Biztonságpiac

A közlemény alapján az ukrán megfogalmazás szerinti orosz-megszálló erők kedden kétszer nyitottak tüzet az ukrán hadseregállásaira. Éjjel a Donyeck megyei Bohdanyivka településnél egy órán át lőtték az ukrán katonákat páncélosokkal, gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel.

Helyi idő szerint 10 óra 20 perckor kézi gránátvetőkkel nyitottak tüzet a megye déli részén, Mariupoltól mintegy harminc kilométerre északra fekvő Pavlopil település közelében, aminek következtében négy ukrán katona halálos kimenetelű sérüléseket szenvedett.

Olekszandr Daniljuk, a közvetlenül az ukrán államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon közzétett bejegyzésében elítélte a katonák elleni támadást. Szavai szerint a tűzszünetnek e durva megsértése nem marad figyelmen kívül. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tanács információi alapján az ukrán tengerészgyalogság 36-os dandárjának tagjai épp műszaki munkálatokat végeztek szakaszuk védelmi állásán, amikor a támadók orvul tüzet nyitottak rájuk.

A háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoportban született megállapodás alapján július 21-től úgynevezett aratási tűzszünet van érvényben a szemben álló felek között a térségben. Kijevi jelentések szerint a szakadárok pár napig tartották magukat a fegyvernyugváshoz, de az utóbbi napokban ismét lőni kezdték az ukrán katonák állásait.

A donyecki szakadár DAN hírügynöksége kedd reggel azt jelentette, hogy ez elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők kétszer sértették meg a tűzszünetet a megyében lévő frontszakaszon, aminek következtében kár keletkezett egy iskolaépületben és három lakóházban. Áldozatokról nem közöltek hírt.

Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség, de ameddig az orosz fegyveres erők nem jutnak ilyen eszközökhöz, addig az INF-szerződés amerikai felmondásából fakadó kockázatokat a már meglévő légi indítású H-101-es és Kinzsal, valamint tengeri indítású Kalibr rakétákkal, továbbá perspektivikus fegyverrendszerekkel fogja “megbízhatóan hárítani”, beleértve a hiperszonikus Cirkon rendszert is.

Az Egyesült Államok pénteken mondta fel hivatalosan a Szovjetunióval 1987-ben a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött (INF-)szerződést. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolta az egyezmény megszegésével.

Putyin most ismét kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatta a történtekért, ugyanakkor az amerikaiak és szövetségeseik józan eszére és felelősségérzetére apellált. Hangot adott meggyőződésének, hogy az INF-szerződés felmondása “elkerülhetetlenül a globális biztonsági rendszer tartószerkezetének leértékelődését és megingását vonja maga után, beleértve a hadászati támadófegyverekről szóló egyezményt és az atomsorompó-egyezményt is”.

“Egy ilyen forgatókönyv semmi által fel nem tartóztatott fegyverkezési verseny kiújulását jelenti” – hangsúlyozta az orosz vezető.

Putyin ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy haladéktalanul felújítsa Washingtonnal a hadászati stabilitásról és biztonságról szóló teljes körű tárgyalásokat “a káosz elkerülése érdekében, amelyben nincsenek szabályok, korlátozások és törvények”.

Az orosz elnök, miután kilátásba helyezte, hogy elrendeli a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök gyártását, ha az amerikai fél is így tesz, leszögezte, hogy Oroszország nem fog elsőként ilyen eszközöket telepíteni. Ígérete szerint Moszkva kizárólag tükörintézkedéseket fog hozni.

Putyin arra utasította az orosz védelmi és a külügyi tárcát, valamint a Külső Hírszerző Szolgálatot (SZVR), hogy figyeljék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos további amerikai lépéseket. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a kialakult helyzetet, és nem elégedhet meg az amerikaiak és szövetségeseik által hangoztatott, semmivel sem alátámasztott békeszerető nyilatkozatokkal.

