Biztonságpiac

A közleményben az áll, a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza a bejutásban hazánkba, illetve az Európai Unió területére. A Szerbiába induló 36. és az Észak-Macedóniába induló 41. magyar kontingens rendőrei elsősorban járőrszolgálatot látnak el, közreműködnek az embercsempészek, illetve az illegális bevándorlók előállításában – tették hozzá.

A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében lévő utakon is. A két kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerákkal van felszerelve; feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Önkéntes alapon történik a nukleáris kísérleteket megfigyelő nemzetközi rendszer nemzeti állomásai által mért adatok átadása – mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) arra a közlésére reagálva, amelyben az adatok eltitkolását bírálta. A CNN amerikai hírcsatorna kedden a The Wall Street Journal című amerikai napilap pedig hétfőn, a CTBTO-ra hivatkozva adott hírt arról, hogy négy állomás esetében megszakították az orosz adatszolgáltatás.

A szervezet az amerikai sajtójelentések szerint két nappal a Szeverodviszk közeli katonai kísérleti terepen augusztus 8-án történt, hét emberéletet követelő robbanást követően közölte, hogy a dubnai és a kirovi mérőállomás kommunikációs és hálózati problémákra hivatkozva leállította az adatszolgáltatást. A CNN a CTBTO egyik magas beosztású tisztségviselőjétől úgy értesült, hogy augusztus 13-ától a csukcsföldi Bilibino és az Altaji területen található Zaleszovo mérőállomása is leállította az adatszolgáltatást.

Lassina Zerbo, a CTBTO ügyvezető titkára kedden a Twitteren azt közölte, hogy a bilibinói és a peleduji mérőállomás felújította a radioaktív részecskék légköri megfigyelését. Peledujról a korábbi közlésekben nem esett említés.

Rjabkov kedden azt hangsúlyozta, hogy minden ország kizárólag önkéntes alapon szolgáltat adatokat a nemzetközi megfigyelő rendszer számára. Hozzátette, hogy ezt a megfigyelő tevékenységet a CTBTO előkészítő bizottsága ideiglenes műszaki tikársága koordinálja, amelynek hatásköre kizárólag az átfogó atomcsendszerződés tematikájára és a nukleáris hatalmak által bevezetett atommoratóriumokra terjed ki, a fegyverek fejlesztésre nem. A miniszterhelyettes szerint az incidensnek semmi köze sincs az ideiglenes műszaki titkárság tevékenységéhez. Rjabkov azt mondta, hogy a történtekről az illetékes szervezetek “kimerítő felvilágosítást” kaptak, és az eseményt orosz részről egyebek között a legmagasabb szinten is kommentálták.

Ezzel arra utalt hogy Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Putyin, aki először szólalt meg az ügyben, azt mondta: nem fenyeget a háttérsugárzás felerősödése, a helyzetet ellenőrzés alatt tartják és a váratlan fordulatok elkerülésére megelőző intézkedéseket hoztak.

“Ahelyett, hogy egy olyan epizódra fókuszálnának, amely nem hordoz magában semmilyen ökológiai kockázatot, bármilyen kockázatot a környezet, a lakosság és a személyi állomány számára, azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek ezt a témát felfújják, foglalkozhatnának azzal, hogy miért nem lépett még mindig hatályba az átfogó atomcsendegyezmény” – monda az Rjabkov. A magas rangú orosz diplomata szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta az egyezményt, amely más országokat is visszatart ettől.

A CTBTO nemzetközi megfigyelőrendszerének orosz szegmenséhez a dubnai nemzeti adatközpont alá rendelt 32 objektum tartozik: hat fő és 13 kisegítő szeizmikus állomás, négy infrahang-állomás, nyolc radionuklid állomás és egy radionuklid laboratórium, ezeket a globális kommunikációs rendszer független alrendszere köti össze. A CTBTO nemzeti szerve Oroszországban a védelmi minisztérium, amely az Interfax szerint nem szólalt meg azzal kapcsolatban, hogy milyen gondok akadályozzák az adatközlést.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben a robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült. A Roszatom arról adott ki tájékoztatást, hogy szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése. Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap szerint a sérülteket kezelő arhangelszki orvosokat nem tájékoztatták arról hogy nukleáris baleset történt, és egyikük izomszövetében radioaktív izotópot találtak Moszkvában. Az orosz egészségügyi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az incidenst követően 91 egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és egyikük esetében sem állapították meg a sugárterhelés megengedett szintjének túllépését.

