Biztonságpiac

Az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán kiadott elnöki utasítás a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más állami intézményre vonatkozik.

Az Egyesült Államok augusztus 18-án tesztelt először egy szárazföldi telepítésű, több mint ötszáz kilométeres hatótávolságú “szárnyas rakétát”, azt követően, hogy augusztus 2-án felmondta az 1987-ben aláírt, a közepes és a rövidebb hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt.

Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította: megalapozottak azok a korábban megfogalmazott orosz vádak, amelyek szerint Washington megsértette az INF-szerződést.

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk “szárnyas rakéták” kilövésére.

“A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el” – mondta az orosz vezető.

Közölte: felmerül a kérdés, hogy Lengyelországba és Romániába ezek után rakétavédelmi vagy csapásmérő eszközöket telepítenek az amerikaiak. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el, és azt állította, hogy Moszkvának már régóta tudomása van arról, hogy Washington, miközben “propagandakampányában” Oroszországot vádolta szerződésszegéssel, tiltott fegyvertípussal rendelkezik.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország alapvető érekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat, egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.

Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni és továbbra is nyitott a tárgyalásokra – közölte.

Érvelése szerint az Egyesült Államok azzal, hogy 2003-ban egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszereket betiltó ABM-egyezményt, arra “provokálta” Oroszországot, hogy dolgozzon ki új típusú fegyvereket, amit a jövőben is meg fog tenni.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadta, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A Hajdú-Bihar megyei főkapitányság közleménye szerint a debreceni körzeti megbízottak állampolgári bejelentésre jelentek meg szerda dél körül a Déli soron, mert a bejelentő szerint ott egy férfi gyanúsan viselkedett.

A rendőrök intézkedtek a férfi ellen, aki késsel támadólag lépett fel ellenük. A rendőrök – többszöri felszólítás után – gázsprayt használtak, majd figyelmeztető lövést adtak le. Végül, miután a 18 éves férfi késsel rájuk támadt, célzott lövést adtak le. A férfi megsérült, a mentők kórházba vitték.

Az ügyet hivatalos személy elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja – olvasható a közleményben.

A török közlemény szerint Erdogan arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy a szíriai kormányerők előrenyomulása Idlíb és Hama tartományban nagyszabású humanitárius válsághoz vezethet. Egyúttal rámutatott: a damaszkuszi csapatok offenzívája az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen sérti a tűzszünetet és kárt okoz a polgárháború rendezését célzó erőfeszítéseknek.

A török és az orosz elnök azután folytatott telefonbeszélgetést, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök Moszkva által támogatott erői a napokban a korábbi demarkációs vonal mentén kialakított török megfigyelőpontok közvetlen közelébe kerültek, és tízezrek indultak útnak Északnyugat-Szíriából a török határ felé a harcok elől. Ennek kapcsán Erdogan azt közölte Putyinnal, hogy a szíriai csapatok támadása immár súlyos nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára.

A Kreml-közlemény szerint ugyanakkor a két vezető pénteken arról is megállapodott, hogy fokozzák országaik közös erőfeszítéseit Szíriában a “terroristák” jelentette fenyegetés felszámolására. Oroszország, valamint a mérsékelt szíriai ellenzéket támogató Törökország tavaly szeptemberben egy demilitarizált ütközőövezet létrehozásáról állapodott meg Szíria északnyugati részén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén, ahol Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki.

Az Aszadhoz hű Szíriai Arab Hadsereg (SAA) és a szövetséges orosz csapatok április végén azonban offenzívát indítottak Idlíb és Hama tartományban, utóbbit a kormányerők azóta csaknem vissza is foglalták. Idlíb ezzel szemben még szinte teljes egészében az ellenzékiek és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet uralma alatt áll.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű emigráns csoport helyszíni aktivistái révén pénteken arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők elfoglalták az észak-hamai Morek városát, ahol a 9-es számú török megfigyelőpont található.

A Bejrútban tartózkodó török külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a török megfigyelőállások “nem estek csapdába”. “Katonáinkat senki sem ejtheti csapdába” – hangoztatta.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerda esti sajtótájékoztatóján már leszögezte: mindegyik megfigyelőpont marad a helyén, és ott teljesít szolgálatot, ahová a Moszkvával kötött egyezmény keretében létrehozták.

Az SAA legutóbb augusztus 5-én, mindössze négy nap után jelentette be a megkötött tűzszünet felmondását, mondván Törökország nem teljesítette kötelezettségeit, “a terroristák bandái” nem vonultak vissza 20 kilométerre a feszültségmentesítési övezet határaitól, és nem vonták ki onnan nehéz, valamint közepes fegyverzetüket sem.

Jogvédő csoportok és ellenzéki aktivisták szerdán azt adták hírül, hogy legalább 60 ezer ember hagyta el otthonát a napokban az északnyugat-szíriai harcok miatt. A területről véget nem érő kocsisorok tartanak a török határ felé – állították.

