Biztonságpiac

Élve elásott három kismacskát egy nő a fővárosban, de a rendőrök megmentették az állatokat – közölte a rendőrség.

A közleményben azt írták, a járőröknek egy bejelentő mutatta meg, hogy a nő a XXIII. kerületi Fűzfa közben hova ásta el a kismacskákat. A járőrök értesítettek egy állatvédő alapítványt, és közösen ásták ki a még élő állatokat.

A rendőrök ezután elfogták, majd a rendőrkapitányságon előállították a 64 éves nőt, akit állatkínzással gyanúsítanak. A kismacskákról az állatvédő alapítvány gondoskodott – áll a közleményben.

Az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföld állami és rendvédelmi intézményei ellen készülő terrortámadások megakadályozásáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB közölte, hogy egy Csornaja Recska és Altud község közelében lévő erdei rejtekhelyen két pokolgépet talált. A tíz kilogramm trotillal egyenértékű hatóerejű robbanószerkezeteket tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették.

Ezt követően az FSZB emberei és helyi rendőrök Nartkala városban őrizetbe vettek egy helyi férfit, aki beismerő vallomást tett. A gyanúsított büntetett előéletű, korábban terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt ítélték el.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

Az Egyesült Államok katonái a kormányellenes afgán tálibokkal kötött békemegállapodás után is Afganisztánban maradnak – jelentette ki Donald Trump a Fox rádiónak adott interjújában.

Leszögezte: a szeptemberre tervezett megállapodás után az Egyesült Államok a szerinte lehető legkisebb mértékűre szorítja le katonai jelenlétét, és 8600 amerikai katona marad afgán földön. “Aztán majd meglátjuk” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy “mindig jelen leszünk” Afganisztánban. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “erőteljes hírszerzési tevékenységre” készül.

Az amerikai katonák az al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek után vonultak be Afganisztánba. Tizennyolc év után, Zalmay Khalilzad afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott vezetésével most folynak az első érdemleges tárgyalások a kivonulásról. Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában teljes kivonulást ígért, elnökként azonban többször is változtatott tervein.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem használná a kivonulás kifejezést az Egyesült Államok várható afganisztáni lépéseinek jellemzésére. A vezérkari főnök – Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – kifejtette, hogy nem tartaná jó döntésnek a teljes kivonulást.

Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.

Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.

Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.

Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

“Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen “különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett “értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin “történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy megvételre ajánlotta fel amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján.

Erről Putyin Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén számolt be. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket, miként vegyék számításba a szerződésekben.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

Egyre többen váltanak ki engedélyt gáz-, és riasztófegyver viseléséhez Németországban, az engedélyek száma az utóbbi öt évben bőven megduplázódott és meghaladta a hatszázezret a Rheinische Post című lap keddi összeállítása szerint.

A tartományi belügyminisztériumoktól kapott adatok szerint országszerte mintegy 640 ezren rendelkeznek gáz-, és riasztófegyver viseléséhez szükséges engedéllyel (Kleiner Waffenschein, KWS), ami csaknem a két és félszerese a 2014-ben regisztrált 260 ezernek.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) vezetője szerint a drámai mértékű emelkedés a biztonsághiány terjedő érzésének tulajdonítható. Legkésőbb a Kölnben 2015 szilveszterén történtek óta “egyre többen érzik úgy, hogy nincsenek biztonságban” – mondta Oliver Malchow.

A GdP elnöke kiemelte, hogy a gáz-, vagy riasztófegyverek “csalóka biztonságot” nyújtanak, és az engedélyek számának emelkedése “problematikus” fejlemény, amely jelzi, hogy dolgozni kell a lakossági biztonságérzet növeléséért. Az első fontos lépés a rendőri jelenlét erősítése a közterületeken – mondta a szakszervezeti vezető.

Kölnben és több más nagyvárosban 2015 szilveszterén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. Azóta a hatóságok nagyszabású óvintézkedéseket tesznek az ilyen esetek megelőzésére.

