Biztonságpiac

“Még egyszer meg akarom erősíteni az Oroszországi Föderáció álláspontját. Oroszország kész haladéktalanul, minél előbb, még a folyó év vége előtt, mindenféle feltételek nélkül meghosszabbítani az Új START szerződést, hogy azután ne legyen semmilyen kettős vagy hármas értelmezése az álláspontunknak. Ezt hivatalosan mondom” – hangoztatta Putyin.

A szerződést – amely az egyetlen még érvényben lévő nukleáris fegyverzetcsökkentési megállapodás – 2010-ben írta alá Barack Obama akkori amerikai és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök. A 2011 februárjában érvénybe lépett Új START hatálya 2021-ben jár le.

Putyin emlékeztetett rá, hogy Moszkva már többször felajánlotta a szerződés meghosszabbítását, de még sosem kapott választ Washingtontól. Kijelentette, hogy a partnerekhez ezzel kapcsolatban eljuttatott orosz javaslatok továbbra is érvényben vannak.

Az Új START szerződés 1550-ben korlátozza a felek nukleáris robbanótölteteinek számát, amelyek közül 700-at telepíthettek rakétákra és repülőgépekre. A paktum egyúttal a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzéséről is rendelkezik, egyebek között bázisok helyszíni ellenőrzése révén.

A szerződés lejártával a két ország nukleáris arzenálját semmi sem szabályozná, évtizedek óta először olyan helyzetben, amikor az orosz-amerikai kapcsolatok a hidegháború óta nem tapasztalt mélypontra estek vissza

A szerb parlament májusban fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását. Ezzel egyúttal megszűnt a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, már életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatók a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl minimum 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát negyven év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

Az ötszáz szavazattal, 91 ellenszavazat és ötven tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították a tagállami szakminisztereket tömörítő tanácsot, hogy sürgősen zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény uniós ratifikációs folyamatát – derül ki a strasbourgi plenáris ülésről kiadott EP-közleményből.

Az Európai Parlament késedelem nélküli ratifikációra szólította fel azt a hét tagországot – Magyarországot, Bulgáriát, Csehországot, Litvániát, Lettországot, Szlovákiát és az Egyesült Királyságot -, amelyek még nem fogadták el az egyezményt.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy az unió következő, úgynevezett Európai Társadalmi Nem Stratégiájában helyezzen kiemelt hangsúlyt a nemi alapú erőszak elleni fellépésre. Arra is kérték az uniós bizottságot, hogy nyújtson be a nemen alapuló erőszak minden formájára – az online zaklatásra és erőszakra is – kiterjedő előterjesztést, és javasolja, hogy a nők elleni erőszakot vegyék fel a bűncselekményként kezelt tettek sorába.

Kijelentették, hogy a tagállamoknak megfelelő finanszírozással és az érintett szervezetek emberi erőforrásainak biztosításával garantálniuk kell az egyezmény megfelelő végrehajtását és betartatását. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek – bírák, orvosok, rendőrök, stb. – megfelelő képzése különösen fontos – tették hozzá.

Az Európai Parlament továbbá ismételten kiállt amellett, hogy az unió Jogok és értékek programján belül 193,6 millió eurót a nemen alapuló erőszak megelőzésére és az ellene való fellépésre kell elkülöníteni.

Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, az isztambuli egyezményt 2011-ben fogadták el, az Európai Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében. Az azt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére.

Az uniós alapjogi ügynökség 2014-es felmérése szerint az unióban minden harmadik nő fizikai és, vagy szexuális erőszak áldozatává válik 15 éves kora után. A nők 55 százalékának kell szembenéznie valamilyenfajta szexuális zaklatással. Húszból egy nőt megerőszakolnak – derült ki az uniós parlament közleményéből.

Maruzs Roland, a belföldi hadisírgondozó osztály vezetője elmondta, hogy Németországgal elsők között kötöttek megállapodást az elesett katonák méltó nyughelyének kialakítására és gondozására. Magyarország területén a II. világháborúban mintegy 53 ezer német katona vesztette életét vagy tűnt el nyomtalanul.

Sok elesett katona földi maradványa építkezések során kerül elő, de temetőkben is végeznek feltárásokat, hiszen a II. világháborúban meghalt magyar és német katonák sírját semmi nem védte a rendszerváltozás előtt, a legtöbbnek a sírjele eltűnt. Rosszabb esetben rátemetések történtek azóta – mondta Maruzs.

