Biztonságpiac

Nyoma veszett a kijevi repülőtéren az egyik kiterjedt izraeli kábítószeres hálózat fejének, éppen Izraelnek történő kiadatása előtt – értesült a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A repülőtér vámmentes boltjában éjszaka tűnt el Ámosz Dov Silver, a Telegrass nevű, telefonos applikációval és az internet segítségével kábítószert, elsősorban kannabiszt árusító izraeli hálózat megalapítója és vezetője. A lap úgy tudja, hogy a rendőrség előzőleg a helyi legfelsőbb bíróságról a repülőtérre szállította, hogy feltegyék egy Izraelbe tartó járatra, miután a bíróság jóváhagyta kiadatását.

Izraelt nem értesítették a döntésről, s ezért nem várták izraeli rendőrök a férfit a repülőtéren.

A rendfenntartók levették a kezéről az elektromos bilincset, hogy át tudjon menni a fémdetektoros kapun, Silver átadta repülőjegyét, majd megszökött a vámmentes bolton keresztül. Órákig tartott a hajtóvadászat utána, sikertelenül. A 2017 óta az Egyesült Államokban élő Silvert márciusban tartóztatták le Kijevben, miután egy rendőrségi ügynök odacsábította. Ugyanakkor a rendőrség elfogta a Telegrasst vele együtt működtető 42 társát is. A biztonságiak bűnszervezet irányításával, pénzmosással és adóbűncselekményekkel vádolják őket.

Az izraeli illegális marihuánakereskedelmet forradalmasító Telegrass internetes kannabiszáruházban grammonként száz sékelért (mintegy 8 ezer forintért) gyakorlatilag bármely izraeli hozzájuthatott a széles választékból megjelölt marihuánafajtához vagy hasishoz.

A Telegram üzenetküldő segítségével működő hálózat a ynet szerint az elmúlt két évben mintegy négyezer drogértékesítő és mintegy kétszázezer vásárló között közvetített, és hozzávetőlegesen harmincmillió sékel (közel két és fél milliárd forint) hasznot hozott a szervezet működtetőinek. A pénz a kannabisz termelőitől származott, akik fizettek a webáruháznak, hogy segítségével értékesíthessék termékeiket.

A webáruházon keresztül az izraeli városokban maximum húsz perc alatt kannabiszhoz vagy hasishoz lehetett jutni. A vevőknek valós személyi adatokat kellett megadniuk, amelyeket a honlap működtetője ellenőrzött, és csak ezután vásárolhattak, mert a kereskedők tartottak a rendőrség ügynökeitől.

Silver az ország északi részén, Cfaton egy ultraortodox vallásos családban született és nevelkedett, majd a kannabisz használatának és legalizálásának egyik izraeli élharcosa lett.

Büntetőeljárás indul Belgiumban Salah Abdeslam, a 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelője és megszervezője ellen a 2016 márciusában, Brüsszelben, két helyszínen elkövetett robbantásos merényleteket elkövető terrorista csoportban való részvétele miatt – közölte a helyi sajtó.

Három éve, 2016. március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport tagjai. A támadásokban 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek, köztük két magyar. Fél évvel korábban, 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, amelyekben 130 ember halt meg.

A belga sajtó arról számolt be, hogy a belga hatóságok szerint bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli merényletek belgiumi kitervelői és elkövetői csoportjai között. A gyanú szerint ezeknek volt a tagja, illetve közöttük tartott kapcsolatot a gyanúsított, Salah Abdeslam, aki ellen már folyik eljárás Franciaországban a párizsi támadásokban vállalt szerepe miatt.

Belgiumban jövő tavasszal állíthatják bíróság elé a brüsszeli merényletekkel összefüggésben. A belga szövetségi ügyészség kedden megerősítette, hogy erről június végén értesítették az érintettet. Abdeslamot terrorista csoportban való részvétellel gyanúsítják, “ami azt jelenti, hogy a gyanú szerint a brüsszeli támadások előkészítésében nem közvetlenül vett részt” – közölte a szövetségi ügyészség.

A Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak 2018 elején gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt már bíróság elé kellett állnia Belgiumban, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat előtt egyik társával együtt a belga főváros Forest negyedében lőfegyverrel rendőrökre támadt, majd elmenekült. A szökevényeket néhány nappal később a főváros Molenbeek nevű negyedében elfogták. Büntetőperében elmarasztaló ítélet született, amelyben a bíróság 20 éves börtönbüntetést szabott ki rá.

