Biztonságpiac

A nemzetközi szerződésre azért volt szükség, hogy biztosítsák a végtisztességet a hajóval hullámsírba szállt a több mint 1500 utasnak és személyzetnek és garantálják a roncsok megőrzését. A belfasti Harland és Wolff hajóműhelyben készült luxusgőzös 1912-ben az Atlanti-óceánt átszelő első útján jéghegynek ütközött és elsüllyedt.

A BBC News felidézte, hogy Nagy-Britannia már 2003-ban aláírta a szerződést a hajó maradványainak védelméről, a megállapodás azonban csak január 21-én lépett életbe azután, hogy 2019 decemberében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is jóváhagyta. A nemzetközi vizeken található roncsot eddig csak a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény védte.

Nusrat Ghani brit tengerészeti államtitkár “nagy jelentőségűnek” nevezte a megállapodás érvénybe lépését.

“Az óceán mélyén, két és fél tengeri mérföld (4 eze méter) mélyen nyugvó Titanic tragédiája a történelem legjobban dokumentált tengeri katasztrófája. Több mint 1500 ember nyughelyéhez méltó tisztelettel és érzékenységgel kezeljük” – fogalmazott a miniszter. Mint elmondta, Nagy-Britannia szorosan együttműködve dolgozik a kérdésben a többi észak-atlanti országgal, köztük Kanadával és Franciaországgal a Titanic védelmén.

A Titanic roncsait 1985-ben találták meg 350 tengeri mérföldre (650 kilométerre) Új-Fundland kanadai partjaitól. 1986 óta folynak a tárgyalások több ország között a roncs védelméről szóló nemzetközi megállapodásról.

Az NKE tevékenységének kiteljesítése azonban korántsem merül ki a létesítmények megépítésében, az egyetem szervezeti fejlődésének, az új irányok kijelölésének mindig is az objektumok birtokbavétele előtt kell járnia. 2018. szeptember elsejével Koltay Andrást nevezték ki az NKE rektorának, aki korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjeként végzett munkájával már bebizonyította, hogy képes lesz új lendületet adni az ország legdinamikusabban bővülő felsőoktatási intézményének.

— Alig több mint fél éve vette át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetését. Hogyan értékeli az intézményben folyó munkát, az oktatási tevékenységet?
— Az első időszakban rengeteg dolgot kellett megismernem és megtanulnom, hiszen korábban nem volt kötődésem az NKE-hez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkeztem, az ott töltött közel 16 év nagy részében a katedrán szereztem tapasztalatokat, így mindvégig közvetlen kapcsolatban voltam az oktatással. Úgy gondolom, érthető, hogy a „Pázmányt” bizonyos szempontból most is szellemi otthonomnak tekintem. Bíztam abban, hogy hasonlóan jó oktatói-szellemi közösségre találok itt is – és ez így is történt. Rendkívül gyorsan megtaláltuk a közös hangot a munkatársaimmal. Mivel közös értékrendet vallunk, vezetőtársaimmal magától értetődően tudtuk elkezdeni a közös munkát.

— Mivel, hogyan kezdte az NKE mindennapjaival való ismerkedést?
— Az első hónapokban sorra jártam a szervezeti egységeket, hogy minden szinten minél mélyebben megismerhessem az intézmény munkatársait. Ma már tisztán látom, hogy az elmúlt években egy rendkívül intenzív egyetemépítési folyamat zajlott, ami nem lehetett volna eredményes a kollégák elkötelezettsége nélkül. Számomra nagyon nagy öröm és egyben megható dolog azt látni, ahogy az itteni munkatársaim a „hátukon viszik” ezt az egyetemet. Régóta tudom, és az itt töltött hónapok tapasztalatai újra megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a jól szervezett csapatmunka mindig meghozza az eredményeket.

— Vannak olyan területek, amelyeknél változtatást lát szükségesnek, ha igen, melyek azok?
— Ahogyan azt a rektori pályázatomban is kiemeltem, az NKE és annak vezetői, illetve teljes közössége hatalmas munkát végzett az egyetem létrehozása és a jogelődök közötti kohézió megteremtése érdekében, ezért az „egyetemalapítók” eredményeire építve kezdtem meg a munkámat. Az egyetem alapítását követő néhány év teremtő munkája után most elérkezett az idő, hogy intézményünket nyugodt és kiszámítható pályára állítsuk. Az NKE Szenátusa 2018 november végén egyhangúlag elfogadta az intézmény új szervezeti és működési rendjét, amelyet az NKE-t fenntartó Miniszterelnökség is jóváhagyott. Ezzel egy olyan jelentősebb szervezeti átalakítás vette kezdetét, aminek segítségével megpróbáljuk új pályára állítani az intézményt, szakmai és finanszírozási oldalról egyaránt. Egyetemünk életét és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy az a lehető legmagasabb minőségben szolgálja az oktatást, a kutatást és a rendelkezésünkre álló páratlan egyetemi infrastruktúra megfelelő kihasználását.

— Milyen jellegű átalakításokat terveznek? A korábbiaknál több vagy kevesebb szervezeti egységgel működik majd az NKE?
— Az új szisztémában kiemelt szerepet kapnak az intézményben működő karok. Egyetemi szinten összességében jelentősen csökken majd a szervezeti egységek száma, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kívánjuk az egyes szervezetek működésének bürokratikus jellegét is. Az már biztos, hogy új formációkat is kialakítunk, ilyen lesz például a Stratégiai Tanulmányok Intézete, amely a közszolgálati szektor stratégiai, vezetői feladatainak ellátására felkészítő magyar és nemzetközi képzési programok tervezéséért és megvalósításáért lesz felelős. Egy másik új szervezet, az Eötvös József Kutatóközpont meghatározott területeken stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatásokat folytat majd. Létrejön továbbá a Nemzetközi és Pályázati Igazgatóság, a páratlanul gazdag infrastruktúra üzemeltetéséről pedig a Campus Igazgatóság gondoskodik majd. A kormány döntése értelmében az egyetemen bevezethetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt is, ami nagymértékben elősegíti a minőségi egyetem irányába mutató elképzeléseink megvalósítását.

— Mekkora jelentősége van az egyetem profiljában, életében a Rendészettudományi Karnak?
A rendészeti képzés – hasonlóan a honvédtisztképzéshez – komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, hatalmas felelősség terheli mindkét hivatásrendet, hiszen ők jelentik a magyar társadalom biztonságának garanciáit, ők képviselik az alkotmányos rendszer alapköveit. A Rendészettudományi Karról (RTK) kilépő hallgatókból kerül ki a jövő állami rendészetének parancsnoki állománya, ők lesznek az állam fennmaradásának és működésének fontos pillérei. Az RTK ugyan monopolhelyzetben van a felsőoktatásban, de az eddigi képzésfejlesztési eredmények elismerése mellett folyamatos továbbfejlesztésre, innovációra is szükség van. Egyaránt nagyon fontosnak tartom a megrendelő rendészeti szervek képzésre irányuló igényeinek kiszolgálását és a konstruktív, szakmai kapcsolat fenntartását.

— A rendészettudományi kutatásokban és képzésekben mekkora prioritással szerepel a magánbiztonság?
— Kiindulási pontként úgy fogalmaznék, hogy a közbiztonság megteremtése társadalmi együttműködés eredménye, amelyben az állami szervek mellett egyre fontosabb szerep jut a magánbiztonságnak. Több országból vett példák és elemzések is igazolják, hogy ez a megállapítás egyaránt igaz itthon és külföldön. A Rendészettudományi Kar képzési portfóliójában a biztonsági szakirányon belül nappali és levelező munkarendben is folyik úgynevezett alapképzés. Bizonyosan nem véletlen, hogy mostanra a biztonsági szakirány felvételi pontszáma és a jelentkező hallgatók száma jelentősen emelkedett, ami egyben azt is mutatja, hogy egyrészt a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti (MÖR) Tanszék jó úton jár, másrészt a közelmúltban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészeti tárgyú képzések iránti igény jelentősen felértékelődött hazánkban. Ezért kézenfekvő kiszolgálni e megnövekedett igényeket, akár új, magasabb szintű képzésekkel is. Így a már említett alapképzés és az arra épülő mesterképzés mellett a jövőben rövidebb időtartamú szakirányú továbbképzések is szóba jöhetnek. Mindebből következik, hogy a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék biztonsági szakirányának egyre komolyabb perspektívái mutatkoznak a jövőben.

— A 2015–2020 közötti Intézményfejlesztési tervben szerepel, hogy „A magánbiztonság kutatásának és oktatásának fejlesztése alapozhatja meg egy magánbiztonsági szak indítását, amelyet a képzésfejlesztés napirendjén kell tartani.” Mikorra várható a szak megindítása?
— Valóban, kézzelfoghatóan érezhető, hogy jelentős igény mutatkozik a biztonsági vezetői mesterképzés beindítására, hiszen ilyen jellegű kurzusnak nincs alternatívája hazánkban. Éppen ezért a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken az alapozó kutatások után immár a szakmai szervezetek aktív bevonásával gőzerővel folynak a képzés előkészületei, a szükséges kidolgozó munkálatok. Sikeres akkreditáció esetén akár 2020 őszén elindulhat a mesterképzés.

— Milyen együttműködés van az egyetem, illetve a vagyonvédelmi és őrző-védő szolgáltatásokat kínáló vállalkozások vezetése között?
— Az említett MÖR Tanszék és a biztonsági szakirány sikereinek kulcsa éppen a magánbiztonsági vállalkozások és önkormányzati rendészetekkel kialakított szoros együttműködés. A partnerek felismerték, hogy ők lehetnek a szakirány „megrendelő szervei”, egyben az itt végzett tehetséges hallgatók elsődleges „felvevőpiaca”. Folyamatosan bővül a tanszék partnerhálózata, Ruzsonyi Péter dékán év végén írta alá az újabb együttműködési megállapodást a szakirány támogatására.

— Kapnak-e, illetve kaphatnak-e speciális szakmai képzést, továbbképzést e vállalkozások vezetői, esetleg alkalmazottjai?
— A biztonsági szakirány hallgatói speciális képzésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy az alapozó ismeretanyagon túl szakmaspecifikus tantárgyakat – például biztonságtechnika, létesítményvédelem, személy- és vagyonvédelem – is nagy óraszámban, az elméleti és a gyakorlati ismereteket ötvözve tanulnak. A partnereknek köszönhetően immár egy jól felszerelt biztonságtechnikai szaktanterem is segíti a gyakorlatiasabb képzést, ami komoly előrelépésnek tekinthető. A MÖR Tanszék kiváló gyakorló szakemberekkel bővült az elmúlt hónapokban, akik további garanciát jelentenek a naprakész, gyakorlatorientált tudás átadására.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Nováky Balázs nyugállományú határőr altábornagy 1990 és 1999 között volt a Határőrség Országos Parancsnokság parancsnoka.

A testület teljes állománya osztozik a család fájdalmában – írta az ORFK. Temetéséről később intézkednek.

Az élelmiszer-hamisítás napjainkra a világ negyedik legjövedelmezőbb üzletága lett. Noha hazánkban nem találkozhatunk nagy számban a fekete­gazdaság ezen szereplőivel, mégis egyre növekvő társadalmi problémát jelent szerte a világon. Helik Ferencet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

— Mit takar egészen pontosan az élel­­­­mi­­­szer-hamisítás?
— Akkor beszélünk élelmiszer-hamisításról, ha valaki gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából szándékosan megváltoztatja egy élelmiszer beltartalmát, romlási jelenséget leplez el, kihagy, vagy adott esetben olyan alapanyagot tesz hozzá egy élelmiszerhez vagy takarmányhoz, amelyet egyébként nem lenne szabad. Ide kell sorolni emellett azt is, ha valaki egy termék minőségmegőrzési idejét vagy fogyaszthatóságát meghosszabbítja, vagy a terméket lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hozza forgalomba. Hamisításnak minősül továbbá, ha valaki az eredeti jogvédett terméket a jogosult engedélye nélkül lemásolja, annak a csomagolóanyagába más terméket rak.

— Élelmiszer-hamisításon tehát nem csak a már kész, fogyasztásra alkalmas termékeket, ételeket kell értenünk?
— Nem, hiszen nemcsak az élelmiszert hamisítják, hanem a takarmányt is. Sőt a növényvédő szerek hamisítása is egyre nagyobb üzletté vált. Ebben a szegmensben is éves szinten milliárdos bevételhez jutnak a csalók. Az élelmiszerekhez hasonlóan a leggyakoribb hamisítási alap­esetek itt is ugyanazok. Vagy nincs benne hatóanyag, vagy olyan kerül bele, amely nem engedélyezett, de az is előfordul, hogy az eredeti hatóanyag gyártójának az engedélye nélkül használják fel a hatóanyagot.

