Biztonságpiac

A férfi legutóbb a héten ölt meg egy 15 éves lányt. Az eset megdöbbenést váltott ki egész Romániában, és felmerült az alapos gyanú, hogy a hatóságok sorozatos mulasztást követtek el, lassan nyomoztak, és megmenthették volna az áldozat életét. A 18 éves lány eltűnését áprilisban jelentették be.

A férfi először tagadta, hogy bárkinek kioltotta volna az életét, vasárnap azonban a hatóságok több bizonyítékot találtak ellene. Először megkapták azt a telefont, amelyről a 15 éves lány csütörtök délelőtt többször hiába kért segítséget, mivel a rendőrök csak 19 órával később érkeztek meg abba a házba, ahol feltételezhetően fogva tartotta a lányt. Áprilisban ugyanarról a környékről egy másik 18 éves lánynak is nyoma veszett kísértetiesen hasonló módon, mindketten autóstoppoltak, így ültek be a férfi autójába.

A hatóságok a férfi házának udvarán emberi csontokat találtak, autójában pedig a szerdán elrabolt 15 éves lány DNS-mintáját is megtalálták. A férfi ezután tett beismerő vallomást védőügyvédje szerint.

Az ügyészség vasárnap közölte, hogy a nyomozásnak nincs vége, hiszen a férfi házának mintegy 2500 négyzetméteres udvarán számos roncsautó alkatrész és egyéb hulladék található, ami megnehezíti a bizonyítékok gyűjtését. Azzal is számolnak, hogy a férfi nemcsak a háza környékén próbálta elrejteni a holttestek maradványait. Azt sem tartják kizárnak, hogy egyéb bűncselekményeket is elkövetett. A jelek szerint egyedül követte el a gyilkosságot, de nem kizárt, hogy tettestársa is volt.

A férfi korábban autószervizt működtetett, és taxisofőrként is dolgozott. Felesége és gyermeke Olaszországban él, így már jó ideje egyedül volt. A román média szerint korábban a férfit kitiltották Olaszországból szexuális bűncselekmény elkövetése miatt.

Az ügy nagy felháborodást váltott ki Romániában, főleg a hatóságok mulasztása dühítette fel az embereket, hiszen a 15 éves lány háromszor is felhívta a segélyhívó számot, elég sok információt megadott arról a helyről, ahol fogva tartották.

Klaus Iohannis román elnök már pénteken részletes tájékoztatást kért az ügyben, és közölte, a hatóságok intézkedésének módja a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülésén is napirendre kerül. Viorica Dancila miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy intézményközi munkacsoportot állít fel a hatóságok válsághelyzeti reakcióidejének lerövidítésére. Azt is kijelentette: fontolgatja egy népszavazás kiírását arról, hogy járjon-e szigorúbb büntetés az olyan bűncselekményekért, mint a gyilkosság, a nemi erőszak vagy a pedofília.

Szombat este Bukarestben és Románia más településein is több ezer ember vonult az utcára és kormány lemondását követelték.

A brit védelmi minisztérium és a közlekedési tárca vasárnap kiadott közös közleményében hangsúlyozta: a szabad hajózás létfontosságú a globális kereskedelmi rendszer és a világgazdaság szempontjából, és a brit kormány eltökélt ennek megóvásában. A 8500 tonna vízkiszorítású romboló egy másik hadihajóval, a Montrose nevű fregattal együtt lesz szolgálatban egy ideig, utóbbinak azonban pár hét múlva véget ér a küldetése.

A Hormuzi-szorosban való biztonságos áthaladás “nemcsak az Egyesült Királyság, hanem nemzetközi partnerei és szövetségesei” számára is rendkívül fontos – fogalmazott a brit védelmi miniszter. Ben Wallace hozzátette, biztosítani kell, hogy a kereskedelmi hajók a nemzetközi jog értelmében szabadon hajózhassanak és biztonságosan kereskedhessenek bárhol a világon.

Emlékeztetett arra, hogy a Hormuzi-szoros alapvető jelentőségű útvonal. Hangsúlyozta, hogy továbbra is keresik a diplomáciai megoldást, de ameddig ez nem születik meg, a brit királyi haditengerészet továbbra is biztosítani fogja a brit zászló alatt közlekedő hajók átkelését a szoroson.

Grant Shapps közlekedési miniszter szintén a szabad hajózáshoz fűződő érdekek jelentőségét emelte ki, és megjegyezte: azért biztosítanak katonai kíséretet a brit lobogó alatt közlekedő hajóknak, hogy garantálják a biztonságos kereskedelmet a térségben.

A tájékoztatás szerint a Montrose nevű fregatt eddig húsz átkelés során – 6200 tengeri mérföldet (11 500 kilométert) megtéve -, 35 hajót kísért át a Hormuzi-szoroson. A Duncan nevű romboló a Földközi- és a Fekete-tenger térségéből érkezett a Perzsa-öbölbe, ahol idővel, még ebben az évben, a Kent nevű fregatt veszi át tőle a szolgálatot. A Hormuzi-szoros térségéből rövidesen távozó Montrose 2022-ig a Közel-Keleten marad.

