Biztonságpiac

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Amerikai Tőzsdefelügyelet a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által értékesített szoftverlicencek értékesítése ügyében folytatott, nem bűnügyi vizsgálatáról dokumentumokat hozott nyilvánosságra.

Ezt követően a Legfőbb Ügyészség azzal a kéréssel fordult az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információját küldje meg részére.

Fenti ügyben két feljelentés is érkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre, amely feljelentés kiegészítést rendelt el.

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának válasza időközben megérkezett, és a nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésére is sor került. Mivel a büntetőjogi felelősség, és megléte esetén a személyre szóló megalapozott gyanú csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el.

A vád szerint a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen belépésre jelentkező belga és szerb állampolgár ötven, illetve húsz eurót kísérelt meg átadni az ellenőrzést végző pénzügyőröknek azért, hogy az általuk engedély nélkül Magyarország területére behozott és az ellenőrzés során megtalált dohánytermékek miatt elkerüljék a felelősségre vonást.

A nyomozó ügyészség a 2018. július 1-jétől hatályos büntetőeljárási törvény eljárást gyorsító rendelkezéseinek alkalmazásával az egyik külföldit az elkövetéstől számított egy napon belül, míg a másikat három napon belül állította bíróság elé.

A bíróság a vádlottakkal szemben az ügyészi indítványoknak megfelelően egy év hat hónap, illetve egy év börtönfokozatú, végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, az elkövetőket egy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte és vagyonelkobzást rendelt el az átadni szándékozott vagyoni előnyre.

Az izraeli újságok honlapjai eleinte Bejrúti források alapján izraeli drónokról írtak, de később a helyszíni felvételek alapján azt közölték, hogy a drónok iráni gyártmányúak lehettek, szemben a korábbi értesüléssel.

Az épületben súlyos anyagi károkat okozó drónok az iráni irányítás alatt álló Hezbollah irodájának a tetejére zuhantak vasárnap kora reggel. Libanon hivatalos hírügynöksége szerint hárman megsérültek, a robbanás három órával követte a Szíriában végrehajtott izraeli légicsapást, amelynek célpontja az észak-izraeli dróntámadásra készülő, Damaszkusz mellett állomásozó iráni haderő volt.

Az izraeli média, a szokásokkal ellentétben, nyíltan beszámolt a szíriai csapásról, és közölte, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán személyesen követte az eseményeket.

Ezzel szemben a Bejrútban végrehajtott drónakcióval kapcsolatban csak a libanoni beszámolók átvételére szorítkoztak. A bejrúti jelentések eleinte arról számoltak be, hogy a Hezbollah katonái lelőtték az izraeli pilóta nélküli légi eszközöket, de később azt közölték, hogy nem vették őket célba, hanem azok maguktól robbantak fel, illetve zuhantak a Hezbollah propagandaközpontjára.

Mohamed Afif, a Hezbollah szóvivője bejelentette, hogy náluk vannak az egyik drón maradványai, és most tanulmányozzák azokat. Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah szervezet vezetője délutánra éles hangú beszédet hirdetett válaszul.

Az izraeli Háárec című újság honlapján Ámosz Harel katonai elemző vasárnap úgy vélekedett, hogy Irán Izrael július 19-i légitámadását készült megtorolni, amikor az izraeli légierő lecsapott a Teherán irányította síita milíciák Szíriában kialakított fegyverraktáraira.

Harel emlékeztet arra, hogy a napokban a teheráni Kihan nevű újságban azt írta az iráni Forradalmi Gárda elit egységéhez közel álló egyik katonai szakértő, hogy meglepetésszerű ellencsapásokra készülnek Izrael szíriai és iraki tetteire válaszul, például érzékeny izraeli biztonsági támaszpontok, kikötők és nukleáris létesítmények ellen terveznek drón-támadásokat.

Az akció célja a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, valamint a közterületi garázdaságok és egyéb jogsértések elleni fellépés volt.

A BRFK mellett a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint Erzsébetváros önkormányzatának és rendészeti igazgatóságának részvételével tartott ellenőrzésben 78 rendőr és a társszervek 16 munkatársa vett részt.

