Biztonságpiac

Országszerte csaknem 25 ezer első világháborús hadisír újult meg és 180 emlékmű létesült az elmúlt években – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos felidézte: az első világháborúban részt vevő több mint hárommillió magyar katona közül több mint hatszázezren haltak hősi halált. Erről hosszú évtizedekig nem beszéltek, így egy “társadalmi adósság” gyűlt fel, amelyet törleszteni kell – emelte ki. Az első világháborús veszteségek feldolgozása 2012-ben indult. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult kétmilliárd forintos támogatással – ismertette. Hozzátette: számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák nyugszanak. Ez példaértékű Európában – közölte. Ez a fajta tisztelet – hangsúlyozta – minden katonát megillet, hiszen a “halott katona többé nem ellenség”.

Kovács köszönetet mondott valamennyi érintett temetőfenntartó önkormányzatnak, egyháznak, a munkálatokban részt vevő honvédségi szerveknek.

Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az idő nem kímélte a hősi temetőket, szükséges volt, hogy a hősök sírhelyei megújuljanak. Az elhangzottakra, a társadalmi adósságra utalva hozzátette: “az adósságot sikerült törleszteni”. Kiemelte: a magyar kormány az elmúlt években soha nem látott erőket és erőforrásokat mozgósított azért, hogy a jövő magyar nemzedéke számára megőrizhesse, továbbörökíthesse katonai nemzedékünk emlékét.

Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról Véres csaták után látnak édes álmot címmel filmet készített a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., ezt csütörtökön mutatták be a Stefánia Palotában.

Kulcsár Gábor, a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: egy háború sosem ér véget egy békemegállapodással, egy fegyverszünettel. Akkor ér véget, amikor az utolsó hősi halottat eltemették. Több ezren vannak, akik nem kerülhettek végső nyughelyre. A Magyarországon található hadisírok felújítására kiírt kormányrendelet egy lépéssel közelebb vitt az első világháború lezárásához – közölte.

A rendezvényen valamennyi felszólaló köszönetet mondott minden közreműködőnek, kiemelten a hadtörténeti intézet munkatársainak, s a film valamennyi készítőjének.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában felidézték: a kormány 2016 határozatban rendelte el a Magyarországon fellelhető első világháborús hadisírok rendbehozatalát, amelyhez 2 milliárd forintos forrást biztosított. A honvédelmi miniszter két körben írt ki pályázatot települési önkormányzatok és temetőket fenntartó egyházak részére.

Az eltelt csaknem négy évben 308 pályázat kapott anyagi forrást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, hét emlékpark, hat művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg – áll az összegzésben.

Együttműködési keretmegállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) és az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A dokumentumot szerdán írta alá Szabó István honvédelmi államtitkár, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Túrós András, az OPSZ elnöke Budapesten. Elhangzott, az együttműködés célja a honvédelem ügye társadalmi támogatottságának növelése, a katonai pálya, azon belül is kiemelten az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony népszerűsítésének növelése, a honvédelmi toborzás hatékonyságának fejlesztése.

Szabó hangsúlyozta: az elmúlt nyolc-tíz évben jelentős fejlesztések voltak a honvédségnél, ezek egyik pillére az önkéntes tartalékos rendszer.

Van mire büszkének lenni – jelentette ki az államtitkár, aki elmondta: már több mint kilencezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek. Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb alapvetése, hogy a honvédelem össznemzeti ügy, össztársadalmi feladat, és kiemelten foglalkoznak azzal, hogy ehhez szövetségeseket keressenek. Már számos oktatási intézménnyel, civil és társadalmi szervezettel írtak alá megállapodást, hogy közelebb vigyék az állampolgárokhoz a honvédelem ügyét.

Felidézte: a honvédség és a polgárőrség együttműködése hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben nemcsak a katonák segítik a rendőrök munkáját, hanem a polgárőrök is.

Az OPSZ elnöke azt mondta: a polgárőrség a legnagyobb speciális civil szervezet, amely közbiztonsági, bűnmegelőzési tevékenységet végezhet közterületen vagy a határ közelében.

Az OPSZ elnöke az együttműködés elemei közül elsőként a 63 ezer polgárőr honvédelmi nevelését és felkészítését emelte ki. Több tucat olyan polgárőr van, aki tartalékos katona is, és együttműködésük intézményesítésével biztosan még többen vállalnak ilyen szolgálatot – mondta. Megemlítette a fiatalok honvédelmi nevelését, jelezve, hogy kétezer ifjú polgárőrük van. Harmadik fontos elemként a határvédelem, az illegális migráció elleni küzdelmet említette, hozzátéve, hogy 87 polgárőr-egyesület mintegy kétezer emberrel jelenleg is segíti a határok védelmét.

Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre – közölte a főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.

A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A volt ügyész és pénzügyőr vádlottak – akik korábban letartóztatásban voltak – az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek – tette hozzá a főügyész.

Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év – tartalmazza a közlemény.

Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőrököt és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen.

A legmagasabb rangú brit terrorelhárítási vezető szerint nem enyhül a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, ahogy azt az elmúlt hetekben elkövetett több támadás, köztük a dél-londoni Streatham városrészben vasárnap végrehajtott késeléses merénylet is mutatja.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka szerda este közzétett nyilatkozatában közölte: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tudták, hogy a vasárnapi támadás elkövetője, a 20 éves Sudesh Amman – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – komoly kockázatot jelent, és sajnálatos módon bebizonyosodott, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor Ammant megfigyelés alá helyezte.

A rendőrségnek azonban hozzávetőleg további háromezer olyan ember van a radarernyőjén, akik a terrorellenes szolgálatok “érdeklődésére” tarthatnak számot, és hamarosan számos elítélt terrorista is szabadul a börtönből, “így egyszerűen nem tudjuk mindig mindegyiküket figyelni” – fogalmazott a Scotland Yard terrorelhárítási vezetője.

