Biztonságpiac

Ezek a számok 2015 óta folyamatosan csökkennek – mutat rá a dokumentum. Az előző, 2017-es évben a hazárdjátékfüggőek száma 169 ezer volt, a patologikus esetek száma pedig 64 500. A cseh lakosság 2018-ban a különféle hazárdjátékokra összesen 249,5 milliárd koronát költött, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben. A játékosok ebből az összegből nyereség formájában csak 218,2 milliárdot kaptak vissza.

A hazárdjátékokról szóló éves jelentés 2013 óta készül rendszeresen. A statisztikákból az tűnik ki, hogy a legrosszabb helyzetet 2014-ben mutatták ki, amikor a hazárdfüggőek száma 350 ezer körül mozgott. Azóta a helyzet fokozatosan javul, ami a szakértők szerint a szigorúbb szabályozás és a nagyobb ellenőrzések eredménye. A jelentés készítői rámutattak arra is, hogy az adatok nem egyértelműek. A szakorvosok által készített kimutatásokból például az tűnik ki, hogy a patologikus hazárdjátékosok száma valamivel magasabb, mint a központ szociológusai által készített statisztikákban szereplő adatok, és ráadásul növekvő tendenciát mutat.

Érdekesek az iskolaügyben készített felmérések és kutatások eredményei is. Egy tanulmány szerint a cseh középiskolások, tehát általában a 15-18 év közötti fiatalok mintegy nyolc százaléka hazárdjátékfüggőnek minősíthető. Ezek döntő többsége szakmunkásképzőkben tanuló fiú. A patologikus hazárdjátékosok legnagyobb problémája az eladósodás. A felmérések szerint 2018-ban ez az összeg átlagban 750 ezer koronára rúgott, 2017-ben még 800 ezer korona volt.

A hazárdjátékokból tavaly 9,7 milliárd korona folyt be adó formájában az államkasszába, 2017-ben 12,1 milliárd korona.

A rendőrség közölte, a X. kerületi Kőbányai út és a Hungária körút kereszteződésénél állították meg a 21 éves szerb férfi autóját, amelyben több mint 15 kilogrammnyi marihuánát találtak.

Az autóból egy Zoraki típusú maroklőfegyver és négy lőszer is előkerült – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság felderítő főosztálya a 21 éves szerb A. David ellen jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem bűntett, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanúja miatt indított eljárást. A férfi letartóztatását az illetékes bíróság elrendelte.

Mordaunt a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a brit kormány ellenséges cselekedetnek tekinti a hajó lefoglalását. A miniszter cáfolta azt a szombati iráni bejelentést, amely szerint a Stena Impero összeütközött volna egy iráni halászhajóval, majd a halászhajó vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, és ezért kellett feltartóztatni. Mordaunt szerint ez az iráni állítás nem felel meg a valóságnak.

A brit védelmi miniszter cáfolta azokat az értesüléseket is, amelyek szerint a brit királyi haditengerészet egyik fregattja, a Montrose alig tízpercnyire volt a helyszíntől, amikor az irániak elfoglalták a brit tartályhajót. A Montrose valójában egyórányira járt az incidens helyszínétől, és ezért nem tudott akcióba lépni a Stena Impero védelmében – mondta.

A Montrose a múlt héten sikerrel megakadályozta egy másik brit tartályhajó, a British Heritage elfoglalását.

Ezt a hajót is az iráni Forradalmi Gárda őrnaszádjai próbálták megállítani a Hormuzi-szorosban, a Montrose azonban a tartályhajó és a naszádok közé állt és távozásra szólította fel az iráni hajókat, amelyek vissza is vonultak. A brit védelmi minisztérium a minap a legmagasabb, “kritikus” szintre emelte a brit kereskedelmi hajózás fenyegetettségére vonatkozó, az iráni partokhoz közeli térségre érvényes figyelmeztetését, szombaton pedig arra intette a brit kereskedelmi hajókat, hogy egyelőre maradjanak távol a Hormuzi-szorostól.

A térség felé tart egy újabb brit hadihajó, a Duncan nevű romboló, hogy erősítse a brit védelmi kapacitást a stratégiai fontosságú hajózási útvonalon. Szombaton a brit külügyminisztériumba kérették Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét, hogy adjon magyarázatot a Stena Impero elfoglalására. Ezzel egy időben ismét összehívták a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA), amely péntek éjjel kétszer is ülésezett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szombat délután telefonon beszélt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel.