A járőrök és a nyomozók 110 embert igazoltattak, egy ember ellen szabálysértési feljelentést tettek, mert nem adta át az igazolványát, egy ember ellen pedig azért, mert közbiztonságra veszélyes eszköz volt nála. Egy sofőrrel szemben azért intézkedtek a rendőrök, mert nem volt nála a jogosítványa – tették hozzá.

A Kazinczy utcában két férfinél, egy belvárosi szórakozóhelyen pedig két nőnél és egy férfinél kábítószert találtak, őket a rendőrök előállították. Két összeverekedő férfival szemben garázdaság gyanúja miatt kellett intézkedni, és elfogtak egy férfit is, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben.

A BRFK közölte: a társszervekkel közreműködve előre be nem jelentett időpontokban folytatja az ellenőrzéseket.

Benkő Tibor közölte: egy fiatal, kiváló katona hunyt el. Az 5. dandár hódmezővásárhelyi állományába tartozott, szerződéses őrvezetőként szolgált. A miniszter részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak és a barátoknak. A balesetben az elhunyt katonán kívül öten sérültek meg.

Benkő elmondta, hogy belső vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázására. A balesetet a rendőrség vizsgálja. Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, átcsoportosításhoz kapcsolódó művelet része volt a közúti konvoj haladása.

A balesetben súlyosan megsérült katona állapota stabil, négy katona könnyebb sérülést szenvedett. Korom elmondta: a belső vizsgálat kiterjed a speciális körülmények és szabályok betartására, erre harminc napja van a tárca szerveinek.

A tájékoztatás szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a három férfival szemben.

A hálózat tagjait úgy sikerült elfogni, hogy a KR NNI nyomozóinak tudomására jutott: jelentős mennyiségű kábítószer cserél gazdát csütörtökön a fővárosban, ezért bűnügyi akciót szerveztek az üzletet lebonyolító férfiak elfogására. A rendőrök mindhárom férfit ellenőrizték, majd a X. kerületben átvizsgálták azt a kisbuszt, amelyben a kábítószert tartották. A jármű rakterében két dobozban összesen 46 kilogramm lefóliázott növényi törmeléket találtak a nyomozók. A lefoglalt anyag az előzetes vegyészszakértői vélemény szerint marihuána, amely súlya alapján többszörösen meghaladhatja a különösen jelentős mennyiség alsó határát, feketepiaci értéke mintegy 115 millió forint – olvasható a közleményben.

A KR NNI nyomozói az elfogott 32 éves horvát, 57 éves magyar, valamint 23 éves koszovói állampolgárt előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

Az adatok azt jelzik, naponta átlagosan hat ember veszti életét Ukrajnában a konfliktusban, és jelentős a belső menekültek száma is, amely elérte a kétmilliót.

Szombaton volt 28 éve, hogy Ukrajna független lett. A szakértő megjegyezte, Ukrajnának most leginkább békére lenne szüksége, amely – ha sikerül elérni – rendkívül súlyos “örökséggel” jár majd: az ország gazdasága rossz helyzetben van, az államadósság a GDP hetven százaléka.

Miközben a kamatok 7-14 százalék között vannak, a gazdasági növekedés négy százalék körül alakul – tette hozzá Fedinec.

A televízió értesülései szerint a rendőrség házkutatást tartott Blahutnál. Részletek egyelőre nem ismeretesek.

Blahut 2014 szeptemberétől 2018 januárjáig volt a civil hírszerzés igazgatóhelyettese. Tisztségéről azután mondott le, miután a cseh sajtóban olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint a civil felderítés gazdálkodásában az ellenőrzések több százmillió koronás visszaélésekre bukkantak.

A Respekt című hetilap korábbi értesülései szerint Blahutot Jirí Sasek, az ÚZSI igazgatója jelentette fel. Sasek azt kérte a hatóságoktól, vizsgálják felül azokat a mintegy félmilliárd korona értékű beruházásokat, amelyeket Blahut felügyelete alatt a ÚZSI az érdekeit kiszolgáló különféle gazdasági vállalkozásokba fektetett. Az igazgató gyanúja szerint a pénz egy része magánszámlákon landolt.