Lavrov azt mondta: keményen meg fogják torolni, ha a terroristák támadást intéznek a polgári lakosság, a szíriai hadsereg vagy a hmejmími orosz légi támaszpont ellen az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben. A várható orosz válaszcsapásokról Törökországot előre figyelmeztették. Az idlíbi tűzszüneti megállapodás nem terjed kia terroristákra – közölte. Lavrov szerint a terroristák tevékenységét nem fogta vissza, hogy a török hadsereg megfigyelő posztokat hozott létre Idlíbben.

A szélsőségesek a tartományt hátországként használják fel arra, hogy megpróbáljanak csapást mérni Szíria más területeire – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal hétfőn Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezet kilencven százalékát a terroristák tartják ellenőrzésük alatt. Úgy nyilatkozott, hogy az orosz katonák megfigyelése szerint a szélsőségesek onnan dobnak át fegyvereseket más régiókba.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint a szíriai média hétfőn közölte, hogy török fegyverszállító konvoj lépte át az ország határát a lázadók és a dzsihadisták támogatására. Az oszlopot légitámadás érte, amelyben a szíriai ellenzék szerint a szíriai és az orosz légierő gépei vettek részt. Tavaly szeptemberben Moszkva és Ankara egy idlíbi demilitarizált ütközőövezetet kialakításáról állapodott meg. Ebben a főszerep Törökországnak jutott, de Oroszország szerint nem lépett fel elég hatékonyan az egyezség érvényre juttatása érdekében.

Az orosz támogatást élvező szíriai kormányerők április végén offenzívát indítottak Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban. A dzsihadista fegyveresek és a lázadók kedden elhagyták Hán Sejkún várost. Ez jelentős fegyvertény Aszad rendszerének, hiszen a település 2014 óta a lázadók kezén volt.

Az amerikai diplomácia irányítója a közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről és a térség biztonságpolitikai kihívásairól rendezett tanácskozáson szólalt fel. Nagyobb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget, mondván, hogy ez “a régi problémákra adandó friss megoldási javaslatokat” eredményezhet.

Megoldásra váró problémaként az amerikai külügyminiszter a líbiai és a szíriai konfliktust, illetve a Katar és az Öböl-térség több állama közötti feszültséget nevezte meg. Külön kitért Iránra is, amellyel a Trump-kormányzatnak különösen feszült lett a viszonya azóta, hogy Washington 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben Teheránnal aláírt többhatalmi atomalkuból.

“Amióta az Egyesült Államok bejelentette szándékát az iráni olajexport egészének nullára csökkentésére, az ajatollah másról sem beszél, mint zsarolási diplomáciáról” – fogalmazott Pompeo. Emlékeztetett arra, hogy Teherán – Washington álláspontja szerint – megsértette a 2015-ös atomalkuban foglaltakat, ballisztikus rakétákat bocsátott fel, továbbá tartályhajókat fogott el a Hormuzi-szorosban.

Az atomalku értelmében az ENSZ Irán ellen hozott fegyverembargója és az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni elleni utazási tilalom jövőre jár le. Pompeo erre utalva közölte: az amerikai külügyminisztérium honlapján elhelyezett egy visszaszámláló órát, amely az említett korlátozások feloldásából hátralévő napokat mutatja.

“Így a nemzetközi közösség láthatja, hogy mennyi ideje van még Teheránnak egy új zűrzavar megteremtéséig, és közben kidolgozhatja azt is, hogy mit kell tenni ennek megelőzése érdekében” – hangoztatta Pompeo. Irán ENSZ-nagykövete nem hagyta válasz nélkül az amerikai külügyminiszter beszédét. Madzsid Takht Ravandzsi kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban. “Az amerikai fegyverzetek féktelen áramlása a térségbe lőporos hordóvá változtatta azt” – fogalmazott.