Mind a párizsi, mind pedig a brüsszeli terrortámadások elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség mind a NATO, mind az Európai Unió számára, védelme életbevágó fontosságú Románia és szövetségesei számára – hangoztatta a román államfő.

Klaus Iohannis a legnagyobb román kikötővárosban, Konstancán mondott beszédet, azon a katonai parádén, illetve nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) napja, a román tengerészek ünnepe alkalmából rendeztek.

“Ahhoz, hogy elrettentsük az ellenséges megnyilvánulásokat, egységes és átfogó fellépésre van szükség minden szinten, beleértve a politikát is, amely a katonai szempontok mellett az energia, közlekedés, környezetvédelem szempontjait és a társadalom alkalmazkodóképességét is figyelembe veszi” – jelentette ki a román államfő.

Emlékeztetett: Románia egy olyan védelmi szövetség része, amely az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alapján garantálja tagországainak kollektív biztonságát, ehhez a biztonsághoz pedig Románia is aktívan hozzájárul egyebek között azzal, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

Iohannis kiemelte, hogy a román haditengerészet a NATO több nagyszabású hadgyakorlatában vesz részt, a Ferdinánd király nevét viselő fregatt pedig idén júliusban a NATO keleti szárnyát védő állandó flotta részévé vált. A román elnök elismerte, hogy a román hadiflotta megérett a korszerűsítésre, és kifejezte reményét, hogy a jövő évben, amikor a fegyvernem alapításának 160. évfordulóját ünneplik, már jelentős előrelépéseket könyvelhetnek el a román haditengerészet eszközállományának és fegyverzetének fejlesztése terén.

Konstancán amerikai katonák és a román légierő pilótái is csatlakoztak a román flotta több ezer katonájához, a tengerészet napja alkalmából rendezett hadgyakorlaton. Az estig tartó népünnepély – amelyen mintegy húszezer ember vesz részt – fáklyás felvonulással zárul.

Szíriában a kurdok a megbékélésre hivatkozva szabadon bocsátják az elfogott dzsihadistákat – írta a The Washington Post.

A lap újságírónője a Szíria északkeleti részén fekvő, kurdok uralta Kamisli városában készítette riportját. Ellátogatott a városnak abba a szigorúan őrzött börtönébe is, ahol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egykori harcosait tartják fogva.

Tapasztalatairól beszámolva leírta: a börtönben a volt dzsihadistákat arra tanítják, hogy papírból békegalambokat és virágformákat hajtogassanak büntetésük letöltése idején. Az Iszlám Állam egykori harcosaira általában általában két-három évnyi börtönbüntetést szabtak ki. Ám míg Irakban a börtönökben – az újságírónő szerint – nyomorúságos körülmények közt tartják fogva és nem egyszer megkínozzák őket, majd nagyon hosszan tartó börtönt, vagy halálbüntetést szabnak ki rájuk, addig a szíriai kurdok – akik az Egyesült Államok szövetségesei – más megközelítéssel próbálkoznak.

A riporter meg nem nevezett tisztségviselőket idézve hangsúlyozza, hogy a kurdok rehabilitálni és integrálni szeretnék a dzsihadistákat. Meglátása szerint a kurdok megbocsátó magatartása részben azzal magyarázható, hogy elutasítják a halálbüntetést, részben pedig azzal, hogy megbékélést és a szélsőségességek ördögi körforgásának megszakítását szeretnék elérni. “Több száz harcost egyszerűen szabadon bocsátottak a helyi arab törzsekkel kötött alkuk alapján” – írta a Post munkatársa, s ezt lépést a megbékélés gesztusaként értelmezte.

“Ha én egy férfit halálra ítélek, akkor ezzel gyűlöletet gerjesztek. De mi azt akarjuk, hogy ezek az emberek bízzanak bennünk. Ha bosszút állunk, ezzel radikalizáljuk az embereket, de a megbékéléssel szerintem véget vethetünk ennek a problémának” – nyilatkozta a lapnak Káled Barjas Ali, a terroristákkal foglalkozó bíróságok egyik bírája.