Az iráni Forradalmi Gárda júliusban egy brit lobogó alatt közlekedő hajót is lefoglalt, a Stena Impero nevű tanker azóta is iráni kézen van. Az iszlám köztársaság azzal indokolta a lépést, hogy a brit tartályhajó megszegte a nemzetközi tengerhajózási szabályokat, Nagy-Britannia azonban visszautasította az erről szóló vádakat. Július elején a brit tengerészgyalogság foglalt le egy iráni tankert Gibraltárnál, mert a gyanú szerint a szíriai rezsim elleni európai uniós szankciókat megsértve nyersolajat szállított a harcok dúlta országba.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn hangsúlyozta, eltökéltek a brit lobogó alatt közlekedő hajók megvédésében a jogtalan fenyegetésektől, ezért csatlakoznak az amerikai kezdeményezéshez a Perzsa(Arab)-öbölben. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel sikerül megoldást találni a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetre.

A brit királyi tengerészetnek jelenleg két hajója is szolgálatot teljesít a térségben, a Duncan nevű romboló és a Montrose nevű fregatt feladata segíteni a brit kereskedelmi hajókat a szoroson való biztonságos átkelésben. Eddig 47 hajót kísértek át.

A nap folyamán Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Irán többé nem tűri a tengerjog megsértését a Hormuzi-szorosban. Kilátásba helyezte, hogy minden exporttevékenységet blokkolni fog a szorosban, amelyen évente 500 milliárd értékű áru halad át – köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka -, amennyiben az Egyesült Államok partnerekre talál az iráni olaj importálásának tiltásáról szóló politikájában.

Dominic Raab hétfőn hangsúlyozta, hogy a brit álláspont nem változott az iráni atomprogramról szóló 2015-ös megállapodással kapcsolatban, és továbbra is szeretnék fenntartani az egyezséget, amelynek keretében a nyugati hatalmak enyhítettek az Irán elleni szankciókon cserébe azért, hogy Teherán beleegyezett a nukleráis programjának korlátozásába.

A hatéves gyereket vasárnap délután dobta le a 10 emelet magasból egy 17 éves tinédzser, akit emberölés kísérlete miatt a helyszínen őrizetbe vettek. Indítéka egyelőre ismeretlen. A kisfiú öt emeletet zuhant, mentőhelikopterrel szállították kórházba, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy melyikbe. Azt viszont közölték, hogy a fiú francia, és a szüleivel volt a múzeumban.

A rendőrség, amely szerint nincs arra utaló jel, hogy az elkövető ismerte az áldozatát, várja a szemtanúk jelentkezését. A Tate Modern az Egyesült Királyság legnépszerűbb turistalátványossága, 2018-ban 5,9 millió látogatója volt. Az intézmény szorosan együttműködik a nyomozást vezető hatóságokkal. A múzeum hétfőn kinyitott, de a kilátóteraszra nem engedték ki az embereket.

Hírek szerint az elkövető tinédzser mentális problémák miatt állt kezelés alatt. Egyik ápolója az egyik legbonyolultabb esetként jellemezte, akivel valaha dolgozott. Állítja: a fiú skizofréniában szenved és hajlamos agresszív kitörésekre, főleg, ha megmondják neki, hogy mit csináljon vagy ha elutasítják a kéréseit. Állapota olyan súlyos, hogy csak két támogató személy társaságában lenne szabad elhagynia az otthont, ahol él.

A megkérdezettek az akkori szovjet és mostani orosz kormányzatot egy mintegy húsz tulajdonságot tartalmazó listából jellemezhették. A válaszadók szerint amíg a brezsnyevi időkben a hatalom a néphez közel álló volt (29 százalék vélekedett így), valamint erős és tartós (25 százalék), igazságos (22 százalék), addig a mostani orosz kormányzat bűnöző és korrupt (41 százalék), távol áll a néptől (31 százalék), bürokratikus (24 százalék).

A Levada kutatói megjegyezték, hogy a hozzáállás alapvetően ilyen volt a jelenlegi hatalom számára legkedvezőbb években is. Így 2008-ban, amikor a legtöbben voltak elégedettek a gazdaság állapotával, és a georgiai háború után erős volt a hazafias-militarista büszkeség, valamint 2015-2016-ban, a Krím elcsatolása miatt érzett eufória idején.