A Neovlivní.cz független hírportál szerint a szociáldemokrata párthoz közel álló Blahut irányította a cseh civil felderítést, és távozása mögött valószínűleg inkább Andrej Babis kormányfő, az ANO mozgalom elnöke állt. Babis állítólag nagyon nehezményezte, hogy a szolgálat a tulajdonában lévő Agrofert holding ügyeivel is foglalkozott, ezért személyesen is támogatta Blahut mihamarabbi távozását a civil hírszerzéstől.

A férfi házában házkutatást tartottak. Egy maroklőfegyvert, több puskát és számos fegyveralkatrészt, illetve lőszert foglaltak le, amelyek tartására a férfinak nem volt engedélye. A férfit elfogták, előállították, majd gyanúsítottként kihallgatták, beismerő vallomást tett és elmondta azt is, hogy a fegyverek közül többet ő készített.

Az intézkedésben a Terrorelhárítási Központ munkatársai is részt vettek.

Az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán kiadott elnöki utasítás a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más állami intézményre vonatkozik.

Az Egyesült Államok augusztus 18-án tesztelt először egy szárazföldi telepítésű, több mint ötszáz kilométeres hatótávolságú “szárnyas rakétát”, azt követően, hogy augusztus 2-án felmondta az 1987-ben aláírt, a közepes és a rövidebb hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt.

Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította: megalapozottak azok a korábban megfogalmazott orosz vádak, amelyek szerint Washington megsértette az INF-szerződést.

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk “szárnyas rakéták” kilövésére.

“A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el” – mondta az orosz vezető.

Közölte: felmerül a kérdés, hogy Lengyelországba és Romániába ezek után rakétavédelmi vagy csapásmérő eszközöket telepítenek az amerikaiak. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el, és azt állította, hogy Moszkvának már régóta tudomása van arról, hogy Washington, miközben “propagandakampányában” Oroszországot vádolta szerződésszegéssel, tiltott fegyvertípussal rendelkezik.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország alapvető érekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat, egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.

Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni és továbbra is nyitott a tárgyalásokra – közölte.

Érvelése szerint az Egyesült Államok azzal, hogy 2003-ban egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszereket betiltó ABM-egyezményt, arra “provokálta” Oroszországot, hogy dolgozzon ki új típusú fegyvereket, amit a jövőben is meg fog tenni.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadta, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A Hajdú-Bihar megyei főkapitányság közleménye szerint a debreceni körzeti megbízottak állampolgári bejelentésre jelentek meg szerda dél körül a Déli soron, mert a bejelentő szerint ott egy férfi gyanúsan viselkedett.

A rendőrök intézkedtek a férfi ellen, aki késsel támadólag lépett fel ellenük. A rendőrök – többszöri felszólítás után – gázsprayt használtak, majd figyelmeztető lövést adtak le. Végül, miután a 18 éves férfi késsel rájuk támadt, célzott lövést adtak le. A férfi megsérült, a mentők kórházba vitték.

Az ügyet hivatalos személy elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja – olvasható a közleményben.

A török közlemény szerint Erdogan arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy a szíriai kormányerők előrenyomulása Idlíb és Hama tartományban nagyszabású humanitárius válsághoz vezethet. Egyúttal rámutatott: a damaszkuszi csapatok offenzívája az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen sérti a tűzszünetet és kárt okoz a polgárháború rendezését célzó erőfeszítéseknek.

A török és az orosz elnök azután folytatott telefonbeszélgetést, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök Moszkva által támogatott erői a napokban a korábbi demarkációs vonal mentén kialakított török megfigyelőpontok közvetlen közelébe kerültek, és tízezrek indultak útnak Északnyugat-Szíriából a török határ felé a harcok elől. Ennek kapcsán Erdogan azt közölte Putyinnal, hogy a szíriai csapatok támadása immár súlyos nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára.