Neil Basu szerint azt, hogy a kockázat nem csökken, jelzi, hogy három hónap alatt három terrorista jellegű késes támadás történt.

A magas rangú rendőrtiszt arra utalt, hogy a vasárnapi támadás előtt egy hónappal, a kelet-angliai Whitemoor börtönben két, iszlamista terrorcselekményekre szőtt összeesküvésért elítélt fogoly a börtönszemélyzet öt tagját késsel megsebesítette – a Scotland Yard a támadást terrorcselekménynek minősítette -, november végén pedig a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében egy iszlamista támadó, Usman Khan két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A londoni Streatham negyedben vasárnap elkövetett késes támadásban Sudesh Amman két embert sebesített meg, egy férfit életveszélyesen, egy nőt kevésbé súlyosan. Egy fiatal nő a rendőri fegyverhasználat nyomán szétrepülő üvegszilánkoktól szenvedett könnyebb sérüléseket.

A két megsebesült nőt már kiengedték a kórházból, és a férfi sérült is túl van az életveszélyen.

A Scotland Yard főparancsnoka, Cressida Dick a londoni városháza rendőrségi és bűnügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elmondta: a vasárnapi támadás elkövetője fedett megfigyelés alatt állt, de az ilyen jellegű megfigyelési műveletek soha nem jelentenek “szoros emberfogást”. A londoni rendőrség vezetője is azt mondta: nem lehetséges mindenkit, aki kockázatot jelent, megakadályozni a támadások elkövetésében.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint Sudesh Ammant vasárnap attól a pillanattól fogva fegyveres civil ruhás rendőrök követték, hogy aznap délután kilépett az utcára a Stretheam városnegyedben. A rendőrök látták azt is, amint bemegy egy boltba, ahol – mint kiderült – ellopott egy kést, amellyel az üzletből kirohanva két embert megszúrt.

A beszámoló szerint a megfigyelési műveletben résztvevő rendőrök a támadás kezdete után hozzávetőleg hatvan másodperccel agyonlőtték az elkövetőt.

Sudesh Amman és a London hídon elkövetett novemberi támadás tettese, Usman Khan egyaránt terrorcselekményekért ült börtönben, is mindkettőjüket büntetésük felének letöltése után helyezték szabadlábra.

A konzervatív párti brit kormány a héten bejelentette: véget vet annak az eddigi gyakorlatnak, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítéltek is teljes büntetésük letöltése előtt szinte automatikusan szabadlábra kerülhetnek.

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket.

Miről is szólnak a legutóbbi változások? Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az előzményekre. A veszélyes anyagok – a legtöbb iparágat érintő – gyors fejlődése, terjedése, illetve a biztonságos kezelés-felhasználás-ártalmatlanítás kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavédelem, környezetvédelem, sőt ezekhez kapcsolódva az egészségügyi területek fórumain. Érthető, hiszen az egészségkárosító, környezetkárosító hatások, különösen a hosszú távú hatások alapos kiismerése alig, esetenként egyáltalán nem tartja a lépést az anyagok felhasználásával, tömeges elterjedésével. Nem véletlen, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2018-2019-es kampánya is a veszélyes anyagokkal, rákkeltő anyagokkal járó kockázok megelőzéséről szólt. Magyarország esetében érdemes még egy szempontot megemlíteni: annyira kevés foglalkozási megbetegedésre, fokozott expozíciós esetre derül fény, hogy az aligha alapoz meg bármilyen vizsgálatot, intézkedést akár a gazdasági szereplők, akár a hatóság oldaláról.

Mindig minden kell?
Nagy horderejű jogalkotói lépés a munkavédelmi törvény idén január elsejétől hatályos azon változása, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás előírja, hogy minden veszélyes anyag esetében (Mvt. 63/A§) expozíciós nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, továbbá az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét és a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét. Ennél is nagyobb fejtörésre adhat okot, hogy a mért adatokat veszélyes anyagonként kell bejegyezni. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. A veszélyes anyagok esetében ilyen nyilvántartási kötelezettség nem volt, csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az érintett munkavállalókat. A megelőzés szempontjából viszont kedvező változás lehet, hogy már a 2. kategóriájú rákkeltőkre (ezek a még nem bizonyítottan, de feltehetően rákkeltő anyagok) is, mint veszélyes vegyi anyagokra is, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok (Mvt. 63/B§).

Kevésbé érthető viszont, hogy az új szabályozás nem követeli meg, hogy a veszélyes anyagok alkotta veszélyes keverékeket is tartalmazza a nyilvántartás, holott erre volt előírás a jelenlegi szabályozás egyfajta előzményének tekinthető 25/2000-es EüM-SzCsM együttes rendeletben. Veszélyes keveréknek az két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keveréket vagy oldatot nevezzük, amely a fizikai és/vagy egészségi veszélyek miatt veszélyes besorolást kap. Alapvető tapasztalat, hogy a vállalkozások csak annak a kötelezettségnek tesznek eleget, amelyet rájuk ró a jogszabály, e tekintetben nem jellemző a túlteljesítés. Így, ha a jogszabály nem tartalmazza a veszélyes keverékek nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget, nagy valószínűséggel nem is fogják azt nyilvántartani. Vagy akár többféle, egymásnak ellentmondó jogalkalmazói gyakorlat alakul ki, ami épp annyira probléma a cégeknek, mint az ellenőrző hatóságnak. És akkor még nem esett szó a munkavállalók, munkahelyi vezetők szintjén megjelenő kockázatról, amit az „akkor most ez veszélyes anyag (keverék!?) vagy sem?” dilemma okozhat.

A megváltozott jogszabály a veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán a következő kérdéseket veti fel.

• Mi számít nyilvántartás köteles veszélyes anyagnak? Ki dönti el, hogy mely (tulajdonságú, veszélyességű, mennyiségű stb.) anyagokra alkalmazandó e kötelezettség? Például egy iroda takarítószereit egyénileg nyilván kell tartani?

• Mit kezdjenek a veszélyes anyagok keverékeivel nyilvántartás szempontjából? És mit kezdjenek a gyakorlatban a keverékekkel, hiszen a nyilvántartás nem öncélú, további döntéseket, cselekvéseket alapoz meg, hogy egy anyag benne van-e, vagy sem?

Szükséges és kötelező intézkedés – szabálytalanul
Ha tovább gondoljuk a veszélyes anyagok munkahelyi jelenlétét és ezzel összefüggésben a fokozott expozíció lehetőségét (ilyenről például abban az esetben beszélünk, amikor a munkavállaló szervezetében határéték feletti mennyiségben van jelen egészégkárosító vegyi anyag), akkor egy másik ide kapcsolódó, és szintén jelentős törvényi változáshoz érkezünk. A munkavédelmi törvény több egymást követő változása érintette a fokozott expozíció kivizsgálásának, bejelentésének kérdését, valamint a vegyi anyagok nyilvántartásának követelményeit. A fokozott expozíció kivizsgálása hosszú időn keresztül az észlelő orvos bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság feladata volt.

A 2019 őszi jogszabályváltozások óta (2020. január 1-től hatályos 27/1996 NM rendelet, 5.§) viszont ez már a munkáltató feladata, és csak a kivizsgálás eredményét kell bejelenteniük a hatóságnak. Ez a megoldás – vélhetően a jogalkotói szándéknak megfelelően – javíthatna a fokozott expozíciós esetek jelentési fegyelmén, közvetetten pedig a segítené a megelőzést. Márpedig a fokozott expozíciós esetek látenciája, aluljelentettsége nehezen vonható kétségbe, elég csak egy pillantást vetni a munkavédelmi hatóság éves összefoglalóira, amelyekben a jelentett fokozott expozíciók száma több évben is 100 eset alatt maradt országosan. Ha meg is valósult egy-egy határérték túllépés, a vétkes vállalkozások inkább próbálták jobb esetben megszűntetni, rosszabb esetben eltussolni a problémát, nyilván jelentés nélkül. E változást követően a kötelező kivizsgálás és a már megtett, sikeres intézkedés „lejelentését” utólag talán „könnyebb szívvel”, a jogkövető magatartás jó érzésével teszik meg az illetékesek.

A fokozott expozíciók kivizsgálását követő bejelentési kötelezettségnek viszont vannak aggályos elemei. Egyrészt adatvédelmi szempontból lehet problémás, másrészt pedig adatkezelés oldaláról vet fel nehézségeket. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ugyanis se a munkáltatót, se a munkabiztonsági szakembert, se a munkavédelmi képviselőt nem jogosítja fel egészségügyi adatok kezelésére, így a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról szóló jogszabályban munkavédelmi törvényben meghatározott kivizsgálási kötelezettség ebben a formában jogszerűen nem teljesíthető.

Hogy miért nem tudják „átlépni” az egészségügyi adatokba való betekintést, az a vizsgálat folyamatából kiderül. A fokozott expozíciót többek között a laborleletek alapján bizonyító biológiai expozíciós mutató (BEM), vagy ambuláns lap, illetve más orvosi egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentumok teszik láthatóvá. Az Mvt. ezen adatok munkáltatói rögzítését, nyilvántartását nem írja elő. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan lehet a munkáltató számára a fokozott expozíciót hitelt érdemlően bizonyítani és arról megfelelően tájékoztatni az érintett munkavállaló leletei nélkül? A konkrét érintett munkavállaló megnevezése nélkül hiába beszélünk leletről, nem lehet a munkakört, az expozíció helyét, lehetőségét behatárolni, vagyis az egészségkárosító hatások megszűntetésére irányuló intézkedés nem lesz célzott, nem lesz hatékony. Ha egyáltalán elkezdődik.

Kérdések
• A fokozott expozíciók kivizsgálása közös szaktevékenység, amelyben rész vesz a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi orvos és adott esetben a munkavédelmi képviselő. Hogyan oldható meg az egészségügyi adatok jogszerű kezelése? Megoldható-e e jelen szabályozás mellett egyáltalán?

• Az expozíció a munkahelyen jelen lévő (fizikai, kémiai, biológiai) tényezők hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes anyagok esetén – amennyiben a munkavállalókat védőeszköz óvja – csupán az expozíció lehetőségét, valamilyen szintű kockázatát lehetséges rögzíteni. Ennek dokumentálása nyilván nem önmagában cél (egyébként a kockázatértékelésen belül is megvalósul). Ha megfelelően működik az expozíciós nyilvántartás, akkor nehezítheti a munkavállalók eltérő munkakörök közötti – esetenként ötletszerű és nem feltétlenül az alkalmasságot szem előtt tartó – rotációját. De e vitatható munkaszervezési lépés elkerülésére valóban megoldás egy plusz nyilvántartás? A nyilvántartás lehetővé teheti egy-egy foglalkozási megbetegedés eredetének a visszakövetését, amennyiben hiteles és valós. A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók jelentési aránya, ahogy erre már utaltunk, gyaníthatóan távol áll a realitásoktól. Az új szabályozás képes lehet változtatni ezen?

E kérdések akár jogi (adatvédelmi), akár munkavédelmi szempontú megközelítése adhat valamiféle választ, intézkedésre vonatkozó irányt a jogkövető vállalkozások számára. Ugyanakkor, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a válaszok kiállják a másik szakterület próbáját, illetve a válaszokból levezetett intézkedések megfelelnek a hatóság elvárásainak. És persze az sem mellékes, hogy a jogalkotói szándékból mi valósul meg. A kutakodva, találgatva, rosszabb esetben kapkodva meghozott intézkedések előtt érdemes volna beszélni minderről az érintetteknek, úgy a jogalkotói, mint a jogalkalmazói oldalon.

Gedeon András
ALEMONA – Közösség a munkavédelemért
sajtókapcsolati felelős, szóvivő
Telefon: +36 30 232 2262
E-mail: sajto@alemonae.com

Horvátország új pályázatot írt ki többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet – közölte az erre célra létrehozott tárcaközi bizottság.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet. Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra – írta a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár.

A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.

Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy (képünkön) beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszú távú megoldás.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses, használt – de korszerűsített – 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Automatikus arcfelismerő rendszerrel ellenőrzik Moszkvában a koronavírus miatt elrendelt elkülönítés betartását – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.

Moszkvában az összes Kínából érkező utas fotóját és elérhetőségét rögzítik. Az érintetteknek ezt követően 14 napig otthon kell tartózkodniuk, ahol orvosok ellenőrizhetik állapotukat és a 10. napon kontrollmintát vesznek tőlük. A kínai állampolgárokat az Interfax beszámolója szerint a rendőrök a lakóhelyük mellett a városi tömegközlekedési eszközökön is ellenőrzik.

Szobjanyin közölte, hogy eddig mintegy 2500 Kínából érkezett embert utasítottak otthoni elkülönítésre Moszkvában. A polgármester beszámolója szerint az arcfelismerő rendszer segítségével megállapították, hogy egy Kínából hazatért, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált és emiatt kórházba küldött kínai nő lakótársa, akinek karantént írtak elő, megszegte a lakóhely-elhagyási tilalmat.

Az arcfelismerő rendszer segítségével azonosították a kórházba fektetett nő 58 utastársát, sőt, a taxist is, aki a repülőtérről hazaszállította, mi több, összeírták a vele egy házban élő több mint 600 lakót. Az ügynek végül nem lettek következményei, mert kiderült, hogy a laboratóriumi vizsgálat téves eredményre jutott, és a nő mégsem volt fertőzött.

Oroszországban eddig két fertőzöttet találtak, két kínai állampolgárt, akik azonban már gyógyultan távoztak a kórházból. Emellett a Jokohamában veszteglő Diamond Princess üdülőhajó négy orosz utasánál állapítottak meg koronavírusos fertőzést.

Pénteken az oroszországi Brajnszkban leválasztották és elkülönítették a Kijevből Moszvába tartó utasszállító vonat egyik kocsiját, mert annak egyik utasa, egy kínai nő – aki a Moszkva által bevezetett korlátozások miatt egyébként sem léphette volna át az orosz határt – belázasodott. A vasúti kocsin 11 ukrán utas és két utaskísérő, valamint hat orosz, egy üzbég és egy kanadai állampolgár tartózkodott.

A kínai utast a brjanszki járványkórházba vitték – ahol a koronavírus-vizsgálata negatívnak bizonyult – , a többieket pedig a városi kórházba szállították.

Megköszönte az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) Vlagyimir Putyin, hogy a tőle kapott információk alapján sikerült merényleteket megakadályozni Szentpéterváron, amelyeket az Iszlám Állam terrorszervezet két követője az újévi ünnepek alatt tervezett végrehajtani.

Putyin az az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtöki moszkvai vezetői kollégiumának évértékelő tanácskozásán beszélt erről.

“Természetesen hálásak vagyunk partnereinknek ezért a támogatásért és a szakmai szolidaritásért a közös veszély elleni harcban. Kétségtelenül viszonozni fogjuk ezt a szívességet” – mondta.

Putyin megelégedését fejezte ki amiatt, hogy pozitívan alakult a terrorizmus elleni harc dinamikája: amíg 2018-ban kilenc “terrorista irányultságú” bűncselekményt követtek el Oroszországban, addig tavaly csak négyet. Amíg két éve 36 ilyen bűncselekményt sikerült megakadályozni, addig 2019-ben 57-et, közülük 34 készülő terrortámadás volt. Méltatta az alvó terrorsejtek és a pénzügyi utánpótlás csatornáinak felszámolását.

Az orosz elnök utasította az FSZB-t hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet az orosz állami szervek és szolgáltatók, a távközlési cégek, a bankok és a nagyvállalatok komputerrendszereinek védelmére. A fontos feladatok között említette meg a kibertámadások felfedezéséért, megelőzéséért és a következmények elhárításáért felelős állami rendszer képességeinek bővítését, valamint azt, hogy a szolgálat szavatolja az 5G, a műholdas kommunikáció, az élvonalbeli tudományos, ipari és katonai technológiák fejlesztésének biztonságát.

Ki nem fejtett statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy a külföldi szakszolgálatok aktivitása nem csökken Oroszországban, és felszólította a kémelhárítást, hogy biztosítsa az orosz “versenyelőnyöket”. Hangsúlyozta, hogy az FSZB-nek meg kell védelmeznie a bűnözői alvilágtól az orosz gazdaság stratégiai ágazatait, valamint a nemzeti fejlesztési projektekbe irányuló anyagi eszközöket, és harcolnia kell a korrupció ellen.

Putyin a tanácskozáson arra utasította az FSZB-t, hogy biztosítsa a nácizmus felett a második világháborúban aratott győzelem 75. évfordulóján megtartandó megemlékezéseket. A történelmi jubileum alkalmából 116 rendezvényt tartanak majd Oroszországban, köztük május 9-én Moszkvában több külföldi állami vezető részvételévek díszszemlét és elnöki fogadást. Este a Vörös téren ünnepi koncert és tűzijáték lesz.

Aktuális védelempolitikai kérdésekről és a két ország védelmi szektorát érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel szerdán Stockholmban – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Svédország évek óta fontos haderőfejlesztési partnere Magyarországnak – emlékeztettek -, és Benkő szerint a két ország között fennálló együttműködés mellett a magyar haderőfejlesztés sokat profitálhat a Carl Gustaf M4 többcélú páncéltörő fegyverrendszer, továbbá a SAAB cég által gyártott mobil karbantartó hangárok beszerzéséből. Fontos eleme a svéd-magyar együttműködésnek a helikopteroktatók extrém körülmények közti képzése és a légi utántöltő képesség fenntartása is.

A katonai együttműködés egyik alapja a Gripen bérleti szerződés, amelyet még 2001-ben írt alá Magyarország – idézte fel Benkő a közlemény szerint. Hozzátette, hogy ez egy konstruktív és a Magyar Honvédség haderőfejlesztése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró megállapodás, ezért a megbeszélésen áttekintették a 2026 utáni lehetőségeket: a Gripenek üzemeltetését, műszaki és szakmai támogatási lehetőségeit.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a tájékoztatás szerint kiemelte: Svédország számára különösen fontos, hogy megfelelő kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn a NATO-val és annak tagállamaival, így Magyarországgal. Aktívan támogatja a szervezet törekvéseit Európa északi régiójában, ennek keretében Svédország részt vesz a balti országok légtérvédelmében, annak egyik kiemelt támogatójaként.

A felek egyetértettek abban, hogy egy katonailag hatékony Európai Unió a NATO-t is erősíti, anélkül, hogy megingatná a NATO által biztosított biztonsági védőernyőt. Benkő szerint a magyar álláspont továbbra is egyértelmű: támogatjuk a két intézmény közötti együttműködés erősítését. A magyar kormány fontosnak tartja a közös és koordinált gyakorlatok végrehajtását, valamint az együttműködésből származó képességfejlesztési lehetőségeket.

A honvédelmi miniszter a tárgyaláson megerősítette, hogy a magyar álláspont változatlan a migrációs válság kezelésében: Magyarország Európa külső határait védi, és a migránsok kötelező elosztása helyett legfeljebb kiszállítási kvótát tud támogatni.

A tárcavezető szavai szerint egyre erősödik a konszenzus Európában arról, hogy a válságokat a keletkezési helyükön kell kezelni. “Ezért támogatjuk azokat az európai törekvéseket, amelyek a rászoruló országoknak való segítségnyújtásra irányulnak. A Magyar Honvédség jelenleg is mintegy ezer katonával vesz részt békeműveleti missziókban Európában, Ázsiában és Afrikában” – fogalmazott.

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét ország kiemelten fontosnak tartja az új típusú kihívások (kiber, hibrid hadviselés) elleni fellépést. Ennek tükrében Svédországgal együtt Magyarország is tagja a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központnak. Ezen felül Magyarország részt vesz a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ és a NATO StratCom Kiválósági Központ munkájában. Előbbinek Svédország is közreműködő partnere.

A nemzetközi törekvésekhez hozzájárul a Magyar Honvédség Parancsnoksága által létrehozott Kibervédelmi Szemlélőség, valamint a felügyelete alá tartozó oktató-, megfigyelő- és kutatóközpontok – emlékeztetett.

A megbeszélésen szó esett a hatályos svéd jogszabályok szerinti kötelező sorkatonai szolgálatról, valamint az önként vállalható szolgálati formákról is.

Fiatal nők hamis közösségimédia-oldalai révén gyűjtött információt az izraeli katonáktól a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

Az izraeli hadsereg és a belbiztonsági szolgálat kiber kémelhárítással foglalkozó egységei a hétvégén kibertámadást intéztek a Hamász szerverei ellen, melyeken a több száz izraeli katonától gyűjtött információt tárolták, és megsemmisítették az ott talált adatokat. A Hamász számítógépes hírszerzői előzőleg fiatal nők fényképei segítségével megalkotott fiktív személyek révén üzeneteket intéztek izraeli katonákhoz, flörtölni kezdtek velük, majd megkérték őket, hogy töltsenek le egy alkalmazást, amelynek segítségével birtokába jutottak a katonák telefonjain tárolt információnak.

A katonák a letöltés után hibaüzenetet kaptak, de attól kezdve a háttérben tovább dolgozhattak a Hamász számítógépei, követték a helyváltoztatásaikat, elolvashatták üzeneteiket, használták a telefonok mikrofonját és kameráját. A Hamász saját fejlesztésű kémvírusa ugyanis a csábító üzenetek után a telefonra telepítette magát, majd folyamatosan továbbította a sok tucat katona okostelefonjáról gyűjtött adatokat az iszlamista szervezetnek.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint felfedezték a kémkedés ezen legújabb módját, még mielőtt a Hamász jelentős, értékes információhoz jutott volna ezzel a módszerrel. A hadsereg szóvivője szerint az elmúlt években a Hamász már harmadszor kísérelte meg az izraeli katonák telefonjának feltörését, és ez volt az eddigi legkifinomultabb technológia.

“Látjuk, hogy egyre jobban megtanulják és fokozzák ezt a módszert” – nyilatkozta Jonatán Konrikus szóvivő. A katonákat megkísértő beszélgetőpartnerek hibás héber nyelvhasználatuk magyarázatára új bevándorlóknak, látás- vagy halláskárosultaknak hazudták magukat. A kapcsolat létrehozása után a “nők” linkeket küldtek, amelyekről azt mondták, hogy lehetővé teszik számukra a fényképek cseréjét, de a katonák valójában rosszindulatú programokat töltöttek le ezeken a linkeken – olyan programokat, amelyek megtámadták az okostelefonjaikat vagy számítógépes eszközeiket.