“Az már szerencse, ha a helybéliek tiszteletben tartották a betemetés helyét, és ha nincs is sírjel, de a terület szabadon maradt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy utóbbi esetben a korabeli nyilvántartások és levéltári források alapján kezdenek hozzá a feltáráshoz.

Maruzs a hadisírgondozói munka “legszebb és legizgalmasabb feladatának” a katonák maradványainak azonosítását nevezte. Idén például a nagytarcsai temetőben tárták fel több magyar katona elfeledett nyughelyét. Bereck Mihály tizedes családját is sikerült megtalálni. Földi maradványait – unokája kérésére – átadták a családnak, azóta a csákányi temetőben, felesége mellé temették el.

Az osztályvezető rámutatott arra, hogy a különféle veszteségi nyilvántartások és hadisírfelmérések feldolgozása, az egységes adatbázis kialakítása is fontos feladat. Ezt folyamatosan végzik és hamarosan egységes hadisír-nyilvántartó rendszert alakítanak ki – tette hozzá.

Az elmúlt csaknem negyedszázadban Magyarország területén megemlékezések, újratemetések tucatjait tartották közösen, számos alkalommal közös temető-karbantartási munkákat végeztek magyar és német katonák – mondta. A legnagyobb itthoni katonatemetőben, a budaörsi német-magyar békeparkban 698 magyar katonát temettek el.

A kutatások, feltárások és az exhumálások területén is szoros az együttműködés a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség munkatársaival – emelte ki az osztályvezető, megjegyezve: ez egy speciális terület, a sírok szakszerű feltárásához, a földi maradványok exhumálásához, az egyenruhák és felszerelési tárgyak beazonosításához komoly szakmai ismeret szükséges.

A II. világháború befejezésének 74. évfordulója alkalmából a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Albert Schweitzer-emlékérem adományozásával köszönte meg Maruzsnak, hogy hozzájárult az elhunytak emlékének méltó megőrzéséhez. A budapesti német nagykövetségen tartott csütörtöki ünnepségen elismerést vehetett át Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere és Hangácsi István, a Vigyázók had- és kultúrtörténeti egyesület elnöke is.

A fejlesztés révén a gépek legalább 2035-ig támogatni tudják majd a katonai szövetség misszióinak munkáját – tette hozzá Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár a szerződés aláírásakor elmondta, a korszerűsítés elsősorban a repülőgépek kommunikációs és egyéb digitális képességeinek, nagy teljesítményű számítógépes processzorainak, szervereinek és más berendezéseinek cseréjét vagy fejlesztését biztosítja.

Aláhúzta, a technológia fejlődésével nagyobb kapacitásra van szükség az adatok továbbításához. A korszerűsítés lehetővé teszi, hogy valamennyi AWACS-gép digitális adatkapcsolaton keresztül cserélhessen információkat földi, tengeri és légi eszközökkel, biztosítja, hogy az eszközök folytathassák “létfontosságú küldetéseiket” – közölte.

Arról is tájékoztatott, hogy a korszerűsítést 16 NATO-szövetséges tagállam finanszírozza, köztük az Egyesült Államok, Németország, Törökország, Olaszország és Spanyolország. A NATO alkalmazkodva a kihívásokhoz már tervezi az AWACS repülőgépekből álló flottájának cseréjét 2035-öt követően – mondta. “Folytatjuk a szövetség modernizációját és alkalmazkodását most és a jövőben is” – tette hozzá Stoltenberg.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt három év nyolc hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

A központ a Perzsa(Arab)-öböl térségében közlekedő olajszállító teherhajók védelmét hivatott ellátni. Washington az idén júliusban – a Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél fekvő Báb el-Mandeb-szoros közelében közlekedő tankerek elleni támadások után – jelentette be, hogy nemzetközi koalíciót kíván létrehozni a tankerek védelmére. Május és június között hat külföldi tartályhajó ellen követtek el támadásokat, és Irán a partjai közelében lelőtt egy amerikai drónt is. A kialakult feszült helyzetért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori vezetője júliusban – Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – nemzetközi konferencián vázolta az elképzeléseket. Ezek szerint a parancsnoki hajókról és az irányításról az amerikaiak gondoskodnak, szövetségesei hajói pedig saját zászlójuk alatt kísérik a tankereket Irán és Jemen partjainál.

A nemzetközi koalícióhoz az Egyesült Királyság, Ausztrália, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Izrael csatlakozott. A nemzetközi erők parancsnokságát azért Bahreinban nyitották meg, mert az amerikai haditengerészet 5. flottájának korábban is ott volt a központja.

A minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője kedd este bejelentette azt is, hogy az aznap létrejött megállapodás értelmében a Pentagon 478 darab F-35-ös vadászgépre adott megrendelést a marylandi székhelyű óriásvállalatnak. A tárgyalások hosszú ideje folytak, de a felek csak most tudtak megállapodni az árban.

Ellen Lord, a Pentagon beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője fantasztikusnak nevezte a tárgyalásokon kikovácsolt egyezséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az F-35-ösök képezik majd az Egyesült Államok ötödik generációs vadászrepülőgépekből álló flottájának gerincét.

Az ötödik generációs vadászrepülőket az ezredfordulón állították hadrendbe az amerikai légierőnél. A gépeket kiváló manőverező képesség és gyenge észlelhetőség jellemzi. Fegyverzetük egy részét – éppen az észlelhetőség csökkentése miatt – beépített fegyvertérben hordozzák.

Az F-35-ös vadászgépeket – hosszadalmas fejlesztések után – 2015-ben állították szolgálatba. Szakértők szerint a 21. század első felében ez lesz az Egyesült Államok – és feltételezhetően szövetségesei számára is – a legfontosabb harcirepülőgép-típus.

A technológia védelmében Washington a nyár elején kizárta az F-35-os programból Ankarát, mivel Törökország az amerikai kifogások ellenére is orosz légvédelmi rendszert vásárolt. Lord kedd este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: ez ügyben az amerikai álláspontban nincs változás. Hozzátette: a Pentagon arra számít, hogy az Ankara által vásárolt orosz Sz-400-as rendszert az év végéig hadrendbe állítják.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex – Szerbia beleegyezésével – segítséget nyújtson Szerbiának a határigazgatás területén, közös műveleteket hajtson végre az országgal, és csapatokat telepítsen Szerbia unióval határos régióiba. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja kiemelte, Szerbia elkötelezetten törekszik szorosabb együttműködést folytatni az unióval a határigazgatás és a migráció kezelése terén. Ez egyaránt érdeke Szerbiának és az EU-nak.

“A megállapodással tovább erősítjük a nyugat-balkáni partnereinkkel fennálló kapcsolatainkat, közelebb hozva ezáltal e térséget az unióhoz” – fogalmazott.

Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint a megállapodásban szereplő tevékenységek közé tartozik a határ mentén nyújtott nagyobb fokú technikai és operatív segítségnyújtás, a cél pedig az illegális bevándorlás kezelése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. A prioritást jelentő unión kívüli országok és a Frontex közötti együttműködés erősítése a biztonság fokozásához is hozzá fog járulni az unió külső határainál – tették hozzá.

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot az uniós tanács ezt követően továbbítja az Európai Parlamentnek, amelynek egyetértésére szükség van a megállapodás végleges megkötéséhez.

A megállapodás a harmadik ilyen, partnerországgal aláírt megállapodás az Albániával 2018 októberében, illetve Montenegróval 2019 októberében aláírt megállapodások után. Hasonló megállapodás készül Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával is. A Frontex idén május végén Albániában indította el a legelső olyan közös műveletét, amelyre egy szomszédos, nem uniós ország területén kerül sor.

Azzal a 2014 szeptemberében tett két vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot fejlesztésre, Stoltenberg elmondta: 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a négyszáz milliárd dollárt. “Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Stoltenberg.

Tájékoztatása szerint egyre több szövetséges tartja be a megállapodásban foglaltakat: idén kilenc tagország tesz eleget teljes mértékben az említett vállalásnak, míg néhány évvel ezelőtt mindössze három ilyen tagállam volt.

A főtitkár elmondta azt is, hogy a keddi londoni csúcsértekezleten a tagországok vezetői egyebek mellett megbeszélést folytatnak a NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről, azzal összefüggésben az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók fontos szerepéről, áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsolatait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét, illetve elfogadhatják azt a dokumentumot is, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében – tette hozzá.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. “Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.

Pintér ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – “az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – “felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. “Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a XXI. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy felidézte: az OBH számos projektet indított a “bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

“A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.

A művelethez egy különleges, 750 tonnás darut használtak, amelynek súlyát a stabilitás érdekében 1250 tonnára növelték. A templomnak összesen hat kupolája lesz, ebből négy, köztük a központi, már a helyére került.

