Biztonságpiac

A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).

A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára – tette hozzá.

A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást – mondta.

A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg közölte, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól. A tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás megszüntetésén fáradozó misszió kibővítése elengedhetetlen annak eléréséhez, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen – húzta alá.

Afganisztánnal összefüggésben elmondta: a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes muzulmán tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére – húzta alá.

A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Líbiának, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO “határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá Stoltenberg.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter a tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni a békés tárgyalások támogatása érdekében.

“Az Egyesült Államok továbbra is azon az állásponton van, hogy Afganisztán számára a legjobb, ha nem az egyetlen megoldás a politikai megegyezés” – fogalmazott. Hozzátette, ezen a téren előrelépést történt a szélesebb békemegállapodás felé.

“Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – tette hozzá. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.

Sánta Gábor, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád különleges rendeltetésű dandár parancsnoka kiemelt fontosságúnak nevezte a gyakorlatot. Elmondta: ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a taktikai együttműködést, a jeleket, jelzéseket be tudják gyakorolni a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy egy műveleti területen is hatékony közös munkát végezhessenek.

A gyakorlaton az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek wiesbadeni parancsnokságához tartozó páncélos felderítők, a szintén amerikai 3. harcihelikopter-dandár, valamint a vitéz Bertalan Árpád dandár, az MH 86 szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái vettek részt. A feladatokat száz-százhúsz katona végezte el, két napja pedig egy másik, ugyanekkora csapattal hajtották végre a gyakorlatot – közölte Sánta Gábor.

A légirohamban a Magyar Honvédség két MI-24-es harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-74 Chinook kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikoptere, valamint több amerikai UH-60 Black Hawk helikopter és ennek a sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták.

A Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat február 24. és április 15. közt zajlik Magyarországon, a Hawk Strike 2020 gyakorlat repülési és éleslövészeti feladatai pedig pénteken zárulnak.

A fenyegetések egy Moszkva és Sziktivkár között közlekedő SSJ 100-as repülőgéppel, az Aeroflot légitársaság Moszkvából Omszkba tartó A-320-asával, a Rosszija légitársaság Szentpéterváról Szimferopolba tartó A-319-esével és az S7 légitársaság Vlagyivosztokból Novoszibirszkbe tartó A-320-asával kapcsolatban érkeztek.

A három járat végigrepülte útvonalát, az Aeroflot Omszkba repülő gépe azonban, fedélzetén 124 emberrel, kényszerleszállást hajtott végre Rosztov-na-Donuban. A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak rajtuk. Kedden hasonló, később ugyancsak vaklármának bizonyult fenyegetés miatt egy Novoszibirszkből és egy Vlagyivosztokból az orosz fővárosba tartó repülőgépnek kellett útját megszakítva Permben, illetve Habarovszkban leszállnia. A fenyegető üzenetek e-mailben érkeztek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön közölte, hogy az orosz szakszolgálatok keresik az utasszállítókat fenyegető személyeket. Az orosz fővárosban egyébként csütörtökön hét kerületi bíróságot kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Oroszországban a hatóságok 2017-ben több millió embert kényszerültek evakuálni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások – amelyeket akkor elsősorban a szíriai orosz katonai beavatkozással hoztak összefüggésbe -, hamisnak bizonyultak.

Fenyegetések tavaly januárban is érkeztek forgalmas intézményekbe, majd november 28-tól újabb masszív hullám kezdődött. Emiatt 2019 végén 1,1 millió embert kellett kimenekíteni. A fenyegetések száma december 19-én érte el a tavalyi rekordot, akkor 170 ezer embert evakuáltak a moszkvai iskolákból, bölcsődékből, kórházakból, repülőterekről és metróállomásokról. A Megváltó Krisztus-bazilikát az előző év utolsó heteiben kilenc alkalommal kellett kiüríteni.

