Biztonságpiac

Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik – hangsúlyozták.

Miként nem igazságos kizárni az F-35-ös program egy fő partnerét, Törökországot a fejlesztésből, úgy az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit – olvasható a közleményben.

A tárca emlékeztetett arra, hogy Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.

A török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin telefonon beszélt John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóval. A szóvivő hivatala azt közölte, hogy Kalin Törökország nemtetszését fejezte ki Boltonnak az Egyesült Államok döntése miatt. Kalin a beszélgetés során leszögezte, hogy az amerikai lépés nincs összhangban a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján elhangzottakkal, amelyen Recep Tayyip Erdogan későbbi beszámolója szerint Donald Trump maga fogalmazott úgy, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát. Kalin aláhúzta: a török-amerikai kapcsolatok “egyoldalú előírások mentén nem tudnak egészséges módon alakulni”.

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szerdán leszögezte: lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.

A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra, mondván, Washington továbbra is “nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával. “NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelent” az együttműködés terén – közölte a Fehér Ház.

Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását. Törökország több mint kilencszáz alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak – jelezte. Arra is rámutatott, hogy Törökország “sajnálatos módon” munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el. Szintén elesik attól a kilenc milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.

Lord bejelentette: a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

Trump azt mondta: a viszony Törökországgal “nagyon összetett” lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Mint fogalmazott: Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.

Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást.

Petőfi Attila felidézte: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. május 18-án rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki május 13-án egy túronyi házban, fejre mért ütésekkel az ott lakó idős német férfi halálát okozta. A gyilkos magával vitte a férfi pénztárcáját, mobiltelefonját és iratait. A vezérőrnagy ismertetése szerint az adatgyűjtés során a gyanú egy akkor 25 éves, szintén túronyi férfira terelődött, akit a baranyai rendőrök 2017. március 23-án fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként. Ő beismerő vallomást tett, amelyben elmondta, hogy egy közeli, használaton kívüli kútba dobta a fejszét, amelyet a nyomozók később meg is találtak.

A férfit a Pécsi Ítélőtábla az idén január 8-án jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételesen szabadságra. Petőfi a második bűncselekményről elmondta: 2017. február 3-án – a gyanúsított elfogása előtt 48 nappal – szintén Túronyban, egy Petőfi Sándor utcai házban ismeretlen körülmények között tűz ütött ki. A porig égett ház romjai között a tűzoltók megtalálták az ott lakó 88 éves asszony holttestét. Az igazságügyi orvosszakértők megállapításai szerint az asszony az egész testén megégett, de a halálát füst belégzése okozta, tehát még élt a tűz keletkezésekor.

Petőfi közölte: mivel idegenkezűségre utaló körülmény akkor nem merült fel, a siklósi rendőrkapitányság által lefolytatott közigazgatási eljárást lezárták. A Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának nyomozói azonban áttanulmányozták a túronyi tűzeset iratanyagát és további adatgyűjtéseket, kihallgatásokat végeztek.

Felmerült, hogy a 88 éves nő házánál a tűz keletkezésének reggelén az előző emberölési ügy – akkor még szabadlábon lévő – gyanúsítottja motoros fűrésszel fát vágott, és miután megkapta a fizetségét, a délutánt az idős asszony 61 éves fiával töltötte. A férfit, aki közös háztartásban élt az anyjával, a pécsi rokonaihoz vitte, ahol leitatta és társaival együtt kikérdezte a vagyonukról, a jövedelmükről, a ház belső elrendezéséről.

A Készenléti Rendőrség főosztálya az ügyben tavaly januárban rendelt el nyomozást emberölés gyanúja miatt. Petőfi elmondta: a nyomozók megállapították, hogy 2017. február 3-ára virradó éjszaka a gyanúsított Pécsen, a rokonainál hagyta a nő fiát, majd két ismerősével, autóval visszament Túronyba azért, hogy kirabolja az asszonyt.

A rendőrök 2019 júniusában gyanúsítottként hallgatták ki az akkor 28 éves férfit, aki vallomásában elmondta, hogy miután visszament Túronyba, betört a sértett házába. Az idős asszony ezt észrevette és felismerte őt, ezért a nőt tőrrel többször megszúrta, megvágta. Végül tüzet okozott, hogy a bűncselekmény nyomait eltüntesse, a házból csupán egy gázpalack záró kupakját vitte el, amelyet a késsel együtt saját házának a szennyvízaknájába dobott. A tárgyakat a nyomozók július 9-én megtalálták és lefoglalták.

A vezérőrnagy jelezte: munkatársai a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés gyanúja miatt indított nyomozás iratait – a nyomozás folytatása érdekében – a napokban átadják a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Petőfi szerint az ügyben minősítő körülményként az aljas indok és a különös visszaesőként történt elkövetés is megállapítható, ezért a férfit akár tényleges életfogytiglanra is ítélhetik.

Az INF-szerződés a norvég politikus szerint a nemzetközi fegyverzetkorlátozás egyik legjelentősebb vívmánya. A főtitkár idézi a szerződést 1987-ben aláíró Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkárt, aki szerint “büszkének kell lenni arra, hogy ha ezt a fácskát nevelgetjük, akkor egy nap a béke hatalmas fája terebélyesedik ki belőle”. Stoltenberg úgy véli, hogy a fa igenis kiterebélyesedett, mert a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek célja az volt, hogy európai városokat pusztítsanak el, és milliók életét oltsák ki. “Azzal, hogy lemondtunk ezekről a fegyverekről, a világ biztonságosabbá vált” – teszi hozzá Stoltenberg.

“De most Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ezzel valódi veszélybe sodorta biztonságunkat” – írja a NATO-főtitkár. A politikus rámutat, hogy Oroszország új, közepes hatótávolságú fegyvert fejlesztett ki, az SSC-8-at, amelyet ki is próbált és hadrendbe is állított. Az SSC-8 könnyen mozgatható és elrejthető, német városok, mint München, Berlin és Frankfurt is a hatósugarában fekszenek, és a kilövés után csak pár perc áll rendelkezésre, mielőtt a töltet célba ér. Az SSC-8 növeli a nukleáris konfliktus valószínűségét – húzza alá a főtitkár.

Stoltenberg felidézi, hogy amikor az Egyesült Államok hat évvel ezelőtt aggályainak adott hangot az új fegyver fejlesztése miatt, Moszkva kategorikusan tagadta, hogy létezne ilyen fejlesztés, majd amikor elismerte a fegyver létezését, azt állította, hogy nem sérti az INF-szerződést. A NATO-főtitkár szerint viszont Moszkva régóta törekszik arra, hogy megszabaduljon az INF-szerződés jelentette korlátoktól, és Vlagyimir Putyin 2007-ben ki is mondta, hogy ki szeretne lépni a megállapodásból.

“Minden NATO-szövetséges egyetért az Egyesült Államokkal abban, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Ennek tényét több szövetséges egymástól függetlenül megerősítette” – szögezi le a szervezet főtitkára.

Stoltenberg kiemeli, hogy ez az oka annak, hogy februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy hat hónapon belül kilép az egyezményből, ha Oroszország nem tér vissza maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés előírásaihoz. Ez a határidő jár le augusztus 2-án. Stoltenberg hangsúlyozza, hogy minden NATO-tagállam felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződéshez, csak Washington több mint harminc alkalommal tárgyalt erről magas szinten Oroszországgal. “Az Egyesült Államok teljes mértékben betartja a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Európában nincsenek új amerikai rakéták. Európában új orosz rakéták vannak” – nyomatékosítja Stoltenberg.

A főtitkár szerint egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be, nem garantálja a biztonságot, és Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy be akarná tartani az egyezmény előírásait. “Ezért fel kell készülnünk az INF-szerződés nélküli világra. Egy olyan világra, amely mindannyiunk számára kevésbé biztonságos” – figyelmeztet a NATO-főtitkár.

A NATO reagálni fog, s válasza mérsékelt, védekező jellegű és egységes lesz – teszi hozzá Stoltenberg, aláhúzva, hogy az észak-atlanti szövetség nem fogja lemásolni az orosz lépéseket, s nem telepít új, közepes hatótávolságú rakétákat Európába. “Nem akarunk új fegyverkezési versenyt, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a hatékony fegyverzetkorlátozás, leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása mellett” – mutat rá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg felhívja Moszkva figyelmét, hogy még van idő a szerződés megmentésére, de az idő egyre fogy. A főtitkár emlékeztet, hogy annak idején a Szovjetuniónak pusztán hetekbe telt, hogy megsemmisítse közepes hatótávolságú atomfegyvereit. “Ha megvan rá az akarat, akkor Oroszország képes gyorsan cselekedni, de a cselekvés ideje most jött el” – nyomatékosítja a politikus.

“Arra szólítom fel ma Oroszországot, hogy éljen az utolsó lehetőséggel, amely rendelkezésünkre áll, hogy életben tartsuk az INF-szerződést. Máskülönben csakis és kizárólag Oroszországot terheli egyedül a felelősség a szerződés kudarcáért, aminek következében a világ mindannyiunk számára instabilabbá válik” – zárja írását a NATO-főtitkár.

