Biztonságpiac

Az elnök azt mondta: felvetéséről már egyeztetett a két érintett ország, azaz Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”. A Moszkvával és Pekinggel kötendő új fegyverzetkorlátozási egyezményről Trump azt követően beszélt, hogy pénteken reggel Washington hivatalosan is kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai szerződésből (INF).

Arra az újságírói felvetésre, amely azt firtatta, hogy az INF-szerződés felmondása után hogyan akarja elkerülni a fegyverkezési verseny gyorsulását, Trump azt válaszolta, hogy beszélt egy új nukleáris paktumról Oroszországgal. Bár nem tért ki rá, de feltehetően a héten Vlagyimir Putyinal beszélt erről, amikor felajánlotta az amerikai segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához. “Egy kicsit ők is engednek majd, egy kicsit mi is engedünk majd” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a tervezett nukleáris egyezményt Moszkva mellett Pekingnek is alá kell írnia. “Ez nagyszerű dolog lenne a világ számára” – mondta, és hangoztatta, hogy hite szerint meg is fog születni az új fegyverzetkorlátozási egyezmény.

Washington azzal indokolta a Moszkvával kötött nukleáris szerződés felmondását, hogy a megállapodást Oroszország egyoldalúan megsértette. Péntek reggeli nyilatkozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter “felelőtlennek” nevezte Oroszországot és azt állította, hogy Moszkva szándékosan sértette meg az INF-szerződést. Mark Esper, amerikai védelmi miniszter később Washingtonban azt hangoztatta, hogy Moszkva “éveken keresztül többször és tartósan, több amerikai kormányzat alatt” sértette meg a megállapodást.

Az amerikai döntést támogatta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, bár hozzátette, hogy az észak-atlanti szövetség nem akar “új fegyverkezési versenyt”. Heiko Maas német külügyminiszter pedig már pénteken új leszerelési és fegyverzetellenőrzési egyezmények kidolgozását sürgette. A német diplomácia vezetője egyébként ugyancsak felvetette, hogy egy új egyezménybe Kínát is be kell vonni.

V. Németh Zsolt elmondta, a magyar kutyafajták, kiemelten a kuvasz népszerűsítésére létrejött mintaprogram folytatásaként támogatják az újabb öt kuvasz kiképzését, egyrészt a genetikai erőforrások megőrzése miatt, másrészt pedig a hungarikumokhoz kapcsolódóan.

“Remélhetőleg nemsokára a hét törpe neve mellett a magyar kutyafajokat is kívülről fogják tudni az iskolások” – fűzte hozzá V. Németh.

Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a több mint harmincéves INF-szerződés hatályának megszűnése után a nukleáris eszközök mellett tárgyalni kell az utóbbi évtizedekben kifejlesztett új fegyverrendszerekről is, például a gyilkos robotokról és a kiberfegyverekről, amelyekről nincsenek nemzetközi megállapodások.

Kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában – amelybe beválasztották Németországot a nem állandó tagok közé a 2019-2020-as időszakra – 12 éve először sikerült napirendre emelni a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés ügyét. Hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni a nyomást, el kell érni, hogy az új megállapodásokhoz az “új szuperhatalmak” is csatlakozzanak. Elsősorban Kína, amely “sajnálatos módon rendkívül tartózkodó”.

Ha ezek a törekvések nem vezetnek eredményre, új fegyverkezési verseny fenyeget, méghozzá a nukleáris eszközök területén is – húzta alá a német diplomácia vezetője.

Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést – tette hozzá. A főtitkár sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez.

A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá. A szerződés csak akkor lehet eredményes, ha minden fél eleget tesz az abban foglaltaknak – emelte ki.

A sorozatos figyelmeztetések ellenére továbbfejlesztett és előállított orosz rakéták, a rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése könnyen fegyveres konfliktusokhoz vezethet, jelentős fenyegetést jelentve az euroatlanti térség biztonságra – mondta.

Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt. Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira. A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében:

“A szövetségesek elkötelezettek, ezért továbbra is fenntartják, támogatják és tovább erősítik a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés és -leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket mint az euro-atlanti biztonság kulcsfontosságú elemét” – fogalmazott.

A NATO – amellett, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatra törekszik Oroszországgal – továbbra is azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá a fegyvereinek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon térjen vissza és feleljen meg kötelezettségvállalásainak – húzta alá Stoltenberg.

Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felmondja részvételét az INF-szerződésben, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Pénteken Washington hivatalosan is felmondta a szerződést, azzal indokolva döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az abban foglaltakat.