Brit tájékoztatás szerint a Hormuzi-szoroson évente ötszázmilliárd értékű áru halad át, köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz huszonöt százaléka. Nagy-Britannia a héten európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezte válaszul a Stena Impero brit tartályhajó lefoglalására, és arra kérte a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra.

A Stena Impero lefoglalása előtt nem sokkal, július elején a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.

Hangsúlyozta, a magyar rendőrök sokszorosan bizonyították rátermettségüket: jöhetett árvíz, vörösiszap- vagy migránsáradat, a rendőrség mindig állta a sarat. “Olyan rendőreink vannak, akik a legnehezebb időkben ha kell, a határra is kimennek, hogy megvédjék a magyar családokat” – fogalmazott a kormányfő. Orbán szerint ha a rendőrök elkötelezetten végzik szolgálatukat, akkor Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa lesz.

A miniszterelnök kiemelte, elhivatott, a hazájuk és a magyar emberek iránt elkötelezett pályakezdő tiszteket lát maga előtt. Majd köszönetet mondott a végzett hallgatók szüleinek, hogy elültették, megerősítették gyermekeikben a haza és a rend szeretetét, és ösztönözték, támogatták őket, hogy a rendőri pályára léphessenek.

Szavai szerint a most avatott tisztek azokhoz a magyarokhoz tartoznak mától, akik csatlakoztak Hunyadi, Rákóczi, Kossuth és az 56-os forradalom zászlajához, akik azt akarták, hogy Magyarországon szabadság, biztonság, rend és élhető jövő legyen, és akik ezért az életüket is hajlandók voltak kockáztatni, sőt ha úgy hozta a sors, feláldozni is. “Önök hazánk hosszú történelmének legjobbjaihoz csatlakoztak ma” – hangoztatta.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, voltak idők, amikor a rendőrök az elnyomás eszközei voltak, az emberek pedig nem tudhatták, hogy a rend védelmezőivel vagy a szabadság ellenségeivel állnak-e szemben. “Hosszú évekbe telt, amíg mindenki megértette és elhitte, hogy egyenruhásaink (…) valóban bennünket szolgálnak és védenek” – mondta a kormányfő, majd azt kérte a rendőröktől, vigyázzanak a visszaszerzett közbizalomra.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország ma már komoly és tekintélyes állam, a rendőröknek pedig az a feladatuk, hogy a törvényeknek érvényt szerezzenek azokkal szemben is, akik itt születtek és azokkal szemben is, akik az országba belépnek. “Az önök munkája nélkül a törvény csak halott betű” – fogalmazott.

Végül azt mondta az esküt tetteknek, hogy minden mást megelőz az a parancs, amely úgy szól, “csak a becsület”: a becsület bátorságot, hűséget és tiszteletet jelent. Ezért azt kívánta nekik, hogy munkájuk során ne remegjen meg a szívük, legyenek hűségesek esküjükhöz, tiszteljék bajtársaikat, elöljáróikat és mindenekelőtt hazájukat.

Az NKE Rendészettudományi Karának 168 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

Az ünnepségen kiosztott tájékoztató szerint a karról idén 112 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

Akik most esküt tettek, július 1-jén kezdik meg szolgálatukat.

A legtöbben, mintegy 680-an idén a rendészettudományi kar képzéseire jutottak be. A rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: az előbbihez 416, az utóbbihoz 415 pontot kellett szerezni a felvételizőknek – olvasható az NKE honlapján.

Az államtudományi és közigazgatási kar képzéseire mintegy négyszáz hallgató jutott be. A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető és katonai repülésirányító szakiránya esetében volt a legmagasabb a felvételi pontszám, de népszerű volt a felvételizők körében a katonai logisztika szak is.

Az NKE nemzetközi képzéseire idén mintegy háromszázan kerültek be. A nemzetközi és európai tanulmányok kar képzései közül különösen népszerű volt a nemzetközi biztonság és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási szak.

Egyre többen érdeklődnek a vízügyi képzések iránt is. A víztudományi karon a nappali képzések közül a vízügyi üzemeltetési mérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám – írta honlapján az NKE.

A testület hét halasztás után hétfőn hozott határozatot a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő által beterjesztett óvások ügyében.

A szociálliberális kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a büntető törvénykönyv (Btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) számos előírását, ám ezek jelentős része alkotmányellenesnek bizonyult. Idén áprilisban a koalíció megpróbálta megmenteni azokat a módosításokat, amelyek tavaly nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. Az ezek elleni óvásoknak adott helyt most az alkotmánybíróság, így a büntetőjog módosítása várhatóan újabb parlamenti vita tárgya lesz Romániában.

Korábban a kormánykoalíció egyebek közt azzal indokolta a büntetőjog módosításának szükségességét, hogy ki kell igazítani azokat az előírásait, amelyek az évek során alkotmánysértőnek bizonyultak. A tavaly nyári törvénymódosítás során azonban nem minden ilyen cikket sikerült úgy módosítaniuk, hogy az már megfeleljen az alkotmányossági elvárásnak.