Twitter-bejegyzésében Hunt közölte: a telefonbeszélgetésben kifejezésre juttatta “rendkívüli csalódottságát”, mivel Zaríf egy hete még arról biztosította őt, hogy Irán a térségi feszültség enyhítésében érdekelt, ám most ezzel éppen ellentétes magatartást tanúsít. Hunt szerint a megoldás érdekében nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Hozzátette: a brit kereskedelmi hajózást meg kell védeni és “meg is védjük”.

A brit külügyminiszter a péntek éjjeli COBRA-értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy London elképzelései között nem szerepelnek “katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

A Stena Impero tulajdonosa, a londoni központú, de Svédországban bejegyzett Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management szombaton Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint a tartályhajó nincs a személyzet ellenőrzése alatt, és továbbra sem lehet kapcsolatba lépni vele. A tájékoztatás szerint a Stena Impero maradéktalanul eleget tett minden hajózási és egyéb nemzetközi előírásnak.

Erik Hanell, a Stena Bulk elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy a hajón 23 fős személyzet tartózkodik. A legénység tagjai között indiai, orosz, lett és fülöp-szigeteki állampolgárok vannak. Hanell közölte, hogy személyi sérülésről nem érkeztek jelentések, és a cég szoros kapcsolatban áll a brit és a svéd kormánnyal a helyzet megoldása érdekében.

A különleges ügyészséget 2017-ben állították fel azért, hogy kivizsgálja a Nikola Gruevszki miniszterelnöksége idején, 2014-ben történt lehallgatások ügyét.

A 2014-es választások után a Zoran Zaev jelenlegi kormányfő vezette, akkori ellenzéki balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) választási csalással vádolta meg Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ezt követően Gruevszki államcsínnyel gyanúsította meg Zaevet, aki válaszlépésként közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint húszezer ember telefonját.

Az ügyészség élére a politikai pártok konszenzusát követően Janevát nevezték ki, ám azóta a jobboldali ellenzék többször is elfogultsággal vádolta, és emiatt megkérdőjeleződött, illetve ellehetetlenült a különleges ügyészség munkája is.

Janeva hétfőn kiadott közleményében megtiszteltetésnek nevezte a kinevezését, ám felhívta a figyelmet arra, nem tűrheti, hogy a nevét “alibiként használják a különleges ügyészség jövőjének akadályozására, illetve az ország európai integrációjának megállítására”. Hozzátette: lemondása akkor lép érvénybe, amikor a parlament új törvényi keretet biztosít a különleges ügyészség munkájára, és megválasztja utódát.

Putyinnak az orosz állampolgárság könnyített megadását engedélyező, április 24-én kiadott rendelete eredetileg a Donyec-medencének csak a szakadárok által felügyelt részének lakóira vonatkozott. A könnyített honosítás lehetőségét később kiterjesztette a Krímet és Szevasztopolt a félsziget Ukrajnától történt orosz elcsatolása, 2014. március 18. előtt elhagyó ukrán állampolgárokra és hontalan személyekre, továbbá azok gyerekeire is.

Az orosz elnök április végén azt hangoztatta, hogy Oroszország nemcsak a szakadár “népköztársaságok”, hanem egész Ukrajna lakói számára kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését. A gyakorlatot az ukrán belügyminisztérium törvénytelennek minősítette, az EU pedig júniusban közölte, hogy nem fogja elismerni a könnyített honosított eljárás keretében kiadott orosz útleveleket.

A szakadár régiók lakosai június 14-én kezdték el átvenni az orosz személyi okmányokat Oroszországban.

Az orosz ellenzéki Dozsgy televízió honlapján a kijevi védelmi minisztérium adataira hivatkozva szerdán azt közölte, hogy Luhanszk megyében a városok nagy többsége, Donyeck megyében pedig valamivel több, mint a fele áll az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt.

Az egyiptomi, vietnami és magyar származású fiatalokból álló társaságot egy kisebb szóváltás után, egy közel 15 fős társaság verte össze július 7-én éjfél után. A támadás következtében egyiküknek az orra tört el, míg a társaság másik tagjának több öltéssel kellett összevarrni a bőrt a szeme alatt.