A plakátokat a szolnoki Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola tanulói rajzolták, festették, a 35 járművet két megyei fuvarozó vállalkozás bocsátotta rendelkezésre.

Kosztyó azt mondta, tudomásuk szerint országosan egyedülálló kezdeményezésről van szó, de szeretnék, ha a kampányhoz minél többen csatlakoznának, segítenének az alkotások elkészítésében, illetve más fuvarozók is felajánlanák kamionjaikat a plakátok elhelyezéséhez. A kampány fontossága mellett érvelve megjegyezte, Magyarország közútjain évente több mint 600 ember hal meg közlekedési balesetben.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón szintén az emelte ki, hogy a közlekedésbiztonság közös ügy, mindenkit érint.

Jens Spahn egészségügyi miniszter javaslata értelmében az óvodába, iskolába járó gyerekek mellett mindenkit be kell oltani a járványos betegség ellen, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Ide tartoznak a menekültfogadó központok és a nyári táborok is. Az immunitást oltási igazolvánnyal kell majd igazolni vagy orvosi igazolással, miszerint az illető már volt kanyarós.

Mentességet kapnak az oltási kötelezettség előtt azok, akik orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy az oltás beadása számukra egészségügyi okból ellenjavallt. Nem lesz kötelező beoltani azokat sem, akik 1970 előtt születtek, mert az ő esetükben nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy átestek a betegségen, és ezzel egy életre immunitást szereztek a kanyaró ellen. Az oltóanyag a fogorvosokat kivéve minden orvosnál elérhető lesz.

Az év első hónapjaiban idén már négyszáz kanyarós megbetegedést regisztráltak Németországban, ami a törvény indoklása szerint olyan közegészségügyi kockázatot jelent, amely miatt szükségessé vált az oltás kötelezővé tétele.

Az oltási kötelezettséget megszegőket súlyos pénzbírság fenyegeti. Spahn korábban 2500 eurós (több mint nyolcszázezer forint) büntetésről beszélt. Az oltottság ellenőrzéséért és a bírságok kiszabásáért a helyi egészségügyi hatóságok lesznek felelősek. Az iskolák, óvodák és egyéb intézmények nekik lesznek kötelesek jelenteni az oltottság helyzetét.

A minisztérium célja, hogy Németországban a lakosság 95 százaléka immunitást szerezzen a kanyaróval szemben, ami az egész társadalom számára védettséget jelentene. A fertőző betegségekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adatai szerint 2017-ben az iskolakezdők 93 százaléka kapta meg a megfelelő védettséghez szükséges mindkét oltást. A szülők a legtöbb esetben ugyanis egyszerűen elfelejtik a kellő időben beadatni gyermekeiknek a második, emlékeztető oltást, mások pedig mellékhatásoktól tartanak.

A kanyaróval szemben azonban nem csak gyerekek védtelenek. Az idén jelentett megbetegedések felében fiatal felnőttek kapták el a kórt. A Bild című német tömeglap az egészségügyi tárca tájékoztatására hivatkozva azt írja, hogy a minisztérium mintegy 600 ezer ember beoltásával számol, ha a német parlament elfogadja a törvényt, és az oltási kötelezettség 2020 márciusában hatályba lép.

Az ítéletet szerdán hajtották végre a Csang Kou-kou nevű férfin a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint. Csang fellebbezett halálraítélése ellen, hivatkozott arra is, hogy mentális betegségben szenved, de áprilisban elutasították a beadványt.

Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet úgy tudja: a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre rónak ki halálbüntetést.

Keresztes Imre főügyész közleményében felidézte: július 14-én a késő délutáni órákban egy Abdán élő nő mentőt hívott a felnőtt fiához, akit a lakáshoz kiérkező mentősök a férfi agresszív magatartása miatt nem tudtak megvizsgálni, ezért rendőri segítséget kértek.

A helyszínre kiérkező rendőrpáros bement a lakásba, ahol a férfi egy körülbelül negyven centiméter élhosszúságú, kiélezett bozótvágó késsel rájuk támadt. A rendőrök ezért kimentek a lakásból, ahol az egyikük a bejárat előtti részen a földre esett, mire a férfi a bozótvágóval a fején megütötte, megvágta. Mivel a férfi a földön fekvő és sérült rendőrre ismét le akart sújtani, a rendőrpáros másik tagja a szolgálati fegyverével három lövést adott le rá. A férfi a helyszínen elhunyt.

