Biztonságpiac

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren. Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve “létfontosságú Európa biztonsága szempontjából”.

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat – mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új “stratégiai helyzetet” teremtene – áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint “jelentős kihívás” a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Három ilyet már hadrendbe is helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Valamennyi 16 darab interkontinentális rakétát hordoz, amelyeket egyenként akár hat nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre akár 72 célpontra tudnak csapást mérni. Valamennyi tízszer nagyobb pusztítást végez, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba – írta a FAZ.

Ugyancsak rendkívüli képességekkel rendelkezik a Yasen osztály első tagja, amely akár 4500 kilométeres távolságra is el tudja juttatni rakétáit. Az orosz tengeralattjáróknak így nem is igen kell messze behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának “bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grönland és Izland között, valamint a Norvég-tengeren, mert onnan mindent elérnek, ami fontos nekik” – mondta a FAZ-nak Magnus Nordman svéd elemző.

További különleges fejlesztés a Poszeidón nevű vízalatti drón, amelyet állítólag jelenleg tesztelnek, és “ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben” – írta a német lap. Leírása szerint ez egy automatikus torpedó, amely több, egyenként több száz megatonna erejű nukleáris robbanófejet szállít, akár ezer méteres mélységben és óránkénti kétszáz kilométeres sebességgel halad, és tízezer kilométert képes megtenni.

Szintén veszélyes a tudományos célokra fejlesztett tengeralattjárók csoportja, köztük a Losarik, amelynek fedélzetén ugyan júliusban súlyos szerencsétlenség történt, de minden bizonnyal ismét “akut fenyegetést” jelent majd arra a 282 kábelrendszerből – 1,23 millió kilométernyi távközlési kábelből – álló hálózatra, amely az Atlenti-óceán és a Balti-tenger mélyén fut, továbbítva a globális adatforgalom mintegy kilencven százalékát.

Az akár hatezer méteres mélységre merülni képes Losarik és a Mélytengeri Kutatások Igazgatóságának (GUGI) további, formálisan civil járművei rácsatlakozhatnak a hálózatra, vagy akár meg is szakíthatják az adatok áramlását, amivel beláthatatlan időre megszakadhat az Európa és Amerika közötti internetes összeköttetés – írta a FAZ, megjegyezve, hogy az orosz haditengerészetnél a digitális korszakban is ügyelnek az analóg kommunikáció, köztük a zászló-, és a fényjelzések ismeretének megőrzésére.

“Nemcsak hogy minden megállt, de évről évre romlik” – hangoztatta a tárcavezető. Anélkül, hogy kitért volna a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai beavatkozásra, felemlegette, hogy öt évvel korábban meglehetősen élénk volt a szövetség és Moszkva együttműködése, és hogy az orosz haderőnek képviselője is volt Brüsszelben.

“Ma partnereink, természetesen az Egyesült Államokkal együtt, egyre több megállapodásból lépnek ki. És a biztonsági tér egyre szűkül” – fogalmazott Sojgu.

Az orosz védelmi miniszter nehezményezte, hogy noha Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a NATO-val, az erre vonatkozó javaslataira, beleértve a terror elleni összefogás szorgalmazását Szíriában, nem érkezik pozitív reagálás. Hangoztatta, hogy csak az orosz és a koalíciós légierő közötti konfliktusok elkerüléséről sikerült megállapodni.

Vlagyimir Putyin azt mondta a Londonban éppen csúcstalálkozót tartó NATO és Oroszország viszonyáról, hogy “2008 (az orosz-georgiai háború) után az együttműködés gyakorlatilag leépült, mert a szövetség inkorrekt módon, hogy azt ne mondjam, durván járt el Oroszországgal szemben, Oroszország érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával az általunk javasolt partneri együttműködés tekintetében”.

Ő is megerősítette, hogy Moszkva továbbra is kész a párbeszédre a NATO-val.

Mukics Dániel azt írta: 27 helyszínen az avar, a száraz fű, vagy tuják és bokrok égtek, 11 helyen kukák, konténerek gyulladtak ki. Hét esetben a hátrahagyott tűzijáték maradékát kellet a tűzoltóknak eloltaniuk. Volt ahol garázs, tető, vagy erkély égett, összesen 10 épületben és 2 autóban keletkezett kár tűzijáték okozta tűz miatt.

Szilveszter napján összesen 177 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba. A tűzoltóknak 81 tűzesetnél kellett beavatkozniuk, és ötven műszaki mentést hajtottak végre.

Halásztelken, Leányfalun, Szigetszentmiklóson és Balatonakarattyán is több száz négyzetméteren égett az aljnövényzet a tűzijátékok miatt. Érden egy garázs teteje gyulladt meg, Nemesgörzsönyben egy óvoda melléképülete, míg Nyírábrányban egy nyári konyhában keletkezett tűz, miután odarepült egy-egy tűzijáték. Szegeden és Körmenden erkélyen tárolt tárgyak gyulladtak meg a tűzijátékoktól. Kőszegen egy általános iskola műanyag sportpályáján égett a műanyag borítás tíz négyzetméteren. Szombathelyen egy családi ház udvarán tujasor égett, a tűzben megsérült egy autó és egy ház teteje is. Mindszentkállán egy ház oldalán a szigetelést gyújtotta meg egy odarepült pirotechnikai eszköz.

A tűzijátékok okozta tüzek mellett két halálos lakástűz is volt az éjjel. Szerda hajnalban kigyulladt egy lakóház Uraiújfaluban. A tűzoltók kihoztak egy embert az épületből, de a mentők már csak a halálát tudták megállapítani. Pellérden is kigyulladt hajnalban egy családi ház, a tűzoltók oltás közben egy holttestet találtak – közölte a szóvivő.

Idén is több baleset történt pirotechnikai eszközök miatt – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál közleménye szerint országszerte 14 ilyen esethez riasztották a mentőket, jellemzően kéz és arcsérülések miatt. Összesesen 3068 esetet láttak el a mentők szilveszterkor, ebből a fővárosi feladatszám 908 volt. Budapesten és az ország nagyvárosaiban idén is az éjfél és a hajnali 4 óra közötti időszak volt különösen nehéz, a mentőegységek folyamatosan dolgoztak. Közlekedési balesetek, tűzesetek, verekedések és belgyógyászati rosszullétek mellett több mint kétszáz embert kellett túlzott alkoholfogyasztás miatt kórházba vinni, mintegy tíz százalékuk kiskorú* volt – írta a szóvivő.

Csak Budapesten mintegy hatvanan kerültek a detoxikálóba szilveszter éjjelén. A Péterfy kórházba csaknem negyven embert vettek fel. Közülük hatan 18 év alattiak voltak. Két 14 éves fiatalt közterületről magatehetetlen állapotban vittek be a mentők. Papp Csaba, a kórház főorvosa azt mondta: senki sem volt súlyos állapotban, jellemzően infúziós kezelést kaptak. A budapesti Honvédkórházba 21 beteget vettek fel. Hetzman T. László főorvos azt mondta: közülük hárman súlyosabb drogtünetekkel érkeztek. Az M1 értesülései szerint egy fővárosi házibuliban egy fiatal férfi drog hatása alatt elesett és beverte a fejét. A mentők életveszélyes állapotban vitték kórházba.

*A wikipédia szerint a jogtudományban kiskorú alatt olyan személyt értünk, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16 és 18 éves kora között házasságot kötött, mert ekkor a házasság megkötésével a nagykorúság bekövetkezik. Ha a házasság a 18. életévet megelőzően megszűnik, ez nem jár a nagykorúság magánjogi értelemben vett megszűnésével. Ez alól a szabály alól csak egy kivétel van: ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek, akkor az adott személy elveszíti a házasság révén szerzett cselekvőképességét. A házassággal megszerzett nagykorúság csak magánjogi cselekvőképességre vonatkozik. Más törvényekben a kiskorúakra való szabályok maradnak érvényben. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki elmúlt 14 éves, és nem cselekvőképtelen.

Az erről szóló szerződést kormányközi megállapodás formájában csütörtökön Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere Mark Esper és Lubomír Metnar.

A 12 helikopter a Bell cég gyártmánya, közülük nyolc UH-1Y Venom típusú gép, míg négy AH-1Z Viper típusú. A cseh hadsereg az amerikai helikopterekkel a szovjet gyártmányú Mi 24/35 típusú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak. Metnar szerint a szerződés aláírása új fejezetet nyitott a cseh-amerikai kapcsolatokban.

“Az új helikopterek beszerzése jelentősen javítja a cseh hadsereg képességeit a szárazföldi és speciális erők támogatásában, a katonák szállításában vagy a sebesültek mentésében” – nyilatkozta a miniszter újságíróknak.

“Fontos beszerzésről van szó, amely a hadseregnek sok évre biztosítja a korszerű technika használatát” – jegyezte meg.

Az amerikai helikoptereket 2023-ban kelle megkapnia a cseh hadseregnek. A miniszter szerint a szerződés lehetővé teszi, hogy a cseh hadiipar több mint harminc százalékban bekapcsolódjon a megrendelés teljesítésébe. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar. Esper szerint a szerződés aláírása az erősödő amerikai-cseh védelmi együttműködés bizonyítéka.

“Ez egy nagyon fontos pillanat, amely azt mutatja, hogy együttműködésünk erősödik” – mondta újságíróknak az amerikai miniszter. Méltatta a cseh hadsereg bekapcsolódását az afganisztáni, iraki és a balti missziókban.

“Országaink szövetségesek az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben” – szögezte le Esper.

Metnar korábban azt mondta, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. A csehek két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik, elvetett ajánlat – 12 darab UH-60M Black Hawk helikopter – értéke 13,2 milliárd korona lett volna.

Hasekei forrásokból származó információk szerint Szíriában az Aszad-rezsimet támogató Oroszország az YPG/PKK terrorszervezet megszállása alatt álló Amude és Tel Temr területén saját egységet kezdett kialakítani. Miközben Amude és Tel Temr területén folyik a sorozás, az első körben száz név került a felvételi listára.

A négyszázfős egységhez csatlakozókat az YPG/PKK képezi ki. Az egység feladata az Amude és Tel Temr területén lévő katonai pontok védelme és az orosz katonák kísérése lesz. Emellett Oroszország a két pontra páncélos járműveket és mentőhelikoptereket is irányított. A közeljövőben előre gyártott lakóegységekkel bővítik mindkét katonai pontot.

A Béke Forrása hadművelet kezdete óta az Egyesült Államok kiürítette a térségben támaszpontjait, ezek egy része az oroszok kezére került. Az USA által elhagyott és a YPG/PKK által megszállt Tişrin Barajı, Sırrin, Sebit, Ayn İsa és a manbidzsi Saidiye bázisokon orosz erők állomásoznak.

Oroszország december 20-án a Béke Forrása hadművelet területének délkeleti részén, az M4 autóút melletti Tel Temrben alakított ki megfigyelőpontot. Az orosz erők jelenleg tíz bázison és katonai ponton vannak jelen Manbidzs, Aynularab, Rakka és Haseke területén.

Az osztrák fővárosban a Praterstern területét, a Duna-csatorna (Donaukanal) Augartenbrücke és Salztorbrücke közötti szakaszát, valamint a Franz-Josef-Kai bizonyos részeit még februárban fegyvertilalmi zónává nyilvánították. A tilalom azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek alkalmasak arra, hogy “erőszakot alkalmazzanak velük emberekkel szemben”.

Az intézkedés a Pratersternnél a nap 24 órájában, míg a Duna-csatorna kijelölt szakaszain este nyolc és reggel nyolc óra között van érvényben. A rendőrség a kijelölt zónákban szúrópróbaszerűen ellenőrizheti, illetve átvizsgálhatja a járókelőket. Az esetlegesen talált fegyvereket elkobozhatják, és az illetőt akár ötszáz euró büntetéssel sújthatják. Mentesülnek a tilalom alól azok, akik hivatásuk gyakorlása közben, illetve engedéllyel tartanak maguknál fegyvert vagy éles tárgyat.

“Ha fegyvertilalmi zónák léteznek, akkor támogatnám, hogy azokat a főváros teljes területére kiterjesszék” – mondta Bécs polgármestere.

Ludwig szerint ugyanis nincs magyarázat arra, miért kellene valakinek késsel felfegyverkezve közlekednie Bécsben. A politikus szerint ugyanakkor az sem teljesen érthető, miért pont a Praterstern, illetve a Duna-csatorna területét nyilvánították tilalmi zónává. Hangsúlyozta: Bécs más pontjain, például bevásárlóközpontokban is végeztek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, és azt tapasztalták, hogy főként fiatal férfiak hordanak maguknál veszélyes tárgyakat, ami “biztonsági kockázatot” jelent – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy 2015-től kezdődően összesen ötven százalékkal emelték a honvédségi dolgozók illetményét. Hozzátette, “nem állhatunk meg”, a cél a katonák illetményének további emelése. A keddi rendezvényen több kétoldalú és négyoldalú megállapodást is aláírtak. Ezekben megújították, pontosították, frissítették a Honvédelmi Minisztérium és a szakszervezetek közötti egyezményeket.

A miniszter beszédében köszönetet mondott a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumnak, amely a katonák, a honvédelmi alkalmazottak és a honvédelem ügyéért tevők érdekeit képviseli. Azt hangsúlyozta: a Honvédelmi Minisztériumnál példaértékűen működik az érdekegyeztetés. Találkozik a parancsnoki akarat a végrehajtó állomány szándékaival – jegyezte meg.

Elmondta, hogy most 12 területet érintően írtak alá megállapodásokat. Ezeknek is az a céljuk, hogy továbbra is a katonák érdekeit állítsák középpontba. A honvédelmi és haderőfejlesztési program is erről szól: a katonákról, a honvédelmi alkalmazottakról – közölte.

A miniszter azt mondta: a honvédségi béren kívüli juttatások semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint voltak. A Honvédelmi Minisztérium bérgazdálkodása jó irányba indult el – emelte ki Benkő, hozzátéve: ez teszi lehetővé, hogy a további bérfejlesztésre is van lehetőség.

A Hosz elnöke közölte: a munkavállalói oldal évek óta nagyon határozottan és elkötelezetten azon dolgozik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédség Parancsnokságánál megfelelő legyen az együttműködés az érdekképviseleti szervezetek és a parancsnokok között. Hozzátette: a mostani szerződés nem jöhetett volna létre, ha nem működtetnék a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumot. A problémákra mindig a legjobb válaszokat kapják, mert mindig együttműködés és megbeszélés alapján születnek a döntések – közölte a szakszervezeti vezető, aki beszédében üdvözölte az eddigi és a jövőre tervezett béremeléseket is.

A kormány célja az erős, professzionális honvédség megteremtése, amely bármikor képes megfelelni a kor követelményeinek, kihívásainak és azokkal együtt fejlődni – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Szabó István kiemelte: Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike, amely azonban gyorsan változó környezetben helyezkedik el.

Biztonságunk egyik záloga a jól kiképzett, felkészült, hazáját szerető és azért elkötelezett magyar katona, aki a kor követelményeinek megfelelő eszközökkel rendelkezik – mondta. Az államtitkár közölte: az elmúlt években a gazdaság erősödése lehetővé tette a Magyar Honvédség átfogó reformját.

A kormány által 2016-ban meghirdetett honvédelmi és haderőfejlesztési program az elmúlt évtizedek legkomplexebb korszerűsítési csomagja, amelynek egyik legfontosabb eleme a meglévő haditechnikai eszközök széleskörű modernizációja – mondta Szabó István.

Ismertetése szerint a Zrínyi 2026 program azóta nem csupán elindult, de a vártnál is sikeresebb. Legfontosabb célkitűzése egy ütőképes honvédség megteremtése jól képzett, megbecsült katonákkal és korszerű haditechnikai eszközök alkalmazásával. A kormány nem titkolt szándéka, hogy a magyar haderő a térség egyik legütőképesebb hadserege legyen – mondta az államtitkár.

Jelezte: ezen az úton fontos állomás az új honvédségi helikopterflotta első négy gépének átadása. A német Airbus Helicopters vállalat által gyártott, H145M típusú, könnyű, több célú légi járművekből 2021 nyaráig összesen húsz darabot állítanak hadrendbe. Mint mondta, az új gépek hatékonyabban szavatolják a magyar emberek élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdasági szempontból fontos infrastruktúra védelmét, a más szervezetekkel, így a katasztrófavédelemmel közös teendők ellátását. Magas színvonalon teszik végrehajthatóvá mindezen túl az országvédelmi, valamint a NATO és az EU szövetségesi kötelezettségekből fakadó feladatokat.

Mint mondta, a jelenleg szolgáló orosz helikopterek néhány éven belül felhasználják engedélyezett üzemidejüket. A még hadrendben tartható eszközök mennyisége és felszereltsége nem tudja garantálni a hazai és nemzetközi kötelezettségek biztonságos és hatékony teljesítését, valamint a naprakész reagálóképesség fenntartását.

Szabó kitért arra is: az első 20 helikopter üzemeltetéséhez és kiszolgálásához szükséges berendezéseket, szolgáltatásokat is beszerezték. Emellett a 2018 nyarán aláírt szerződés 5 évre szóló logisztikai támogatást, kiképzést, valamint átképzést is tartalmaz. Az elérhető legmagasabb szintű fegyverzettel felszerelt új gépek így személyszállításra, egészségügyi kiürítésre, kutató-mentő, tűztámogató és felderítő, valamint határőrizeti feladatok ellátására éjjel és nappal egyaránt alkalmasak. A helikopterflotta fejlesztésének következő lépcsőjét 16 darab közepes kategóriájú, többcélú légi jármű beszerzése jelenti majd – tájékoztatott az államtitkár.

Jens Siebricht, az Airbus Helicopters alelnöke az eseményen a vállalat és a magyar kormány, illetve honvédség együttműködését méltatva lenyűgözőnek nevezte a magyar haderőfejlesztés kapcsán tapasztalható motivációt és profizmust. Magyarország tisztességes, nyílt és megbízható partnere a cégnek, mely tiszta vízióval rendelkezik jövőjét illetően – hangsúlyozta.

Az együttműködés eredményeként az Airbus egy új, fém helikopteralkatrészek gyártásával foglalkozó kompetenciaközpont beindítását tervezi Békéscsaba körzetében – jelentette be az alelnök, megjegyezve: ez a kölcsönös bizalom megnyilvánulásának új eleme, hiszen Magyarország így egy közös gazdasági vállalkozásban is a német cég partnerévé válik.

Pintér Sándor a fegyveres testületek vezetői előtt hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az ország gazdasági teljesítőképességének arányában elismerje a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők hivatástudatát, az ország biztonsága érdekében tett erőfeszítéseiket.

Ismertette: miniszterelnök és a kormány az év során többször kapott tájékoztatást az ország közbiztonsági helyzetéről, a különböző területeken szolgálatot teljesítő hivatásos állomány erőfeszítéseiről. A tények ismeretében a kormányfő konzultált a stratégiai kabinet, a gazdasági kabinet és a nemzetbiztonsági kabinet vezetőivel, ezt követően a kormány létrehozta a fegyveres testületi juttatás új jogintézményét.

A hivatásos állomány arra jogosult tagjai ennek az új fegyveres testületi juttatásnak köszönhetően egyszeri bruttó 500 ezer forintos juttatásban részesülnek. Azok kaphatják meg ezt az összeget, akik 2019. december 1-jén hivatásos szolgálati viszonyban álltak, illetve akiknek 2019 folyamán szolgálatteljesítés közben szerzett sérülés miatt szűnt meg a szolgálati jogviszonyuk. Hozzátette: az év folyamán szolgálatteljesítés közben elhunytak juttatását az örökösnek folyósítják.

Néhány kizáró ok kivételével beosztástól, rendfokozattól függetlenül a hivatásos állomány minden tagja megkapja a juttatást – mondta a miniszter. Hozzátette: erre a célra a kormány 49 milliárd forintot csoportosít át a központi költségvetésből.

“Akik ezt a pénzt kapják, esküjükhöz híven teljesítik a szolgálatukat, életük feláldozásával vagy életük kockáztatásával hajtják végre minden nap a kiadott utasítást, ezért én is hálámat és köszönetemet fejezem ki irányukba. Kérem a parancsnokokat, hogy ezt a köszönetet adják át, kiemelten azoknak, akik ma és az ünnepek alatt is szolgálnak” – mondta a miniszter.

Pintér arról is beszélt, hogy Orbán Viktor kormányfő feladatul szabta a nemzetbiztonsági kabinet számára, hogy további juttatási elemeket dolgozzanak ki a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai részére. A kabinet javaslata, hogy 2020 január elsejétől 3 évente hat havi illetménynek megfelelő juttatást kapjanak az érintettek.

Arra is javaslatot tesznek, hogy januárban kidolgozott feltételek mellett 2020 januárjától kiegészítő támogatásra legyen jogosult a hivatásos állomány minden tagja. Ennek mértéke a beosztási illetmény, a hivatásos pótlék, a szolgálati időpótlék, az idegen nyelv ismeretéért járó pótlék és a hivatásos állományúak szolgálati törvénye szerinti egyéb pótlékok együttes összegének minimum 10 százaléka a javaslat szerint. A juttatás részleteinek kidolgozását Varga Mihály pénzügyminiszter együttműködésével megkezdték – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: az új juttatások nem változtatnak az eddigi juttatásokon, és változatlan marad a szabadság és túlmunka megváltására vonatkozó eddigi szabályozás is.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy amit a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói tesznek Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében, az mindennek az alapja, a békét és a biztonságot jelenti. Utalva az ország határain túl szolgálatot teljesítőkre, azt mondta: a katonák pontosan tudják, hogy mit jelent az, ha egy ország, egy nemzet elveszíti a békéjét és a biztonságát.

A kormány döntése értelmében járó bruttó 500 ezer forintos juttatás nemcsak a hivatásos, hanem a szerződéses katonákat is megilleti – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: a kormányhatározat szándéka, hogy olyan életpályát építsenek fel a katonák számára is, ami jól követhető, és amely biztosítja és elismeri a katonák munkáját, legyen szó a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összegéhez igazodó illetményről, lakhatási támogatásról, vagy baleset-, illetve egészségkárosodás esetén folyósítandó támogatásról.

Felidézte: 2015-ben indult az életpályamodell, azóta folyamatosan emelik a katonák és a honvédelmi alkalmazottak illetményét. Megjegyezte: ő maga 43 évet töltött egyenruhában, de ilyen mértékű elismerésre még soha nem volt példa.

A Belügyminisztériumtól az MTI úgy értesült: a bruttó 500 ezer forintos juttatást még az idén elutalják az érintetteknek.

“Ma kötelesek vagyunk abból kiindulni, hogy a NATO bővítése, az, hogy infrastruktúráját az orosz határok közelében fejleszti, egyike a hazánk biztonságát fenyegető potenciális veszélyeknek” – mondta Putyin.

Úgy vélekedett: a “tömbsztereotípiákra épülő gondolkodásmód” nem jó eszköz ahhoz, hogy megtalálják a hatékony válaszokat a mai világ gyorsan változó körülményei között. Hangsúlyozta, hogy Oroszország többször kifejezte együttműködési készségét a NATO-val, és szorgalmazta azt is, hogy közösen lépjen fel vele az olyan valós fenyegetések ellen, mint a nemzetközi terrorizmus, a helyi fegyveres konfliktusok és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye.

“Nem egy lépést tettünk a szövetség irányába, konstruktív programot javasolva. Több közös rendezvényt tartottunk, ám 2008 után az együttműködés gyakorlatilag leépült, mert a szövetség inkorrekt módon, hogy azt ne mondjam, durván járt el Oroszországgal szemben, Oroszország érdekeinek teljes figyelmen hagyásával az általunk javasolt partneri együttműködés tekintetében” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin kifejezte reményét, hogy a közös biztonsághoz és a Föld békés jövőjéhez fűződő érdekek felül fognak kerekedni. Az orosz elnök a tanácskozáson azt is elmondta, hogy az orosz hadiflotta 68 százalékban korszerű fegyverzettel van felszerelve.

A bírság összege uniós szinten nem harmonizált – jelezte, azokat “óvatosan” emelik. A GDPR alkalmazása óta eltelt másfél évről elmondta: Magyarország európai összehasonlításban jól áll a GDPR alkalmazásában.

Magyarországon harmincmillió forint volt a legmagasabb kiszabott bírság, ami a Sziget Fesztivál szervezőjét érintette, egy pénzintézet pedig 25 millió forintos bírságot kapott. A BKK tízmillió forintos, a DK pedig 11 milliós bírságot kapott, különleges adatok védelmének megsértése miatt.

Közlése szerint a hatósághoz eddig összesen 1656 bejelentés érkezett. Kitért arra is, hogy a hatóság felkészülését a kormány támogatta, negyven új munkatársat vettek fel, a 2016-os 560 millióval szemben 2020-ban másfél milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak majd. Péterfalvi szerint széleskörű együttműködést kellene kialakítani a GDPR-ben érintett hatóságokkal – ez nem csak Magyarországon, Európában is hiányzik. Tart a GDPR felülvizsgálata, nem lát arra esélyt, hogy az irányelv szövegén módosítanának.

A lap névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó értesülései szerint a diplomaták Kína washingtoni nagykövetségének munkatársai voltak, és kiutasításukra azt követően került sor, hogy kocsijukkal behajtottak a virginiai Norfolk mellett lévő katonai támaszpontra.

Az amerikai külügyminisztérium elhárította az értesülés kommentálását, a kínai külügyminisztérium és Kína washingtoni nagykövetsége pedig nem válaszolt a lap megkeresésére. A kiutasításról közvetlen információkkal rendelkező hat kormányzati tisztségviselő azonban részletekkel is szolgált.

A tisztségviselők elmondták, hogy amerikai álláspont szerint a kínai diplomatáknak legalább az egyike hírszerzőként dolgozott, diplomáciai fedésben. Gépkocsijuk – amelyben mindkettejük felesége is ott ült – a támaszpont biztonsági szolgálatának feltartóztatási kísérleteire sem reagált, behajtott a támaszpontra, s csak akkor állt meg, amikor egy tűzoltóautó eléjük állva megakadályozta elmenekülésüket. A kínaiak azzal magyarázkodtak, hogy nem pontosan értették az angol nyelvű utasításokat és eltévedtek.

Az eset még szeptemberben történt, és sem Washington, sem Peking nem hozta nyilvánosságra. A The New York Times elemzése szerint az epizód felerősítette a Trump-kormányzat aggodalmait Kína szélesedő hírszerzéséről az Egyesült Államokban. A lap idézte – szintén névtelenül – az amerikai hírszerzés munkatársait, akik szerint Kína hírszerzése minden más országénál nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

A The New York Times emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hónapokban diplomáciai útlevéllel rendelkező kínai tisztségviselők a korábbiaknál merészebben jelentek meg előre be nem jelentett látogatásra amerikai kutatóintézetekben vagy kormányzati hivatalokban.
A két kínai diplomata kiutasítása több mint harminc év óta az első az Egyesült Államokban. Utoljára 1987-ben utasították ki a washingtoni kínai nagykövetség két munkatársát az Egyesült Államokból.

A szeptemberi incidens után, október 16-án az amerikai külügyminisztérium az Egyesült Államokba dolgozó valamennyi kínai diplomatára vonatkozó szigorító rendelkezést jelentett be. A rendelkezés értelmében a kínai diplomatáknak előzetesen jelezniük kell a tárcánál, ha amerikai helyi vagy kormányzati tisztségviselőknél, kutatóintézetekben vagy oktatási intézményekbe terveznek látogatást.
Az amerikai külügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntését, hogy az válaszként született Peking egy esztendővel korábbi rendelkezésére, amelynek értelmében az amerikai diplomatáknak utazási engedélyt kell kérniük, ha az állomáshelyükön kívüli városokba vagy településekre, illetve bizonyos intézményekbe szeretnének ellátogatni.

Októberben a washingtoni kínai nagykövetség a bécsi egyezmény megsértéseként értékelte az amerikai lépést.

A szakértő szerint a “három globális játékos” közül az Egyesült Államok messze az első, Kína lemaradva a második, Oroszország pedig nagy lemaradással a harmadik. Hozzátette: pár éven belül a kínai GDP eléri az amerikait, ez komoly kihívást jelent. Nem véletlen, hogy már Obama elnöksége alatt az amerikai légierő és haditengerészet egyre jelentősebb részét vitték a kínai határ közelébe – mondta.

A műsorban Nógrádi beszélt arról is, a NATO katonai kiadásának háromnegyedét az Egyesült Államok adja és az amerikai hadsereg sokkal effektívebb, mint az európai. A szakértő szerint az, hogy százmilliárd dollárral többet fektettek be az európaiak a hadiiparba, mint az előírás, és 2022-re ez az összeg felmegy négy-ötszáz milliárdra, azt jelenti, hogy az amerikai politika e tekintetben sikeres.

Benkő Tibor emlékeztetett arra a kormányzati vállalásra, hogy a honvédelmi költségvetés 2024-re eléri a hazai össztermék (GDP) két százalékát. A miniszter szólt arról, hogy a NATO keleti és déli fenyegetettséggel számol. Ezért van szükség az erős, ütőképes Magyar Honvédségre, ezt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program – emelte ki.

A haderőfejlesztésekről szólva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy tervszerű a fejlesztés. A következő beszerzések között légvédelmi rakéta és páncélozott eszközök szerepelnek – ismertette a miniszter. A Magyarországon létrehozandó nemzetközi parancsnokságokkal kapcsolatban elmondta: egyre több ország jelezte, hogy csatlakozni kíván.

Kiemelte: megváltozott a biztonsági környezet, amit többi között a 2015-ben kezdődött illegális migrációs helyzet óta a “bőrünkön érezhetünk”. Ezzel kapcsolatban közölte: a humánus megoldás az, ha a problémát ott kezelik, ahol keletkezik. Ezért szolgál évente mintegy kétezer magyar katona külföldi missziókban – tette hozzá.

A honvédelmi minisztert a beszélgetésen kérdezték a Magyar Honvédség gépeinek különböző külföldi, a sajtóban megjelentek szerint “turistautakon” történő használatáról is. Benkő azt mondta: a gépek valóban jártak az említett helyeken (Las Vegasban, Máltán és Dubajban), de ebben – mint fogalmazott -, “nincs semmi simlisség”. A gépeket minden alkalommal hivatalos katonai, illetve kormányzati hivatalos utakon használták. Hozzátette, megvannak a pontos adatok. A képviselők bármikor megtekinthetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy a gépek mikor, hova és miért repültek – közölte a miniszter, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonai missziók repülési adatai minősített adatoknak minősülnek, azokat nyilvánosságra hozni nem lehet.

Hangsúlyozta: a katonai feladatok végrehajtása mindig elsőbbséget élvez. A gépek repüléseinek több mint 80 százaléka katonai célú, a honvédség érdekében történő szállítási feladat volt.

Romániában márciusban állt szolgálatba az első tizenkét F-16-os Fighting Falcon vadászgép, amelyeket szintén Portugáliától vásárolt Románia, egy 2013-ban kötött szerződés alapján. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőgépekért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magában foglalta.

A mostani beszerzéssel egészítik ki az első F-16-os repülőrajt. A román védelmi minisztérium már több ízben jelezte, hogy közép és hosszú távon további három F-16-os repülőraj beszerzését tervezi, amelyet közvetlenül az Egyesült Államoktól vásárolna.

A törvénytervezet vételárat nem tartalmaz, de a román törvények szerint a parlament jóváhagyása a százmillió eurót meghaladó beszerzésekhez szükséges. Nicolae Ciuca védelmi miniszter szerint az újabb öt használt F-16-os közül négy a jövő évben érkezne meg Romániába, és a harmadik harci géptől kezdődően a felújítást már Romániában végeznék.

A román légierő az F-16-osok szolgálatba állításáig izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépeket használt. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül harminc-negyven harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét. A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak.

A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak. Győrkös ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy “baj lesz”. A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy “azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni. Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrköst a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen “érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja. A védelem másik védekezésére, hogy miért volt “műveleti terület” a lövöldözés helyszíne “bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be. Hozzátette: “rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: “én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”. “Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt. A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.

A kormányülésről kiadott tájékoztató szerint a zsidó vallási szolgálatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (ZdJ) együttműködve vezetik be egy hivatalos állami szerződés keretében, amelyet december 20-án írnak alá.

A katonai hivatás nemcsak rendkívüli testi, hanem lelki megterhelést, a “lét végességével” való konfrontációt jelent, különösen külföldi bevetéseken, és a lelki támogatás eddigi lehetőségei nem minden esetben feleltek meg a zsidó vallású katonák igényeinek, holott zsidó vallású polgárokra is nagy szükség van a Bundeswehrben, azért is, hogy tovább erősödjék az összetartás Németország “nyílt társadalmában” – emelték ki a közleményben.

Korábbi sajtóbeszámolók szerint a német hadseregnél az első világháború vége óta szünetelő tábori rabbinátus felélesztését hosszabb ideje tervezik a védelmi minisztériumnál, a ZdJ-vel kötendő szerződésen pedig az idén tavasz óta dolgoznak.

A tárca azért fejleszti a katonák vallási jellegű támogatását, mert szakértői szerint nagyon hasznos a kapcsolattartás, beszélgetés a tábori – hadseregbeli – lelkészekkel, papokkal, egyházi személyekkel, akik ugyan kívül vannak a katonai hierarchián, mégis belülről ismerik a Bundeswehr világát, és így jól meg tudják érteni a katonák helyzetét, gondjait.

A tábori rabbinátus mellett a muszlim vallási szolgálat megszervezésén is dolgoznak. A Bundeswehrben jelenleg katolikus és evangélikus tábori papi szolgálat működik.

A katonák vallását hivatalosan nem tartják számon. Az önkéntesen szolgáltatott adatok alapján a Bundeswehr katonáinak nagyjából ötven százaléka tartozik valamely egyházhoz, mintegy 53 ezren az evangélikus, további 41 ezer fő a katolikus egyházhoz. A muszlim vallású német katonák száma nagyjából háromezer, a zsidók száma tizedennyi, mintegy háromszáz.

Az eset a Bajorország tartományi Augsburg belvárosában történt, az áldozat egy 49 éves tűzoltó, aki feleségével és egy baráti házaspárral péntek este felkereste a város híres karácsonyi vásárát, majd hazafelé sétálva vitába keveredett egy csoport fiatallal.

A vita verekedésbe torkollt, az áldozat a fejére mért ütésektől elesett és elveszítette az eszméletét. A túlerőben lévő hétfős csoport támadásában súlyos arcsérülést szenvedett a másik házaspár férfi tagja is. A támadók elmenekültek, a mentők sikertelenül próbálták újraéleszteni az áldozatot, aki a helyszínen meghalt.

Az erőszakos bűncselekmény országszerte felháborodást keltett, a rendőrség külön nyomozócsoportot állított fel a tettesek kézre kerítésére. A bajor tartományi belügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosították a feltételezett elkövetőket és elfogták őket. A halálos csapásokat az áldozatra egy augsburgi születésű, 17 éves fiatalember mérte, aki a német mellett további állampolgárságokkal is rendelkezik. Elfogtak egy ugyancsak 17 éves és Augsburgban született fiatalembert is, aki a közlemény szerint egy dél-európai ország állampolgárságával rendelkezik.

Ez a “borzasztó támadás sok embert megrázott Augsburgban, és messze a városon kívül is”, ezért is fontos, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a feltételezett elkövetőket – emelte ki Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.

A Bild című lap értesülése szerint az egyik gyanúsított a német mellett török és libanoni állampolgársággal rendelkezik, a másik gyanúsított pedig olasz állampolgár.

A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: “az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában”.

A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam “nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is.”

Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem.

Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen.

A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején az SDF-nek már mintegy százezer harcosuk volt.