Az államfő újabb – most elfogadott – alkotmányossági óvásában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a parlament nem próbálkozott még egyszer ezeknek a cikkeknek a kijavításával, hanem letett módosításukról, hogy mielőbb hatályba léptethesse a reformnak azt a részét, amellyel nem volt gond. Így azonban a régi, szintén alkotmányellenes előírások maradnak érvényben.

Az alkotmánybíróság így azért dobta most vissza a büntetőjog legújabb módosítását, mert az nem veszi figyelembe a testület korábbi határozatait és nem javít ki minden, korábban alkotmánysértőnek bizonyult Btk.- illetve Betk.-cikkelyt.

Az alkotmánybírósági döntést az ellenzéki sajtó összefüggésbe hozta a múlt héten megerőszakolt és meggyilkolt 15 éves lány hatalmas közfelháborodást keltő ügyével. Az alkotmánybíróság által most visszafordított törvénymódosítás ugyanis egyebek mellett enyhíti egy sor bűncselekmény büntetési tételeit, csökkenti az elévülési határidőket, és eltörli a hivatali mulasztás büntethetőségét. Emiatt Alexandra feltételezett gyilkosát nem is lehetne életfogytiglanra ítélni, mert túl van 65. életévén, jó eséllyel elengednék büntetése jelentős részét, a lány telefonos segélyhívásait felületesen kezelő és ezáltal megmentését hátráltató rendőrt pedig nem lehetne hivatali hanyagságért büntetőjogi felelősségre vonni.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi közleménye szerint vasárnap hajnalban érkezett bejelentés arról, hogy a zenei fesztiválon többen összeverekedtek. A rendőrök több embert igazoltattak, köztük egy 31 éves székesfehérvári férfit, aki a szóváltás során késsel fenyegetőzött, ellene garázdaság gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Az eset után a Fezen szervezői leállították a rendezvényt a közönség “maradéktalan biztonsága” érdekében.

A fesztivál főszervezője – miután egyeztetett az egyik székesfehérvári sértettel, a biztonsági cég képviselőivel, a rendőrséggel, valamint a színpadmesterrel és a műszaki vezetővel – hétfőn azt írta: vasárnap hajnalban, a vihar után egy 15-20 tagú csapat “összeakaszkodott” a fesztivál biztonsági szolgálatával, majd verekedés tört ki az egyik sátras színpad közelében. A rendbontókat kiterelték a sátor mellé, ott az egyik dulakodó kést rántott, erre körbezárták, elvették tőle a kést és megverték. Információi szerint érintettek voltak az esetben szurkolói csoportok is.

Kovács hozzátette: a rendőröket a fesztivál biztonsági szolgálata hívta ki. A rendőrség egy embert állított elő, azt, aki kést rántott és fenyegetett másokat. A főszervező cáfolta azt a sajtóinformációt, amely szerint az őrök vihar elől menekülő embereket vertek volna. Úgy tudja, a biztonsági személyzetet senki sem jelentette fel a rendőröknél.

Úgy fogalmazott: ha a fesztivál biztonsági cége túllépte a hatáskörét, akkor azt számon kérik rajtuk és kötelezik őket az alkalmatlan munkatársak eltávolítására. Ha a 15-20 tagú csapat “volt az agresszor”, akkor a beazonosítható rendbontókat többé nem engedik be a fesztiválra akkor sem, “ha lokálpatrióta fehérváriak” – írta Kovács.

A vihar miatt maradt el, illetve szakadt félbe koncert, de előfordulhatott volna az is, hogy az időjárás miatt az egész területet ki kell üríteni – írta a főszervező.

A szakember napközben mindenkinek sok folyadékot, megterhelő ételek helyett pedig könnyű, vegyes táplálkozást javasolt sok gyümölccsel és zöldséggel. Előbbinek legalább a fele víz legyen, a cukros üdítőket érdemes kerülni – tette hozzá. A napokig tartó kánikula az éjszakai pihenést is megnehezíti, de a hőkimerüléstől a naponta többszöri hűs zuhany megvédhet az orvosszakértő szerint. A túlhűtött helyiségeket ugyanakkor Szeles Géza veszélyesnek nevezte, mivel a szabadba kilépve a túl nagy hőmérsékleti különbség hősokkot okozhat.

A kismamáknak különösen vigyázniuk kell magukra, főképp a várandósság utolsó hónapjaiban, hiszen a szervezetük működése a keringéstől a hormonháztartásig megváltozik, rontva az alkalmazkodóképességüket – hangsúlyozta Szeles. Figyelmeztetett a gyermekek védelmére is, a legkisebbek ugyanis nem érzékelik a folyadékveszteséget, így a felnőttek dolga erre figyelni. Nem lehet őket hőség idején több órára a szabadba vinni, bőrük védelméről pedig akkor is gondoskodni kell, ha csak rövid ideig tartózkodnak a napon – emelte ki.