2020 januárjától a fenyegetések, amelyek eddig főleg forgalmas nagyvárosi intézmények, közlekedési és bevásárlóközpontok ellen irányultak, felújultak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) öt külföldi e-mail-szolgáltató oroszországi hozzáférésének letiltásáról számolt be, amelyek ilyen üzeneteket közvetítettek.

A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbuszokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsarolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Idlíbben kialakult drámai helyzet miatt, a görögországi, illetve a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel “szándékosan visszaéltek emberek helyzetével”, 13 ezer embert ösztönöztek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. A történteket “a lehető leghatározottabban el kell ítélni”, ez nem más, mint “emberek szenvedésével való játszadozás, az Európai Unió megzsarolása” — tette hozzá.

Kurz arról is beszélt: korábban valamennyien egyetértettek abban, hogy a belső határok nélküli Európa csak akkor működőképes, ha léteznek a külső határok. Hangsúlyozta: “ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből – aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba – akkor százezrek követik őket, és a belső határok nélküli Európa hamarosan már csak történelem lesz”.

Werner Kogler a török elnök rosszindulatú provokációjáról beszélt. Az alkancellár hangsúlyozta: személyes véleménye, hogy Ausztriának be kellene fogadnia a nőket és a gyermekeket, ugyanakkor — mint fogalmazott -, “nem esik le a korona a fejéről”, ha a többség ezt nem támogatja.

Karl Nehammer néppárti belügyminiszter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ausztriát 2015 óta jelentősen megterheli a migrációs és a menekültkérdés, így problémát jelent egyebek mellett a migránsok munkaerőpiaci integrálása. Hozzátette: a nők és a gyermekek esetleges befogadását követően a családtagok érkezésével is számolni kellene. A belügyminiszter az Európai Unióba, azon belül az Ausztriába útra kelni szándékozó migránsoknak azt üzente: “nem fogjuk felvenni őket, semmi értelme elindulni”.

A kormánytagok egyetértettek abban, hogy nem szabad engedni a zsarolásnak. A török elnök “emberhez méltatlan módon” visszaél a migránsok helyzetével. Azok ugyanakkor, akiket a határhoz szállítottak, már régóta Törökországban tartózkodtak, és nem a közelmúltban érkeztek a szíriai háborús régióból.

Törökország múlt pénteken jelentette be, hogy többé nem állja útját az Európába igyekvő migránsoknak. Ankara 2016-ban még olyan megállapodást között az Európai Unióval, amelynek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró (2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai migráns él, és sokan menekültek ide Ázsia más részeiből, valamint Afrikából.

A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Közölte: részben ezekkel kell megoldani, hogy a jelenleg 115 százalékos telítettség lecsökkenjen. Megjegyezte, hogy 2013-ban még 143 százalékos volt ez az arány.

A miniszter egyúttal örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy egy iparág épült fel erre, amelynek megálljt kell parancsolni – tette hozzá. Emlékeztetett: az elfogadott jogszabály rögzíti, az igazságügyi tárcának előterjesztést kell tennie azzal kapcsolatban, hogy ha mégis kártérítést kell fizetni, akkor azt az áldozatok kaphassák meg.

Arszlanov tábornokot mintegy 6,7 milliárd rubel eltulajdonításával kapcsolatban vádolták meg. (A rubel jelenleg mintegy 4,9 forintot ér.) A vezérkari főnök helyettese vétlennek vallotta magát. A magas rangú katonai tisztségviselő a vád szerint bűnrészes volt a haditechnika karbantartásáról és javításáról megkötött állami szerződések végrehajtása során elkövetett két csalásban. Az egyik esetben több mint 191 millió, egy másikban pedig legkevesebb 6,5 milliárd rubelt csaltak el.

Az ügyben 2013 óta folyik büntetőeljárás. Az Interfax hírügynökség szerint arról, hogy az Arszlanovval szemben kifogások merültek fel, 2019 ősze óta tudni.

Az ügyben megvádolták Pavel Kutahov ezredest, az orosz fegyveres erők irányítási rendszerének műszaki tökéletesítéséért felelős osztály vezetőjét, Alekszandr Ogloblin vezérőrnagyot, a kommunikációs főcsoportfőnökség 1. osztályának vezetőjét, valamint a Vojentyelekom nyrt. több volt topmenedzserét is. Kutahov Aszlanovhoz hasonlóan tagadta az ellene felhozott vádakat.

A Kommerszant című gazdasági napilap tavaly októberben arról számolt be, hogy a vádlottak kínai berendezéseket orosz terméknek címkéztek át. Az okozott kárt akkor 2,2 milliárd rubelre becsülték. A TASZSZ hírügynökség a nyomozati anyagokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az érintettek több árdrágítási trükköt és kettős kifizetést alkalmaztak.

A bizottság jelentésében a 2019 júliusa és 2020 januárja között elkövetett jogsértéseket vizsgálta. A testület rámutatott, hogy a különféle megbékélési egyezmények által evakuált, vagy a harcok miatt otthonaikat elhagyni kényszerülő civilek egyre zsugorodó területeken tengetik életüket Idlíb és Aleppó tartományban a korábban Haját Tahrír as-Sám nevű terrorszervezet uralma alatt.

A vizsgálóbizottság aláhúzta: a szíriai katonaság légicsapásai és támadásai rengeteg civil életét oltották ki, és jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában, egyebek között piacokban, menekülttáborokban és kórházakban. A folyamatos bombázások elől civilek százezrei menekültek el. Közülük ezrek a szabad ég alatt vészelték át a hideg téli hónapokat – mutattak rá a szakértők.

Az ENSZ-bizottság szerint az idlíbi válság humanitárius katasztrófával fenyeget.

Eközben különféle fegyveres csoportok rendszeres támadásokat intéznek a kormányerők felügyelete alatt álló területek ellen, félelmet keltve ezzel a lakosság körében. Idlíb tartomány lázongó térségeiben a terroristák aktivisták, újságírók és másként gondolkodók önkényes őrizetbe vételével igyekeznek megerősíteni hatalmukat a lakosság fölött. A Haját Tahrír as-Sám pedig továbbra is gyerekkatonákat vet be – hangsúlyozta a testület.

A bizottságot vezető Paulo Pinheiro felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy vessenek véget a “tragikus viszálykodásnak”, és engedjék hozzáférni a szükséget szenvedőket a humanitárius segítséghez. A háromfős testület március 10-én mutatja be jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt.

Benkő Tibor a nyugállományú katonák, honvédségi nyugdíjasok találkozója előtt újságíróknak elmondta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program életpályát vázol fel a honvédelemért tenni akaró fiataloknak, az aktív katonáknak, emellett fontos feladat, hogy gondoskodjanak a nyugállományba kerülőkről is.

A honvédelmi miniszter úgy vélte: a kormányprogrammal és az idősügyi politikával összhangban meg kell találni a lehetőségét nyugdíjasaik segítésére. Az anyagi támogatás mellett példaként hozta fel az elhelyezési körülmények javítását és a különböző cégekkel kötött megállapodáson alapuló kedvezmények biztosítását. Jelezte, a kérdés a családtagokkal együtt százezreket érint.

Benkő a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kérdésre válaszolva hangsúlyozta: olyan veszélyforrásról van szó, amelyre mindenképpen készülni kell. A külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák már megkapták azokat a védőfelszereléseket, amelyekre szükségük lehet, Magyarországon pedig a honvédség kész segítséget nyújtani a katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek és az egészségügyi intézményeknek – jelentette ki.

A honvédség a legveszélyesebb vírusok kimutatására és kezelésére is alkalmas NATO-akkreditált mobil laborjával, valamint orvosaival, szakszemélyzetével is segítheti a védekezést – mondta.

Nem felel meg a valóságnak az ENSZ szíriai független bizottságának az a jelentése, amely szerint az orosz légerő válogatás nélkül bombázza a civil lakosságot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában. “Határozottan visszautasítjuk ezeket a vádakat” – hangoztatta.

A szóvivő közölte: a testület jelentése egy-két nappal az követően készült el, hogy a “terroristák” Idlíbben megkezdték támadásukat a szíriai kormányhadsereg ellen. “Nyilvánvaló”, hogy egyetlen bizottság sem tudott hitelt érdemlő információt kapni arról, mi történik a terepen – tette hozzá Peszkov.

Hangsúlyozta, hogy a Moszkvát megvádoló bizottság nem hivatalos szerve az ENSZ-nek, és az általa készített jelentésben nem is esik szó a “terroristák” offenzívájáról, így miatt egyoldalúak a következtetései. Peszkov arra kérdésre válaszolva, hogy vajon fennáll-e az orosz és a török erők összecsapásának veszélye Idlíbben, azt mondta, a Kreml reméli, hogy a két ország katonái közötti szoros kapcsolattartás minimálisra csökkenti a konfliktus kockázatát.

A Kreml sajtóosztálya kedden közleményben erősítette meg, hogy csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába érkezik Recep Tayyip Erdogan török elnök az Idlíbben kialakult helyzet megvitatására. A válság tárgya volt Vlagyimir Putyin és Angela Merkel keddi telefonbeszélgetésének is.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól Aleppóból és Dúmából azokat a fegyvereseket, akik az ott elszenvedett katonai vereség ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni a damaszkuszi kormánnyal.
A térséget több dzsihadista szervezet, köztük a korábbi an-Nuszra Front által alkotott Haját Tahrír as-Sám ernyőszervezet dzsihadistái, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.

A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész ellen orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Időközben a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok több tucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.

A Miskolci Törvényszék gondatlanságból elkövetett emberölés miatt első fokon, nem jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélte a büntetlen előéletű huszonnégy éves vádlottat közölte a törvényszék.

A közlemény szerint a vádlott 2017. szeptember 2-án egy baráti összejövetelen vett részt a Borsodnádasd mellett található tónál, ahol alkoholt fogyasztott, és elszívott néhány szál kábítószeres, “herbálos” cigarettát is.

A fiatal férfi és a tizenhét éves lány ismerték egymást, baráti viszonyban álltak. Napközben telefonon megbeszélték, hogy este találkoznak a templom melletti erdei ösvénynél. A lány el is ment a találkozóra, de ott összevesztek, majd elváltak egymástól. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott később visszament a vita helyszínére, ahol megtalálta az ájult lányt, akiről azt hitte, hogy halott. Ezután levetkőztette a lányt, majd anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy él-e még, elvonszolta egy vízaknához, amelynek levette a vasfedelét, és bedobta a testet. Az ekkor még életben lévő lány ezután belefulladt a vízbe.

Az ügyészség védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett szándékos emberölés miatt emelt vádat. A törvényszék álláspontja szerint azonban nem volt bizonyítható, hogy a férfi meg akarta ölni a nőt, a felelőssége abban állapítható meg, hogy amikor az aknába dobta a testét, nem győződött meg arról, hogy él-e még a lány, így gondatlanságból okozta a halálát.

Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyész azonban a gondatlan emberölés minősítésének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A német kormányfő egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva jelezte, hogy Németország nem kívánja befogadni a görög-török határ török oldalán gyülekező, és Törökországból távozni kívánó embereket, és nem tanácsolja, hogy nyissák meg az EU határát előttük. Mint mondta, Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy érzi, nem kap elég segítséget az EU-tól, ami érthető és méltányolható, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezt a menekültek kárára folytatott politikával juttatja kifejezésre, hiszen arra készteti őket, hogy induljanak el a határhoz, holott ez az út “lényegében egy zsákutca” számukra.

Arra a kérdésre, hogy “opció” lehet-e a határok megnyitása, a távozók befogadása és a menedékkérőket befogadó németországi állomások előkészítése nagyobb tömeg fogadására, azt mondta: “számomra az az opció, hogy tárgyalunk Törökországgal annak érdekében, hogy visszatérjünk a korábbi helyzethez”, amelyben Ankara teljesítette az EU-Törökország menekültügyi megállapodásból adódó kötelezettségeit.

Hangsúlyozta, hogy ehhez minden segítséget meg kell adni a szomszédos szíriai Idlíb tartományban dúló harcok miatt újabb súlyos terhekkel szembesülő országnak. Törökország “nagyon sokat teljesít” a mintegy hárommillió szíriai menekült, és a további legkevesebb egymillió afgán, iráni és más külföldi, köztük “menekültek, és talán migránsok” befogadásával, helyzete pedig az ídlibi harcok miatt még “sokkal, de sokkal súlyosabb” lett, mert sokan az életüket féltve igyekeznek elmenekülni Törökországba.

Azonban ezt a helyzetet nem a menekültek sorsának még sanyarúbbá tételével kell kezelni, hanem mindenekelőtt államok közötti megállapodásokra kell törekedni – mondta Merkel. Közölte, hogy a napokban a török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyalt, hogy miként lehet humanitárius segítséget nyújtani az Idlíbben élőknek, hogyan lehetne fegyvernyugvást elérni és miként lehetne talán Törökországot is az eddiginél jobban támogatni a területén élő menekültek ellátásában. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt, méghozzá arról, hogy alakítsanak ki egy védett övezetet Szíriában a török határ térségében.

A török kormány pénteken közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az EU-ba igyekvő külföldieket, és megnyitja a határokat előttük. Görögország a határvédelem megerősítésével reagált.

Az utóbbi napokban a görög határőrség és a rendőrség készenléti egységei könnygázt és villanógránátokat is bevetettek a Törökország és Görögország közötti pazarkulei és kasztanieszi – szárazföldi – határátkelőknél gyülekező csoportok feloszlatására. A görög rendőrség szerint péntek óta több mint 15 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

A hivatal közölte: a termék cinktartalma nem haladja meg jelentős mértékben a megengedett felső határértéket, etetése várhatóan nem okoz állategészségügyi problémát. Ennek ellenére a Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy ne használják fel azon INTERQUELL GmbH által gyártott, 1,4 kilogrammos, négy kilogrammos, illetve tíz kilogrammos termékeket, amelyeknek a minőségmegőrzési ideje 2021. április 28..

A Nébih az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült a problémáról.

A cink (Zn) az állati szervezet esszenciális nyomeleme, hiánya betegség kialakulásához vezethet. Túlzott bevitele ugyanakkor emésztőrendszeri gyulladást, nehézfém-mérgezéshez hasonló tüneteket, például bágyadtságot, izomgyengeséget, sárgaságot vagy bénulást okozhat, hosszú távon pedig lesoványodást, kondícióromlást vagy vérszegénységet – ismerteti a Nébih.

Maróth Gáspár titkárságának közleménye szerint a felújított járművekből tizenkettő érkezik Magyarországra, feladatuk elsősorban a kiképzés segítése lesz, a felkészülés a honvédség számára újonnan gyártandó Leopard 2A7HU harckocsik rendszeresítésére.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német harcjárműgyártó müncheni üzemében február 28-án történt meg az első, Magyarországnak szánt Leopard 2A4 harckocsi “integrációja” – írták. Ez “az a mozzanat, amikor a jármű lánctalpas alvázára rászerelik a 120 milliméteres ágyút tartalmazó forgatható tornyot”. A tizenkét Leopard 2A4 harckocsit a tervek szerint idén leszállítják a honvédség tatai harckocsizó alakulata számára. A felújított német járművek elsődlegesen a magyar katonák átképzését, a típus jellegzetességeinek hazai megismerését szolgálják majd. Erre a betanulási folyamatra azért van szükség, mert a Leopard 2-esek üzemeltetése, alkalmazása jelentősen eltér a magyar fegyveres erők által 1978 óta használt szovjet T-72-es harckocsikétól – tették hozzá.

A Leopard 2A4-esekkel kiképzett, tapasztalatokat szerző magyar harckocsizók a tervek szerint 2023-tól fogadják a Magyar Honvédség számára újonnan gyártandó, legkorszerűbb Leopard 2A7HU típusú páncélosokat. Ezekből negyvennégynek a beszerzéséről kötött szerződést a KMW-vel 2018 decemberében a Honvédelmi Minisztérium. Műszaki és hídvető harckocsik, szállítójárművek is érkeznek Magyarországra, továbbá összetett kiképzési és logisztikai csomag is részét képezi a megállapodásnak.

Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata 2020. január 8-án hajtott végre rakétatámadást két olyan iraki katonai támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is tartózkodtak. Ez megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornok haláláláért. A Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát dróntámadással likvidálták az amerikaiak. Washingtoni illetékesek akkor azt állították, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg, és hasonlóképpen nyilatkozott Donald Trump is, aki azt állította, hogy Washington éppen ezért nem indít megtorló akciót Teherán ellen.

Január közepén jelentek meg az első hírek arról, hogy mégis voltak sérültek amerikai katonák között, de az első információk csak “agyrázkódásról” szóltak. Trumpot a davosi Világgazdasági Fórumon is megkérdezték erről, ám az elnök annyit mondott: hallott róla, hogy néhány katona “fejfájástól szenved”, de szerencsére nincs komolyabb bajuk.

Január végén az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtókonferencián Mark Esper miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője már azt mondta, hogy 34 katonát ápolnak traumás agysérüléssel. Ez általában súlyos agykárosodást jelent, de Esper és Milley hangsúlyozta, hogy “enyhe sérülésről” van szó, amelynek alig volt tünete, ezért nem diagnosztizálták azonnal. A tárca szóvivője akkor azt mondta, hogy 16 katonát Irakban, kilencet Németországban, egyet Kuvaitban ápolnak, nyolc sérültet pedig hazaszállítottak az Egyesült Államokba.

Ezt követően jelentette be hétfői közleményében a Pentagon, hogy összesen 109 katonánál állapítottak meg könnyebb agysérülést. A tárca nem kívánt további kommentárt fűzni az információhoz. A Pentagon adatai szerint 2000 óta mintegy 408 ezer katonánál állapítottak meg traumás agysérülést (TBI). Ez az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakemberei szerint “az agy normális funkcióinak elakadását jelenti”, oka leggyakrabban a fejet ért ütés, erős rázkódás vagy légnyomás.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján kedden közölt interjúban Lavrov rámutatott, hogy az áprilisban és májusban megrendezendő hadgyakorlatra a tervek szerint a már Európába állomásozó egységekhez több mint harmincezer egységnyi amerikai haditechnikát és húszezer amerikai katonát dobnak át.

“Összességében több mint negyvenezer ember vesz rész ezen a hadgyakorlaton Értelemszerűen reagálni fogunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a folyamatokat, amelyek nagyon erős aggályokat keltenek, de úgy fogunk reagálni, hogy ne teremtsünk szükségtelen kockázatokat” – mondta a tárcavezető. Rámutatott arra, hogy a hivatalos bejelentés szerint amerikai hadgyakorlat készül, amelyre meghívták a NATO-szövetségeseket is.

“Ennek egyik lehetséges oka, hogy az amerikaiak számára lényegesen egyszerűbb a saját utasításaik szerint maguknak megtervezni és végrehajtani mindent , úgy hogy még jelképesen se kösse meg őket a NATO-fegyelem. Noha az Egyesült Államok európai erőinek parancsnoka egy személyben a NATO európai erőnek főparancsnoka is” – nyilatkozott Lavrov.

A miniszter “abszolút indokolatlannak” nevezte a hadgyakorlatot, amelynek szervezőit azzal vádolta meg, hogy tovább kívánják növelni a feszültséget a térségben. Felhívta figyelmet arra, hogy az ellenlépéseit Oroszország a saját területén kívánja fonatosítani, mint ahogy a saját területén tárolja nukleáris fegyvereit is, ellentétben az Egyesült Államokkal.

A Németország és Lengyelország területén megtartandó Defender Europe 2020 gyakorlaton 18 állam vesz majd részt.

A Rendőrök Független Szakszervezetének (SPS) közleménye szerint a reggel nyolctól délig tartó sztrájkkal lassították a határellenőrzési folyamatokat. Mindazonáltal jelezték, hogy a sztrájk ideje alatt a rendőrök betartották a törvényeket, vigyáztak a rendre és a nyugalomra. A rendőrök fizetésemelést, korszerűbb felszerelést és a rendőrség állományának bővítését követelik.

A másik szakszervezet, a Szlovén Rendőrök Szakszervezete (PSS) nem csatlakozott a sztrájkhoz, arra hivatkozva, hogy a 2018 végén aláírt megállapodást törvény rögzíti. Továbbá azért sincs értelme szerintük a sztrájknak, mert jelenleg ügyvezető kormánya van Szlovéniának, amely nem tud kötelező jellegű megállapodásokról dönteni. A kormány azt állítja, hogy a legtöbb követelést teljesítette, és hangsúlyozza, hogy 2018 óta 15 százalékkal nőtt a rendőrök fizetése. Mindemellett jelezte, hogy kész a továbbiakban is tárgyalni.

A szlovén rendőrök 2015-ben kezdtek sztrájkolni, akkor 35 százalékos béremelést követeltek. 2018 februárjában csatlakoztak ahhoz a sztrájkhullámhoz, amelyben a közszférában dolgozók a bérek jelentős növelését követelték. Ugyanazon év októberében “puha” sztrájkba léptek, melynek eredményeként sikerült megállapodniuk a kormánnyal. A szakszervezetek tavaly többször is felhívták a kormány figyelmét arra, hogy nem tartja be teljes mértékben a megállapodást.

A kétmilliós Szlovéniában a rendőrség létszáma 8118 fő. 2019 decemberében a legmagasabb bruttó havi fizetés 5817,14 eurót (valamivel több mint 1,9 millió forint), a legalacsonyabb 886,63 eurót (299 ezer forint) tett ki. Az átlagos bruttó fizetés a rendőri állománynál 2455,83 eurót (830 ezer forint) volt.

Az elnök tavaly nyáron – az addigi igazgató, Dan Coats távozása után – már jelölte egyszer Ratcliffe képviselőt, de augusztusban hirtelen visszavonta a jelölést. Azóta ideiglenes igazgatóként Joseph Maguire vezette a 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó csúcsintézményt. Február közepén Trump, szintén átmeneti időre, Richard Grenellt, az Egyesült Államok németországi nagykövetét bízta meg DNI irányításával. “Örömmel jelentem be Ratcliffe képviselő jelölését az Országos Hírszerzés (DNI) igazgatójának” – írta Trump a Twitteren. “Nagyszerű tehetségével kiemelkedő” embernek minősítette jelöltjét.

Amennyiben Ratcliffe jelöltségét a szenátusi meghallgatás után megszavazzák, Grenell – aki átmeneti időre történt jelölésekor megtartotta nagyköveti posztját is – visszatér Berlinbe.

A jelölésről szóló első kommentárok azonban kétségeket is megfogalmaztak a szavazás eredményességéről. Amikor ugyanis tavaly nyáron az elnök jelölte a texasi politikust, sajtójelentések szerint Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke azt mondta, hogy Ratcliffe túlságosan is pártpolitikus e posztra.

Ha ismét migránsok érkeznének az osztrák határhoz, a törvény értelmében megállítják őket – jelentette ki a belügyminiszter a vasárnap este sugárzott műsorban. Nehammer hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. Arról is beszélt, hogy egy biztonsági hálózat kialakítására törekednek; ennek értelmében újabb rendőröket és szükség esetén anyagi támogatást is biztosítanak Görögországnak; segítik a menekültútvonalaknál elhelyezkedő kelet- és nyugat-balkáni országokat, és az intézkedés részeként újabb rendőröket küldenek a magyar-szerb határhoz is.

A migránsokat “hamis ígéretekkel” csalogatják a török-görög határhoz – mondta a belügyminiszter. Karl Nehammer hangsúlyozta: az embereknek meg kell érteniük, hogy ennek semmi értelme, ezért a származási országuk nyelvén, a közösségi médián keresztül próbálják megszólítani őket, hogy ne keljenek útra.

A tárcavezető hangsúlyozta az Európai Unió és a Törökország közötti megállapodás betartásának fontosságát is. Aggasztónak nevezte, hogy “emberek sorsából és szenvedéséből politikát csinálnak”, hiszen jelenleg 18 ezren keltek útra az Európai Unió irányába. Emlékeztetett arra is, hogy Törökország a megállapodás értelmében 6 milliárd eurót kap az EU-tól. Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb anyagi követelésére reagálva úgy fogalmazott: érthető, hogy az Európai Bizottság szigorúan ellenőrzi, mire fordítják a pénzt.

A szerb közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő kiemelte, tisztában van azzal is, hogy az orosz rakétarendszer beszerzése miatt a Nyugat még erőteljesebb nyomást fog gyakorolni Szerbiára.

A Prva Televíziónak nyilatkozva Vucic azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin rábeszélésének engedve döntött úgy, hogy Szerbiának ezt a légvédelmi rendszert kell megvásárolnia, az orosz elnök ugyanis rámutatott, hogy a Pancir-Sz1 nagyon hatékonynak bizonyult Szíriában. Emellett a rendszer a korszerű hadviselésben is elengedhetetlenné vált, a dróntámadások megakadályozásában kulcsfontosságú lehet – húzta alá a szerb elnök.

A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon.

A Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek a gyalogsági, tüzérségi és légvédelmi erőket védik kis magasságból támadó harci repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen. Az önjáró légvédelmi harcjárművek rakétáinak hatótávolsága körülbelül húsz kilométer.

Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter egy hete – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter belgrádi látogatása alkalmával – leszögezte, hogy Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Erős hadsereget pedig önállóan nem tudna felállítani és korszerűsíteni, ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka – húzta alá a szerb tárcavezető.

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Dankóné Nagy Éva elmondta: a gyanúsított február 7-én eddig ismeretlen személytől hetvenezer forintért “megvásárolt” egy férfit, akit megalázó módon dolgoztatott, az éjszakákat egy fatárolóban kellett töltenie. A sértettet arra hivatkozva nem engedte el, hogy az érte kifizetett összeget még nem dolgozta le.

A férfi 2019-ben lakhatást ígért – munkájukért cserébe – két másik férfinak, akiket dorogházai ingatlana melléképületeiben, gépkocsiban “szállásolt el”. Az egyik sértettet személyi szabadságától is megfosztotta.

A szóvivő közölte: a 21 éves férfit a megyei főkapitányság és a bátonyterenyei rendőrkapitányság nyomozói fogták el, vele szemben emberkereskedelem és személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt folytatnak eljárást. Vizsgálják azt is, hogy mások sérelmére követett-e el hasonló jellegű, vagy egyéb bűncselekményeket.

A bíróság pénteken rendelte el a férfi letartóztatását – tette hozzá a szóvivő.