A lap megszólaltatta Colin Clarke terrorelhárítási szakértőt, a New York-i székhelyű Soufan Központ munkatársát is. Clarke szerint a szakemberek még mindig nem igazán vannak tisztában azzal, hogy a terroristák felfogásának megváltoztatása érdekében “mi az ami működik és mi az ami nem jó”. Az újságíró megjegyezte: miután az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag legyőzték az Iszlám Államot, arra még nem sikerült tervet kidolgozniuk, hogy mi legyen a csaknem kilencvenezer letartóztatott dzsihadistával és családtagjaikkal.

Lengyelországnak növelnie kell védelmi kiadásait és katonai erejét – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából a sziléziai vajdasági központban, Katowicében rendezett katonai díszszemlén.

A díszparádét az orosz bolsevik hadsereggel szembeni 1920-as győztes varsói csata 99. évfordulóján tartották meg a lengyel politikai vezetők jelenlétében.

A nézők tömegei által látogatott rendezvény kötődik az első sziléziai felkelés idei 100. évfordulójához is. Az 1919-es felkelés elindította azt a további két felkelésből és népszavazásból is álló folyamatot, melynek eredményeként a vegyes lakosságú, az első világháborút követő rendezés nyomán Németországhoz tartozó Felső-Szilézia nagy részét 1922-ben Lengyelországhoz csatolták.

A díszszemlén 2,6 ezer katona vonult fel, bemutattak több mint 180 harcászati járművet, mintegy 60 gépet a légierők állományából.

Az államfő a nyitóbeszédében meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel kormány elszánt a hadsereg korszerűsítésére, a védelmi kiadások, a katonai erő és a szövetségesekkel való együttműködés növelésére. Tavaly, a Varsóban megtartott hadsereg napi parádén Duda javasolta, hogy a lengyel védelmi kiadások már 2024-ig érjék el a bruttó hazai termék (GDP) két és fél százalékát.

Az elnök megköszönte a NATO tagállamoknak, hogy “felelősségteljesen vállalják” az észak-atlanti szerződésnek a kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét. E kapcsán utalt a szövetséges erők lengyelországi állomásoztatására. Aláhúzta: Lengyelország is komolyan veszi a NATO-n belüli vállalásait.

Andrzej Duda júniusi washingtoni látogatásán Donald Trump amerikai elnökkel aláírta az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növeléséről szóló nyilatkozatot. Ennek értelmében ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben rotációs jelleggel telepített, jelenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Emellett amerikai hadosztály-parancsnokságot létesítenek az országban, valamint MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló századot telepítenek oda.

Valótlan hivatali befolyásra hivatkozva több millió forintot kértek, illetve adtak azok, akik ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Üveges Andrea azt írta: egy 59 éves férfi valótlanul azt állította egy 51 évesnek, hogy befolyásolni tud büntetőeljárásokat, mert hivatalos személyeket korrumpál nyomozó hatóságnál, ügyészségnél és bíróságnál. A 51 éves férfi ezután büntetőeljárásban érintett emberekről milliós nagyságrendű összegeket kért azért, hogy ügyüket – a társán és az ő állítólagos kapcsolatain keresztül – kedvezően befolyásolja.

Százmilliós nagyságrendű zár alá vétel, jövedéki termékek lefoglalása ügyében, valamint büntetőeljárás állítólagos megszüntetéséért egymilliótól ötmillió forintig terjedő összeget kért és kapott, amelyet megosztott társával.

Az 59 éves vádlott megbízása alapján egy 56 éves férfi nyomozást megszüntető ügyészségi határozatot, feljelentést elutasító határozatot, ügyészségi szervezeti egységek, valamint az ügyészség és a nyomozó hatóság közötti (valótlan) kommunikációt tartalmazó közokiratokat hamisított, többek között a fővárosi főügyész és egy osztályvezető ügyész nevével visszaélve. Az 59 és az 51 éves vádlott ezeket a hamis iratokat bizalomerősítőként eljuttatta ügyfeleihez – ismertette.

A bűncselekmény úgy derült ki, hogy az 59 éves vádlott egy bűnügyi zárlat feloldásáról szóló hamisított bírósági végzést postai úton szeretett volna eljuttatni egyik ügyfelének, a borítékra azonban téves címet írt, ezért a posta visszaküldte a levelet a bíróságnak – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés bűntette, valamint 65 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt nyolc férfi és egy nő ellen emelt vádat. Két vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, ketten pedig más ügyben kiszabott szabadságvesztésüket töltik.