Vlagyimir Putyin július elején írta alá a szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és kisebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Andronescu az Antena 3 hírtelevízió csütörtök esti műsorában azt mondta: ő már “otthonról megtanulta, hogy ne üljön be idegen autóba”, arra utalva, hogy Alexandrát autóstoposként vette fel kocsijába a meggyilkolását később bevalló férfi. A miniszter azt fejtegette, hogy – ha a szülők nem tanítják meg őket erre – az iskolákban kell felkészíteni a gyerekeket arra, hogyan megvédjék magukat a rosszakarókkal szemben. Az áldozatot elmarasztaló megjegyzését azzal a szónoki kérdéssel vezette fel: vajon mi késztethette Alexandrát, hogy stopoljon, amikor bérlete volt az iskolabuszra?

Dancila Facebook-bejegyzésben közölte döntését, leszögezve: Andronescu televíziós nyilatkozata a megértés hiányáról tanúskodik a tekintetben, hogyan kell a gyermekeket az elrablástól, erőszaktól, visszaélésektől és emberkereskedőktől megvédeni.

“Ez egy felelőtlen hozzáállás, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, és nem akarom, hogy az általam vezetett kabinettel azonosítsák” – magyarázta döntését a miniszterelnök. Hozzátette: bármelyik kormánytag hasonló “félrelépését” ugyanígy fogja megtorolni, ugyanakkor elítélte politikai ellenfeleinek azon nyilatkozatait is, amelyekkel választási tőkét próbálnak kovácsolni abból a caracali eset fájdalmából.

Közben a nyomozás alig haladt előre az egy hete kiderült bűncselekmény ügyében, a nyomozók továbbra sem tudják hol található a múlt szerdán eltűnt Alexandra, így arról sem rendelkeznek minden kétséget kizáró bizonyítékkal, hogy a lány már nincs életben.

Pénteken az igazságügyi orvostani intézet az antropológiai vizsgálat előzetes eredményét közzétéve annyit meg tudott erősíteni, hogy egy 12 és 17 év közötti, alacsony növésű lány elszenesedett csontjait találták meg a gyanúsított házának udvarán, abban a fémhordóban, amelyben – saját vallomása szerint – a férfi elégette a lány holttestét. Az emberi maradványok azonosítását célzó genetikai (DNS) vizsgálat előzetes eredménye jövő hétre várható.

Az elrabolt, vélhetően nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett 15 éves Alexandra ügye hatalmas közfelháborodást keltett Romániában, miután kiderült, hogy hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék az életét. Az ügy miatt előbb a román rendőrség országos és Olt megyei parancsnokát menesztették tisztségéből, hétfőn lemondott a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője, kedden pedig a belügyminiszter is.

Az oktatási miniszter tehát már a második kormánytag, aki belebukott a botrányba. Dancila közölte: Daniel Breaz művelődési minisztert jelöli ideiglenes tárcavezetőnek a oktatási minisztérium élére.

Szloszjár Balázs ezredes, az 5. számú Bocskai lövészdandár parancsnoka felidézte: az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elérte célját, a Nagysándor József tábornok vezette hadtest ugyan elveszítette a csatát a rendkívüli túlerőben lévő orosz sereggel szemben, de feltartotta az ellenséget, hogy a Görgey vezette főerők el tudjanak vonulni, és felkészülhessenek a további csatákra.

“Az itt eltemetett katonák valamennyien hősök, akik valamilyen céllal harcoltak, majd haltak meg, legyen az a hazájuk védelme vagy a parancsok maradéktalan végrehajtása” – hangoztatta az ezredes. A megemlékezés keretében a Hősök temetőjében felavatták a 170 évvel ezelőtti debreceni ütközetben elesett orosz katonák emlékkövét.

Avatóbeszédében Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is arról beszélt, hogy a háborúk áldozatainak jár a végtisztesség és a tisztelet, függetlenül attól, melyik oldalon harcoltak. “A debreceni polgárok megadták a végtisztességet a csatában elesett honvédeknek és orosz katonáknak. Az ütközetet követően itt, a Csigedomb aljába 112 magyar és 634 orosz katona földi maradványait hantolták el” – idézte fel, hozzátéve, hogy ez volt a Hősök temetőjének elődje, ahol ma már több mint 2000 ismert és ismeretlen hős nyugszik.

Oroszország debreceni főkonzulátusának kérését a város “nyitott szívvel fogadta”, így péntektől emlékkő őrzi azoknak az orosz katonáknak az emlékét, akik a debreceni csatában vesztették életüket – mondta az alpolgármester. A megemlékezésen – a debreceni orosz főkonzul jelenlétében – megkoszorúzták a magyar katonák emlékét őrző “haldokló oroszlán” emlékművet, és az orosz katonák emlékére felavatott emlékkövet.