Gázfegyvert vagy riasztófegyvert szabadon lehet vásárolni Németországban, de viselésük a tulajdonos otthonán kívül engedélyköteles. A szigorítást 2003-ban vezették be, iskolai ámokfutások hatására. A KWS-t csak büntetlen előéletű és szenvedélybetegségektől mentes igénylők kaphatják meg.

Átadták a román hatóságok a magyar rendőrségnek azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megölt egy nőt engedély nélkül tartott pisztolyával, a férjet pedig életveszélyesen megsebesítette Nyíregyháza-Oroson – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyészség a román állampolgárságú gyanúsított letartóztatását indítványozza.

Emlékeztettek, a férfi orvosként dolgozott Magyarországon, amikor megismerkedett a később meggyilkolt nővel, akivel érzelmi kapcsolata alakult ki; Később szakítottak, ezért 2016. augusztus 31-én felkereste a nőt a Nyíregyháza-Oroson lévő házában. Magával vitte engedély nélkül tartott pisztolyát, majd a lakásban rálőtt a nőre és a férjre is. A nő a helyszínen meghalt, míg a férj életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított még ugyanezen a napon Ártándnál Romániába ment, azonban a magyar nyomozási bíró által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – 2016. szeptember 1-jén – a román hatóságok elfogták. A gyanúsítottal szemben Romániában más bűncselekmény miatt eljárást indítottak, de a büntetéséből feltételesen szabadult.

A férfit – miután csütörtökön kiadták – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, majd gyanúsítottként hallgatták ki több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Egyelőre nem tett vallomást.

Hangsúlyozták, figyelemmel arra, hogy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, melyért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, továbbá arra, hogy a gyanúsított a büntetőeljárás alól kivonta magát a szökéssel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség indítványozta letartóztatásának elrendelését egy hónapra.

A kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte azt a donyecki szakadárt, akinek köze lehetett a 2014-ben Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai repülőgép lelövéséhez.

Volodimir Cemahot személyes kötelezettségvállalás ellenében helyezték szabadlábra, ami az jelenti, hogy idézésre meg kell jelennie a nyomozóhatóságok, a bíróság vagy az ügyészség előtt, valamint engedély nélkül nem hagyhatja el lakhelyét. Cemah irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.

A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását ismét meghosszabbították. A maláj gép katasztrófája ügyében nyomozó holland hatóságok kérték az ukrán felet, hogy ne engedjék őt szabadon, mert szeretnék kihallgatni, amíg elérhető.

Augusztus végén viszont Eliot Higgins, a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport alapítója arról adott hírt, hogy feltételezhetően Cemah szerepel azok között, akiket Oroszország ki akar cserélni az általa fogva tartott ukrán politikai elítéltekre, amibe Kijev bele is egyezett, csak ehhez szabadlábra kell helyeznie a férfit.

Augusztus 28-án az ukrán fellebbviteli bíróság már feltételesen szabadlábra helyezett egy másik fogva tartottat, aki minden bizonnyal szintén szerepel Oroszország fogolycserelistáján: a hazaárulással gyanúsított Kirill Visinszkij korábbi kettős, ukrán-orosz állampolgárságú újságírót, aki időközben lemondott ukrán állampolgárságáról. Egy napra rá Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva kedvezően értékeli Visinszkij szabadlábra helyezését, és még aznap a moszkvai Lefortovo börtönbe szállították át a terrorizmus címén húsz évre elítélt Oleh Szencov krími ukrán filmrendezőt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Jegesmedve telepről.

Néhány nappal korábban, augusztus 21-én a Lefortovóban megerősítették, hogy oda szállítottak át öt ukrán foglyot, Volodimir Baluhot, Sztanyiszlav Klihet, Mikola Karpjukot, Olekszandr Kolcsenkót és Pavlo Hribet – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. Ukrán várakozások szerint hamarosan végrehajthatják a rég várt fogolycserét a két ország között, és a felsoroltakon túl Moszkva szabadon engedi Roman Szuscsenko ukrán újságírót és a tavalyi kercsi incidens nyomán bebörtönzött 24 haditengerészt is.

San Francisco városa belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete.

A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t. A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az “Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja”, és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért “népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat”.

“Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető” – fogalmaz a határozat.

A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek. A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.

Washington dollármilliókat ajánlott az iráni olajat szállító tanker kapitányának a hajó eltérítéséért – ismerte el szerdán az amerikai külügyminisztérium neve elhallgatását kérő egyik tisztségviselője.

Arról az Adrian Darja nevű iráni tartályhajóról van szó, amely július közepén Gibraltárban kötött ki, majd több heti kényszerű vesztegelés után augusztusban Szíria felé indult. Az amerikai kormány kérte is a hajó átadását, mert gyanúja szerint a tanker nyersolajat szállított, megsértve ezzel az Irán elleni szankciókat. Gibraltár azonban nem tett eleget a kérésnek.

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken szankciókkal sújtotta a hajó indiai születésű kapitányát, Akhilesh Kumart, azzal indokolva a döntést, hogy az Adrian Darja lehetővé teszi (az iráni iszlám Forradalmi Gárdának) nagy mennyiségű nyersolaj szállítását, és illegális értékesítését.

Szerdán a brit Financial Times című lap írta meg elsőként – majd az amerikai sajtó is átvette -, hogy négy nappal a kapitányra kirótt büntető intézkedések előtt a kapitány szokatlan e-mailt kapott az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjétől.

“Brian Hook vagyok. Mike Pompeo külügyminiszternek dolgozom és az Egyesült Államok Iránnal foglalkozó különmegbízottja vagyok” – írta Hook az e-mailben augusztus 26-án. Majd hozzáfűzte: “jó hírem van”.

A “jó hír” az volt, hogy a Trump-kormányzat több millió dollárt ajánlott fel Kumarnak, ha a tankert egy olyan országba irányítja, ahol az Egyesült Államok lefoglalhatja.

A magas rangú diplomata a hitelesség kedvéért az e-mailbe beleírta külügyminisztériumi hivatalos telefonszámát is, elkerülendő, hogy Akhilesh Kumar levélszemétnek gondolja az üzenetet.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerdán ismét szankciókkal sújtott olyan iráni személyeket és hajózási vállalatokat, akik állítólag iráni nyersolajat és olajszármazékokat szállítanak Szíriába. A büntető intézkedésekkel sújtottak között van például egy volt iráni olajminiszter, és egy indiai cég leányvállalata is, amelynek az Egyesült Államok szerint az Adrian Darja tartályhajóhoz fűződő érdekeltségei vannak.

Újabb két halálos áldozatot szedett az Egyesült Államokban az elektromos cigaretta – közölték Indianában és Minnesotában az egészségügyi hatóságok.

Ezzel négyre nőtt az e-cigaretta szívása miatt történt halálos esetek száma. Az indianai áldozat kilétét nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit közöltek, hogy 18 éven felüli férfiról van szó. Minnesotában pedig egy 65 éves férfi halt meg, aki régóta küzdött tüdőproblémákkal, éppen az e-cigaretta rendszeres szívása miatt.

Az Egyesült Államokban 33 államban mintegy 450 megbetegedést diagnosztizáltak eddig. A tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. “Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban pénteken megjelent cikkében. Christiani professzor arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, pénteki tájékoztatóján újságíróknak úgy fogalmazott: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szakemberek úgy vélik, egy még azonosítatlan “vegyi anyag” okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

Az első megbetegedéseket április elején észlelték Illinois államban, majd a nyár elején Wisconsinban. Jennifer Layden, az illinois-i egészségügyi hivatal járványügyi főorvosa a már említett szaklapnak elmondta: tipikusan fiatal, egészséges férfiaknál jelentek meg rejtélyesnek látszó tüdő- és légúti panaszok. A betegek légzési nehézségre és influenzaszerű tünetekre panaszkodtak. Átlagéletkoruk 19 év volt, egyharmaduk pedig 18 évesnél fiatalabb volt. Az illinois-i és wisconsini páciensek 98 százalékát azonnal kórházba kellett szállítani, mintegy felük intenzív osztályra került, és mintegy harmaduknak lélegeztetőgépre volt szüksége az életben maradáshoz.

A szaklap felidézett egy Utah államban előfordult esetet: 21 éves férfit vittek kórházba, de a tüdeje olyan súlyosan károsodott, hogy a lélegeztetőgép nem volt elégséges, közvetlenül a véráramba oxigént pumpáló gépre helyezték. Az orvosok az elvizesedett tüdőből vett mintákban elhalt szöveteket találtak.

Jennifer Layden elmondta azt is, hogy a betegek olyan elektromos cigarettát szívtak, amely a marihuánában található, THC nevű vegyszert tartalmazott.

Edouard Philippe francia miniszterelnök bejelentette az első kormányzati intézkedéseket a családon belüli erőszakot elszenvedett nők támogatására és felkarolására, amelyek között új szálláshelyek átadása mellett a bántalmazást követő egészségügyi ellátás során történő közvetlen feljelentés általánossá tétele is szerepel.

A francia kormány tíz tagjának és a bántalmazott nőket támogató civil szervezetek mintegy nyolcvan képviselőjének jelenlétében nyitotta meg a kormányfő a hivatalában rendezendő három hónapos kerekasztal-tárgyalásokat a nők elleni családon belüli erőszak visszaszorítására.

Hivatalos adatok szerint az év eleje óta Franciaországban száz nőt ölt meg a jelenlegi vagy a volt párja, ezért az öt legfőbb segélyszervezet azt szeretné, ha az állam legalább ötszázmillió, de inkább egymilliárd eurót fordítana a jelenség elleni fokozottabb küzdelemre, amelyre jelenleg évente 79 millió eurót költ a kormány.

Philippe jelezte: 2020. január 1-től a kormány további ötmillió eurót szánt ezer olyan új sürgősségi szálláshely átadására, amelyet a családon belüli erőszakot elszenvedett nők vehetnek igénybe. A már meglévő ötezer helyen kívül sürgősségi szálláshelyeken 250 olyan helyet hoznak létre, ahol a bántalmazott nőket azonnal biztonságba lehet helyezni, és további 750 átmeneti szálláshelyet, ahol az erőszakot elszenvedett nők hat hónaptól egy évig lakhatnak.

A miniszterelnök jelezte, hogy ezentúl általános lesz az azonnali feljelentés a kórházakban.

“Önmagában elég fájdalmas az, amikor egy ütéseket vagy sérüléseket elszenvedett nő megjelenik egy kórházban. Ha még azelőtt haza kell térnie, hogy feljelentést tenne a rendőrségen, szembetalálhatja magát a férfival, aki megfenyegetheti” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette: november 25-től – a kerekasztal-tárgyalások zárónapjától – lehet a kórházakban azonnal és közvetlenül feljelentést tenni.

A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a házastársi erőszakra specializálódott ügyészeket is kineveznek 172 bíróságon, annak érdekében, hogy az ügyek feldolgozását és kezelését szakszerűbbé tegyék és felgyorsítsák. Ennek érdekében a kormányzó Köztársaság lendületben törvényjavaslatot nyújt be a parlamentbe azért, hogy a bántalmazó férfiakat elektromos karkötővel már azelőtt távol tarthassa a rendőrség a volt vagy jelenlegi párjától, hogy a bíróság bármilyen döntést hozna egy feljelentést követően.

Nemzetközi körözést adtak ki az orosz hatóságok Szergej Petrov, a legnagyobb oroszországi autókereskedő hálózat, a Rolf alapítója ellen.

Az Ausztriában élő Petrovot azzal gyanúsította meg az orosz központi Nyomozó Bizottság (SZK), hogy 2014-ben négymilliárd rubelt juttatott ki törvényellenesen külföldre. A pénzügyi műveletnek a hatóság szerint részese volt egy ciprusi cég és egy osztrák bank is. (A rubel jelenleg mintegy 4,6 forintot ér.)