A szíriai kormány tudatta, hogy humanitárius folyosót nyitott Hama tartományban azoknak a civileknek, akik távozni akarnak az ellenzékiek uralta területekről a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló területekre. Ali Hajdar, az állami megbékélési bizottság vezetője azt mondta, hogy a folyosón az emberek elhagyhatják Idlíb déli és Hama északi részét, és aki él a lehetőséggel, élelmet, menedéket és egészségügyi ellátást kap.

Az ENSZ becslése szerint Szíria északnyugati részén jelenleg mintegy hárommillió ember él. Legutóbbi adataik alapján az elmúlt négy hónapban legalább ötszáz civil halt meg tüzérségi és légitámadásokban a térségben, s 576 ezren kényszerültek elmenekülni, közülük 72 ezren augusztusban.

Összesen 110 egészségügyi dolgozó – orvosok, szakértők, gépkocsivezetők, pilóták és más foglalkozásbeliek – esett át a szűrésen, amely sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem. A tájékoztatás szerint egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe.

Az egészségügyi dolgozók közül húszat a fővárosi Avetik Burnazjan Szövetségi Orvosi Biofozikia Központban, a többieket pedig ugyanennek az intézménynek a szakemberei egy Arhangelszkbe telepített mobil laboratóriumban vizsgálták ki.

Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, a Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön ezzel kapcsolatban az érintett orvosok nevesítését sürgette és hangot adott gyanújának, miszerint az ügyben szándékos hangulatkeltés folyik. Azt mondta, hogy Putyin konkrét és megbízható tájékoztatást kap ezekről a kérdésekről, amely pedig nem ad alapot arra, hogy elhiggye ezt az információt.

A The Moscow Times online kiadásában pénteken azt írta, hogy az esetet Igor Szjomin szívérsebész tárgyalta a VKontaktye közösségi portálon augusztus 14-én közzétett bejegyzésében. A lap szerint Szjomin ezt nem kívánta kommentálni. Az orvos két kórházi forrás szerint ügyelt augusztus 8-án, de a baleset sérültjeinek kezeléséhez nem volt köze.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

A Roszatom szerint szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

Vlagyimr Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel Helsinkiben közösen megtartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetétének (CTBTO) a héten nyilvánosságra került közléseiből kiderült, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állmás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

Peszkov ezzel kapcsolatban pénteken azt mondta, hogy egy csernobili típusú balesetet a gyors és több forrásból származó információáramlás miatt lehetetlen lenne elhallgatni. Szergej Ivanov, Putyin környezetvédelmi tanácsadója “egyszerűen ostobaságnak” nevezte az augusztus 8-án történtek és az 1986-ban történt nukleáris katasztrófa közötti párhuzamokat.

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő a norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt két órás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel.

Igor Orlov a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és “dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Az Interfax jelentése szerint a szerdán kitört verekedésben mintegy húszan vettek részt, “köztük cigányok és büntetett előéletű helyi lakosok”. Az összetűzés részvevőinek többsége a rendfenntartó szervek szerint ittas volt.

Két férfit késszúrásokkal kórházba szállítottak, egyikük állapota súlyos. Az őrizetbe vett cigány gyanúsított ellen büntetőeljárást indítottak két rendbeli, szándékosan okozott súlyos testi címén. Az Interfax úgy tudja, a konfliktus “azután keletkezett, hogy egy cigány zaklatni kezdett egy lányt, akinek védelmére kelt egy falubelije”. Miután a védelmezőt bántalmazták, a falusiak a támadó házához mentek, ahol kitört a tömegverekedés.

A TASZSZ-nak a helyiek úgy mondták el a történteket, hogy a faluban, ahol korábban nem voltak etnikai konfliktusok, lányok egy csoportjába kötött bele több, kihívóan viselkedő ember. Helyi férfiak egy csoportja a helyzet kiéleződését követően “meg akart leckéztetni egy cigány családot”, de a rendőrök ezt megakadályozták.

A TASZSZ közölte, hogy a faluban a hatóságok képviselői tömeggyűlésen vitatták meg a történteket a helyi lakosokkal, akiket igyekeztek megnyugtatni, hogy a felelősöket meg fogják büntetni. A hírügynökséget egy belügyi forrás úgy tájékoztatta, hogy ittas dulakodás történt, és a konfliktusnak nem volt etnikai jellege.

Ez a második hasonló eset az idei nyáron Oroszországban. Július 13-án mintegy háromezer kilométerrel nyugatabbra, a Penza megyei Csemodanovkában történt 174 ember részvételével tömegverekedés az Interfax beszámolója szerint “a helyi lakosok és az ott élő cigányok között”. Az egy halottal és több sérülttel járó összetűzés azt követően történt, hogy az etnikai kisebbség egyik tagja állítólag kísérletet tett egy helyi lány megerőszakolására.

A felháborodott falusiak falugyűlést rendeztek, majd mintegy másfél ezren lezárták a közeli szövetségi autósztrádát, aminek nyomán a járásban különleges intézkedéseket vezettek be a tömegzavargások megakadályozására. A konfliktust követően az összes cigány család – mintegy 650 ember – elköltözött Csemodanovkából és a szomszédos Lopatkiból, mintegy kilencven házat hátrahagyva, amelyek egy részét engedély nélkül építették fel.