— Gyógyszerek, étrend-kiegészítő termékek esetében is alkalmazzák a hamisítók ezt az eljárást?
— Sajnos igen, ott is ugyanígy előfordul. Nagyon gyakori, hogy a különböző étrend-kiegészítő termékekben illegális anyagot vagy gyógyszerhatóanyagot találunk. Vitaminok, vitamin jellegű készítmények esetében például minden jó tulajdonságot ígérnek a doboz csomagolásán, de ezek mégsem találhatók meg bennük. 2018-ban a legnagyobb fogásunk is étrend-kiegészítő termékhez kapcsolódott. Közel ötvenmillió forint értékben hatvanezer doboz étrend-kiegészítőt, elsősorban potencianövelő készítményt vontunk ki a forgalomból, amelyek eredete nem volt igazolható. De tavaly találkoztunk olyan potencianövelő készítménnyel is, amely gyógyszer-hatóanyagot tartalmazott. Ez minden esetben tilos, tekintettel arra, hogy étrend-kiegészítőként hozták forgalomba.

— Hogyan sikerült fényt deríteniük erre a jelentős csalásra?
— Ez egy hosszabb időt felölelő, összehangolt ellen­őrzés volt, amelynek sikere több hatóság együttes munkájának volt köszönhető. Az előzetes adatgyűjtést követően helyszíni adatmentést végeztünk a teljes informatikai rendszerükről. Ennek alapján tudtuk elkezdeni felgöngyölíteni az ügyet, és így bizonyosodott be, hogy a termék több cég hálózatán keresztül jutott be Magyarországra. Mivel nem volt nyomon követhető a termék, ki kellett vonnunk a forgalomból.

— Volt még hasonlóan nagy fogásuk?
— Két hasonlóan súlyos jogsértéssel találkoztunk az elmúlt években. Az egyik esetben a vállalkozások a gesztenyemasszába nem megfelelő mennyiségű gesztenye-alapanyagot raktak, inkább burgonyapehellyel, illetve rizsliszttel helyettesítették. Így pedig sokkal olcsóbban tudták előállítani a magyarok egyik nagy kedvencét. A másik esetben a sajttal vagy brokkolival töltött fagyasztott pulykamedál termék nem felelt meg a jogszabályoknak. Mivel ebben az esetben sem a szakember, sem a fogyasztó érzékszervileg nem tudta megállapítani, hogy milyen fajta húst vásárolt, DNS-teszttel elemeztük a terméket. Itt derült ki, hogy az érintett vállalkozás pulyka helyett elsősorban csirkehúsból állította elő az élelmiszert. Ehhez ugyanis sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni.

— A beltartalom megváltoztatása mellett melyek a leggyakoribb trükkök, amelyeket alkalmazni szoktak a hamisítók?
— Az egyik legklasszikusabb eset, amikor a lejárt terméket próbálják meg újra fogyaszthatóvá „varázsolni”. Bevált procedúra például, amikor a bolti eladó a 10-én lejárt terméknél a nullát áthúzza, amiből így már 8-as szám lesz. De az elmúlt években volt egy ennél jelentősebb dátumhamisításunk is. A nagyáruházakban keletkezett több száz tonna lejárt terméket a megsemmisítést végző vállalkozás nem a megsemmisítő állomásra szállította, hanem a saját telephelyére. A termékekre sok esetben profi, nyomdai úton gyártott új matricákat nyomtatott, majd újból forgalomba hozta őket.

— Amiket aztán önök lefoglaltak és megsemmisítettek. Mennyi élelmiszer válik ily módon hulladékká?
— 2012 óta közel nyolcezer tonna terméket vontunk ki a forgalomból és rendeltük el a megsemmisítésüket. Ez viszonylag magas számnak tűnhet, de vegyük azt alapul, hogy hazánkban napi szinten 24 ezer tonna élelmiszer fogy. Ebben pedig még nincs benne az export, valamint az, amit a hazánkba látogató turisták fogyasztanak el.

— Az élelmiszer minden esetben bizalmi termék. A fogyasztók emiatt feltétlen bizalmat adnak az éttermeknek is. De jól gondolom, hogy ezen a területen is gyakoriak a szabálysértések?
— Sajnos igen. A higiéniai problémák és a lejárt szavatosságú termékek további tárolása, felhasználása viszonylag nagy számban fordul elő. Az egyik jelentős 2018-as ügyünkben egyéb súlyos jogsértést is megállapítottunk. A szóban forgó étterem híres volt arról, hogy az egyik legfinomabb borjú bécsit forgalmazza. Vizsgálatunk során azonban megállapítottuk, hogy a vizsgálattal érintett időszakra vonatkozóan a forgalmazotthoz képest csak elenyésző borjúhúsmennyiségről tudott bemutatni számlát. Mivel a cég házhoz szállítást is végzett, így sikerült adatokat mentenünk a házhoz szállítást végző cég informatikai rendszeréből. Ennek alapján pontosan tudtuk, hogy melyik nap mennyi adag ételt szállítottak ki. A dokumentumok és adatok elemzése alapján megállapítottuk, hogy az étterem nagy mennyiségben használt fel olyan húst, amelynek eredete nem igazolható.

— A különbséget ezek szerint a fogyasztók nem is vették észre. Történt olyan eset, amikor a fogyasztók jelezték, hogy valamilyen probléma lehet az élelmiszerrel?
— Néhány évvel ezelőtt egy nagy kakaógyártó cég mindenki által ismert csomagolását állították elő a hamisítók, majd a dobozt megtöltötték ócska, silány minőségű kakaóval. Az ügyre pontosan úgy derült fény, ahogyan kérdezte. Egyre több fogyasztó fordult reklamációval az eredetit előállító céghez. A gyártó emiatt elkezdte kivizsgálni, hogy melyik boltból érkezett a panasz, és így derült ki, hogy ők oda nem is szállítanak. Természetesen a hamis terméket gyorsan kivontuk a piacról.

— A haszonállattartási szegmensben is sok intézkedést kellett alkalmazniuk az elmúlt évben?
— Ezen a területen főleg az exportra szállítás kapcsán végeztünk ellenőrzéseket. Jellemzően állategészségügyi előírásokat nem tartottak be a vállalkozók. Sok esetben nem volt megfelelően megoldott a karanténozás, sem pedig az állatok jelölése. Szarvasmarha esetében például mind a két fülben kell lenni krotáliának. További szabálytalanságot fedeztünk fel a különböző okiratok, például a marhalevelek esetében is. A legnagyobb problémát azonban továbbra is az állatok moslékkal etetése okozza. 2004 óta az Európai Unió ugyanis tiltja a sertések ezzel való táplálását. Ennek ellenére azonban mégis sokan megpróbálkoznak azzal, hogy konyhákból, éttermekből összeszedik a maradékot vagy a vágóhídi mellékterméket, és ezzel etetik az állatokat. Ez ellen azonban minden esetben fel kell lépnünk.

— A hamisítás mellett nem kerülheti el a figyelmüket az élelmiszer-terrorizmus sem. Hazánkban mennyire kell ettől tartani?
— Magyarország nagyon kivételes helyzetben van. Nálunk nincsenek jelen sem illegális élelmiszer-előállító gyárak vagy üzemek, sem pedig az élelmiszer-maffia tagjai. A terrorizmus azonban globálisan fennálló veszély, amire mi is kiemelt figyelmet fordítunk. Tavaly tavasszal azonban kaptunk egy jelzést, miszerint valaki szándékosan szennyezte az UHT tejek egy részét. Ez nagyon tanulságos eset volt, hiszen az élelmiszer-terrorizmus, az élelmiszerrel való fenyegetés súlyos helyzetet teremthet. Magyarországon ilyen 2014-ben fordult elő utoljára, akkor el is fogták az illetőt. A tavalyi eset azért volt különösen jelentős, mert több áruházláncot érintett. Nagyon gyorsan kellett a boltoknak és a hatóságoknak is reagálniuk, hiszen a termékeknek minél előbb le kellett kerülniük a polcokról. Noha a bejelentés alaptalan volt, így is közel ötvenmilliós kárt okozott a fenyegető.

— Ön szerint hogyan lehetne elérni, hogy egy élelmiszer ne veszélyeztesse a fogyasztót?
— Talán a legjobban az említett kakaóporos esettel tudnám leírni. A vásárló visszajelzése, az élelmiszer-előállító odafigyelése és a hatósággal való együttműködés alkotja azt a hármast, ami elvezet ahhoz, hogy élelmiszer-biztonságról beszéljünk.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Orosz Zoltán alezredes emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki ülésén elfogadott akciótervében a BVOP feladatául szabta, hogy készítse elő az egészségügyi védőfelszerelések gyártására történő átállást. “A büntetés-végrehajtás (bv) az átállást végrehajtotta” – mondta a szóvivő.

Hozzátette: a védőmaszkokat a bv gazdasági társaságai közül a fogvatartottakat foglalkoztató Adorján-Text Kft. gyártja, amelynek a fő profilja ágyneműk, függönyök, asztalterítők, törölközők, egészségügyi termékek, munka és védőruhák gyártása. A védőmaszkok gyártásához minden alapanyag rendelkezésre áll, a fogvatartottak hosszított idejű váltásban, napi 12 órán át készítik, csomagolják a maszkokat, amelyből húszezer darab gyártására képes naponta az üzem – részletezte Orosz.

A szóvivő hangsúlyozta: a jelenleg is zajló gyártási folyamat eredményeként folyamatosan nő az árukészlet, de már most jelentős raktárkészlettel, több mint 320 ezer védőmaszkkal rendelkeznek. A maszkokat az ország több pontján kialakított raktárakban tárolják, ahonnan szükség esetén azonnal szállíthatják a felhasználókhoz.

Az okosvárosprogram második lépésében született kormányhatározat pénzügyi forrást biztosított a pilotprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez, amelynek összeállítása tavaly nyár végén fejeződött be. A Belügyminisztérium által elfogadott tanulmány alapján készült kormány-előterjesztés megvitatása után 2018. december végén megszületett a határozat: Monor elkezdheti az okosváros-pilotprojekt megvalósítását.
A 18 500 lakosú járási székhely ezzel kiemelten fontos szerephez jutott az okosváros koncepciójának közép- és hosszú távú előkészítésében, majd megvalósításában. A következő években – nagyrészt a helyben megvalósított fejlesztések eredményeként – nemcsak a városi hivatalok, hanem a lakosság is XXI. századi szolgáltatásokat élvezhet majd. Zsombok Lászlóval, Monor polgármesterével a mintaprogram részleteiről, a kitűzött célokról, a megvalósítás helyzetéről és a következő időszak feladatairól beszélgettünk.

— Összefoglalható röviden, hogy mi az okosváros koncepciójának lényege?
— Egy kissé hivatalosnak tűnő megfogalmazásban az okosvárosprojekt egy komplex szolgáltatáscsomag megvalósítása, amelyben az államigazgatás központi funkciói és a helyi funkciók ötvöződnek. Az elképzelés végcélja egy olyan, a közigazgatásban alapvetően már létező központi infrastruktúrára – azon belül főként az informatikai rendszerekre, adatbázisokra – épülő információszolgáltatási rendszer kialakítása, amely kétirányú információáramlást biztosít. Tehát például bizonyos lokálisan létrejött adatbázisok elérhetők lesznek az adott hivatalok országos központjaiban is, ugyanakkor a helyi hivatalok – jelen esetben a monori szervek – közvetlenül lehívhatják a rájuk vonatkozó és a munkájukhoz szükséges adatokat. A majdan kiépülő országos rendszer moduláris felépítésű lesz, és végeredményben egy olyan, platformjellegű szolgáltatáscsomag létrehozása valósul meg, amely az adott település egyéni igényeinek megfelelően testre szabható funkciókat kínál.

— Ezek szerint a két alappillér a központi és a helyi infrastruktúra?
— Igen, illetve azok részleges integrációja, kooperációja. Az okosvárosprogram logikai szerkezete a központi és a helyi információk összesítésére és együttműködésére épül. Példának vehetjük a térfigyelőkamera-rendszert, amely nemcsak lokálisan ad segítséget a helyi rendőrségnek és polgárőrségnek, de említhetném a lakosság számára közvetlen előnyt kínáló e-személyit is, amely különböző helyi szolgáltatások igénybevételére jogosító városkártyaként is használható lesz. Általánosítva azt is mondhatnám, hogy több olyan fejlesztési elem is van, amely a központi infrastruktúrán keresztül valósul meg, de jó néhány olyan komponens is lesz, amelyeket mi helyben találunk ki, és valósítunk meg. A pilotprogram egyik célja, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről.

— A későbbiekben milyen országos és milyen lokális előnyök származnak a központi infrastruktúrához való csatlakozásból?
— Egy ilyen központi rendszer létrehozásának az az egyik előnye, hogy a csatlakozó településeknek csupán a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítaniuk, a tipikusan előforduló részfeladatok központi támogatása adott. Így ezeket a funkcionalitásokat nem szükséges minden településnek elkülönült, más-más technológiai alapokon létrehozott, szerteágazó licencjogokkal védett szigetszerű fejlesztésekkel létrehoznia. Egy ilyen központi „egységcsomag” kialakítása és létrehozása a költségek csökkentésével és a fejlesztések leegyszerűsítésével nagyban javíthatja és felgyorsíthatja az okosváros-technológiák magyarországi elterjedését. Ugyanakkor a települések számára a kialakított rendszer egyedi – központi rendszertámogatást nem igénylő – fejlesztésekkel történő kiegészítése továbbra is lehetséges marad, így az okosváros-platformszolgáltatás végül nem jelent túlzott egységesítést.

— A megvalósíthatósági tanulmányban konkrét fejlesztési célokat is kitűztek?
— Igen, de előtte az egész projektre általánosságban is érvényes szempontokat fogalmaztunk meg. Négy városfejlesztési aspektus szerint állítottuk össze a szakmai tartalmat, azokat az alapvetéseket írtuk le, hogy milyen jellegű fejlesztéseket foglaljon magában a pilotprojekt. Röviden összefoglalva: az önkormányzat által a lakosság részére biztosított szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása mellett az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználását, valamint az állampolgárok bevonását és életminőségük javítását, illetve a gazdaságilag önfenntartó rendszerek megalkotását tűztük ki elérendő célként.

— Ezek a fejlesztések kizárólag informatikai jellegűek?
— Egyáltalán nem, sőt! Ez a mintaprojekt, és meggyőződésem szerint az országos koncepció lényege és küldetése alapvetően nem a technológiai fejlesztés. Úgy gondolom, hogy a „Smart City” már egy kissé elcsépelt angol kifejezés, amelynek ma már inkább negatív jelentéstartalma van, az okosváros egy fokkal jobb, de én inkább az „élhető város” terminológiát szeretem használni, mert jobban kifejezi az eredeti gondolat jelentéstartalmát, és azt, hogy itt korántsem csak hardverekről és szoftverekről, hanem a mindennapi életet segítő szolgáltatásokról van szó. Teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ebben a pilotprojektben elsősorban Monor lakosságára kell fókuszálni, az itteni polgárok életét kell élhetőbbé, egyszerűbbé, jobbá, kényelmesebbé, komfortosabbá tenni. Olyan típusú fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, amelyekben a technológia csak egy eszköz – a szolgáltatások igazi értékét és előnyeit azonban nemcsak a hivatalok élvezik majd, hanem a lakosság is.

— Említene néhány konkrét példát?
— Lesznek olyan szolgáltatások, amelyek a hivatalok számára jelentenek segítséget, a lakosság csak közvetve érzékelheti az előnyöket. Ilyen például a webalapú települési térinformatikai platform kialakítása, amelynek segítségével a Lechner Tudásközpont építésügyi szakrendszereiben tárolt térképi rétegek elérhetővé válnak az önkormányzat számára is, mégpedig felhőalapú szolgáltatásként, azaz minden arra feljogosított hivatal és szervezet letöltheti az állományokat. Ez a rendszer nem közvetlenül az állampolgároknak ad információs szolgáltatást, a hivatali ügymenetet azonban sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá teszi, így végül a lakosság érdekeit is szolgálja, mivel gyorsabb és precízebb szolgáltatást kapnak a polgárok is.

— Milyen szolgáltatásokat fejlesztenek közvetlenül a lakosság számára?
— Jó néhány olyan, többnyire helyi fejlesztésben megvalósuló funkció is létrejön, amelyek egy része az okostelefonok mobilalkalmazásaival lesz elérhető. Ilyen lesz például az iskolai étkeztetés térítési díjának kezelését felkínáló megoldás, amely a helyi, már működő Étinfó rendszerünkhöz csatlakozik majd. Az elképzelések között szerepel az e-számla is, amelyet többek között a gyermekétkeztetés terén tervezünk bevezetni, ez a rendszer lehetőséget biztosít a különböző díjak elektronikus úton történő kiegyenlítésére. Szintén a lakosságot közvetlenül is érintő újítás lesz az e-személyazonosító igazolvány bevezetése, amelynek egyik funkciója lehet, hogy egyben városkártyaként is szolgál, annak segítségével lehet majd igénybe venni a szociális alapú támogatásokat, illetve olyan intézmények szolgáltatásait, mint például az uszoda vagy a könyvtár, de ugyanez az e-személyi alkalmas lesz a helyi kereskedelmet élénkítő marketingeszközök támogatására is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyszíneken kártyaolvasókat helyezünk el, a kártyaelfogadói hálózat kiépítéséhez pedig alapszoftvercsomagot telepítünk. Minden monori iskolában szeretnénk legalább egy okostantermet kialakítani, ahol a tanárok multifunkciós digitális tábla segítségével oktathatnak, a diákok pedig tabletekkel dolgozhatnak, és ahol a szükséges szerveren és szoftvereken kívül egyéb technikai eszközök is rendelkezésre állnak. Természetesen a pedagógusok felkészítéséről is gondoskodnunk kell, és az oktatási kormányzattal közösen biztosítani fogjuk a korszerű oktatáshoz szükséges digitális tananyagokat is. Egy másik fejlesztés célja, hogy az általános iskolások az iskolaépületbe érkezésükkor és távozásukkor automatikusan azonosítsák magukat, amiről a szülők elektronikus értesítést kapnak. Tervezünk egy úgynevezett okosutcát is, ahová a közterületen bemutatható, valóban működő és hasznos, innovatív eszközöket, köztéri bútorokat telepítenénk – például okospadokat és olyan kerékpártárolókat, amelyek az e-személyi igazolvánnyal történő azonosítással nyithatók és zárhatók. Számos tervünk van még, telepítünk innovatív köztéri illemhelyeket, elhelyezünk multifunkciós információs táblákat, és lesz egy úgynevezett okos-gyalogátkelőhely is.

— Mikor fejeződnek be a fejlesztések, és mikorra várható a pilotprojekt élesítése?
— A projekt megvalósítását 2019-ben kezdjük, több ütemben várható az egyes fejlesztési elemek „beélesítése”, a tervek szerint 2020 februárjában már teljeskörűen működni fognak a szolgáltatások.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Német lapbeszámolók szerint a több mint 350 felvételt tartalmazó gyűjtemény Johann Niemann, a sobibóri megsemmisítőtábor helyettes vezetőjének hagyatékából került elő. A gyűjteményt bemutató – Fotók Sobibórból című – kötetet január végén mutatják be A terror topográfiája (Topographie des Terrors) nevű berlini dokumentációs, kiállítási és kutatási központban.

A kutatóintézet közleményében kiemelte, hogy vannak még olyan náci bűncselekmények, amelyek nem kerültek megfelelő helyre a társadalmi emlékezetben. Ezek közé tartozik a Reinhard-akció, amelyben 1,7 millió, többnyire lengyelországi zsidót gyilkoltak meg a sobibóri, a treblinkai és a belzeci megsemmisítőtáborban. Az emlékek hiányossága főleg annak tulajdonítható, hogy kevés a túlélő, az elkövetők pedig sikeresen eltüntették bűneik nyomait. Azonban az is fontos, hogy sok esetről szinte egyáltalán nem maradt fenn képanyag.

Az úgynevezett Niemann-gyűjtemény viszont megalapozza a Reinhard-akció képi emlékezetét, a felvételek bemutatják a művelet számos helyszínét a megszállt Lengyelországban. Néhány sobibóri felvételen az őrszemélyzet csaknem hét évtizeddel később világszerte ismertté vált tagja, John – korabeli nevén Ivan – Demjanjuk is látható, akit 2011-ben egy müncheni bíróság elítélt, bűnrészesnek találva őt a láger 28 060 zsidó foglyának legyilkolásában. A 2012-ben elhunyt vádlott mindig is azt állította, hogy Sobibór közelében sem járt. Az egykori felettesének hagyatékából előkerült felvételek jelentik az első, teljességgel egyértelmű bizonyítékot ennek az ellenkezőjére, és ha már annak idején meglettek volna, bizonyára egészen másként zajlott volna le a bírósági tárgyalás.

A Demjanjuk-per fordulópont volt a náci háborús bűnösök németországi felelősségre vonásában. A vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban ugyan nem nyert bizonyítást, de a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Ez az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, időközben valamennyi még élő egykori náci lágerőr ellen eljárást indítottak, holott korábban nem foglalkoztak velük, mert úgy látták, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A Topographie des Terrors a náci rezsim történetének egyik legismertebb berlini kutató- és emlékhelye. A náci állambiztonsági szervek, köztük a Gestapo és az SS – a titkos politikai rendőrség és a náci párt fegyveres szervezete – egykori központi irodaépületének helyén, részben romjain épült intézményt évente több mint egymillió látogató keresi fel.

A szekszárdi önkormányzat tájékoztatása szerint a tolnai megyeszékhely közgyűlése legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a korábban e célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek átadott terület a Készenléti Rendőrség kezelésébe kerüljön.

A légimentőbázis létesítését 2007-ben az Országos Mentőszolgálat Légimentő Kht. kezdeményezte Szekszárdon; a város önkormányzata 2011-ben a kijelölt területet állami tulajdonba adta, az OMSZ azonban 2016-ban elállt a leszálló és a hangár megépítésétől.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere előterjesztésében emlékeztetett arra, hogy a légi mentés repüléshez tartozó feladatait a Készenléti Rendőrség vette át. Arról is beszámolt, hogy a szervezet 2019. októberben kifejezte szándékát a szekszárdi bázis megvalósítására, amelynek létesítési engedélyét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztálya 2021. márciusig meghosszabbította.

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. honlapja szerint ma Magyarországon hét légimentőbázis működik: Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Budaörsön, Balatonfüreden, Sármelléken és Pécsen.

A rendőrség december 31-én azt közölte, hogy a szolgálatnak a múlt év végén kilenc használt, de jó állapotú mentőhelikoptert adott át a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., és megkezdődött új légimentőbázisok építésének, illetve a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése.

Ez évtől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait a Készenléti Rendőrség gyakorolja, a légi mentés egészségügyi, szakmai irányítását továbbra is az OMSZ főigazgatója végzi.

– Korábban, még vezérkari főnökként nyilatkozott lapunknak, most miniszterként fogadta megkeresésünket. Hogyan ítéli meg a Magyar Honvédségben az elmúlt öt évben végbement változásokat és az elért eredményeket?
– Nyolc évig voltam vezérkari főnök, 2010-től 2018 májusáig, és amikor idekerültem a minisztériumba, mint vezérkari főnök, nagyon nehéz időszak volt. A költségvetésünk igen szűkös, erősen behatárolt volt, az ország gazdasági helyzete pedig korántsem volt olyan jó, mint most, ezért a tárcának is spórolnia kellett. Elég nehéz örökség maradt ránk, a honvédség folyamatosan leszálló ágban volt, ezért arra ment el a legtöbb energiánk, hogy miként tudjuk ezt a folyamatot megállítani. Megfogalmaztuk, hogy mit kell tennünk a következő években, hogy ne kelljen több laktanyát bezárni, ne kelljen több katonát elküldeni, és a képességeket próbáljuk megőrizni. Mert a jelentések már 2009-ben is azt mutatták, hogy a Magyar Honvédségnél meg fog szűnni több képesség. Akkor, 2009–2010 első felében meg kellett volna hozni azokat a döntéseket, amelyek a különböző technikai eszközök beszerzéséhez, a modernizáláshoz szükségesek, de sajnos ezek elmaradtak. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy nagyot léptünk előre. 2015-re megalkottuk a katonákra vonatkozó életpályamodellt, amelynek három pillére van: az egyik az oktatási, képzési előmenetel és illetményrendszer, a másik pillér a lakhatási támogatás, amely a katonák és családjuk elhelyezését segíti, míg a harmadik pillér az egészségkárosodási ellátás rendszere, egy biztosítási rendszer bevezetése, amely 2017. január 1-jén indult el. Látható, hogy lépésről lépésre haladtunk előre, ahogy a gazdasági helyzet megengedte. Most pedig ott tartunk, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a teljes magyar honvédséget meg kívánjuk újítani.

– Miniszterként meg tudja valósítani azokat a terveit, elképzeléseit, amelyeket vezérkari főnökként esetleg nem sikerült?
– Komoly, 43 éves katonai múltam van, és már a jól megérdemelt nyugdíjas éveimet terveztem, amikor a miniszterelnök úr felkért erre a posztra. Nem gondolkoztam sokáig a válaszon, éppen abból a megfontolásból, hogy ha ezeket a döntéseket nem hozza meg a katonai vezetés, akkor nem lesz erős a magyar honvédség. Úgy éreztem, itt az esély, hogy miniszterként, komoly szakmai múlttal, meg tudjuk valósítani, hogy egy igazi erős honvédséget hozzunk létre. Megnyugvás számomra, hogy éltem a lehetőséggel, és a munkatársaimat is úgy választhattam meg, hogy a helyettes államtitkárokkal bezárólag, egy kivételével, mindenki katona volt.