A szakember érthetetlennek nevezte, hogy minden évben hallani olyan eseteket, amikor a gyermeket hagynak az autókban. A levegő odabenn akár hatvan-hetven fokra is fölmelegedhet, ilyen hőség pedig már rövid idő alatt is megterheli szervezetet, különösen csekély testsúlynál. Gyermeket ezért lehúzott ablaknál, rövid időre is tilos az utastérben hagyni, indulás előtt pedig át kell szellőztetni azt, mert a vezető figyelmét is rontja a rendkívüli meleg – figyelmeztetett az orvosszakértő.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda jelentése szerint tavaly mintegy húsz százalékkal, több mint tízezerre nőtt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának gyanújára utaló bejelentések száma. Legtöbbször a pénzvilág szereplői – bankok, takarékszövetkezetek, befektetési és más pénzügyi szolgáltatók – adtak át gyanúra okot adó információt a pénzmosás ellen küzdő szervezetnek.

Ennek következményeként tavaly összesen 221 tranzakciót függesztettek fel: száz alkalommal a különféle szolgáltatók léptek, a többi esetben a NAV irodája kezdeményezte a folyamatok megakasztását. Mindent egybeszámítva 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeg akadt fenn a pénzmosás elleni rendszer hálóján.

A hatékonyabb hatósági működést tavaly több informatikai fejlesztés is szolgálta, az igazi nagy lépés azonban a következőkben tervezett komplex informatikai rendszer lesz, amely az elemző és értékelő munkát támogatja.

A pénzmosás elleni küzdelem támogatása érdekében a kormány is lépést tartott szükségesnek, rendelkezett a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács létrehozásáról, amely a tervek szerint az ősszel tartja meg alakuló ülését. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.

Gion Gábor a lapnak nyilatkozva kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nemzeti szinten is összehangoltan lehessen fellépni, erre szerinte a közelmúlt pénzmosás miatt kirobbant bankbotrányai, a nemzetközi terrorcselekmények, illetve a technológiai fejlődésből adódó lehetőségek és kockázatok is rámutatnak.

Kifejtette: a pénzmosás elleni fellépés a lakosság és a vállalatok túlnyomó többségének érdekeit védi azzal, hogy a bűncselekményekből származó jövedelmet megpróbálják megtalálni és a továbbítását megakasztani. A pénzmosás felszámolásához sok szereplő hozzájárulhat, a különféle szolgáltatók mellett a felügyeleteknek, a szabályozó hatóságoknak, a NAV pénzügyi egységeinek, a rendőrségnek, az ügyészségeknek és a bíróságoknak is megvan a maguk teendője. A fellépés hatékonysága azon múlik, hogy ebben a láncban ne legyen egyetlen gyenge szem sem – szögezte le, hozzátéve: ennek koordinációnak ad teret az új tanács.

Az államtitkár elmondása szerint a grémium a hazai kihívások azonosítása mellett azt kapta feladatul, hogy javaslatokat fogalmazzon meg, stratégiát alkosson, és legyen figyelemmel a nemzetközi szabályok alakulására. Gion hozzátette: a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés kiemelkedően fontos minden államnak, ezért igen erős a kérdésben a nemzetközi együttműködés.

Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, az incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, és a legénységet is kihallgatták. A kommüniké szerint Izmail ukrán kikötőbe szerdán érkezett a Nika Spirit nevű, orosz zászló alatt haladó hajó, amelyet az EQUASIS nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján a Neymaként azonosítottak, s amelyet az orosz hatóságok a Kercsi-szoros elzárására használtak.

Az orosz-ukrán tengeri határincidens november 25-én történt az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre. Az orosz parti őrség a Fekete-tengeren tüzet nyitott három, a Kercsi-szoros felé haladó, és a megállási felszólításra nem reagáló kisebb ukrán hadihajóra, majd elfoglalta őket. Az elfogott 24 fős legénység ellen Moszkva tiltott határátlépés címén eljárást indított. A Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő szoros közelében történt incidens miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat szabott ki több orosz tisztségviselőre.

A hamburgi székhelyű Nemzetközi Tengerjogi Bíróság május végén kihirdetett ítélete szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie az elfogott tengerészeket, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót is. Moszkva ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az általa határsértőként kezelt 24 ukrán állampolgár ügyében orosz bíróság illetékes. Oroszország nem vett részt a hamburgi perben, mert álláspontja szerint sem beltengerek, sem a kétoldalú tengerhasználati megállapodások, sem pedig a katonai incidensek nem tartoznak a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság hatáskörébe.

Oroszország és Ukrajna között a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta feszült a viszony.

Oroszország “mélységes sajnálatának” adott hangot az incidens miatt, és jelezte: a moszkvai védelmi minisztérium azonnal vizsgálatot indít az ügyben, és megteszi a szükséges lépéseket – közölte sajtótájékoztatóján Jun Do Han, az elnöki hivatal szóvivője. Hozzátette, hogy Moszkva üzenetét egy orosz katonai attasé adta át egy magas rangú dél-koreai védelmi minisztériumi tisztségviselőnek előző napon. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a szöuli orosz nagykövetség cáfolta, hogy sajnálkozását fejezte ki az állítólagos légtérsértés miatt.