Ezt követően a Bocskai dandár könyvtárában bemutatták A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője című forráskiadványt. A Papp József helytörténész szerkesztette kötet forrásai és tanulmányai közül kiemelték Papp temetőtörténeti dolgozatát, valamint Horváth Attila helytörténeti kutató eredeti orosz és magyar levéltári forrásokon nyugvó hadtörténeti munkáját, amely minden eddiginél teljesebb formában adja közre a 170 évvel ezelőtti ütközet történetét.

“Áttekintve a rendkívüli helyzetek miniszterének jelentését Vlagyimir Putyin arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy csatlakozzon a tűzoltáshoz Szibéria és a Távol-Kelet területén” – hangzott az orosz elnöki hivatal tájékoztatása. A lángok terjedése miatt hétfőn a Krasznojarszki területen, Irkutszk megyében, Szahában (Jakutföldön) és Burjátföld egy részén rendkívüli állapotot hirdettek ki. Oroszországban mintegy 3 millió hektáron (harmincezer négyzetkilométeren) ég a növényzet.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Oroszország hét régiójából 10 Il-76-os repülőgépet csoportosított át Krasznojarszkba. Az oltásért felelős operatív csoport munkáját Dmitrij Bulgakov hadseregtábornok, miniszterhelyettes irányítja majd a helyszínről.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Krasznojarszkba utazott, ahol közölte, hogy a kabinet tartalékalapból pótlólagos eszközöket csoportosítnak át oltásra.

“A helyzet bonyolult, sok helyen ég az erdő, egy sor lakott településen szmogot, füstöt észleltek” – nyilatkozott a kormányfő, rámutatva, hogy a tűz oltása szempontjából a meteorológiai előrejelzés nem kedvező. Medvegyev szerint a lakosságot közvetlen veszély nem fenyegeti. Fő feladatként annak megakadályozását nevezte meg, hogy a lángok elérjék a lakott településeket. Kiemelte a lakosság tájékoztatásának fontosságát.

A TASZSZ összesítése szerint jelenleg 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem, több mint háromszáz nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős regionális bizottságok döntése alapján – írta szerdán a TASZSZ orosz hírügynökség. Egy 2015-be bevezetett szabály felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek ettől.

A következményeket a tűztől több száz kilométerre is észlelni lehetett szerdán. Sajtóbeszámolók szerint a burját székvárosban, Ulan-Udéban a füsttől már harmadik napja nem látni a napot és az égéstermékeket Mongólia fővárosáig, Ulan Batorig is elsodorta a szél.

A főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, a NATO aggodalommal figyeli Teherán tevékenységét a terrorista csoportok finanszírozásától kezdve a kereskedelmet akadályozó intézkedéseken keresztül a rakétaprogram folytatásáig, amelyek jelentős mértékben destabilizálják a térséget, és fenyegetik a nemzetközi biztonságot.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nagymértékben fenyegeti Európa biztonságát az is, hogy Oroszország megszegi a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződésben (INF) foglaltakat. A szövetséges tagállamok továbbra is azt várják Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – húzta alá.

“Miközben a NATO megkezdte felkészülését az INF-szerződés nélküli világra, határozott és arányos válasz kidolgozásán fáradozik a megállapodás megszegése miatt Moszkvával szemben” — fogalmazott. Stoltenberg elmondta azt is, hogy a német védelmi miniszterrel egyetértettek abban, hogy a kiszámíthatatlan világpolitikai helyzet miatt többet kell fordítani a védelmi kiadásokra, és a szövetséges országoknak a korábbiaknál sokkal nagyobb összefogására van szükség.

Kramp-Karrenbauer a sajtótájékoztatón elmondta, az európai védelem erősítésének fontosságát hangsúlyozza, hogy a kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a NATO európai székházába vezetett. Kiemelte, látogatásának célja a katonai szövetség egységének fokozása, amelynek érdekében Németország minden segítséget megad a NATO-missziókban való részvétele révén, valamint megerősíti azon tagállami vállalását, hogy emeli védelmi kiadásait.

Iránnal kapcsolatban elmondta országa még nem döntött az amerikai kormány megkereséséről, amely szerint Washington felkérte Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában.

Kijelentette, Németország bízik egy diplomáciai megoldás elérésében a konfliktus lezárása érdekében, valamint reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredmény születhet az iráni atomprogrammal kapcsolatban is. Németország célja az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság másik két európai tagjával, Franciaországgal és Nagy-Britanniával közösen a megállapodás életben tartása – tette hozzá a német védelmi miniszter.

A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz huszonöt százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.

Az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalattal közösen gyártott Nyíl-3 rakéták a légkörön kívül képesek elpusztítani a ballisztikus rakétákat, olyan magasságban, ahol biztonságosan megsemmisíthetnek nem hagyományos töltetű rakétákat is. Az új kísérletek bebizonyították, hogy a Nyíl-3 képes a légtéren kívül megsemmisíteni a nukleáris töltettel ellátott ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy veszélyeztetnék célpontjukat – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Ezen túl a lap értesülése szerint a rendszer a több robbanófejben elhelyezett nukleáris töltetek ellen is hatékony védelmet jelent, mert még a szétválás előtt befogja a lövedéket. A ynet kiemeli, hogy jelenleg Irán még nem rendelkezik ilyen támadó eszközzel, elsősorban nukleáris robbanófejekkel, de a Siháb-3 rakétáik ezerháromszáz kilométert tudnak megtenni, és ezzel Irán középső vagy keleti részéről is elérhetik Izraelt.

Az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna híradójának katonai szakértője szerint azért kellett Alaszkában tesztelni a légvédelmi rendszert, mert ott vannak csak elég nagy lakatlan területek a biztonságos vizsgálatokhoz.

A Nyíl – 3 már 2015-ben sikeresen vizsgázott a Földközi tenger felett, és 2017 – ben Izraelbe telepítették egységeit. Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

A Háárec című újság elemzése szerint az Alaszkában végrehajtott kísérlet az amerikai kormányzat további és folyamatos elkötelezettségét jelzi Izrael rakétákkal szembeni védelmében.

Ámosz Harel, a lap szakértője úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség fényében ez az együttműködés Izraellel azt üzeni Teheránnak, hogy hatékony védelmi rendszerbe fog ütközni bármilyen Izrael elleni rakétatámadás kísérlete, noha efféle támadásnak jelenleg igen kicsi a valószínűsége. Az izraeli hadsereg három szintű rakétavédelmet épített ki: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban ütemtervet fogadott el atomerőműveinek fokozatos felszámolására. Nem épülhetett meg számos új létesítmény, a működő erőműveknek pedig negyvenéves üzemelést követően fokozatosan, vagyis 2015 és 2025 között be kellett, illetve be kell fejezniük a működésüket. Ennek megfelelően a Schelde folyónál, az észak-belgiumi Antwerpen és a holland határ közelében elhelyezkedő Doel atomerőmű 1-es és 2-es blokkjai 2015 első felében befejezték a villamosenergia-termelést. Az év júniusában azonban a belga jogalkotó tíz évvel, 2025-ig meghosszabbította a blokkok üzemidejét, és korszerűsítéseket, valamint a biztonsági szabályok betartását szavatoló munkálatokat írt elő.

Két belga környezetvédő egyesület a vonatkozó törvény megsemmisítését kérte a belga alkotmánybíróságtól, azt állítva, hogy a hosszabbításra környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság részvételét lehetővé tevő eljárás mellőzésével került sor. Az alkotmánybíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot folytatni az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, hogy az erőművek környezeti kockázatának csökkentése érdekében végzett fejlesztésre és korszerűsítésre irányuló munkálatok az eredeti üzembe helyezéshez hasonló állapot elérésével jártak. Ezért az uniós irányelvben előírt környezeti hatásvizsgálatokat az üzemelés meghosszabbításához el kellett volna végezni, ahogy – Hollandia közelsége miatt – a határokon átterjedő hatások vizsgálatát is.

Az uniós bíróság indoklásában kiemelte, a hatásvizsgálat csak abban az esetben maradhat el, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély valószínű, ami a mostani ügyben nem szerepelt az indokok között.

A bíróság ugyanakkor azt is megjegyezte, akkor tartható fent az üzemidő hosszabbítás, ha a tagállam igazolja, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valódi és súlyos veszélyt más eszközökkel, vagy megoldással nem lehetne elhárítani. Az ilyen intézkedés fenntartása azonban csupán a valós veszély megszüntetéséhez szigorúan szükséges időtartamra terjedhet ki – tették hozzá.

Azt is megjegyezték, hogy a hatásvizsgálatokat a projekt végrehajtása során vagy azt követően is elvégezheti Belgium, ekkor a belga alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy fenntartja a törvényt.