A BT-tanácskozás után Pompeo újságíróknak is nyilatkozott. Elsősorban a Gibraltárban öt hétig húzódó vita után – Washington kérése ellenére – szabadon engedett és már Görögország felé haladó iráni tartályhajóról faggatták.

“Egyértelműen megmondtuk, bárkit érintsen is, hogy aki segíti ezt a tankert, engedélyt ad a kikötésére, annak az Egyesült Államok szankcióival kell számolnia” – mondta az amerikai külügyek irányítója. Pompeo leszögezte: amennyiben a tartályhajó Szíriába igyekszik, az Egyesült Államok a szankciókkal összhangban mindent megtesz majd annak megakadályozására, hogy eljusson oda. Azt állította, hogy a tankerben található nyersolaj eladásából származó összeget az iráni Forradalmi Gárda elitegységei használnák fel.

A tartályhajó mintegy kétmillió hordónyi nyersolajat szállít.

A szóvivő újságírói kérdésre erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a feltehetően hongkongi származású Simon Chenget augusztus 8. óta őrizetben tartják Kínában, ahol üzleti úton volt. A Hong Kong Free Press (HKFP) című hongkongi híroldal egy kedden közzétett cikke szerint Cheng a konzulátus skót nemzetközi fejlesztési osztályán dolgozott mint kereskedelmi és befektetési tisztviselő. A cikk a férfi barátnőjének beszámolójára hivatkozva rámutatott: Cheng az eredeti terv szerint rögtön azt követően visszatért volna a Sencsennel szomszédos Hongkongba, hogy az üzleti rendezvény, melyen részt vett, véget ért; fel is szállt a visszatérő vonatra, de azzal nem ért célba. Barátnőjének az előtt küldött üzenetet utoljára, hogy a vonat a kínai határhoz ért, ebben arra kérte, hogy imádkozzon érte.

Cheng rokonai rendőrségi feljelentést tettek a férfi eltűnését követően, de a szóban forgó vasúti határellenőrző pont munkatársai azt a tájékoztatást adták a családnak, hogy a kérdéses napon senkit sem vettek ott őrizetbe. Cheng barátnője ezek után augusztus 10-én kapott tájékoztatást arról, hogy a férfit közigazgatási elzárás alá helyezték Kínában, de a döntés okát, valamint Cheng hollétét nem árulták el neki.

Keng Suang keddi sajtótájékoztatóján még úgy nyilatkozott: nem tud az ügyről, majd szerdán megerősítette Cheng őrizetbe vételének hírét, továbbá elmondta: a férfit azért helyezték közigazgatási elzárás alá, mert megsértette a hatályos kínai törvényeket. Arról, hogy Cheng diplomata státusszal rendelkezik-e, illetve pontosan milyen dokumentumokkal utazott Kínába, egyelőre nem lehet tudni.

A kínai külügyi szóvivő az esettel kapcsolatban megjegyezte: Kína már több alkalommal figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne avatkozzon bele Hongkong ügyeibe, illetve Kína belügyeibe, és hagyjon fel a felelőtlen megjegyzésekkel.

A különleges közigazgatási státuszt élvező Hongkongban immár tizenegy hete tüntetések zajlanak, melyeket eredetileg az azóta már felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. A több alkalommal milliós tömeget vonzó megmozdulások fokozatosan egyre inkább a Peking által támogatott kormányzat ellen fordultak. A demonstrálók a törvénytervezet végleges visszavonásán kívül immár egyebek mellett Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a rendőrök tüntetőkkel szembeni akcióinak kivizsgálására hivatott független bizottság megalakítását követelik. A mintegy 7 millió lakosú város 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az “egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát. A vitatott törvénytervezet a növekvő pekingi befolyás jelképévé vált.

Pirger Csaba közölte: egy 37 éves alsópáhoki férfi és 43 éves keszthelyi ismerőse – mindketten őrző-védő vállalkozásban voltak érdekeltek – 2018 végén szerzett információt egy építkezési vállalkozótól arról a Nemesbükön egyedül élő rokkantnyugdíjas férfiról, aki családi háza felújítása miatt vélhetően nagy összegű készpénzzel rendelkezik. A keszthelyi férfi szerint a kiszemelt áldozat egy pénzkazettában 100-150 millió forintot tart az otthonában, és ezért a rablást követően ötmillió forintra tartott igényt a tippadásért.