Az osztrák állampolgársággal is rendelkező gyanúsított ártatlannak vallotta magát, s azt mondta, hogy mindaddig nem tér vissza Oroszországba, amíg nem ejtik a vádat ellene. Orosz hírügynökségi jelentések szerint Petrov biztosra veszi, hogy Ausztria nem fogja őt kiadni.

Petrov ügyvédje, Alekszandr Makarov politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást a védence letartóztatásáról folytatott pénteki moszkvai bírósági tárgyaláson. Mint mondta, a hivatalosan gazdasági bűncselekmény ügyében vizsgálódó SZK figyelmét felkeltették ügyfelének az orosz ellenzékkel fenntartott kapcsolatai. Egy nyomozó például augusztus elején olyan fényképeket foglalt le Petrov lakásán, amelyek az üzletembert a néhai Borisz Nyemcov társaságában ábrázolták.

Petrov, aki 2007-től kezdve parlamenti képviselő is volt a szociáldemokrata Igazságos Oroszország párt színeiben, 2016-ban hagyta el az országot. Többször bírálta hazájának üzleti gyakorlatát. A 22 márkát képviselő Rolfnak 62 autószalonja van Oroszországban. A cég az orosz autópiac forgalmának 11 százalékát ellenőrzi, tiszta nyeresége tavaly 6,25milliárd rubel volt. A Rolf ciprusi tulajdonosa, a Calmco Trustees Limited érvényesíti a Petrov család érdekeit.

A Vlagyimir Putyin politikájának egyik leghangosabb bírálójaként ismert Borisz Nyemcovot, aki korábban miniszterelnök-helyettes is volt, 2015. február 27-én agyonlőtték Moszkva központjában, a Kreml tőszomszédságában. A gyilkosság állítólagos csecsen elkövetőit, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök biztonsági szolgálatának egyik tisztjét 2017-ben 11-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Nyemcov családja máig azt állítja, hogy a gyilkosság hátterét nem sikerült tisztázni.

Nagy-Britanniában kényszermunkát végeztető szlovák bűnözői csoport öt tagját fogták el brit, német és holland segítséggel Nagy-Britanniában és Szlovákiában, a gyanúsítottak ellen kizsákmányoló munkára kényszerítés, embercsempészet és pénzmosás vádjával indítottak eljárást – közölte az Eurojust.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség tájékoztatása szerint a modern rabszolgaság intézményét 2015 és 2018 között fenntartó csoport tagjai a szlovákiai Eperjesen és környékén toboroztak, főként hátrányos helyzetű embereket nagy-britanniai munkára.

Az arra vállalkozókat hamis munkaszerződésekkel főként kínai éttermekben és autómosókban szélsőséges és embertelen körülmények között napi 12-14 órában dolgoztatták. A beígért heti mintegy 400 font (nagyjából 147 ezer forint) bér helyett alig 20 fontot kaptak. A fennmaradó összeget szállásdíj, étkezés és utaztatás címén vonták le az áldozatok fizetéséből.

A nagy-britanniai és szlovákiai házkutatások során nagymennyiségű pénzt találtak a nyomozók, és számos vagyontárgyat foglaltak le.

Fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében — jelentette be a rendőrség.

A közlemény szerint az intézkedést a jogsértő cselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása érdekében rendelték el szombattól 2020. március 6-áig.

Egykori túszok, kommandósok, a sebesülteket ápoló orvosok és az orosz főváros oszét közössége képviselőinek részvételével emlékeztek meg kedden Moszkvában a 15 évvel ezelőtt történt beszlani terrortámadás áldozatairól.

Egy több mint harminc fős csecsen terrorkommandó több mint 1200 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlanban. Két nappal később, máig tisztázatlan körülmények között, akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 334 ember, köztük 186 gyerek halt meg. A túszok és a rendvédelmi erők tagjai közül 810-en sebesültek meg, sokan a mai napig rehabilitációra szorulnak.