– Hogyan értékeli a világ elmúlt esztendei biztonságpolitikai fejleményeit?
– A honvédelmi és haderőfejlesztés nem öncélú, ahogy néhányan gondolják. Az új eszközökre nem azért van szükség, mert jobban néznek ki és korszerűbbek, hanem azért, mert a biztonságpolitikai helyzetben jelentős változások történtek, aminek következtében egyik napról a másikra újabb kockázatok, kihívások, fenyegetések jelennek meg. Azaz a nagyon gyors és sokszor váratlan kihívások megkövetelik, hogy a magyar honvédség mindenre felkészült legyen, és képes legyen kezelni ezeket a helyzeteket. A biztonságpolitikában nagyon komoly változások mentek végbe, az öt évvel ezelőtti interjúmban még nem beszéltem az ukrán válságról, a nyugat-balkáni instabilitásról, nem beszéltem az Iszlám Államról vagy az egyre növekvő terrorizmusról, mert nem volt ennyire aktuális – mint ahogy akkoriban az Európát sújtó, a migrációval együtt megjelenő biztonságpolitikai kérdések, a terrorcselekmények, és a kibervédelem kiemelkedő fontossága sem. Ezek is mind azt mutatják, hogy nemcsak a világban, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is új biztonsági kihívások jelentek meg. A közvetlen veszély akkor nem volt érzékelhető, mert minden távol volt. A délszláv válság idején észleltük – a határ mentiek hallották is – a mindennapi fegyverropogást, ágyúdörgést, de utána megint minden elcsöndesedett.

– Új harckocsik, légvédelmirakéta-vezetési rendszer beszerzése, az Airbus helikopterek vásárlása – néhány a 2018-ban bejelentett honvédelmi beszerzésekből. Hogyan jellemezhető a honvédség felszereltsége, eszközparkja, és milyen további fejlesztések szükségesek?
– Amit terveztünk, megvalósítottuk, vagyis a tíz évre tervezett fejlesztések elmúlt évre eső részét teljesítettük, sőt valamivel előbbre is jutottunk, mert vannak olyan eszközök, amelyeknek a beszerzését 2020–2021-re ütemeztük, de már tavaly meg tudtuk vásárolni. Elképesztően nagy előrelépést tettünk. Csak a legfontosabbakat említeném. Kezdtük a katonák ruházatával, a gyakorló hadiruházattal, amely egy saját gyártású, korszerű, modern és komfortos öltözet. Beindult a „digitális katona” program, amelynek keretében megújult katonáink egyéni felszerelése. Ez a program több mint 100-120 katonai felszerelési cikket foglal magában, ezekkel kell rendelkezniük a katonáinknak: ebben minden benne van, a fegyver, a mellény, az elsősegélynyújtó felszerelés.

Azt szeretnénk elérni, hogy ezeknek a cikkeknek a többségét Magyarországon állítsák elő, a magyar katona magyar termékkel legyen felszerelve. A következő a katonák egyéni fegyverzete, ezért létrehoztunk egy fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, ahol jelenleg még az összeszerelés folyik, de érkeznek gépsorok, és ebben az évben szeretnénk megkezdeni a fegyverek sorozatgyártását. Cseh licenc alapján gyártunk pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt. Ezek nagy múltú, modern, műveleti területen kipróbált és bevált fegyverek. Tavaly decemberre már átadtunk tízezer darabot a magyar katonaságnak. A célunk az, és erre kormánydöntés is született, hogy Magyarországon mindenkit, aki fegyvert használ – rendőrség, büntetés-végrehajtás, NAV és így tovább – ezekkel a fegyverekkel kell ellátni, ami többéves lehetőséget biztosít az üzemnek. A fegyverhez kell lőpor, lőszer is, azon dolgozunk, hogy ezeket is itthon gyártsuk. Ennyit csak az egyéni felszerelésről, de természetesen ott vannak a technikai eszközök. Kezdtük a repülőgépekkel: először kiképző gépeket vásároltunk, hogy a hazai bázison meg tudjuk oldani a pilóták alapkiképzését. Ehhez vettünk négy darab kiképző repülőgépet, és további négy beszerzését tervezzük. Vásároltunk két csapatszállító Airbus 319-es repülőgépet – egy ilyen gépen 128 főt lehet szállítani –, továbbá két Falcon típusú repülőgépet, ezek kisebb kategóriájú, könnyű, többcélú szállítógépek. A fő szempont a gazdaságos üzemeltetés volt, valamint speciális igényeknek is eleget tud tenni, és ha csak nyolc-tíz embert kell szállítanunk, ne egy 128 fős gépet kelljen igénybe vennünk. Ezenkívül kell még négy repülő, három rámpás gép, amelyekkel nehéz technikai eszközöket tudunk szállítani, és amelyekből légideszant-feladatokat tudunk ellátni, személyi állománnyal és eszközökkel, valamint még egy a speciális légi vezetési képességhez. Összesen nyolc darab szállítógépünk lesz, ebből már négy áll rendelkezésre.

Mindezen túl szerződést kötöttünk légvédelmi rakéta vezetési rendszerre, és folyamatban van a radar­rendszer cseréje és fejlesztése is. Ezt a következő évekre tervezzük, amivel párhuzamosan a légvédelmi rakéták és rakétakomplexum beszerzésére is szükség lesz. A helikopter-beszerzést viszont megvalósítottuk: még tavaly kötöttünk szerződést húsz darab Airbus 145M könnyű, többcélú helikopterre, és további 16 darab közepes, többcélú H225M szállító-, kutató-, mentőfeladatok ellátására alkalmas gépre. A felújítottunk öt darab MI–17-es közepes szállító és nyolc darab MI–24-es harci helikoptert: ezek a gépek az új eszközök beérkezéséig biztosítani tudják a Magyar Honvédség helikopterképességét.

A szárazföldi alakulatok esetében is fontos volt a korszerűsítés, ezért elindítottuk a harckocsik, kis és nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök, páncéltörő eszközök beszerzését. Ezek közül is a „legsúlyosabbak” a harckocsik, és azóta is sokan érdeklődnek, mert a Leopard 2 A7+ elkápráztatott mindenkit, ami nem véletlen, hiszen napjaink egyik legkorszerűbb harckocsijáról van szó. Az A7+ azt jelenti, hogy a magyar igényekkel kiegészítve gyártják le azt a 44 darabot, amit a szerződésben rögzítettünk. Továbbá jön egy tucat Leopard A4-es használt harckocsikiképzési céllal, hogy mire az új eszközök megérkeznek, felkészített állomány álljon rendelkezésre. Az eszközöket most kezdik gyártani, várhatóan 2023–2025 között léptethetők be a rendszerbe. Ami a lövegeket illeti: Magyarországnak voltak önjáró lövegei, de sajnos ezeket is eladtuk a „világbéke” idejében, akkor az volt a feladat, hogy mindent adjunk el, mert nem lesz szükség rá. Az újakkal nemcsak helyre akarjuk állítani elvesztett képességeinket, hanem XXI. századi eszközökkel kívánjuk a katonáinkat felszerelni. Erre a 24 darab önjáró löveg ad majd lehetőséget. Hátra­van még a harcjárművek cseréje is. Több száz eszköz beszerzését vagy gyártását, esetleg közös gyártását tervezzük, ez az elkövetkező négy-öt évben alakul ki, hiszen 2026-ra készen kell lennünk.

– Tavaly májusi kinevezésekor azt mondta, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása. Milyen úton, hogyan halad a honvédség átalakítása?
– Elkezdtük a honvédség átalakítását, és már a tervezésen is túl vagyunk. Idén január 1-jétől minden jogi feltétele megvan az átalakításnak, a szervezési intézkedéseket is kiadtuk. Elsejétől az integrált minisztérium két részre válik, a minisztériumra mint irányító szervre, és a Magyar Honvédség parancsnokságára mint vezető szervre. Az eddigi minisztériumban a miniszter irányított, vezetett és ellenőrzött, azaz szinte mindent egy személyben ő végzett. Ez nem felel meg a XXI. század követelményeinek, amikor a biztonsági helyzet ilyen gyorsan és élesen változik. Amikor például egy kibertámadás elhárításáról van szó, arra nincs lehetőség, hogy áttételesen történjenek a feladatkijelölések, a jelentések, hiszen mire a miniszter döntést hozhatna, véget ér a támadás. Hatáskörök, jogkörök és felelősségek vannak, ezeket határozottan szét kellett választani. A minisztérium azért van, hogy irányt mutasson, határozza meg az elvárásait, biztosítsa a feltételrendszert, beleértve az anyagiakat is, majd ellenőrizze a végrehajtást. A Magyar Honvédség parancsnoksága pedig végrehajtja a feladatokat, innentől kezdve a honvédség parancsnoka valóban felelni tud azokért, amiket a törvényben rögzítettünk. Ezt élesen szét kellett választanunk, az átalakítás január 1-jével elindult, és június 30-ára be kell fejezni, 2020 nyarán pedig egy átfogó, miniszteri ellenőrzés keretében fogjuk vizsgálni, hogy az új rendszer úgy működik-e, ahogy meghatároztuk.
Emellett január 1-je óta a több mint 7000 fős közalkalmazotti állomány honvédelmi alkalmazott lett, hogy ezzel is növeljük a honvédséghez való kötődésüket, elismehessük és honorálhassuk a civil szféra közalkalmazottaitól némiképp eltérő feladataikat. Folyamatosan halad az átalakítás, az átszervezés, minden törvényi feltételét megteremtettük, és másfél évre előre látjuk, hogy egymás után mi következik.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Közleményükben azt írták: az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.

A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki – írta a tárca.

Hozzátették: egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.

A minisztérium közlése szerint elemezték az illegális migráció minden tekintetben növekvő statisztikai adatait, a többi között rámutatva arra, hogy jelentős változás tapasztalható az illegális migránsok állampolgárságának alakulásában. Jelentették, hogy 16 ország embercsempészei 47 ország állampolgárait próbálták meg jogellenesen az Európai Unió területére csempészni. A legidősebb elfogott csempész 72 éves volt.

A miniszter a Bácsalmási Határrendészeti Távfelügyeleti Irányító Központban és a déli határszakaszon személyesen tájékozódott az állomány szolgálati körülményeiről, majd feladatszabó értekezletet tartott.

A tárca közlése szerint az értekezleten Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Leszögezte azt is, hogy a rendőrségnek továbbra is feladata a legális határátlépés feltételeinek biztosítása.

Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója a nemzetközi hírszerzési tapasztalatokra, a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.

Pintér Sándor összegzése szerint a rendőrség jól vizsgázott határaink védelmében, áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet.

A miniszter kifejtette: elvárja a helyi szakértők jelenlétét abban az értékelő-elemző munkában is, amely a fővárosban történik, mert a helyismeret nélkülözhetetlen ezen a területen. Indokoltnak tartja az ország más területein szolgálatot ellátó bevetési egységek időszaki határra vezénylését is, mert a rendőröknek így lehetőségük van előzetesen ismereteket szerezni egy későbbi feladatellátás körülményeiről.

Pintér jelezte az értekezlet résztvevőinek, hogy további eredményeket vár a drónok alkalmazásától, s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát – közölte a minisztérium.

– Magyar részről kik vesznek részt ebben a kutatássorozatban?
– A konzorcium magyar tagja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) mellett az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A Horizont 2020 program keretében finanszírozott „Smart kritikus infrastruktúra ellenálló képességének mérése” című projekt összesen 36 hónap, ezen idő alatt gyakorlatilag egy komplett virtuális várost modellezünk, amelynek része egy-egy repülőtér, ipari körzet, tömegközlekedési csomópont, egészségügyi intézmény, illetve egy pénzügyi központ. A kutatási programban részt vevő húsz konzorciumi tag a virtuális város valamelyik elemét modellezi – a britek például a bankszektort tesztelték, hazánk pedig egy repülőtéri terminál valós idejű kiürítési gyakorlatának koordinációját és lebonyolítását vállalta. A reptéri szimulációban összesen több mint ezer önkéntes fiatal vett részt, ők az utasokat személyesítették meg a gyakorlat során.

– A terminálkiürítés szereplőinek nagy száma azt sugallja, hogy igen komoly feladat lehetett az előkészítés, a koordináció és a lebonyolítás.
– Ez így van, de ez a projekt más szempontok miatt is nagyon érdekes. Ez az első alkalom, hogy az ORFK – a Rendőrség Tudományos Tanácsának kezdeményezésére – a nemzetközi tudományos élet élvonalába tartozó kutatásban vesz részt. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kutatássorozat annak a nagy presztízsű Horizont 2020 keretprogramnak a részeként zajlik, amelyet az Európai Unió 85 milliárd euróval támogat. A forrásokat közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja a tagállamok közbeiktatása nélkül, és a felügyelet is ilyen módon valósul meg. Harmadik szempontként említeném, hogy ez a kutatási terület kulcsfontosságú a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének újfajta vizsgálata terén, és olyannyira úttörőnek számít, hogy a kutatási eredmények nemcsak megjelennek a legnevesebb nemzetközi tudományos szaklapokban, hanem rövidesen nemzetközi szabvánnyá is válhatnak.

– Milyen feladatokat kaptak, illetve milyen feladatokat vállaltak?
– A két részt vevő magyar szervezet az említett nemzetközi konzorciumban dolgozik más tagállamok elismert kutatóintézeteivel, egyetemeivel és különböző kritikus infrastruktúrák üzemeltetőivel itthon és külföldön egyaránt. A magyar csapat feladata a végfelhasználói igények megfogalmazása, valamint a kutatás gerincéül szolgáló esettanulmányok és helyzetgyakorlatok koordinálása volt, amelynek során próbára tettük a közösen kidolgozott módszertant. Itt hét különböző kritikus infrastruktúrát, azaz – leegyszerűsítve – az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos szektorban működő létesítménytípust kellett elemezni: a pénzügyi rendszert, az energiaellátást, az egészségügyi ellátást, a légi közlekedést, a gyártást, az ivóvízellátást, az árvízvédelmet és az energiahordozók tárolását. Ezen túl a módszert kipróbáltuk egy úgynevezett integrált esettanulmányban is, ahol a képzeletbeli várost érő különböző katasztrófahelyzetek feltételezett megtörténte esetén vizsgáltuk, hogy a módszer alkalmas-e.

– Milyen konkrétumokra fókuszáltak?
– A részt vevő szervezetek a kiürítési helyzetgyakorlatok során különböző rendkívüli eseményeket szimulálva azt vizsgálhatták, hogy azok bekövetkezése esetén egy nemzetközi repülőtéren milyen intézkedések a leghatékonyabbak, hogyan lehet az utasokat a lehető legrövidebb időn belül biztonságba helyezni, a veszélyhelyzetet elhárítani, a sérülést szenvedett személyeket minél előbb orvosi ellátáshoz juttatni, majd végül felszámolni az eseményt, és helyreállítani az objektum működését. A másik komoly feladat az integrált helyzetgyakorlat levezetése volt, amelyet szintén a cselekvési terveknek megfelelően sikerült levezényelni. A részprojekt végén jólesett hallani a többi résztvevő elismerését, a magyar kutatók és az őket támogató szakértők megoldásainak szakma általi dicséretét.

– A kutatás eredményeiből mit lehet közvetlenül felhasználni a mindennapi gyakorlatban?
– A projekt még nem zárult le, de végeredményként egy olyan előre jelző és értékelő rendszer kifejlesztése az elsődleges cél, amely képes valós időben mérni és értékelni a különböző kritikus infrastruktúrák védelmi szintjét. A repülőtér esetében azt is vizsgáltuk, hogyan javítja a védelmi képességet, ha az úgynevezett smart rendszerek – többek között a térfigyelő kamerák és egy okostelefonos applikáció – segítségével a fix menekülési útvonalak helyett az adott veszélyhelyzet pillanatnyi állapotára azonnal reagálva alternatív menekülési útvonalak is kijelölhetők. Az általunk kipróbált megoldás interaktív módon segítheti a mobilalkalmazást használó repülőtéri utasok menekülését, mivel az okostelefonokon megjelenő képi információk alapján a lehető legbiztonságosabb útvonalat választhatják ki.

– Sikeres volt a csapatmunka?
– A közös munka egyik legfontosabb hozadéka, hogy egy jól felépített együttműködés olyan távlatokat képes megnyitni a részt vevő szervezetek előtt, amelyeknek elérésére önmagukban csak jelentős erőfeszítések árán lennének képesek. A tudományos eredmények publikálásában – nyelvtudása és ez irányú gyakorlata révén – komoly segítséget nyújtott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Határrendészeti Tanszékére vezényelt állomány, az egyik frissen publikált tudományos cikk már olvasható az Elsevier Kiadó Safety Science folyóiratának 2019. évfolyam 113. számában. Kiváló együttműködés alakult ki a Budapest Airport Zrt.-vel és a Dahua Technology Hungary Kft.-vel is, ezek a szervezetek komoly segítséget nyújtottak az eredményes végrehajtáshoz.

– Bár a projekt még nem zárult le, de bizonyára vannak már reakciók, visszajelzések.
– Több helyről is érkezett megkeresés, az Európai Űrügynökség figyelmét is felkeltette gyakorlat, kíváncsiak a magyar tapasztalatokra, az ESA technológiatranszfer irodája érdeklődött a kutatás-fejlesztési projekt részletes eredményei iránt.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Meng 2016-tól állt a nemzetközi rendőrségi szervezet élén, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor 2018. szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Ezt követően lemondott posztjáról, majd tavaly júniusban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.

Az Interpol volt elnöke ellen mintegy 14,5 millió jüan (körülbelül 600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt emeltek vádat hazájában, ahol menesztették a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi tisztéről, és kizárták a kommunista pártból is (KKP).

Menget a bíróság keddi döntése szerint kenőpénzek elfogadása és hivatali pozícióval történő visszaélés miatt a börtönbüntetés mellett kétmillió jüan (87 millió forint) bírság megfizetésére ítélték. A bíróság közleményéből az is kiderült, hogy az elítélt nem kíván fellebbezni az ítélet ellen.

A KKP fegyelmi bizottsága tavaly márciusban kiadott közleménye úgy fogalmazott: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amikért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amelyet Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, és az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát. Meng felesége, két gyermekükkel együtt politikai menedékjogot kapott Franciaországban, és azt állítja, férjét politikai okokból állították félre.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által pozitívan méltatott kampányt azonban sokan azzal vádolják, hogy sok esetben eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Ha a bevásárlóközpontok biztonságának gyakorlatáról szeretnénk pontos képet kapni, legjobb, ha Novák Attilához fordulunk, aki 1992-ben csatlakozott az In-Kal csapatához. Az évek során végigjárta a ranglétrát: a végrehajtó állományban személy- és vagyonőrként kezdett, később volt csoportvezető, objektumparancsnok, felügyelő, főfelügyelő – ma pedig már kiemelt főfelügyelőként irányítja az objektumok őrző-védő munkáit. A szakember a beszélgetés elején egy tanulságos példával illusztrálta, hogy a plázák látogatóinak biztonságérzete milyen komoly hatással van egy bevásárlóközpont üzletmenetére.

Néhány éve szerződést kötöttünk egy plázával, rendbe raktuk az objektum biztonságát. Gyorsan megszerették a vásárlók, a forgalom felfutott, egyre több üzlet nyitott ki, végül már 99 százalékos kihasználtsággal működött a létesítmény. Egyszer csak gazdasági okokra hivatkozva felmondták a szerződést, közölték, hogy a továbbiakban nem velünk folytatják. Egy alig ismert, alacsonyabb díjazású céget bíztak meg, amely alapvető szakmai hibákkal látta el a feladatot – nemsokára oda is szoktak a csövesek, csavargók és a bűncselekményre szakosodott csoportok. Egy idő után már nem mentek be az emberek, elkopott a vásárlói forgalom, ezért az üzletek sorra bezártak – ma már csak ötvenszázalékos a bérlemény kihasználtsága.

Mi a legfontosabb egy bevásárlóközpont biztonságának megítélésekor?
A személy- és vagyonőrök látogatók által jól érzékelhető jelenléte. Egy hatékony biztonsági szolgálat a demonstratív megjelenéssel is képes a megelőzésre, mert ellehetetleníti a különféle bűncselekményekre szakosodott személyek, csoportok működését. A járőrök már az objektumba való belépésük előtt képesek felismerni a gyanús személyeket, s mivel megfelelő hírhálóval rendelkeznek, pillanatokon belül értesítik a diszpécserszolgálatot. A szolgálatvezető a kamerarendszereken is követheti a történéseket, és szükség esetén azonnal intézkedhet. A biztonságot a látogatók úgy élik meg, hogy belépéskor tisztasággal, nyugalommal, komfortérzettel találkoznak, és érzik, hogy nem kell külön ügyelniük a családra, a gyerekekre, nem kell félteniük az értékeiket.

Mekkora egy pláza őrző-védő csapatának ideális létszáma?
Ezt nagyon sok tényező befolyásolja. Elsősorban a bevásárlóközpont mérete és komplexitása, valamint az adott objektum környezetének bűnügyi fertőzöttsége számít, de a végleges létszám nagyban függ attól is, hogy a lépcsőházakat, raktárakat, szervizfolyosókat milyen sűrűn kell ellenőrizni, illetve attól, hogy a megbízó milyen egyéb feladatokat határozott meg. A legkisebb forgalmú plázában elég öt-hét jól képzett személy- és vagyonőr, a legnagyobb bevásárlóközpontban a váltásokkal együtt akár harminc-negyven főre is szükség lehet, közülük egyszerre tíz-tizenöt fő van szolgálatban.

Milyen egyéni igényeket támasztanak a megbízók?
Ma már általános elvárás, hogy a kollégáink ne csak prevenciós járőrözést végezzenek, hanem bizonyos üzemeltetési feladatokat is ellássanak. A külső és belső környezet tisztaságát mindenhol figyelni kell, és ha az őr szemetet, szennyeződést vagy például graffitit lát, akkor jeleznie kell a takarítószolgálatnak. Ha valahol nem világít egy lámpa, akkor szólnia kell a karbantartóknak, ha leáll mozgólépcső vagy a lift, akkor szintén jelentenie kell, de például a liftből mentéssel kapcsolatban konkrét feladatai is vannak. Ha a mellékhelyiségekben elfogy a papírtörölköző vagy szappan, azt is jelezni kell, és a sor hosszan folytatható. Ebből látható, hogy az őröknek a fő feladatuk mellett sok apró, az üzemeltetéssel kapcsolatos tennivalójuk is van. Az általános munkaerőhiányt megérzik a plázák üzemeltetői is, egyes feladatokra már nincs külön személyzet, és ebből következik az az elvárás, hogy ha a személy- és vagyonőr úgyis ott van, akkor észleljen, jelezzen, és akár intézkedjen is. Sajnos a pluszfeladatok miatt az őrök már egyre nehezebben tudnak a szerződésben foglalt alapfeladatokra fókuszálni.

Mit kell tennie egy őrnek, ha illegális kereskedelmi tevékenységgel találkozik?
Leggyakrabban parfümárusok próbálkoznak a plázákban. Az őrök hamar észreveszik az ilyen kísérleteket, és felszólítják az árust, hogy fejezze be a tevékenységet és távozzon. Ha ez nem történik meg, akkor azonnal rendőri intézkedést kérünk. A személy- és vagyonőr szükség esetén a jogszabályban meghatározottak alapján testi kényszert is alkalmazhat, de annak a fenyegetéssel arányosnak kell lennie.

És mi történik, ha agresszívabb jelentekre kerül sor, például „tolvajt” kiált egy látogató?
A tolvajok, zsebtolvajok általában szervezetten, csoportosan garázdálkodnak. Ha az őr ilyen jellegű lopást észlel, akkor megfelelő erővel, az esetleges támadás elhárítására alkalmas eszközökkel – gázspray, gumibot – megy oda, mert a tolvaj gyakran verekszik, sőt akár a rugós bicska is előkerülhet. De egy gyakorlott járőr már előre felismeri a gyanús alakokat, ismeri a terepet, és legtöbbször tudja, kik az elkövetők. Ha pedig a tolvaj elfut, akkor rádión jelzi a bejáratnál álló kollégájának, aki feltartóztatja az elkövetőt, elviszi egy szolgálati helyiségbe, majd kihívja a rendőrséget.

Mi a teendő, ha az őr ittas embereket vagy drogosokat észlel?
A mi személy- és vagyonőreink az ilyen esetekre is kapnak előzetes kiképzést. Többségüknek már van olyan emberismerete, hogy el tudja dönteni, egy beteg emberrel van dolga, vagy a kérdéses személy alkoholos befolyásoltság, illetve kábítószer vagy más tudatmódosító szer hatása alatt van. Ilyenkor jelzi az eseményt a szolgálatvezetőnek vagy az objektumparancsnoknak, aki intézkedik. Mivel a magyar jogszabályok szerint a minimális kábítószer birtoklása is bűncselekménynek minősül, ezért zéró tolerancia van, tehát azonnal értesítjük a rendőrséget. Előfordul, hogy lépcsőházban, mellékhelyiségben bújnak meg a drogosok, de ezeket a helyeket ismerik a személy- és vagyonőrök. Ilyenkor is történnek agresszív reakciók, de nem szabad félni a konfliktusoktól, mert az őr adekvát fellépése megerősíti a biztonsági szolgálat és a létesítmény jó hírét.

Mi az instrukció, ha a parkolóban elhagyott, netán lopott járművet találnak, vagy éppen autólopást észlelnek?
A biztonsági szolgálat a térfigyelőkamera-rendszeren nyomon követ minden cselekményt, ha autófeltörést tapasztalnak, azonnal odairányítják a megfelelő erőket, szükség esetén blokkolják a kijáratot. Volt már olyan eset, hogy egy autótolvaj a parkolóban „pihentetett” egy járművet – el is kapták. Elvileg éjszaka nem maradhat jármű a bevásárlóközpont parkolójában, ha mégis otthagynak egy autót, az őrök felírják a rendszámát. De a járőrök folyamatosan figyelik a gyanús járműveket, a leeresztett ablak, a lapos gumiabroncs, a poros jármű mind arra utal, hogy régóta ott áll a kocsi, ezeket a megfigyeléseket dokumentáljuk. A lopott autót általában felderíti a járőrszolgálat, utána rendőrségi intézkedést kérünk.