“Láttuk a azokat a nyilatkozatokat a dél-koreai sajtóban, amelyek állítólag az ügyvezető katonai attasénkat idézik” – mondta a képviselet szóvivője az Interfaxnak. Felfigyeltünk ezekre a nyilatkozatokra. Ezekkel kapcsolatban a magunk nevében azt tudjuk mondani, hogy sok minden nem felel meg a valóságnak bennük – tette hozzá.

Kedden két orosz és két kínai hadászati bombázó első ízben közösen járőrözött az ázsiai és csendes-óceáni térségben, mindkét fél részéről egy-egy légtérellenőrző repülő kíséretében. Szöul szerint az egyik orosz gép kétszer is megsértette Dél-Korea légterét. Dél-koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le rá, és a rádión is figyelmeztették az orosz gépet, amely ezután elhagyta a dél-koreai légteret. Moszkva eddig határozottan tagadta, hogy az orosz gép légtérsértést követett el.

“Moszkva azt állította, hogy az incidens nem történt volna meg, ha a repülőgép az eredeti terveknek megfelelő útvonalon haladt volna” – mondta szerdán Han.

A szóvivő szerint Oroszország arra kérte Dél-Koreát, hogy segítse a nyomozást a légtér megsértésével kapcsolatos információk átadásával. Moszkva egyúttal kezdeményezte, hogy dolgozzanak ki egy rendkívüli esetekre szóló együttműködési rendszert a két ország légiereje között a hasonló incidensek elkerülése érdekében. Az elnöki hivatal illetékese hozzátette: Moszkva kifejezte reményét, hogy az eset nem lesz kedvezőtlen hatással az orosz-dél-koreai kapcsolatokra.

A szöuli elnöki hivatal egyúttal elutasította azt, hogy Japán magának követeli a Dokdo-szigeteket, és Takesimának hívja a területet, ahol a légi incidens történt. Tokió szerint az orosz gép nem a dél-koreai, hanem a japán légteret sértette meg. Japán is vadászgépeket küldött a térségbe, a tokiói kormány pedig Dél-Koreánál is tiltakozott a légi incidens miatt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a dél-koreai légierő figyelmeztető lövéseket adott le a sziget közelében.

A feltételezett elkövető egy negyvenéves férfi, a rendőrség tájékoztatása szerint az afrikai Eritrea állampolgára. A nyomozás első megállapításai szerint szándékosan lökhette a sínek közé a negyvenéves nőt és gyermekét, és megpróbált letaszítani egy harmadik embert is, akinek sikerült elhárítania a támadást.

A sötét ruhát viselő támadó megpróbált elmenekülni, a pályaudvar közvetlen közelében járókelők üldözőbe vették, leteperték és átadták a rendőröknek. Emberölés és emberölés kísérletének gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. Az eset délelőtt történt. Nincsenek arra utaló adatok, hogy a gyanúsított ismerte volna mindazokat, akikre rárontott.

A Hessischer Rundfunk (HR) közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre, egy helikoptert is bevetettek, a mentők pedig 16 rohamkocsit irányítottak a Hessen tartományi nagyváros főpályaudvarához. A Düsseldorfból érkező ICE vágányának peronján és a pályaudvar várócsarnokában drámai jelenetek játszódtak le, többen összeomlottak a történtek hatására és orvosi segítségre szorultak – áll a HR beszámolójában.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter megszakította szabadságát és visszatért tárcája berlini központjába, hogy tanácskozzon a biztonsági szervek vezetőivel. Közölte, hogy nemcsak a frankfurti támadás, hanem az utóbbi napok “több súlyos bűncselekménye” miatt hívta össze a tanácskozást. Az eredményekről kedden tájékoztatja a nyilvánosságot.

Seehofer közleményében kiemelte, hogy a legélesebben elítéli a frankfurti “iszonyú tettet”, kifejezte részvétét az áldozat hozzátartozóinak és mielőbbi teljes gyógyulást kívánt a sebesülteknek. Hangsúlyozta, hogy a bűncselekményt a lehető leggyorsabban és teljeskörűen fel kell tárni, amihez a szövetségi hatóságok minden segítséget megadnak a hesseni szerveknek.

Legutóbb július 20-án történt hasonló eset Németországban, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Voerde vasútállomásán a hatóságok szerint egy 28 éves, németországi születésű szerb férfi lökött vonat elé egy családanyát. A 34 éves nő életét vesztette, a feltételezett elkövető és az áldozat ebben az esetben sem ismerte egymást.

A dokumentum a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását veszélyeztető “legsúlyosabb közvetlen fenyegetésnek” nevezi a sziget szakadár vezetőit, úgy fogalmaz, hogy az ott kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) “makacsul” törekszik a függetlenségre, nem ismeri el az “egy Kína elvet” magában foglaló 1992-es megállapodást. A sziget vezetése a függetlenség elérése céljából egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszakadjon a kapcsolata Pekinggel, és ebben külföldi erőkre is támaszkodik – írják.

A minisztérium a fehér könyvben hangsúlyozza: a Tajvannal szembeni állásfoglalás nem az ott élő honfitársak ellen irányul, hanem csupán a “szeparatisták kis számú csoportja és a befolyásolásra törekvő külső erők ellen”.

“Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni” – szögezik le a dokumentumban, amely szerint Kína eltökélt és képes is arra, hogy megvédje nemzeti szuverenitását és területi egységét, valamint soha nem fogja megengedni, hogy területének bármely része elszakadjon. A kínai haderők “le fognak győzni bárkit, aki megpróbálja elszakítani Tajvant Kínától, és bármi áron megvédik a nemzet egységét” – hangsúlyozták.

Az Egyesült Államok július elején egy több mint kétmilliárd dolláros fegyverértékesítést hagyott jóvá a tajvani hadseregnek, és ez azonnal kiváltotta Peking heves tiltakozását. Röviddel ezután tovább ingerelte a kínai kommunista vezetést, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök a karibi térségben tett látogatása előtt és után útba ejtette az Egyesült Államokat, ahol magas rangú delegációkkal találkozott. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de informálisan támogatja a sziget önállóságát, és elsőszámú fegyverbeszállítója.

A kínai nemzetvédelmi minisztérium fehér könyve rámutat: az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália egyre erősödő katonai jelenléte és szövetségei bizonytalanságot keltenek az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

A minisztérium állítása szerint a Kínai Népköztársaság fennállásának hetven éve alatt egyetlen fegyveres konfliktust vagy háborút sem kezdeményezett, noha ennek ellentmond az 1962-es kínai-indiai, vagy az 1979-es kínai-vietnami háború.

Az 1978-ban kezdődő “reform és nyitás” korszakban Kína a világbéke mellett kötelezte el magát – mutatnak rá -, ezért mintegy négymillió fővel lecsökkentette haderejét. Kína nem törekszik hegemóniára – emelik ki -, és soha nem fog fenyegetni egyetlen más országot sem, ahogy befolyásra sem tör mások felett.

A védelmi minisztérium ugyanakkor amellett foglalt állást, hogy a kínai hadsereg továbbra is küzdeni fog a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen és a Tibeti Autonóm Területen tevékenykedő szakadárok ellen, az ország területi és nemzeti egységének megóvását a haderők egyik legfontosabb feladataként megjelölve.

Közleményében a TEK felhívta a közlekedők figyelmét, hogy a rendezvény ideje alatt lezárások, forgalomkorlátozások és terelések várhatóak. Az intézkedéseket a hatóságok csak a feltétlenül szükséges ideig tartják fenn, ezzel segítve a közlekedőket. A korlátozásokkal kapcsolatos további részletek megtekinthetőek a rendőrség honlapján.

A budapesti központú Maccabi Európa Játékok minden idők legnagyobb magyarországi multisport rendezvénye lesz. A játékokra érkező versenyzők és a további csapattagok 27 ezer vendégéjszakát töltenek Magyarországon. A kormány ötmilliárd forint költségvetési támogatást biztosított a játékok előkészítésére és lebonyolítására.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre pénteken derült fény. Moga azzal indokolta péntek este bejelentett döntését, hogy drasztikus intézkedésekre van szükség. A belügyminiszter az Olt megyei prefektust (a kormány területi képviselője) is leváltotta, akinek a belügyminiszter szerint együtt kellett volna működnie a rendőrséggel. Korábban már leváltották az Olt megyei rendőrség vezetőjét is.

A leváltások sora azt követően történt, hogy Klaus Iohannis államelnök átfogó vizsgálatot kért az ügyben, és közölte: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén kérni fogja hivatalosan is a vizsgálat elvégzését, hiszen annak az alapos gyanúja merült fel, hogy a hatóságok nem végezték a feladatukat, és elmulasztották megmenteni az elrabolt lány életét.

A román közvéleményt sokkolta a kegyetlen gyilkosság. A 15 éves lány a caracali iskolából akart hazajutni szülőfalujába, Dobroslovenibe, a nyolc kilométeres utat szokás szerint autóstoppal készült megtenni. Egy szerda reggeli foglalkozás után beült a gyanúsított férfi autójába, majd nyoma veszett. A rendőrök feltételezése szerint a lányt elrabolta a férfi, majd elvitte egy házhoz.

Az áldozatot annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy háromszor is telefonált a segélyhívó számra, de a rendőröknek és speciális telekommunikációs hatóságnak nem sikerült pontosan beazonosítaniuk a helyszínt. A rendőrök végül úgy azonosították a férfit, hogy visszanézték az utcai videokamerák által rögzített képeket, amelyeken látszott, hogy a lány melyik autóba ült be. A feltételezések szerint a rendőrök csak azután nézték meg a felvételt, hogy kiszálltak három helyszínre, de a pontatlan helymeghatározás miatt egyik helyen sem találták meg a lányt.