Második világháborús légibombát találtak a Kreml területén – közölte Szergej Hlebnyikov, az elnöki hivatalnak és történelmi emlékműveknek otthont adó moszkvai erőd parancsnoka.

“Egy légibombát találtak, amely minden valószínűség szerint a nagy honvédő háború korából származik” – mondta Hlebnyikov. A bombára a Kreml egykori jégvermének régészeti feltárásakor, vastag földréteg alatt bukkantak. A munkálatokat felfüggesztették, az 1941-ből vagy 1942-ből származó robbanószerkezetet a tűzszerészek hatástalanították, majd elszállították.

Június elején a Kreml melletti Vörös téren kiürítést rendeltek arra hivatkozva, hogy pokolgépre bukkantak. Későbbi bejelentés szerint csak a biztonsági szolgálatok gyakorlatoztak.

Késelés történt a brit belügyminisztérium épületének közelében, London belvárosában. Az áldozat az első hírek szerint életveszélyes sebesüléseket szenvedett, a rendőrség később azonban közölte, hogy a hatvanas éveiben járó férfi nincs életveszélyben.

A kiérkező fegyveres rendőrök súlyos testi sértés gyanújával őrizetbe vettek egy 29 éves férfit.

A hatóságok vizsgálják, hogy terrorista indíttatású volt-e a bűncselekmény, de egyelőre nem találtak erre utaló jeleket, mint ahogy azt sem tudni, hogy annak van-e jelentősége, hogy az incidens a belügyminisztérium közelében történt. Az épületet mindenesetre biztonsági kordonnal vették körül. Priti Patel belügyminiszter együttérzését nyilvánította ki az áldozatnak és családjának a Twitter közösségi portálon.

Londonban a közelmúltban jelentősen nőtt a késelések száma.

Statisztikák szerint Angliában és Walesben 2018 júliusa és 2019 júliusa között nyolc százalékkal 43 500-ra emelkedett a késes támadások száma. Boris Johnson kormányfő az eset előtti nap beszélt arról, hogy a kormány könyörtelen harcot hirdet a késelések “pestisszerű” terjedése ellen.

Magyar vöröskatonák maradványai kerültek elő Kengyel határában – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM).

A HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársai (a német VDK képviselőjével közösen) július 30-án és augusztus 1-jén feltárást végeztek Kengyel településtől északra, ugyanis egy halastó kialakítása közben a környéken 1919-ben elesett vöröskatonák maradványai kerültek elő – írták.

A tömegsírból nyolc ember maradványai kerültek elő, a sírban található felszerelési tárgyak és a rendelkezésre álló levéltári források alapján mindannyian a magyar Vörös Hadsereg állományába tartoztak. A további kutatások során két polgári személy, egy férfi és egy gyerek maradványai is előkerültek.

A magyar Vörös Hadsereg alakulatai 1919. július 20-án Szolnok térségben támadást indítottak a román csapatok ellen, azonban a kezdeti sikerek ellenére július 26-án visszavonultak. A magyar vöröskatonák 1919. augusztus 1. és 3. között jelentős veszteségekkel járó védelmi harcok során igyekeztek feltartóztatni a támadó román erőket. A magyar Vörös Hadsereg alakulatai végül visszavonulásra kényszerültek – írták.

Újabb emberről bizonyosodott be a londoni rendőrség tájékoztatása szerint, hogy mérgezést szenvedett a novicsok típusú idegméregtől az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, az orosz-brit kettősügynök Szergej Szkripal és a lánya elleni merényletben tavaly márciusban az angliai Salisbury városában.

A Salisbury városában 2018 márciusában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletben az eddigi ismeretek szerint Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal mellett egy rendőrtiszt, Nick Bailey szenvedett súlyos mérgezést – mindhárman felépültek -, a csütörtöki bejelentéssel azonban négyre emelkedett ez a szám.

A londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálata közölte: a vérminták klinikaitól eltérő, igazságügyi orvostani módszerekkel elvégzett vizsgálatai igazolták, hogy a Szkripalékhoz kiszálló rendőrök közül egy másik is – enyhébb – mérgezést szenvedett. A tájékoztatás szerint a rendőr, aki nevének elhallgatását kérte, hamar felgyógyult és munkába állhatott.