A főügyész közölte: a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hétfőn hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt nyomozást rendelt el, amelynek feladata a tényállás teljes körű felderítése.

Az alelnök elmondta, a teljes forgalmuknak körülbelül hatvan százaléka számít inadekvát hívásnak. Ebben a téves kapcsolások is benne vannak, de jelentős részüket teszik ki a hecchívások. Hozzátette, azért fordult a nyilvánossághoz, mert a probléma egyre nagyobb, és a zaklatók akár emberi méltóságukban is megsértik a telefonos ügyelőket.

Az orosz belügyminisztérium szerint az intézkedés a nyugat-moszkvai közigazgatási körzet rendőrparancsnokságát, azon belül a kábítószerosztály főmunkatársát, Gyenyisz Konovalovot és három munkatársát, Akbar Szergalijevet, Roman Feofanovot és Dmitrij Kozsanovot érinti.

A 36 éves Golunovot, a Meduza ellenzéki hírportál munkatársát június 6-án vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség azt állítva, hogy hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy a hatóságok koholt vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.

A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak. A kábítószerügyben Golunov mindvégig kitartott ártatlansága mellett. Az újságírót később kiengedték házi őrizetéből, az ellene emelt vádat pedig ejtette a bíróság.

A botrány nyomán Vlagyimir Putyin június 13-án leváltott két rendőrtábornokot: Andrej Pucskovot, a nyugat-moszkvai körzet parancsnokát és Jurij Gyevjatnyikot, a fővárosi kábítószerrészleg vezetőjét. Június 26-án lemondott Pucskov helyettese, Igor Petuhov, július 3-án pedig felfüggesztették beosztásából a nyugat-moszkvai rendőrparancsnokság kábítószerosztályának vezetőjét, Andrej Scsirovot.

A Golunov-ügyben a kiemelt esetekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) folytatja a vizsgálatot.

Kásler Miklós a mentéshez szükséges eszközök átadásán azt mondta, a kormány mindig kiemelt figyelmet szentelt a mentőszolgálat fejlesztésén túl az ott dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének. Úgy fogalmazott, a mentőszolgálat mindig úttörő volt a fejlesztésekben, és gondolkodásának középpontjában mindig az emberen, az elesetteken való törődés állt.

Mint mondta, 2010 óta a kormány folyamatosa fejleszti a mentőszolgálatot, az elavult mentőállomásokat felújítja és újakat építenek. 2010-ben 223 mentőállomás volt országszerte, azóta 31 új mentőállomás épült – ismertette. Hozzátette: a mentőgépkocsik beszerzése is folyamatos 2010 óta. A mentőautók felszereltsége is elengedhetetlen a jól működő mentéshez, ezért 1,6 milliárd forint értékben új eszközöket vásárolhatott a mentőszolgálat. A defibrillátorok, lélegeztetőgépek, infúziós pumpák és egyéb eszközök a kor színvonalának megfelelőek – emelte ki a miniszter.

Kásler beszámolt arról is, hogy a kormány az OMSZ-nél minden dolgozói kategóriában tudott béremelést adni, így bérük 2010 óta mára a duplájára emelkedett. A miniszter kifejtette, nagyra értékeli a mentősök munkáját, és mint fogalmazott: “az emberi életeket nem lehet megfizetni, kifizetni; egyet lehet tenni, szívből megköszönni a mentősök munkáját”.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója arról beszélt, hogy ilyen mértékű fejlesztés az mentőszolgálat történetében még nem volt. A mentőszolgálatot hungarikumnak nevezve azt mondta, 2010 óta 31 új mentőállomás épült az országban, a meglévők felét pedig felújították, és a következő hetekben adják át Vecsésen a 255. állomást. A főigazgató a gépkocsibeszerzések kapcsán elmondta azt is, hogy idén és jövőre újabb 254 mentőautót vásárolhatnak, így ezerre emelkedik a gépkocsik száma, a flotta átlagéletkora pedig öt év alá csökken.

A mentő dolgozók új mentőruházatot kaptak, a mentés informatikai rendszere is megújult az elmúlt években – sorolta, és beszámolt arról, hogy ősszel egy új életmentő applikációt indítanak, ami még hatékonyabb mentést tesz majd lehetővé. A mostani fejlesztésről elmondta, 2500 új, nagy értékű eszközt vásárolhattak, ezek között háromszáz defibrillátort, 150 speciális lélegeztetőgépet és egyéb eszközöket, amelyek szétosztása elkezdődött az országban.

Idén már 126 fesztivált ellenőriztek a katasztrófavédelem szakemberei. Általánosságban elmondható, hogy a rendezők ügyelnek a fesztiválozók biztonságára, csak kisebb hiányosságokat tártak fel.

A legfontosabb, hogy a fesztiválozók veszély esetén a lehető leggyorsabban el tudják hagyni a helyszínt. Ehhez jól kivilágított, sötétben is látható táblákon és kivetítőkön jelzett menekülő útvonalakra van szükség. A húszezer négyzetméternél nagyobb területen, vagy tízezernél több látogatót fogadó rendezvényeken kétméteres, jól látható helyeken felállított kivetítőkön mutatják be, mit kell tenni veszély esetén.

A fesztiválokon megfelelő létszámú és felkészített biztonsági személyzetet kell foglalkoztatni, veszély esetén az ő utasításaikat kell követni. A katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat és a fesztiválok szervezői folyamatos kapcsolatban vannak. Ha az időjárás indokolttá teszi, akár le is állítják a rendezvényt. Néhány egyszerű szabály betartásával mindenki biztonságban szórakozhat:

1. A sátrat csak a kijelölt helyen szabad felállítani. A sátor felállítási helyét úgy kell megválasztani, hogy ne legyenek a sátor felett és annak közelében instabil tárgyak, veszélyes fák.

2. A sátrat merevítőkkel, cövekekkel megfelelően rögzíteni kell, hogy a szél ne tudja felkapni azt.

3. Az eső önmagában nem veszélyes, viszont ha tömegben esernyőt használunk, az már balesetet okozhat. Aki nem akar megázni, vigyen magával esőkabátot, az esernyőt hagyja otthon. Egy gumicsizma is hasznos lehet azoknak, akik több napot töltenek egy fesztiválon.

4. A tömeg a tolakodástól nem fog eloszlani. Egy fesztiválon mindig a tömeg jelenti a legnagyobb veszélyt. Vihar, vagy más baj esetén nem szabad pánikba esni és másokon átgázolva menekülni, hanem a biztonsági személyzet utasításait kell követni. A helyszínt a menekülési útvonalakon lehet a leggyorsabban és legbiztonságosabban elhagyni. Közben ne feledkezzünk meg másokról sem, figyeljünk egymásra, így elkerülhetőek a balesetek.

5. Senki ne meneküljön vihar idején fa alá. Ott nemcsak a villámcsapás jelent veszélyt, hanem a szél kicsavarhatja a fát is, vagy ágak törhetnek le róla.

6. A színpad közelébe sem tanácsos menekülni. A színpadokon ugyan van villámhárító, de erős szél estén balesetveszélyes lehet a felépített technika.

7 .Nem szabad a kiáramló tömeggel szemben haladni, a tömeg szélén haladva próbáljunk meg kiválni belőle.

8. A telefon nem csak arra jó, hogy fotózzunk és videózzunk vele. Ahelyett, hogy a közösségi oldalakon posztolunk, baj esetén segítsünk másokon és hívjunk segítséget a 112-es segélyhívó számon.

9. Fesztiválokon csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet gyújtani, ott is csak akkor, ha ezt nem tiltja a fesztivál házirendje. Grillezés és sütögetés helyett válasszuk az étkezőbódék egyikét. A fesztivál területén a tűzvédelmi előírások megismerése és betartása kötelező.

10 .A fesztivál területén található erdőkben, mezőgazdasági táblákon és azok húszméteres környezetében ne gyújtsunk rá és ne rakjunk tüzet.

11. Üveghulladékot se dobjunk el a szabadban, mert a nap sugarait összegyűjtve, nagyítóként tüzet okozhat.

12. Fesztiválon se dobjunk el égő csikket.

13. Ha tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleljük, jelezzük azt a biztonsági személyzetnek.

14. Ne akadályozzuk a tűzoltók, a mentők és a rendőrök szabad mozgását.

“A Fővárosi Főügyészség P. Tamás gyanúsított vonatkozásában a mai napon előterjesztést tesz a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, amely ügyészség hatáskörébe tartozik a perújítási indítvány benyújtása a Fővárosi Ítélőtáblához” – áll a közleményben. A perújítást a Fővárosi Ítélőtábla rendelheti el.

A Fővárosi Főügyészség közölte: a Fenyő-gyilkosság irataiból P. Tamás gyanúsított kapcsán megállapította, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás. Ugyanis korábban Jozef Rohácot a bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki jogerősen bűnösnek tettesként, és ehhez kapcsolódóan P. Tamást mindössze egy rendbeli emberölés felbujtójaként vonta felelősségre. A Fővárosi Főügyészség azonban bizonyíthatónak látja, hogy P. Tamás nemcsak az Aranykéz utcai emberölésnél volt felbujtója Rohácnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így cselekménye – Rohác minősítéséhez igazodva – szintén több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet.

A főügyészség közleménye kitér arra is, hogy mindez nem érinti a Gy. Tamás elleni büntetőeljárást. A vele szembeni érdemi ügyészi döntés meghozatala folyamatban van. Mivel pedig a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, továbbá intézkedett az óvadék visszaszolgáltatásáról is.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én este géppisztollyal ölték meg Budapesten, a II. kerületi Margit utcában a gépkocsijában. A rendőrség idén júniusban közölte, hogy lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát. A megalapozott gyanú szerint Gy. Tamás megbízásából P. Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő megölésére, amit Rohác hajtott végre.

Rohácot a bíróság néhány éve a Fenyő-gyilkosság és az 1998. július 2-ai Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetőjeként jogerősen életfogytiglanra ítélte, ám a Fenyő-gyilkosság háttere, a felbujtó személye akkor még ismeretlen maradt. A nyomozás során 2017-ben merültek fel új bizonyítékok, melyek alapján sikerült azonosítani a bűncselekmény többi elkövetőjét – közölte júniusban a rendőrség.

A rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében tavaly Gy. Tamás volt úszószövetségi elnököt, médiavállalkozót és P. Tamást is gyanúsítottként hallgatta ki. Utóbbi az Aranykéz utcai robbantás és egy másik, szintén két évtizeddel ezelőtti leszámolás, a Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. Az 51 éves férfinek még legalább tíz év van hátra a büntetéséből.

A dobozban talált hangyák két, Ausztráliában őshonos fajtába sorolhatóak: az ausztrál hangya vagy bikahangya néven is ismert Myrmecia pyriformis 2,5 centiméteres hosszával az óriáshangyák közé tartozik, csípése enyhén mérgező, a húshangyának nevezett Iridomyrmex purpureust hazájában olykor a mérges óriásvarangyok ritkítására használják.

A nyomozás során a hatóságok megállapították, hogy a hangyákat a címzett háziállatként kívánta tartani, csakhogy az élő rovarok behozatalát a kínai törvények tiltják.

A vámhatóság kiemelte: az idegen fajok kockázatot jelentenek a környezetre és az emberek egészségére, szaporodásuk gazdasági károkat okozhat. Közölték, hogy a lefoglalt hangyák karanténkezelése befejeződött, az állatok további sorsáról azonban nem számoltak be.

Donald Trump a napokban jelentette be, hogy vasárnap megkezdődik az országban illegálisan tartózkodó migránsok letartóztatása, majd kitoloncolása. “Ezek az emberek törvénytelenül jöttek országunkba, és mi törvényesen eltávolítjuk őket” – nyilatkozta az elnök, hozzátéve, hogy “ez olyasmi, ami nekem is nagyon tetszene”.

Matthew Albence, a bevándorlási hivatal (ICE) rendfenntartó részlegének ügyvezető igazgatója vasárnap a Fox televíziónak elmondta: nem kíván az összehangolt akció részleteiről beszélni. Azt azonban elmondta: a razziák konkrét személyek letartóztatására irányulnak, alapvetően mintegy kétezer illegális migránst érintenek.

“Ezek az emberek illegálisan jöttek ebbe az országba és megkapták a lehetőséget arra, hogy egy bevándorlási bíró előtt megjelenve benyújtsák bevándorlási kérelmüket. Többségük azonban úgy döntött, hogy nem él a lehetőséggel, és még csak meg sem jelent a bíróságokon” – fogalmazott Albence az interjúban. Hozzáfűzte, a bíróságok értesítették ezeket a migránsokat arról, hogy el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, de ők nem tettek eleget a végzésnek. “Ezen a ponton nincs más választásunk, mint törvényesen végrehajtani ezeket az intézkedéseket” – hangsúlyozta Albence.

Tíz nagyvárosban – köztük New Yorkban, Baltimore-ban, Atlantában, Miamiban, Chicagóban, Denverben, Houstonban, Los Angelesben, San Franciscóban – kezdődtek razziák. Chicagóban szombaton az intézkedés ellen tüntetők vonultak az utcára, vasárnap szintén tüntetés volt, ahol Lori Lightfoot, a város polgármestere is beszélt. Muriel Bowser, Washington DC polgármester még szombaton arra szólította fel a város rendőrségét, hogy ne működjön együtt az ICE rendfenntartó erőivel. Hasonlóan nyilatkozott Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere is. Bill de Blasio New York polgármestere Twitteren arról számolt be, hogy az illegális bevándorlókat támogató civil szervezetek “kapcsolatban vannak” a helybéli lakosokkal, és segítik is őket. A polgármester feltételezhetően az illegális migránsokra célzott, hiszen mikroblogjában arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek vannak jogai, és egyben megadott egy telefonszámot is, ahol a szerinte bajba jutottak jelentkezhetnek.

Ken Cuccinelli, az Egyesült Államok Állampogársági és Bevándorlási Hivatalának ügyvezető igazgatója a CNN hírtelevíziónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy vajon a gyermekeket elválasztják-e a családjaiktól, azt válaszolta, hogy nem beszélhet az akció részleteiről. Korábban sajtójelentések arról szóltak, hogy a gyermekeket lehetőség szerint nem választják el családjaiktól.

Sir Kim Darroch, aki a botrány egy héttel ezelőtti kirobbanása után lemondott nagyköveti posztjáról, az elmúlt hónapokban igen lesújtó értékeléseket tartalmazó tájékoztatókat küldött Londonnak Trumpról és a Fehér Ház munkájáról, és e táviratok közül többet valaki eljuttatott a Mail on Sunday-hoz.

Darroch a lap által először egy hete közzétett táviratcsomagban egyebek mellett azt írta, hogy Trump elnöksége alatt a Fehér Ház “egyedülálló mértékben működésképtelenné vált”, az elnök pályafutása “dicstelen véget érhet”, és valószínűtlen, hogy a Trump-kormányzat a jelenleginél valaha is “számottevően normálisabb, kevésbé működésképtelen, kevésbé kiszámíthatatlan, kevésbé megosztott, diplomáciailag kevésbé kétbalkezes” lesz.

A Mail on Sunday által vasárnap közzétett újabb bizalmas táviratköteg egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása “diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet a Trump-kormányzat “láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Obama kötötte.

Darroch jelentése szerint az amerikai kormány a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy “másnap mi lesz”, és a washingtoni külügyminisztérium illetékeseinek utalásai alapján arra sem készültek tervek, hogy az Egyesült Államok az ügyben egyáltalán érintkezésbe lépjen partnereivel és szövetségeseivel.

A táviratokból kitűnik az is, hogy semmi hatása nem volt Trump döntésére Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról. Trump már az első kiszivárogtatott táviratcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után “félnótásnak”, “igen ostoba fickónak”, “felfuvalkodott bolondnak” nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet.

Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi brit külügyminiszter azonban egyaránt igen elismerő szavakkal méltatta Darroch munkásságát, és mindketten mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot a nagykövet idő előtti távozása miatt. Hunt – alig burkoltan visszautasítva az amerikai elnök által a brit nagykövettel szemben használt jelzőket – hangsúlyozta, hogy valahányszor Washingtonban járt, mindig megragadta Darroch professzionalizmusa és intellektusa.

A súlyos diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított, amelyet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorellenes parancsnoksága irányít.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat péntek esti bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűnügynek minősülhet. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői – köztük Hunt és Boris Johnson – egyaránt súlyosan bírálták.

A brit külügyminiszter azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy jóllehet a kiszivárogtatások károkat okoztak a brit-amerikai kapcsolatokban, ő azonban minden eszközzel megvédi a sajtónak az ilyen kiszivárogtatások közléséhez fűződő jogát is, mivel ha a sajtó közérdekűnek tekinti a birtokába jutott értesülések ismertetését, akkor az a dolga, hogy közzétegye ezeket. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese a felzúdulásra reagálva szombat este külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrségnek nem áll szándékában megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek.

Felidézte: az elmúlt 25 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbi terrorhullámok következményeit is megszokták. Példaként említette, hogy az 1990-es évek közepén pokolgépes merényletek történtek Párizsban, utcai kukákba rejtett bombák robbantak, ezután lecserélték a szemeteseket. Akkor kerültek az esztétikai szempontból csúnya, de átlátszó zacskók az utcákra, ami ma már megszokott látvány, hozzátartozik a városhoz – mondta.

Hozzátette: napjainkban nagyon sok rendezvényen a belépésnél meg kell mutatni például a táskákat. Az ilyen típusú óvatossághoz is hozzá fognak szokni az emberek, mert tudják, hogy az érdekükben történik.