A tisztségviselő közlése szerint az ukrán bíróság megvizsgálta, hogy a katonai ügyészek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói jogszerűen cselekedtek-e és betartották-e a törvényi követelményeket július 25-én a Nika Spirit névre átkeresztelt, korábban Neyma nevet viselő, a tavaly novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során az ukrán hadihajóknak a Kercsi-szorosban útját álló orosz tartályhajó átkutatásakor. A kereset elbírálása nyomán a bíróság elrendelte a tartályhajó és azzal együtt a hajó átkutatása során a fedélzetén talált iratok lefoglalását – írta a főügyész.

A Nika Spirit nevű hajót orosz állampolgárságú legénységével együtt július 25-én tartóztatták fel az ukrán hatóságok a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Izmail kikötőjében, miután az EQUASIS nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján azonosították, hogy ez volt az a tartályhajó, amellyel tavaly novemberben a Kercsi-híd alatt az orosz fél elzárta az utat az ukrán hadihajók előtt. A tartályhajó akkor még a Neyma nevet viselte.

Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, a tavalyi incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, továbbá a legénységet is kihallgatták. Őket még aznap elengedték, és Moldován keresztül visszatérhettek Oroszországba. Az SZBU később kiadott közleménye szerint ugyanis a hajó mostani legénységének nem volt köze a tavalyi tengeri incidenshez, így ellenük nem emeltek vádat.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Az ukrán haditengerészeket jelenleg is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai börtönében tartják fogva. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot. A hamburgi székhelyű Nemzetközi Tengerjogi Bíróság május végén kihirdetett ítélete szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie az elfogott tengerészeket, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót is. Moszkva ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az általa határsértőként kezelt 24 ukrán állampolgár ügyében orosz bíróság illetékes, emiatt nem is vett részt a hamburgi perben. Ugyanakkor az elmúlt hetekben elindultak bizonyos konzultációk az ukrán haditengerészek szabadon bocsátásáról, azonban ezek még nem vezettek látható eredményre.

Azt írták: az Esztergomi Rendőrkapitányság járőrei a Duna-parton ellenőriztek egy lengyel rendszámú bérelt kisteherautót, amelynek rakteréből mintegy 37 ezer doboz zárjegy nélküli cigaretta került elő.

A rendőrség átadta az ügyet a NAV nyomozóinak, akik a csempészett cigarettát lefoglalták. A gépkocsit használó ukrán nő ellen orgazdaság miatt indult eljárás, az Esztergomi Járásbíróság elrendelte letartóztatását, tettéért akár nyolc év szabadságvesztést is kaphat.

Ezzel egy időben a NAV pénzügyőrei is ellenőriztek egy az esztergomi városi fürdő parkolójában őrizetlenül hagyott, ugyancsak lengyel rendszámú, bérelt kisteherautót, amelyben a nyomozók újabb 35 ezer doboz adózatlan cigarettát találtak. Ennek a gépkocsinak a sofőrje nem került elő, így a NAV és a rendőrség bűnügyi technikusai ujjnyomokat kerestek, szagmintát és DNS-mintákat rögzítettek. A nyomozás folytatódik – olvasható a közleményben.

A közlemény szerint több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz, a korábbi tapasztalatok alapján a következő két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. A mostani bejelentések elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás okozta károkra vonatkoznak, de feltűnően sok a jégverések miatti kár is. A viharok a főváros mellett a Balaton térségében, Észak-Magyarországon és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat.

A Mabisz közölte: a májustól augusztus végéig tartó kiemelt viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ezen időszak alatt a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre harmincmilliárd forintnyi kárt térítettek meg a társaságok.

A biztosítók arra kérik ügyfeleket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyenek bejelentést személyesen, telefonon, vagy e-mailen. A kárszemléig – amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefon segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén arra lehet számítani, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek – tájékoztatott a szövetség.

A Mabisz ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után célszerű felülvizsgálni a biztosítást, nem lett-e alulbiztosított. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, kell-e bővíteni újabb fedezettel a szerződést a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét – tájékoztatott a Mabisz.

A guantánamói fogolytáborban őrzött – egyelőre nem elítélt – terrorista “ajánlata” a manhattani kerületi bíróságon pénteken beadott perkérelemből derül ki, amelyet az áldozatokat képviselő ügyvédek nyújtottak be, azzal vádolva a szaúdi kormányt, hogy segített a mintegy háromezer halálos áldozatot követelő merényletek koordinálásában.

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én egy terroristák eltérítette repülőgépek csapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd percekkel később a Washington melletti Pentagon (védelmi minisztérium) épületébe. Egy harmadik, eltérített gép – az utasok heves ellenállása után – Pennsylvaniában egy mezőn zuhant le. A terrortámadásoknak csaknem háromezer halálos áldozata volt.