A közvélemény felháborodását csak fokozta, hogy a rendőrök már péntek hajnalban megtalálták a házat, ahol állítólag több mint három órát vártak, amíg megkapták a házkutatási engedélyt. A román média információi szerint a rendőrök annak ellenére sem hatoltak be, hogy hallották a lány sikoltozását, így a lány által leadott telefonhívásoktól összesen 19 óra telt el, amíg a rendőrök behatoltak. A helyszínen azonban már csak emberi maradványokat találtak, a lány ékszereit és ruháit is megtalálták. A férfi állítólag savval akarta eltüntetni a holttestet.

Áprilisban ugyanazon a környéken egy 19 éves lány is eltűnt, a hatóságok ezért nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy sorozatgyilkosról van szó. A férfit szombaton reggel őrizetbe vették.

Az elnök – korábbi ígéretéhez híven – azzal az indoklással vétózta meg a kongresszus mindkét háza által elfogadott határozatokat, hogy a fegyvereladások felfüggesztése “rosszul kigondolt erőfeszítés” az Egyesült Államok számára fontos partneri kapcsolatok aláásására.

A kongresszusnak megküldött nyilatkozatában Trump leszögezte: az összesen három határozat – amellett, hogy árt Washington fontos kapcsolatrendszerének – “meggyengíti az Egyesült Államok globális versenyképességét”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fegyvereladások korlátozása ártana a jemeni háború lezárását célzó erőfeszítéseknek is.

A képviselőház a múlt héten, a republikánus többségű szenátus pedig még júniusban fogadta el a határozatokat a két közel-keleti szövetségesnek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátusban republikánus politikusok is csatlakoztak a határozatokat megszavazó demokratákhoz. Indoklásuk szerint azért tiltanák meg a fegyvereladást, mert Rijád az amerikai fegyvereket használja a civilek ellen a jemeni háborúban. Mindkét párt politikusai érvként hozták fel a Hasogdzsi-ügy tisztázatlanságát is.

A kormányzat májusban hagyta jóvá a mintegy nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokról szóló döntést, mégpedig arra a ritkán alkalmazott törvénycikkelyre – a “sürgősségi felhatalmazásra” – hivatkozva, amely lehetővé teszi az elnöknek, hogy a kongresszus megkerülésével döntsön fegyvereladásokról. Trump az iráni fenyegetésre hivatkozva indokolta a sürgős döntést.

A törvényhozók már májusban jelezték: a kongresszus hatalmának korlátozásaként értékelik a Fehér Ház lépését, és annak ellenére, hogy az elnök kilátásba helyezte vétóját, mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta a fegyvereladásokat tiltó határozatokat.

Egyébként 22 különböző üzleti szerződésről van szó, amelynek keretében egyebek közt precíziós irányítású rakétákat szállítanak majd Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A fegyvervásárlási üzletnek részese Jordánia is.

Bialystokban a hét végén először tartottak melegfelvonulást, amelyen mintegy fél ezren vettek részt erős rendőri biztosítás mellett. A felvonulóknak megpróbálta útját állni ellentüntetők egy csoportja, tagjai gyalázták, majd petárdákkal, kövekkel, palackokkal és tojásokkal dobálták őket. A rendőrség könnygázt és füstgránátokat vetett be a provokálók szétoszlatására.

A bialystoki rendőrség felállított egy 21 fős külön egységet a rendbontók azonosítására – olvasható a belügyminisztériumnak az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt több vezető politikusa elítélte a melegfelvonulás megtámadását. A PiS szóvivője egyik kedd reggeli interjújában visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormánypárt biztatta volna agresszív viselkedésre az ellentüntetőket. Kérte, hogy az ügyet senki ne használja fel politikai célokra.

A lengyel kormány szóvivője, Piotr Müller a közszolgálati rádióban aláhúzta: meg kell büntetni mindenkit, aki megtámad legális tüntetést, “akár a katolikus, akár a homoszexuális csoportosulások menetéről van szó”.

Müller abszurdnak nevezte Bialystok polgármesterének korábbi vádját, miszerint a melegtüntetést a PiS helyi önkormányzati képviselői is próbálták erőszakkal megakadályozni. Az ellenzéki Polgári Platform jelöltjeként megválasztott polgármester ügyészségi bejelentést is tett ez ügyben.

Pirger Csaba elmondta: januárban egy 24 éves nő került kórházba kétoldali tüdőgyulladással, életveszélyes, kihűléshez közeli állapotban, így indult nyomozás, amely az előzményekre is fényt derített. Ennek következményeként a Pakodon élő család tagjai közül az anyát, huszonéves fiát és hasonló korú lányát a bíróság szerdán letartóztatásba, egy másik lányát pedig bűnügyi felügyelet alá helyezte.

A család tagjai hónapokkal korábban ígéretekkel vették rá a 24 éves nőt, hogy költözzön hozzájuk. Ezután azonban kihasználták, mostoha körülmények között lakott náluk, kölcsönök felvételére kényszerítették, majd a pénzét elvették, valamint rendszeresen bántalmazták, éheztették. Fény derült arra is, hogy 2015-ben hasonló körülmények között szállásoltak el egy férfit, akit ugyancsak megfosztottak személyi szabadságától, dolgoztatták, bántalmazták, éheztették. Őt is rákényszerítették, hogy kölcsönöket vegyen fel, a pénzt pedig elvették tőle, végül harmadik próbálkozásra tudott megszökni, hogy rendőri segítséget kérjen.

