Biztonságpiac

Az erről szóló szerződést kormányközi megállapodás formájában csütörtökön Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere Mark Esper és Lubomír Metnar.

A 12 helikopter a Bell cég gyártmánya, közülük nyolc UH-1Y Venom típusú gép, míg négy AH-1Z Viper típusú. A cseh hadsereg az amerikai helikopterekkel a szovjet gyártmányú Mi 24/35 típusú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak. Metnar szerint a szerződés aláírása új fejezetet nyitott a cseh-amerikai kapcsolatokban.

“Az új helikopterek beszerzése jelentősen javítja a cseh hadsereg képességeit a szárazföldi és speciális erők támogatásában, a katonák szállításában vagy a sebesültek mentésében” – nyilatkozta a miniszter újságíróknak.

“Fontos beszerzésről van szó, amely a hadseregnek sok évre biztosítja a korszerű technika használatát” – jegyezte meg.

Az amerikai helikoptereket 2023-ban kelle megkapnia a cseh hadseregnek. A miniszter szerint a szerződés lehetővé teszi, hogy a cseh hadiipar több mint harminc százalékban bekapcsolódjon a megrendelés teljesítésébe. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar. Esper szerint a szerződés aláírása az erősödő amerikai-cseh védelmi együttműködés bizonyítéka.

“Ez egy nagyon fontos pillanat, amely azt mutatja, hogy együttműködésünk erősödik” – mondta újságíróknak az amerikai miniszter. Méltatta a cseh hadsereg bekapcsolódását az afganisztáni, iraki és a balti missziókban.

“Országaink szövetségesek az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben” – szögezte le Esper.

Metnar korábban azt mondta, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. A csehek két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik, elvetett ajánlat – 12 darab UH-60M Black Hawk helikopter – értéke 13,2 milliárd korona lett volna.

Hasekei forrásokból származó információk szerint Szíriában az Aszad-rezsimet támogató Oroszország az YPG/PKK terrorszervezet megszállása alatt álló Amude és Tel Temr területén saját egységet kezdett kialakítani. Miközben Amude és Tel Temr területén folyik a sorozás, az első körben száz név került a felvételi listára.

A négyszázfős egységhez csatlakozókat az YPG/PKK képezi ki. Az egység feladata az Amude és Tel Temr területén lévő katonai pontok védelme és az orosz katonák kísérése lesz. Emellett Oroszország a két pontra páncélos járműveket és mentőhelikoptereket is irányított. A közeljövőben előre gyártott lakóegységekkel bővítik mindkét katonai pontot.

A Béke Forrása hadművelet kezdete óta az Egyesült Államok kiürítette a térségben támaszpontjait, ezek egy része az oroszok kezére került. Az USA által elhagyott és a YPG/PKK által megszállt Tişrin Barajı, Sırrin, Sebit, Ayn İsa és a manbidzsi Saidiye bázisokon orosz erők állomásoznak.

Oroszország december 20-án a Béke Forrása hadművelet területének délkeleti részén, az M4 autóút melletti Tel Temrben alakított ki megfigyelőpontot. Az orosz erők jelenleg tíz bázison és katonai ponton vannak jelen Manbidzs, Aynularab, Rakka és Haseke területén.

Az osztrák fővárosban a Praterstern területét, a Duna-csatorna (Donaukanal) Augartenbrücke és Salztorbrücke közötti szakaszát, valamint a Franz-Josef-Kai bizonyos részeit még februárban fegyvertilalmi zónává nyilvánították. A tilalom azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek alkalmasak arra, hogy “erőszakot alkalmazzanak velük emberekkel szemben”.

Az intézkedés a Pratersternnél a nap 24 órájában, míg a Duna-csatorna kijelölt szakaszain este nyolc és reggel nyolc óra között van érvényben. A rendőrség a kijelölt zónákban szúrópróbaszerűen ellenőrizheti, illetve átvizsgálhatja a járókelőket. Az esetlegesen talált fegyvereket elkobozhatják, és az illetőt akár ötszáz euró büntetéssel sújthatják. Mentesülnek a tilalom alól azok, akik hivatásuk gyakorlása közben, illetve engedéllyel tartanak maguknál fegyvert vagy éles tárgyat.

“Ha fegyvertilalmi zónák léteznek, akkor támogatnám, hogy azokat a főváros teljes területére kiterjesszék” – mondta Bécs polgármestere.