Rijád mindig cáfolta, hogy köze lett volna a terrortámadásokhoz.

Az amerikai ügyvédek felvették a kapcsolatot a terrorcselekménnyel gyanúsítottak közül három személlyel, és vallomástételre kérték őket a szaúdi kormány elleni perben. Egyikük Hálid Sejk Mohamed volt, aki azonban – mint az ügyvédek Sarah Netburn bíróhoz intézett beadványából kiderül – jogi tanácsadójára hallgatva elhárította a kérést. Az ügyvédek megfogalmazása szerint ez csak “pillanatnyilag” van így, mert Hálid Sejk Mohamed változtathat az álláspontján.

Az ügyvédek hangsúlyozták: a halálbüntetés elmaradása esetén sokkal szélesebb körű együttműködés lesz a gyanúsítottal.

Az amerikai igazságügyi minisztérium – a The Wall Street Journal című lap megkeresésére – nem kívánta kommentálni az ügyet. Hasonlóképpen elhárította a kommentárt Michael Kellogg, a szaúdi kormányzat amerikai ügyvédje.

A The Wall Street Journal egyébként emlékeztetett arra: Mohamed – akit Daniel Pearl amerikai újságíró meggyilkolásával is vádolnak – korábban jóval harciasabban nyilatkozott. 2008 júniusában egy guantánamói meghallgatáson, amikor egy katonai bíró “halálbüntetést maga után vonó esetként” írta le a pert, Mohamed félbeszakította őt és azt kiáltotta: “ez egy mártír esete, és én ezt kívánom, hosszú ideig szeretnék mártír lenni”.

2017-ben Harvey Rishikof, a Pentagon guantánamói pereket felügyelő tisztségviselője vizsgálni kezdte a terroristákkal kötendő vádalkuk lehetőségét. Teljes körű vallomásukért bűnösségük elismeréséért cserében halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést kaphatnának – vetette fel Rishikof. Arra hivatkozott, hogy a vád állításait megingatta az, hogy a foglyokat megkínozták.

Az esetleges vádalkuról szóló egyeztetések nyilvánosságra kerültek. Nem sokkal később Jim Mattis, akkori védelmi miniszter eltávolította a minisztériumból Rishikofot. A tárcavezető állítása szerint ennek oka nem a terroristákkal kötendő vádalku ügye volt.

A főügyészség a közleményében azt írta: Gyárfás és Fenyő az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, “hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki”.

A vádlott 1997-ben elhatározta, hogy “a játszma végleges lezárása érdekében” megöleti a sértettet, és 1997 szeptemberében megbízott egy az éjszakai életből közismert személyt, aki 12 millió forintért vállalta Fenyő megölését, ám miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Gyárfás ezután bízta meg Fenyő megölésével Portik Tamást -, akit 1994 óta ismert.

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette Jozef Rohácot – Fenyő megölésére.

Rohác 1998. február 11-én a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy géppisztollyal kivégezte. (A Fenyő-gyilkosság ügyében Rohácot már jogerősen elítélték.)

A Fővárosi Főügyészség “Gy. Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre” – áll a közleményben. Portikkal kapcsolatban a főügyészség korábban perújítási indítvány előterjesztésére tett javaslatot a Fellebbviteli Főügyészségnek.

A Washingtoni Gazdasági Klub konferenciáján arra a kérdésre, hogy vajon az elnök még a 2020-as választások előtt csökkentené-e az amerikai katonák számát afgán földön, Pompeo azzal válaszolt: “erre vonatkozó utasítást kaptam az Egyesült Államok elnökétől”.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Trump egyértelműen úgy fogalmazott: “Vessetek véget a véget nem érő háborúknak, kezdjétek meg a csapatkivonást”. Az amerikai diplomácia vezetője optimistának mondta magát, leszögezve, hogy az afganisztáni békéről folytatott tárgyalásokon “valódi előrehaladást” értek el.

Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel megbízott különmegbízottja jelenleg is Kabulban tartózkodik, onnan Katar fővárosába, Dohába utazik, ahol a tálibokkal folytatott közvetlen tárgyalások újabb fordulójára kerül sor. A Washingtoni Gazdasági Klub rendezvényén Pompeo – szintén kérdésre válaszolva – nem zárta ki, hogy egyszer majd induljon az Egyesült Államok elnöki posztjáért.