A NATO-tagországok védelmi miniszterei a kétnapos brüsszeli tanácskozásukon egyebek mellett megvitatják az Oroszország által nemrégiben telepített rakétarendszer okozta biztonsági kihívásokra adható válaszokat – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Sajtótájékoztatóján a főtitkár arra emlékeztetett, hogy a könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) megszűnéséhez vezetett. Aláhúzta: a NATO-szövetségesek egységes álláspontot képviselnek abban a tekintetben, hogy Oroszország megsértette a szerződést.

“Egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik oldal tart tiszteletben, nem képes védelmet biztosítani” – fogalmazott.

Azt mondta, hogy a rakétarendszer azáltal, hogy európai célpontokat is képes elérni, súlyosan veszélyezteti a szövetség biztonságát. Hozzátette ugyanakkor: noha a fenyegetettség növekszik, a NATO-tagországok továbbra is azon a véleményen vannak, hogy meg kell erősíteni a fegyverek ellenőrzése és leszerelése iránti nemzetközi elkötelezettséget.

Stoltenberg kijelentette: a tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás sok szenvedést okoz a Közel-Kelet térségében, ez hozzájárul a menekültválság kiszélesedéséhez, valamint a terrorizmus okozta fenyegetést is táplálja.

Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélést folytatnak majd arról, hogy mit tehet a szövetség a régió biztonságának és stabilitásának megteremtése érdekében. Áttekintik az Afganisztánnak nyújtott támogatást, valamint a NATO iraki missziójának jövőjét. A két érintett országban szolgálatot teljesítő missziók a helyi fegyveres erőknek nyújtott kiképzési és tanácsadási feladatok révén azt biztosítják, hogy sem a helyi terrorszervezetek, sem pedig az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen.

A miniszterek megvitatják azt is, hogy a NATO miként tudna még többet tenni Irak és a térség biztonsága érdekében. A főtitkár világossá tette, a NATO csak akkor marad Irakban, ha a helyi kormány is azt akarja.

Újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg aggodalomra okot adónak nevezte a szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. A szövetség arra szólítja fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és támogassák az ENSZ által támogatatott békefolyamatot – közölte.

Stoltenberg végezetül elmondta azt is, hogy a védelmi miniszterek megbeszélést folytatnak a NATO és az Európai Unió közti együttműködésről, és a miniszteri találkozón első alkalommal vesz részt Josep Borrell, az Európai Unió (EU) új kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök szerint a maláj kormány legfelsőbb szintjén régóta azt gyanítják, hogy az MH370-es járat pilótája szándékosan vezette a halálba utasait hat évvel ezelőtt.

A Malaysian Airlines MH370-es járata 2014. március 8-án éjjel eltűnt az Indiai-óceán fölött. A Boeing 777-es típusú gép Kuala Lumpurból Peking felé tartott, fedélzetén 227 utassal és 12 tagú személyzettel.

A szerencsétlenség idején Abbott volt az ausztrál kormány vezetője. Ausztrália koordinálta az eltűnt gép utáni kutatást, amely a legnagyobb volt a repülés történetében. Százhúsz ezer négyzetkilométernyi területet fésültek át az Indiai-óceán déli részén, és a költségek elérték a 200 millió ausztrál dollárt. A repülőgépből mindössze néhány kisebb roncsdarab került elő. A keresést végül 2017-ben felfüggesztették.

A Sky News brit hírcsatorna szerdán és csütörtökön műsorra tűzött dokumentumfilmjében Abbott azt mondta: magas rangú maláj tisztségviselők már a nyomozás elején azt gondolták, hogy Zaharie Ahmad Shah, a gép kapitánya szándékosan vezette halálba utasait.

“A maláj kormány legfelsőbb szintjein már egészen korán úgy gondolták, hogy a pilóta tömeg- és öngyilkosságot követett el” – hangsúlyozta a volt miniszterelnök a szóban forgó tisztségviselők megnevezése nélkül.

Azharuddin Abdul Rahman, a maláj polgári légi közlekedési hivatal akkori igazgatója bírálta Abbott szavait. Azharuddin szerint nincs elég bizonyíték ennek az elméletnek az alátámasztására, és a hasonló kijelentések csak feltépik a szerencsétlenség áldozatai hozzátartozóinak sebeit.

Egy malajziai vezetésű független vizsgálati jelentés 2018-ban azt írta, hogy a repülési útvonalat indulás után beavatkozva megváltoztatták. A beszámoló felvetette annak lehetőségét, hogy eltérítés történt. Ugyanakkor a nyomozók aláhúzták: mindaddig nem lehet megállapítani az eltűnés okát, amíg meg nem találják a gép roncsait és feketedobozait.

A maláj kormány egyelőre nem reagált Abbott kijelentéseire. Malajziában jelenleg Mahathir Mohamad a miniszterelnök, aki Najib Razakot váltotta a kormányfői tisztségben 2018-ban.

Shah családja tagadta, hogy a pilótának öngyilkos hajlamai lettek volna. Az említett 2018-as jelentés sem talált bizonyítékot arra, hogy a pilóták bármelyike szokatlanul viselkedett volna, vagy stresszes időszakon ment volna át. Ezenkívül a járat utasainak egyike sem vett részt pilótaképzésen.

Abbott kiemelte: nem hisz azoknak az összeesküvés-elméleteknek, amelyek a maláj kormányt teszik felelőssé a történtekért.

“Olvastam ezeket a történeteket, amelyek szerint a malájok állítólag azért nem akarták alaposabban megvizsgálni a tömeggyilkosság-öngyilkosság forgatókönyvet, mert szégyellték, hogy egyik pilótájuk ilyesmire vetemedhetett” – mutatott rá a volt miniszterelnök. “Semmi okom sincs arra, hogy ezt elhiggyem” – tette hozzá. Abbott úgy érzi, új vizsgálatra lenne szükség.

“Tegyük fel, hogy a pilóta tömeggyilkosságot és öngyilkosságot követett el, és ha ebből kiindulva kijelölhető az óceánnak egy olyan része, amelyet eddig még nem kutattunk át, hát menjünk, és fésüljük át” – mondta.

Megszűnik a Stars and Stripes című, tekintélyes amerikai katonai lap nyomtatott kiadása – jelentette be a Pentagon.

A tárca pénzhiányra hivatkozva jelentette be a döntést, miközben a pénzügyi igazgató bemutatta a 2021-es költségvetést. Ez a büdzsé a működésre fordított költségek 5.7 milliárd dolláros megtakarítását irányozza elő.

Elaine McCusker, a minisztérium pénzügyi igazgatója sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “a mai modern korban már nem a nyomtatott újságok jelentik a legmegfelelőbb kommunikációs eszközt a számunkra”. Hozzáfűzte: a Stars and Stripes nem a minisztérium vagy az amerikai haderő vezetőinek álláspontjait közvetíti, nem ez a küldetése, hanem független publikáció, amely a haderőnél szolgálatot teljesítőknek készül, és a tárca csak anyagilag támogatja a megjelenését.

A lap megjelenését egyébként a Pentagon csak részben finanszírozza, a többi pénz előfizetésekből, felajánlásokból és reklámokból származik. A riporterek között katonák és civilek egyaránt vannak.

A Stars and Stripes (Csillagos-sávos lobogó) című lap valóban patinás: első számát 1861 novemberében, az amerikai polgárháború idején adták ki. Azóta is az amerikai haderő híreivel foglalkozik, a Pentagonban szerkesztik. Internetes kiadása naponta négyszer frissül, és naponta körülbelül egymillió érdeklődő kattint rá. Az Egyesült Államokon kívül olvassák Japánban, Dél-Koreában, Németországban és Olaszországban, lényegében minden olyan országban, ahol amerikai katonai támaszpontok vannak.

Fegyelmezett feladatellátást kért a debreceni főtéren felsorakozó mintegy négyszáz katonától az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka a Magyar Honvédség KFOR kontingense 22. váltásának kibocsátó ünnepségén.

“Nem búcsúzunk, csak elköszönünk (…), várjuk vissza önöket szeptemberben” – mondta Szloszjár Balázs a Koszovóba készülő katonák előtt. A dandártábornok emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt ugyanerről a helyről indultak először a KFOR misszióba a katonák, akikre most sem vár könnyű feladat a családjuktól távol, de az elmúlt négy hónapban valamennyien megfelelően felkészültek a külföldi szolgálatra.

Szloszjár a béketámogató feladatokat ellátó katonáknak azt a “feladatot szabta”, hogy “magyar katonához, az 5. Bocskai dandár katonájához méltóan, fegyelmezetten hajtsák végre a feladatokat, bizonyítsák be, hogy a magyar katona még mindig a legjobb a világon”. Kérte tőlük azt is, hogy a külszolgálatban “figyeljenek oda egymásra, segítsék egymás munkáját”.

Az MH KFOR kontingens 22. váltásának gerincét az 5. Bocskai István lövészdandár 39. lövészzászlóaljának katonái adják. A dandár katonái 1999 óta a világ számos térségében teljesítenek missziós szolgálatot.

A KFOR a NATO parancsnoksága alatt álló nemzetközi békefenntartó erő, amelyben 2000 óta vesznek részt a Bocskai dandár katonái. A 22. váltás márciusban veszi át a feladatokat Koszovóban, és hat hónapig teljesítenek szolgálatot a műveleti területen.

Oroszország több mint 120 irányítható rakétát szállított le Törökországnak egy Sz-400-as (Triumf) típusú légvédelmi rakétarendszer ezredkészletével együtt – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

A meg nem nevezett informátor elmondta, hogy Törökország két Sz-400-as osztályt, több mint 120 rakétát, kisegítő berendezést, alkatrészt és szerszámot kapott. Az illetékes szerint az ügylet feltételei között nem szerepelt még részleges technológiaátadás sem a török félnek.

A TASZSZ forrása szerint a felek 2019 decemberének elején Ankarában írták meg az ezredkészlet átadási-átvételi jegyzőkönyvét. Ezzel életbe lépett a szerződésnek a rendszerek 20 hónapos orosz garanciaszervizéről szóló rendelkezése.

Hulusi Akar török védelmi miniszter bejelentette, hogy országa folytatja az orosz Sz-400-asok rendszerbe állítását. A folyamat a tárcavezető szerint április-májusban zárul le.

Moszkva és Ankara 2017 szeptemberében szerződött le Sz-400-asok vásárlásáról, 2,5 milliárd dollár értékben. Az első szállítmány 2019 júliusában légi úton érkezett meg Törökországba.

Ratifikálta a NATO-csatlakozásról szóló egyezményt az észak-macedóniai parlament kedden, a protokoll azonban csak azt követően lép életbe, hogy a spanyol parlament is – várhatóan márciusban – megszavazza a becikkelyezést.

A Vesti.mk szkopjei hírportál beszámolója szerint a 120 tagú parlament mind a 114 jelen lévő tagja igennel szavazott az egyezmény ratifikációjára. A voksolás után felvonták a NATO zászlaját a parlament épülete előtt.

A 29 NATO-tagország közül csak Spanyolország nem szavazta meg még meg Észak-Macedónia felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Ha a madridi törvényhozás is támogatja Szkopje felvételét, akkor Észak-Macedónia lesz a NATO 30. tagállama.

Észak-Macedónia és a NATO egy évvel ezelőtt írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Ennek előfeltétele a Görögországgal majdnem három évtizedig fennálló névvita rendezése volt, amelynek végére tavaly tett pontot a két ország. A megállapodás értelmében a korábban Macedóniának hívott országot már egy éve Észak-Macedóniának hívják.

Harminckét darab F-35-ös amerikai vadászgép beszerzéséről írtak alá szerződést pénteken a kelet-lengyelországi Deblinben, a 4,6 milliárd dollár értékű ügylet a lengyel hadsereg korszerűsítésének része.

A Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter által jegyzett szerződést az Egyesült Államok amerikai nagykövete vette át. A gép bemutatásával összekapcsolt ceremónián jelen volt Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő is.

BeszédébenDuda kiemelte az ügylet jelentőségét a lengyel és a közép-európai biztonság szempontjából. Rámutatott: ez az egyik legnagyobb beszerzés a lengyel hadsereg történetében.

Az F-35-ösök leendő szerepét a NATO keleti szárnyának védelmében hangsúlyozta felszólalásábanMorawiecki is.

A Lockheed Martin cég által gyártott csúcstechnológiájú, többfunkciós vadászbombázók eladását tavaly szeptemberben hagyta jóvá az amerikai kongresszus, 6,5 milliárd dollár értékű maximális lehetséges árban. A végleges ár ehhez képest 4,6 milliárd dollárra csökkent. Lengyelország a tárgyalások során lemondott az úgynevezett offset-előnyökről, amelyek révén – Varsó szerint túl magas áron – korszerű technológiákhoz is hozzájutott volna.

Lengyelország 2024-ben kapja meg az első négy gépet pilótaképzésre, amely az Egyesült Államokban esedékes. Lengyelországba az első 12-16 darabot 2026-ban, a többit pedig 2030-ig szállítják le.

Az Egyesült Államok eddig 490 ilyen gépet adott el külföldre, többek között Ausztrália, Belgium, Izrael, Japán, Norvégia és az Egyesült Királyság vásárolta őket.

Az idei báli szezon egyik rangos hazai eseményeként a napokban rendezték meg a Szóvivők Bálját, amit Szentkirályi Alexandra, Magyarország Kormányának szóvivője nyitott meg.

A vendégek között a kommunikációs szakma ismert képviselői mellett neves közéleti személyiségek is szerepet vállaltak a bál jótékonysági céljának megvalósításában, a daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulásának támogatásában. A  15. születésnapját ünneplő Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) rendezvényén szóvivőknek és újságíróknak odaítélt díjak, szakmai elismerések átadására is sor került.

Idén a Szavak Embere díjat Vetter Szilvia, az Alkotmánybíróság korábbi szóvivője, a Hiteles Tájékoztatásért díjat Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, a Dr. Lasz György rendészeti kommunikációért díjat Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője vehette át.

Média Díjat vehettek át Varga Júlia (MTVA Kossuth Rádió), Szöllősi Györgyi (ATV), Csikós Zsolt (Totalcar), Rékai Gábor (Rádió Bézs).

Az Egyesült Államok megkezdte Afrikában állomásozó haderejének átszervezését – jelentette be a Pentagon.

A tárca közleménye szerint Mark Esper miniszter elrendelte a helyi biztonsági erőket segítő dandár telepítését a kontinensre annak érdekében, hogy afrikai országokban kiképző, tanácsadó és segítő feladatokat lásson el. A dandár telepítése az első lépés az Egyesült Államok afrikai szerepvállalásának átalakításában. A hazarendelt alakulat a kentuckyi katonai támaszpontra tér vissza, a dandár pedig átveszi a helyét, de csakis az afrikai katonák kiképzésében és segítésében vesz részt.

Az Alyssa Farah szóvivő által aláírt kommüniké hangsúlyozta: az átalakítással az amerikai kormányzat célja az, hogy versenyképes legyen Kínával és Oroszországgal Afrikában is. Részletesebben azonban nem fejtette ki e versenyképesség mibenlétét.

A miniszter január végén fogadta Washingtonban Florence Parly francia védelmi minisztert, aki azt kérte az amerikai kormányzattól, hogy támogassa továbbra is a francia erőfeszítéseket a dzsihadisták ellen a Száhel-övezetben vívott harcban. Parly akkor kiemelte, hogy “butaság” lenne az amerikai hozzájárulás csökkentése a térségben, mert ez szerinte korlátozná a terroristák elleni hadműveletek hatékonyságát is.

Esper már akkor jelezte, hogy Washington ugyan nem vonul ki teljesen Afrikából, de felülvizsgálja és átszervezi az ottani jelenlétét. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína és Oroszország felől érkező, szerinte a korábbiaknál erőteljesebb fenyegetésekre összpontosítja figyelmét és erejét.

Roger Cloutier tábornok, az Afrikában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Pentagonban tartott telekonferencián azt mondta: azt üzeni az afrikai partnereknek, hogy nem távozunk a kontinensről. A tábornok kifejtette azt is, hogy Washington nem akar “szabad teret” adni Afrikában Pekingnek és Moszkvának, amelyek szerinte megpróbálják kiterjeszteni befolyásukat a kontinensen.

Jelenleg mintegy hatezer amerikai katonai állomásozik Afrikában, mintegy nyolcszázan a kontinens nyugati vidékein segítik a franciákat a dzsihadisták elleni hadműveleteikben és körülbelül ötszáz katona tartózkodik Szomáliában, Afrika keleti vidékén. A legnagyobb amerikai katonai támaszpont Dzsibutiban van.