Az alsópáhoki férfi két vindornyaszőlősi ismerősét, egy rossz anyagi körülmények között lévő testvérpárt hívta segítségül. A három férfi januárban megtervezte a rablást, feltérképezte a sértett ingatlanát. Az alsópáhoki férfi 29 éves barátnőjét is bevonták a tervekbe azzal, hogy ő szerzi be a nyugtatót az áldozat kutyájának elkábításához és a rablás idején a kocsiban várja társait.

Február 5-én hajnalban a három férfi maszkkal az arcán és egyikük egy valósághű játék pisztollyal a kezében behatolt a kiszemelt házba, miközben a nő az autóban várt rájuk. Kolbászba töltött nyugtatószerrel elkábították a kutyát, majd a három férfi a hálószobájában alvó mozgáskorlátozott férfihoz ment, aki azonnal felébredt a zajra. Az egyik vindornyaszőlősi férfi a játék pisztolyt rászegezve felszólította, hogy adja át a pénzét, különben lelövi. A sértett közölte, hogy nincs a lakásban pénz, majd az újabb fenyegetés hatására átadta az irattárcáját, de a támadók ezzel nem elégedtek meg, kutatni kezdtek, és rá is találtak a lezárt pénzkazettára. A rablók távozáskor magukkal vitték, majd az udvaron eldobták a megtámadott férfi két mobiltelefonját is, hogy ne tudjon segítséget hívni.

A társaság Vindornyaszőlősre ment, ahol a ruhákat és a maszkokat elégették, a pénzkazettát pedig felfeszítették. A remélt százmilliós összeg helyett 840 ezer forintot és 1700 eurót találtak, a pénztárcában pedig tízezer forintot, vagyis nem egészen 1,4 millió forintot zsákmányoltak. A rokkantsága miatt erősen mozgáskorlátozott és részben mások ápolására szoruló férfi közben autóba ült, és Nemesbükről Keszthelyre ment, ahol értesítette a rendőrséget. A rendőrök néhány napon belül elfogták az elkövetőket.

A Keszthelyi Járási Ügyészség fegyveresen, csoportosan, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás miatt emelt vádat az öt vádlott ellen.

Az esküben benne van, hogy a katonák az országot, a magyar embereket és értékeit bármilyen körülmények között megvédik. Akár az életük feláldozásával is – emelte ki Benkő Tibor. A miniszter a katonáktól azt is elvárja, hogy mutassanak példát és vívják ki a társadalom elismerését.

Benkő elmondta: a honvédség átalakítása során változtatnak az állománykategóriákon. Sokkal több altisztre van szükség, ők alkotják a honvédség gerincét. Szükség van a legénységi állományra, továbbá önkéntes tartalékos katonákra is – közölte.

A siófoki kapitányság a Készenléti Rendőrséggel együttműködve hajtotta végre az akciót, amelynek célja drogkereskedők elfogása, egy terjesztői hálózat felszámolása volt. Huszonkét embert állítottak elő, akik közül tizenegyet kábítószer-kereskedelem bűntette, nyolcat kábítószer-birtoklás vétsége miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Előbbiek közül hét embert őrizetbe vettek, és kezdeményezték letartóztatásukat.

Több lakást is átkutattak a rendőrök, akik többféle kábítószergyanús fehér port, növényi törmeléket, készpénzt, a bűncselekményből származó vagyon elkobzása érdekében pedig gépjárműveket, ékszereket, műszaki cikkeket és mobiltelefonokat foglaltak le.

A Velencei-tónál, a Csepel-szigeten és Szolnok környékén légi módszerrel, a Szigetközben földi eljárással lépnek fel a szúnyogok ellen. Csongrád megyében és Dunaújváros térségében egy-egy településen, míg a Balatonnál, a Tisza-tónál és Békés megyében több területen is dolgoznak a szakemberek – közölték.

A police.hu oldalon közöltek szerint az éves ellenőrzési terv alapján Tispol Speed elnevezéssel tartott fokozott közlekedésbiztonsági akcióban 9778 autóst ellenőriztek. Ebből 2482 esetben intézkedtek a vezetőjével szemben. 2350 járművezetőre szabtak ki helyszíni vagy közigazgatási bírságot, 132 esetben pedig szabálysértési, illetve közigazgatási eljárást indítottak – írták.