“Soha nem voltam képes arra, hogy előre megjósoljam, mi lesz a következő munkám, s úgy gondolom, hogy ez érvényes erre a felvetésre is”. Majd hozzáfűzte: “ha úgy gondolnám, hogy szolgálhatok, semmi nincs, amit visszautasítanék Amerikáért”.

Pompeót Trump egyik legszorosabb szövetségeseként tartják számon az amerikai politikai életben, és senki nem kérdőjelezi meg, hogy a 2020-as elnökválasztásokon is Trumpot támogatja.

Washingtonban bejelentették, hogy egy afgán katona hétfőn agyonlőtt két amerikai katonát Afganisztánban.

Az amerikai elnök még a 2020-as elnökválasztás előtt meg akarja kezdeni a csapatkivonást Afganisztánból – jelentette ki a külügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy vajon az elnök még a 2020-as választások előtt csökkentené-e az amerikai katonák számát afgán földön, Mike Pompeo azzal válaszolt: “erre vonatkozó utasítást kaptam az Egyesült Államok elnökétől”. Jelenleg mintegy 17 ezer külföldi katona teljesít szolgálatot Afganisztánban. Körülbelül felük, 8500 amerikai katona tagja a NATO vezette afganisztáni Eltökélt Támogatás missziónak, amelynek feladata az afgán erők kiképzése és az afgán biztonsági intézmények kapacitásának kiépítése.

A közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes miniszterhelyettes az arab államok, Irán, Törökország, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) állandó tagállamai, az EU- és a BRICS-tagállamok diplomatáinak jelenlétében kifejtette, hogy Moszkva szerint a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy valóban inkluzív regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megtoldani. Az orosz diplomata hangsúlyozta, hogy ezt a fokozatosság, a sokoldalúság és a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának és a BT határozatainak tiszteletben tartásával lehet megvalósítani.

A koncepció a régió szélsőséges és terrorista elemei elleni harc mellett kiterjed a helyi konfliktusok és vitás kérdések rendezésére is – közölte. Bogdanov emlékeztetett arra, hogy korábban éppen az ENSZ égisze alatt sikerült megsemmisíteni a szíriai vegyifegyver-arzenált.

Moszkva indítványának értelmében a térségben békefenntartó műveleteket csakis a BT határozatai alapján, vagy agresszió áldozatává vált állam kérése alapján lehessen végrehajtani.

Az egységes biztonsági rendszer egyebek között feltételezi a rászoruló országok és népek humanitárius segélyezését is.
Katonai téren Oroszország az átláthatóság fokozására tett javaslatot.

Ezt Bogdanov szerint a többi között szubregionális védelmi miniszteri tanácskozások megtartásával, “forró drótok” kialakításával, a hadgyakorlatok és a katonai repülések előzetes bejelentésével, megfigyelők és a fegyvervásárlásra vonatkozó információk cseréjével, valamint a Perzsa-öböl régióján kívüli országok állandó katonai jelenlétének betiltásával lehet elérni.

Az orosz diplomata úgy vélekedett, hogy a fokozatosság jegyében az egységes biztonsági rendszer kialakításához elsőként a legélesebb problémák megoldása révén kellene nekifogni. Bogdanov ezek közé sorolta a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az iraki, a jemeni és a szíriai válság rendezését, valamint az iráni atomprogramról megkötött nemzetközi alku összes megállapodásának megvalósítását.

Javaslatot tett arra, hogy az érintett felek kezdjenek konzultációkat a perzsa-öbölbeli biztonságról és együttműködésről megtartandó nemzetközi konferencia kezdeményező csoportjának létrehozásáról. A moszkvai külügyminisztérium szerint ennek meg kellene állapodnia a létrehozandó rendszer földrajzi határairól, részvevőiről, a képviselet szintjéről és a határozattervezetek előkészítéséről.

Az orosz koncepció távlati feladatként egy regionális biztonsági és együttműködési szervezet létrehozását nevezte meg. Ennek munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellet – társult tagként vagy megfigyelői státusban – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének.

A SibenikIN internetes portál úgy tudja: egy szenvedélyes gyújtogatóról van szó, akit két évvel ezelőtt is őrizetbe vettek a hatóságok, akkor hét esetben okozott tüzet szintén Sibenik körzetében.

A szombaton keletkezett tűz miatt az A1-es autópályát is le kellett zárni egy időre, mert az erős szélben tomboló bozóttűz már a járműveket fenyegette. A horvát katasztrófavédelem kétszáz tűzoltót és ötven katonát vezényelt a térségbe, valamint tűzoltó repülőgépekkel is oltották a lángokat, amelyeket vasárnap estére sikerült csak megfékezni, és amelyhez az eső is hozzásegített. A tűzoltók még hétfőn is a terepen maradtak, ahol jelenleg is parázsfészkek oltása zajlik.

