Biztonságpiac

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok.

A Hableány-ügyben az elsőfokú bíróság korábban szeptember 30-ig hosszabbította meg a kapitány letartóztatását. A végzés ellen a Budapesti VI. és VII. kerületi ügyészség fellebbezett, mivel álláspontja szerint “a büntetőeljárási törvény által lehetővé tett három hónappal szükséges meghosszabbítani a letartóztatást” – írták a közleményben.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezést alaposnak tartotta, az ügyészség indokait osztotta, ezért megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a letartóztatást 2019. november 30. napjáig meghosszabbította. A Viking Sigyn ukrán kapitányát vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és más bűncselekménnyel gyanúsította meg a nyomozó hatóság.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén letartóztatták, a bíróság azonban lehetővé tette, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön nyomkövető eszköz alkalmazásával. A legfőbb ügyész azonban a Kúriához fordult, és a legfelsőbb bírói fórum kimondta: törvénysértő volt az óvadék engedélyezése.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.

A csütörtöktől szombatig tartott háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh, védelmi miniszter. Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Lengyelországot Mariusz Blaszczak, Szlovákiát pedig Peter Gajdos szakminiszter képviseli.

A tárcavezetők szerint erősíteni kell az együttműködést a négy ország fegyveres erői, a védelmi ipar fejlesztése és a közös beszerzések terén is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy hadseregeiknek modern, fejlett technológiákkal kell rendelkezniük, és nagy figyelmet kell fordítani a kiképzésre, valamint a személyes állományra.

“Minden országnak, minden nemzetnek megvan a történelme, megvannak az érdekei, értékei, melyeket közösen kell, hogy védjünk, óvjunk és szolgáljunk. Többek között erről szól a Visegrádi Négyek együttműködése” – jelentette ki Benkő.

Rámutatott, hogy Európában is újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, melyekkel szembe kell nézni és biztosítani kell az országokat, nemzeteket, hogy a védelmi kiadások az ő érdekeiket szolgálják. “A béke és a biztonság területén példaértékű a Visegrádi Négyek együttműködése” – hangsúlyozta a miniszter.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője a pénteki munkatárgyalások után közölte: a négy miniszter megvitatta a NATO és az Európai Unió szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy darab JAS-39 Gripen vadászgép és egy darab MI-24 helikopter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

A rendőrség honlapjára szerdán felkerült közlemény szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenyén lakó gyanúsítottak a kristályt Ausztriában értékesítették. A 39 éves nőt és a 27 éves férfit hétfőn fogták el házukban. A gyanúsítottakat bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Az előzetes szakértői vélemény szerint a lefoglalt metamfetamin feketepiaci értéke körülbelül 13 millió forint.

A police.hu-n olvasható tájékoztatás szerint a szlovák és az osztrák társszervekkel folytatott együttműködés és bűnügyi információcsere eredményeként bizonyítható, hogy a két gyanúsított korábban legalább 1,6 kilogramm metamfetamint adott el Ausztriában.

Az értesülés szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz. A CNN nem drónokról számol be, ahogy az első hírekben szerepeltek a támadó eszközök, hanem robotrepülőkről, más néven cirkáló rakétákról.

Forrása szerint az alacsonyan repülő rakéták északról érkeztek célpontjukhoz, és semmi sem utal arra, hogy a dél felől, ráadásul Jemen – mint indítóállomás – túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Jemen azért is merült fel, mert a támadás elkövetőiként a Szaúd-Arábiával háborúzó – és Irán támogatását élvező – jemeni húszi felkelők jelentkeztek.

A CNN forrása szerint a szakértők arra jutottak, hogy a rakéták elrepültek Irak déli része felett, majd pedig a kuvaiti légtéren áthaladva érték el szaúdi célpontjaikat. Kuvait hétfőn bejelentette, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy láthatóak voltak-e rakéták vagy drónok röviddel a Szúd-Arábiát ért támadás előtt.