Az öcsém hívott telefonon, hogy jöjjek azonnal a Sound felirathoz, mert beléjük kötött egy tizenöt fős csoport. Azt mondta, elmenekülni sem tudnak, mert körbeállták őket. Miközben rohantam hozzájuk, kiabáltam az egyik biztonsági őrnek, hogy jöjjön segíteni, de rám sem hederített. Megálltam az öcsém mellett és kiabáltam a balhézóknak, hogy hagyják békén őket, de három gyerek egyből nekem ugrott. Már a földön voltunk, de akkor is ütöttek, rúgtak minket, ahogy csak bírtak — mondta a támadás egyik sértettje a lapnak.

Az öcsém egyik haverja véletlen rálépett az egyikük lábára, vagy meglökte, de nem ez volt a valódi ok. Biztos vagyok abban, hogy rasszista indíttatású volt a dolog. Végig olyanokat kiabáltak nekünk, hogy köcsög külföldiek. A velünk lévő vietnami srácot leköpték, és azt ordították neki, hogy köcsög kínai. Olyan is volt köztük, aki migránsozott — tette hozzá a megtámadott férfi.

A megvert társaság tagjai a siófoki kórház után feljelentették a rendőrségen támadóikat. A kapitányságról visszamentek a fesztiválra, hogy beszéljenek a portaszolgálat embereivel, de egy ott dolgozótól azt a választ kapták, ugye nem gondolják komolyan, hogy bármelyik biztonsági őr egymaga kockáztatja a testi épségét értük. A támadók közül többeket sikerült azonosítani, a rendőrség csoportos garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.

Az 55 éves Esper június közepétől állt a Pentagon (védelmi minisztérium) élén ügyvezető miniszterként. Az addigi – szintén ügyvezető – miniszter, Patrick Shanahan korábbi családi problémái miatt volt kénytelen benyújtani a lemondását. Minisztériumi karrierje előtt Esper az amerikai védelmi ipar egyik óriásánál, a massachusettsi székhelyű Raytheonnál dolgozott, azt megelőzően pedig, George W. Bush elnöksége idején, 2002 és 2004 között a védelmi tárca miniszterhelyettese volt.

Amennyiben szenátusi meghallgatása után megszavazzák jelöltségét, Jim Mattis miniszter tavaly decemberi lemondása óta ő lesz az első nem ideiglenes, hanem kinevezett miniszter a Pentagon élén. Kinevezéséig Richard Spencer, a Pentagon haditengerészetért felelős államtitkára látja el az ügyvezető miniszteri feladatokat.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban. Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trumpnak meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

“Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák” – jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – “végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki. “Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését” – fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy “az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy “rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. “Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Az orosz diplomáciai tárca egyebek között arra reagált, hogy az áldozatok hozzátartozói nyílt levélben sürgették az orosz vezetéstől: ismerje el a felelősség rá eső részét az MH17-es pusztulásában. A Moszkvában megjelent minisztériumi dokumentum szerint a holland kormány a hozzátartozók egyesületét egyfajta “faltörő kosként” használja annak érdekében, hogy a világgal elhitesse, hogy Oroszország a bűnös és a történtekért kártérítést kell fizetnie.

Az állásfoglalás szerzői “valóban politikamentes és szakmai” megközelítést sürgetett a “gátlástalan politikai játék részévé vált” tragédia “valódi” okainak és felelőseinek megállapításában. Szerintük az ügyön – az orosz részvétel mellőzésével – dolgozó nyomozócsoport vizsgálata részrehajló és azt célozza, hogy alátámassza az Oroszország felelősnek nyilvánító kiindulási verziót.

Az orosz diplomaták azt hangsúlyozták, hogy Oroszország nemhogy hátráltatná a nyomozást, de annak ellenére, hogy nem vehet benne részt, együttműködik mind a holland hatóságokkal, mind a nemzetközi nyomozócsoporttal. Felhívták a figyelmet arra, hogy Moszkva a vizsgálat rendelkezésére bocsátotta mind az elsődleges rádiólokációs adatokat, mind pedig az Almaz-Antej orosz hadiipari vállalat terepen elvégzett kísérletének eredményeit, amelyek kizárták annak lehetőségét, hogy a rakétát valóban a műszaki vizsgálat által meghatározott területről bocsátották fel. Az orosz fél feloldotta a Buk légvédelmi rendszerre vonatkozó adatok titkosságát is, amelyek – mint azt a dokumentum szerzői hangsúlyozták – azt bizonyították, hogy a gépet megsemmisítő rakéta ukrán tulajdonban volt.

Az orosz külügyi tárca kifogásolta, hogy a Moszkva által szolgáltatott adatokat “makacsul semmi veszik” és “elhallgatják” és hogy a nemzetközi nyomozócsoport által használt bizonyítékbázis “nagyon kétséges információforrásokon , a közösségi hálón, rossz minőségű fotókon és videó-anyagokon, valamint az ukrán szakszolgálatok meg nem erősített adatain és állítólag független bloggerek tényfeltárásán alapul”.

Az orosz diplomaták nehezményezték, hogy Ukrajnával szemben semmilyen vádat nem fogalmaztak meg amiatt, hogy nem zárta le a légteret a fegyveres konfliktus felett. Ezen mulasztás miatt több keresetet is benyújtottak Kijev ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy nem látta az áldozatok hozzátartozóinak levelét, ezért nem kívánta azt kommentálni. Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkva a nyomozást nem tartja objektívnek, mert az abban való részvételét elutasították.

A Malaysia Airlines Boeing 777-es típusú repülőgépét 2014. július 17-én érte rakétatalálat Délkelet-Ukrajna fölött. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzetén lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette. Moszkva Ukrajnát, Kijev és a nemzetközi nyomozócsoport pedig Oroszországot tette felelőssé a gép lelövéséért.

Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A közlés szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. Moszkva azt állította, hogy a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport viszont arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) júniusban a tragédia miatt hivatalosan meggyanúsította Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgárt, azt állítva, hogy részt vettek a gépet megsemmisítő, a mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében. Ellenük 2020. március 9-én a holland törvények alapján, Hollandiában indul per.

Az 1992-1995-ös boszniai háború idején eltűnt személyek felkutatásával megbízott intézet feltárása szerint a maradványok hat különböző személyhez tartoznak. A visegradi helyszín valószínűleg csak másodlagos tömegsír, ahová az eredeti sírból szállíthatták át a maradványokat az elkövetők azért, hogy eltüntessék bűntettük nyomait. A maradványokat DNS-vizsgálatnak vetik alá, hogy kiderítsék, pontosan kik is voltak az áldozatok.

A boszniai háború idején a szerb félkatonai erők etnikai tisztogatást kezdtek a környéken, és a történészek becslései szerint legalább 1700 bosnyákot gyilkoltak meg Visegradon. Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az iráni Forradalmi Gárda péntek este a Hormuzi-szorosban elfoglalt két brit tartályhajót. Az egyik rövid idő után folytathatta útját, de a másik Irán felé tart. London tájékoztatása szerint a két hajó személyzetének tagjai között nincsenek brit állampolgárok, a 23 fős legénység indiai, orosz, lett és Fülöp-szigeteki. Pénteken késő este kétszer is összeült a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testülete (COBRA).

A bizottság értekezleteiről a kormány rendszerint nem ad nyilvános tájékoztatást, de Hunt a tanácskozás szünetében a BBC televíziónak elmondta: az egyik hajó, a Stena Impero irányt váltott, és Irán felé vette útját, miután négy naszád körülvette és a levegőben egy helikopter követi.

A másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, de szintén brit tulajdonú Mesdart Hunt tájékoztatása szerint tíz gyorsnaszád állította meg. A brit külügyminiszter szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a hajó is irányt váltott-e.

A Mesdar tulajdonosa, a glasgow-i székhelyű Norbulk Shipping UK azonban péntek esti első tájékoztatásában azt közölte, hogy a 2007-ben épült, 315 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajót egy fegyveres alakulat szállta meg, és ez a hajó is elindult északra, Irán felé.

A Norbulk Shipping UK késő éjjeli második, frissített tájékoztatásában viszont már arról számolt be, hogy a kommunikációt sikerült helyreállítani a Mesdarral, a hajó kapitánya azt jelentette, hogy a fegyveres alakulat elhagyta a fedélzetet, a Mesdar szabadon folytathatta eredetileg tervezett útját, a személyzetnek nem esett bántódása.