A miniszter személyesen vezette a tárca tényfeltáró bizottságának helyszíni vizsgálatát a Buzau megyei egészségügyi intézményben, ahol vasárnapra virradó éjszaka egy alkoholfüggősége miatt néhány napja beutalt 38 éves páciens, Stefan Lungu egy infúziós állvánnyal agyonvert négy beteget és további kilencet megsebesített.

Pintea szerint a tragédiát emberi mulasztások sorozata előzte meg. Az ápolók munkaköri leírásában szerepel például, hogy nem hagyhatnak a páciensek keze ügyében olyan tárgyakat, amelyekkel kárt tehetnek magukban, tehát az infúziós állványnak nem kellett volna a kórteremben maradnia. A miniszter arról is beszámolt, hogy Lungu mellé aznap éjszaka – ámokfutása előtt kevesebb mint két órával – ugyanabba az ágyba egy másik alkoholistát is beutaltak, annak ellenére, hogy a kórházban még voltak szabad ágyak.

A miniszter tagadta, hogy a tragédia a személyzet hiánya, illetve túlterheltsége miatt következett be: hétvége lévén a kórházban hét ápoló és három gondozó volt szolgálatban, kétszer annyian, mint hétköznap.

Lungu saját kórtermében kezdte a vérengzést, ami olyan csendben és gyorsan történt, hogy az ápolók észre sem vették, csak akkor riasztották a kórházban szolgálatot teljesítő két őrt, amikor a dühöngő rátámadt a szomszédos női kórteremben fekvő betegekre és azok sikítozni kezdtek. Amikor az őrök odaértek, a támadó az ablakon keresztül az udvarra menekült.

Lungut végül a kapunál állították meg a rendőrök, akik történetesen éppen akkor érkeztek egy másik beteggel az egészségügyi intézménybe. Beszámolójuk szerint a férfinél még mindig ott volt az infúziós állvány, és közelharcot folytattak vele, amíg sikerült ártalmatlanná tenniük. Lungut a sürgősségiről egy mentőautó hozta csütörtökön a pszichiátriára, ahol péntek reggelig még elkülönítőben, megfigyelés alatt tartották. Mivel azonban nem volt vele gond, és helyét egy másik beteg miatt fel akarták szabadítani, áthelyezték az állandó felügyelet nélküli kórterembe, ahol aztán vasárnap hajnalban rátámadt a többi páciensre.

Hétfőn a sapocai kórház igazgatója lemondott tisztségéről. A minisztérium bűnvádi feljelentést is készül tenni az ügyben, hogy pontosabban ki ellen, azt a belső vizsgálat befejeztével fogják eldönteni – mondta a román egészségügyi miniszter.

A sapocai vérengzés egy hónapon belül a második olyan bűnügy, amely sokkolta a román közvéleményt, a caracali tinigyilkosságok után. Romániában egyre fokozódik a közfelháborodás amiatt, hogy az állami intézmények képtelenek szavatolni a polgárok biztonságát. Mindkét esetben a sajtó a politikai döntéshozók felelősségét firtatta, azzal vádolva őket, hogy az állami intézmények élére nem szakértelmük, hanem politikai kapcsolataik alapján neveznek ki vezetőket.

Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek mobil indítószerkezetről felbocsátott “szárnyas rakétát” azóta, hogy az Egyesült Államok augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött orosz-amerikai INF-egyezményt.

“Mindez sajnálatos. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a katonai feszültség kiélezésére vette az irányt. Nem hagyjuk magunkat provokálni” – hangoztatta kedden Rjabkov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“Talán nem is lehet világosabb és nyilvánvalóbb megerősítése annak, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztése már régóta folyt az Egyesült Államokban, és hogy a szerződésből való kilépésre való felkészülés egyebek között magába foglalta egyebek között az ehhez szükséges kutatási és fejlesztési munkálatokat” – tette hozzá a diplomata.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével Fort Breganconban hétfőn folytatott találkozója alkalmából megerősítette: Oroszország mindaddig egyoldalú moratóriumot hirdetett a szárazföldi állomásoztatású, közepes hatótávolságú eszközök telepítésére, amíg az Egyesült Államok ilyen eszközei meg nem jelennek a világ valamelyik régiójában.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke kedden Moszkvában újságíróknak szintén úgy nyilatkozott, hogy az amerikai fegyverkísérlet bebizonyította: az Egyesült Államok már a felmondása előtt megsértette az INF-szerződést. Ezt azzal indokolta, hogy augusztus 2. és 19. között lehetetlen lett volna elvégezni a teszthez szükséges kutatásokat. Emlékeztetett arra, hogy az 1987-ben megkötött egyezmény nemcsak a fegyverek gyártását és telepítését, hanem a gyártáshoz vezető kísérleteket is megtiltotta.

A szenátor szerint akárhová is telepítik majd a jövőben Ázsiába vagy Európába a közepes hatótávolságú amerikai eszközöket, az közvetlen katonai fenyegetést jelent majd Oroszország számára.

“Ez ismételten alátámasztja azt, hogy az Egyesült Államok nem azért rombolta le a szerződést, mert azt Oroszország megszegte (mi nem tettünk ilyet), hanem azért, mert akadályozta az amerikaiakat abban, hogy az egyoldalú és kizárólagos katonai fölény mitikus és mániákus célja elérésének utolsó szakaszába lépjenek” – nyilatkozott a politikus.

Koszacsov szerint az orosz ellenlépéseket nem a politika, hanem a tisztán a katonai tervezés fogja meghatározni az orosz védelmi képesség és nemzetbiztonság szavatolása érdekében.

A szakértőt azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok augusztus 2-án hivatalosan felmondta a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött orosz-amerikai (INF-)szerződést arra hivatkozva, hogy az orosz fél megsértette a szerződésben foglaltakat.

A szakértő szerint az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is próbálja elfogadtatni a világban, hogy új fegyverkezési hullám kezdődik.

Hozzátette: az egyezmény felmondása szabad utat nyit a hadászati támadóeszközök fejlesztéséhez, ezek pedig alapvetően arra irányulnak, hogy minél közelebb tudják vinni a célhoz az eszközöket, hogy a másik félnek minél kevesebb ideje legyen reagálni egy esetleges támadásra.

Megjegyezte: a jelenlegi légvédelmi rendszereket – amelyek alapvetően szenzorokon, lokátorokon alapulnak – “el lehet felejteni”, mert ezekkel nem lehet kivédeni a közvetlen közelről indított támadásokat, így ezeket is modernizálni kell.

Az izraeli hadsereg biztonsági kamerákkal határmegfigyelést végző egysége lett figyelmes öt, a határt átlépő palesztinra, s egyiküknél egyértelműen fegyvert is láttak. A katonák fényrakétákat lőttek az érintett terület fölé, majd helikopter- és ágyútűzzel fogadták a behatolókat. A gázai övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezethez, a Hamászhoz közeli palesztin információs központ meg nem erősített forrása szerint a határ palesztin oldalán lőtték le őket. A ynet úgy értesült, hogy nem léptek be izraeli területre.

Az izraeli hadsereg első közleménye öt határsértőről számolt be, s a palesztin források is először négy-öt lelőtt gázairól szóltak, de később a gázai palesztin egészségügyi minisztérium három halottban és egy sebesültben határozta meg számukat. A palesztin média egyelőre meg nem erősített értesülése szerint a határsértők az iráni támogatású palesztin Iszlám Dzsihád nevű terroristaszervezet katonai szárnyának, a Szerájá al-Kudsznak voltak a tagjai.

Az Ezzeddin al-Kasszám Brigádok, a Hamász katonai szárnya azt állította, hogy Izrael később tüzérségi csapásokat mért Bejt Láhiától keletre, Gáza északi részére, a határsértési kísérlet közelébe. Korábban, szombaton az övezetből három rakétát lőttek Izraelbe, melyek közül kettőt elfogott Izrael Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszere, de egyikükből egy gránát becsapódott a határ menti Szderót város egyik házának udvarába.

A beszivárgási kísérletet megelőző elmúlt három hétben jelentősen megnőttek az erőszakos cselekmények az izraeli hadsereg és a Gázai övezetet uraló Hamász között.