Egészében véve a szovjethatalom 54 százalékban, a jelenlegi pedig 42 százalékban kapott pozitív jellemzést a felmérésben, amelyet július 18. és 24. között egy 1605 fős országos reprezentatív mintán végeztek el.

A Levada szerint a Szovjetunió szétesésén sajnálkozó oroszok részaránya tavaly decemberben érte el az eddig mért maximumot, a 61 százalékot. A nosztalgia legfőbb oka az egységes gazdasági rendszer széthullása, valamint annak az érzésnek az elvesztése volt, hogy valaki egy nagyhatalomhoz tartozik.

A jelenlegi kurzus megítélését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy tavaly a kormányzat előzetes egyeztetés nélkül bejelentette a nyugdíjkorhatár emelését. Júliusban egyébként az állami finanszírozású FOM felmérése azt mutatta ki, hogy az oroszok 12 százalékának nincs elég pénze élelmiszerre, a megkérdezettek mintegy negyede azt mondta, hogy ennivalóra futja, de ruhára már nem, és csak 11 százalék vallotta azt, hogy a gépkocsivásárlást is megengedheti magának.

Az egyiptomi belügyminisztérium hétfő délután közölte: az előzetes vizsgálatok eredménye szerint egy helyi militáns csoport, a Haszm állt a robbantás mögött. Ezt megelőzően az egyiptomi hatóságok nem közöltek olyan információt, amely szerint terrorista cselekményről lett volna szó. Hétfőre virradóra erőteljes robbanás rázta meg Kairó belvárosát. Az eset a Nílus-rakparton, az egyiptomi onkológiai intézet előtt történt. Egy forgalommal szemben haladó autó összeütközött három másikkal, az ütközés pedig nagy erejű robbanást váltott ki.

A belügyminisztérium közölte: az előzetes vizsgálatok szerint az autóban robbanószerek voltak elhelyezve, amelyek az ütközés következtében robbantak fel. A tárca hozzátette továbbá: úgy vélik, hogy az autót “terrorcselekmény elkövetésére” szállították a helyszínre, a járművet a Haszm szerelte fel robbanóanyagokkal. Az egyiptomi egészségügyi és a belügyminisztérium közlése szerint a robbantásban 20 ember vesztette életét és további 47-en megsérültek. Korábbi jelentések még 16 halálos áldozatról és 21 sérültről számoltak be.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök terrortámadásnak minősítette az esetet.

A detonáció kárt okozott az onkológiai intézet épületében is, a tűz miatt ki kellett üríteni az egészségügyi létesítmény egy részét.

A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó egyik helyi szemtanú arról számolt be, hogy a robbanás helyszínén összeégett holttestek voltak, amelyek láttán nehéz elhinni, hogy pusztán egy autós ütközés történt. “Rendkívül hangos robbanást lehetett hallani. (…) Az autók bizonyára robbanószerekkel voltak telerakva” – mondta egy szemtanú. Egy másik, neve elhallgatását kérő szemtanú pedig arról számolt be, hogy az egyik autó sofőrje elmenekült, mielőtt bekövetkezett volna a robbanás.

A Haszm, amelyet a Muszlim Testvériség katonai szárnyának tartanak, a szervezet ifjúsági tagozatából nőtt ki, és Szíszi elnök elleni 2013-as, erőszakkal feloszlatott ülősztrájkok idején lépett színre. Szíszi 2013-ban katonai puccsal eltávolította Mohamed Murszi demokratikusan megválasztott iszlamista elnököt az ország éléről, és átvette a helyét. Hónapokkal Murszi hatalmának megdöntése után az egyiptomi hatóságok terrorista szervezetnek nyilvánították az elnök mögött álló Muszlim Testvériséget, tagjainak és híveinek ezreit gyűjtötték be az iszlamista csoport ellen valaha végrehajtott legkeményebb leszámolásban.