A Stena Impero tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management péntek este Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint a 2018-ban épült, 49 683 tonna vízkiszorítású tartályhajót nem azonosított kis naszádok és egy helikopter közelítette meg, miközben a hajó a Hormuzi-szoroson kelt át.

A két vállalat közleménye szerint a Stena Impero nemzetközi vizeken haladt. A tájékoztatás szerint a két cég jelenleg nem tud kapcsolatba lépni a hajóval, amely északi irányba fordult és Irán felé tart. A közlemény szerint személyi sérülésről nem érkezett hír.

Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik.

A brit külügyminiszter közölte: Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni. Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani. Hozzátette: Nagy-Britannia “kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.

Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek “katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szombat hajnali helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint az amerikai kormány valószínűleg visszafogottan reagál a provokáló iráni lépésekre.

A ház hangsúlyozza, hogy Donald Trump magasra helyezte a lécet a katonai reagálás szempontjából, és ilyen reakcióra valószínűleg csak akkor szánná rá magát, ha amerikai állampolgárok sérülnek meg vagy vesztik életüket. Az Eurasia londoni szakértői szerint Trump nem akar háborúba keveredni Iránnal, és jelentős erőfeszítéseket fog tenni a katonai konfliktus elkerülésére. A cég szerint Trump reakciója várhatóan az lesz, hogy erőteljes kifejezésekkel él majd, és felszólít más országokat is arra, hogy segítsenek az öbölbeli hajózás biztonságának fenntartásában.

Az amerikai elnök jelképes lépésként további katonai egységeket vagy repülőgépeket vezényelhet a térségbe, de újabb amerikai haditengerészeti kötelékek kiküldése valószínűtlen: a már kivezényelt alakulatokon túl nincs a közelben más repülőgép-hordozó vagy egyéb amerikai haditengerészeti kötelék – hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni szakértői.

Benkő a brit védelmi miniszterrel, Penny Mordaunttal tartott kétoldalú megbeszélés és a szándéknyilatkozat aláírása után az MTI-nek elmondta: a cél a magyar-brit kétoldalú kapcsolatrendszer erősítése, szorosabbra vonása.

Az elmúlt években elkezdődtek különböző együttműködési gyakorlatok elsősorban a légierők között. Emellett a két ország közös missziókban vesz részt a Magyarország számára elsődleges fontosságú nyugat-balkáni térségben; a koszovói és a bosznia-hercegovinai békefenntartó alakulatokban ott vannak a brit katonák is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: Magyarország azt szeretné, ha ez a szoros együttműködés a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) is folytatódna. Az Egyesült Királyság a Brexittől függetlenül felelősséget érez és felelősséget is vállal Európa biztonságáért – mondta londoni tárgyalásai után a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: a megbeszéléseken felvetette, hogy rendkívül gyorsan változnak a biztonsági tényezők, egyre nagyobb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, köztük a hibrid hadviselés, amely Oroszország és Ukrajna konfliktusában jelentkezett először.

Ennek megnyilvánulási formái közé tartoznak a kibertérben megjelenő kihívások. Magyarország a tíz évre szóló honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében szintén megkezdte a felkészülést a kibertérben folyó műveletekre, és ezen a területen is keresi a lehetőséget az együttműködésre, mivel ez mindkét ország számára fontos – mondta londoni tárgyalásainak témáit ismertetve a honvédelmi miniszter.

Elmondta: Magyarország megkezdte a különleges műveleti erők regionális parancsnokságának kiépítését, és Magyarországon működik a NATO egészségügyi kiválósági központja.

Benkő arra biztatta a brit védelmi minisztert, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon ezekhez az intézményekhez. A britek más módszertannal dolgoznak, mint akár az Egyesült Államok, akár Magyarország, de a tapasztalatszerzés és a tapasztalatcsere szempontjából ezen a téren is rendkívül fontos és hasznos lehet az együttműködés Nagy-Britannia számára is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a brit partnerekkel tartott londoni tárgyalásain hangsúlyozta, hogy nagyon téves az a beállítás, amely Magyarországot az ukrán NATO-csatlakozás akadályozójaként tünteti fel.