Ludwig szerint ugyanis nincs magyarázat arra, miért kellene valakinek késsel felfegyverkezve közlekednie Bécsben. A politikus szerint ugyanakkor az sem teljesen érthető, miért pont a Praterstern, illetve a Duna-csatorna területét nyilvánították tilalmi zónává. Hangsúlyozta: Bécs más pontjain, például bevásárlóközpontokban is végeztek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, és azt tapasztalták, hogy főként fiatal férfiak hordanak maguknál veszélyes tárgyakat, ami “biztonsági kockázatot” jelent – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy 2015-től kezdődően összesen ötven százalékkal emelték a honvédségi dolgozók illetményét. Hozzátette, “nem állhatunk meg”, a cél a katonák illetményének további emelése. A keddi rendezvényen több kétoldalú és négyoldalú megállapodást is aláírtak. Ezekben megújították, pontosították, frissítették a Honvédelmi Minisztérium és a szakszervezetek közötti egyezményeket.

A miniszter beszédében köszönetet mondott a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumnak, amely a katonák, a honvédelmi alkalmazottak és a honvédelem ügyéért tevők érdekeit képviseli. Azt hangsúlyozta: a Honvédelmi Minisztériumnál példaértékűen működik az érdekegyeztetés. Találkozik a parancsnoki akarat a végrehajtó állomány szándékaival – jegyezte meg.

Elmondta, hogy most 12 területet érintően írtak alá megállapodásokat. Ezeknek is az a céljuk, hogy továbbra is a katonák érdekeit állítsák középpontba. A honvédelmi és haderőfejlesztési program is erről szól: a katonákról, a honvédelmi alkalmazottakról – közölte.

A miniszter azt mondta: a honvédségi béren kívüli juttatások semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint voltak. A Honvédelmi Minisztérium bérgazdálkodása jó irányba indult el – emelte ki Benkő, hozzátéve: ez teszi lehetővé, hogy a további bérfejlesztésre is van lehetőség.

A Hosz elnöke közölte: a munkavállalói oldal évek óta nagyon határozottan és elkötelezetten azon dolgozik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédség Parancsnokságánál megfelelő legyen az együttműködés az érdekképviseleti szervezetek és a parancsnokok között. Hozzátette: a mostani szerződés nem jöhetett volna létre, ha nem működtetnék a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumot. A problémákra mindig a legjobb válaszokat kapják, mert mindig együttműködés és megbeszélés alapján születnek a döntések – közölte a szakszervezeti vezető, aki beszédében üdvözölte az eddigi és a jövőre tervezett béremeléseket is.

A kormány célja az erős, professzionális honvédség megteremtése, amely bármikor képes megfelelni a kor követelményeinek, kihívásainak és azokkal együtt fejlődni – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Szabó István kiemelte: Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike, amely azonban gyorsan változó környezetben helyezkedik el.

Biztonságunk egyik záloga a jól kiképzett, felkészült, hazáját szerető és azért elkötelezett magyar katona, aki a kor követelményeinek megfelelő eszközökkel rendelkezik – mondta. Az államtitkár közölte: az elmúlt években a gazdaság erősödése lehetővé tette a Magyar Honvédség átfogó reformját.

A kormány által 2016-ban meghirdetett honvédelmi és haderőfejlesztési program az elmúlt évtizedek legkomplexebb korszerűsítési csomagja, amelynek egyik legfontosabb eleme a meglévő haditechnikai eszközök széleskörű modernizációja – mondta Szabó István.

Ismertetése szerint a Zrínyi 2026 program azóta nem csupán elindult, de a vártnál is sikeresebb. Legfontosabb célkitűzése egy ütőképes honvédség megteremtése jól képzett, megbecsült katonákkal és korszerű haditechnikai eszközök alkalmazásával. A kormány nem titkolt szándéka, hogy a magyar haderő a térség egyik legütőképesebb hadserege legyen – mondta az államtitkár.

Jelezte: ezen az úton fontos állomás az új honvédségi helikopterflotta első négy gépének átadása. A német Airbus Helicopters vállalat által gyártott, H145M típusú, könnyű, több célú légi járművekből 2021 nyaráig összesen húsz darabot állítanak hadrendbe. Mint mondta, az új gépek hatékonyabban szavatolják a magyar emberek élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdasági szempontból fontos infrastruktúra védelmét, a más szervezetekkel, így a katasztrófavédelemmel közös teendők ellátását. Magas színvonalon teszik végrehajthatóvá mindezen túl az országvédelmi, valamint a NATO és az EU szövetségesi kötelezettségekből fakadó feladatokat.

Mint mondta, a jelenleg szolgáló orosz helikopterek néhány éven belül felhasználják engedélyezett üzemidejüket. A még hadrendben tartható eszközök mennyisége és felszereltsége nem tudja garantálni a hazai és nemzetközi kötelezettségek biztonságos és hatékony teljesítését, valamint a naprakész reagálóképesség fenntartását.

Szabó kitért arra is: az első 20 helikopter üzemeltetéséhez és kiszolgálásához szükséges berendezéseket, szolgáltatásokat is beszerezték. Emellett a 2018 nyarán aláírt szerződés 5 évre szóló logisztikai támogatást, kiképzést, valamint átképzést is tartalmaz. Az elérhető legmagasabb szintű fegyverzettel felszerelt új gépek így személyszállításra, egészségügyi kiürítésre, kutató-mentő, tűztámogató és felderítő, valamint határőrizeti feladatok ellátására éjjel és nappal egyaránt alkalmasak. A helikopterflotta fejlesztésének következő lépcsőjét 16 darab közepes kategóriájú, többcélú légi jármű beszerzése jelenti majd – tájékoztatott az államtitkár.

Jens Siebricht, az Airbus Helicopters alelnöke az eseményen a vállalat és a magyar kormány, illetve honvédség együttműködését méltatva lenyűgözőnek nevezte a magyar haderőfejlesztés kapcsán tapasztalható motivációt és profizmust. Magyarország tisztességes, nyílt és megbízható partnere a cégnek, mely tiszta vízióval rendelkezik jövőjét illetően – hangsúlyozta.

Az együttműködés eredményeként az Airbus egy új, fém helikopteralkatrészek gyártásával foglalkozó kompetenciaközpont beindítását tervezi Békéscsaba körzetében – jelentette be az alelnök, megjegyezve: ez a kölcsönös bizalom megnyilvánulásának új eleme, hiszen Magyarország így egy közös gazdasági vállalkozásban is a német cég partnerévé válik.

Pintér Sándor a fegyveres testületek vezetői előtt hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az ország gazdasági teljesítőképességének arányában elismerje a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők hivatástudatát, az ország biztonsága érdekében tett erőfeszítéseiket.

Ismertette: miniszterelnök és a kormány az év során többször kapott tájékoztatást az ország közbiztonsági helyzetéről, a különböző területeken szolgálatot teljesítő hivatásos állomány erőfeszítéseiről. A tények ismeretében a kormányfő konzultált a stratégiai kabinet, a gazdasági kabinet és a nemzetbiztonsági kabinet vezetőivel, ezt követően a kormány létrehozta a fegyveres testületi juttatás új jogintézményét.

A hivatásos állomány arra jogosult tagjai ennek az új fegyveres testületi juttatásnak köszönhetően egyszeri bruttó 500 ezer forintos juttatásban részesülnek. Azok kaphatják meg ezt az összeget, akik 2019. december 1-jén hivatásos szolgálati viszonyban álltak, illetve akiknek 2019 folyamán szolgálatteljesítés közben szerzett sérülés miatt szűnt meg a szolgálati jogviszonyuk. Hozzátette: az év folyamán szolgálatteljesítés közben elhunytak juttatását az örökösnek folyósítják.

Néhány kizáró ok kivételével beosztástól, rendfokozattól függetlenül a hivatásos állomány minden tagja megkapja a juttatást – mondta a miniszter. Hozzátette: erre a célra a kormány 49 milliárd forintot csoportosít át a központi költségvetésből.

“Akik ezt a pénzt kapják, esküjükhöz híven teljesítik a szolgálatukat, életük feláldozásával vagy életük kockáztatásával hajtják végre minden nap a kiadott utasítást, ezért én is hálámat és köszönetemet fejezem ki irányukba. Kérem a parancsnokokat, hogy ezt a köszönetet adják át, kiemelten azoknak, akik ma és az ünnepek alatt is szolgálnak” – mondta a miniszter.

Pintér arról is beszélt, hogy Orbán Viktor kormányfő feladatul szabta a nemzetbiztonsági kabinet számára, hogy további juttatási elemeket dolgozzanak ki a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai részére. A kabinet javaslata, hogy 2020 január elsejétől 3 évente hat havi illetménynek megfelelő juttatást kapjanak az érintettek.

Arra is javaslatot tesznek, hogy januárban kidolgozott feltételek mellett 2020 januárjától kiegészítő támogatásra legyen jogosult a hivatásos állomány minden tagja. Ennek mértéke a beosztási illetmény, a hivatásos pótlék, a szolgálati időpótlék, az idegen nyelv ismeretéért járó pótlék és a hivatásos állományúak szolgálati törvénye szerinti egyéb pótlékok együttes összegének minimum 10 százaléka a javaslat szerint. A juttatás részleteinek kidolgozását Varga Mihály pénzügyminiszter együttműködésével megkezdték – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: az új juttatások nem változtatnak az eddigi juttatásokon, és változatlan marad a szabadság és túlmunka megváltására vonatkozó eddigi szabályozás is.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy amit a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói tesznek Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében, az mindennek az alapja, a békét és a biztonságot jelenti. Utalva az ország határain túl szolgálatot teljesítőkre, azt mondta: a katonák pontosan tudják, hogy mit jelent az, ha egy ország, egy nemzet elveszíti a békéjét és a biztonságát.

A kormány döntése értelmében járó bruttó 500 ezer forintos juttatás nemcsak a hivatásos, hanem a szerződéses katonákat is megilleti – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: a kormányhatározat szándéka, hogy olyan életpályát építsenek fel a katonák számára is, ami jól követhető, és amely biztosítja és elismeri a katonák munkáját, legyen szó a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összegéhez igazodó illetményről, lakhatási támogatásról, vagy baleset-, illetve egészségkárosodás esetén folyósítandó támogatásról.

Felidézte: 2015-ben indult az életpályamodell, azóta folyamatosan emelik a katonák és a honvédelmi alkalmazottak illetményét. Megjegyezte: ő maga 43 évet töltött egyenruhában, de ilyen mértékű elismerésre még soha nem volt példa.

A Belügyminisztériumtól az MTI úgy értesült: a bruttó 500 ezer forintos juttatást még az idén elutalják az érintetteknek.

“Ma kötelesek vagyunk abból kiindulni, hogy a NATO bővítése, az, hogy infrastruktúráját az orosz határok közelében fejleszti, egyike a hazánk biztonságát fenyegető potenciális veszélyeknek” – mondta Putyin.

Úgy vélekedett: a “tömbsztereotípiákra épülő gondolkodásmód” nem jó eszköz ahhoz, hogy megtalálják a hatékony válaszokat a mai világ gyorsan változó körülményei között. Hangsúlyozta, hogy Oroszország többször kifejezte együttműködési készségét a NATO-val, és szorgalmazta azt is, hogy közösen lépjen fel vele az olyan valós fenyegetések ellen, mint a nemzetközi terrorizmus, a helyi fegyveres konfliktusok és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye.

“Nem egy lépést tettünk a szövetség irányába, konstruktív programot javasolva. Több közös rendezvényt tartottunk, ám 2008 után az együttműködés gyakorlatilag leépült, mert a szövetség inkorrekt módon, hogy azt ne mondjam, durván járt el Oroszországgal szemben, Oroszország érdekeinek teljes figyelmen hagyásával az általunk javasolt partneri együttműködés tekintetében” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin kifejezte reményét, hogy a közös biztonsághoz és a Föld békés jövőjéhez fűződő érdekek felül fognak kerekedni. Az orosz elnök a tanácskozáson azt is elmondta, hogy az orosz hadiflotta 68 százalékban korszerű fegyverzettel van felszerelve.

A bírság összege uniós szinten nem harmonizált – jelezte, azokat “óvatosan” emelik. A GDPR alkalmazása óta eltelt másfél évről elmondta: Magyarország európai összehasonlításban jól áll a GDPR alkalmazásában.

Magyarországon harmincmillió forint volt a legmagasabb kiszabott bírság, ami a Sziget Fesztivál szervezőjét érintette, egy pénzintézet pedig 25 millió forintos bírságot kapott. A BKK tízmillió forintos, a DK pedig 11 milliós bírságot kapott, különleges adatok védelmének megsértése miatt.

Közlése szerint a hatósághoz eddig összesen 1656 bejelentés érkezett. Kitért arra is, hogy a hatóság felkészülését a kormány támogatta, negyven új munkatársat vettek fel, a 2016-os 560 millióval szemben 2020-ban másfél milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak majd. Péterfalvi szerint széleskörű együttműködést kellene kialakítani a GDPR-ben érintett hatóságokkal – ez nem csak Magyarországon, Európában is hiányzik. Tart a GDPR felülvizsgálata, nem lát arra esélyt, hogy az irányelv szövegén módosítanának.

A lap névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó értesülései szerint a diplomaták Kína washingtoni nagykövetségének munkatársai voltak, és kiutasításukra azt követően került sor, hogy kocsijukkal behajtottak a virginiai Norfolk mellett lévő katonai támaszpontra.

Az amerikai külügyminisztérium elhárította az értesülés kommentálását, a kínai külügyminisztérium és Kína washingtoni nagykövetsége pedig nem válaszolt a lap megkeresésére. A kiutasításról közvetlen információkkal rendelkező hat kormányzati tisztségviselő azonban részletekkel is szolgált.

A tisztségviselők elmondták, hogy amerikai álláspont szerint a kínai diplomatáknak legalább az egyike hírszerzőként dolgozott, diplomáciai fedésben. Gépkocsijuk – amelyben mindkettejük felesége is ott ült – a támaszpont biztonsági szolgálatának feltartóztatási kísérleteire sem reagált, behajtott a támaszpontra, s csak akkor állt meg, amikor egy tűzoltóautó eléjük állva megakadályozta elmenekülésüket. A kínaiak azzal magyarázkodtak, hogy nem pontosan értették az angol nyelvű utasításokat és eltévedtek.