A texasi város rendőrsége Twitteren közölte a két halálhírt hétfőn délelőtt. Közben a városban továbbra is nyitva tartanak azok a véradó állomások, ahol az önkénteseket szombat óta várják segítségnyújtásra.

A CNN hírtelevízió értesülései szerint a tömegmészárlást elkövető Crusius hétfőn megjelent a bíróság előtt, és megtörtént a vádemelés is. A bírósági dokumentumokra hivatkozó televízió szerint az ügyész halálbüntetést kért a 21 éves Crusiusra. Ezt egyébként John Bash szövetségi ügyész már vasárnap bejelentette El Pasóban tartott sajtókonferenciáján. Az ügyész akkor elmondta: az igazságügyi minisztérium belföldi terrorizmusként kezeli az ügyet, és “komolyan fontolóra vette” a gyűlölet-bűncselekmény és tűzfegyverviselés miatti vádemelést, amely már önmagában is halálbüntetést hozhat.

A rendőrség hétfőn ismételten arról számolt be: Crusiusnál rasszista, migránsellenes dokumentumokat találtak, amelyek minden valószínűséggel Crusiustól származnak. Az interneten közzétett dokumentumokban a fiatal férfi a spanyolajkú azzal vádolja, hogy elveszik az amerikaiaktól a munkát és megváltoztatják az amerikai kultúrát is.

Az ohiói Daytoonban elkövetett tömegmészárlás végrehatójának nem voltak rasszista indítékai – ez a daytoni rendőrfőnök, Richard Biehl és a város polgármestere, Nan Whaley közös sajtókonferenciáján hangzott el hétfőn, helyi idő szerint kora délután. Biehl elmondta: rengeteg adatot és bizonyítékot gyűjtöttek össze, de még távol vannak a nyomozás végétől, s eddig nincs bizonyíték arra, hogy a lövöldözőnek rasszista indítékai lettek volna. A rendőrfőnök elmondta továbbá: a 24 éves Connor Betts legalább 41 lövést adott le.

Hétfőn még hat sebesült áldozatot ápoltak daytoni kórházakban.

Közben Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője reagált Donald Trump beszédére. Schumer leszögezte: ha az elnök komolyan gondolná a fellépést az ilyen bűncselekmények ellen, akkor felkérné Mitch McConnellt, a republikánusok szenátusi frakcióvezetőjét, hogy terjesszen elő javaslatot a fegyvervásárlás és fegyvertartás szigorításáról.

António Guterres ENSZ-főtitkár a szóvivője révén ítélte el az El Pasóban történteket. Közleményében a szóvivő “terrorista támadásnak” minősítve a tömegmészárlást, leszögezte: az embereknek “össze kell fogniuk, hogy együttesen szálljanak szembe a gyűlöletből, rasszizmusból, idegengyűlöletből és a diszkriminációból eredő erőszakkal”.

Mint kifejtette: olyan hatások érik az embereket, amelynek következtében sokan a saját kezükbe akarják venni biztonságukat. A szakértőt egyebek között arról kérdezték, hogy egy felmérés szerint a németek csaknem fele nem érzi magát biztonságban.

Erről azt mondta: ez nem meglepő olyankor, amikor egy országba nagy mértékű lakosságbeáramlás történik, ráadásul egy más kultúrából. A muzulmán kultúrából érkezők számára nem minden bűncselekmény, ami Németországban annak számít – jegyezte meg.

A szakértőt kérdezték arról is, hogy harmincnégy ember halt meg az Egyesült Államokban tömegmészárlásokban és lövöldözésekben.

Elmondta: a speciális helyzetű Egyesült Államokban mindig is voltak “szörnyű gyilkosságok”. Ezt több tényező is befolyásolja, mint például a fegyverlobbi. Megjegyezte: az Egyesült Államokban az alkotmányban is benne van a fegyverviselés. Akár sorozatlövő fegyverük is lehet az embereknek – mondta Gyarmati István, aki szerint ezt időszerű lenne betiltani.