Két hete több mint tízezer nyaralót, főleg fiatalokat kellett a horvát hatóságoknak kimenekíteniük a dalmáciai Pag szigetről, mert tűz ütött ki ott egy felkapott szórakozóhely melletti fenyőerdőben. Senki nem sérült meg az incidensben. A múlt héten pedig Zára (Zadar) környékén volt erdőtűz, amelyben hét hektár sűrű fenyőerdő égett le, a tűz itt is több települést fenyegetett.

Horvátország erdeiben – főleg a tengermelléken – a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt minden évben fokozott tűzveszély alakulhat ki. A legtöbb erdőtüzet emberi figyelmetlenség, villámcsapás vagy a vasúti közlekedésben keletkezett szikra okozza.

A legtöbb erdőtüzet 2007-ben regisztrálták az országban: az év június 1-je és augusztus 8-a között 750 erdőtűzhöz vezényeltek ki tűzoltókat és katonákat, ebből 177 esetben Split-Dalmát megyében. Augusztus 30-án a Kornati-szigeteken kitört tűzben 12 tűzoltó vesztette életét, arra a napra a kormány gyásznapot rendelt el az egész ország területére.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI eddigi vezetője, Dan Coats augusztus 15-én távozik hivatalából – közölte az elnök.

Amerikai sajtóhírek szerint régóta várható volt Coats távozása, a The New York Times című napilap úgy tudja, a kormányzat jó ideje várta a lemondását, mivel Trump és Coats között régóta feszült volt a viszony. A The New York Times információi szerint Trump már 2018-ban, nem sokkal a Vlagyimir Putyinnal Finnországban tartott találkozóját követően felvetette Coats elmozdítását. Coats ugyanis nem tartotta bölcs döntésnek a találkozót, és kifejezetten ellenezte, hogy egy esetleges amerikai-orosz elnöki egyeztetésre a Fehér Házban kerüljön sor.

Az Axios hírportál értesülései szerint az elnököt felbőszítette az is, hogy még januárban egy kongresszusi meghallgatáson Coats ellentmondott neki Észak-Korea megítélésében, azt hangoztatva, hogy Phenjan nem fog lemondani atomfegyver-programjáról.

Az elnök által jelölt 53 éves John Ratcliffe a képviselőház igazságügyi bizottságának tagja. A héten különösen élesen kérdezte Robert Mueller különleges ügyészt, a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozást és Trump, illetve kampánycsapatának munkatársai, valamint oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló volt bizottság vezetőjét.

Vasárnapi Twitter-bejegyzésében az amerikai elnök közölte: Coats ügyvezető utódjáról – aki Ratcliffe kinevezéséig irányítja a DNI-t – később dönt.

Az elnököt felháborította egy internetre kikerült videofelvétel egy még tavaly szeptemberben történt incidensről. Rendőrjárőrök állították meg közlekedési szabálysértés miatt a megyei rendőrfőnök autóját, amelyet sofőrje vezetett. A sofőr azon felül, hogy káromkodva, lekezelően bánt a járőrökkel, telefonon felhívta főnökét, majd a helyszínre kiérkeztek a KORD rendőri különleges osztag tagjai, és őrizetbe vették az intézkedő közlekedési rendőröket.

Zelenszkijt sokkolta a felvétel, amely jól mutatja a régi elithez tartozók cinizmusát. Szavai szerint ezek a személyek tényleg meg vannak győződve arról, hogy ők és a személyzetükhöz tartozók a törvények fölött állnak.

Az Állami Nyomozó Iroda szombaton közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy vizsgálat folyik a megyei rendőrfőnök ellen befolyással való visszaélés gyanújával. Zelenszkij jelezte a DBR főnökének, hogy “gyors és megalkuvás nélküli” vizsgálatot vár el az ügyben a nyomozószervtől.

Később a belügyminisztérium is sajtóközleményt adott ki, amely szerint a vizsgálatot Avakov személyes felügyelete alá vonta.

Zelenszkij két hete lemondásra szólította fel Olekszandr Vlaszovot, az ukrán Állami Pénzügyi Szolgálat (DFSZ) vezetőjét, mert ígérete ellenére nem rúgott ki négy megyei vámtisztet, köztük a kárpátaljait. Utóbbiaknak az ország nyugati határán át folyó csempészet elleni küzdelem terén végzett munkáját találta elégtelennek az elnök. Vlaszov július 14-én közölte, hogy megírta felmondólevelét a kormánynak.