A Kreml-közlemény szerint ugyanakkor a két vezető pénteken arról is megállapodott, hogy fokozzák országaik közös erőfeszítéseit Szíriában a “terroristák” jelentette fenyegetés felszámolására. Oroszország, valamint a mérsékelt szíriai ellenzéket támogató Törökország tavaly szeptemberben egy demilitarizált ütközőövezet létrehozásáról állapodott meg Szíria északnyugati részén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén, ahol Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki.

Az Aszadhoz hű Szíriai Arab Hadsereg (SAA) és a szövetséges orosz csapatok április végén azonban offenzívát indítottak Idlíb és Hama tartományban, utóbbit a kormányerők azóta csaknem vissza is foglalták. Idlíb ezzel szemben még szinte teljes egészében az ellenzékiek és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet uralma alatt áll.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű emigráns csoport helyszíni aktivistái révén pénteken arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők elfoglalták az észak-hamai Morek városát, ahol a 9-es számú török megfigyelőpont található.

A Bejrútban tartózkodó török külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a török megfigyelőállások “nem estek csapdába”. “Katonáinkat senki sem ejtheti csapdába” – hangoztatta.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerda esti sajtótájékoztatóján már leszögezte: mindegyik megfigyelőpont marad a helyén, és ott teljesít szolgálatot, ahová a Moszkvával kötött egyezmény keretében létrehozták.

Az SAA legutóbb augusztus 5-én, mindössze négy nap után jelentette be a megkötött tűzszünet felmondását, mondván Törökország nem teljesítette kötelezettségeit, “a terroristák bandái” nem vonultak vissza 20 kilométerre a feszültségmentesítési övezet határaitól, és nem vonták ki onnan nehéz, valamint közepes fegyverzetüket sem.

Jogvédő csoportok és ellenzéki aktivisták szerdán azt adták hírül, hogy legalább 60 ezer ember hagyta el otthonát a napokban az északnyugat-szíriai harcok miatt. A területről véget nem érő kocsisorok tartanak a török határ felé – állították.

A szíriai kormány tudatta, hogy humanitárius folyosót nyitott Hama tartományban azoknak a civileknek, akik távozni akarnak az ellenzékiek uralta területekről a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló területekre. Ali Hajdar, az állami megbékélési bizottság vezetője azt mondta, hogy a folyosón az emberek elhagyhatják Idlíb déli és Hama északi részét, és aki él a lehetőséggel, élelmet, menedéket és egészségügyi ellátást kap.

Az ENSZ becslése szerint Szíria északnyugati részén jelenleg mintegy hárommillió ember él. Legutóbbi adataik alapján az elmúlt négy hónapban legalább ötszáz civil halt meg tüzérségi és légitámadásokban a térségben, s 576 ezren kényszerültek elmenekülni, közülük 72 ezren augusztusban.

Összesen 110 egészségügyi dolgozó – orvosok, szakértők, gépkocsivezetők, pilóták és más foglalkozásbeliek – esett át a szűrésen, amely sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem. A tájékoztatás szerint egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe.

Az egészségügyi dolgozók közül húszat a fővárosi Avetik Burnazjan Szövetségi Orvosi Biofozikia Központban, a többieket pedig ugyanennek az intézménynek a szakemberei egy Arhangelszkbe telepített mobil laboratóriumban vizsgálták ki.

Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, a Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön ezzel kapcsolatban az érintett orvosok nevesítését sürgette és hangot adott gyanújának, miszerint az ügyben szándékos hangulatkeltés folyik. Azt mondta, hogy Putyin konkrét és megbízható tájékoztatást kap ezekről a kérdésekről, amely pedig nem ad alapot arra, hogy elhiggye ezt az információt.

A The Moscow Times online kiadásában pénteken azt írta, hogy az esetet Igor Szjomin szívérsebész tárgyalta a VKontaktye közösségi portálon augusztus 14-én közzétett bejegyzésében. A lap szerint Szjomin ezt nem kívánta kommentálni. Az orvos két kórházi forrás szerint ügyelt augusztus 8-án, de a baleset sérültjeinek kezeléséhez nem volt köze.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

A Roszatom szerint szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

Vlagyimr Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel Helsinkiben közösen megtartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetétének (CTBTO) a héten nyilvánosságra került közléseiből kiderült, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állmás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

Peszkov ezzel kapcsolatban pénteken azt mondta, hogy egy csernobili típusú balesetet a gyors és több forrásból származó információáramlás miatt lehetetlen lenne elhallgatni. Szergej Ivanov, Putyin környezetvédelmi tanácsadója “egyszerűen ostobaságnak” nevezte az augusztus 8-án történtek és az 1986-ban történt nukleáris katasztrófa közötti párhuzamokat.