Zuschlag János és egy másik férfi letartóztatását tavaly februárban rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság – közölte akkor a Kecskeméti Törvényszék. A volt börtönviselt “politikust” nem egészen négy hónap múlva engedték szabadon.

A megyei főügyészség hétfői közleményében nem közölte a vádlott nevét. Úgy fogalmazott: “a politikai életben jártas” 42 éves vádlott megállapodott egy 25 éves kiskunhalasi férfival abban, hogy valós tevékenységet nem végző “kamupártok” nevében képviselőjelölteket indítanak a 2018-as országgyűlési választásokon. A vádlottak pártonként 27 egyéni választókerületi jelölt állításával legalább 176 millió forint költségvetési támogatást akartak jogellenesen megszerezni.

A jelöltek indításához szükséges ötszáz érvényes ajánlást jogellenes módon, különféle adatbázisokban szereplő emberek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Elhatározták azt is, hogy az ajánlóíveken meghamisítják az aláírásokat. Ehhez 2017 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy harmincéves kiskunhalasi és egy négy évvel idősebb kelebiai férfivel, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársaival. Arra kérték őket, hogy ügyfélkörük személyes adatait fizetség ellenében adják át. A két férfi a cég szegedi irodájában lévő számítógépekről csaknem tízezer ügyfél személyes adatait szerezte meg és adta át.

Mivel az adatbázis nem tartalmazta a választási jelöléshez szükséges összes személyes adatot, a vádlottak úgy döntöttek, hogy a hiányzókat telefonon, “call centeresek” alkalmazásával szerzik meg. A szervezők mobiltelefonokat adtak és pénzt ígértek négy nőnek, hogy álnéven, a pénzmosási törvényre hivatkozva hívják fel az ügyfeleket. Ilyen módon legalább 377 ügyféltől szerezték meg a személyi azonosítójukat és anyjuk leánykori nevét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2018. január végén még azelőtt lecsaptak a bűnszövetség tagjaira, hogy a személyes adatokat a választási kampányban fel tudták volna használni, így a költségvetésnek nem tudtak kárt okozni. A nyolc vádlott az adatlopással és a további adatok megszerzésével az érintett pénzügyi tanácsadó cégnek jelentős érdeksérelmet okozott, mivel az a hamis látszat alakult ki, hogy a cég jogszerűtlenül és hanyag módon kezeli ügyfelei adatait.

A szabadlábon védekező vádlottakat az ügyészség bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett tiltott adatszerzés bűntettével vádolja – áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő Il-76-os repülőit 94, Mi-8-as helikoptereit pedig 153 alkalommal vetették be. Az oltás a legnagyobb intenzitással vasárnap folyt, amikor a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében 303 ezer hektáron sikerült elfojtani a lángokat és 56 tűzfészket oltottak el.

Vlagyimir Putyin szerdán rendelte el, hogy a fegyveres erők is vegyenek részt a mintegy hárommillió hektáron pusztító erdőtüzek oltásában, amelyek miatt négy régióban – Burjátföldön, Jakutföldön, a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében – hirdettek ki rendkívüli állapotot.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat előrejelzése szerint a tűzvész sújtotta területen az elkövetkező napokban is a helyi normánál melegebb, tűzveszélyes marad az időjárás.

Erdogan felszólalásában jelezte, hogy erről Ankara már tájékoztatta Washingtont és Moszkvát is. Hozzátette: Törökország nem maradhat csendben, miközben az YPG belövéseivel megsérti a török-szíriai határt. “Egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges” – fogalmazott. A török államfő mindazonáltal nem közölt részleteket a tervezett hadműveletről.

Ankara korábban többször kilátásba helyezte egy újabb szíriai katonai beavatkozás lehetőségét az Eufrátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török-szíriai határa mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról.

A török vezetés szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, miután a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Az YPG ugyanakkor az Egyesült Államok támogatását élvezi, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el a milíciát, mert úgy vélte, hogy az YPG a leghatékonyabb partnere az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban.