Az eset még szeptemberben történt, és sem Washington, sem Peking nem hozta nyilvánosságra. A The New York Times elemzése szerint az epizód felerősítette a Trump-kormányzat aggodalmait Kína szélesedő hírszerzéséről az Egyesült Államokban. A lap idézte – szintén névtelenül – az amerikai hírszerzés munkatársait, akik szerint Kína hírszerzése minden más országénál nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

A The New York Times emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hónapokban diplomáciai útlevéllel rendelkező kínai tisztségviselők a korábbiaknál merészebben jelentek meg előre be nem jelentett látogatásra amerikai kutatóintézetekben vagy kormányzati hivatalokban.
A két kínai diplomata kiutasítása több mint harminc év óta az első az Egyesült Államokban. Utoljára 1987-ben utasították ki a washingtoni kínai nagykövetség két munkatársát az Egyesült Államokból.

A szeptemberi incidens után, október 16-án az amerikai külügyminisztérium az Egyesült Államokba dolgozó valamennyi kínai diplomatára vonatkozó szigorító rendelkezést jelentett be. A rendelkezés értelmében a kínai diplomatáknak előzetesen jelezniük kell a tárcánál, ha amerikai helyi vagy kormányzati tisztségviselőknél, kutatóintézetekben vagy oktatási intézményekbe terveznek látogatást.
Az amerikai külügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntését, hogy az válaszként született Peking egy esztendővel korábbi rendelkezésére, amelynek értelmében az amerikai diplomatáknak utazási engedélyt kell kérniük, ha az állomáshelyükön kívüli városokba vagy településekre, illetve bizonyos intézményekbe szeretnének ellátogatni.

Októberben a washingtoni kínai nagykövetség a bécsi egyezmény megsértéseként értékelte az amerikai lépést.

A szakértő szerint a “három globális játékos” közül az Egyesült Államok messze az első, Kína lemaradva a második, Oroszország pedig nagy lemaradással a harmadik. Hozzátette: pár éven belül a kínai GDP eléri az amerikait, ez komoly kihívást jelent. Nem véletlen, hogy már Obama elnöksége alatt az amerikai légierő és haditengerészet egyre jelentősebb részét vitték a kínai határ közelébe – mondta.

A műsorban Nógrádi beszélt arról is, a NATO katonai kiadásának háromnegyedét az Egyesült Államok adja és az amerikai hadsereg sokkal effektívebb, mint az európai. A szakértő szerint az, hogy százmilliárd dollárral többet fektettek be az európaiak a hadiiparba, mint az előírás, és 2022-re ez az összeg felmegy négy-ötszáz milliárdra, azt jelenti, hogy az amerikai politika e tekintetben sikeres.

Benkő Tibor emlékeztetett arra a kormányzati vállalásra, hogy a honvédelmi költségvetés 2024-re eléri a hazai össztermék (GDP) két százalékát. A miniszter szólt arról, hogy a NATO keleti és déli fenyegetettséggel számol. Ezért van szükség az erős, ütőképes Magyar Honvédségre, ezt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program – emelte ki.

A haderőfejlesztésekről szólva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy tervszerű a fejlesztés. A következő beszerzések között légvédelmi rakéta és páncélozott eszközök szerepelnek – ismertette a miniszter. A Magyarországon létrehozandó nemzetközi parancsnokságokkal kapcsolatban elmondta: egyre több ország jelezte, hogy csatlakozni kíván.

Kiemelte: megváltozott a biztonsági környezet, amit többi között a 2015-ben kezdődött illegális migrációs helyzet óta a “bőrünkön érezhetünk”. Ezzel kapcsolatban közölte: a humánus megoldás az, ha a problémát ott kezelik, ahol keletkezik. Ezért szolgál évente mintegy kétezer magyar katona külföldi missziókban – tette hozzá.

A honvédelmi minisztert a beszélgetésen kérdezték a Magyar Honvédség gépeinek különböző külföldi, a sajtóban megjelentek szerint “turistautakon” történő használatáról is. Benkő azt mondta: a gépek valóban jártak az említett helyeken (Las Vegasban, Máltán és Dubajban), de ebben – mint fogalmazott -, “nincs semmi simlisség”. A gépeket minden alkalommal hivatalos katonai, illetve kormányzati hivatalos utakon használták. Hozzátette, megvannak a pontos adatok. A képviselők bármikor megtekinthetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy a gépek mikor, hova és miért repültek – közölte a miniszter, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonai missziók repülési adatai minősített adatoknak minősülnek, azokat nyilvánosságra hozni nem lehet.

Hangsúlyozta: a katonai feladatok végrehajtása mindig elsőbbséget élvez. A gépek repüléseinek több mint 80 százaléka katonai célú, a honvédség érdekében történő szállítási feladat volt.

Romániában márciusban állt szolgálatba az első tizenkét F-16-os Fighting Falcon vadászgép, amelyeket szintén Portugáliától vásárolt Románia, egy 2013-ban kötött szerződés alapján. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőgépekért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magában foglalta.

A mostani beszerzéssel egészítik ki az első F-16-os repülőrajt. A román védelmi minisztérium már több ízben jelezte, hogy közép és hosszú távon további három F-16-os repülőraj beszerzését tervezi, amelyet közvetlenül az Egyesült Államoktól vásárolna.