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő a norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt két órás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel.

Igor Orlov a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és “dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Az Interfax jelentése szerint a szerdán kitört verekedésben mintegy húszan vettek részt, “köztük cigányok és büntetett előéletű helyi lakosok”. Az összetűzés részvevőinek többsége a rendfenntartó szervek szerint ittas volt.

Két férfit késszúrásokkal kórházba szállítottak, egyikük állapota súlyos. Az őrizetbe vett cigány gyanúsított ellen büntetőeljárást indítottak két rendbeli, szándékosan okozott súlyos testi címén. Az Interfax úgy tudja, a konfliktus “azután keletkezett, hogy egy cigány zaklatni kezdett egy lányt, akinek védelmére kelt egy falubelije”. Miután a védelmezőt bántalmazták, a falusiak a támadó házához mentek, ahol kitört a tömegverekedés.

A TASZSZ-nak a helyiek úgy mondták el a történteket, hogy a faluban, ahol korábban nem voltak etnikai konfliktusok, lányok egy csoportjába kötött bele több, kihívóan viselkedő ember. Helyi férfiak egy csoportja a helyzet kiéleződését követően “meg akart leckéztetni egy cigány családot”, de a rendőrök ezt megakadályozták.

A TASZSZ közölte, hogy a faluban a hatóságok képviselői tömeggyűlésen vitatták meg a történteket a helyi lakosokkal, akiket igyekeztek megnyugtatni, hogy a felelősöket meg fogják büntetni. A hírügynökséget egy belügyi forrás úgy tájékoztatta, hogy ittas dulakodás történt, és a konfliktusnak nem volt etnikai jellege.

Ez a második hasonló eset az idei nyáron Oroszországban. Július 13-án mintegy háromezer kilométerrel nyugatabbra, a Penza megyei Csemodanovkában történt 174 ember részvételével tömegverekedés az Interfax beszámolója szerint “a helyi lakosok és az ott élő cigányok között”. Az egy halottal és több sérülttel járó összetűzés azt követően történt, hogy az etnikai kisebbség egyik tagja állítólag kísérletet tett egy helyi lány megerőszakolására.

A felháborodott falusiak falugyűlést rendeztek, majd mintegy másfél ezren lezárták a közeli szövetségi autósztrádát, aminek nyomán a járásban különleges intézkedéseket vezettek be a tömegzavargások megakadályozására. A konfliktust követően az összes cigány család – mintegy 650 ember – elköltözött Csemodanovkából és a szomszédos Lopatkiból, mintegy kilencven házat hátrahagyva, amelyek egy részét engedély nélkül építették fel.

A történteket, amelyek miatt 28 ember ellen indult büntetőeljárás, a helyi hatóságok etnikai konfliktusként kezelték.

2016 májusában Penzától mintegy hatszáz kilométerre nyugatabbra, a Tula megyei Plehanov községben, Oroszország egyik legnagyobb cigány településén a hatóságok 112 engedély nélkül felépített ház bontásába kezdtek. Azért döntöttek így, mert a helyi lakosság csoportjai és a rohamrendőrség között március 17-én konfrontáció alakult ki, miután egyesek önhatalmúlag megcsapoltak egy gázvezetéket, ami miatt mintegy 400 háztartása ellátás nélkül maradt. Plehanovban, ahol rendszeressé vált az áramlopás is, egy műszaki hiba elhárítására kiérkezett szakembereket a helyiek kőzáporral fogadtak.

Borisz Szobolev újságírónak az állami Rosszija1 csatornán először 2016 márciusában a plehanovi eseményekkel kapcsolatban bemutatott, A cigányok terhe című dokumentumfilmje szerint Oroszországban a kisebbség létszámát 220 ezer és kétmillió közöttire szokták becsülni. A legtöbbjüket az ötvenes években telepítették le.