A történteket, amelyek miatt 28 ember ellen indult büntetőeljárás, a helyi hatóságok etnikai konfliktusként kezelték.

2016 májusában Penzától mintegy hatszáz kilométerre nyugatabbra, a Tula megyei Plehanov községben, Oroszország egyik legnagyobb cigány településén a hatóságok 112 engedély nélkül felépített ház bontásába kezdtek. Azért döntöttek így, mert a helyi lakosság csoportjai és a rohamrendőrség között március 17-én konfrontáció alakult ki, miután egyesek önhatalmúlag megcsapoltak egy gázvezetéket, ami miatt mintegy 400 háztartása ellátás nélkül maradt. Plehanovban, ahol rendszeressé vált az áramlopás is, egy műszaki hiba elhárítására kiérkezett szakembereket a helyiek kőzáporral fogadtak.

Borisz Szobolev újságírónak az állami Rosszija1 csatornán először 2016 márciusában a plehanovi eseményekkel kapcsolatban bemutatott, A cigányok terhe című dokumentumfilmje szerint Oroszországban a kisebbség létszámát 220 ezer és kétmillió közöttire szokták becsülni. A legtöbbjüket az ötvenes években telepítették le.

Szobolev az etnikum nehéz anyagi körülményeivel kapcsolatban egyebek között rámutatott, hogy amíg a Szovjetunióban mintegy ötszáz cigány művészegyüttes turnézott rendszeresen, addig mára ezekre már egyáltalán nincsen közönségkereslet. A kisebbség munkát vállalni nem tudó vagy nem akaró tagjai közül a film szerzője szerint sokan kapcsolódnak be a szervezett bűnözés, egyebek között a heroinkereskedelem világába.

Péntek délben három holttestet találtak a Zöldlomb utcában, egy társasház második emeleti lakásában. A gyanú szerint a 35 éves apa megölte 31 éves élettársát és négyéves közös gyereküket; a férfi ezután öngyilkos lett. A rendőrséget pénteken a lakás tulajdonosa hívta, mert nem tudta elérni bérlőit.

A BRFK szombaton azt közölte, csütörtökön az egyik szomszéd telefonon jelezte, hogy egy nappal korábban, a hajnali órákban furcsa hangokat hallott a szomszédos lakásból. A bejelentő azt is elmondta, hogy egész nap nem látta a mellette lévő lakásban bérlőként élő családot. A nyomozás adatai szerint a bejelentést megelőzően 24 órával a család tagjai már nem éltek.

A Tevékenység-irányítási Központ ügyeletese, megvizsgálva az előzményeket, úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre. Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja az intézkedés elmulasztását, ezért vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította az ügyeletes mulasztását, ezért fegyelmi eljárás indult ellene – áll a közleményben.

A közlemény szerint az ügyészség nyereségvágyból, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken a férfival és egy 82 éves ismerősével szemben, aki az elhunyt nagyapa vagyontárgyinak megszerzésében segített.

A vádirat szerint az unoka 2015. április 8. és 2015. május 20. közötti ismeretlen időpontban – egy szóváltást követően – megölte a nagyszülőjét annak budapesti lakásában. A holttestet a lakás garázsában rejtegette, majd annak eladása után, 2016 augusztusában átszállította egy kőbányai bérelt garázsba, ahol a testet 2017 júniusában a rendőrség egy kukában találta meg.

A férfi a 82 éves másodrendű vádlottat rábírta, hogy adja ki magát elhunyt nagyapjának, így sikerült eladnia az elhunyt lakását, és megszerezni nyugdíját.

A bűnügyi felügyelet alatt álló első rendű vádlottra – arra az esetre, ha a bírósági előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyalás jogáról – húsz év fegyház fokozatú szabadságvesztést, míg a csalásokban részt vevő bűntársára 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést indítványozott vádiratában az ügyészség – áll a közleményben.

A beszámoló szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök fegyveres erői nehézgéppuskákkal adtak le lövéseket. Az incidens következtében nem keletkezett kár, áldozatok nincsenek. A 8-as számú megfigyelőpont Idlíb délkeleti részében, Sirmannál található, valamivel északra Hán Sejkún térségétől, amelyet az előrenyomuló kormányerők szerdán már teljes ellenőrzés alá vontak.

Az orosz támogatást élvező szíriai hadsereg április végén indított offenzívát Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban az ott tartózkodó ellenzékiek ellen.  Egy tavaly szeptemberi török-orosz megállapodás értelmében Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki Idlíbben a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén.