A hajléktalanokkal való találkozás esetén mi a teendő?
Emberileg, morálisan nézve ez nehezen kezelhető helyzet, de a személy- és vagyonőr nem mérlegelhet, neki előírt feladatai vannak. A bevásárlóközpontok házirendjében az szerepel, hogy az objektumba belépők célja a szórakoztató vagy vendéglátó egységben, illetve kereskedelmi egységben történő vásárlás. Ha valaki a viselkedésével, ruházatával, tisztaságával zavarja a többi vendéget, ha nem közösségbe illően, netán garázda módon viselkedik, akkor fel kell szólítanunk, hogy távozzon a pláza területéről. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hajléktalanok elhagyatott, félreeső helyre próbálnak időlegesen bevackolni, vagy az ülőbútorokon néhány órát aludni. Emberileg nehéz feladat, de egy pláza miliője, hangulata nem romolhat, a látogatók zömének érdekeit kell képviselnünk, tehát nem oda illő személyeket el kell távolítanunk.

Fokozott készültség
Akár akarjuk, akár nem, elvileg számolni kell terrorcselekményekkel is. A beszélgetésünk elején említett „demonstratív jelenlét” mennyire lehet hatásos?
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelműen kimondható, hogy a személy- és vagyonőr megjelenése önmagában is erős védelem, a terrorcselekményre készülő személyt maga a látvány is elriasztja. Az In-Kal Magyarországon egyedülálló felkészültséggel rendelkezik, nagyon komoly összegeket fordítottunk speciális eszközök beszerzésére. Több száz millió forintért vásároltunk korszerű technikai eszközöket, az egyes objektumokba gázanalizátoros bombadetektorokat telepítettünk, amelyekkel az elhagyott tárgyak, csomagok veszélyességét vizsgálhatjuk. Közben visszanézzük a biztonsági kamerák felvételeit, és ha szükséges, lezárjuk a területet. Úgynevezett bomba­lepellel takarjuk le a gyanús tárgyat – ez egy speciális összetételű takaró, amely egy esetleges robbanás esetén megfelelő védelmet nyújt a szóródó repeszek ellen. Vásároltunk „bombakukát” is, amelyekben tárolni, szállítani lehet a veszélyesnek ítélt tárgyakat.

Mindenki tudja használni ezeket az eszközöket?
Az In-Kal minden személy- és vagyonőre tudja, mi a teendő, ha gyanús tárgyat észlel. Több, tűzszerészi múlttal is rendelkező személy- és vagyonőr dolgozik a csapatban, akik pontosan tudják, mit kell tenni a rendőrség vagy a tűzszerészek megérkezéséig. Ők a „prevenciós járőrök”, akik napi 12-14 órában, a nyitvatartási idő alatt rendszeresen átfésülik a teljes területet. Ha ránéznek egy bombagyanús csomagra, akkor képesek megbecsülni, hogy „mekkorát szólhat”, és mekkora területet kell lezárni. Valószínűleg a bevásárlóközpontok látogatói örülnének, ha felismerhetők lennének ezek a munkatársaink, de a biztonság ilyen szintjének éppen az az egyik lényeges jellemzője, hogy az „őrangyal” észrevétlen, nem tűnik ki a tömegből. Karácsonykor, húsvétkor és a nagyobb ünnepeken több civil ruhás őr is dolgozik a plázákban, ők is garantálják a fokozott biztonságot.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)



A lap szerint az új fegyver átírhatja az eddigi játékszabályokat, mert a fény sebességével csap majd le az Izraelre irányzott lövedékekre: rakétákra, drónokra, aknalövedékekre egyformán. Évtizedek óta kísérleteztek Izraelben a lézersugár erejének hadrendbe állításával, s az utóbbi hetekben áttörés született, ugyanis a védelmi minisztérium bejelentése szerint sikerült célpontok megsemmisítésére képes és olcsón üzemeltethető lézerágyút kifejleszteni.

Várhatóan még fél évig tartanak a laboratóriumi tesztek, melyek után az Elbit Systems Ltd. és a Rafael Advanced Defense Systems Ltd. nevű hadi technológiai vállalat létrehozza az új fegyver prototípusát. Azt tervezik, hogy az év végén az ország déli részén, a gázai határnál már élesben vizsgálhatják az első, még kísérleti eszközöket.

A lézerágyú a tervek szerint alkalmas lesz a negyven kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták és aknalövedékek semlegesítésére, valamint drónok és páncéltörő rakéták kivédésére is. A további fejlesztési tervek olyan lézerfegyvert is felvázolnak, amely a hosszabb hatótávolságról, akár több száz kilométerről, vagyis Szíriából és Libanonból elindított rakéták ellen is hatásos lesz.

Szintén lézervédelemmel kívánják majd ellátni a gyalogos egységeket szolgáló harckocsikat, és egyéb katonai járműveket. A lézerágyú hátránya, hogy optikai mérőeszközei felhős időben nem működnek, azonban a ynet szerint repülőgépekre vagy más légi eszközökre telepítve ezt a hátrányát is kiküszöbölhetik.

Az izraeli légierőnél azt tervezik, hogy a Herkules repülőgépeket már jövőre ellátják ezzel az eszközzel a fejlesztési folyamat részeként. “Álmainkat és vágyainkat követve először közeledünk határozottan egy olyan energiahatékony fegyverrendszer kidolgozásához, amely nem repülő fémdarabokat alkalmaz” – nyilatkozta Dubi Oszter, a fegyvert kifejlesztő csoport vezetője a lapnak. A lézert manapság már használják az iparban, a többi között az autóhegesztéshez, de csak néhány kilowatt teljesítménnyel, és a lézerrel lövéshez több tucat kilowatt teljesítmény szükséges. Az általunk kifejlesztett eszköz elektromos lézer, nem a veszélyesnek és kevésbé hatékonynak bizonyult vegyi lézeren alapszik. Célunk körülbelül száz kilowatt elérése, amellyel már pontosan lehet megcélozni az akár öt km-nél is messzebb lévő objektumot – tette hozzá.

Az új, lézeres védelmi rendszer várhatóan rövid távon kiegészíti majd a már kiépített rakétaelfogó rendszereket, a többi között a Vaskupolát. A védelmi tárcánál fontosnak tekintik a lézereszköz gyors kifejlesztését, mivel mindössze egy-két dollárba kerül majd vele egy lövés, míg az eddigi eszközökkel több ezer dolláros elfogó-rakétákat indítanak útnak az ellenséges célpontok ellen.

Az új fegyver úgy működik, hogy a nagy teljesítményű lézernyaláb befogja a rakétát, felmelegíti, és a lövedék néhány pillanat alatt megsemmisül. A lézerágyú további előnye, hogy soha nem fogy ki belőle a lőszer, mint az eddigi, hagyományos, elfogó rakétákkal működő rendszereknél. Miközben egy háromszáz kilométerről érkező rakéta elleni elfogó-rakétának körülbelül öt perc repülésre van szüksége, amíg eléri az ellenséges rakétát, és rövidebb távolságok esetén is több másodpercre vagy egy percre van szükség, addig a lézerágyú a fény sebességével szinte azonnal eléri és eltalálja a célt.

A védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési igazgatója, Janiv Rotem dandártábornok elmondta, hogy eddig mintegy százmillió sékelt (csaknem 8,5 milliárd forint) fektettek be a fegyver fejlesztésébe, és Izrael határainak lézerfegyveres védelme kiépítésének költségei több százmillió sékelbe fognak majd kerülni.

A folyamatosan változó és a nemzetközi fenyegetések hatására szigorodó hatósági elvárások, megjelenő normák az áruk és egyéb, áruhoz hasonló eszközök, tárgyak, termékek repülőtéri átvizsgálása során már minden esetben előírják a nem röntge­nezhető légi áruk belső átvizsgálását. Azaz a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazása során nyitni kell a csomagokat. Emiatt az egyes csomagolás módok, anyagok jellemzőinek figyelembevételével meg kellett oldani a nyitási lehetőségeket, illetve a kutyás mintavétel elősegítése érdekében a szagáramlás kialakítását.

Ezeken a területeken óriási előrelépést jelentett a 2017 februárjában, az Európai Unió pályázatának elnyerését követő több ezer kutatási mérés: hiszen a pontosan regisztrált körülmények között végrehajtott mérések eredményei alapján a gyakorlatban sokkal nagyobb biztonsággal alkalmazhatjuk kutyáinkat. Kiemelkedő szakmai megerősítést jelentett a projektben megvalósult kutatás során a robbanóanyagok szagkiáramlása és a külső levegő hőmérséklete között korábban feltételezett szoros összefüggés eltérő hatása a mérési eredményekre. Ezzel szemben viszont megállapítást nyert a szagkiáramlás biztosításának fontossága a fedések lehetőségének kiküszöbölésére. Azaz, ha biztosítjuk a tiltott anyagok szagának szabad áramlását, akkor a kutyák nagy biztonsággal megtalálják azokat. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése során az is kiderült, hogy a kutatásba különböző időpontokban és intenzitással bevont kutyák az eltérő feladatok során mégis nagyon hasonló, szinte megegyező eredményeket hoztak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a védelmi berendezésként alkalmazott szolgálati kutyák a kutatás során tudományosan is megalapozottá vált képzési módszertan segítségével folyamatosan „kalibrálhatók”, mindig figyelembe vehető a jelzésük eredménye, akár a műszereké.

A projekt kísérleti mérései során derült ki az a jelenség is, hogy a jogszabályi előírások szerinti 1,3 méter mérési magasságot egy légterű áru belsejének átvizsgálása során 1,7 méterre lehetne emelni az erre vonatkozó jogszabályokban. Ez az a határ, ahol a kutyák még magabiztosan képesek érzékelni a robbanóanyag jelenlétét. Ezt az eredményt a Power Shield Zrt. a projekten alapuló technológiájába beépítette. Ez a méretváltozás, figyelembe véve a repülőtéri áruraktárak és dolgozók óriási leterheltségét, komoly logisztikai előny lehetne a raktári személyzet részére az átvizsgálások előkészítése során.

A robbanóanyag-kereső kutyák képzéséhez előírt követelmények közé a GINOP eredményei kapcsán a Power Shield Zrt. szakemberei javasolják beemelni a szagbiztonság folyamatos fejlesztését és szinten tartását. Láthatóan és kimutathatóan ez a kulcsa a kutyák által végzett magabiztos mintavételek eredményes végrehajtásának. A társaság új képzési módszerének legfontosabb eleme lett az újonnan kifejlesztett kétfázisú szagbiztonsági tréning is, ami alapja lett a nagyon kis mennyiségű tiltott anyagok eredményes felderítésének. Ezen a módszeren alapul a társaság egyedülálló személyforgalmi átvizsgálási technológiája.

Az Európai Bizottság 2015/1998. végrehajtási rendeletének (2015. november 5.) hazánkban 2016. június 1-jétől alkalmazott szabályai szerint a fémérzékelő kapun riasztás nélkül áthaladó utasok 10-20 százalékát véletlenszerű kiválasztással egy alternatív módszerrel át kell vizsgálni. Ez a módszer lehet biztonsági szkenner, robbanóanyagnyom-felderítő eszköz és robbanóanyag-kereső kutya. A kisebb forgalmú vagy időszakosan működő vidéki repülőterek esetében ez a változtatás több tíz millió forintos beruházást igényelt volna a szükséges technikai eszközök megvásárlása és üzembe helyezése során.

A Power Shield Zrt. a robbanóanyag-kereső kutyái számára egy új, eddig még sem Magyarországon, sem más országban nem alkalmazott speciális személyek átvizsgálására alkalmas technológiát dolgozott ki. A kutyás szakma ezt az irányt korábban teljesen elvetette, mert az akkori módszertan alapján lehetetlennek tartotta a képzést. Társaságunk közös fejlesztésével megoldotta a személyek kutyával történő átvizsgálását úgy, hogy ne legyen fizikai kontaktus az átvizsgált személy és a keresőkutya között. A módszerünk és a szükséges eszközök ára töredéke a műszerekének, viszont a módszer kizárólag kisebb forgalom mellett alkalmazható. Ezt fogadta el és vezette be a HBA Kft. a Sármelléki repülőtéren, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft. a Győr-Péri repülőtéren. A folyamatos szakmai fejlesztés és a GINOP mérései során jelenleg ennek a technológiának a harmadik generációs átvizsgáló állomását vezettük be Sármelléken, ahol a gyakorlatban is sikeresen vizsgázott, illetve a felelős hatóságok is több alkalommal jóváhagyták az éves alkalmazását.

A 2018. november 30-án hivatalosan lezárult projekt egyik nem tervezett eredménye volt a „távoli nyomfelderítés” irányába mutató kísérlet, amelyben már sikerült elérni részeredményeket. A „távoli nyomfelderítésnek” a légi közlekedés biztonsága szempontjából értelmezhető lényege, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kutya ne közvetlenül azonosítsa (szagolja) a légi árut, hanem az esetleges robbanóanyag-maradványt tartalmazó mintát térben és időben eltávolodva, az azonosításra máskor, más helyszínen kerüljön sor. A feladat szakmai kihívása az volt, hogy nagyon magas fokú szagbiztonságot, illetve szagérzékenységet kellett elérni a kutyáknál, amelyek biztosítása nagyon aprólékos, kitartó és következetes munkát igényelt. A projekt során alkalmazott módszereket, eljárásokat továbbfejlesztve, azokat speciálisan a „távoli nyomfelderítés” irányába hangolva, eljutottunk oda, hogy három kutya már szagmintáról vett kenetmennyiséget is képes volt megbízhatóan jelezni.

A GINOP szakmai eredményeit alátámasztja az a szemléletváltás is a hatóságok részéről, amelynek alapján meghatározó piaci szereplőként tekintenek a Power Shield Zrt.-re. Ezt bizonyítja az a szakmai siker is, hogy 2018-ban első alkalommal kaptunk meghívót a robbanóanyag-kereső kutyák vizsgáztatásában közreműködő szakhatóság, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ által szervezett nemzetközi KYNOPOL konferenciára. A konferencián a világ minden tájáról jelen voltak a rendőrségi kutyák kiképzői, akik mellett az egyetlen elismert magáncégként mi mutatkozhattunk be. A sikeres előadások és az elismerésünket jelző megbeszélések után érkezett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztálytól és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól a márciusban Párizsban megrendezendő európai uniós szakmai konferenciára szóló meghívás.

Chikán-Sonne Zoltán projektvezető

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Kifejtette: a honvédkadétrogram három színtéren valósulhat meg. Az első kettő a honvédkadétok közismereti képzése és ágazati szakképzése. Ezeket azoknak ajánlják, akik szeretnének magabiztosabbak lenni, szeretik a kihívásokat. A harmadik szint a honvéd középiskola és kollégium. Ez jelenleg egy helyen működik, a debreceni Kratochvil Károly iskolában, amelyet azoknak ajánlanak, akik “már hivatásban gondolkodnak”.

Kitért arra is, hogy egyre népszerűbbek a honvédelmi táborok. Tavaly több mint kétezer-kétszáz 12 és 18 év közötti fiatal vett részt ilyen táborban. és idén szeretnék még több fiatalnak biztosítani ezt a lehetőséget, és újabb tematikákkal is készülnek. A tervek szerint áprilistól lehet majd jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon – közölte.

— Milyen jellegű problémákkal keresik meg az irodát?
— Két csoportba sorolhatjuk a megbízásokat. Előfordul, hogy nagy értékű ingóságok – például műtárgyak, ékszerek, járművek – tulajdonosai keresnek meg, de a birtokvédelmi ügyek döntő többsége az ingatlanokkal, azon belül is az építési területekkel, szállodákkal, bérbe adott üzletekkel kapcsolatos. Érdekességként említeném, hogy az ingatlanok birtokvédelmi problémái ciklikusan jelentkeznek. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság idején jó néhány becsődölt építkezésből származott komoly jogvita. 2017–2018-ban az építkezések felfutásával, majd a munkaerőhiány erősödésével azonban újfajta birtokviták jelentek meg. Egyre több feladatot kapunk az ingatlan bérbeadása utáni problémák kezelésére, illetve az építkezési szerződésekben foglaltak be nem tartásából eredő viták rendezésére.

— Az ingatlanok bérbeadásának hány százalékából lesz vita?
— Erről nincs kimutatás, mi csak a problémás esetekkel találkozunk, de valószínűsíthető, hogy a bérbeadási ügyleteknek csak egy-két százalékából lesz birtokvita. Tudni kell, hogy a bérbeadás jogi szempontból viszonylag egyszerű ügylet, az esetleges problémákat a felek általában közvetlenül egymás között rendezik, az intelligens bérbeadók és bérlők megtalálják a megoldást, és végül megegyeznek egymással. Ha mégsem sikerül, akkor fordulnak hozzánk. Az utóbbi idők gyakorlata azt is mutatja, hogy a későbbi problémák elkerülésére egyre többen kérnek előzetesen tanácsokat – ezek a megbízók már eleve a megelőzésre koncentrálnak. Jellemzően azok kérnek tanácsot, akik korábban már belefutottak valamilyen problémába, ezért a következő ügyletre már jogilag biztosított háttérrel szeretnének felkészülni.

— Miből adódnak problémák a bérbe adott ingatlanok, üzlethelyiségek esetében?
— Tipikus eset, hogy amikor egy cég bérbe vesz egy helyiséget – például egy bevásárlóközpontban –, akkor ott komoly ráfordítással kialakít egy látványos üzletet, de a működés megkezdése után vagy nem marad elegendő pénze a bérleti díjra, vagy már eleve nincs hajlandósága annak megfizetésére. A tulajdonos azonnal felbontaná a bérleti szerződést, de azt csak egy nagyon bonyolult jogi folyamat végigjárásával lehet megtenni, a törvény szigorú szabályokat ír elő a rendkívüli felmondásokra is. Nos, ilyenkor keresnek meg minket, és gyakran tapasztaljuk, hogy a tulajdonos és a bérlő már a szerződésben foglaltakat sem egyformán értelmezi. Bár úgy tűnik, hogy minden nagyon precízen és egyértelműen van megfogalmazva, de egy vitás helyzetben gyorsan kiderül, hogy a felek törvényellenes feltételekben állapodtak meg. Ilyenkor az egyik fél a szerződésben leírtakhoz ragaszkodik, a másik pedig a törvényekhez.

— Mit lehet ilyenkor tenni?
— Fel kell mondani a szerződést. De már az is egy bonyolult folyamat végeredménye, hogy a bérleti szerződés felmondása jogi értelemben is érvényes legyen. Ha megszűnt a szerződés, akkor az ingatlan tulajdonosa értelemszerűen szeretné újra birtokba venni az ingatlanát. A jogkövető magatartás az lenne, hogy ilyenkor a bérlő birtokba adja, a bérbeadó pedig birtokba veszi a tulajdonát. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy vita alakul ki, az átadás-átvétel elmarad, nincs együttműködés a felek között. Talán meglepő, de az ilyen esetekkel hozzánk forduló megbízók számára legtöbbször gyors megoldást találunk, ritkán kerülnek bírósági szakaszba a bérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyek.

— Említette, hogy az építőipar fellendülése újfajta problémákat is hozott. Milyeneket?
— Az utóbbi években viszonylag szigorú építési szabályok léptek életbe. Megjelent például az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettség, a használatbavételi engedélyeket már csak az alvállalkozói nyilatkozatok megtétele után adják ki – és a sor folytatható. A szigorítások jelentősen csökkentették a vitákat, de 2018-ra olyan munkaerőhiány lépett fel, amely erősen hátráltatja a teljesítéseket. Nagyon sok alvállalkozó az egy-két-három évvel ezelőtt megkötött szerződéseiben foglaltakat nem vagy nehezen tudja teljesíteni – ez lehet késés, minőségi probléma, vagy okozhatja szimplán a munkaerőhiány. A rugalmas megrendelők ilyen esetekben hajlandók újraértékelni a szerződéseket, és változtatnak. De előfordul, hogy egy projektbe valóban nem fér bele az alvállalkozói díj módosítása, ezért a megrendelő ragaszkodik az eredeti megállapodás szerinti összegekhez. Ennek lehet következménye, hogy a tulajdonos felmondja a szerződést, vagy lecseréli, és egyben kötbérezi az eredeti kivitelezőt. Bonyolítja a helyzetet, hogy az építkezések többszintű szerződéseken keresztül valósulnak meg, a valódi folyamatban több szereplő is részt vesz, a fővállalkozó több alvállalkozóval dolgoztat, akik esetleg további alvállalkozókat bíznak meg. A probléma súlyát jól mutatja, hogy 2018-ban a megbízásaink több mint negyedét kaptuk építőipari cégektől.

— Mi történik, ha szerződésbontásra kerül sor?
— A problémás esetek akkor kezdődnek, amikor a tulajdonos vissza akarja venni az építési területet, de ezt a kivitelezést megvalósító fő- vagy alvállalkozó nem engedi. Sokszor megtörténik, hogy a kivitelezést végző cég addig nem akarja átadni az építési területet, amíg az általa gondolt vállalási díjak nincsenek kiegyenlítve. Arra hivatkoznak, hogy nem az ő hibájuk miatt csúsznak a határidők, hogy jogosulatlannak tartják a kötbért, ráadásul időközben drágult a munkaerő és az anyag, vagy más fontos változás állt be. A megrendelő vagy a tulajdonos pedig tartaná magát az eredeti szerződésben foglalt határidőkhöz és árakhoz, nem kívánja figyelembe venni, hogy emelkedtek az órabérek vagy az anyagárak. Ez feszültséget okoz, és komoly vitákhoz vezet.

— Az ilyen esetek is rendezhetők fehér asztal mellett, vagy ebben a fázisban már csak a bíróság tud igazságot tenni?
— Az esetek többségét meg tudjuk oldani tárgyalásos úton. Azok a megbízóink, akik az építési projekt indításakor előre gondolkodtak, és már a szerződéskötés előtt is kikérték a tanácsainkat, biztosak lehetnek abban, hogy megtaláljuk a békés megoldást. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tulajdonosok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a részletkérdésnek tűnő tételeket. A lehető legkevesebbet fordítják az építési terület őrzésére, a biztonsági cégek megbízási díjait leszorítják, és gyakran még egy kerítést sem húznak az építkezés köré.

— Van megoldás arra, hogy a tulajdonos folyamatosan védve legyen az említett problémákkal szemben?
— Igen, cégcsoportunk szolgáltatási repertoárja és gyakorlati tapasztalatai együttesen lehetővé teszik, hogy egy építési projekt teljes körű felügyeletét elvállaljuk. Egyre több olyan komplett csomagmegbízásunk van, amely az építési projektek biztonsági tanácsadásától kezdődően a részfolyamatok menedzselésén át egészen a konfliktuskezelésig vagy szükség esetén a bíróság előtti képviseletig tart. Megbízóink ezzel a teljes folyamatot átfogó, komplex szolgáltatáscsomagot kapnak, például nem adódhat olyan helyzet, hogy egy ügyfelünk birtokvédelmi zsarolás áldozata legyen. Egy kézben tartunk mindent, a cégcsoport megoldja az építési területek fizikai védelmét, természetesen épül kerítés is, a be- és kiléptetés ellenőrzötten történik, működik az éjszakai világítás, és garantáltan üzemel a biztonsági kamerarendszer is.

— Tudnak segíteni akkor is, ha egy cég vagy tulajdonos menet közben érzékel komolyabb gondokat, netán már az építési területet sem kaphatja vissza külső beavatkozás nélkül?
— Majdnem mindig tudunk segíteni. Ha egy olyan, már futó építési projekttel találkozunk, amely a szükségesnél alacsonyabb szintű őrzés-védelemmel indult, akkor egy speciális, szolgáltatásokkal kibővített csomagot ajánlunk. Ez nemcsak a folyamatok minden részletét rögzítő adminisztrációt jelenti, de ellenőrizzük például az építési terület őrzését, kapcsolatot tartunk az építésvezetővel, folyamatosan követjük az építési naplót, figyelünk az esetleges későbbi viták forrásaira is.

— Mert vannak előre megjósolható problémák?
— A viták jelentős része megelőzhető, ha az elvi megállapodástól a szerződéskötésen át a komplett műszaki átadásig szakértőink követik a folyamatot. Bizonyos előjelekből már hetekkel-hónapokkal korábban is látható, hogy baj lesz – bár a tulajdonos vagy az építési vállalkozó számára ez akkor még nem látszik egyértelműen. Mondok egy megtörtént esetet: a kivitelező az építési naplóban rögzítette, hogy a szokatlanul hideg időjárás miatt felmondja egy részhatáridő betartását. A megrendelő azonban átsiklott ezen, nem tulajdonított jelentőséget a néhány szavas bejegyzésnek. A kivitelező folytatta a munkát, de a határ­időcsúszásnál arra hivatkozott, hogy előre jelezte a csúszást, így a kötbérezés indokolatlan. Az ilyen finom utalások észleléséhez, a folyamatok követéséhez és a következmények felméréséhez tapasztalt biztonsági szakember kell.