Tavaly júniusban további két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyerekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley hosszas kezelés után felépült, Sturgess azonban 2018. júliusban meghalt a kórházban.

Két orosz gyanúsított ellen európai elfogatóparancs van érvényben. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét, Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport szerint a két gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin ezredesi rangú katonaorvos. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei. Az angol-walesi ügyészi hivatal terrorizmusellenes ügyosztálya szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, gyilkossági kísérlettel, valamint a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Szkripal és lánya tartózkodási helyét a brit hatóságok azóta is titokban tartják.

Spanyolországból hozták haza és lopás miatt eljárást indítottak V. Gyula ellen, aki a gyanú szerint 2013-ban egy V. kerületi kaszinóból nyolcvanmillió forintot lopott – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Az 52 éves férfinak a játékterem alkalmazottjaként lehetősége volt bejutni a pénz tárolására szolgáló széfszobába, ahonnan a ruhájába rejtve vitte ki a pénzt, majd rosszullétet színlelt és távozott az épületből. Mivel feltételezhető volt, hogy külföldre szökött, a rendőrség nemzetközi elfogatóparancs kiadásáról is intézkedett.

A férfi egy leoni kórházba bukott le, ahol az orvosi vizsgálat nyomán azonosították, majd elfogták és Budapestre szállították – írták a police.hu oldalon.

Őrizetbe vettek egy férfit, aki engedély nélkül lőfegyvereket, lőszert és robbanóanyagot tartott XVI. kerületi lakásában – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A közleményben azt írták, a 39 éves budapesti férfi lakásán és annak melléképületeiben két engedélyköteles maroklőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, több légfegyvert és ezekhez tartozó gumilövedékeket, valamint riasztótöltényt találtak a BRFK nyomozói és a Készenléti Rendőrség tűzszerészei.

A Terrorelhárítási Központ munkatársai fogták el a férfit, akit a BRFK nyomozói lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vettek és indítványozták letartóztatását.

Helyi idő szerint az esti órákban lövöldözés tört ki szerdán Philadelphiában, az elkövető túszokat ejtett és hat rendőrt meglőtt.

Mind a hat sebesült rendőrt kórházba szállították, egyikük sérülése sem életveszélyes, még késő este haza is engedték őket. A lövöldözés akkor tört ki, amikor a rendőrök kiszálltak a város egyik északi negyedében lévő házhoz, hogy idézést adjanak át az ott lakó férfinak. A rendőrség tájékoztatása szerint a kapitányság kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó részlegének munkatársai szálltak ki, több, kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személyt le is tartóztattak, de egyikük azonnal tüzet nyitott, és több órán keresztül tartó tűzpárbaj kezdődött.

Richard Ross rendőrkapitány szerdán későn este sajtótájékoztatón azt közölte: a helyzet kiszámíthatatlan, a férfi két rendőrt túszként fogva tartott, és nem hajlandó tárgyalni az időközben nagy erőkkel kivonult rendőrökkel. A két rendőrt később – öt órán keresztül tartó lövöldözés után – sikeresen kimenekítették.

A Fox televízió értesülései szerint a tüzet nyitó férfi több száz lövést adott le, AR-15-ös típusú gépkarabéllyal lőtt, és más fegyverek is vannak nála. A televízióban megszólaltatott szakértők szerint az AR-15-ös az elmúlt években a tömeggyilkosok “kedvenc” lőfegyvere volt.

“Donald Trumpot tájékoztatták a történésekről, és az elnök szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket” – közölte Hogan Gidley, a Fehér Ház egyik szóvivője. Elmondta azt is, hogy az elnök minden segítséget felajánlott Philadelphiának. Jim Kenney, a város polgármestere szerda esti sajtókonferenciáján a fegyvertartás feltételeinek szigorítását sürgette.

A philadelphiai rendőrség adatai szerint ebben az idén – keddig bezárólag – 353 gyilkosságot követtek el a városban. A várost különösen a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények fojtogatják. Az idén júniusban egymilliárd dollár értékű kokainszállítmányt foglaltak le a kikötőben, egy hónappal később a város egyik negyedében hat kilogrammnyi heroint és fentanilt, két kilogramm kokaint és fegyvereket találtak.

Az elektromos rollerek használatát szabályozó előírások szigorítását sürgeti Németországban több társadalmi szervezet az új közlekedési eszközről szerzett első tapasztalatok alapján.