A toronydob átmérője, amelyhez a központi kupolát rögzítették, 19,45 méter. A katonai tárca novemberben közölte, hogy helyére emelték az első, 34 tonnás, 12 méter magas kupolát. A szerkezetet egy húszszintes épület magasságába emelték fel, amihez fogható bonyolultságú műveletet a maga nemében a minisztérium közleménye szerint az elmúlt évek során senki sem hajtott végre Oroszországban.

A templom kupoláinak váza erősen ötvözött acélból készült, amelynek feltételes tartóssági együtthatója 300-tól 1500 évig terjed. A váz rácsait 100 tonnás felső és húsz tonnás oldalsó próbaterheléssel tesztelték, és csak 2 milliméteres deformációt mértek. A katonai tárca közleménye szerint ez azt jelenti, hogy “a kupola elhasználtsága ötven év múlva 0 százalékos lesz”.

A minisztérium korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a 2020. május 9-én felszentelendő templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna lesz. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobbikat 8,5 tonnásra tervezték, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készíti el. A harangtorony magassága 75 méter.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenség fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Az elképzelés szerint a hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

Közleményük szerint a rendezvénysorozat december elsején, vasárnap 18 órakor a Budapest Ragtime Band koncertjével kezdődött, amelyet az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtása követett a Campus téren.

Az adventi programsorozat a szombatokon folytatódik: december 7-én a Kaláka együttes lép fel. Majd 14-én a Szabadság, szerelem című színházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők Seres Péter rendezésében, 21-én pedig a Monarchia Szimfonikus Zenekar ad klasszikus karácsonyi koncertet.

Ezeken a napokon 13 órától a gyerekeké a terep, akiknek az aktív szórakoztatásáról a Kedvcsinálók Társulata gondoskodik. December 14-én és 21-én délután is érdemes útba ejteni a Ludovikát: egyik napon a Nefelejcs Bábszínház, másikon pedig a Bugócsiga Zenede interaktív gyerekkoncertje mulattatja majd a kicsiket – írta az NKE.

Az ingyenes programok helyszíne a Ludovika vívóterme.

Hangsúlyozta, hogy a hadászati nukleáris erőknél, “amelyek kulcsszerepet játszanak a potenciális agresszor feltartóztatásában és az erőegyensúly fenntartásában a világon”, ennek az aránynak még magasabbnak kell lennie. Putyin szerint a modern fegyverek aránya jelenleg meghaladja a 68 százalékot. Mint mondta, az orosz fegyveres erők egyes eszközei a tulajdonságaikat tekintve évekkel a külföldi analógiáik előtt járnak.

Bejelentette, hogy 2020-ban megkezdődik a 2033-ig szóló állami fegyverkezési program és a hadiipari komplexum fejlesztésének előkészítése, aminek célja “a fegyverek és a technika minőségi és mennyiségi mutatóinak növelése”.

“Nagy pontosságú korszerű és perspektivikus fegyvertípusokról, valamint lég- és űrvédelmi eszközökről van szó” – hangoztatta Putyin.

Szavai szerint a beszerzési program keretében a katonai termékek előállításánál figyelembe fogják venni a mesterséges intelligencia alkalmazását. Egyúttal növelni fogják a felderítő és csapásmérő drónok, a lézer- és hiperszonikus rendszerek, a harctéri robotizált komplexumok és az új műszaki elveken alapuló fegyverek gyártását. Fontosnak nevezte, hogy az orosz fegyveres erőket a tudomány és a technikai legújabb vívmányaival szereljék fel. Megismételte állítását, miszerint mára sikerült egy lépéssel előbbre jutni a világ többi katonai hatalmával szemben, “ami ritka jelenség a legújabbkori történelemben”.

A jelenlegi, 2018 és 2027 közötti időszakra érvényes, tavaly januárban elfogadott állami fegyverkezési program 20 ezer milliárd rubeles költségvetéssel számol, amelyből 19 ezer milliárd rubelt fegyverek beszerzésére, javítására és fejlesztésére, ezer milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítani. (A rubel jelenleg 4,75 forintot ér.)