Az északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásának ötletét január közepén Donald Trump tűzte újból napirendre.

James Jeffrey, az amerikai kormány Szíriáért felelős megbízottja legutóbb a múlt hét elején látogatott Ankarába az ügyben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az amerikai küldöttség új javaslatai nem kielégítőek. Rámutatott: a török és az amerikai fél még mindig nem jutott dűlőre abban, hogy a biztonsági övezet milyen széles legyen és kik ellenőrizzék.

Ankarának három fő feltétele van: az övezetnek 32 kilométer szélesnek kell lennie, a térség felügyeletét Törökországnak kell végeznie, az YPG-nek pedig maradéktalanul ki kell vonulnia a területről.

Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a jövő héten amerikai katonai delegáció látogat Ankarába, hogy további megbeszéléseket folytasson a török illetékesekkel. Rámutott egyúttal, hogy amennyiben a felek nem tudnak “közös nevezőre jutni”, Törökország kénytelen lesz egymaga kialakítani a biztonsági övezetet.

Törökország korábban két hadművelet indított az YPG jelenlétének visszaszorítására Szíriában: Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016 augusztusától megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városok alkotta háromszöget az Iszlám Államtól, valamint az YPG-től, majd 2018. januártól az Olajág nevű műveletben irányítása alá vonta a korábban kurdok ellenőrizte északnyugati Afrín várost és környékét.

Mint írták, a Nagyatádi Rendőrkapitányság és a Terrorelhárítási Központ munkatársai egy gépkocsivezetőt és két utasát igazoltatták a Komárom-Esztergom megyei Héregen. A jármű átvizsgálásakor lőfegyvert és hangtompítót találtak, amelyek tartására az autóban utazó somogyiaknak, a 23 éves bolhási nőnek, a 26 éves nagykorpádi és a 32 éves mikei férfiaknak nem volt engedélyük, ezért őket előállították.

Az elfogottak a fegyvert feltehetően egy 72 éves héregi lakostól vásárolták, az ő ingatlanában újabb lőfegyver és lőszerek kerültek elő.

A rendőrség kitért arra: az ügy érintettjeinek lakhelyén tartott kutatáskor további fegyvereket és lőszereket találtak. Négy embert lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, közülük a mikei és a héregi férfi őrizetbe került, a rendőrség indítványozta letartóztatásukat.

A kábítószert egy konténerben találták meg, amely az uruguayi Montevideóból érkezett teherszállító hajón. A belgiumi Antwerpenbe címzett konténert egy kockázatelemzési eljárással választották ki ellenőrzésre, és a szállítólevélen megadott szójabab helyett 211 fekete sporttáskát találtak benne. A táskákból több mint 4200 csomag kokain került elő.

A kábítószer feltehetőleg nagy tisztaságú, ezért akár a tömegének háromszorosára is lehetett volna hígítani, piaci értéke így csaknem egymilliárd euró (330 milliárd forint) – áll a hamburgi vámhivatal közleményében, amely szerint a július közepén lefoglalt és időközben szigorú titoktartás és nagyszabású biztonsági intézkedések mellett megsemmisített szállítmány a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem németországi történetének legnagyobb kokainfogása.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság értesülése szerint a hamburgi vámosok július végén is lefoglaltak egy jelentős nagyságú, 1,5 tonnás kokainszállítmányt, amelyet egy brazíliai kikötőből indítottak útnak, dohányáru közé elrejtve, ugyancsak Antwerpenbe.

A vámnyomozók becslése szerint a Németországba vagy Németországon keresztül más piacokra irányuló kokainszállítmányok töredékét sikerül csak elfogni. A lefoglalt mennyiség így is egyre nagyobb, az ország egészét tekintve az idén már a hét tonnát is meghaladta, ami történelmi csúcs.

