szállíttassa el a polgárháború (1861-1865) déli csapatait – az úgynevezett konföderációs erőket – vezető tábornok, Robert Lee lovas szobrát az egyik közparkból. A fajgyűlölők által kirobbantott véres összecsapásoknak egy halálos áldozata és több sebesültje volt.