A térség más tartományaiban is voltak tüntetések, de Vanban egész nap nem csitultak az indulatok. Az ottani felvonuláson a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) legkevesebb 12 képviselője részt vett. Vanban rendőrök százai állták el a demonstrálók útját. Az Evrensel a tiltakozók számáról még hozzávetőleges adatot sem közölt. Az összetűzésekben sokan megsebesültek, köztük egy HDP-képviselő, többeket kórházba kellett szállítani. Vanban eddig mintegy harminc embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Diyarbakirban a rendőrök nem engedték ki a HDP tartományi székházából a kurdbarát politikusokat. A verekedésben az Evrensel szerint a rendőrség bántalmazta a HDP egyik parlamenti képviselőnőjét, Semra Güzelt, akit később kórházba vittek. A párt Twitter-fiókján gyilkossági kísérletnek minősítette a történteket. Diyarbakirban négy embert állítottak elő a rendőrök.

Miután a hatóságok már hétfőn páncélautókkal zárták körül a diyarbakiri polgármesteri hivatalt, tervei ellenére Sezai Temelli, a HDP társelnöke nem tudta megtartani beszédét az épület előtt. Végül a szemközti utcában szólt a szimpatizánsokhoz. Felszólította őket, hogy hallassák hangjukat és álljanak ki a jövőjükért. Mint fogalmazott: “a jogért és az igazságért folytatott küzdelem a miénk, elsöpörjük a fasizmust, és szabaddá tesszük Törökországot”.

Mardinban a tartomány kormányzói hivatala betiltotta a tiltakozók által tervezett sajtótájékoztatót. Amikor ennek ellenére egy csoport, köztük számos HDP-képviselő mégis elindult a polgármesteri hivatal épületéhez, a rendőrség könnygázzal lépett fel ellenük. Mardinban a HDP adanai képviselőnője, Tülay Hatimogullari sebesült meg, ezért kórházba szállították. A beszámoló szerint a rendőri intézkedés során öt újságírót őrizetbe vettek. Később HDP-sek egy kisebb csoportja elállta a Mardint Kiziltepével összekötő főutat.

Isztambulban ügyvédek akartak nyilvánosan felszólalni az igazságügyi palota előtt. A hatóságok ott is közbeavatkoztak, az inzultusban Ahmet Sik HDP-képviselő megsebesült.

Van, Diyarbakir és Mardin március 31-én megválasztott polgármestereit a török belügyminisztérium terrorizmus címén hétfőn eltávolította hivatalából. A minisztérium rámutatott: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármesterek ellen fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, fegyveres terrorszervezeti tagság vagy éppen terrorpropaganda gyanújával nyomozás folyik.

A belügyminisztérium mindhárom városban a tartományi kormányzót hatalmazta fel a polgármesterek helyettesítésével.

Süleyman Soylu török belügyminiszter keddi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy “a jognak és a demokráciának az a legalapvetőbb feladata, hogy ne engedje a terrorizmust visszaélni a tiszta szavazatokkal”. Felelőtlenül viselkednek és hibát követnek el azok, akik “legitim folyosót” igyekeznek nyitni a terrorizmus és a demokrácia között, továbbá a terrorizmust mentesítő kategóriává akarják tenni a “választottságot” – hangoztatta.

Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége továbbra sem tud egyetértésre jutni abban, hogy az országnak célja kell-e legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozás, és emiatt nem tud megalakulni az új kormány sem – derült ki kedden, miután ismét elhalasztották a kollektív államelnökség három tagjának tárgyalásait.

Mint mondták, nincs értelme elkezdeni a vitát, amikor még a legalapvetőbb kérdésben sincs egyetértés.

“Amíg én tag vagyok, (az elnökségben) nem lesz szavazás az ANP-ről” – mondta a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Milorad Dodik, a NATO által javasolt éves nemzeti tervre utalva, amely a tagság feltételeként elvárt reformokat tartalmazza.

Az elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic azzal válaszolt, hogy minden probléma okozója Dodik, aki “egyoldalúan törekszik Bosznia NATO-csatlakozásának megakadályozására”. “Ehhez senkinek nincs joga” – tette hozzá Dzaferovic, törvénytelennek és a jogállamiságot sértőnek nevezve Dodik lépéseit.

Bosznia-Hercegovinában tavaly októberben tartottak általános választásokat, ám az ország kormánya azóta sem állt fel.

A helyzetet bonyolítja, hogy az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény alapján született alkotmány szerint a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek, egyenlő arányban kell képviseltetniük magukat a kormányban, illetve egyet kell érteniük a kormánytagok kinevezését illetően is. A döntésképtelenség miatt több mint tíz hónapja stagnál a nyugat-balkáni ország gazdasága és európai integrációja.

A tavalyi választásokat főként a nacionalista pártok nyerték meg, így már akkor arra lehetett számítani, hogy sokáig tart majd a politikai egyezkedés, egyik fél sem szeretne ugyanis engedni a saját népcsoportját érintő kérdésekben.