Benkő Tibor felidézte, a történelem folyamán megtapasztalhattuk, hogy a béke és a biztonság rendkívül törékeny dolog. Azt, valamint a több mint ezer éves államiság értékeit mindig óvni és védeni kell. Hozzátette: ehhez jól felszerelt, korszerű, a XXI. század kihívásait kezelni képes technikai eszközök és jól kiképzett katonák kellenek.

Azt mondta: a kormány azért indította el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy ezen feladatoknak maradéktalanul meg tudjon felelni. A sikerhez mindenki támogatására szükség van, “csak közösen tudunk célt érni” – fogalmazott. A miniszter kiemelte: a katonáktól azt várja, hogy emeljék magasra Magyarország lobogóját, hogy minél többen, akik felelősséget éreznek Magyarországért és a magyar emberekért, felsorakozhassanak alatta.

A miniszter az esküt tevő honvédtisztjelöltektől azt kérte, legyenek büszkék arra, hogy a honvéd nevet viselhetik, legyenek mindig méltók a szolgálatra, mutassanak példát a haza iránti hűségből, szeretetből és bajtársiasságból. Ha pedig a helyzet azt kívánja, kövessék elődeik példáját, és küzdjenek Magyarország, a magyar emberek békéjéért és szabadságáért.

A katonák vállalják, Magyarország értékeit, érdekeit, hazájukat, szeretteiket, ha a helyzet azt kívánja életük feláldozásával is megvédik – fejtette ki a miniszter, kiemelve: egyedülálló eskü ez, ahol az ember a legdrágább dolgot, életét ajánlja a nemzet szolgálatába. Mutassanak példát a beosztott katonák előtt is, álljanak a küldetések élén, legyenek, akarjanak példaképek lenni – mondta a miniszter. Benkő kiemelte: a katonák életre szóló esküt tesznek. Azt kérte, az esküben elhangzó magasztos gondolatokat soha, egy pillanatra se feledjék el.

Idén a Parlament előtti Kossuth téren csaknem 140-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. A tisztavatás után csaknem egyórás légi parádét tartanak a Magyar Honvédség repülői, helikopterei részvételével.

A beszámolók szerint a 16 éves fiú a hatvanas éveikben járó nagyszüleivel, a 42 éves anyjával, valamint az egyaránt négyéves húgával és öccsével baltával végzett vasárnapra virradóra a község egyik lakóházában. Az ő holttestét mintegy ötszáz méterre a gyilkosság helyszínétől találták meg.

A Rosszijszkaja Gazeta szerint a családfő életben maradt, mert – feltehetően a munkája miatt – nem tartózkodott otthon a mészárlás idején. Az Interfax hírügynökség viszont azt írta, hogy a fiú apja már évek óta nem élt együtt a családdal, és utoljára márciusban beszélt gyermekével, akik akkor nyugodtnak tűnt számára.

A Lenta.ru hírportál és a Ren TV híroldala úgy értesült, hogy a fiú indítéka elvileg nagyanyja és a nagyapja iránti szeretet volt. Sajtóértesülések szerint a gyilkos hangüzenetet hagyott hátra egy barátjának, amelyben arról beszélt, hogy tettével a nagyszülők majdani elvesztése miatti gyásznak és fájdalomnak kívánta elejét venni a családjában. Az Interfax úgy tudja, hogy a tinédzser búcsúlevelet hagyott hátra.

A családi tragédia ügyében vizsgálat indult. Az ügyészség nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az elkövető – noha kitűnő tanuló volt és tanulmányi versenyeken is részt vett – elmebeteg lehetett.

“Továbbra is nyitva tartjuk az ajtót, és továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy amíg nem jelennek meg az ilyen (amerikai) fegyverek Európában, addig mi semmi ilyet nem teszünk” – hangoztatta Sojgu, hozzátéve, hogy ugyanez az orosz hozzáállás érvényes az ázsiai és csendes-óceáni térségre is.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva több alkalommal is tárgyalásokat javasolt Washingtonnak az INF-szerződés megőrzése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben, hogy Washington hivatalosan a szerződés felmondása mellett döntött.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

A kormány által előirányzott létszám 82 ezer fő a szárazföldi haderőnél, ettől azonban több mint hétezerrel elmarad a létszám, júliusban 74 440 katona szolgált a szárazföldi erőknél. Egy évvel ezelőtt még 76 880 főt tartották nyilván. A királyi légierőnél (RAF) kisebb mértékű volt a csökkenés, de a 29 930-as létszám ott sem éri el az előírt 31 840-et. A királyi haditengerészetnél és a tengerészgyalogságnál a célul kitűzött 30 600 helyett 29 090-en szolgálnak.