A német nagyvárosokban egy június 15-én hatályba lépett kormányrendelet révén tömegesen elterjedt elektromos rollerekkel sokan szívesen közlekednek, sokan viszont “játékszerként” használják őket – emelte ki a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) ügyvezetője, Helmut Dedy egy hétfői nyilatkozatában.

Az önkormányzatok alábecsülték a kezdeti nehézségeket, nincs még minden rendben az úgynevezett mikromobilitás területén tevékenykedő kölcsönző vállalkozások kínálatában is megjelent rollerekkel. Ezeket a cégeket rá kell bírni arra, hogy alaposabban felvilágosítsák ügyfeleiket a közlekedési rendszabályokról, és gondoskodjanak arról, hogy “ne álljanak szanaszét rollerek” a belvárosokban – mondta a szakember, aláhúzva, hogy a találomra kiválasztott helyeken hátrahagyott elektromos rollerek akadályozzák a közlekedés résztvevőit.

Mint mondta, az új közlekedési eszközt be kell illeszteni a városi forgalom rendjébe, és ehhez “világos játékszabályok” kellenek. A többi között elő kell írni, hogy a közösségi rollermegosztók működtessenek panaszkezelő rendszert, mert így gyorsabban el lehet távolítani a rossz helyen parkoló rollereket.

Az ország legnagyobb szociálpolitikai érdekképviseleti szervezete, a VdK (Sozialverband VdK Deutschland) is szigorításokat sürget. Verena Bentele, a VdK elnöke kiemelte, hogy nagyon is érthető az új keletű “e-roller őrület”, hiszen ezekkel a kisméretű és könnyű eszközökkel gyorsan és rugalmasan lehet közlekedni a városokban.

Viszont terjedésük nem az autós közlekedés visszaszorulásával jár, az első tapasztalatok alapján nem az autóknak, hanem a kerékpáros és a gyalogos közlekedésnek kínálnak alternatívát, ami egy sor új problémát okoz. Ezeket különösen a közlekedés leginkább sérülékeny szereplői, a kisgyermekek és az idősek, sérültek, kerekes székesek szenvedik meg – tette hozzá Verena Bentele, aki maga is látássérült, és a Madsack német médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) elmondta, hogy állandóan belebotlik a járdákon rendszer nélkül leparkolt rollerekbe.

Kiemelte, hogy az elektromos rollerek halkan és gyorsan közlekednek, ami kockázatos helyzeteket idéz elő, mert nehéz észrevenni közeledésüket. A balesetveszély nemcsak a gyalogosokat, hanem a rollerek vezetőit is fenyegeti, hiszen nem kötelező sisakot vagy más védőfelszerelést viselniük. Ráadásul előfordul, hogy ittasan használják a rollereket, ami tovább növeli a veszélyt – mondta a VdK elnöke, kiemelve, hogy az alkoholfogyasztási tilalomhoz kell kötni az elektromos rollerek használatát, és magas összegű pénzbüntetéssel kell sújtani mindazokat, akik a járdán közlekednek e-rollerrel.

A német közlekedésbiztonsági tanács (DVR) nevű civil szervezet adatai szerint az elektromos rollerek bevezetését követő első hónapban országszerte számos baleset történt. Egyedül Berlinben legkevesebb heten súlyosan megsérültek, fejsérüléssel és csonttöréssel kerültek kórházba. Hamburgban nagyjából tíz, Münchenben legkevesebb hat baleset történt e-rollerekkel a DVR július közepén készített összesítése szerint.

Mariusz Kaminskit, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki szerdán új belügyminiszternek Andrzej Duda lengyel elnök, a poszt a korábbi tárcavezető házelnökké választása után üresedett meg.

Az 53 éves Kaminski a belügyi tárca irányítása mellett az október 13-án esedékes parlamenti választásig továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat. Lengyelországban a két tisztséget az előző kormány idején, 2013-2014-ben is egy személy töltötte be. Az előző belügyminisztert, Elzbieta Witeket pénteken választották alsóházi elnökké a kormányzati repülőgépek használata kapcsán kirobbant sajtóbotrány miatt lemondott Marek Kuchcinski helyébe.

Duda a beiktatási ünnepségen méltatta az új miniszter kormányzati tapasztalatát, kiemelte, hogy Kaminski 2006-ban megalapította, majd több éven át irányította a lengyel korrupcióellenes hivatalt (CBA).

Kaminski az 1989-es rendszerváltás előtti lengyel antikommunista ellenzékhez tartozott. 1997 óta több választási cikluson át parlamenti képviselőként dolgozott. A 2015-ös parlamenti választás előtt, márciusban háromévi börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a közügyektől, a CBA által 2007-ben az egyik vizsgált korrupciós ügy kapcsán szervezett provokáció miatt. Andrzej Duda 2015 novemberében elnöki kegyelemben részesítette.

Lemondott kapitányságvezetői tisztségéről Teleki Zoltán, Karcag rendőrkapitánya – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A karcagi kapitányság vezetésével augusztus 16-ai hatállyal Karsai Lajos őrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét bízza meg Urbán Zoltán László megyei főkapitány.

Telekiről a múlt héten került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen arra kéri beosztottját, hogy ne bírságolják a helyi kórház orvosait, különben azok se tesznek majd szívességet nekik, és a helyi rendőrök nem juthatnak be soron kívül a vizsgálatokra. Ő ezt a kivételezést “differenciált intézkedésnek” nevezte.

Teleki ilyen “differenciált intézkedésre” utasította beosztottját a helyi kórház főigazgatójával, önkormányzati képviselővel Nagyné László Erzsébettel szemben is, aki amúgy mozgássérülteknek fenntartott helyen parkolt. Teleki ezt azzal indokolta, hogy Nagyné szokta elintézni, hogy a rendőröknek ne kelljen végigvárniuk a hosszú várólistát.

Az RTL híradója a múlt héten bemutatott egy videót, amin a karcagi rendőrkapitány arról okosítja ki beosztottjait, hogy miért nem örül annak, ha jogszerűen járnak el akkor, ha a „normális” embereket jelentik föl, és nem a „többi dögevőt”.

Pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá azt a 17 éves kamaszt, aki a minap a gyanú szerint ledobott egy hatéves gyereket a londoni Tate Modern múzeum tíz emelet magasan lévő kilátóteraszáról. A tizenévesnek februárban kell bíróság elé állnia, addig őrizetben marad.

A londoni központi büntetőbíróság csütörtökön hozta meg erről szóló döntését. A kamaszfiú a mostani meghallgatáson sem közölt semmit tettének indítékairól. Pusztán nevének, lakcímének és életkorának megerősítésére volt hajlandó. Személyazonossága a kiskorúakra vonatkozó törvényi előírások értelmében nem hozható nyilvánosságra.

A gyanúsított vasárnap délután dobta le hatéves áldozatát a világhírű múzeum kilátóteraszáról. A francia kisfiú, aki a szüleivel tartózkodott az intézményben és vakációra érkezett Londonba, öt emeletet zuhant, mentőhelikopterrel szállították kórházba. Súlyos sérüléseket, gerinc-, láb- és kartörést szenvedett, vérzés alakult ki az agyában.
A Tate Modern az Egyesült Királyság legnépszerűbb turistalátványossága, tavaly 5,9 millióan keresték fel. 2000-ben nyílt meg a Temze partján egy régi erőmű épületében, a kilátóteraszt 2016-ban adták át egy bővítés keretében.

Kész az évtizedes török-kurd konfliktus megoldására Abdullah Öcalan, a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet börtönben ülő egykori vezetője – derült ki az Öcalant képviselő ügyvédi iroda Twitter-fiókján csütörtökön megosztott közleményéből.

A dokumentum szerint Öcalan arra hívta a török államot, hogy oldják meg “a kurd problémát”. Az egykori PKK-vezér meggyőződését fejezte ki, hogy egy héten belül meg tudja szüntetni a fegyveres összecsapásokat. Mint fogalmazott: ő bízik magában, és abban, hogy meg tudja oldani a kérdést, de a török államnak is meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az irat szerint Öcalan leszögezte: a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabad kurd élet, a szabad kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez a politika csak még súlyosabb következményeket szül.

A PKK egykori vezetője aláhúzta: rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a történelmi török-kurd kapcsolatoknak megfelelően “nyisson teret” a kurdok számára. Az iroda egy nappal azután hozta nyilvánosságra Öcalan gondolatait, hogy ügyvédeinek szerdán alkalma nyílt találkozni védencükkel a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen az ország délkeleti részében, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.

