Biztonságpiac

A nyilatkozat szerint az ilyen típusú fegyverhasználat engedélyezése aláássa a taposóaknák elleni globális fellépést, ami több tízezer ember életét mentette meg az elmúlt húsz évben. Az unió meggyőződése, hogy az ilyen, főként gyermekek életét követelő fegyverek használata összeegyeztethetetlen a nemzetközi humanitárius joggal.

Arra emlékeztettek, hogy az EU mellett az Egyesült Államok lép fel a leghangsúlyosabban a taposóaknák használta ellen, támogatják az aknamentesítést, a meglévő készletek megsemmisítését, valamint jelentős támogatást nyújtanak az áldozatoknak. A taposóaknák használatának újbóli lehetővé tétele nemcsak ellentmond ezeknek a fellépéseknek, hanem negatívan befolyásolja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet is.

Az amerikai kormány január végén jelentette be, hogy az előző elnök, Barack Obama által 2014-ben elnöki rendelettel bevezetett, a taposóaknák gyártására és forgalmazására vonatkozó tiltás felülvizsgálatára, majd eltörlésére készül.

Obama kormányzata nem csatlakozott az 1997-ben 164 ország által aláírt Ottawai Egyezményhez, amely a taposóaknák teljes körű betiltásáról szól, de rendeletében a Koreai-félszigeten kívül megtiltotta a taposóaknák alkalmazását. Az Egyesült Államok 1991 óta nem telepített taposóaknákat, kivéve 2002-ben Afganisztánban. 1997 óta pedig egyetlen amerikai vállalat sem gyártott ilyen szerkezetet, a raktáron lévő készleteket pedig megsemmisítette.

A közlemény szerint a Szerbiába 42., Észak-Macedóniába 47. alkalommal induló kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság vezetője búcsúztatta Budapesten.

A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza Magyarország és az Európai Unió területére történő bejutásban, ezért ajánlotta fel támogatását a nyugat-balkáni országoknak – emelték ki.

A rendőrök a határon járőrszolgálatot látnak el, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a két országok belsejében is – olvasható a közleményben.

A török-görög határ török oldalán több mint tízezer migráns gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelentette: már nem akadályozza, hogy tovább vonuljanak az Európai Unió országai felé. Közülük több százan próbáltak átjutni hétfőn a kasztanieszi átkelőnél, de a görög hatóságok ezt megakadályozták.

Von der Leyen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: elismeri, hogy Törökország nehéz helyzetben van a menekültek és a bevándorlók vonatkozásában, “de amit most látunk, nem lehet sem válasz, sem megoldás”.

Szavai szerint Ankarának támogatása lehet szüksége, azonban a 2016 őszén, az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás érvényben van. Az abban foglaltak betartása mindkét fél kötelessége. A bizottsági elnök kijelentette: a Görögország előtt álló kihívás európai kihívás. Athén a migrációs nyomás vonatkozásában az Európai Unió teljes támogatását élvezi.

Bejelentette továbbá: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke társaságában kedden, a görög-török határon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen tekintik át a kialakult helyzetet.

Az ENSZ adatai szerint Törökországban mintegy 3,6 millió menekült él, akik Szíriából, Afganisztánból és Iránból érkeztek. Törökország és az EU 2016-ban állapodott meg arról, hogy Ankara feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja azokat, akik illegálisan érkeztek az Európai Unióba, a visszaküldött szíriaik helyett viszont az EU legálisan befogad Törökországban lévő szíriaiakat, emellett több milliárd euróval támogatja a menekültek ellátását Törökországban.

A miniszter a Hessen tartományi Hanauban történt, tíz halálos áldozatot követelő februári támadással kapcsolatban tartott parlamenti vitán elmondott felszólalásában az utóbbi időszak fejleményeit vázolva rámutatott, hogy a hanaui eset tíz hónap alatt a harmadik erőszakos, kétségkívül rasszista és muszlimellenes bűncselekmény volt Németországban.

Nagyszabású hatósági rajtaütések is történtek, például letartóztattak 12 feltételezett szélsőjobboldali személyt, akik a gyanú szerint azt tervezték, hogy polgárháborús állapotokat idéznek elő, egy házkutatáson lefoglaltak “hatalmas mennyiségű robbanószert és kézigránátokat”, egy másik házkutatáson pedig “nagy mennyiségű automata fegyvert” találtak – közölte Seehofer.

Mint mondta, “természetesen” szélsőbaloldali veszély is van Németországban, és továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, azonban az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy “a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat”, és ezt a veszélyt nem lehet relativizálni, viszonylagossá tenni semmivel.

A többi között kiemelte, hogy “az erőszak a nyelv eldurvulásával kezdődik”, ezért össztársadalmi jelentőségű a fegyelmezettség és a mértékletesség a nyelvhasználatban.

Hanauban a napokban tartottak gyászünnepséget a február 20-án történt támadás áldozatainak tiszteletére. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök beszédében kiemelte, hogy az eset nem előzmény nélküli. A merénylő tettének “előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az “állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, “a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre “az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben “az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a “terroristák” pedig “fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására” – mondta a német államfő.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta, hogy az áldozatok nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, “Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a tervek szerint 16 ezerről 12 ezerre csökkentik az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű küldetésben szolgálók számát. Az Afganisztánból távozó kontingens fele-fele arányban amerikai és más NATO-tagországok katonáiból állna. A csapatcsökkentés feltétele, hogy a kabuli kormány ellen lázadó muszlim szélsőségesek, a tálibok betartsák az Egyesült Államokkal szombaton kötött megállapodást, amelynek célja a dél-ázsiai országban csaknem két évtizede tartó fegyveres konfliktus békés rendezésének elindítása.

A NATO üdvözölte a megállapodást, és felszólította a tálibokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal a béketeremtésről. A Dohában aláírt egyezmény szerint az amerikai katonák fokozatosan, 14 hónapon belül kivonulnak Afganisztánból, cserében pedig biztonsági garanciákat kapnak, továbbá ígéretet a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére.

A Resolute Support a NATO-vezetésű afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2001-2014-es küldetését váltotta fel. A 2015-ben indított misszió katonái nem vesznek részt a harcokban, azért vannak Afganisztánban, hogy kiképezzék és felkészítsék az helyi biztonsági erőket a lázadók elleni harcra.

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Honlapunk férfi munkatársai Garai Gábor versével köszönt minden nőt, külön kiemelve a honvédelem, a rendvédelem, a katasztrófavédelem, a mentők és a magyánbiztonsági ágazatban dolgozó lányokat, asszonyokat.

Garai Gábor : Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És büntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi – villogok s fakók, simák –
szilánkjainkra széttörünk.
Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.
S a fekete foncsorban is
gyilkos tekintetük ragyog,
mely földre vont és sírba vitt
és mindhalálig ringatott.

Benkő Tibor emlékeztetett arra, hogy a park megnyitása előtt a helyszínen csak egy obeliszk hirdette az első önálló magyar honvédsereg 1848-as pákozdi sikerét, azóta emlékhelye van az aradi vértanúknak, az első és második világháborúnak, az 1956-os forradalomnak, illetve napjaink békefenntartóinak.

A miniszter megemlítette: a nemzeti emlékhelyek közé tartozó emlékpark fejlesztésére további terveik vannak, hogy ne csak a térség, hanem az egész ország hazafias nevelésének színtere legyen a jövőben. Folyamatosan üzenni kell a fiataloknak, hogy rendnek, békének kell lenni a világban, mert ezért áldozták életüket elődeink, s erre a park tökéletesen alkalmas – fogalmazott.

Benkő jelezte, hogy idén több évforduló lesz: a második világháború befejezésének hetvenötödik évfordulója, Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésének négyszázadik évfordulója, a magyar katonai repülés száztizedik évfordulója, valamint az első világháborút lezáró, Magyarország számára tragikus, trianoni békediktátum századik évfordulója. A miniszter szerint ezek olyan alkalmak, amelyek ráirányíthatják a jövő nemzedékeinek figyelmét a béke és a rend fontosságára.

Görög István, az emlékpark ügyvezetője adott áttekintést a Mészeg-hegy elmúlt évszázadainak történetéről. Elmondta, az 1848-as pákozdi csatát követően sokáig volt katonai gyakorlóhely, a második világháború alatt a Margit-vonal húzódott ott, majd a néphadsereg idején gyalogos gyakorlóhelyként működött.

Közölte, a terület 1992-ben került Pákozd önkormányzatának tulajdonába, 1998-ben kapott felkérést a Honvédség és Társadalom Baráti Kör a terület revitalizációjára, amely 2007-ben elnyert uniós támogatás segítségével kapta meg mai arculatát. A park 2010. márciusi avatása óta több mint félmillióan látogatták meg – tette hozzá.

Az esemény végén Benkő a Honvédelemért II. fokozata emlékérmet adott át Molnár Nellinek, Honvédelemért III. fokozata emlékérmet pedig Törzsök Erzsébetnek. Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka emléktárgyat adományozott Viza Tibornak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az illegális migráció, az embercsempészés és a határon átnyúló más bűncselekmények elleni fellépés érdekében 21 osztrák rendőr – szolgálati kutyákkal – lát el közös járőrszolgálatot magyar rendőrökkel. A közös szolgálat szerdán kezdődött és egyelőre hat hónapon át tart. Erről a két ország belügyminisztere állapodott meg.

A közös járőrszolgálat Magyarország déli, mindenekelőtt a migrációs nyomásnak leginkább kitett szerb és román határszakaszain végzi munkáját, elsősorban a közutakra és a vasútra kiterjedő ellenőrzéseket végez – emelték ki.

Az osztrák rendőrök saját egyenruhájukat és felszerelésüket viselik, intézkedéseket a magyar jogszabályokkal összhangban, kizárólag magyar rendőrökkel közösen hajtanak végre – áll a rendőrségi közleményben.

Erdogan a repülőgépen török újságíróknak azt mondta, hogy az Sz-400-as ütegek leszállítása megtörtént, a török személyzet kiképzése pedig folyamatban van. A török államfő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan amerikai illetékeseknek is jelezte: ha készek eladni Patriot légvédelmi rendszert országának, Ankara abból is vásárol.

A török vezetés először február 20-án, tehát azt követően közölte, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot, hogy több alkalommal heves harcok törtek ki az északnyugat-szíriai Idlíbben a felkelőket támogató török hadsereg és a damaszkuszi kormányerők között. Damaszkusz csapatait azonban annak az Oroszországnak a légiereje támogatja, amely a vonatkozó orosz-török megállapodást követően tavaly júliusban elkezdte leszállítani Törökországnak az Sz-400-asokat.

Washington élesen bírálta az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harci repülő fejlesztési programjában, továbbá felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Törökországnak. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek

David Satterfield, az Egyesült Államok ankarai nagykövete kedden azt közölte, hogy Washington felülvizsgálja Ankarának az amerikai Patriot légvédelmi rendszer iránti kérelmét, ugyanakkor ezt az orosz rendszer korábbi török beszerzésének fényében teszi.

Erdogan a török sajtónak adott interjújában arról is beszélt, hogy a szíriai Idlíb tartományban csütörtök éjfélkor életbe lépett tűzszünet szerinte védettebbé teszi a török határt a szíriai kormányerők és a terroristák támadásaival szemben, megteremti a térségben a stabilitás és a normalizálódás alapját, garantálja az ott állomásozó török katonák biztonságát, valamint előmozdítja a polgári lakosság védelmét. A török államfő azt is közölte, hogy a térségben kialakított 12 török megfigyelőpont helyzetét illetően, amelyek közül időközben több az ellenséges vonalak mögött rekedt, nem történt változás.

Erdogan a tűzszünetről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy több mint hatórás tárgyalás során állapodott meg csütörtökön Moszkvában. A fegyvernyugvás nyomán a felek egyéb intézkedések mellett egy 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén, amelyet március 15-től orosz-török közös őrjáratok felügyelnek majd.

A tájékoztatás szerint a közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatokon feltárták, hogy a Twist márkájú heringikra Anisakida fonálféreggel szennyezett. A termékkivonás a 2021. május 22-én lejáró 100 grammos Twist dán hering halikrára (tételszáma L547SC) vonatkozik.

A Nébih azt javasolja, hogy aki vásárolt a szennyezett termékből, ne fogyassza el.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közigazgatási területére vonatkozóan rendeltek el fokozott ellenőrzést a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

Az ellenőrzés szombaton 0 órától szeptember 6. éjfélig tart – olvasható a közleményben.

“Senkivel sem készülünk harcolni, de olyan helyzetet hozunk létre, hogy senkinek eszébe se jusson velünk harcolni” – hangoztatta a Putyin az orosz állami hírügynökség által a kormányzása 20. évfordulója alkalmából készített, tematikus részletekben leadott anyagban.

Az orosz elnök rámutatott, hogy az orosz katonai költségvetés csak a hetedik helyen áll a világon az amerikai, a kínai, a szaúdi, a brit, a francia és a japán mögött. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg más országok katonai büdzséje nő, addig az orosz csökken.

Putyin szerint a hiperszonikus fegyverek kifejlesztésének következtében olyan példátlan helyzet jött létre, amelyben Oroszország a védelmi szférában “utolérő” államból olyan országgá vált, amelyet mások próbálnak meg utolérni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg létszáma több 1,3 millióról valamivel több mint egymillióra csökkent, addig a korszerű fegyverzetek aránya hatról hetven százalékra nőtt.

“Formálisan is be kellene fejezni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ez lenne az egyetlen helyes és logikus lépés” – vélekedett a tárcavezető a szerda este sugárzott interjúban. Schallenberg kifejtette: az EU az alapértékek betartását várná a török kormánytól, Ankara azonban nem mutat közeledést, épp ellenkezőleg, elfordult Európától. Szerinte az EU tagállamai közül egyre többen vannak, akik ugyanígy látják a helyzetet. Arról is beszélt, hogy szerinte a tárgyalások régóta képmutató módon zajlanak.

Az osztrák külügyminiszter szerdán járt Görögországban, és látogatását követően élesen bírálta a török elnököt. “Cinikus, államilag szervezett embercsempészet zajlik, az embereket téves információkkal és hamis hírekkel ösztönözték, hogy útra keljenek” – mondta, hozzátéve, hogy ezért fontos a segítségnyújtás az EU külső határait védő Görögországnak.

Schallenberg úgy vélekedett: a jelenlegi helyzetet a törökök “tudatosan idézték elő és provokálták ki”, mivel nyomást akarnak gyakorolni az EU-ra. Arról is beszélt: a török hivatalnokok felvételeket készítenek görög kollegáikról, hogy az európai közvéleményt negatívan befolyásolják Görögországgal szemben. Recep Tayyip Erdogan magatartása “meglepő, megmagyarázhatatlan és nem elfogadható” – szögezte le Schallenberg.

A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).

A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára – tette hozzá.

A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást – mondta.

A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg közölte, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól. A tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás megszüntetésén fáradozó misszió kibővítése elengedhetetlen annak eléréséhez, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen – húzta alá.

Afganisztánnal összefüggésben elmondta: a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes muzulmán tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére – húzta alá.

A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Líbiának, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO “határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá Stoltenberg.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter a tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni a békés tárgyalások támogatása érdekében.

“Az Egyesült Államok továbbra is azon az állásponton van, hogy Afganisztán számára a legjobb, ha nem az egyetlen megoldás a politikai megegyezés” – fogalmazott. Hozzátette, ezen a téren előrelépést történt a szélesebb békemegállapodás felé.

“Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – tette hozzá. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.

Sánta Gábor, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád különleges rendeltetésű dandár parancsnoka kiemelt fontosságúnak nevezte a gyakorlatot. Elmondta: ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a taktikai együttműködést, a jeleket, jelzéseket be tudják gyakorolni a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy egy műveleti területen is hatékony közös munkát végezhessenek.

A gyakorlaton az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek wiesbadeni parancsnokságához tartozó páncélos felderítők, a szintén amerikai 3. harcihelikopter-dandár, valamint a vitéz Bertalan Árpád dandár, az MH 86 szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái vettek részt. A feladatokat száz-százhúsz katona végezte el, két napja pedig egy másik, ugyanekkora csapattal hajtották végre a gyakorlatot – közölte Sánta Gábor.

A légirohamban a Magyar Honvédség két MI-24-es harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-74 Chinook kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikoptere, valamint több amerikai UH-60 Black Hawk helikopter és ennek a sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták.

A Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat február 24. és április 15. közt zajlik Magyarországon, a Hawk Strike 2020 gyakorlat repülési és éleslövészeti feladatai pedig pénteken zárulnak.

A fenyegetések egy Moszkva és Sziktivkár között közlekedő SSJ 100-as repülőgéppel, az Aeroflot légitársaság Moszkvából Omszkba tartó A-320-asával, a Rosszija légitársaság Szentpéterváról Szimferopolba tartó A-319-esével és az S7 légitársaság Vlagyivosztokból Novoszibirszkbe tartó A-320-asával kapcsolatban érkeztek.

A három járat végigrepülte útvonalát, az Aeroflot Omszkba repülő gépe azonban, fedélzetén 124 emberrel, kényszerleszállást hajtott végre Rosztov-na-Donuban. A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak rajtuk. Kedden hasonló, később ugyancsak vaklármának bizonyult fenyegetés miatt egy Novoszibirszkből és egy Vlagyivosztokból az orosz fővárosba tartó repülőgépnek kellett útját megszakítva Permben, illetve Habarovszkban leszállnia. A fenyegető üzenetek e-mailben érkeztek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön közölte, hogy az orosz szakszolgálatok keresik az utasszállítókat fenyegető személyeket. Az orosz fővárosban egyébként csütörtökön hét kerületi bíróságot kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Oroszországban a hatóságok 2017-ben több millió embert kényszerültek evakuálni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások – amelyeket akkor elsősorban a szíriai orosz katonai beavatkozással hoztak összefüggésbe -, hamisnak bizonyultak.

Fenyegetések tavaly januárban is érkeztek forgalmas intézményekbe, majd november 28-tól újabb masszív hullám kezdődött. Emiatt 2019 végén 1,1 millió embert kellett kimenekíteni. A fenyegetések száma december 19-én érte el a tavalyi rekordot, akkor 170 ezer embert evakuáltak a moszkvai iskolákból, bölcsődékből, kórházakból, repülőterekről és metróállomásokról. A Megváltó Krisztus-bazilikát az előző év utolsó heteiben kilenc alkalommal kellett kiüríteni.

2020 januárjától a fenyegetések, amelyek eddig főleg forgalmas nagyvárosi intézmények, közlekedési és bevásárlóközpontok ellen irányultak, felújultak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) öt külföldi e-mail-szolgáltató oroszországi hozzáférésének letiltásáról számolt be, amelyek ilyen üzeneteket közvetítettek.

A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbuszokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsarolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Idlíbben kialakult drámai helyzet miatt, a görögországi, illetve a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel “szándékosan visszaéltek emberek helyzetével”, 13 ezer embert ösztönöztek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. A történteket “a lehető leghatározottabban el kell ítélni”, ez nem más, mint “emberek szenvedésével való játszadozás, az Európai Unió megzsarolása” — tette hozzá.

Kurz arról is beszélt: korábban valamennyien egyetértettek abban, hogy a belső határok nélküli Európa csak akkor működőképes, ha léteznek a külső határok. Hangsúlyozta: “ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből – aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba – akkor százezrek követik őket, és a belső határok nélküli Európa hamarosan már csak történelem lesz”.

Werner Kogler a török elnök rosszindulatú provokációjáról beszélt. Az alkancellár hangsúlyozta: személyes véleménye, hogy Ausztriának be kellene fogadnia a nőket és a gyermekeket, ugyanakkor — mint fogalmazott -, “nem esik le a korona a fejéről”, ha a többség ezt nem támogatja.

Karl Nehammer néppárti belügyminiszter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ausztriát 2015 óta jelentősen megterheli a migrációs és a menekültkérdés, így problémát jelent egyebek mellett a migránsok munkaerőpiaci integrálása. Hozzátette: a nők és a gyermekek esetleges befogadását követően a családtagok érkezésével is számolni kellene. A belügyminiszter az Európai Unióba, azon belül az Ausztriába útra kelni szándékozó migránsoknak azt üzente: “nem fogjuk felvenni őket, semmi értelme elindulni”.

A kormánytagok egyetértettek abban, hogy nem szabad engedni a zsarolásnak. A török elnök “emberhez méltatlan módon” visszaél a migránsok helyzetével. Azok ugyanakkor, akiket a határhoz szállítottak, már régóta Törökországban tartózkodtak, és nem a közelmúltban érkeztek a szíriai háborús régióból.

Törökország múlt pénteken jelentette be, hogy többé nem állja útját az Európába igyekvő migránsoknak. Ankara 2016-ban még olyan megállapodást között az Európai Unióval, amelynek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró (2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai migráns él, és sokan menekültek ide Ázsia más részeiből, valamint Afrikából.

A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Közölte: részben ezekkel kell megoldani, hogy a jelenleg 115 százalékos telítettség lecsökkenjen. Megjegyezte, hogy 2013-ban még 143 százalékos volt ez az arány.

A miniszter egyúttal örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy egy iparág épült fel erre, amelynek megálljt kell parancsolni – tette hozzá. Emlékeztetett: az elfogadott jogszabály rögzíti, az igazságügyi tárcának előterjesztést kell tennie azzal kapcsolatban, hogy ha mégis kártérítést kell fizetni, akkor azt az áldozatok kaphassák meg.

Arszlanov tábornokot mintegy 6,7 milliárd rubel eltulajdonításával kapcsolatban vádolták meg. (A rubel jelenleg mintegy 4,9 forintot ér.) A vezérkari főnök helyettese vétlennek vallotta magát. A magas rangú katonai tisztségviselő a vád szerint bűnrészes volt a haditechnika karbantartásáról és javításáról megkötött állami szerződések végrehajtása során elkövetett két csalásban. Az egyik esetben több mint 191 millió, egy másikban pedig legkevesebb 6,5 milliárd rubelt csaltak el.

Az ügyben 2013 óta folyik büntetőeljárás. Az Interfax hírügynökség szerint arról, hogy az Arszlanovval szemben kifogások merültek fel, 2019 ősze óta tudni.

Az ügyben megvádolták Pavel Kutahov ezredest, az orosz fegyveres erők irányítási rendszerének műszaki tökéletesítéséért felelős osztály vezetőjét, Alekszandr Ogloblin vezérőrnagyot, a kommunikációs főcsoportfőnökség 1. osztályának vezetőjét, valamint a Vojentyelekom nyrt. több volt topmenedzserét is. Kutahov Aszlanovhoz hasonlóan tagadta az ellene felhozott vádakat.

A Kommerszant című gazdasági napilap tavaly októberben arról számolt be, hogy a vádlottak kínai berendezéseket orosz terméknek címkéztek át. Az okozott kárt akkor 2,2 milliárd rubelre becsülték. A TASZSZ hírügynökség a nyomozati anyagokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az érintettek több árdrágítási trükköt és kettős kifizetést alkalmaztak.

A bizottság jelentésében a 2019 júliusa és 2020 januárja között elkövetett jogsértéseket vizsgálta. A testület rámutatott, hogy a különféle megbékélési egyezmények által evakuált, vagy a harcok miatt otthonaikat elhagyni kényszerülő civilek egyre zsugorodó területeken tengetik életüket Idlíb és Aleppó tartományban a korábban Haját Tahrír as-Sám nevű terrorszervezet uralma alatt.

A vizsgálóbizottság aláhúzta: a szíriai katonaság légicsapásai és támadásai rengeteg civil életét oltották ki, és jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában, egyebek között piacokban, menekülttáborokban és kórházakban. A folyamatos bombázások elől civilek százezrei menekültek el. Közülük ezrek a szabad ég alatt vészelték át a hideg téli hónapokat – mutattak rá a szakértők.

Az ENSZ-bizottság szerint az idlíbi válság humanitárius katasztrófával fenyeget.

Eközben különféle fegyveres csoportok rendszeres támadásokat intéznek a kormányerők felügyelete alatt álló területek ellen, félelmet keltve ezzel a lakosság körében. Idlíb tartomány lázongó térségeiben a terroristák aktivisták, újságírók és másként gondolkodók önkényes őrizetbe vételével igyekeznek megerősíteni hatalmukat a lakosság fölött. A Haját Tahrír as-Sám pedig továbbra is gyerekkatonákat vet be – hangsúlyozta a testület.

A bizottságot vezető Paulo Pinheiro felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy vessenek véget a “tragikus viszálykodásnak”, és engedjék hozzáférni a szükséget szenvedőket a humanitárius segítséghez. A háromfős testület március 10-én mutatja be jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt.