Biztonságpiac

Péntek délben három holttestet találtak a Zöldlomb utcában, egy társasház második emeleti lakásában. A gyanú szerint a 35 éves apa megölte 31 éves élettársát és négyéves közös gyereküket; a férfi ezután öngyilkos lett. A rendőrséget pénteken a lakás tulajdonosa hívta, mert nem tudta elérni bérlőit.

A BRFK szombaton azt közölte, csütörtökön az egyik szomszéd telefonon jelezte, hogy egy nappal korábban, a hajnali órákban furcsa hangokat hallott a szomszédos lakásból. A bejelentő azt is elmondta, hogy egész nap nem látta a mellette lévő lakásban bérlőként élő családot. A nyomozás adatai szerint a bejelentést megelőzően 24 órával a család tagjai már nem éltek.

A Tevékenység-irányítási Központ ügyeletese, megvizsgálva az előzményeket, úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre. Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja az intézkedés elmulasztását, ezért vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította az ügyeletes mulasztását, ezért fegyelmi eljárás indult ellene – áll a közleményben.

A közlemény szerint az ügyészség nyereségvágyból, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken a férfival és egy 82 éves ismerősével szemben, aki az elhunyt nagyapa vagyontárgyinak megszerzésében segített.

A vádirat szerint az unoka 2015. április 8. és 2015. május 20. közötti ismeretlen időpontban – egy szóváltást követően – megölte a nagyszülőjét annak budapesti lakásában. A holttestet a lakás garázsában rejtegette, majd annak eladása után, 2016 augusztusában átszállította egy kőbányai bérelt garázsba, ahol a testet 2017 júniusában a rendőrség egy kukában találta meg.

A férfi a 82 éves másodrendű vádlottat rábírta, hogy adja ki magát elhunyt nagyapjának, így sikerült eladnia az elhunyt lakását, és megszerezni nyugdíját.

A bűnügyi felügyelet alatt álló első rendű vádlottra – arra az esetre, ha a bírósági előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyalás jogáról – húsz év fegyház fokozatú szabadságvesztést, míg a csalásokban részt vevő bűntársára 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést indítványozott vádiratában az ügyészség – áll a közleményben.

A beszámoló szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök fegyveres erői nehézgéppuskákkal adtak le lövéseket. Az incidens következtében nem keletkezett kár, áldozatok nincsenek. A 8-as számú megfigyelőpont Idlíb délkeleti részében, Sirmannál található, valamivel északra Hán Sejkún térségétől, amelyet az előrenyomuló kormányerők szerdán már teljes ellenőrzés alá vontak.

Az orosz támogatást élvező szíriai hadsereg április végén indított offenzívát Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban az ott tartózkodó ellenzékiek ellen.  Egy tavaly szeptemberi török-orosz megállapodás értelmében Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki Idlíbben a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén.

A térség más tartományaiban is voltak tüntetések, de Vanban egész nap nem csitultak az indulatok. Az ottani felvonuláson a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) legkevesebb 12 képviselője részt vett. Vanban rendőrök százai állták el a demonstrálók útját. Az Evrensel a tiltakozók számáról még hozzávetőleges adatot sem közölt. Az összetűzésekben sokan megsebesültek, köztük egy HDP-képviselő, többeket kórházba kellett szállítani. Vanban eddig mintegy harminc embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Diyarbakirban a rendőrök nem engedték ki a HDP tartományi székházából a kurdbarát politikusokat. A verekedésben az Evrensel szerint a rendőrség bántalmazta a HDP egyik parlamenti képviselőnőjét, Semra Güzelt, akit később kórházba vittek. A párt Twitter-fiókján gyilkossági kísérletnek minősítette a történteket. Diyarbakirban négy embert állítottak elő a rendőrök.

Miután a hatóságok már hétfőn páncélautókkal zárták körül a diyarbakiri polgármesteri hivatalt, tervei ellenére Sezai Temelli, a HDP társelnöke nem tudta megtartani beszédét az épület előtt. Végül a szemközti utcában szólt a szimpatizánsokhoz. Felszólította őket, hogy hallassák hangjukat és álljanak ki a jövőjükért. Mint fogalmazott: “a jogért és az igazságért folytatott küzdelem a miénk, elsöpörjük a fasizmust, és szabaddá tesszük Törökországot”.

Mardinban a tartomány kormányzói hivatala betiltotta a tiltakozók által tervezett sajtótájékoztatót. Amikor ennek ellenére egy csoport, köztük számos HDP-képviselő mégis elindult a polgármesteri hivatal épületéhez, a rendőrség könnygázzal lépett fel ellenük. Mardinban a HDP adanai képviselőnője, Tülay Hatimogullari sebesült meg, ezért kórházba szállították. A beszámoló szerint a rendőri intézkedés során öt újságírót őrizetbe vettek. Később HDP-sek egy kisebb csoportja elállta a Mardint Kiziltepével összekötő főutat.

Isztambulban ügyvédek akartak nyilvánosan felszólalni az igazságügyi palota előtt. A hatóságok ott is közbeavatkoztak, az inzultusban Ahmet Sik HDP-képviselő megsebesült.

Van, Diyarbakir és Mardin március 31-én megválasztott polgármestereit a török belügyminisztérium terrorizmus címén hétfőn eltávolította hivatalából. A minisztérium rámutatott: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármesterek ellen fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, fegyveres terrorszervezeti tagság vagy éppen terrorpropaganda gyanújával nyomozás folyik.

A belügyminisztérium mindhárom városban a tartományi kormányzót hatalmazta fel a polgármesterek helyettesítésével.

Süleyman Soylu török belügyminiszter keddi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy “a jognak és a demokráciának az a legalapvetőbb feladata, hogy ne engedje a terrorizmust visszaélni a tiszta szavazatokkal”. Felelőtlenül viselkednek és hibát követnek el azok, akik “legitim folyosót” igyekeznek nyitni a terrorizmus és a demokrácia között, továbbá a terrorizmust mentesítő kategóriává akarják tenni a “választottságot” – hangoztatta.

Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége továbbra sem tud egyetértésre jutni abban, hogy az országnak célja kell-e legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozás, és emiatt nem tud megalakulni az új kormány sem – derült ki kedden, miután ismét elhalasztották a kollektív államelnökség három tagjának tárgyalásait.

Mint mondták, nincs értelme elkezdeni a vitát, amikor még a legalapvetőbb kérdésben sincs egyetértés.

“Amíg én tag vagyok, (az elnökségben) nem lesz szavazás az ANP-ről” – mondta a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Milorad Dodik, a NATO által javasolt éves nemzeti tervre utalva, amely a tagság feltételeként elvárt reformokat tartalmazza.

Az elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic azzal válaszolt, hogy minden probléma okozója Dodik, aki “egyoldalúan törekszik Bosznia NATO-csatlakozásának megakadályozására”. “Ehhez senkinek nincs joga” – tette hozzá Dzaferovic, törvénytelennek és a jogállamiságot sértőnek nevezve Dodik lépéseit.

Bosznia-Hercegovinában tavaly októberben tartottak általános választásokat, ám az ország kormánya azóta sem állt fel.

A helyzetet bonyolítja, hogy az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény alapján született alkotmány szerint a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek, egyenlő arányban kell képviseltetniük magukat a kormányban, illetve egyet kell érteniük a kormánytagok kinevezését illetően is. A döntésképtelenség miatt több mint tíz hónapja stagnál a nyugat-balkáni ország gazdasága és európai integrációja.

A tavalyi választásokat főként a nacionalista pártok nyerték meg, így már akkor arra lehetett számítani, hogy sokáig tart majd a politikai egyezkedés, egyik fél sem szeretne ugyanis engedni a saját népcsoportját érintő kérdésekben.

A háromtagú államelnökség bosnyák tagja, a korábbi bosnyák elnök jobb keze, Sefik Dzaferovic lett, a szerb elnöki székbe a korábban az ország szerbek lakta részét, a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Dodik került, egyedül a horvát elnök, Zeljko Komsic mondható némileg mérsékelt beállítottságúnak, ám neki sem sikerült kompromisszumra jutnia két társelnökével.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Dodiknak eleve nem tetszik az ország mostani felépítése, többször is kijelentette, azt szeretné, ha a boszniai Szerb Köztársaság független állammá válna. A boszniai szerbek emellett feltétel nélkül lojálisak Belgrádhoz, így semmi olyan intézkedésre nem hajlandóak, amely szembe menne a hivatalos szerb politikával.

Mivel Belgrád NATO-ellenes, így a boszniai szerbek is tiltakoznak országuk NATO-ba lépése ellen. Így hiába akarná a bosnyák-horvát lakosságú Bosznia-hercegovinai Föderáció, illetve a bosnyák és a horvát elnök az ország stratégiai céljaként kitűzni a nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást, a szerbek ezt folyamatosan megvétózzák.
Egyetértés hiányában pedig az új kormány sem tud megalakulni, ugyanis annak a NATO-tagságról is állást kellene foglalnia.

Kormány hiányában pedig a reformokat sincs, aki végrehajtsa, így a térség országai közül továbbra is Bosznia-Hercegovina marad a sereghajtó az európai integrációt illetően, és még csak megközelítőleg sem lehet megjósolni, mikorra csatlakozhat az Európai Unióhoz.

“A katonapolitikai helyzetet a NATO kelet-európai katonai jelenlétének erősödése, az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének lengyelországi és romániai telepítése, valamint a szövetség Finnországgal és Svédországgal folytatott katonai együttműködésének kiszélesítése jellemzi” – mondta Sojgu. “A keletkező fenyegetések semlegesítésére intézkedések komplexumát fogjuk megvalósítani” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a nyugati katonai körzetben az év végéig összesen több mint húsz gyakorlatot fognak megtartani. Szavai szerint az ottani csapatok több mint 1300 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kaptak, és folytatódik a csapatok szerződéses katonákkal való feltöltése.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök egyébként áprilisban bejelentette, hogy a NATO megnövekedett aktivitása miatt Oroszország megerősítette a nyugati és déli hadseregcsoportot. Valótlannak nevezte ugyanakkor azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Moszkva hadműveletekre készül.

Sojgu a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a katonapolitikai helyzet a keleti stratégiai irányban is bonyolultabbá vált, mert “az Egyesült Államok és szövetségeseinek lépései befolyásuk kiszélesítését célozzák az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint Oroszország és Kína pozícióinak meggyengítését Délkelet-Ázsiában”.

Mint mondta, a kihívásokra válaszul a védelmi tárca 62 szervezeti változást fog végrehajtani, amelyek egyike egy légi hadosztály és egy légvédelmi rakétadandár vegyes parancsnokságának létrehozása lesz.

Elmondta, hogy a márciusban vízre bocsátott Petropavlovszk-Kamcsatszkij nagy tengeralattjáró novemberben lép majd a Csendes-óceáni Flotta kötelékébe. A körzet 1743 egységnyi fegyverzetet és haditechnikát kap az év végéig, aminek következtében legkorszerűbb eszközök aránya ezeknél a csapatoknál, amelyek létszáma az első félév során 4500 fővel bővült, eléri majd az 53 százalékot.

Sojgu közölte, hogy ebben az évben összesen több mint 120 orosz-kínai kétoldalú hadvezetési és fegyvernemközi hadgyakorlatot fognak tartani. Emlékeztetett rá, hogy áprilisban és májusban tíz orosz hadihajó és több mint háromezer katona vett részt egy közös hadgyakorlaton a Dél-kínai-tengeren.

A közleményben az áll, a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza a bejutásban hazánkba, illetve az Európai Unió területére. A Szerbiába induló 36. és az Észak-Macedóniába induló 41. magyar kontingens rendőrei elsősorban járőrszolgálatot látnak el, közreműködnek az embercsempészek, illetve az illegális bevándorlók előállításában – tették hozzá.

A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében lévő utakon is. A két kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerákkal van felszerelve; feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Önkéntes alapon történik a nukleáris kísérleteket megfigyelő nemzetközi rendszer nemzeti állomásai által mért adatok átadása – mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) arra a közlésére reagálva, amelyben az adatok eltitkolását bírálta. A CNN amerikai hírcsatorna kedden a The Wall Street Journal című amerikai napilap pedig hétfőn, a CTBTO-ra hivatkozva adott hírt arról, hogy négy állomás esetében megszakították az orosz adatszolgáltatás.

A szervezet az amerikai sajtójelentések szerint két nappal a Szeverodviszk közeli katonai kísérleti terepen augusztus 8-án történt, hét emberéletet követelő robbanást követően közölte, hogy a dubnai és a kirovi mérőállomás kommunikációs és hálózati problémákra hivatkozva leállította az adatszolgáltatást. A CNN a CTBTO egyik magas beosztású tisztségviselőjétől úgy értesült, hogy augusztus 13-ától a csukcsföldi Bilibino és az Altaji területen található Zaleszovo mérőállomása is leállította az adatszolgáltatást.

Lassina Zerbo, a CTBTO ügyvezető titkára kedden a Twitteren azt közölte, hogy a bilibinói és a peleduji mérőállomás felújította a radioaktív részecskék légköri megfigyelését. Peledujról a korábbi közlésekben nem esett említés.

Rjabkov kedden azt hangsúlyozta, hogy minden ország kizárólag önkéntes alapon szolgáltat adatokat a nemzetközi megfigyelő rendszer számára. Hozzátette, hogy ezt a megfigyelő tevékenységet a CTBTO előkészítő bizottsága ideiglenes műszaki tikársága koordinálja, amelynek hatásköre kizárólag az átfogó atomcsendszerződés tematikájára és a nukleáris hatalmak által bevezetett atommoratóriumokra terjed ki, a fegyverek fejlesztésre nem. A miniszterhelyettes szerint az incidensnek semmi köze sincs az ideiglenes műszaki titkárság tevékenységéhez. Rjabkov azt mondta, hogy a történtekről az illetékes szervezetek “kimerítő felvilágosítást” kaptak, és az eseményt orosz részről egyebek között a legmagasabb szinten is kommentálták.

Ezzel arra utalt hogy Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Putyin, aki először szólalt meg az ügyben, azt mondta: nem fenyeget a háttérsugárzás felerősödése, a helyzetet ellenőrzés alatt tartják és a váratlan fordulatok elkerülésére megelőző intézkedéseket hoztak.

“Ahelyett, hogy egy olyan epizódra fókuszálnának, amely nem hordoz magában semmilyen ökológiai kockázatot, bármilyen kockázatot a környezet, a lakosság és a személyi állomány számára, azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek ezt a témát felfújják, foglalkozhatnának azzal, hogy miért nem lépett még mindig hatályba az átfogó atomcsendegyezmény” – monda az Rjabkov. A magas rangú orosz diplomata szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta az egyezményt, amely más országokat is visszatart ettől.

A CTBTO nemzetközi megfigyelőrendszerének orosz szegmenséhez a dubnai nemzeti adatközpont alá rendelt 32 objektum tartozik: hat fő és 13 kisegítő szeizmikus állomás, négy infrahang-állomás, nyolc radionuklid állomás és egy radionuklid laboratórium, ezeket a globális kommunikációs rendszer független alrendszere köti össze. A CTBTO nemzeti szerve Oroszországban a védelmi minisztérium, amely az Interfax szerint nem szólalt meg azzal kapcsolatban, hogy milyen gondok akadályozzák az adatközlést.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben a robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült. A Roszatom arról adott ki tájékoztatást, hogy szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű energiaforrások kifejlesztése. Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap szerint a sérülteket kezelő arhangelszki orvosokat nem tájékoztatták arról hogy nukleáris baleset történt, és egyikük izomszövetében radioaktív izotópot találtak Moszkvában. Az orosz egészségügyi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az incidenst követően 91 egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és egyikük esetében sem állapították meg a sugárterhelés megengedett szintjének túllépését.

Lavrov azt mondta: keményen meg fogják torolni, ha a terroristák támadást intéznek a polgári lakosság, a szíriai hadsereg vagy a hmejmími orosz légi támaszpont ellen az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben. A várható orosz válaszcsapásokról Törökországot előre figyelmeztették. Az idlíbi tűzszüneti megállapodás nem terjed kia terroristákra – közölte. Lavrov szerint a terroristák tevékenységét nem fogta vissza, hogy a török hadsereg megfigyelő posztokat hozott létre Idlíbben.

A szélsőségesek a tartományt hátországként használják fel arra, hogy megpróbáljanak csapást mérni Szíria más területeire – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin a francia hivatali partnerével, Emanuel Macronnal hétfőn Fort Breganconban tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezet kilencven százalékát a terroristák tartják ellenőrzésük alatt. Úgy nyilatkozott, hogy az orosz katonák megfigyelése szerint a szélsőségesek onnan dobnak át fegyvereseket más régiókba.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint a szíriai média hétfőn közölte, hogy török fegyverszállító konvoj lépte át az ország határát a lázadók és a dzsihadisták támogatására. Az oszlopot légitámadás érte, amelyben a szíriai ellenzék szerint a szíriai és az orosz légierő gépei vettek részt. Tavaly szeptemberben Moszkva és Ankara egy idlíbi demilitarizált ütközőövezetet kialakításáról állapodott meg. Ebben a főszerep Törökországnak jutott, de Oroszország szerint nem lépett fel elég hatékonyan az egyezség érvényre juttatása érdekében.

Az orosz támogatást élvező szíriai kormányerők április végén offenzívát indítottak Idlíbben és a szomszédos Hama tartományban. A dzsihadista fegyveresek és a lázadók kedden elhagyták Hán Sejkún várost. Ez jelentős fegyvertény Aszad rendszerének, hiszen a település 2014 óta a lázadók kezén volt.

Az amerikai diplomácia irányítója a közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről és a térség biztonságpolitikai kihívásairól rendezett tanácskozáson szólalt fel. Nagyobb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget, mondván, hogy ez “a régi problémákra adandó friss megoldási javaslatokat” eredményezhet.

Megoldásra váró problémaként az amerikai külügyminiszter a líbiai és a szíriai konfliktust, illetve a Katar és az Öböl-térség több állama közötti feszültséget nevezte meg. Külön kitért Iránra is, amellyel a Trump-kormányzatnak különösen feszült lett a viszonya azóta, hogy Washington 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben Teheránnal aláírt többhatalmi atomalkuból.

“Amióta az Egyesült Államok bejelentette szándékát az iráni olajexport egészének nullára csökkentésére, az ajatollah másról sem beszél, mint zsarolási diplomáciáról” – fogalmazott Pompeo. Emlékeztetett arra, hogy Teherán – Washington álláspontja szerint – megsértette a 2015-ös atomalkuban foglaltakat, ballisztikus rakétákat bocsátott fel, továbbá tartályhajókat fogott el a Hormuzi-szorosban.

Az atomalku értelmében az ENSZ Irán ellen hozott fegyverembargója és az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni elleni utazási tilalom jövőre jár le. Pompeo erre utalva közölte: az amerikai külügyminisztérium honlapján elhelyezett egy visszaszámláló órát, amely az említett korlátozások feloldásából hátralévő napokat mutatja.

“Így a nemzetközi közösség láthatja, hogy mennyi ideje van még Teheránnak egy új zűrzavar megteremtéséig, és közben kidolgozhatja azt is, hogy mit kell tenni ennek megelőzése érdekében” – hangoztatta Pompeo. Irán ENSZ-nagykövete nem hagyta válasz nélkül az amerikai külügyminiszter beszédét. Madzsid Takht Ravandzsi kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban. “Az amerikai fegyverzetek féktelen áramlása a térségbe lőporos hordóvá változtatta azt” – fogalmazott.

A BT-tanácskozás után Pompeo újságíróknak is nyilatkozott. Elsősorban a Gibraltárban öt hétig húzódó vita után – Washington kérése ellenére – szabadon engedett és már Görögország felé haladó iráni tartályhajóról faggatták.

“Egyértelműen megmondtuk, bárkit érintsen is, hogy aki segíti ezt a tankert, engedélyt ad a kikötésére, annak az Egyesült Államok szankcióival kell számolnia” – mondta az amerikai külügyek irányítója. Pompeo leszögezte: amennyiben a tartályhajó Szíriába igyekszik, az Egyesült Államok a szankciókkal összhangban mindent megtesz majd annak megakadályozására, hogy eljusson oda. Azt állította, hogy a tankerben található nyersolaj eladásából származó összeget az iráni Forradalmi Gárda elitegységei használnák fel.

A tartályhajó mintegy kétmillió hordónyi nyersolajat szállít.

A szóvivő újságírói kérdésre erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a feltehetően hongkongi származású Simon Chenget augusztus 8. óta őrizetben tartják Kínában, ahol üzleti úton volt. A Hong Kong Free Press (HKFP) című hongkongi híroldal egy kedden közzétett cikke szerint Cheng a konzulátus skót nemzetközi fejlesztési osztályán dolgozott mint kereskedelmi és befektetési tisztviselő. A cikk a férfi barátnőjének beszámolójára hivatkozva rámutatott: Cheng az eredeti terv szerint rögtön azt követően visszatért volna a Sencsennel szomszédos Hongkongba, hogy az üzleti rendezvény, melyen részt vett, véget ért; fel is szállt a visszatérő vonatra, de azzal nem ért célba. Barátnőjének az előtt küldött üzenetet utoljára, hogy a vonat a kínai határhoz ért, ebben arra kérte, hogy imádkozzon érte.

Cheng rokonai rendőrségi feljelentést tettek a férfi eltűnését követően, de a szóban forgó vasúti határellenőrző pont munkatársai azt a tájékoztatást adták a családnak, hogy a kérdéses napon senkit sem vettek ott őrizetbe. Cheng barátnője ezek után augusztus 10-én kapott tájékoztatást arról, hogy a férfit közigazgatási elzárás alá helyezték Kínában, de a döntés okát, valamint Cheng hollétét nem árulták el neki.

Keng Suang keddi sajtótájékoztatóján még úgy nyilatkozott: nem tud az ügyről, majd szerdán megerősítette Cheng őrizetbe vételének hírét, továbbá elmondta: a férfit azért helyezték közigazgatási elzárás alá, mert megsértette a hatályos kínai törvényeket. Arról, hogy Cheng diplomata státusszal rendelkezik-e, illetve pontosan milyen dokumentumokkal utazott Kínába, egyelőre nem lehet tudni.

A kínai külügyi szóvivő az esettel kapcsolatban megjegyezte: Kína már több alkalommal figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne avatkozzon bele Hongkong ügyeibe, illetve Kína belügyeibe, és hagyjon fel a felelőtlen megjegyzésekkel.

A különleges közigazgatási státuszt élvező Hongkongban immár tizenegy hete tüntetések zajlanak, melyeket eredetileg az azóta már felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. A több alkalommal milliós tömeget vonzó megmozdulások fokozatosan egyre inkább a Peking által támogatott kormányzat ellen fordultak. A demonstrálók a törvénytervezet végleges visszavonásán kívül immár egyebek mellett Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását, valamint a rendőrök tüntetőkkel szembeni akcióinak kivizsgálására hivatott független bizottság megalakítását követelik. A mintegy 7 millió lakosú város 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az “egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát. A vitatott törvénytervezet a növekvő pekingi befolyás jelképévé vált.

Pirger Csaba közölte: egy 37 éves alsópáhoki férfi és 43 éves keszthelyi ismerőse – mindketten őrző-védő vállalkozásban voltak érdekeltek – 2018 végén szerzett információt egy építkezési vállalkozótól arról a Nemesbükön egyedül élő rokkantnyugdíjas férfiról, aki családi háza felújítása miatt vélhetően nagy összegű készpénzzel rendelkezik. A keszthelyi férfi szerint a kiszemelt áldozat egy pénzkazettában 100-150 millió forintot tart az otthonában, és ezért a rablást követően ötmillió forintra tartott igényt a tippadásért.

Az alsópáhoki férfi két vindornyaszőlősi ismerősét, egy rossz anyagi körülmények között lévő testvérpárt hívta segítségül. A három férfi januárban megtervezte a rablást, feltérképezte a sértett ingatlanát. Az alsópáhoki férfi 29 éves barátnőjét is bevonták a tervekbe azzal, hogy ő szerzi be a nyugtatót az áldozat kutyájának elkábításához és a rablás idején a kocsiban várja társait.

Február 5-én hajnalban a három férfi maszkkal az arcán és egyikük egy valósághű játék pisztollyal a kezében behatolt a kiszemelt házba, miközben a nő az autóban várt rájuk. Kolbászba töltött nyugtatószerrel elkábították a kutyát, majd a három férfi a hálószobájában alvó mozgáskorlátozott férfihoz ment, aki azonnal felébredt a zajra. Az egyik vindornyaszőlősi férfi a játék pisztolyt rászegezve felszólította, hogy adja át a pénzét, különben lelövi. A sértett közölte, hogy nincs a lakásban pénz, majd az újabb fenyegetés hatására átadta az irattárcáját, de a támadók ezzel nem elégedtek meg, kutatni kezdtek, és rá is találtak a lezárt pénzkazettára. A rablók távozáskor magukkal vitték, majd az udvaron eldobták a megtámadott férfi két mobiltelefonját is, hogy ne tudjon segítséget hívni.

A társaság Vindornyaszőlősre ment, ahol a ruhákat és a maszkokat elégették, a pénzkazettát pedig felfeszítették. A remélt százmilliós összeg helyett 840 ezer forintot és 1700 eurót találtak, a pénztárcában pedig tízezer forintot, vagyis nem egészen 1,4 millió forintot zsákmányoltak. A rokkantsága miatt erősen mozgáskorlátozott és részben mások ápolására szoruló férfi közben autóba ült, és Nemesbükről Keszthelyre ment, ahol értesítette a rendőrséget. A rendőrök néhány napon belül elfogták az elkövetőket.

A Keszthelyi Járási Ügyészség fegyveresen, csoportosan, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás miatt emelt vádat az öt vádlott ellen.

Az esküben benne van, hogy a katonák az országot, a magyar embereket és értékeit bármilyen körülmények között megvédik. Akár az életük feláldozásával is – emelte ki Benkő Tibor. A miniszter a katonáktól azt is elvárja, hogy mutassanak példát és vívják ki a társadalom elismerését.

Benkő elmondta: a honvédség átalakítása során változtatnak az állománykategóriákon. Sokkal több altisztre van szükség, ők alkotják a honvédség gerincét. Szükség van a legénységi állományra, továbbá önkéntes tartalékos katonákra is – közölte.

A siófoki kapitányság a Készenléti Rendőrséggel együttműködve hajtotta végre az akciót, amelynek célja drogkereskedők elfogása, egy terjesztői hálózat felszámolása volt. Huszonkét embert állítottak elő, akik közül tizenegyet kábítószer-kereskedelem bűntette, nyolcat kábítószer-birtoklás vétsége miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Előbbiek közül hét embert őrizetbe vettek, és kezdeményezték letartóztatásukat.

Több lakást is átkutattak a rendőrök, akik többféle kábítószergyanús fehér port, növényi törmeléket, készpénzt, a bűncselekményből származó vagyon elkobzása érdekében pedig gépjárműveket, ékszereket, műszaki cikkeket és mobiltelefonokat foglaltak le.

A Velencei-tónál, a Csepel-szigeten és Szolnok környékén légi módszerrel, a Szigetközben földi eljárással lépnek fel a szúnyogok ellen. Csongrád megyében és Dunaújváros térségében egy-egy településen, míg a Balatonnál, a Tisza-tónál és Békés megyében több területen is dolgoznak a szakemberek – közölték.

A police.hu oldalon közöltek szerint az éves ellenőrzési terv alapján Tispol Speed elnevezéssel tartott fokozott közlekedésbiztonsági akcióban 9778 autóst ellenőriztek. Ebből 2482 esetben intézkedtek a vezetőjével szemben. 2350 járművezetőre szabtak ki helyszíni vagy közigazgatási bírságot, 132 esetben pedig szabálysértési, illetve közigazgatási eljárást indítottak – írták.

A miniszter személyesen vezette a tárca tényfeltáró bizottságának helyszíni vizsgálatát a Buzau megyei egészségügyi intézményben, ahol vasárnapra virradó éjszaka egy alkoholfüggősége miatt néhány napja beutalt 38 éves páciens, Stefan Lungu egy infúziós állvánnyal agyonvert négy beteget és további kilencet megsebesített.

Pintea szerint a tragédiát emberi mulasztások sorozata előzte meg. Az ápolók munkaköri leírásában szerepel például, hogy nem hagyhatnak a páciensek keze ügyében olyan tárgyakat, amelyekkel kárt tehetnek magukban, tehát az infúziós állványnak nem kellett volna a kórteremben maradnia. A miniszter arról is beszámolt, hogy Lungu mellé aznap éjszaka – ámokfutása előtt kevesebb mint két órával – ugyanabba az ágyba egy másik alkoholistát is beutaltak, annak ellenére, hogy a kórházban még voltak szabad ágyak.

A miniszter tagadta, hogy a tragédia a személyzet hiánya, illetve túlterheltsége miatt következett be: hétvége lévén a kórházban hét ápoló és három gondozó volt szolgálatban, kétszer annyian, mint hétköznap.

Lungu saját kórtermében kezdte a vérengzést, ami olyan csendben és gyorsan történt, hogy az ápolók észre sem vették, csak akkor riasztották a kórházban szolgálatot teljesítő két őrt, amikor a dühöngő rátámadt a szomszédos női kórteremben fekvő betegekre és azok sikítozni kezdtek. Amikor az őrök odaértek, a támadó az ablakon keresztül az udvarra menekült.

Lungut végül a kapunál állították meg a rendőrök, akik történetesen éppen akkor érkeztek egy másik beteggel az egészségügyi intézménybe. Beszámolójuk szerint a férfinél még mindig ott volt az infúziós állvány, és közelharcot folytattak vele, amíg sikerült ártalmatlanná tenniük. Lungut a sürgősségiről egy mentőautó hozta csütörtökön a pszichiátriára, ahol péntek reggelig még elkülönítőben, megfigyelés alatt tartották. Mivel azonban nem volt vele gond, és helyét egy másik beteg miatt fel akarták szabadítani, áthelyezték az állandó felügyelet nélküli kórterembe, ahol aztán vasárnap hajnalban rátámadt a többi páciensre.

Hétfőn a sapocai kórház igazgatója lemondott tisztségéről. A minisztérium bűnvádi feljelentést is készül tenni az ügyben, hogy pontosabban ki ellen, azt a belső vizsgálat befejeztével fogják eldönteni – mondta a román egészségügyi miniszter.

A sapocai vérengzés egy hónapon belül a második olyan bűnügy, amely sokkolta a román közvéleményt, a caracali tinigyilkosságok után. Romániában egyre fokozódik a közfelháborodás amiatt, hogy az állami intézmények képtelenek szavatolni a polgárok biztonságát. Mindkét esetben a sajtó a politikai döntéshozók felelősségét firtatta, azzal vádolva őket, hogy az állami intézmények élére nem szakértelmük, hanem politikai kapcsolataik alapján neveznek ki vezetőket.

Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek mobil indítószerkezetről felbocsátott “szárnyas rakétát” azóta, hogy az Egyesült Államok augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött orosz-amerikai INF-egyezményt.

“Mindez sajnálatos. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a katonai feszültség kiélezésére vette az irányt. Nem hagyjuk magunkat provokálni” – hangoztatta kedden Rjabkov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“Talán nem is lehet világosabb és nyilvánvalóbb megerősítése annak, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztése már régóta folyt az Egyesült Államokban, és hogy a szerződésből való kilépésre való felkészülés egyebek között magába foglalta egyebek között az ehhez szükséges kutatási és fejlesztési munkálatokat” – tette hozzá a diplomata.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével Fort Breganconban hétfőn folytatott találkozója alkalmából megerősítette: Oroszország mindaddig egyoldalú moratóriumot hirdetett a szárazföldi állomásoztatású, közepes hatótávolságú eszközök telepítésére, amíg az Egyesült Államok ilyen eszközei meg nem jelennek a világ valamelyik régiójában.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke kedden Moszkvában újságíróknak szintén úgy nyilatkozott, hogy az amerikai fegyverkísérlet bebizonyította: az Egyesült Államok már a felmondása előtt megsértette az INF-szerződést. Ezt azzal indokolta, hogy augusztus 2. és 19. között lehetetlen lett volna elvégezni a teszthez szükséges kutatásokat. Emlékeztetett arra, hogy az 1987-ben megkötött egyezmény nemcsak a fegyverek gyártását és telepítését, hanem a gyártáshoz vezető kísérleteket is megtiltotta.

A szenátor szerint akárhová is telepítik majd a jövőben Ázsiába vagy Európába a közepes hatótávolságú amerikai eszközöket, az közvetlen katonai fenyegetést jelent majd Oroszország számára.

“Ez ismételten alátámasztja azt, hogy az Egyesült Államok nem azért rombolta le a szerződést, mert azt Oroszország megszegte (mi nem tettünk ilyet), hanem azért, mert akadályozta az amerikaiakat abban, hogy az egyoldalú és kizárólagos katonai fölény mitikus és mániákus célja elérésének utolsó szakaszába lépjenek” – nyilatkozott a politikus.

Koszacsov szerint az orosz ellenlépéseket nem a politika, hanem a tisztán a katonai tervezés fogja meghatározni az orosz védelmi képesség és nemzetbiztonság szavatolása érdekében.

A szakértőt azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok augusztus 2-án hivatalosan felmondta a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött orosz-amerikai (INF-)szerződést arra hivatkozva, hogy az orosz fél megsértette a szerződésben foglaltakat.

A szakértő szerint az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is próbálja elfogadtatni a világban, hogy új fegyverkezési hullám kezdődik.

Hozzátette: az egyezmény felmondása szabad utat nyit a hadászati támadóeszközök fejlesztéséhez, ezek pedig alapvetően arra irányulnak, hogy minél közelebb tudják vinni a célhoz az eszközöket, hogy a másik félnek minél kevesebb ideje legyen reagálni egy esetleges támadásra.

Megjegyezte: a jelenlegi légvédelmi rendszereket – amelyek alapvetően szenzorokon, lokátorokon alapulnak – “el lehet felejteni”, mert ezekkel nem lehet kivédeni a közvetlen közelről indított támadásokat, így ezeket is modernizálni kell.

Az izraeli hadsereg biztonsági kamerákkal határmegfigyelést végző egysége lett figyelmes öt, a határt átlépő palesztinra, s egyiküknél egyértelműen fegyvert is láttak. A katonák fényrakétákat lőttek az érintett terület fölé, majd helikopter- és ágyútűzzel fogadták a behatolókat. A gázai övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezethez, a Hamászhoz közeli palesztin információs központ meg nem erősített forrása szerint a határ palesztin oldalán lőtték le őket. A ynet úgy értesült, hogy nem léptek be izraeli területre.

Az izraeli hadsereg első közleménye öt határsértőről számolt be, s a palesztin források is először négy-öt lelőtt gázairól szóltak, de később a gázai palesztin egészségügyi minisztérium három halottban és egy sebesültben határozta meg számukat. A palesztin média egyelőre meg nem erősített értesülése szerint a határsértők az iráni támogatású palesztin Iszlám Dzsihád nevű terroristaszervezet katonai szárnyának, a Szerájá al-Kudsznak voltak a tagjai.

Az Ezzeddin al-Kasszám Brigádok, a Hamász katonai szárnya azt állította, hogy Izrael később tüzérségi csapásokat mért Bejt Láhiától keletre, Gáza északi részére, a határsértési kísérlet közelébe. Korábban, szombaton az övezetből három rakétát lőttek Izraelbe, melyek közül kettőt elfogott Izrael Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszere, de egyikükből egy gránát becsapódott a határ menti Szderót város egyik házának udvarába.

A beszivárgási kísérletet megelőző elmúlt három hétben jelentősen megnőttek az erőszakos cselekmények az izraeli hadsereg és a Gázai övezetet uraló Hamász között.