A háromtagú államelnökség bosnyák tagja, a korábbi bosnyák elnök jobb keze, Sefik Dzaferovic lett, a szerb elnöki székbe a korábban az ország szerbek lakta részét, a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Dodik került, egyedül a horvát elnök, Zeljko Komsic mondható némileg mérsékelt beállítottságúnak, ám neki sem sikerült kompromisszumra jutnia két társelnökével.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Dodiknak eleve nem tetszik az ország mostani felépítése, többször is kijelentette, azt szeretné, ha a boszniai Szerb Köztársaság független állammá válna. A boszniai szerbek emellett feltétel nélkül lojálisak Belgrádhoz, így semmi olyan intézkedésre nem hajlandóak, amely szembe menne a hivatalos szerb politikával.

Mivel Belgrád NATO-ellenes, így a boszniai szerbek is tiltakoznak országuk NATO-ba lépése ellen. Így hiába akarná a bosnyák-horvát lakosságú Bosznia-hercegovinai Föderáció, illetve a bosnyák és a horvát elnök az ország stratégiai céljaként kitűzni a nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást, a szerbek ezt folyamatosan megvétózzák.
Egyetértés hiányában pedig az új kormány sem tud megalakulni, ugyanis annak a NATO-tagságról is állást kellene foglalnia.

Kormány hiányában pedig a reformokat sincs, aki végrehajtsa, így a térség országai közül továbbra is Bosznia-Hercegovina marad a sereghajtó az európai integrációt illetően, és még csak megközelítőleg sem lehet megjósolni, mikorra csatlakozhat az Európai Unióhoz.

“A katonapolitikai helyzetet a NATO kelet-európai katonai jelenlétének erősödése, az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének lengyelországi és romániai telepítése, valamint a szövetség Finnországgal és Svédországgal folytatott katonai együttműködésének kiszélesítése jellemzi” – mondta Sojgu. “A keletkező fenyegetések semlegesítésére intézkedések komplexumát fogjuk megvalósítani” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a nyugati katonai körzetben az év végéig összesen több mint húsz gyakorlatot fognak megtartani. Szavai szerint az ottani csapatok több mint 1300 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kaptak, és folytatódik a csapatok szerződéses katonákkal való feltöltése.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök egyébként áprilisban bejelentette, hogy a NATO megnövekedett aktivitása miatt Oroszország megerősítette a nyugati és déli hadseregcsoportot. Valótlannak nevezte ugyanakkor azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Moszkva hadműveletekre készül.

Sojgu a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a katonapolitikai helyzet a keleti stratégiai irányban is bonyolultabbá vált, mert “az Egyesült Államok és szövetségeseinek lépései befolyásuk kiszélesítését célozzák az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint Oroszország és Kína pozícióinak meggyengítését Délkelet-Ázsiában”.

Mint mondta, a kihívásokra válaszul a védelmi tárca 62 szervezeti változást fog végrehajtani, amelyek egyike egy légi hadosztály és egy légvédelmi rakétadandár vegyes parancsnokságának létrehozása lesz.

Elmondta, hogy a márciusban vízre bocsátott Petropavlovszk-Kamcsatszkij nagy tengeralattjáró novemberben lép majd a Csendes-óceáni Flotta kötelékébe. A körzet 1743 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kap az év végéig, aminek következtében legkorszerűbb eszközök aránya ezeknél a csapatoknál, amelyek létszáma az első félév során 4500 fővel bővült, eléri majd az 53 százalékot.

Sojgu közölte, hogy ebben az évben összesen több mint 120 orosz-kínai kétoldalú hadvezetési és fegyvernemközi hadgyakorlatot fognak tartani. Emlékeztetett rá, hogy áprilisban és májusban tíz orosz hadihajó és több mint háromezer katona vett részt egy közös hadgyakorlaton a Dél-kínai-tengeren.

A közleményben az áll, a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza a bejutásban hazánkba, illetve az Európai Unió területére. A Szerbiába induló 36. és az Észak-Macedóniába induló 41. magyar kontingens rendőrei elsősorban járőrszolgálatot látnak el, közreműködnek az embercsempészek, illetve az illegális bevándorlók előállításában – tették hozzá.

A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében lévő utakon is. A két kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerákkal van felszerelve; feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Önkéntes alapon történik a nukleáris kísérleteket megfigyelő nemzetközi rendszer nemzeti állomásai által mért adatok átadása – mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) arra a közlésére reagálva, amelyben az adatok eltitkolását bírálta. A CNN amerikai hírcsatorna kedden a The Wall Street Journal című amerikai napilap pedig hétfőn, a CTBTO-ra hivatkozva adott hírt arról, hogy négy állomás esetében megszakították az orosz adatszolgáltatás.

A szervezet az amerikai sajtójelentések szerint két nappal a Szeverodviszk közeli katonai kísérleti terepen augusztus 8-án történt, hét emberéletet követelő robbanást követően közölte, hogy a dubnai és a kirovi mérőállomás kommunikációs és hálózati problémákra hivatkozva leállította az adatszolgáltatást. A CNN a CTBTO egyik magas beosztású tisztségviselőjétől úgy értesült, hogy augusztus 13-ától a csukcsföldi Bilibino és az Altaji területen található Zaleszovo mérőállomása is leállította az adatszolgáltatást.