A törvénytervezet vételárat nem tartalmaz, de a román törvények szerint a parlament jóváhagyása a százmillió eurót meghaladó beszerzésekhez szükséges. Nicolae Ciuca védelmi miniszter szerint az újabb öt használt F-16-os közül négy a jövő évben érkezne meg Romániába, és a harmadik harci géptől kezdődően a felújítást már Romániában végeznék.

A román légierő az F-16-osok szolgálatba állításáig izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépeket használt. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül harminc-negyven harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét. A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak.

A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak. Győrkös ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy “baj lesz”. A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy “azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni. Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrköst a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen “érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja. A védelem másik védekezésére, hogy miért volt “műveleti terület” a lövöldözés helyszíne “bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be. Hozzátette: “rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: “én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”. “Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt. A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.

A kormányülésről kiadott tájékoztató szerint a zsidó vallási szolgálatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (ZdJ) együttműködve vezetik be egy hivatalos állami szerződés keretében, amelyet december 20-án írnak alá.

A katonai hivatás nemcsak rendkívüli testi, hanem lelki megterhelést, a “lét végességével” való konfrontációt jelent, különösen külföldi bevetéseken, és a lelki támogatás eddigi lehetőségei nem minden esetben feleltek meg a zsidó vallású katonák igényeinek, holott zsidó vallású polgárokra is nagy szükség van a Bundeswehrben, azért is, hogy tovább erősödjék az összetartás Németország “nyílt társadalmában” – emelték ki a közleményben.

Korábbi sajtóbeszámolók szerint a német hadseregnél az első világháború vége óta szünetelő tábori rabbinátus felélesztését hosszabb ideje tervezik a védelmi minisztériumnál, a ZdJ-vel kötendő szerződésen pedig az idén tavasz óta dolgoznak.

A tárca azért fejleszti a katonák vallási jellegű támogatását, mert szakértői szerint nagyon hasznos a kapcsolattartás, beszélgetés a tábori – hadseregbeli – lelkészekkel, papokkal, egyházi személyekkel, akik ugyan kívül vannak a katonai hierarchián, mégis belülről ismerik a Bundeswehr világát, és így jól meg tudják érteni a katonák helyzetét, gondjait.

A tábori rabbinátus mellett a muszlim vallási szolgálat megszervezésén is dolgoznak. A Bundeswehrben jelenleg katolikus és evangélikus tábori papi szolgálat működik.

A katonák vallását hivatalosan nem tartják számon. Az önkéntesen szolgáltatott adatok alapján a Bundeswehr katonáinak nagyjából ötven százaléka tartozik valamely egyházhoz, mintegy 53 ezren az evangélikus, további 41 ezer fő a katolikus egyházhoz. A muszlim vallású német katonák száma nagyjából háromezer, a zsidók száma tizedennyi, mintegy háromszáz.

Az eset a Bajorország tartományi Augsburg belvárosában történt, az áldozat egy 49 éves tűzoltó, aki feleségével és egy baráti házaspárral péntek este felkereste a város híres karácsonyi vásárát, majd hazafelé sétálva vitába keveredett egy csoport fiatallal.

A vita verekedésbe torkollt, az áldozat a fejére mért ütésektől elesett és elveszítette az eszméletét. A túlerőben lévő hétfős csoport támadásában súlyos arcsérülést szenvedett a másik házaspár férfi tagja is. A támadók elmenekültek, a mentők sikertelenül próbálták újraéleszteni az áldozatot, aki a helyszínen meghalt.

Az erőszakos bűncselekmény országszerte felháborodást keltett, a rendőrség külön nyomozócsoportot állított fel a tettesek kézre kerítésére. A bajor tartományi belügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosították a feltételezett elkövetőket és elfogták őket. A halálos csapásokat az áldozatra egy augsburgi születésű, 17 éves fiatalember mérte, aki a német mellett további állampolgárságokkal is rendelkezik. Elfogtak egy ugyancsak 17 éves és Augsburgban született fiatalembert is, aki a közlemény szerint egy dél-európai ország állampolgárságával rendelkezik.

Ez a “borzasztó támadás sok embert megrázott Augsburgban, és messze a városon kívül is”, ezért is fontos, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a feltételezett elkövetőket – emelte ki Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.

A Bild című lap értesülése szerint az egyik gyanúsított a német mellett török és libanoni állampolgársággal rendelkezik, a másik gyanúsított pedig olasz állampolgár.

A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: “az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában”.

A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam “nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is.”

Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem.

Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen.

A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején az SDF-nek már mintegy százezer harcosuk volt.

“Függetlenül az Ukrajnával kapcsolatos összes problémától, a Krím és a Donyec-medence körüli spekulációktól, mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni” – állította az orosz vezető.