A vasárnap Beszlanban megkezdődött megemlékezések Oroszország több városát érintették. A terrorizmus elleni harccal való szolidaritás napja alkalmából a fővárosban emlékliturgiát rendeztek a Boldogságos Szűz Mária-templomban. A nap folyamán megkoszorúzták az Alfa és a Vimpel kommandó túszszabadítás közben elesett katonáinak és a rendkívüli helyzetek minisztériuma hasonló sorsra jutott alkalmazottainak sírját a Moszkvához közeli Zsukovszkijban és Jurovóban.

Az orosz külügyminisztérium a VKontaktye közösségi oldalon közleményt adott ki az Oroszországban a beszlani tragédia első évfordulója, 2005. szeptember 3. óta megtartott, a terrorizmus ellen folytatott harccal való szolidaritás napja alkalmából. Ebben a tárca egységbe szólította a nemzetközi közösséget az ENSZ Alapokmánya alapján. Az orosz diplomáciai dokumentum leszögezte, hogy a terrorizmus olyan bűncselekmény, ami semmivel sem igazolható.

Beszlanban kedden diplomaták koszorúztak. Köztük volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivője is.

Az orosz igazságügyi minisztérium sajtószolgálata kedden közölte, hogy az orosz állam egyetlen igénylő kivételével az összes volt túszt és hozzátartozót kártérítésben részesítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2017-es vonatkozó ítélete alapján. A strasbourgi székhelyű törvényszék egyebek között megállapította: Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát. Az EJEB ítélete szerint Moszkvának mintegy hárommillió euró kártérítést kell fizetnie 409 felperesnek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette akkor, hogy a Kreml elfogadhatatlannak tartja az EJEB azon következtetését, miszerint az orosz hatóságok nem törekedtek a terrorcselekmény megelőzésére. “Olyan országként, amely terrortámadások célpontja volt, nem érthetünk egyet ezzel a megfogalmazással” – mondta.

Az orosz igazságügyi minisztérium az ítélettel kapcsolatban egyebek között azt tette szóvá, hogy az EJEB a peranyagok közül hiányolta a műveleti központ írásos parancsait, ami arra utal, hogy a bírók nem értették meg a helyzet súlyosságát, a mentési művelet sajátosságát és kockázatait.

A tárca “tökéletesen alaptalannak” minősítette az EJEB-nek azt az állítását, hogy a rendvédelmi szervek válogatás nélkül pusztító vagy nehézfegyvereket vetettek be, amikor a túszok még a terroristák által elfoglalt iskolaépületében voltak. Az állásfoglalás szerint hiteles bizonyítást nyert, hogy az áldozatok nem a különleges szolgálatok fegyverhasználata miatt szenvedtek sérüléseket.

A felperesek állítása szerint az orosz állam nem teljesítette kötelességét az élethez fűződő jog biztosításában, a túszmentő műveletet nem készítették elő megfelelően, többek halálát a túlzott erő alkalmazása okozta, és a történteket nem vizsgálták ki kellő alapossággal a hatóságok. Az igazságügyi tárca kedden azt közölte, hogy az egyetlen kárpótlási igényt azért nem elégítették ki, mert az asszony örökösei nem nyújtották be a kifizetéshez szükséges iratokat.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok nyolcvan százaléka biztos benne, hogy országuk hatóságai képesek megvédeni őket a terrortámadásokkal szemben. Ez az arány 2002-ben mindössze húsz százalék volt. A megkérdezettek 53 százaléka úgy vélekedett, hogy Oroszországban jelenleg csekély a valószínűsége egy terrortámadásnak, 32 százalék szerint viszont elképzelhetőnek tartotta egy ilyen esemény bekövetkeztét.