A névtelenségbe burkolódzó tájékoztató a CNN-nel tudatta azt is, hogy amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat a sivatagi királyságban annak kiderítésében, hogy hány rakétával vagy drónnal, és milyen típusúakkal történt a támadás. A nyomozást segíti, hogy nem mindegyik talált célba, és a sivatagban a vizsgálódók egy roncsra is rábukkantak.

A szombati légitámadások két szaúdi olajterminált rongáltak meg, ami miatt kevesebb, mint felére, 5,7 millió hordóra csökkent a szaúdi napi olajkitermelés. Ez öt százaléka a világ napi olajkitermelésének.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencvenfokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta. A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

A kormányülésen hozott döntés szerint a német védelmi ipari vállalkozások 2020. március 31-ig nem köthetnek új üzleteket szaúd-arábiai megrendelőkkel, és nem szállíthatják le, illetve nem nyújthatják szaúd-arábiai ügyfeleiknek a korábban megrendelt termékeket, illetve szolgáltatásokat.

Kivételt jelentenek azok a már folyamatban lévő fejlesztések, amelyeket Szaúd-Arábia más országokkal együttműködve folytat. Az ilyen projektekben német cégek továbbra is részt vehetnek, hogy ne akadjanak el a fejlesztések, de újabb megbízásokat nem vállalhatnak.

A kormány azért határozta el a szaúd-arábiai haditechnikai export felfüggesztését, mert a közel-keleti arab állam kezdettől fogva beavatkozott a szomszédos Jemenben 2014 óta dúló polgárháborúba. A kormánypártok a 2018 elején kidolgozott koalíciós szerződésben rögzítették, hogy Németország nem szállíthat hadiipari termékeket a jemeni konfliktusban közvetlenül érintett országoknak.

A folyamatban lévő üzleteket kezdetben nem állították le, de Szaúd-Arábia esetében Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt 2018 novemberében tovább szigorították a szabályt, teljes körű, vagyis a már kiadott exportengedélyekre is vonatkozó kiviteli tilalmat rendeltek el, és az idén márciusban újabb fél évre meghosszabbították a rendelkezést.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, és Szaúd-Arábia korábban a legnagyobb vásárlók közé tartozott. A szövetségi kormány a legutóbbi korlátozások nélküli teljes évben, 2017-ben 254 millió euró (85 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

A közlemény szerint az elsőrendű vádlott 2013-tól kábítószert – főként kannabiszt, ritkábban speedet és extasyt – fogyasztott, majd 2016 júliusától kannabiszt kezdett árulni. A rendeléseket “virágnyelven”, egy közösségi oldalon létrehozott külön profilon keresztül egyeztette, az árut az iskola melletti buszmegállóban és a játszótéren grammonként 2500 forintért értékesítette.

Hozzátették, hogy az elsőrendű vádlott 2016 szeptemberében szász-száz gramm kannabiszt vásárolt Budapesten az ügy másod- és harmadrendű vádlottjától, annak kisebb részét elfogyasztotta, a többit pedig eladta. A kábítószert tartalmazó aktatáskát az elsőrendű vádlott édesapja találta meg – írták.

A bíróság az elsőrendű vádlottat kábítószer-kereskedelem miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a másod- és harmadrendű vádlottat pedig társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt két év börtönbüntetésre ítélte.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében azt írta: az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére kiutazó magyar rendőri kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-Magyarországi Határrendészeti Igazgatóság igazgatója búcsúztatta szerdán Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az ország belső területein is. Mindkét kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, az Észak-Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30, valamint a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 15 magyar rendőr saját szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Kiemelték: “a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban”. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak is.

Robert O’Brien jogász, aki 2018 óta a külügyminisztériumban elnöki különmegbízottként túszmentő tárgyalásokkal foglalkozott.

O’Brien 2005-2006-ban – George W. Bush kormányzata idején – az ENSZ-ben különmegbízottként képviselte az Egyesült Államokat, 2007-ben társelnöke volt az afganaisztáni igazságügyi reformot elősegítő külügyi bizottságnak. Trump 2017-ben fontolgatta, hogy jelöli őt a haditengerészet élére, és a múlt héten, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után rögtön felmerült a neve a lehetséges új nemzetbiztonsági tanácsadók között.

“Hosszú időn keresztül és keményen dolgoztunk együtt Roberttel. Nagyszerű munkát fog végezni” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Amerikai sajtóértesülések szerint Trumpra korábban nagy benyomást tett O’Brien az Észak-Koreában és Törökországban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadítását célzó tárgyalásokkal.

Az ötven év körüli nő nem állt meg ismételt felszólításra sem az a határátkelőnél, és a biztonsági személyzethez közeledve kést rántott. A ynet szerint a biztonsági őrök lábon lőtték, de a mentők kiérkezésének idejére súlyossá vált az állapota, és a jeruzsálemi Har Hacofim Hadassza kórházban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az elmúlt években a palesztinok számos esetben kíséreltek meg támadásokat elsősorban a szigorúan őrzött átkelőhelyeknél – emlékeztetett rá a The Times of Israel című angol nyelvű honlap. Januárban egy palesztin tizenéves lányt lőttek le, aki rá akart támadni egy izraeli biztonsági őrre szintén egy Jeruzsálemhez közeli ellenőrző pontnál.

A kifogásolt termék a melamin anyagú, hordozható kávésbögre bambuszrosttal, melyet a KIK üzletek forgalmaztak, tételszáma 71646971, RASFF referenciaszáma pedig 2019.2926. A hivatal az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült az esetről.

A hatóság felvette a kapcsolatot a termék hazai forgalmazójával, aki az anyavállalat felhívása alapján levette polcairól a problémás terméket.

A formaldehid olyan vegyület, amelyet főként műanyag gyanták, ragasztók előállításához használnak, de megtalálható a kipufogógázokban és a cigarettafüstben is. Kis mennyiségben élelmiszerekben is előfordulhat természetes módon, illetve szennyezőanyagként, például műanyagokból történő kioldódás révén. A formaldehid az emberi szervezetbe leggyakrabban a levegővel együtt kerül be. Nagy mennyiségű belélegzése szem- és légzőszervi irritációt okoz, hosszú távon pedig növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát – ismerteti honlapján a Nébih.

A közlemény szerint a nő szeptember elején az udvar elhanyagolt, bokros részén három kismacskát talált. Az asszony egy ásónyomnyi gödröt ásott, abba egyenként belerakta a megközelítőleg háromhetes állatokat, majd a gödröt betemette, a tetejét elsimította. A társasház egyik lakója, miután értesült annak gyanújáról, hogy a nő élve eltemette a kismacskákat, bejelentést tett a rendőrségen. A járőrök és a helyi állatmentő szolgálat vezetője mentette meg az állatokat, amelyek a szakszerű beavatkozásnak köszönhetően életben maradtak.

Az ügyészség szerint a gyanúsított el akarta pusztítani az állatokat, s azzal, hogy élve ásta el őket, különös szenvedést okozott számukra. A bíróság a nőt állatkínzás bűntettének kísérlete miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. A végzést az ügyészség, a gyanúsított és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.

A Fővárosi Önkormányzat dísztermében rendezett pénteki eseményen Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy statisztikai adatok alapján Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosának számít, ennek megvalósulásában pedig elvitathatatlan érdeme van a polgárőröknek. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt évben tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ehhez hozzájárult az 1700 budapesti polgárőr háromszázezer órányi szolgálata. A főpolgármester elmondta, hogy a főváros közbiztonságának fenntartására kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben felére csökkent a bűncselekmények száma. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenrangú partnerként tekint a polgárőrökre – tette hozzá.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Budapest közbiztonságának nagyon komoly hatása van az egész ország közbiztonságára. Megfogalmazása szerint húsz éve csapnivaló volt a város közbiztonsága, 2010 után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mára Budapest az egyik legbiztonságosabb város világszerte.

Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, a jövő a fiataloké, éppen ezért a Budapesti Polgárőr Szövetségnek nagyon fontos a toborzás. Azt mondta: a Budapesti Polgárőr Szövetség legfontosabb célja, hogy erősítse a kapcsolatát a Fővárosi Önkormányzattal.

A rendészeti egyeztető fórumon a Budapesti Polgárőr Szövetség és a Budapesti Műszaki Szakképzés Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma és Szakközépiskolája együttműködési megállapodást írt alá “a polgárőrség népszerűsítése, a rendészeti ismeretek bővítése, valamint egymás hasonló célú programjainak segítése érdekében, illetve a közösségi szolgálatok megvalósulása céljából” – olvasható a közleményben.

A mintegy ezer ultrabaloldali szélsőséges a Latin-negyedből indult több ezres klímamenet élére állt, és dobálni kezdte rendezvényt biztosító rendőröket, mielőtt egy bankfiókot támadtak meg, majd elektromos rollerekkel üzletek kirakatait törték be. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a többségében maszkot viselő nagyon fiatal randalírozókat, akik szemetesek is felgyújtottak.

“Erőszakos egyének rombolnak. Határolódjanak el a kockázatos csoportoktól!” írta a párizsi rendőrség. Párizsban azért is feszült volt a hangulat, mert egyszerre több utcai megmozdulást is meghirdettek különböző csoportok. A kormányellenes sárgamellényes tüntetők is utcára hívták az embereket be nem jelentetett felvonulásokra.

A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából, a Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos volt a gyülekezés a sárgamellényesek számára.

Az ezeken a környékeken megjelent sárgamellényeseket a rendőrök azonnal előállították és nem engedélyezték a tiltakozást. A kora délutáni összesítés szerint Párizsban 123 embert állítottak elő, 43-at őrizetbe vettek, 173-at pedig a helyszínen megbírságoltak, amiért tiltott helyen próbáltak tiltakozni.

A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta – amikor is üzleteket fosztottak ki és gépjárműveket gyújtottak fel a Champs-Elysées sugárúton a sárgamellényesek köré keveredett rendbontók – nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.

Didier Lallement prefektus pénteken azt közölte, hogy szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, s a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.

A sárgamellényesek tavaly november óta tüntetnek rendszeresen szombatonként Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen. A sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat és a május végi európai parlamenti választások után Edouard Philippe francia miniszterelnök módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért az országnak.

Az elmúlt hetekben már csak néhány ezren vonultak utcára szombatonként, de a közösségi oldalakon szombaton ismét Párizsba hívják a sárgamellényeseket “a rendszer elleni menetre”. A szervezők azt remélik, hogy új lendületet adhatnak a tiltakozásoknak. Az egyik országosan ismert sárgamellényes tüntető, Jérome Rodrigues – aki egy januári tüntetésen vakult meg az egyik szemére – azt nyilatkozta, hogy szombaton nagyon sokan fognak felvonulni a fővárosban.

A sárgamellényesek felvonulásával egy időben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjjel – a közlekedési hatóság munkatársaival közösen – a XIII. kerületben tartottak komplex közlekedésrendészeti ellenőrzést.

A razzia során csaknem száz autót ellenőriztek, a sofőröket megszondáztatták. Három forgalmi engedélyt a helyszínen elvettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. A közlekedési hatóság munkatársai négy járművet rendeltek be szigorított műszaki vizsgára.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában jelentette be, hogy az “egy országra valaha kirótt legszigorúbb büntető intézkedéseket” foganatosítja Teherán ellen a “terrorizmus finanszírozásáért”.

“Éppen most szabtuk ki a szankciókat Irán nemzeti bankja ellen” – fogalmazott Trump. Az elnök már szerdán jelezte, hogy utasítást adott Steve Mnuchin pénzügyminiszternek az Irán elleni szankciók lényeges növelésére.

Az újabb szankciók bejelentésére azt követően került sor, hogy a múlt szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia olajlétesítményeit. A támadásért a felelősséget a jemeni húszik vállalták, de az amerikai kormányzat Iránt vádolta. Jóllehet, Trump tartózkodott attól, hogy Teheránt nevezze meg az akció elkövetőjeként, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője többször is megvádolta a perzsa vezetést.