Putyin szerint az “orosz fenyegetés” azok kitalációja, akik nyerészkedni próbálnak és előnyökhöz jutni az Oroszország elleni küzdelem előőrsének szerepében. Azt mondta, hogy a jelentősebb európai országok vezetői ezzel tisztában vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU- és NATO-tagállamok lakosságszám, valamint a gazdasági és a katonai potenciál tekintetében messze felülmúlják Oroszországot.

A kérdésre, hogy milyen viszonyban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Putyin azt mondta, hogy semmilyenben, mert még csak telefonon beszélt hivatali partnerével, aki megítélése szerint “rokonszenves és őszinte ember lehet”. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij valóban javítani akar a helyzeten, egyebek között Délkelet-Ukrajnában. Hozzátette ugyanakkor, nem tudja, hogy mennyire “képes” ezt megtenni. Méltatta, hogy a Donyec-medencei demarkációs vonalon három szakaszon sikerült csapatszétválasztást végrehajtani. A két elnök a tervek szerint személyesen is találkozik december 9-én, a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek párizsi csúcstalálkozóján.

Putyin a moszkvai fórumon kifejezte reményét, hogy a Donyec-medencei “szürke zónába” nem térnek vissza ukrán fegyveresek, egyebek között a nacionalistákból felállított nemzeti gárda tagjai. Kilátásba helyezte, hogy egy ilyen fejleményre a két szakadár “népköztársaság” megfelelő választ fog adni. Az orosz elnök egyébként nem zárta ki, hogy egyes kelet-európai országoknak néhány év múlva eszébe jut majd az Európai Unióból való kilépés. Putyin szerint az unión belül ellentéteket szült “az adók elosztása”, mert azok jelentős része “azok nadrágjának tartására ment, akik még nem érték el a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjét, és ez eurómilliárdok tucatjaiban mérhető”.

“Valamikor 2028 határán Kelet-Európa egyes országai a gazdasági fejlődés olyan szintjére jutnak majd el, amikor már nem kapnak szubvenciókat és különféle támogatásokat az európai büdzséből, hanem fizetniük kell majd, mint Nagy-Britanniának. És nem vagyok benne biztos, hogy nem jut majd eszükbe ugyanaz, mint magának Nagy-Britanniának” – fogalmazott Putyin.

Ugyanakkor azt fejtegette, hogy Oroszországnak érdeke az Európai Unió fennmaradása és hatékony működése, mert “kiszámítható és érthető partnerre” van szüksége. Mint mondta, Moszkva aggodalommal követi a fejleményeket, mert devizatartalékainak jelentős részét euróban tartja és mert az EU a szankció ellenére is a legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere.

Szavai szerint Oroszországban folyamatosan elemzik az unióban zajló eseményeket. Mint mondta, tudatában van annak, hogy az európai országok eltérő forgatókönyvekben gondolkodnak a tagállamok konszolidációjáról és az integráció stabilabb formáinak eléréséről.

“Nem tudom, hogy ez sikerül-e nekik, de minden estre szeretnék sikert kívánni nekik ehhez” – fogalmazott.

Az orosz vezető helytelennek nevezte azt a párhuzamot, amit a fórum egyik részvevője vont a Szovjetunió szétesését megelőző válság és az EU belső nehézségei között. Rámutatott egyebek között, hogy amíg az első egy erősen központosított, egységes állam volt, addig a második nem az. Kifejtette nézetét, hogy a Szovjetunió szétesésének következményei alulmúltak minden negatív várakozást, mert a rossz hatékonyságú gazdaságpolitika a szociális szféra összeomlásához és elhúzódó politikai következményekhez vezetett. Pozitív ellenpéldaként hozta fel Kínát, ahol tervgazdaságot sikerült összehangolni a piacgazdaság elemeivel.

Megismételte, hogy Oroszország olyan mértékben hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, amilyenben erre a másik fél is kész. Mint mondta, a két országnak közös érdekei vannak egyebek között a nemzetközi biztonság szavatolásában, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a környezetvédelemben.

Kitért rá, hogy a kétoldalú kereskedelem, amely Barack Obama elnöksége alatt a húszmilliárd dolláros szintre esett vissza, Donald Trump két éve alatt 25 milliárdra nőtt, ami szerinte így is “kevés”. Kifejezte bizakodását, hogy egyszer megszűnik már az amerikai tényezők negatív hatása a kétoldalú viszonyra.

“Mi készen állunk erre” – nyilatkozott.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború ellenére a legközelebbi jövőben aligha várható világgazdasági recesszió. Hangot adott meggyőződésének, hogy a kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál, és jelentős mértékben ezzel magyarázhatók a Peking ellen Washington által bevezetett szankciók. Méltatta, hogy a jüan felkerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos devizalistájára, amivel elfoglalta méltó helyét a világ pénzpiacain.

Putyin egyúttal a rosszindulatú konkurencia megnyilvánulásának és hibának minősítette a Kína és Oroszország fejlődésének feltartóztatására irányuló amerikai kísérleteket.

Az Acél és Szív című kiállítás anyaga három magyar magángyűjtemény több mint 450 műremekét mutatja be. A honfoglalástól a 19. századig vonultatja fel a különböző korszakok hadászati és vadászati eszközeit. A tárlat az egyik beharangozó rendezvénye a 2021-es “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak.

Csörge Csaba, a kiállítás kurátora, magángyűjtő kiemelte: az Acél és Szív kiállítás szerkezetileg három részre tagolódik. Központi helyen szerepelnek a vadászati eszközök, elsősorban a XVI. századtól a XIX. század elejéig. Az első részben kaptak helyet a magyar és európai történelem fegyverei a honfoglalás és államalapítás korától, a keresztes háborúkon és a 30 éves háborún át, egészen a XIX. századi forradalmakig. A harmadik részben az Oszmán Birodalom ötvösművészeti szempontból is értékes fegyvereit ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás egyik kiemelt műtárgya Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök díszes ezüstszablyája, amelyet 1840-ben, 17 évesen kaphatott meg, amikor átvette a család birtokainak irányítását – mondta el. Hozzáfűzte: szerepel a tárlaton Guyon Richárd (1813-1856), az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornokának névre szóló díszfegyvere is, amelyet testvérén keresztül vitézségéért adományozott neki az angol nemzet. A francia-angol származású tiszt ekkor már az oszmán seregben harcolt az oroszok ellen.

A kiállítás kiemelt műtárgyai között látható Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelem, lengyel király gazdag kidolgozású, elefántcsonttal díszített pisztolya is – hangsúlyozta Csörge. A tárlat legrégebbi műtárgya egy IX. század eleji avarkori kard, a legnagyobb pedig egy két méter hosszú naszádpuska a XVI-XVII. század fordulójáról.

Az új szabályok értelmében minden gépjárművet – köztük a tehergépjárműveket, a buszokat, a kisteherautókat és a városi terepjárókat is – számos biztonsági felszerelésekkel kell ellátni.

Ezek között szerepelnek intelligens sebességszabályozó rendszerek, indításgátló alkoholszonda (alcolock készülék) beszerelésének előkészítése, a járművezető fáradékonyságának és figyelmének nyomon követésére szolgáló figyelmeztető rendszerek, a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek, vészfékjelzések és tolatóradar, valamint úgynevezett eseményadat-rögzítők és pontos abroncsnyomás-ellenőrzést lehetővé tevő rendszerek.

A személygépjárművek és a kisteherautók esetében további biztonsági intézkedésekre is szükség lesz. Ilyenek lesznek a fejlett vészfékező rendszerek, veszélyhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszerek, nagyobb frontális védelmi zóna, amely a veszélyeztetett úthasználókkal – például gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal – való ütközés során képes mérsékelni a sérüléseket.

Az általános előírások és a jelenlegi rendszerek – például a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek és a fejlett vészfékező rendszerek – mellett a tehergépjárműveket és a buszokat olyan módon kell tervezni és gyártani, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a jármű körüli holtterek. Olyan fejlett rendszerekkel is fel kell szerelni azokat, amelyek képesek felismerni a jármű közvetlen közelében lévő gyalogosokat és kerékpárosokat.

A rendelet egyedi szabályokat vezethet be a hidrogénüzemű járművek és az automatizált járművek számára is. A rendelet általában véve előírja az Európai Bizottság számára, hogy a bekövetkező technikai fejlődés figyelembevétele érdekében aktualizálja az új előírásokat.

A rendelkezés egyes elemei esetében az alkalmazást egy később kijelölt időpontban kell megkezdeni, hogy a gépjárműgyártók az új előírásokhoz igazíthassák gyártási folyamataikat – tették hozzá.

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a terheltek három szintből álló, fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki. A vagyonvédelmi szolgáltatást ténylegesen nyújtó három cég alkalmazottait papíron alvállalkozóként bevont gazdasági társaságokhoz jelentették be, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezen társaságok a gyanúsítottak cégeitől független vállalkozások lennének. A valóságban az alvállalkozó cégeket kizárólag a bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre a gyanúsítottak, s ezen fantomcégek élén strómanok álltak.

A fantomcégek fiktív költségszámlákat állítottak ki, melyeket a gyanúsítottak könyvelésükben felhasználtak, így jogosulatlanul elkerülve a forgalmi adó befizetését. Emellett a munkáltatói járulékfizetés csökkentése érdekében a fantomcégeknél a vagyonőröket heti 10 óra munkavégzésre jelentették be, jóllehet az a valóságban a negyven órát is meghaladta.

A főügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának veszélye valamit a bűnismétlés veszélye okán tett indítványt a gyanúsítottak letartóztatásának elrendelésére – tudatta az ügyész.