Az NDR összeállítása szerint világszerte egyre több a jelentős nagyságú kokainfogás, és a növekedés nemcsak a hatósági munkamódszerek javulásának tulajdonítható, hanem annak is, hogy a drogkartellek egyre inkább igyekeznek egyszerre nagy mennyiséget célba juttatni. Ez arra utal, hogy a kartellek gond nélkül elviselnek komoly veszteségeket, ha egy-egy szállítmányukat elfogják.

A jelenség egyik oka, hogy Dél-Amerikában folyamatosan növekedik a kokaintermelés, a kábítószerhez szükséges növényt egyre nagyobb területen termesztik, és mind hatékonyabb eljárásokkal vonják ki belőle a kábítószer alapanyagát. Európai rendőri szervek attól tartanak, hogy a termelés bővülése az erőszak elharapódzásával, a szervezett bűnözői csoportok közötti hatalmi küzdelmek elmérgesedésével jár a kontinens országaiban.

A tisztségviselő a BBC News Ukrajinának adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt részletet – leszögezte, hogy Oroszországot agresszor államnak tartja, állampolgárait azonban két csoportra, Ukrajnával szemben ellenséges és baráti viszonyt ápoló emberekre osztja. Kifejtette, hogy Oroszországban nagyon sok, Ukrajnából húsz-harminc évvel ezelőtt kivándorolt ember él, akik azóta orosz állampolgárságúak lettek. Sok a vegyes házasság is, az abból született orosz állampolgárságú gyermekek pedig évente járnak át idős szüleiket látogatni Ukrajnába.

“Hogy ne engedjem meg egy orosz útlevéllel rendelkező ukránnak, hogy meglátogassa idős édesanyját?” – tette fel a kérdést Dejneko. Szavai szerint napi szinten gyakoriak az ehhez hasonló esetek, ezért azt javasolja, hogy a határőrök “vegyék figyelembe az ilyen részleteket”, különösen Oroszország tekintetében.

Az ukrán határőrszolgálat adatai alapján az idei év első hét hónapjában csaknem ötezer orosz állampolgárnak tagadták meg a belépést Ukrajnába. Tavaly csaknem 6 ezer, 2017-ben 5311, 2016-ban szintén csaknem 6 ezer, 2015-ben mintegy 11 ezer, 2014-ben pedig 16 és fél ezer orosz állampolgárt nem engedtek belépni az oroszágba.

A belépés megtagadásának fő okai: az utazás megerősítetlen célja, a tartózkodási idő túllépése, beutazási korlátozás, illetve érvénytelen okmány voltak.

Böröndi Gábor ismertetése szerint az ünnepség zászlófelvonással kezdődik, a katonák esküt tesznek, majd kardot rántanak “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással, ezt követően indul a díszmenet.

Mindezek után mintegy ötvenperces légiparádét tartanak a Magyar Honvédség repülői és helikopterei.

A parancsnokhelyettes elmondta, hogy a katonák szinte minden helyőrségben részt vesznek az augusztus 20-i ünnepen, többek között Kaposváron, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten.

Az FSZB szerint a két orosz állampolgárságú gyanúsítottat a tervezett merénylet közelebbről meg nem nevezett helyszínén fogták el. Robbanóanyagokat és házi készítésű pokolgépek komponenseit kobozták el tőlük.

A két terroristát a hatóságok a terrorizmus propagálásában és a helyi lakosok beszervezésében való bűnrészességgel is megvádolták.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes kedden közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A közlemény szerint a rendőrségre délelőtt érkezett bejelentés arról, hogy egy férfi a postán található adománygyűjtő dobozt megrongálta és pénzt vett ki belőle. A dolgozók ezt észrevették és felelősségre akarták vonni a férfit, aki ekkor az egyik dolgozót ellökte és társával, valamint a pénzzel együtt elmenekült a helyszínről.

A BRFK nyomozói négy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit és előállították őket – írták.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés. Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést “Senki sem vette le a napirendről. Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata.

Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A lap névtelenséget kérő amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról tudósított, hogy a jelenleg mintegy 14 ezer fős amerikai kontingensből csak nyolc-kilencezer amerikai katona maradna Afganisztánban. A megállapodásban a tálibok állítólag beleegyeznének a tűzszünetbe és lemondanának az al-Kaida nevű terrorszervezet támogatásáról.