Lassina Zerbo, a CTBTO ügyvezető titkára kedden a Twitteren azt közölte, hogy a bilibinói és a peleduji mérőállomás felújította a radioaktív részecskék légköri megfigyelését. Peledujról a korábbi közlésekben nem esett említés.

Rjabkov kedden azt hangsúlyozta, hogy minden ország kizárólag önkéntes alapon szolgáltat adatokat a nemzetközi megfigyelő rendszer számára. Hozzátette, hogy ezt a megfigyelő tevékenységet a CTBTO előkészítő bizottsága ideiglenes műszaki tikársága koordinálja, amelynek hatásköre kizárólag az átfogó atomcsendszerződés tematikájára és a nukleáris hatalmak által bevezetett atommoratóriumokra terjed ki, a fegyverek fejlesztésre nem. A miniszterhelyettes szerint az incidensnek semmi köze sincs az ideiglenes műszaki titkárság tevékenységéhez. Rjabkov azt mondta, hogy a történtekről az illetékes szervezetek “kimerítő felvilágosítást” kaptak, és az eseményt orosz részről egyebek között a legmagasabb szinten is kommentálták.

Ezzel arra utalt hogy Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Putyin, aki először szólalt meg az ügyben, azt mondta: nem fenyeget a háttérsugárzás felerősödése, a helyzetet ellenőrzés alatt tartják és a váratlan fordulatok elkerülésére megelőző intézkedéseket hoztak.

“Ahelyett, hogy egy olyan epizódra fókuszálnának, amely nem hordoz magában semmilyen ökológiai kockázatot, bármilyen kockázatot a környezet, a lakosság és a személyi állomány számára, azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek ezt a témát felfújják, foglalkozhatnának azzal, hogy miért nem lépett még mindig hatályba az átfogó atomcsendegyezmény” – monda az Rjabkov. A magas rangú orosz diplomata szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta az egyezményt, amely más országokat is visszatart ettől.

A CTBTO nemzetközi megfigyelőrendszerének orosz szegmenséhez a dubnai nemzeti adatközpont alá rendelt 32 objektum tartozik: hat fő és 13 kisegítő szeizmikus állomás, négy infrahang-állomás, nyolc radionuklid állomás és egy radionuklid laboratórium, ezeket a globális kommunikációs rendszer független alrendszere köti össze. A CTBTO nemzeti szerve Oroszországban a védelmi minisztérium, amely az Interfax szerint nem szólalt meg azzal kapcsolatban, hogy milyen gondok akadályozzák az adatközlést.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben a robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült. A Roszatom arról adott ki tájékoztatást, hogy szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése. Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap szerint a sérülteket kezelő arhangelszki orvosokat nem tájékoztatták arról hogy nukleáris baleset történt, és egyikük izomszövetében radioaktív izotópot találtak Moszkvában. Az orosz egészségügyi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az incidenst követően 91 egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és egyikük esetében sem állapították meg a sugárterhelés megengedett szintjének túllépését.

Lavrov azt mondta: keményen meg fogják torolni, ha a terroristák támadást intéznek a polgári lakosság, a szíriai hadsereg vagy a hmejmími orosz légi támaszpont ellen az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben. A várható orosz válaszcsapásokról Törökországot előre figyelmeztették. Az idlíbi tűzszüneti megállapodás nem terjed kia terroristákra – közölte. Lavrov szerint a terroristák tevékenységét nem fogta vissza, hogy a török hadsereg megfigyelő posztokat hozott létre Idlíbben.

A szélsőségesek a tartományt hátországként használják fel arra, hogy megpróbáljanak csapást mérni Szíria más területeire – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal hétfőn Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezet kilencven százalékát a terroristák tartják ellenőrzésük alatt. Úgy nyilatkozott, hogy az orosz katonák megfigyelése szerint a szélsőségesek onnan dobnak át fegyvereseket más régiókba.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint a szíriai média hétfőn közölte, hogy török fegyverszállító konvoj lépte át az ország határát a lázadók és a dzsihadisták támogatására. Az oszlopot légitámadás érte, amelyben a szíriai ellenzék szerint a szíriai és az orosz légierő gépei vettek részt. Tavaly szeptemberben Moszkva és Ankara egy idlíbi demilitarizált ütközőövezetet kialakításáról állapodott meg. Ebben a főszerep Törökországnak jutott, de Oroszország szerint nem lépett fel elég hatékonyan az egyezség érvényre juttatása érdekében.

Az orosz támogatást élvező szíriai kormányerők április végén offenzívát indítottak Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban. A dzsihadista fegyveresek és a lázadók kedden elhagyták Hán Sejkún várost. Ez jelentős fegyvertény Aszad rendszerének, hiszen a település 2014 óta a lázadók kezén volt.

Az amerikai diplomácia irányítója a közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről és a térség biztonságpolitikai kihívásairól rendezett tanácskozáson szólalt fel. Nagyobb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget, mondván, hogy ez “a régi problémákra adandó friss megoldási javaslatokat” eredményezhet.