Szobolev az etnikum nehéz anyagi körülményeivel kapcsolatban egyebek között rámutatott, hogy amíg a Szovjetunióban mintegy ötszáz cigány művészegyüttes turnézott rendszeresen, addig mára ezekre már egyáltalán nincsen közönségkereslet. A kisebbség munkát vállalni nem tudó vagy nem akaró tagjai közül a film szerzője szerint sokan kapcsolódnak be a szervezett bűnözés, egyebek között a heroinkereskedelem világába.

Péntek délben három holttestet találtak a Zöldlomb utcában, egy társasház második emeleti lakásában. A gyanú szerint a 35 éves apa megölte 31 éves élettársát és négyéves közös gyereküket; a férfi ezután öngyilkos lett. A rendőrséget pénteken a lakás tulajdonosa hívta, mert nem tudta elérni bérlőit.

A BRFK szombaton azt közölte, csütörtökön az egyik szomszéd telefonon jelezte, hogy egy nappal korábban, a hajnali órákban furcsa hangokat hallott a szomszédos lakásból. A bejelentő azt is elmondta, hogy egész nap nem látta a mellette lévő lakásban bérlőként élő családot. A nyomozás adatai szerint a bejelentést megelőzően 24 órával a család tagjai már nem éltek.

A Tevékenység-irányítási Központ ügyeletese, megvizsgálva az előzményeket, úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre. Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja az intézkedés elmulasztását, ezért vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította az ügyeletes mulasztását, ezért fegyelmi eljárás indult ellene – áll a közleményben.

A közlemény szerint az ügyészség nyereségvágyból, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken a férfival és egy 82 éves ismerősével szemben, aki az elhunyt nagyapa vagyontárgyinak megszerzésében segített.

A vádirat szerint az unoka 2015. április 8. és 2015. május 20. közötti ismeretlen időpontban – egy szóváltást követően – megölte a nagyszülőjét annak budapesti lakásában. A holttestet a lakás garázsában rejtegette, majd annak eladása után, 2016 augusztusában átszállította egy kőbányai bérelt garázsba, ahol a testet 2017 júniusában a rendőrség egy kukában találta meg.

A férfi a 82 éves másodrendű vádlottat rábírta, hogy adja ki magát elhunyt nagyapjának, így sikerült eladnia az elhunyt lakását, és megszerezni nyugdíját.

A bűnügyi felügyelet alatt álló első rendű vádlottra – arra az esetre, ha a bírósági előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyalás jogáról – húsz év fegyház fokozatú szabadságvesztést, míg a csalásokban részt vevő bűntársára 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést indítványozott vádiratában az ügyészség – áll a közleményben.

A beszámoló szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök fegyveres erői nehézgéppuskákkal adtak le lövéseket. Az incidens következtében nem keletkezett kár, áldozatok nincsenek. A 8-as számú megfigyelőpont Idlíb délkeleti részében, Sirmannál található, valamivel északra Hán Sejkún térségétől, amelyet az előrenyomuló kormányerők szerdán már teljes ellenőrzés alá vontak.

Az orosz támogatást élvező szíriai hadsereg április végén indított offenzívát Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban az ott tartózkodó ellenzékiek ellen.  Egy tavaly szeptemberi török-orosz megállapodás értelmében Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki Idlíbben a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén.

A térség más tartományaiban is voltak tüntetések, de Vanban egész nap nem csitultak az indulatok. Az ottani felvonuláson a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) legkevesebb 12 képviselője részt vett. Vanban rendőrök százai állták el a demonstrálók útját. Az Evrensel a tiltakozók számáról még hozzávetőleges adatot sem közölt. Az összetűzésekben sokan megsebesültek, köztük egy HDP-képviselő, többeket kórházba kellett szállítani. Vanban eddig mintegy harminc embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Diyarbakirban a rendőrök nem engedték ki a HDP tartományi székházából a kurdbarát politikusokat. A verekedésben az Evrensel szerint a rendőrség bántalmazta a HDP egyik parlamenti képviselőnőjét, Semra Güzelt, akit később kórházba vittek. A párt Twitter-fiókján gyilkossági kísérletnek minősítette a történteket. Diyarbakirban négy embert állítottak elő a rendőrök.