A The Washington Post értesülései szerint a megállapodásban foglaltak értelmében a táliboknak záros határidőn belül meg kell kezdeniük a közvetlen tárgyalásokat az afgán kormánnyal egy szélesebb körű békemegállapodás érdekében. További csapatcsökkentésről pedig a tálibokkal és az afgán kormánnyal közös tárgyalásokon történhet egyeztetés. A tervezet az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások közben készült el. Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó afgán származású különmegbízottja hónapok óta folytat tárgyalásokat hol Kabulban az afgán kormány képviselőivel, hol a katari Dohában a tálibok megbízottjaival.

A washingtoni lap informátorai szerint egy megállapodás-tervezet még a szeptemberi afganisztáni választások előtt véglegesíthető. “nyolcvan-kilencven százalékban biztosak lehetünk ebben, de az utolsó tíz-húsz százalék leküzdéséig még hosszú az út” – idézett az újság egy szintén névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselőt.

A tálibok egyik szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid nem kívánta kommentálni az amerikai lap értesüléseit. Egy rövid telefoninterjúban csütörtökön azt mondta: nem tudja, mikor folytatódnak a tárgyalások. “Reménykedünk, a dolgok ígéretesnek tűnnek, lehet, hogy lesz áttörés. Reméljük, nem lesznek akadályok, de ez az amerikaiak komolyságától is függ” – fogalmazott a tálib szóvivő.

Khalilzad, aki jelenleg Kabulban tartózkodik, egy még szerdai Twitter-bejegyzésében azt jelezte, hogy napokon belül folytatódnak az egyeztetések a tálibokkal a katari fővárosban, Dohában.

Dominic Raab a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának Today (Ma) című politikai magazinprogramjában kijelentette, nem lesz “quid pro quo” megoldása a helyzetnek, azaz kormánya nem hajlandó egyenrangúként kezelni a két különböző esetet.

Az iráni vezetés a múlt héten tett utalást a két ország közötti lehetséges cserére, amelynek értelmében Irán elengedte volna a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero nevű hajót, amennyiben Nagy-Britannia beleegyezett volna, hogy elengedi a július elején a brit királyi tengerészgyalogság által Gibraltárnál lefoglalt Grace 1 iráni tankert.

A brit kormány azonban továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint a Grace 1 július 4-i brit lefoglalása törvényes volt, mert a tartályhajó az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben foganatosított büntetőintézkedéseket megkerülve akart kőolajat szállítani a harcok dúlta országba, az iráni Forradalmi Gárda viszont a nemzetközi jogot megsértve foglalta le a Stena Impero tartályhajót július 19-én.

A Stena Impero lefoglalása után Nagy-Britannia kalózkodással vádolta meg Iránt, vasárnap pedig a Perzsa(Arab)-öbölbe érkezett a brit királyi haditengerészet Duncan nevű rombolója, hogy segítse a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók biztonságos átkelését a Hormuzi-szoroson. A 8500 tonna vízkiszorítású romboló egy másik hadihajóval, a Montrose nevű fregattal együtt lesz szolgálatban egy ideig, utóbbinak azonban pár hét múlva véget ér a küldetése.

Brit álláspont szerint a Hormuzi-szorosban való biztonságos áthaladás “nemcsak az Egyesült Királyság, hanem nemzetközi partnerei és szövetségesei” számára is rendkívül fontos és, biztosítani kell, hogy a kereskedelmi hajók a nemzetközi jog értelmében szabadon hajózhassanak és biztonságosan kereskedhessenek bárhol a világon. Nagy-Britannia alapvető jelentőségű útvonalként tekint a Hormuzi-szorosra, amelyen évente ötszázmilliárd értékű áru halad át, köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

A brit kormány a múlt héten európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezte válaszul a Stena Impero brit tartályhajó lefoglalására, Irán azonban hamar jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az erről szóló kezdeményezést.