A harcok a török biztonsági erők és a kurd lázadók között 2015 júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki Délkelet-Törökországban. Nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Ha az összecsapások mára sokkal kevésbé intenzívek is, de rendszeresek.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.

Több, mint kétszáz amerikai polgármester csütörtökön nyílt levélben kérte mindkét párt szenátusi vezetőit, hogy rövidítsék meg nyári szabadságukat és alkossanak új fegyverellenőrzési törvényeket.

A levelet aláíró 214 városvezető között van Nan Whaley az ohiói Dayton és Dee Margo, a texasi El Paso polgármestere is. Ez az a két város, ahol a hét végén a 31 halálos áldozatot követelő tömegmészárlásokat elkövették.

“Az El Pasóban és Daytonban e hét végén történt tragikus események ismét arra emlékeztetnek, hogy nemzetünk nem várhat tovább a szövetségi kormányzat cselekvésére, amely pedig szükséges lenne ahhoz, hogy ne juthassanak fegyverhez azok, akiknek nem lenne szabad fegyvert viselniük” – fogalmaznak az amerikai sajtóban is megjelent levelükben a városvezetők.

Whaley daytoni polgármester úgy fogalmazott, hogy “a politika túl sokáig állt a cselekvés útjában, és mondhatom, az önök politikája túlságosan kisszerű, amikor arról van szó, hogy a barátaink és a szomszédjaink sebesülnek meg vagy veszítik életüket”.

Bryan Barnett, a polgármesterek országos szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az amerikai városok biztonsága “nem pártpolitikai kérdés”.

A képviselőház az idén februárban kétpárti támogatással már két olyan törvényt fogadott el, amely tovább szigorítaná a fegyvereket vásárlók ellenőrzését, a republikánus többségű szenátus azonban mindmostanáig nem volt hajlandó szavazni e törvényekről.

“E törvények elfogadása életfontosságú lépés lenne a fegyveres erőszak csökkentése érdekében” – hangsúlyozzák levelükben a polgármesterek.

Donald Trump az elmúlt napokban ugyan többször is kifejtette, hogy ő személy szerint egyetértene a szigorúbb fegyverellenőrzési törvényekkel, de újságíróknak úgy fogalmazott, hogy “erre jelenleg nincs politikai étvágy”. A The Washington Post című lap információi szerint a befolyásos Országos Fegyverszövetség (NRA) vezetője, Wayne LaPierre beszélt Trumppal, és arra figyelmeztette, hogy a fegyvervásárlás és -tartás szigorítása “nem lenne népszerű” a republikánus táborban. A lap értesülései szerint LaPierre élénken érvelt a szigorítás ellen.

Az orosz védelmi tárca keddi állítása szerint a NATO egyik F-18-as harci repülőgépe megpróbálta megközelíteni Szergej Sojgu védelmi miniszter repülőjét a Balti-tenger nemzetközi vizei felett, de az orosz Balti Flotta légierejének Szu-27-esei “elűzték”.

Sojgu repülőgépét a balti flotta kötelékébe tartozó két Szu-27-es vadászgép kísérte Kalinyingrádból Moszkvába – tudatta a tárca, amely videofelvételt is közölt az incidensről. A miniszter a Nahimov haditengerészeti főiskola kalinyingrádi kirendeltségének alapkőletételi ceremóniáján vett részt, emellett megtekintette az ArMI-2019 tengerészdeszantos versenyt a hmeljovkai gyakorlótéren.

A moszkvai katonai tárca 2017. június 21-én azt közölte, hogy a NATO egyik F-16-osa megkísérelte megközelíteni a Sojgut szállító repülőgépet, de egy orosz Szu-27-es, fegyverzetét “megmutatva”, “elűzte”. A miniszter akkor éppen Kalinyingrádba tartott. NATO-tagállamok az utóbbi években gyakran számoltak be arról, hogy orosz gépek veszélyes közelségben repültek el egységeik mellett, illetve megsértik légterüket.

Ugrik Csaba dandártábornok, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének parancsnoka  közölte, hogy május óta már több mint negyven éles riasztásuk volt a magyar Gripeneknek a balti légtérben. A három balti ország nem rendelkezik vadászrepülőkkel, ezért 2004 óta – amikor Litvánia, Lettország és Észtország belépett a szövetségbe – a NATO látja el a Baltikum légtérének védelmét.