Miután a hatóságok már hétfőn páncélautókkal zárták körül a diyarbakiri polgármesteri hivatalt, tervei ellenére Sezai Temelli, a HDP társelnöke nem tudta megtartani beszédét az épület előtt. Végül a szemközti utcában szólt a szimpatizánsokhoz. Felszólította őket, hogy hallassák hangjukat és álljanak ki a jövőjükért. Mint fogalmazott: “a jogért és az igazságért folytatott küzdelem a miénk, elsöpörjük a fasizmust, és szabaddá tesszük Törökországot”.

Mardinban a tartomány kormányzói hivatala betiltotta a tiltakozók által tervezett sajtótájékoztatót. Amikor ennek ellenére egy csoport, köztük számos HDP-képviselő mégis elindult a polgármesteri hivatal épületéhez, a rendőrség könnygázzal lépett fel ellenük. Mardinban a HDP adanai képviselőnője, Tülay Hatimogullari sebesült meg, ezért kórházba szállították. A beszámoló szerint a rendőri intézkedés során öt újságírót őrizetbe vettek. Később HDP-sek egy kisebb csoportja elállta a Mardint Kiziltepével összekötő főutat.

Isztambulban ügyvédek akartak nyilvánosan felszólalni az igazságügyi palota előtt. A hatóságok ott is közbeavatkoztak, az inzultusban Ahmet Sik HDP-képviselő megsebesült.

Van, Diyarbakir és Mardin március 31-én megválasztott polgármestereit a török belügyminisztérium terrorizmus címén hétfőn eltávolította hivatalából. A minisztérium rámutatott: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármesterek ellen fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, fegyveres terrorszervezeti tagság vagy éppen terrorpropaganda gyanújával nyomozás folyik.

A belügyminisztérium mindhárom városban a tartományi kormányzót hatalmazta fel a polgármesterek helyettesítésével.

Süleyman Soylu török belügyminiszter keddi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy “a jognak és a demokráciának az a legalapvetőbb feladata, hogy ne engedje a terrorizmust visszaélni a tiszta szavazatokkal”. Felelőtlenül viselkednek és hibát követnek el azok, akik “legitim folyosót” igyekeznek nyitni a terrorizmus és a demokrácia között, továbbá a terrorizmust mentesítő kategóriává akarják tenni a “választottságot” – hangoztatta.

Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége továbbra sem tud egyetértésre jutni abban, hogy az országnak célja kell-e legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozás, és emiatt nem tud megalakulni az új kormány sem – derült ki kedden, miután ismét elhalasztották a kollektív államelnökség három tagjának tárgyalásait.

Mint mondták, nincs értelme elkezdeni a vitát, amikor még a legalapvetőbb kérdésben sincs egyetértés.

“Amíg én tag vagyok, (az elnökségben) nem lesz szavazás az ANP-ről” – mondta a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Milorad Dodik, a NATO által javasolt éves nemzeti tervre utalva, amely a tagság feltételeként elvárt reformokat tartalmazza.

Az elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic azzal válaszolt, hogy minden probléma okozója Dodik, aki “egyoldalúan törekszik Bosznia NATO-csatlakozásának megakadályozására”. “Ehhez senkinek nincs joga” – tette hozzá Dzaferovic, törvénytelennek és a jogállamiságot sértőnek nevezve Dodik lépéseit.

Bosznia-Hercegovinában tavaly októberben tartottak általános választásokat, ám az ország kormánya azóta sem állt fel.

A helyzetet bonyolítja, hogy az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény alapján született alkotmány szerint a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek, egyenlő arányban kell képviseltetniük magukat a kormányban, illetve egyet kell érteniük a kormánytagok kinevezését illetően is. A döntésképtelenség miatt több mint tíz hónapja stagnál a nyugat-balkáni ország gazdasága és európai integrációja.