Megoldásra váró problémaként az amerikai külügyminiszter a líbiai és a szíriai konfliktust, illetve a Katar és az Öböl-térség több állama közötti feszültséget nevezte meg. Külön kitért Iránra is, amellyel a Trump-kormányzatnak különösen feszült lett a viszonya azóta, hogy Washington 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben Teheránnal aláírt többhatalmi atomalkuból.

“Amióta az Egyesült Államok bejelentette szándékát az iráni olajexport egészének nullára csökkentésére, az ajatollah másról sem beszél, mint zsarolási diplomáciáról” – fogalmazott Pompeo. Emlékeztetett arra, hogy Teherán – Washington álláspontja szerint – megsértette a 2015-ös atomalkuban foglaltakat, ballisztikus rakétákat bocsátott fel, továbbá tartályhajókat fogott el a Hormuzi-szorosban.

Az atomalku értelmében az ENSZ Irán ellen hozott fegyverembargója és az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni elleni utazási tilalom jövőre jár le. Pompeo erre utalva közölte: az amerikai külügyminisztérium honlapján elhelyezett egy visszaszámláló órát, amely az említett korlátozások feloldásából hátralévő napokat mutatja.

“Így a nemzetközi közösség láthatja, hogy mennyi ideje van még Teheránnak egy új zűrzavar megteremtéséig, és közben kidolgozhatja azt is, hogy mit kell tenni ennek megelőzése érdekében” – hangoztatta Pompeo. Irán ENSZ-nagykövete nem hagyta válasz nélkül az amerikai külügyminiszter beszédét. Madzsid Takht Ravandzsi kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban. “Az amerikai fegyverzetek féktelen áramlása a térségbe lőporos hordóvá változtatta azt” – fogalmazott.

A BT-tanácskozás után Pompeo újságíróknak is nyilatkozott. Elsősorban a Gibraltárban öt hétig húzódó vita után – Washington kérése ellenére – szabadon engedett és már Görögország felé haladó iráni tartályhajóról faggatták.

“Egyértelműen megmondtuk, bárkit érintsen is, hogy aki segíti ezt a tankert, engedélyt ad a kikötésére, annak az Egyesült Államok szankcióival kell számolnia” – mondta az amerikai külügyek irányítója. Pompeo leszögezte: amennyiben a tartályhajó Szíriába igyekszik, az Egyesült Államok a szankciókkal összhangban mindent megtesz majd annak megakadályozására, hogy eljusson oda. Azt állította, hogy a tankerben található nyersolaj eladásából származó összeget az iráni Forradalmi Gárda elitegységei használnák fel.

A tartályhajó mintegy kétmillió hordónyi nyersolajat szállít.

A szóvivő újságírói kérdésre erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a feltehetően hongkongi származású Simon Chenget augusztus 8. óta őrizetben tartják Kínában, ahol üzleti úton volt. A Hong Kong Free Press (HKFP) című hongkongi híroldal egy kedden közzétett cikke szerint Cheng a konzulátus skót nemzetközi fejlesztési osztályán dolgozott mint kereskedelmi és befektetési tisztviselő. A cikk a férfi barátnőjének beszámolójára hivatkozva rámutatott: Cheng az eredeti terv szerint rögtön azt követően visszatért volna a Sencsennel szomszédos Hongkongba, hogy az üzleti rendezvény, melyen részt vett, véget ért; fel is szállt a visszatérő vonatra, de azzal nem ért célba. Barátnőjének az előtt küldött üzenetet utoljára, hogy a vonat a kínai határhoz ért, ebben arra kérte, hogy imádkozzon érte.

Cheng rokonai rendőrségi feljelentést tettek a férfi eltűnését követően, de a szóban forgó vasúti határellenőrző pont munkatársai azt a tájékoztatást adták a családnak, hogy a kérdéses napon senkit sem vettek ott őrizetbe. Cheng barátnője ezek után augusztus 10-én kapott tájékoztatást arról, hogy a férfit közigazgatási elzárás alá helyezték Kínában, de a döntés okát, valamint Cheng hollétét nem árulták el neki.

Keng Suang keddi sajtótájékoztatóján még úgy nyilatkozott: nem tud az ügyről, majd szerdán megerősítette Cheng őrizetbe vételének hírét, továbbá elmondta: a férfit azért helyezték közigazgatási elzárás alá, mert megsértette a hatályos kínai törvényeket. Arról, hogy Cheng diplomata státusszal rendelkezik-e, illetve pontosan milyen dokumentumokkal utazott Kínába, egyelőre nem lehet tudni.

A kínai külügyi szóvivő az esettel kapcsolatban megjegyezte: Kína már több alkalommal figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne avatkozzon bele Hongkong ügyeibe, illetve Kína belügyeibe, és hagyjon fel a felelőtlen megjegyzésekkel.