“Igenis segítettük Ukrajnát, egyetértünk azzal, hogy Ukrajna is érje el azt a szintet, amelyen csatlakozhat (a NATO-hoz). Magyarország azonban nem nézheti tétlenül, hogy Ukrajna a kárpátaljai magyarokkal szemben törvénytelenül, sértő módon jár el, annak ellenére, hogy Magyarország mindaddig támogatta az ukrán NATO-csatlakozási törekvéseket” – mondta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: elmondta londoni tárgyalásain, hogy meg kell ismerni az országok történelmét, az adott helyzeteket ahhoz, hogy helyes következtetéseket lehessen levonni “a különböző helyeken különböző személyek által tett felelőtlen kijelentések” helyett.

Benkő a szakértőkkel tartott megbeszélésén megerősítette: Magyarország tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy 2024-ig teljesíti a NATO által a hazai össztermék (GDP) két százalékában kijelölt védelmi kiadási minimumot. Hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez a cél akár 2024 előtt is elérhető.

Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint a bíróság úgy döntött, hogy a hadsereg jogszerűen bocsátotta el egyik civil munkatársát, egy gondnokot, miután kiderült, hogy a férfi szélsőjobboldali körökkel szimpatizál. A bírósági dokumentumokból kiderül, hogy a 62 éves, kelet-német, brandenburgi gondnok egy szélsőjobboldali társaság tagja, és közösségi médiában is többször osztott meg, illetve lájkolt szélsőjobboldali tartalmakat, és több olyan kommentet is írt, amelyekből szintén az derült ki, hogy szélsőjobboldali nézeteket vall.

A perirat alapján a férfi évtizedek óta dolgozik a Bundeswehrnek, és a hadsereg már tavaly decemberben közölte, hogy megszünteti a munkaviszonyát, de csak januárban tudatták vele, hogy ennek legkésőbbi határideje 2019. szeptember 30. Ezt követően fordult bírósághoz a férfi. A munkaügyi bíróság szerint azonban a védelmi minisztérium jogszerűen járt el, mindössze azt kötötték ki, hogy tekintettel a férfi több mint 30 éves szolgálati idejére és korára, szociális szempontok alapján kell meghatározni a felmondási idejét. A bíróság javaslatot tett arra, hogy a hadsereg hogyan állapodjon meg további pereskedés nélkül a férfival, de ezt a Bundeswehr elutasította.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, bármelyik fél a berlin-brandenburgi tartományi munkaügyi bírósághoz fordulhat felülvizsgálati kérelemmel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői kiadásában megjelent írásában arra figyelmeztetett, Európa biztonsága forog kockán, miután Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ha Moszkva nem enged, akkor az kevesebb mint egy hónapon belül a szerződés végét jelenti.

Kis-Benedek erre reagálva elmondta, valójában Oroszország már évek óta újra telepíti a rakétákat, amelyek hatótávja 2500 és 5500 kilométer között van. Ugyanakkor nem a nukleáris fegyverek jelentik a legfőbb fenyegetést Európa biztonságára, hanem az újonnan rendszeresített orosz tüzérségi eszközök.

A fegyvereket már kipróbálták például Szíriában, illetve Csecsenföldön, és olyan komoly tűzerőt képviselnek, ami aggodalommal tölti el a balti országokat és Lengyelországot – tette hozzá.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit azt mondta, a kormányfő megígérte neki, hogy számíthat a támogatására a fizetések rendezésének ügyében, mert méltatlan az igazságszolgáltatásban dolgozók bére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tiszteli elődjét, és folytatni akarja az általa megkezdett munkát, óhatatlanul megjelentek azonban új célkitűzések is, mivel mostantól az Igazságügyi Minisztérium segíti majd az Európai Unióval (EU) kapcsolatos magyar politikát.

Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ több problémát is felvetett, valamint számos ajánlást is adott az igazságszolgáltatás hatékonyabb munkája érdekében. Mint mondta, riasztó mértékben csökken az újonnan kihirdetett ítéletek száma, aminek legfőbb okát az ügyészség nyomozási és vádemelési hiányosságaiban látják. Az EBESZ szerint az ügyészég nem fordít elég időt és forrást a legösszetettebb háborús bűnök felgöngyölítésére, holott minden erővel ezeket kellene vizsgálniuk, hogy a bűncselekmények valódi felelőseit büntessék meg.

Bruce Berton közölte, hogy az EBESZ adatai szerint jelenleg mintegy 800 nyitott ügye van az ügyészségnek, ami körülbelül ötezer vádlottat jelent.