Az RBK című gazdasági napilap szerint ebből az a keretből folyik az Sz-500-as légvédelmi rendszer, valamint a Szarmat és a Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, továbbá a Topol hadászati rakétarendszer Jarszra való lecserélése.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 3 év 8 hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte a francia elnöknek a napokban adott interjúját, amelyben agyhalottnak nevezte a NATO-t, mivel szerinte nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. A fideszes politikus szerint ugyanakkor a NATO az elmúlt 70 éves tevékenységének csúcspontján van, a 2018-as csúcstalálkozót követően megtalálta az identitását és lépésről lépésre halad előre. “Én örülnék annak, hogyha az Európai Unió annyira lenne agyhalott, mint a NATO, azt hiszem, hogy jót tenne az Európai Uniónak, hogyha el tudná érni az agyhalottságnak azt a szintjét, amivel a NATO rendelkezik” – fogalmazott. Hozzátette: a NATO-ból senki se akar kilépni, a szervezetbe való belépési törekvések ugyanakkor egyértelműek.

Az európai védelemről szólva azt mondta, hogy bár a Juncker-bizottságot sok mindennel lehet “áztatni”, egy fontos dologban eltökélt, ez pedig a hatékonyabb védelmi együttműködés. Az állandó strukturált együttműködéstől, röviden PESCO-ról (Permanent Structured Cooperation) hangsúlyozta: az nem európai hadsereg. Felidézte: a közös európai hadsereg gondolatát Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel, ahogy Emmanuel Macron francia elnök is beszélt erről. Németh szerint ugyanakkor a francia elképzeléssel szemben a magyar kormányfő által felvetett európai hadsereg összhangban áll a NATO-val.

A jövőről szólva a kormánypárti politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a transzatlanti felek között meglesz-e a tudatos technológiai törekvés és ezáltal együtt vagy külön utakon halad a védelmi ipar. Ugyancsak kérdésként vetette fel, hogy a PESCO mennyire lesz nyitott a nem uniós tagságú NATO-tagországok felé. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a NATO költségvetésének 80 százaléka nem uniós országoktól származik, míg az Európai Unió külső védelmét olyan országok látják el, mint például Norvégia, Törökország vagy az Egyesült Államok.

Kulcsfontosságúnak nevezte a NATO bővítésében a balkáni országok csatlakozását, ami szerinte a magyar gazdaság számára is fontos kitörési irány.

Mesterházy Attila – akit a napokban választottak a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé – arról beszélt: nincs olyan ülése a NATO-nak, ahol Oroszország ne kerülne napirendre akár a krími hadviselés, akár a fegyverkezés és fegyvermodernizáció, akár az agresszív, katonai akciókba csapó külpolitikája miatt. Szintén a jövőbeni kihívások közé sorolta a politikus Kínát, amely “nem tankokkal, hanem bankokkal kívánja elfoglalni a világot”, illetve az ország az új technológiákban is élen jár. Példaként említette az 5G technológiát, a mesterséges intelligenciát, amelyeknek akár katonai leágazása is lehet. Ugyancsak a kihívások közé sorolta a technológiai újításokat, az autonóm döntésekre képes, mesterséges intelligenciával működtetett eszközöket, az űrben való fejlesztést, a kiberbiztonságot, az önvédelmi kapacitások fejlesztését, de szerinte kihívást jelentenek a szervezet számára a NATO-tagországok közti politikai feszültségek is. A NATO-bővítésről szólva ugyancsak a balkáni országokat emelte ki, ahol szerinte geopolitikai vákuumot okozott az, hogy az Európai Unió még csak egy ütemtervezetet sem vázolt fel a csatlakozásukra, és ezt a vákuumot kihasználva Oroszország megjelent a térségben.

Emmanuel Macron kijelentését, kérdésre válaszolva Mesterházy Attila pr-akciónak minősítette és azt mondta: nem véletlenül fogalmazott így a francia elnök, az európai politikusok pedig egyértelművé tették, hogy nem értenek vele egyet.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még májusban jelentette be, hogy december 3-4-én Londonban tartja következő, egyben jubileumi csúcstalálkozóját az idén hetvenéves Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Akkor a főtitkár úgy fogalmazott: közösen foglalkoznak majd a jelenlegi és az újonnan jelentkező biztonsági kihívásokkal annak érdekében, hogy a katonai szövetség az elkövetkező években is a stabilitás pillére maradjon.

“A településen szabadidejében polgárőrként tevékenykedő vádlott 2019. október 13-án, vasárnap egy baráti társaság tagjaként a helyi parókián tartózkodott, ahol nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, mialatt az aznapi önkormányzati választások eredményére várakozott. Mivel ezek csak késő este váltak ismertté, már 23 óra is elmúlt, mikor az erősen ittas férfi hazaindult” – idézte fel az eseményeket az ügyészség.

Hozzátették: útja az egyik téren 2017-ben felállított, süttői mészkőből készült Trianon-emlékmű mellett vezetett el. “A vádlott itt megállt, majd indulatosan rángatni kezdte az embermagasságú díszoszlopot, mely végül ledőlt a talapzatáról és a térkőből készült burkolatra zuhant”; az alkotás részét képező Szent Korona megrongálódott, annak több darabja letört.

Az ügyészség tudatta: a vádlott mintegy 800 ezer forint kárt okozott a helyi önkormányzatnak.

A Hatvani Járási Ügyészség rongálás bűntettével vádolta a tettét beismerő elkövetőt, akit soron kívüli eljárásban állítottak bíróság elé, ahol pénzbüntetésre ítélték, az önkormányzat polgári jogi igényét ugyanakkor egyéb törvényes útra utasították. A 49 éves helyi férfi vállalta a kártérítést és “ígéretet tett arra is, hogy testületi ülésen kér bocsánatot viselkedéséért” – olvasható a közleményben.

Az akkor 44 éves Gudin az 1812-es oroszországi hadjárat idején halt meg, egy ágyúgolyó találta el, és bár lábát amputálták, a sebe elfertőződött és három nappal később meghalt Szmolenszk közelében. Szívét visszavitték Franciaországba – olvasható a BBC News honlapján. A fakoporsóban fekvő egylábú csontvázra júliusban bukkantak egy parkban lévő épület alapjai alatt.

Pierre Malinowski francia történész, aki a tábornok maradványai után kutató régészcsoportot vezette, bejelentette, hogy DNS-tesztek igazolták, a maradványok egyeznek Gudin testvérének, Pierre César Gudinnek a DNS-ével, aki szintén Napóleon tábornoka volt. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizárt – közölte Malinowski a France Blue rádióval.

Gudin szívét a párizsi Pere Lachaise temető kápolnájában temették el. A maradványok kutatásakor a régészek a napóleoni korszak egy másik tábornokának, Louis-Nicolas Davout-nak a memoárjából indultak ki, aki Gudin temetését megszervezte és leírta annak helyszínét. Egy másik szemtanú visszaemlékezése segítségével jutottak el a koporsóhoz.

Az arisztokrata születésű Charles Etienne Gudin ugyanabban a katonai iskolába járt, mint Bonaparte Napóleon. A feljegyzések szerint ő volt a francia császár egyik kedvenc tábornoka. Mellszobrát a versailles-i kastélyban őrzik, nevét feljegyezték a párizsi Diadalívre is, és a francia fővárosban utcát neveztek el róla.

A részletekről azt írták, hogy a törvényszék másodfokon helybenhagyta azt az elsőfokú végzést, amelyben a Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette a Viking Sigyn ukrán kapitányának letartóztatását és kényszerintézkedésként – nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyeletét rendelte el. A gyanúsított a számára kijelölt lakást engedély nélkül nem hagyhatja el.

A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság végzése törvényes és megalapozott, indokai helytállóak – áll a közleményben. Az ügyben a nyomozás befejeződött, a bizonyítékokat összegyűjtötték, hamarosan vádemelés történhet, így a bizonyítás befolyásolásának “reális lehetősége” már nem áll fenn – ismertették.

“Ezen különös ok vizsgálata körében alappal utalt a kerületi bíróság arra is, hogy – a korábban hivatkozott elsődleges szaktanácsadói véleménnyel ellentétben – a gyanúsított nem semmisített meg elektronikus adatokat, így nem törekedett a bizonyítás megnehezítésére” – áll a kommünikében.

Május 29-én süllyedt el a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok, egyet még keresnek.

Az ukrán kapitányt, Jurij C.-t vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és más
bűncselekménnyel gyanúsították meg.

A múzeum a közleményében azt írta: a hétfő délben megnyíló Lészen ágyú című kiállításnak, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki emlékeit mutatja be, legértékesebb tárgya a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya. A kiállítandó löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították. Végül a székely ereklye, 2010-ben kerülhetett vissza a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol 2011. március 15-től állandó kiállításon volt látható.

A “hányatott sorsú, becses ereklye” Budapesten történő bemutatását az tette lehetővé, hogy a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületét felújítják, így a féltve őrzött műtárgy – más egyéb 1848-49-es ereklyékkel együtt – a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban vendégeskedhet, november 18-tól 2020. június 30-ig.

Az időszaki kamara-kiállítás hétfőn 12 és 17 óra között ingyenesen belépés mellett várja a látogatókat – közölték.