A védelmi minisztérium közölte, sokat fáradozik azon, hogy eredményesebb legyen a toborzás. Hozzátette, hogy a szárazföldi erőknél ötévi csúcson van a jelentkezők száma. A statisztikák azt mutatják, hogy tavaly 13 520-an csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, ez 1593-mal több az azt megelőző évi adathoz képest. A távozók száma 14 880-ra emelkedett a 2018-ban mért 14 860-ról.

A védelmi tárca a létszám folyamatos csökkenése ellenére hangsúlyozta, hogy a brit hadsereg továbbra is eleget tud tenni minden kötelezettségének. A parlamenti ellenzék legnagyobb erejét adó Munkáspárt árnyékkormányának védelmi miniszterjelöltje, Nia Griffith viszont úgy fogalmazott, hogy a Konzervatív Párt 2010 óta tartó kormányzása alatt évről évre csökken a fegyveres erők létszáma, amely még “az általuk kitűzött célokat sem éri el”.

Parlamenti képviselők többször is szót emeltek az ellen, hogy egy magánszektorbeli cég, a Capita felel a toborzásért és a létszám megtartásáért. A vállalkozás 2012-ben nyert el egy csaknem 500 millió font értékű szerződést, de azóta egyetlen évben sem tudta teljesíteni a célkitűzéseket.

Ámosz Dov Silvernek, a kijevi reptér vámmentes boltjában veszett nyoma. A férfi a Telegrass nevű, telefonos applikációval és az internet segítségével kábítószert, elsősorban kannabiszt árusító izraeli hálózat megalapítója és vezetője. A hatósági közlemény szerint nagy erőkkel indítottak hajszát utána, amelynek eredményeképpen Ukrajna egyik megyéjében elfogták. Várhatóan, a korábban született bírósági ítéletnek megfelelően, hamarosan kitoloncolják az országból.

A Jediót Ahronót című újság korábban megírta, hogy az ukrán rendőrség pénteken a helyi legfelsőbb bíróságról a repülőtérre szállította a férfit, hogy feltegyék egy Izraelbe tartó járatra, miután a bíróság jóváhagyta kiadatását. Izraelt nem értesítették a döntésről, és ezért nem várták izraeli rendőrök a férfit a repülőtéren.

A rendfenntartók levették a kezéről az elektromos bilincset, hogy át tudjon menni a fémdetektoros kapun, Silver átadta repülőjegyét, majd megszökött. Ukrán források szerint Silvert nemzetközi körözés alapján márciusban vették őrizetbe Kijevben. Silvert és a hálózatához tartozó 41 őrizetbe vett embert az ukrán hatóságok kábítószer-terjesztés mellett pénzmosással és adócsalással is meggyanúsították.

Silver a kannabisz használatának és legalizálásának egyik izraeli élharcosa. Márciusban levelet írt az izraeli rendőrségnek az ukrán börtönből, amelyben azt állította, hogy olyan bűncselekményért üldözik, amelyet nem követett el.

A kormány és a DB megállapodása szerint a Bundeswehr évi négymillió euró (1,3 milliárd forint) átalánydíjat fizet a vasúttársaságnak az ingyenjegyekért, amelyeket egyenruhát viselő katonák válthatnak meg.

A tárgyalások az év elején kezdődtek. Arról még nem állapodtak meg, hogy a helyközi járatokon is utazhatnak-e térítésmentesen a katonák.

A Bundeswehrnél 180 ezer katona szolgál. A kedvezmény komoly megtakarítást jelenthet nekik, tekintve, hogy például a Berlin-München vonalon egy ICE retúrjegy a másodosztályra akár 230 euróba is kerülhet.