— Minden biztonságtechnikai vállalkozás képes a birtokvédelmi viták átfogó kezelésére?
— Valószínűleg nem, mert a legtöbb biztonsági cég csak bizonyos részfeladatok elvégzésére szakosodott. A megrendelők sokszor olyan feladatokat akarnak elvégeztetni a kizárólag őrző-védő szolgáltatásra szerződött vállalkozásokkal, amelyekre az adott cégnek nincs sem szakértelme, sem jogosultsága. A Hori-Zone Group azonban az évek során egy olyan komplex profilt épített fel, ami a céget képessé teszi minden részterület profi kezelésére. A cégcsoportban összesen nyolc főállású jogász dolgozik, így bármilyen beérkező problémára azonnal tudunk reagálni. Bátran kijelenthetem, hogy a birtokvédelem terén ma már piacvezetők vagyunk, nem véletlen, hogy a legtöbb biztonsági cég hozzánk fordul az ilyen jellegű problémás esetek megoldásáért.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Erdős Mihály elmondta, hogy az elérhető adatok alapján az első három negyedévben mintegy 11 százalékkal nőtt a díjbevétel az előző év azonos időszakához képest. A legerőteljesebben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) húzta a piacot, ami jelentős részben abból adódott, hogy tavaly a mintegy harminc százalékos biztosítási adó beépült a díjakba – jelezte.

Töretlen volt a nyugdíjbiztosítások emelkedése 2019-ben, de a MABISZ szerint húzóerőt jelentettek a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások és a kockázati biztosítások is. A lakásbiztosításokra kedvezően hatott az ingatlanpiaci pörgés, és a hazai gazdaság erősödését jelzi a vállalati biztosítási megbízások növekedése is – összegezte az elnökhelyettes. Az idei várakozásokról szólva Erdős Mihály elmondta, hogy a tavalyi hét-tíz százalékos bővülés már nem reális, de három-öt százalékos növekedést megfelelőnek tartana.

A gépjárművek piacán várhatóan kettős hatás érvényesül majd 2020-ban, a nagy járműgyártók és kereskedők lassulásra számítanak, ugyanakkor a kormány családvédelmi programja miatt a kötelező és a casco biztosítások iránt is növekedhet a kereslet – fejtette ki az elnökhelyettes. A lakáspiacon ugyancsak lassulás várható, de a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítás megjelenése megmozgathatja a lakásbiztosítások piacát.

A biztosítási szektor az utasbiztosítások dinamikus bővülésére számít az idén, és növekedési potenciált lát a mikrovállalkozásokban. Továbbra is az életbiztosítások húzóágazata lesz a nyugdíjbiztosítás – mutatott rá Erdős.

A bonus-malus rendszer szabályozása kapcsán Kerékgyártó Csaba, a Mabisz nem-életbiztosítási ágazatának vezetője felidézte, hogy Magyarországon 1991 óta működik a rendszer. Sok ügyfél érte el a legmagasabb fokozatot, a személygépjárművek 35 százaléka a B10-es kategóriába tartozik.

A bonus-maluson kívüli kártörténeti adatok figyelembe vétele igazságosabbá teszi a rendszert, lehetőséget ad díjkedvezményekre vagy pótdíjakra. Ugyanakkor erős az ügyfelek megszerzéséért folytatott verseny, ezért az autósok nagy valószínűséggel találnak olyan biztosítót, amely a bonus-maluson kívüli kártörténeti adatokat a kárt okozó ügyfelek számára kedvezőbben veszi figyelembe. Ezt segíti a Mabisz is a honlapján működtetett összehasonlító oldallal, a Díjnavigárorral – fejtette ki Kerékgyártó Csaba.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: a 2019. január elején elindított e-kárbejelentő alkalmazást a megjelenése óta több mint 250 ezren töltötték le, és több mint 7000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül a biztosítókhoz. Az applikáció letöltése ingyenes. Az elmúlt év végi adatok szerint a két résztvevős és nem személyi sérüléses balesetek közül minden tizedik kárrendezését a Mabisz e-kárbejelentőjén keresztül indították el – hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is, hogy a kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslatot beépítettek az e-kárbejelentő rendszerébe.

De hol tartunk a kibertámadásokkal szembeni védekezésben és megelőzésben? Valóban lemaradásban vagyunk? A magyarországi helyzet jobb, vagy rosszabb az európai átlagnál? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg Mádi-Nátor Anettet, aki ma a Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyetteseként a cég operatív működéséért és a stratégiai üzletfejlesztésért felelős vezető, korábban a Nemzeti Biztonsági Felügyeleten belül létrejött, Frész Ferenc vezetésével működő Cyber Defence Management Authority (CDMA) munkatársaként dolgozott. Sokak szerint az ott publikált előrejelzéseik és incidenskezelési módszereik jóval megelőzték a korukat, a ma alkalmazott megoldások jó része az akkori tevékenységükre épül.

— Hol tart ma a kibervédelem? Igaz, hogy komoly lemaradásban vagyunk?
— A helyzetértékelés előtt nézzük át, mely állami szervezetek és hivatalok feladata a védekezés és a megelőzés. Ezt azért érdemes tisztázni, mert a kibertámadásokkal szembeni hatékony fellépéshez a prevenciós és védelmi feladatok ellátására hivatott szervezetek összehangolt együttműködése szükséges. Egy adott ország esetében ezeket a feladatokat az illetékes államigazgatási szervezetek – Magyarországon a rend­őrség, a belügyi szakszolgálat és a katonaság – látják el. Egy gazdasági, kereskedelmi vagy éppen katonai szövetségben – amilyen például a NATO – pedig az adott államok hasonló, e feladatok elvégzésére dedikált rendészeti szervei. Minél több résztvevő számára kell kidolgozni egy egységes kibervédelmi stratégiát, annál bonyolultabb a bevezetést megelőző adminisztráció, és persze annál hosszabb ideig tart majd az elfogadott eljárások alkalmazása. Már önmagában ez is magyarázhatná, hogy a hatékony védelem és megelőzés kialakításában lemaradásban vagyunk. A másik ok, hogy az illetékesek nem a fontosságának megfelelően kezelték ezt a kérdéskört, vagy nem időben ismerték fel a probléma nagyságát.

— Ez Magyarországra is érvényes?
— Magyarországon már 2010 után összeállt egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai nemcsak a problémák felismerésére és szakmai megértésére voltak képesek, hanem a megelőzésre és a védelemre is kidolgoztunk módszereket, találtunk hatékony megoldásokat. Ha az utóbbi két-három év kibertámadásait vizsgáljuk, tökéletesen látszik, hogy az akkori a problémafelvetéseink pontosan előrevetítették a jövőt. A 2011-ben a Cyber Defence Management Authoritynél, azaz a kibervédelmi hatóságnál megfogalmazott intézkedéseink korukat megelőző módszereket és megoldásokat tartalmaztak. Azóta ezek épültek be a számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatok – amelyeket CERT rövidítéssel ismer a szakma – szervezeti és működési szabályzataiba és egyéb feladatleosztásokba. Az államigazgatási szervek mostanában jutnak el odáig, hogy már alkalmazzák is azokat a módszereket, amelyeket mi 2011-től kezdve próbáltunk meghonosítani. Végül is az a lényeg, hogy 2018-ban a stratégiai döntéshozóknak és az újonnan felállított CERT-eknek már a kibertámadások megelőzésére és kezelésére valóban alkalmas funkcionalitások álltak rendelkezésre.

— Funkcionalitáson mit kell értenünk?
— Azokat a feladatokat, amelyeket egy-egy állami szervnek el kell végezni, meg kell oldani, meg kell valósítani. Ilyenek például az információszerzés, a megelőző védelmi képességek kialakítása, a sérülékenységvizsgálatok elvégzése, a sérülékenységmenedzsment, a logelemző képességek kialakítása vagy az incidenskezelési eljárások. És itt nemcsak Magyarországról beszélünk, e feladatok elvégzése már túlnyúlik az országhatáron. Egységes szemléletmódot kell kialakítani és követni, az incidenskezelési metódusokat európai szinten is összehangoltan kell kezelni, ugyanúgy, ahogyan többek között a NATO szakmai köreiben is.

— Ezek szerint Európa vagy akár a NATO most jutott el oda, hogy jelentőségének megfelelően kezelje a szervezett kibertámadások és az egyedi hackelések összességéből álló veszélyhalmazt?
— Úgy gondolom, hogy most jutottunk el odáig, hogy ténylegesen működő és meglehetősen nagy kibervédelmi struktúrákat kezdünk kialakítani. Nemcsak EU-szinten, hanem 2018-ban már nálunk is elkészültek azok a belügyi előterjesztések, amelyekben végre megjelentek a korábbi éveknél sokkal hatékonyabb, a kiberbiztonságot és az egész kibervédelmi problémarendszert jóval komplexebben kezelő államigazgatási elképzelések.

— Ez azt jelenti, hogy már nemcsak az események után megyünk, hanem szinkronban vagyunk azokkal?
Ott még nem tartunk, de óriási előrelépéseket teszünk Magyarországon és euroatlanti szinten is. Első lépésként egy olyan mértékű megfigyelési rendszert kell mindenhol kiépíteni és alkalmazni, ami automatikusan elvezet oda, hogy rendelkezésre álljon egy akkora információhalmaz, amelyből már preventív védelmet lehet üzemeltetni.

— Mindebből úgy tűnik, hogy a védelem sohasem lesz igazán szinkronban, mert a kibertámadók mindig egy lépéssel előbbre járnak…
— Sajnos ez igaz, ez az it-technológia, a hírszerzés és a hackergondolkodás természetéből adódik. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy mennyivel vagyunk lemaradva. Teljesen, vagy nyolcvan százalékot már behoztunk, és csak hússzal vagyunk lemaradva. Ráadásul, ha azt is tudjuk, hogy melyik húsz százalékkal, akkor azt a szeletet már lehet célzottan monitorozni. Tisztában lehetünk mindazzal, ami felénk jön, amivel szembe kell nézni. Lehet, hogy még nem tudjuk kezelni, de legalább már látjuk a problémát. Minden egyes nemzetállam, amelyik pénzt és energiát fektet a megelőző tevékenységbe, intézményrendszert épít, képzéseket nyújt a saját szakértőinek, sőt akár kényszeríti is a szakértőit a folyamatos képzésekre. Az új típusú CERT-eknél ma már eljutottunk odáig, hogy a kibertérben kötelező a folyamatos tanulás is.

— Említette a 80 százalékos védettségi arányt. Ez mennyivel növelhető belátható időn belül?
— Nem biztos, hogy az a legfontosabb cél, hogy ezt az arányt feljebb tornázzuk, megfelelő eszközökkel és tudással a 20 százalék már kezelhető. Ha megfelelő monitorozó és log-elemző szoftvereszközöket használunk, ha a rendszer viselkedését elemző megoldásokat fejlesztünk, majd megfelelően alkalmazzuk is azokat, és ha a monitorok elé olyan szakembereket ültetünk, akik értik, amit látnak, képesek értelmezni az elemzések kimenetét, akkor majdnem teljes körű szituációs tudás érhető el. Ezért a tudásátadásért mi is felelősnek érezzük magunkat, ezért minden lehetőséget megragadunk a folyamatos tudásmegosztásra. A rendszerbe állítandó eszközök beszerzése azonban nem a mi dolgunk, olyan tanácsot azonban szívesen adunk, amely segít a megfelelő védelmi rendszer szoftvereinek kiválasztásában.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Míg a biztonsági cégek száma a 2016. évi 5334-ről 2019-re 4300-ra csökkent, éves nettó árbevételük a 2016. évi 306,8 milliárd forintról 2018-ra 387,1 milliárd forintra emelkedett (2019 még nem lezárt év).

Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere szerint a cégszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám dinamikus bővülése a legmarkánsabb trend: míg 2016-ban több mint 47 ezer foglalkoztatottat jelentettek be a cégek, 2019-ben már közel hatvanezret.

A projektmenedzser úgy véli, a jelenség hátterében a szektor kifehéredése húzódhat meg. 2015 óta kormányrendeletben határozzák meg a kifizethető legkisebb összeget minden vagyonvédelmi szolgáltatásért, ami évente felülvizsgálnak, a rezsióradíj összege jelenleg áfa nélkül 2336 forint. Ennek célja, hogy visszaszorítsák a piaci árnál alacsonyabb megbízási díjjal megkötött szerződéseket, mivel azoknál az alvállalkozói kör legális úton nem tudja kigazdálkodni a szolgáltatás megfelelő biztosításának rezsiköltségeit.

Szintén pozitív változás, hogy mind a felszámolási eljárás alá került cégek, mind a végrehajtás alá került vállalkozások száma folyamatosan csökken. A kényszertörlések száma azonban még mindig magas a működő vállalkozások számához viszonyítva, ami Hantos szerint azt jelzi, hogy sok vállalkozó még az adminisztratív kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.

A cégfluktuációs index (CFI), amely 2019-ben 19,7 százalék volt, rámutat arra is, hogy nem mindenki találta meg számítását a piacon. A turbulencia az országos értéknél magasabb, ami azt jelenti, hogy a működő cégekhez képest viszonylag magas az új és a megszűnő, illetve a piacról kivonuló vállalkozások aránya. A cégek nagyobb arányú cserélődése a szektorban azt mutatja, hogy továbbra is jelentős üzleti kockázattal jár biztonsági cégek alapítani Magyarországon.