A büntető intézkedések az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait zárják el. Amerikai álláspont szerint Teherán dollármilliárdokkal segíti az iszlám Forradalmi Gárdát és annak különleges egységét, az Al-Kudsz alakulatot, amelyet rendszeresen bevetnek a Közel-Kelet konfliktusaiban.

A közlemény szerint csütörtök reggel Jászapáti egyik utcáján egy 11 éves fiú vitába keveredett egy asszonnyal. A fiú combon szúrta a nőt, aki az orvosi vélemény szerint súlyos sérülést szenvedett. A nyomozók a gyereket rövid időn belül azonosították. Meghallgatása során a fiú beismerte tettét.

A Jászberényi Rendőrkapitányság az ügyben testi sértés bűntett gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi, Lengyelországot Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi, Szlovákiát pedig Peter Gajdos védelmi miniszter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – ismertette már korábban a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője szerint a négy miniszter Ostravában megvitatja az Észak-atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió (EU) szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A tanácskozáson részt vevő védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy JAS-39 Gripen vadászrepülő és egy Mi-24 helikopter képviseli.

“Nem habozunk megvédeni területünket” – szögezte le Zaríf egy interjúban. A külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította: Teherán szeretné elkerülni a konfliktust, és kész megbeszélést folytatni Szaúd-Arábiával, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel. Azonban jelezte: Washingtonnal mindaddig nem tárgyalnak, amíg a 2015-ös atomalkunak megfelelően fel nem függesztik az Iránnal szembeni szankciókat. Donald Trump tavaly májusban felmondta a nukleáris megállapodást.

Az iráni diplomácia vezetője tagadta, hogy Teheránnak köze lett volna a szaúdi olajlétesítmények elleni hétvégi támadáshoz, ami drámai feszültséget eredményezett a térségben. “Tudom, hogy nem mi tettük” – mondta. A jemeni húszi lázadók “közleményben tudatták, hogy ők voltak” – tette hozzá. Ezzel szemben amerikai és szaúdi tisztségviselők azzal vádolták meg Teheránt, hogy köze volt az incidenshez.

A húszi lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű koalíciót irányító Turki al-Máliki az eddigi vizsgálatok eredményeire hivatkozva azt mondta: iráni eredetűek voltak a szaúdi olajterminálokra kilőtt fegyverek. A nyomozás jelenlegi állása szerint a támadásokat a királyságtól északra fekvő területekről, nem pedig a délnyugatra található Jemenből indították – fűzte hozzá.

Trump eközben felszólította a védelmi minisztériumot, hogy tervezzék meg az esetleges válaszcsapásokat. Az amerikai elnök jelezte: az Egyesült Államok harcra kész, és Szaúd-Arábiára vár, hogy döntsön a továbbiakról. Az iráni külügyminiszter interjújában a racionalitást és a megfontoltságot hiányolta a jelenlegi amerikai külpolitikából. “Úgy vélem, hogy az Egyesült Államok megérdemli a több racionalitást” – mondta.

Czaputowicz sajtókonferencián ismertette azt a jelentést, amelyet Varsó készített az Európa Tanács (ET) által tavaly ősszel elfogadott, Moszkvát a géproncs visszaadására felszólító határozat teljesítéséről. A nemzetközi jog elveire hivatkozó lengyel álláspont szerint “minden jogi alapot és ésszerű indoklást nélkülöz” az, hogy a repülőgép roncsait továbbra is Oroszországban tartják.

Czaputowicz aláhúzta: Lengyelország kész arra, hogy a visszaadásról közvetlenül, vagy egy közvetítő fél segítségével tárgyaljon Oroszországgal. Felidézte: az ET tavalyi határozata azt is szorgalmazza, hogy Moszkva akadályozza meg a potenciális bizonyítékok további tönkretételét. Ennek ellenére “nyugtalanító tevékenység tapasztalható a katasztrófa helyszíne környékén” – mondta, utalva a baleset közelében építendő gázvezeték terveire, a helyszín mai is korlátozott megközelíthetőségére.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra.