Biztonságpiac

Visnyevszkijt az orosz főügyészség igénylése alapján, Kalinyingrádnál közúton szállították át a lengyel-orosz határon. A koronavírus-járvány miatt orosz oldalon a vádlottat és kísérőit egyaránt 14 napos karanténba helyezték.

A 2018. március 25-i kemerovói plázatűzben hatvan ember, köztük 41 gyermek vesztette életét, 79-en pdig megsérültek. A Zimnyaja Visnya üzletközpontban lángok a felső szinten, a mozitermekben lobbantak fel. Az önműködő tűzjelző berendezés nem működött, a manuálisan beindíthatót pedig az üzletközpont rendésze nem kapcsolta be. Az épületegyüttes tűzlépcsőin való mozgás akadályoztatva, több vészkijárat pedig zárva volt.

A vád szerint Visnyevszkij hétmillió rubel (29 millió forint) csúszópénzt adott Tanzilja Komkovának, a Kemerovo megyei építésfelügyelet volt vezetőjének.

A történtek után a megye kormányzója, Aman Tulejev lemondott, a helyére addigi helyettesét, Szergej Civiljovot nevezte ki Vlagyimir Putyin.

Mergancz Sándor elmondta: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a katonai rendészeknek alapfeladataikon felül most további két komoly feladatuk van. Az egyik a közlekedési folyosó közbiztonságának fenntartása. Mint kiemelte: az úgynevezett korridor lényege, hogy a rendészet az átmenő forgalmat azon keresztül biztosítsa. A rendőrség kilenc benzinkutat jelölt ki, ahol az átengedett külföldi állampolgárok megállhatnak pihenni. Öt helyen a katonák is ott vannak – tette hozzá.

Emellett a rendészek 15 városban járőrszolgálatot is teljesítenek, hogy jelenlétükkel erősítsék a lakosság biztonságérzetét. A dandártábornok elmondása szerint a többség pozitívan fogadja jelenlétüket.

A dandártábornok azt is közölte, az operatív törzs döntésének megfelelően, szükség esetén, tudják emelni a feladatokban résztvevő katonák számát.

A beszámoló szerint az ügyészség lezárta a nyomozást. Tizennyolc embert előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, kettőt pedig bűnpártolással vádolnak.

Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a hatvanéves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették.

Az isztambuli ügyészség szerdai közleményében azt írta, hogy a “kivégzőosztagot” Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa és volt tanácsadója bízta meg a gyilkossággal, illetve látta el utasításokkal. A halálbrigád 18 tagjára súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kértek, Al-Aszírit és al-Kahtánit pedig szintén szabadságvesztéssel sújtanák.

A vádirat szerint a gyanúsítottak kezdettől fogva egyetértettek abban és közösen el is határozták: ha Hasogdzsi ellenzi, hogy hazavigyék, végeznek vele.

A szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságíró azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni az újságírót.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg a trónörökös adta ki a parancsot.

Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt, és az újságíró dulakodás közben halt meg. Rijádban tavaly januárban 11 ember ellen eljárás indult. Decemberben öt vádlottat halálra ítéltek, további háromra pedig 24 év börtönbüntetést róttak ki. A szaúdi főügyész szerint nem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek Szaúd al-Kahtáni ellen, továbbá elengedték al-Aszírit, valamint Ahmed al-Otejbít is, aki a gyilkosság idején az isztambuli főkonzulátus vezetője volt.

Szeptember végén Szalmán koronaherceg még úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot. Az ENSZ “független és pártatlan vizsgálatra” szólított fel az ügyben.

Korom Ferenc hozzátette: a katonák a budapesti Szent László Kórház udvarán is segítettek egy mobil egészségügyi létesítményt felépíteni. Emellett a katonai rendészek múlt hét óta 15 olyan településen teljesítenek szolgálatot, ahol helyőrség van. Az ő feladatuk elsősorban a nyugalom fenntartása, a lakosság bizalmának erősítése.

A katonák továbbra is segítik a határok védelmét: háromszázzal növelték a déli határon szolgálatot teljesítő katonák létszámát – közölte a vezérezredes.

A nyolc férfira két év három hónap és öt év hat hónap közötti büntetést szabott ki a Drezdában működő Szászország tartományi felsőbíróság. Egyiküket terrorista szervezet létrehozása és terrorszervezetben viselt tagság miatt, a többieket a szervezetben viselt tagság miatt ítélték el. Öten garázdaság és súlyos testi sértésért is kaptak büntetést.

Az ítélet nagyjából megfelel a szövetségi legfőbb ügyészség indítványának, amely három év és öt év hat hónap közötti szabadságvesztést irányzott elő.

A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a vádlottak a Revolution Chemnitz (Forradalom Chemnitz) elnevezésű szélsőjobboldali szerveződésben tevékenykedtek. Céljuk a demokratikus jogállam felszámolása volt. Azt tervezték, hogy céljuk elérése érdekében támadásokat és fegyveres merényleteket hajtanak végre “külföldiek és politikailag másként gondolkodók” ellen.

A csoport öt tagja 2018. szeptember 14-én más elkövetőkkel együtt különböző eszközökkel külföldiekre támadt Chemnitzben. Az akció a felkészülést szolgálta egy október 3-ára – a német nemzeti ünnepre – tervezett nagyobb szabású műveletre.

A szászországi nagyvárosban akkoriban igen erős volt a fesztültség. Augusztus végén megkéseltek három német állampolgárt, egyikük belehalt sérüléseibe. A hatóságok szerint a bűncselekményeket az országba menedékkérőként érkezett külföldiek, egy szíriai és egy iraki állampolgár követte el. A szíriai férfit elfogták, 2019-ben kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.

Az eset demonstrációk sorozatához vezetett 2018 augusztusában és szeptemberében. A tüntetéseken számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali nézeteinek tulajdonítanak. Ebben a környezetben érlelődött meg helyi szélsőjobboldali körökben a Forradalom Chemnitz megalapítása. A csoport tagjait 2018 októberében fogták el, perük 2019 szeptemberében kezdődött.

A Mitteldeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a pert azért nem szakították meg a korornavírus-járvány miatt, mert tíz napnál hosszabb felfüggesztés esetén újra kellett volna kezdeni.

A rendőrség közlése szerint a Terrorelhárítási Központ segítségével még hétfő hajnalban fogták el a férfit a falu külterületén, mert felmerült annak a gyanúja, hogy engedély nélkül tart lőfegyvert.

A rendőrök a gyanúsított házában két kézigránátot, egy lőfegyvert, lőszereket, tizenhat tő kábítószergyanús növényt, valamint közel három és fél kilogramm kábítószergyanús növényi származékot találtak.

A férfi ellen “robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés és kábítószer birtoklása” miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság. A Kaposvári Törvényszék korábban elfogatóparancsot bocsátott ki a férfi ellen, ezért kihallgatását követően átszállították a büntetés-végrehajtási intézetbe – közölte a rendőrség.

Különleges iratkezelési szabályok betartását ajánlja az OBH Veszélyhelyzeti Kabinetje a bíróságoknak a rendkívüli törvénykezési szünetben a koronavírus-fertőzés megelőzése, az ügyfelek és a dolgozók védelme érdekében. Az úgynevezett iratkaranténra vonatkozó előírások a bírósági szervezeten belüli és az ügyfelektől érkező küldeményekre egyaránt vonatkoznak.

A postai vagy kézbesítői úton érkezett, illetve a bírósági gyűjtőládákba helyezett iratok átvételekor maszkot és kesztyűt kell viselniük a bírósági dolgozónak. Valamennyi átvett iratot bontatlanul kell papírzsákba vagy papírdobozba rakni, ami az iratok érkezési dátumának feltüntetésével hét napra iratkaranténba kerül. Az iratok ezután már haladéktalanul az iratkezelést végző irodához kerülnek.

Az iratkarantént akkor nem lehet alkalmazni, ha a boríték felbontása nélkül, vagy az átvétel során megállapítható, hogy az iratok olyan ügyre vonatkoznak, amely a rendkívüli ítélkezési szünet alatt halaszthatatlan ügyintézést igényel. Az ilyen iratokat a legnagyobb körültekintéssel, szájmaszkban, kesztyűben, a higiéniai előírások betartásával kell kezelni.

Az OBH ajánlása tartalmazza azt is, hogy az iratkaranténba nem helyezhető, halaszthatatlan ügyintézést igénylő iratokat egy erre kijelölt helyiségben kizárólag erre a célra biztosított lapolvasóval, védőeszközök viselése mellett digitalizálják, majd a már digitalizált iratokon végzik el az iratkezelés következő fázisait.

Az OBH azt tanácsolja az ügyfeleknek: figyeljenek arra, hogy már a keresetlevél fejlécéből egyértelműen kiderüljön a beadvány tárgya. A halaszthatatlan elintézést igénylő ügyek papíralapú iratain jól látható kiemeléssel tüntessék fel, milyen ügyben fordulnak a bírósághoz. De a legcélszerűbb az, ha elektronikus formában nyújtják be kérelmeiket az ügyfelek.

A kimutatás szerint tavaly 5 436 401 bűncselekményt regisztráltak, ami 2,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 555 520-hoz képest. Százezer lakosra 6548 bűncselekmény jutott, ami 2,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 6764-nél. A felderítési arány 57,7 százalékról 57,5 százalékra mérséklődött.

A tárca közleményében rámutattak, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 2017 és 2018 után sorban a harmadik éve csökkent, miközben a lakosság folyamatosan növekedett, tavaly például több mint 225 ezer fővel.

“Németország ismét biztonságosabb lett egy fokkal” – emelte ki Horst Seehofer belügyminiszter, hozzátéve, hogy a rendőrség “jól és hatékonyan dolgozik”, az utóbbi években bevezetett törvényi szigorítások pedig elrettentő hatást fejtenek ki, és segítik a bűncselekmények következetes feltárását. “Németország a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik”, és “a számok megmutatják, hogy az intézkedéseink működnek” – jelentette ki Seehofer.

Az országos bűnözési és bűnüldözési statisztika szerint csökkent a többi között a lakásbetörések száma (éves összevetésben 10,6 százalékkal 87 145-re), a gépkocsilopások száma (10,2 százalékkal 222 129-re), a zsebtolvajlások száma (9,7 százalékkal 94 106-ra) és a halált okozó erőszakos bűncselekmények száma (6,3 százalékkal 2315-re).

A bűnelkövetés gyakoribb típusait tekintve a legnagyobb mértékben az informatikai vagy számítógépes bűnözés nőtt, a kategóriába tartozó esetek száma 12,1 százalékkal 100 814-re emelkedett. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények száma 10,9 százalékkal 13 670-re emelkedett. Az egyéb szexuális bűncselekmények száma 2,1 százalékkal 9426-ra nőtt. A kábítószerrel visszaélés különböző típusait együttvéve az esetek száma 2,6 százalékkal 359 747-re emelkedett.

A regisztrált bűncselekményekkel kapcsolatban 2 019 211 gyanúsítottat azonosítottak, ami 1,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 2 051 266-hoz képest. A gyanúsítottak túlnyomó többsége, több mint másfél millió ember férfi. A gyanúsítottak között 699 261 külföldi állampolgár volt, ez 1,3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 708 380-hoz képest.

A gyanúsítottak között a kriminalisztikai statisztika módszertanában úgynevezett bevándorlóként besorolt személyek – menedékkérők vagy más menekültügyi jogállás révén Németországban tartozkodó külföldiek – száma 151 009 volt 2019-ben, ami 8,9 százalékos csökkenés az előző évi 165 769-hez viszonyítva.

A képviselők 134 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett döntöttek az új alkotmánybíró személyéről szóló titkos szavazáson. Juhász április 15-étől tölti be a posztot.

Juhász hétfői igazságügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, jogi diplomájának megszerzése után az 1980-as évek első felében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt bíró, ahol megtanulta, hogy csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretének alárendelve végzi munkáját. A rendszerváltás időszakában képviselt vállalatokat és önkormányzatot is. Megismerte a közigazgatás logikáját, a közpénzekkel gazdálkodást, már tíz éve pedig a GVH elnöke, és ez a munkakör is inspirálta jogi gondolkodását.

Képviselői kérdésre válaszolva elmondta: álláspontja szerint a digitális világ túlzottan felforgatta a magánszférát, amelyet ezért nagyobb védelemben kellene részesíteni, csakúgy, mint a közösségeket. A GVH is több döntésében foglalkozott ezzel a problémával, például a személyes adatok olyan jellegű felhasználásával, amelyről a fogyasztókat nem tájékoztatták.

Juhász 1976-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1976-1985 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott fogalmazóként, majd bíróként. 1983-tól 1984 végéig megbízott elnökhelyettese volt a XVIII-XIX. kerületi bíróságnak. 1985-től négy éven át egy magyar-nyugatnémet vegyes vállalat jogtanácsosaként tevékenykedett, később a vállalat vezérigazgató-helyettese lett. 1990-től a Budapesti 1. sz. Ügyvédi Iroda ügyvédje, 1997-től társaival, majd 2001-től saját néven ügyvédi irodát működtetett.

A szövetség közleménye szerint Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arra kérte az egyesületeket, hogy lehetőségeikhez mérten fokozott közterületi és külterületi szolgálattal segítsék a rendőrség munkáját és a lakosságot, különösen az időskorúakat. Ennek érdekében pedig országszerte akciócsoportokat hoztak létre.

A polgárőrök legfőképpen élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésével és kiszállításával segítenek az időseknek. Továbbá a tanítási szünet miatt kiemelt figyelmet fordítanak a közterületeken csoportosuló gyermek- és fiatalkorúakra, szükség esetén pedig jelzik ezt a társszerveknek – írták.

Hangsúlyozták: az egyesületek tagjai a megfelelő védőintézkedések betartásával látják el feladataikat, hogy a vírusveszéllyel kiemelten fenyegetett korosztály tagjai kisebb kockázatnak legyenek kitéve.

Az önkéntes munkát sok helyen helyi vállalkozók és más civil szervezetek védőfelszerelésekkel, élelmiszer-felajánlásokkal és eszközadományokkal is támogatják – tették hozzá.

Az amerikai diplomácia irányítója leszögezte, hogy Washington felülvizsgálja valamennyi programját és tervezetét, minthogy további támogatás-csökkentéseket akar végrehajtani, sőt átgondolja azokat a jövőbeli felajánlásait is, amelyeket az Afganisztán számára rendezett donorkonferenciákra tervezett. Jövő évben Washington ismét egymilliárd dollárral tervezi csökkenteni a támogatást a tájékoztatása szerint.

Pompeo a döntést az Asraf Gáni elnök és a választás után az államfői hivatalt szintén magáénak mondó Abdulla Abdulla közötti vitával indokolta. A két afgán politikus ugyanis nem tudott – mint Pompeo fogalmazott – “egymást elfogadó” kormányt alakítani. Szokatlanul éles nyilatkozatában a külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok “mélységesen sajnálja”, hogy Gáni és Abdulla nem tudott egyetértésre jutni, és ezáltal veszélyeztetik az esetleges békemegállapodást a tálibokkal.

Gánit két héttel ezelőtt iktatták be újra a hivatalába, de vetélytársa, Abdulla Abdulla azóta sem hajlandó elfogadni a szeptemberi választás eredményeit, s ugyancsak az ország megválasztott elnökének tartva magát, külön beiktatási ünnepséget is rendezett.

Pompeo előre be nem jelentett villámlátogatásra érkezett az afgán fővárosba, hogy közvetíteni próbáljon a két fél között egy egységkormány létrehozásáról. A tárcavezető mindössze nyolc órát tartózkodott Kabulban, és ezalatt mindkét politikussal tárgyalt, az amerikai külügyi közlemény szerint arról, hogy rávegye őket “az afgán nép érdekében kötendő kompromisszumokra”. A kudarcot Washington “az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket érintő közvetlen veszélyként” értékelte, ezért “azonnali hatállyal” csökkentette egymilliárd dollárral az országnak nyújtott segély összegét.

A külügyminiszter ugyanakkor arról számolt be, hogy folytatódni fog az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentése az Egyesült Államok és a tálibok között létrejött februári végi megállapodásnak megfelelően.

Pompeo már a katari fővárosban volt, ahol a tálibok képviselőivel, köztük Abdul Gáni Baradar mollával tárgyalt ezen egyezmény tiszteletben tartásáról.

A Gárda tagjai gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek kiosztásában, valamint mobil orvosi rendelők és vírustesztet végző állomások felállításában segédkeznek. Mark Esper amerikai védelmi miniszter hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján közölte: a hadsereg felkészült, és készen áll részt venni a vírusellenes harcban. Tudatta: a tárca egészségügyi egységeket küld több amerikai nagyvárosba, ahol mobilkórházakat állítanak fel.

Ezen kívül kórházhajók indulnak Los Angelesbe, New Yorkbe és Seattle-be. Mint mondta: a kórházhajók és a mobilkórházak személyzetét nagyrészt a hadsereg tartalékosai adják majd. A tartalékosok egy részét már mozgósították. A hadsereg soraiban nem végeznek vírustesztet, csak akkor, ha valaki a fertőzés tüneteire panaszkodik. Eddig 133 fertőzött katonát találtak – tette hozzá Esper.

Az amerikai politikusok körében újabb fertőzöttet regisztráltak: Rand Paul kentuckyi republikánus szenátort. Korábban Mario Diaz-Balart floridai republikánus képviselőnél és Ben McAdams, Utah állam demokrata párti képviselőnél mutatták ki a fertőzést.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója hétfői sajtókonferenciáján azt sürgette, hogy az Egyesült Államok egész területére terjesszék ki a kijárási tilalmat. A kormányzó minden nap sajtókonferenciát tart, ezt az országos televíziók is sugározzák, és részben ennek köszönhetően rendkívül megnőtt a népszerűsége. A The New York Post című lap már egyenesen azt vetette fel, hogy a Demokrata Pártnak őt kellene indítania elnökjelöltként Trump vetélytársaként.

Az Egyesült Államokban – a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint – hétfő délelőtti 41 ezer 511 koronavírusos fertőzést diagnosztizáltak, és a fertőzés nyomán kialakult betegségbe 499-e haltak bele.

Az ügyészség azt közölte, hogy a vádlott, egy negyvenkilenc éves koszovói férfi – aki 1994 szeptemberétől Budapesten lakott álnéven – 1994. december 25-éről 26-ára virradó éjszaka néhány ismerősével előbb egy étteremben, majd egy XVI. kerületi panzió bárjában szórakozott. A vádlott ittas állapotba került, és több vendéggel kötekedett.

A vádlott és a szintén jugoszláv állampolgársággal rendelkező sértett a panzió bárjában hajnali öt óra körül szóváltásba keveredett, és dulakodni kezdtek. A vendégek szétválasztották őket, de a vádlott – a fogásból kiszabadulva – a sértetthez lépett, és egy késsel háromszor mellkason szúrta, majd elmenekült. A sértett a helyszínen életét vesztette.

A hatóságok megkezdték a férfi felkutatását, a büntethetőségének elévülése emiatt többször megszakadt, végül 2019-ben Szlovéniában fogták el európai elfogatóparancs útján. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen emberölés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, ennek végrehajtását követően pedig a férfit utasítsa ki Magyarország területéről.

A vádlott letartóztatásban van – áll a közleményben.

A Deloitte adótanácsadó vállalat hétfői tájékoztatása szerint a szabvány eredeti hatályba lépésének fenntartása azzal a kockázattal járt volna, hogy a nemzetközi biztosítási csoportok egy időszakra különféle követelmények szerint készítenek jelentéseket. Ez sok zavart okozhat, illetve akadályozhatja a biztosítók eredményeinek megértését és összehasonlítását.

A közlemény szerint a testület döntése nem volt egyhangú, komoly szakmai viták előzték meg. A halasztási javaslat elfogadása mellett szólt az egyre növekvő bizonytalanság, hogy az IFRS 17 egyidejű végrehajtását tudják-e biztosítani az egész világon.

A Deloitte szerint a magyar biztosítók az IFRS 17-re való felkészültségben nagyon eltérő helyzetben vannak, így a piac egy részének várhatóan jelentős könnyebbséget okoz a bevezetés elhalasztása.

A KNYF vezetőjének közleménye csak monogrammal jelöli a volt főügyészt. Keresztes Imre azt írta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított eljárásban a KNYF 2018. április 20-án gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt, aki nem ismerte el bűncselekmény elkövetését. Dr. I. S. P. – aki ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtották be a vádiratot – szabadlábon védekezik – tette hozzá.

A főügyészség 2018 áprilisában azt közölte: a gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére, ügyészi kötelességét megszegve, a bizonyítékokat nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje még 2018 áprilisában azt mondta: védence nem csupán visszautasítja a gyanút, “hanem olyan tényekkel is szolgál, amelyek önmagukban is cáfolják a gyanúsítást”.

A miniszterelnök ismertette: a bevethető egyenruhások – akik 65 év alattiak – 70 275-en vannak, az önkéntesek – köztük a polgárőrök – 46 573-an. A katonai védekezésről kiemelte: emelt szinten vesznek részt a határvédelemben. Közlése szerint 23 950 hivatásos katona van, 9381 tartalékos katona áll rendelkezésre, és van 10 649 az olyan katona, aki öt éven belül szerelt le. Mindösszesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra. Ha baj van, ezzel gazdálkodhatnak – mondta.

Kitért arra is, hogy az emberség parancsa még ilyen nehéz körülmények között is iránytű marad, a szomszédainkat a barátainkká is akarjuk tenni. Így most is számíthatnak ránk, ha most együtt harcolunk, később fegyverbarátokká lehetünk – fogalmazott Orbán. Hozzátette: a románoktól garanciákat kért, amilyen ütemben ők beengedik a Magyarországról érkezőket, olyan ütemben engedjük át az osztrák-magyar határon a Románia felé tartókat. A rendőrök ezt a “zsilipelést” eddig sikeresen megoldották – értékelt a kormányfő.

A mobilszolgáltatók geolokációs adataira épülő új rendszer felhasználóit értesítik majd, ha fertőzött személlyel léptek kontaktusba és emiatt karanténba kell vonulniuk. Ugyanez az információ eljut a járvány elleni harcot koordináló regionális központokba is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak válaszolva azt mondta, hogy a rendszer nem sérti az állampolgárok jogait.

Az orosz sajtó egyébként az elmúlt napokban többször is sikertörténetként emlegette, hogy 1960 elején 19 nap alatt sikerült felszámolni egy feketehimlő-járványt, amelyet egy festőművész hurcolt be Moszkvába Indiából. A KGB és a rendőrség akkor a teljes kapcsolati láncot felgöngyölítve, 9342 embert gyűjtött karanténba a Botkin kórházban. 45 beteget találtak, akik közül csak hármat nem sikerült megmenteni. Igaz, annak a kórnak akkor már megvolt a vakcinája. Az orosz fővárosban és régiójában egy példátlan akció keretében 9,5 millió embert oltottak be vele egyetlen hét leforgása alatt.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy egyik repülőgépe 25,5 millió védőmaszkkal tért vissza Kínából. Az ipari és kereskedelmi tárca szerint a védőeszközöket az oroszországi régiókba küldik szét az idősek élelmiszerellátásában szerepet vállaló önkéntesek, valamint a vámhatósági és a belügyminisztériumi alkalmazottak számára.

Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a varróüzemekben többször felhasználható szájmaszkokat kezdtek el gyártani.

Az orosz katonai tárca hétfőn arról is beszámolt, hogy egy tizedik segélyszállító gépet is elindított a Covid-19-járvány által leginkább sújtott Olaszországba. Peszkov ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Moszkva humanitárius megfontolásból cselekszik, és nem szabta a segítségnyújtás feltételéül az ellene bevezetett szankciók feloldását.

Az orosz kormány, amely korábban megtiltotta az összes külföldi állampolgár beutazását, elrendelte, hogy a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakóinak esetében kivételt kell tenni. Kijev, a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozására hivatkozva, felfüggesztette a személy- és járműforgalmat a Donyec-medencei frontvonal mentén lévő ellenőrzési pontokon.

A kormány egyébként március 20-tól tíz napig megtiltotta a gabonaneműek kivitelét.

Ezek a bűnözők azokat a félelmeket és aggodalmakat használják ki, amelyeket a koronavírus-járvány kelt az önmaguk és szeretteik egészségét féltő emberekben – írják. Hozzáteszik: kellő óvatossággal és egészséges bizalmatlansággal megelőzhetik az állampolgárok, hogy a koronavírus veszélyeire hivatkozva becsapják őket.

Az ORFK közleménye rögzíti: a fertőzöttség kimutatására alkalmas gyorsteszt egyelőre nem létezik, így azt sem megrendelni, sem megvásárolni nem lehet. Ha valamit megvásárol valaki, akkor a vásárlás módjától függetlenül mindig ajánlott ellenőrizni az árut ajánló vállalat vagy személy valódiságát – fűzik hozzá.

Arra is figyelmeztet az ORFK, hogy fogjanak gyanút az emberek, ha orvosi felszereléseket kínálnak nekik, vagy a járványhelyzethez kapcsolódó szolgáltatásokat ajánlanak fel számukra, esetleg erre hivatkozva személyes adataikat kérik a hivatalos szervek – például az önkormányzatok vagy a háziorvos – nevében. A legálisan működő egészségügyi szervezetek nem így veszik fel a kapcsolatot az állampolgárokkal, vállalkozásokkal, szervezetekkel – mutatnak rá.

Az ORFK azt is kéri, hogy a hozzátartozók kísérjék fokozott figyelemmel idős szeretteik mindennapjait és folyamatos – személyes kontaktust mellőző – kapcsolattartás során tájékoztassák őket az előforduló veszélyekről, a segítségkérés lehetőségeiről. Kérjék meg az idős, távol lakó szeretteiket, hogy idegent ne engedjenek be a lakásba, házba, kertbe – írja az ORFK, hozzátéve, hogy ez nemcsak a csalók elkerülése, hanem a betegség terjedésének megelőzése érdekében is fontos.

A rendőrség az úgynevezett unokázós csalások veszélyére is felhívja a figyelmet.

AZ ORFK szerint a legfontosabb, amit megtévesztés ellen tehetnek az emberek, az a hiteles forrásból való tájékozódás. A járvánnyal kapcsolatban a https://koronavirus.gov.hu/ és a https://www.nnk.gov.hu/ weboldalakról történő információszerzést javasolják.

Ha valaki úgy érzi, hogy csalás áldozatává vált, értesítse azonnal a rendőrséget a 112-es ingyenesen hívható segélyhívószámon – javasolja az ORFK.

Az ítélet nem jogerős, a sajtó még nem számolt be a felek esetleges fellebbezési szándékáról. A bíróság terrorcselekménynek minősítette a tettet.

A vádirat szerint a Falanga nevű neonáci szervezethez, valamint a Zmiana (Változás) nevű, parlamenten kívüli oroszbarát lengyel törpepárthoz közelálló Michal P. azzal bízta meg a másik két gyanúsítottat, Adrian M.-t és Tomasz Sz.-t, hogy gyújtsák fel a KMKSZ ungvári épületét. Az eset 2018. február 4-én történt, a férfiak Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán. Az irodában tűz ütött ki, de senki sem sérült meg.

A bíróság Tomasz Sz.-t egyévi letöltendő szabadságvesztésre, Adrian M.-t pedig kétévi szabadságkorlátozásra és közérdekű munkavégzésre ítélte el. Az elítéltekre emellett bírságot szabtak ki, valamint több mint kétezer zlotyt (154,2 ezer forint) jóvátételt a KMKSZ javára. Elkobozzák tőlük továbbá a bűntett elkövetéséért megbízójuktól kapott, összesen 12 ezer zloty (925,6 ezer forint) értékű pénzösszeget is.

A per során ugyanis a vádlottak azt vallották: pénzt kaptak az őket felbujtó Manuel Ochsenreiter német újságírótól, aki – Michal P. állítása szerint – egy berlini találkozó során átadta az akció végrehajtásáért járó pénzt. Ochsenreiter – aki az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt egyik képviselőjének, Markus Frohnmeiernek a munkatársa – az ügyvédje közvetítésével tagadta ezeket a vádakat.

Adrian M. vallomása szerint a támadás célja “vagyonrongálás” volt, valamint a magyar kisebbség és Ukrajna közötti kapcsolatok megrontása. A vádirat is a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását nevezte a provokáció céljának.

Dobó Dénes hozzátette: az egyik 25 éves gyanúsított a rendőröknek azt állította, hogy koronavírus-fertőzött, amivel elmondása szerint azt volt a célja, hogy ennek hatására nem fogják előállítani.

A rendelkezésre álló adatok szerint csütörtök délután egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről érkezett a bejelentés, hogy egy fiatal férfi késsel másokra támadt. Az Encsi Rendőrkapitányság helyszínre érkező két járőrét a 21 éves gyanúsított szidalmazta, fenyegette, távozásra szólította fel, és megtagadta a személyazonosságának igazolását. Az udvaron lévők közül az egyik gyanúsított dulakodni kezdett a rendőrökkel, akik könnyfakasztó gázt alkalmaztak vele szemben. Erre többen ágvágóval, vasvillával, baltával támadtak a rendőrökre, a támadásokat a családtagok akadályozták meg, a rendőrök pedig erősítést kértek.

A bíróság mind a négy gyanúsított esetében a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazta, mert megalapozottan lehet tartani attól, hogy megszöknének, elrejtőznének, a tanúk befolyásolásával esetlegesen veszélyeztetnék a bizonyítást. A bíróság a letartóztatásról szóló végzésében arra is rámutatott, hogy a gyanúsítottak tisztában voltak a veszélyhelyzet elrendelésével.

A végzés ellen a gyanúsítottak és a védők fellebbezést jelentettek be, így az nem végleges – közölte a törvényszéki szóvivő.