Lezuhant az orosz légierő egy Szu-25B típusú kiképző repülőgépe a Sztavropoli területen, a két pilóta katapultált – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A pilótákat helikopterről keresik. A kiképzés során a repülőgép nem szállított hadianyagot, és lakatlan területre zuhant, ezért a földön nem keletkeztek károk. A Szu-25B típusú kiképző gépeket 1986 óta gyártják Ulan Udében. Ilyen típusú repülőből mintegy 300 darabot szereltek össze.

Irán üdvözli a Perzsa-öböl térségében kialakítandó kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó orosz koncepciót – jelentette ki Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Zaríf szerint Teherán álláspontja nagyon közel áll Moszkváéhoz ebben a kérdésben. Mint mondta, Irán kész meg nem támadási szerződést kötni a Perzsa-öböl régiójának országaival, valamint támogatja hajózás szabadságot és az energiabiztonságot. Hangot adott meggyőződésének, hogy növelni fogja a feszültséget, ha Washington csapatokat vezényel a térségbe.

Zaríf úgy vélekedett, hogy az orosz-iráni kapcsolatok szintje évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba emelkedett. Méltatta a 2015-ben megkötött iráni atomalku megőrzéséért tett orosz és kínai erőfeszítéseket, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Teherán még többet fel fog adni az abban vállalt kötelezettségeiből, ha az európai országok nem védik meg az iszlám köztársaság gazdaságát az amerikai szankciók hatásától.

Lavrov közölte, hogy a külügyminiszteri tanácskozással párhuzamosan a két ország energiaügyi tárcavezetői is tárgyalóasztalhoz ültek hétfőn Moszkvában. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy regionális partnereivel összefogva azt igyekszik “kiprovokálni”, hogy Irán szegje meg az atomsorompó-egyezményt és hogy rúgja fel az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

Lavrov megértéséről biztosította Iránt azzal kapcsolatban, hogy részlegesen felfüggesztette az atomalkuban foglalt kötelezettségeinek végrehajtását. Mint mondta, ez annak az egyenes következménye, hogy Washington egyoldalúan felmondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott egyezményt. Kifejezte reményét, hogy eredménnyel fognak járni Emmanuel Macron francia elnöknek az atomalku megmentésére tett erőfeszítései.

Az orosz miniszter kérdésre válaszolva egyébként azt hangoztatta, hogy az iráni rakétaprogram teljességgel összhangban áll a nemzetközi normákkal.

A július végén ismertetett orosz koncepció értelmében a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy valóban inkluzív regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megtoldani, a fokozatosság, a sokoldalúság és a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának és a BT határozatainak tiszteletben tartása mellett. Az elgondolás a régió szélsőséges és terrorista elemei elleni harc mellett kiterjed a helyi konfliktusok és vitás kérdések rendezésére is.

Moszkva kezdeményezésének értelmében a térségben békefenntartó műveleteket csakis a BT határozatai alapján, vagy agresszió áldozatává vált állam kérése alapján lehetne végrehajtani. Az egységes biztonsági rendszer egyebek között feltételezi a rászoruló országok és népek humanitárius segélyezését is.

Katonai téren Oroszország az átláthatóság erősítését javasolja, amit szerinte egyebek mellett szubregionális védelmi miniszteri tanácskozások megtartásával, “forró drótok” kiépítésével, a hadgyakorlatok és a katonai repülések előzetes bejelentésével, megfigyelők és a fegyvervásárlásra vonatkozó információk cseréjével, valamint a Perzsa-öböl régióján kívüli országok állandó katonai jelenlétének betiltásával lehet elérni.

Moszkva szerint a fokozatosság jegyében az egységes biztonsági rendszer kialakításához elsőként a legélesebb problémák megoldása révén kellene nekifogni. Ezek közé sorolta a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az iraki, a jemeni és a szíriai válság rendezését, valamint az iráni atomprogramról megkötött nemzetközi alku összes megállapodásának megvalósítását.