Az EBESZ úgy véli, ha a boszniai ügyészség figyelembe venné az EBESZ és az Európai Unió ajánlásait, akkor hatékonyabban tudna működni, főleg, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak. Emellett Berton csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig nem fogadta el a háborús bűnökről szóló állami stratégiát, ami lehetővé tenné, hogy az ügyeket 2023-ra lezárják. A stratégiában leírtak szerint a legösszetettebb ügyeket az országos bíróság, míg a kisebb ügyeket a kisebb közigazgatási egységek bíróságai tárgyalnák.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a 38 éves férfi a gyanú szerint 2018. július 30-án Amszterdamban megölt egy horvát férfit, 2018. szeptember 19-én pedig Rákospalotán, a Szilas-pataknál ölt meg egy 49 éves magyar férfit.

D. Csabát nemzetközi elfogatóparancs alapján március 1-jén Prágában, egy szállodában fogták el. A férfit csütörtökön a Terrorelhárítási Központ Rajkánál átvette a szlovák Lynx-kommandó munkatársaitól, majd a fővárosban átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozóinak.

A BRFK életvédelmi osztályának nyomozói D. Csabát gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a vallomástételt megtagadta; ezután őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.

A műsorban a múlt csütörtöki súlyos autóbalesetről beszéltek, amely a horvát autópálya egyik fizetőkapujánál történt, és amelyben magyarok is megsérültek. Az ügyvéd erre reagálva elmondta, a magyar gyakorlat szerint véglegesen alkalmatlan a vezetésre az a személy, akinek bizonyos betegsége van, de az is, aki valamilyen súlyos jellemhibával rendelkezik. Ilyen lehet az állandósult erőszakos jellem – tette hozzá.

A konkrét esetben felmerült, hogy a balesetet okozó sofőr drog hatása alatt állt, s ha kiderül, hogy a drogproblémája miatt teljesen elveszítette a kontrollt, akkor is örökre eltilthatják a vezetéstől – mondta az ügyvéd.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kérésére Sassoli levelet küld az Európai Unió másik társjogalkotó szervének, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, amelyben megerősíti a testület támogatását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetője mellett. “Kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban elrendeljék a nyomozást, valamint vádat emeljenek az EU költségvetésének kárára elkövetett bűncselekmények, például csalás, korrupció és határon átnyúló áfacsalás esetében” – közölte.

A leendő főügyész személyéről a két társjogalkotó intézménynek kell megállapodnia. Sajtóhírek szerint az uniós igazságügyi miniszterek pénteki helsinki informális tanácsülésén is napirenden lehet a kérdés. A tanács jelöltje a francia Jean-Francois Bohnert, értesülések szerint azonban helyette végül a párizsi kormány is Kövesit fogja támogatni, ami bár önmagában még nem garancia a kinevezésére, mindenképp az ő pozíciójának erősödésével jár.

Néhány nappal ezelőtt olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Bohnert visszavonta a jelöltségét, de ő maga ezeket később cáfolta. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.

“Ha török kollégáink kinyilvánítják erre vonatkozó kívánságukat, akkor készek vagyunk előkészíteni az Szu-35-ösök szállítását” – jelentette ki Csemezov.

A török külügyminisztérium csütörtökön elítélte a Fehér Ház szerdai bejelentését, miszerint az Egyesült Államok kizárja Ankarát az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatt. Ankara közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön.

Washington szerint lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – állt a Fehér Ház szerdai közleményében.

Ankara ezzel kapcsolatban csütörtökön arra emlékeztetett, hogy korábban egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

A 4++ generációs Szu-35-ös multifunkcionális nehéz harci gépet a TASZSZ hírügynökség ismertetője szerint Szu-27-es alapján fejlesztették ki. Az egyszemélyes Szu-35Sz típusú repülő tömege 19 tonna, végsebessége 2,5 ezer kilométer. Fegyverzetéhez 30 milliméteres kaliberű légi ágyú és 8 tonnányi különböző típusú rakéta és légibomba tartozik.

A Kommerszant című napilap márciusban azt közölte, hogy orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe. A lap akkori értesülése szerint Oroszország mintegy kétmilliárd dollárért húsznál több Szu-35-öst ad el Egyiptomnak; a vásárlásáról 2018-ban állapodtak meg, a szállítás pedig a tervek szerint 2020-2021-ben kezdődik meg.