A tavalyi választásokat főként a nacionalista pártok nyerték meg, így már akkor arra lehetett számítani, hogy sokáig tart majd a politikai egyezkedés, egyik fél sem szeretne ugyanis engedni a saját népcsoportját érintő kérdésekben.

A háromtagú államelnökség bosnyák tagja, a korábbi bosnyák elnök jobb keze, Sefik Dzaferovic lett, a szerb elnöki székbe a korábban az ország szerbek lakta részét, a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Dodik került, egyedül a horvát elnök, Zeljko Komsic mondható némileg mérsékelt beállítottságúnak, ám neki sem sikerült kompromisszumra jutnia két társelnökével.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Dodiknak eleve nem tetszik az ország mostani felépítése, többször is kijelentette, azt szeretné, ha a boszniai Szerb Köztársaság független állammá válna. A boszniai szerbek emellett feltétel nélkül lojálisak Belgrádhoz, így semmi olyan intézkedésre nem hajlandóak, amely szembe menne a hivatalos szerb politikával.

Mivel Belgrád NATO-ellenes, így a boszniai szerbek is tiltakoznak országuk NATO-ba lépése ellen. Így hiába akarná a bosnyák-horvát lakosságú Bosznia-hercegovinai Föderáció, illetve a bosnyák és a horvát elnök az ország stratégiai céljaként kitűzni a nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást, a szerbek ezt folyamatosan megvétózzák.
Egyetértés hiányában pedig az új kormány sem tud megalakulni, ugyanis annak a NATO-tagságról is állást kellene foglalnia.

Kormány hiányában pedig a reformokat sincs, aki végrehajtsa, így a térség országai közül továbbra is Bosznia-Hercegovina marad a sereghajtó az európai integrációt illetően, és még csak megközelítőleg sem lehet megjósolni, mikorra csatlakozhat az Európai Unióhoz.

“A katonapolitikai helyzetet a NATO kelet-európai katonai jelenlétének erősödése, az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének lengyelországi és romániai telepítése, valamint a szövetség Finnországgal és Svédországgal folytatott katonai együttműködésének kiszélesítése jellemzi” – mondta Sojgu. “A keletkező fenyegetések semlegesítésére intézkedések komplexumát fogjuk megvalósítani” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a nyugati katonai körzetben az év végéig összesen több mint húsz gyakorlatot fognak megtartani. Szavai szerint az ottani csapatok több mint 1300 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kaptak, és folytatódik a csapatok szerződéses katonákkal való feltöltése.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök egyébként áprilisban bejelentette, hogy a NATO megnövekedett aktivitása miatt Oroszország megerősítette a nyugati és déli hadseregcsoportot. Valótlannak nevezte ugyanakkor azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Moszkva hadműveletekre készül.

Sojgu a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a katonapolitikai helyzet a keleti stratégiai irányban is bonyolultabbá vált, mert “az Egyesült Államok és szövetségeseinek lépései befolyásuk kiszélesítését célozzák az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint Oroszország és Kína pozícióinak meggyengítését Délkelet-Ázsiában”.

Mint mondta, a kihívásokra válaszul a védelmi tárca 62 szervezeti változást fog végrehajtani, amelyek egyike egy légi hadosztály és egy légvédelmi rakétadandár vegyes parancsnokságának létrehozása lesz.

Elmondta, hogy a márciusban vízre bocsátott Petropavlovszk-Kamcsatszkij nagy tengeralattjáró novemberben lép majd a Csendes-óceáni Flotta kötelékébe. A körzet 1743 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kap az év végéig, aminek következtében legkorszerűbb eszközök aránya ezeknél a csapatoknál, amelyek létszáma az első félév során 4500 fővel bővült, eléri majd az 53 százalékot.

Sojgu közölte, hogy ebben az évben összesen több mint 120 orosz-kínai kétoldalú hadvezetési és fegyvernemközi hadgyakorlatot fognak tartani. Emlékeztetett rá, hogy áprilisban és májusban tíz orosz hadihajó és több mint háromezer katona vett részt egy közös hadgyakorlaton a Dél-kínai-tengeren.