Soós a nizzai terrortámadás óta bevezetett szigorító intézkedések között említette, hogy létrehoztak egy belső elhárítási szervezetet a büntetés-végrehajtáson belül, így már sokkal többet tudnak a hatóságok a terrorcselekmények miatt elítéltekről. Miután pedig lejár a büntetésük, sokkal szorosabban figyelik majd őket titkosszolgálati módszerekkel.

A szakértő kifejtette, hogy Magyarországon az ajánlatosnál kevesebben sportolnak év közben, nyáron viszont, főként a nyaralás alatt többet mozognak az emberek, amire nincsenek felkészülve. Ilyenkor gyakoriak például a foci, illetve más labdajátékok miatti, valamint a kirándulások közben bekövetkezett sérülések.

A főorvos a jellemzőek között említette a térdízületi és a bokasérüléseket, valamint az esések miatti töréseket. A nyári balesetek inkább a fiatalokat és a középkorúakat érintik.

Az esetek nagy része meggondolatlanság miatt következik be, ezek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lennének. Az edzettségi szintnek megfelelő mozgásformát kellene választani, illetve be kellene melegíteni sportolás előtt, úgy sokkal kevesebb sérülés történne – hangsúlyozta a szakértő.

Az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában hangsúlyozta, a globális béke és a biztonság fenntartásához elengedhetetlen, leszerelést és fegyverzetellenőrzést rögzítő nemzetközi megállapodások veszélyben vannak. Komoly aggodalmakat kelt, hogy Oroszország a megállapodásban tiltott, 9M729 nevű, földi indítású, új rakétarendszert fejlesztett.

“Az INF-szerződés jelentős mértékben hozzájárult az európai és a szélesebb nemzetközi biztonsághoz. Életképessége és hatékonysága megköveteli, hogy a bennük foglaltakat minden aláíró teljes mértékben érvényesítse. Átlátható intézkedéseket kell hozni a rendelkezések teljes és ellenőrizhető betartásának biztosítása érdekében” – fogalmazott.

Mogherini kijelentette, az EU fontosnak tartja a nukleáris fegyverek ellenőrzött és hatékony leszerelését rögzítő szerződést, ezért elkötelezett a megállapodás megőrzése mellett.

Figyelmeztetése szerint tekintettel a több helyszínen jelentkező megnövekedett feszültségre, óvatosnak kell lenni, hogy ne kezdődjön egy új fegyverkezési verseny, amely meghiúsítaná a hidegháború befejezése után elért leszerelések eredményeit. Az unió azt várja az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, hogy támogassák egymást a fegyverarzenálok leszerelését illetően – közölte az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Vlagyimir Putyin július elején írta alá az INF-szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és augusztus másodikán kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Andrea Thompson amerikai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára várhatóan tárgyalást folytat Genfben a globális stratégiai stabilitásról.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A felmondólevelét Vlaszov vasárnap tette közzé a Facebookon, hozzátéve, hogy hétfőn benyújtja a kormánynak.

Az ügy előzménye az volt, hogy július 6-án Zelenszkij Ungváron tett látogatásakor elégedetlenségének adott az hangot a Kárpátalja, Lviv, Csernyivci és Voliny megyei vámtiszteknek az Ukrajna nyugati határain keresztül folyó csempészet elleni küzdelem terén végzett munkájának eredményességét illetően. A találkozón felszólította őket, hogy nyújtsák be felmondásukat. Abban az esetben, ha ezt nem teszik meg, megkérte a felettesüket, a pénzügyi szolgálat vezetőjét, hogy mentse fel őket hivatalukból. Erre Vlaszov ígéretet is tett akkor az elnöknek, és később a Facebookon megírta, hogy felmentette tisztségéből a négy vámtisztet.

Most hétvégén Zelenszkij Odesszába látogatott, ahol számon kérte Vlaszovon a felmentéseket, mert értesülése szerint csak szabadságra küldte őket. Vlaszov az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint megerősítette, hogy két vámtiszt beteg hozzátartozója ápolása címén szabadságon van, de már benyújtotta felmondását. Azt bizonygatta, hogy a célt elérték, hiszen jelenleg “nem töltik be tisztségüket”.

“Maga hülyének néz engem?” – fakadt ki Zelenszkij. Ezután közölte a tisztségviselővel, hogy mondjon le, ha nem tud megbirkózni a beosztottjaival.

A Nébih honlapján olvasható tájékoztatás szerint a 200 grammos Fressnapf MultiFit native borjú nyelőcső lejárati dátuma 2020. november 14., tételazonosítója 131 32098301, RASFF referenciaszáma 2019.2421. A Fressnapf azt közölte, hogy a megvásárolt termékeket kicserélik, vagy visszafizetik az árukat.