Az orosz külügyminisztérium javasolta, hogy az érintett felek kezdjenek konzultációkat a perzsa-öbölbeli biztonságról és együttműködésről megtartandó nemzetközi konferencia kezdeményező csoportjának létrehozásáról. A koncepció távlati feladatként egy regionális biztonsági és együttműködési szervezet létrehozását nevezte meg. Ennek munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellet – társult tagként vagy megfigyelői státusban – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága jóváhagyta az Európai Bizottság májusi javaslatát, amely szerint Ausztria, Románia és Olaszország összesen 293,5 millió eurós (mintegy 93,9 milliárd forint) támogatás kaphat a területükön 2018 folyamán bekövetkezett katasztrófák okozta károk felszámolására – közölte az Európai Parlament.

Az EP-képviselők az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSF) származó támogatásból 277,2 millió eurót ítéltek meg Olaszország számára a 2018. októberben és november elején jelentkező szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett károk felszámolására. Az olasz régiók többségét, az északi alpesi területektől egészen Szicíliáig ismétlődő, erős széllel kísért heves esőzések sújtottak, áradásokat és földcsuszamlásokat okozva. Az ítéletidő emberéleteket követelt, és jelentős károkat okozott.

Az Ausztriában 2018 októberének végén jelentkező szélsőséges időjárás az ország több déli alpesi régióját, különösen Karintiát és a kelet-tiroli régiót sújtotta. A károk felszámolására a képviselők 8,1 millió eurót ítéltek meg Ausztriának.

2018 júniusának közepétől augusztus elejéig Románia északkeleti régióját ismétlődő súlyos esőzések és áradások sújtották, amelyek jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a háztartásokban, valamint a mezőgazdaságban. A képviselők ezért 8,2 millió eurós támogatást hagytak jóvá a károk felszámolására.

A kijevi törvényhozás megszavazta kedden a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást.

Az indítvány elfogadásához minősített többségre, azaz a 450 tagú parlamentben legalább 300 képviselő szavazatára volt szükség, ezért a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, egyedül kormányzó Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt önmagában nem tudta volna keresztülvinni a törvényhozáson. Végül az előterjesztést 373-an szavazták meg az ülésteremben jelen lévő 404 képviselő közül. Csak a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért frakciójából nem támogatta egyetlen képviselő sem, az összes többi frakció és a függetlenek zöme is igennel szavazott az indítványra.

A módosítás értelmében az alkotmányból törlik azt a részt, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőkkel szemben a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem indítható büntetőeljárás, valamint nem lehet őket őrizetbe venni, illetve letartóztatni. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a norma, hogy a képviselők nem viselnek jogi felelősséget a parlamenti szavazások eredményeiért, továbbá a törvényhozásban vagy annak hivatalaiban tett kijelentéseikért, kivéve, ha azok sértéseket vagy rágalmakat tartalmaznak.

A jogszabály 2020. január 1-jétől lép hatályba.

Az előterjesztés tárgyalásakor jelen volt az ülésteremben Zelenszkij is. Az elnök a szavazás előtt a képviselőkhöz szólva emlékeztetett: a politikusok a választási kampányok alatt már csaknem húsz éve ígérgették a népnek, hogy megszüntetik a képviselők mentelmi jogát, ám amint parlamenti képviselővé választották őket elszabotálták a törvény elfogadását, majd az lassan feledésbe merült. Így mindig volt mit ígérni a követező választási kampányban, amivel feltalálták a “politikai perpetuum mobilét” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy most is voltak egyes képviselők, akik az utolsó pillanatban megpróbálták megakadályozni az előterjesztés elfogadását. “Az, hogy kik voltak ezek az emberek, kiderül majd a név szerinti szavazási listáról” – jelezte.

Az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint az indítványra igennel szavazott a Nép Szolgája frakciójának 252 tagja, a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza pártból 23-an, Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritás pártjából 24-en, Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang pártjából 19-en – azaz csaknem teljes létszámban -, a Jövőért képviselői csoportból 22-en, és 33 független képviselő, viszont a Moszkva-barát Ellenzéki Platformból egy sem. Ellenszavazat nem volt, viszont hárman tartózkodtak, 28-an pedig nem szavaztak a teremben regisztrált képviselők közül.