Pirger hozzátette: felmerült a gyanúja annak, hogy korábban szintén sanyarú körülmények között tartottak még egy férfit, aki ugyancsak leromlott egészségi állapotban került kórházba, és ott nem sokkal később meghalt.

A Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettével gyanúsítható családtagok közül hármat letartóztattak, egynek pedig elrendelték a bűnügyi felügyeletét. Alaposan feltehető, hogy összebeszéléssel, áldozataik megfélemlítésével az eljárást megnehezítenék, a fiatal nő ugyanis a szembesítéskor, fenyegetések hatására visszavonta terhelő vallomását – jelezte a szóvivő.

A szóvivő megerősítette a kínai sajtóban az elmúlt napokban közölt jelentéseket arról, hogy a múlt vasárnap zajló demonstráció során a pekingi kormányzat hongkongi képviseleti irodáján történt incidenssel próbára tették a Peking és Hongkong kapcsolatát meghatározó “egy ország, két rendszer” elvet. A vasárnapi megmozdulás során egy csoport tüntető körbekerítette a képviseleti irodának helyt adó épületet, és az iroda közleménye szerint “a bejáratnál kifüggesztett nemzeti jelképeket fekete festékbombával beszennyezték, a falakra sértő jelmondatokat festettek fel, és megpróbáltak betörni az épületbe”.

Vu az eset kapcsán megjegyezte: a szélsőséges demonstrálók egyes akciói megkérdőjelezik a központi kormányzat fennhatóságát, ami elfogadhatatlan.

Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg beavatkozhatna-e a hongkongi rendfenntartásba, a szóvivő a helyőrségi törvény 14. cikkelyében foglaltakra hivatkozott, ami alapján a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében és a katasztrófa-elhárításban.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az “egy ország, két rendszer” elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és fokozatosan igyekszik növelni befolyását. Az elmúlt hónapokban a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet idézett elő tüntetéshullámot a városban. A tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki szökevényeket, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tömeges megmozdulásokon több alkalommal fordultak elő erőszakos események – a rendőrök és a tüntetők közti összecsapások, a törvényhozás üléstermének megrongálása, valamint a tüntetők elleni támadások -, melyeket Peking rendre elítélt, és azzal riogat, hogy a kaotikus helyzet folytán a város elveszítheti a globális gazdasági és pénzügyi szféráiban betöltött szerepét.

A 1433/2019. (VII. 26.) Kormányhatározat szerint biztosítják a Nemzeti Védelmi Szolgálat létszámfejlesztéséhez szükséges forrásokat. A Kormámyy a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat szempontjából védett állományának létszámbővítéséhez szükséges források biztosításával megbízta a pénzügyminisztert Varga Mihálynak gondoskodnia kell idén 265 686 293 forint forrás biztosításáról. A jövő évtől a létszámfejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében évi 481 234 022 forint rendelkezésre állását kell biztosítani a központi költségvetés terhére, a Belügyminisztérium fejezetében.

Arról is döntés született, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat létszámbővítéséhez kapcsolódó beszerzések lefolytatása során a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat 1. pontját nem kell alkalmazni. E határozatban a Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében – kivéve kisértékű tárgyi eszköz – történő informatikai eszközök beszerzése, létesítése, valamint az egyéb tárgyi eszközök beszerzése létesítésén belül a bútorok, személygépjárművek, és telefonok beszerzése vonatkozásában; úgyhogy az új titkosszolgáknak lesz hol leülni és lesz min dolgozniuk.

A cseh jegybank keddi közlése szerint az első fél évben 743 hamisított papírpénzt – korona, euró, dollár – fedeztek fel a pénzintézetek, ami 37 százalékkal kevesebb, mint 2018 első hat hónapjában, amikor összesen 1182 hamis bankót találtak.

A legtöbb hamisítvány a koronában volt, összesen 422 darab. A tavalyi első fél évben ez a szám 669 volt. A hamisított eurók száma 388-ról 244-re esett vissza, míg a dolláré 87-ről 32-re csökkent.

Tavaly összesen 2111 hamisított pénzt fedeztek fel Csehországban, ami éves szinten 26 százalékos csökkenés. A hamisított pénzek száma 2015 óta folyamatosan csökken. Tavaly a hamisított cseh korona, illetve a külföldi valuták (euró és dollár) száma majdnem megegyező volt: hamisított koronából 1011 darabot, euróból és dollárból pedig 1100 darabot foglaltak le.

A jegybank közlése szerint Csehországban a tavalyi év végén összesen 2,4 milliárdot darab koronás papírpénz és érme volt forgalomban, ami éves szinten öt százalékos növekedés. Ezek összértéke 616 milliárd koronára rúgott. 2017-ben ez a szám 592 milliárd volt.