A különleges közigazgatási státuszt élvező Hongkongban immár tizenegy hete tüntetések zajlanak, melyeket eredetileg az azóta már felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. A több alkalommal milliós tömeget vonzó megmozdulások fokozatosan egyre inkább a Peking által támogatott kormányzat ellen fordultak. A demonstrálók a törvénytervezet végleges visszavonásán kívül immár egyebek mellett Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a rendőrök tüntetőkkel szembeni akcióinak kivizsgálására hivatott független bizottság megalakítását követelik. A mintegy 7 millió lakosú város 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az “egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát. A vitatott törvénytervezet a növekvő pekingi befolyás jelképévé vált.

Pirger Csaba közölte: egy 37 éves alsópáhoki férfi és 43 éves keszthelyi ismerőse – mindketten őrző-védő vállalkozásban voltak érdekeltek – 2018 végén szerzett információt egy építkezési vállalkozótól arról a Nemesbükön egyedül élő rokkantnyugdíjas férfiról, aki családi háza felújítása miatt vélhetően nagy összegű készpénzzel rendelkezik. A keszthelyi férfi szerint a kiszemelt áldozat egy pénzkazettában 100-150 millió forintot tart az otthonában, és ezért a rablást követően ötmillió forintra tartott igényt a tippadásért.

Az alsópáhoki férfi két vindornyaszőlősi ismerősét, egy rossz anyagi körülmények között lévő testvérpárt hívta segítségül. A három férfi januárban megtervezte a rablást, feltérképezte a sértett ingatlanát. Az alsópáhoki férfi 29 éves barátnőjét is bevonták a tervekbe azzal, hogy ő szerzi be a nyugtatót az áldozat kutyájának elkábításához és a rablás idején a kocsiban várja társait.

Február 5-én hajnalban a három férfi maszkkal az arcán és egyikük egy valósághű játék pisztollyal a kezében behatolt a kiszemelt házba, miközben a nő az autóban várt rájuk. Kolbászba töltött nyugtatószerrel elkábították a kutyát, majd a három férfi a hálószobájában alvó mozgáskorlátozott férfihoz ment, aki azonnal felébredt a zajra. Az egyik vindornyaszőlősi férfi a játék pisztolyt rászegezve felszólította, hogy adja át a pénzét, különben lelövi. A sértett közölte, hogy nincs a lakásban pénz, majd az újabb fenyegetés hatására átadta az irattárcáját, de a támadók ezzel nem elégedtek meg, kutatni kezdtek, és rá is találtak a lezárt pénzkazettára. A rablók távozáskor magukkal vitték, majd az udvaron eldobták a megtámadott férfi két mobiltelefonját is, hogy ne tudjon segítséget hívni.

A társaság Vindornyaszőlősre ment, ahol a ruhákat és a maszkokat elégették, a pénzkazettát pedig felfeszítették. A remélt százmilliós összeg helyett 840 ezer forintot és 1700 eurót találtak, a pénztárcában pedig tízezer forintot, vagyis nem egészen 1,4 millió forintot zsákmányoltak. A rokkantsága miatt erősen mozgáskorlátozott és részben mások ápolására szoruló férfi közben autóba ült, és Nemesbükről Keszthelyre ment, ahol értesítette a rendőrséget. A rendőrök néhány napon belül elfogták az elkövetőket.

A Keszthelyi Járási Ügyészség fegyveresen, csoportosan, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás miatt emelt vádat az öt vádlott ellen.

Az esküben benne van, hogy a katonák az országot, a magyar embereket és értékeit bármilyen körülmények között megvédik. Akár az életük feláldozásával is – emelte ki Benkő Tibor. A miniszter a katonáktól azt is elvárja, hogy mutassanak példát és vívják ki a társadalom elismerését.

Benkő elmondta: a honvédség átalakítása során változtatnak az állománykategóriákon. Sokkal több altisztre van szükség, ők alkotják a honvédség gerincét. Szükség van a legénységi állományra, továbbá önkéntes tartalékos katonákra is – közölte.

A siófoki kapitányság a Készenléti Rendőrséggel együttműködve hajtotta végre az akciót, amelynek célja drogkereskedők elfogása, egy terjesztői hálózat felszámolása volt. Huszonkét embert állítottak elő, akik közül tizenegyet kábítószer-kereskedelem bűntette, nyolcat kábítószer-birtoklás vétsége miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Előbbiek közül hét embert őrizetbe vettek, és kezdeményezték letartóztatásukat.

Több lakást is átkutattak a rendőrök, akik többféle kábítószergyanús fehér port, növényi törmeléket, készpénzt, a bűncselekményből származó vagyon elkobzása érdekében pedig gépjárműveket, ékszereket, műszaki cikkeket és mobiltelefonokat foglaltak le.

A Velencei-tónál, a Csepel-szigeten és Szolnok környékén légi módszerrel, a Szigetközben földi eljárással lépnek fel a szúnyogok ellen. Csongrád megyében és Dunaújváros térségében egy-egy településen, míg a Balatonnál, a Tisza-tónál és Békés megyében több területen is dolgoznak a szakemberek – közölték.