Biztonságpiac

A török elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, a korábbinál nagyobb erőfeszítésekre van szükség a szíriai helyzet megoldása érdekében, amely kihívással Törökország már kilencedik éve néz szembe.

Emlékeztetett arra, Törökország Szíriával közös határa egyben a NATO délkeleti határa is, ami azt jelenti, hogy a szíriai konfliktus nemcsak a régióra, hanem egész Európára veszélyt jelent biztonsági és humanitárius szempontból egyaránt. Szavai szerint elengedhetetlen, hogy minden szövetséges tagállam szolidaritást mutasson Törökországgal megkülönböztetés, politikai feltételek és késedelem nélkül.

Képtelenségnek nevezte továbbá, hogy egy szövetséges, szomszédos ország Törökországot jelölje meg az illegális migráció egyetlen felelőseként. Ankara nem fogja megengedni, hogy ez az állam “igazságtalan haszonszerzésre” használja fel a jelenleg kialakult helyzetet – tette hozzá.

A NATO főtitkára beszédében a szíriai konfliktusra utalva rámutatott: egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit terrortámadásoktól, mint Törökország, és nincs még egy ország, amely annyi menekültet fogadott volna be. Stoltenberg aláhúzta, ennek okán a NATO továbbra is számos intézkedéssel támogatja a szíriai fenyegetéseknek leginkább kitett Törökország védelmét.

Elmondta, hogy a szíriai kormányerők és az orosz hadsereg nemrégiben indított támadásai a helyi lakosság menekülését eredményezték. “A migrációs és menekülthullám újbóli megindulása közös kihívás, amely közös megoldásokat igényel” – mondta.

A főtitkár ezzel összefüggésben aggodalomra okot adónak nevezte a görög-török határon kialakul helyzetet, és reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredményt hoznak a rendezés érdekében tervezett magasszintű megbeszélések Ankara és az Európai Unió között.

A török elnök a nap folyamán többek közt Charles Michellel, az Európai Tanács, illetve Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal a migrációs nyomásról és a szíriai helyzetről.

Görögország egy hete arról számolt be, hogy előző hétvégén csaknem tízezer bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott az EU területére jutni. Az új migránshullám oka, hogy Törökország másfél hete úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.

A megalapozott gyanú szerint a Szeged környéki faluban élő sértettet 2020. február 29-én délután meglátogatta unokatestvére. Mindannyian szeszes italt fogyasztottak, majd minden előzetes szóváltás nélkül a gyanúsított odalépett a sértetthez, akit hanyatt lökött, ököllel arcon ütött és fojtogatni kezdett. A rokonság közbelépésének hatására néhány másodpercig a gyanúsított cselekményét abbahagyta, majd rövid idő múlva ismételten fojtogatni kezdte a sértettet, földre vitte, melyet követően kizavarták őt a házból. Ezután a gyanúsított a ház ajtóüvegét betörte, illetőleg fenyegette a bent tartózkodókat. A fenyegetés hatására a sértett kiment a ház elé, ahol a gyanúsított egy seprűnyéllel több alkalommal fején, illetőleg a test más részén megütötte őt.

A rendőrjárőrök bejelentése alapján a mentőszolgálat munkatársai a sértettet életveszélyes állapotban kórházba szállították.

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult nyomozásban a főügyészség az eljárás meghiúsításának veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye okán tett indítványt a letartóztatás egy hónapra történő elrendelésére, figyelemmel arra is, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekményt más büntetőeljárás hatálya alatt látszik elkövetni.

Az ügyészi indítvány tárgyában a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a mai napon megtartandó ülésen fog dönteni.

A körlevél felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország Kormánya a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében, szigorú intézkedéseket hozott, és „veszélyhelyzetet” rendelt el az ország területére. A Kormány intézkedése közvetlenül, illetve közvetve érinti a polgárőrséget is.

1. Az OPSZ rendezvényeit érintő korlátozások
Az Országos Polgárőr Szövetség – határozatlan ideig – a veszélyhelyzet feloldásáig elhalasztja az OPSZ 2020. I. féléves munkatervében meghatározott olyan rendezvényeket, amelyek közvetlenül veszélyeztetheti a résztvevő polgárőrök egészségi állapotát. A halasztás érinti az OPSZ elnökségi üléseit, regionális rendezvényeket, oktatásokat stb.

Az indokolt és szükséges döntéseket, határozatokat, állásfoglalásokat, távszavazással kell meghozni. Az előzetes konzultációkat telefonon, illetve e-mailen kell lefolytatni. A korlátozás az OPSZ tisztségviselői értekezletét nem érinti, viszont a tisztségviselői értekezleteket körültekintően, és csak a legszükségesebb esetben lehet összehívni.

2. Megyei Szövetségek, Egyesületek által szervezett rendezvények
A Kormány veszélyhelyzeti rendeleteiből az is következik, hogy a jogszabályban meghatározott és 2020. május 31-ig esedékes beszámoló megyei közgyűlések megtartását el kell halasztani (amennyiben 2020. április 20-ig nem szüntetik meg a veszélyhelyzetet, úgy az OPSZ jogi állásfoglalást kér az illetékes szervektől a 2020. május 31-i kötelező határidő betartásával kapcsolatban).

Az Egyesületi közgyűléseket, amelyek a száz fős létszámot nem érik el, körültekintően a higiéniás feltételek betartása mellett, és megfelelő légtérrel rendelkező helyiségekben, ahol az emberek közötti távolság legalább egy méter, meg lehet tartani. A közgyűlések megtartásáról a helyi egyesület vezetője a Megyei Polgárőr Szövetség elnökével történő konzultáció után döntsön.

A Polgárőr Egyesületek vezetői és a Megyei Polgárőr Szövetségek elnökei, amennyiben szükségessé válik, úgy saját hatáskörben gondoskodjanak a szolgálatos polgárőrök védőfelszereléssel való ellátásáról (maszkok, a járőr kocsikban kézfertőtlenítők… stb.).

3. Szolgálat ellátás
A Polgárőrök közterületi és külterületi szolgálatot a hatályos előírások szerint szervezzék, viszont kerüljék a csoportos helyeket, a kisebb tömegrendezvényeket is. Mivel az MLSZ zártkapus mérkőzések megtartásáról intézkedett, a helyi labdarúgó egyesületekkel közösen kell kialakítani az alacsonyabb osztályú labdarúgó mérkőzések polgárőr biztosítását, amelyek lehetőleg külső biztosítások legyenek. Kérem a Polgárőrség vezetőit, a tisztelt polgárőr társainkat, hogy megértően és támogatva a Kormány és az önkormányzatok intézkedéseit, járuljanak hozzá az emberiséget veszélyeztető járvány terjedésének a megelőzéséhez.

Tavaly május 29-én a Viking Sigyn szállodahajó Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig keresnek a hatóságok.

A bíróság előrejelzésében az áll: a vádlott mint a Viking Sigyn szállodahajó kapitánya 2019. május 29-én este egyedül vezette a hajót. Amikor elérte a Margit híd előtti vízszakaszt, a vádirat szerint legalább öt percig nem a hajó vezetésére koncentrált. Ez idő alatt a Viking Sigyn összeütközött a Hableány sétahajóval, majd azt maga alá gyűrte.

A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nincs jelen a tárgyaláson, a holland jogrend azonban lehetővé teszi, hogy a pert távollétükben is folytassák.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette.

Az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában azt közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt.

Tájékoztatásuk szerint Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) “védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

A nyomozócsoport 2016 őszén közzétett jelentésében azt közölte, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték.

A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől – indítottak. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, ugyanakkor az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek – tették hozzá.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze volt a gép lelövéséhez.

Németh Szilárd a legfontosabb tennivalónak a légtérvédelmet jelölte meg, hogy adott esetben a Gripenek tudják teljesíteni a szolgálatot. A “koronavírusos helyzetben” elsődleges feladat a Gripen-pilóták egészségének megőrzése, ennek érdekében három váltásban, térben is időben teljesen elszigetelten állnak a katonák rendelkezésre a feladatok ellátására – jelezte az államtitkár.

Hozzátette: az 5. számú Bocskai István Lövészdandárnak és a 24. Bornemissza Gergely felderítő ezrednek otthont adó debreceni laktanyában pedig “a szárazföldi műveleteket” végzik, és onnan vezénylik a határvédelemre is a katonákat. “A határra egészséges katonákat kell küldeni, akik képesek megvédeni a magyar határt, a magyar embereket, ha úgy tetszik, egész Európát” – mondta Németh, megjegyezve, hogy ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket.

Elmondta: Debrecenben van “a szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat biztosítása is”. Ezek olyan katonai képességek, honvédelmi feladatok, amelyeknek elsődleges szerepük van Magyarország biztonságának megvédésében. Németh hozzátette, a tárcának pedig az a feladata, hogy mindazokat, akik ebben részt vesznek, meg tudják védeni a koronavírus-fertőzéstől. Az államtitkár kitért a katonacsaládok segítésére is, megjegyezve, ahol a férj és a feleség is katona, úgy vezénylik a szolgálatukat, hogy egyikőjük otthon lehessen a családdal, a gyerekekkel, az idősekkel.

A debreceni Kossuth laktanyában szerzett helyszíni tapasztalatait összegezve Németh azt mondta, “minden feltétel adott, minden eszközt megkaptak, hogy a magyar honvédek azt a feladatot, amelyet esküjükben vállaltak: Magyarország és a magyar emberek biztonságának megvédését, a lehető legmagasabb szinten tudják végezni”.

Németh megjegyezte: a Magyar Honvédségben meghozott intézkedések összhangban vannak az operatív törzs ajánlásaival, az országos tisztifőorvos intézkedéseivel és a NATO katona-egészségügyi előírásaival. Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten működik a NATO katona-egészségügyi kiválósági központja, amely szintén segíti a munkát, és arra is lehetőséget ad, hogy a müncheni katona-egészségügyi laboratóriummal, központtal szorosan együttműködjenek a magyar katonaorvosok.

Szloszjár Balázs dandártábornok, a Bocskai lövészdandár parancsnoka jelentette, hogy egységük itthon és a külföldi missziókban is folytatja a szolgálatot azon intézkedések bevezetésével, amelyeket a koronavírus miatt kellett megtenni. Felhívta a figyelmet arra: mindenkinek saját felelőssége, hogy ha bármilyen tünetet észlel, önkéntes karanténba vonuljon. Ebben segítik a katonákat információkkal és egészségügyi szolgálattal – tette hozzá. A dandárparancsnok bejelentette: szerdától csak az állandó engedéllyel rendelkezők léphetnek be a Kossuth laktanyába, ahol folyamatos az egészségügyi szolgálat, és 14 napig képesek az önellátásra esetleges karantén bevezetésénél. Tart a külföldi misszióváltás, ami Debrecent is érinti – jelezte Szloszjár. Azt mondta, kiutazás előtt minden katona orvosi vizsgálaton vesz részt, eddig három váltás indult el, három katonát kellett itthon tartani, ők 14 napos önkéntes karanténban vannak, mert korábban más európai országban jártak. Az érintettek a karantén után kezdik meg külföldi szolgálatukat – fűzte hozzá. Elmondta azt is, hogy a külföldi misszióban részt vevő katonák egészségesek, egyik helyszínről sem kaptak információt “semmilyen vírusról”.

Tájékoztatása szerint a hadgyakorlat elmaradását a “koronavírus-járvány terjedésének ellenőrizhetetlensége” indokolta. “Meg akarjuk őrizni a katonaság harci képességét, hogy támogatni tudja társadalmat az elkövetkező viharos időkben” – fogalmazott.

Információk szerint a Norvégia északi országrészében, az orosz határ közelében, március 12. és 18. között tervezett hadgyakorlatra 10 NATO tagország mintegy 15 ezer katonáját várták. A norvég hadsereg szervezte hadgyakorlat célja az lett volna, hogy kipróbálja és összehangolja a tagországok harciképeségét szélsőséges téli körülmények között.

Jakobsen elmondta, a norvég hadsereg múlt csütörtökön ideiglenesen bezárta az ország dél-nyugati részén fekvő Skjold helység közelében található bázisát, miután az egyik katona vírustesztje pozitív lett. Noha ez az egyetlen ismert eset a norvég hadseregben, a bázis további 240 katonáját két hetes karantén alatt tartják – közölte.

A járvány december közepén indult Kínából. A megbetegedések és halálozások túlnyomó többsége továbbra is a kínai Hupej tartományban történt.

A közlemény szerint a társasház egyik 3. emeleti lakásának konyhájában két férfi a gáztűzhelyen izzított egy robbanószerkezetet, amelyről úgy tudták, hogy már hatástalan, ám éles volt. A robbanás következtében a két férfi könnyebben megsérült. A lakás átvizsgálásakor a rendőrök nagy mennyiségben találtak hatástalanítottnak vélt régi lőszereket, harcászati eszközöket, fegyvereket, második világháborús relikviákat, amelyekből a két férfi emléktárgyakat készített – írták.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak a később felrobbant második világháborús gránátot egy kókai férfitól vették, akit a Terrorelhárítási Központ közreműködésével hétfőn otthonában elfogtak. A két férfi ellen robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntett gyanúja miatt indult eljárás – tette hozzá a megyei főkapitányság. A rendőrségi vizsgálat megállapításai szerint továbbra sem utal adat szándékosságra.

A rendőrség vasárnap még azt közölte, hogy gázrobbanás történt szombat este a társasházban, emiatt 108 embernek kellett ideiglenesen elhagynia az épületet. A detonáció következtében ablakok törtek ki, kidőlt egy válaszfal és megrongálódott a gázvezeték is, de tűz nem keletkezett. Az épületet kiürítették, lekapcsolták az áram- és gázellátását. A társasház lakói azóta visszatérhettek otthonukba.

A koronavirus.gov.hu oldalon csütörtökön tették közzé a rendkívüli kormányzati intézkedéseket. Ennek 11. pontjában azt írták: a magyar emberek védelme érdekében, valamint az egészségügy, a honvédelem, a rendvédelem, a közigazgatás működésének biztosítására nem utazhatnak külföldre (vagy csak az ágazati miniszter külön engedélyével tehetik azt) az egészségügyi dolgozók, a hivatásos, szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi hivatásos állomány, a rendvédelmi dolgozók, az adóhatóság alkalmazottjai és a kormánytisztviselők.

A minisztériumok esetében külföldi kiküldetés is csak a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével lehetséges.

Az utolsó pontban azt is rögzítik, hogy a Magyar Honvédség közreműködik a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során, támogatja a rendőrséget és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátása során.

Kitértek arra is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ védelem-egészségügyi intézetei a NATO Egészségügyi Kiválósági Központtal együttműködésben az intézkedési javaslatait folyamatosan megküldi a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vezetőjének.

A Kormány szerdán kora délután jelentette be, hogy rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében.

Az árbevétel 34,1 milliárd forint lett, amelyből az export 12,6 milliárd forintot tett ki, az EBITDA 3,4 milliárd forintot ért el, 386 millió forinttal nőtt, a nettó eredmény pedig 1,27 milliárdra rúgott.

A beszámoló szerint a stratégiai termékszegmensek közül a biztonsági termékek, megoldások forgalma tavaly 10,5 milliárd forint volt, egymilliárd forinttal magasabb, mint 2018-ban; a nyomtatványgyártás, megszemélyesítés, adatfeldolgozás szegmensé 10,3 milliárd forint, 600 millióval haladta meg az előző évit. A kártyagyártás, megszemélyesítés árbevétele 11 milliárd forint, amely 1,8 milliárd forinttal magasabb, mint 2018-ban. A stratégiai termékszegmensek aránya a teljes árbevételen belül 93 százalék volt tárgyidőszakban.

Az exportárbevétel tavaly 1,6 milliárd forinttal emelkedett, az exportarány elérte a 37 százalékot. A konszolidált üzemi eredmény 2,083 milliárd forint, amely 230 millió forinttal magasabb mint az előző év hasonló időszakában.

Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója a közlemény szerint a jelentés közzétételekor elmondta, hogy történelmi csúcsot elérve százmillió euró feletti nettó árbevételt könyvelhettek el tavaly, amelyet az exportnövekedésre irányuló stratégia jelentősen támogatott.

A folyamatosan növekvő keresletet gyártási kapacitásuk bővítésével is támogatják. Idén a vállalat célja, hogy az elkészülő új kutatásfejlesztési központjukban és üzemcsarnokban még hatékonyabb működés mellett szolgálják ki meglévő és új partnereiket – tette hozzá.

“A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki” – olvasható a rendeletben.

A kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki. A miniszterelnököt feladatának ellátásában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. A kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

Hozzátették: a kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely kora délután jelentette be, hogy rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében.

A legfontosabb intézkedések
Beutazási tilalom lesz Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból, ezekből az országokból senki nem léphet be Magyarországra, kivéve, ha magyarokról van szó. Nekik otthoni karantént rendelnek el két hétre, például sem boltba, sem gyógyszertárba nem mehetnek le; a karanténokról szóló határozatokat a határon megkapják.

A szlovén, osztrák határokon azonnali hatállyal (valójában 24 órán belül) visszaállítják a határellenőrzést; a repülő-, vonat- és buszjáratok fogadását Olaszországból leállítják szerda éjféltől; onnan csak a magyar állampolgárok bejutását biztosítják, de ez minden érintett határszakaszon személyi ellenőrzést jelent. Szankciókkal sújtják a valótlan nyilatkozatokat tevőket, és azokat is, akik megszegik a karantént.
Bezárják az egyetemeket, csütörtöktől, legkésőbb hétfőtől; az egyetemi oktatás csak távoktatásként történhet.

A száz főnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvényeket betiltják. Ez a gyárakra, munkahelyekre, éttermekre és bevásárlóközpontokra nem vonatkozik, a szórakozóhelyekre, mozikra és színházakra azonban igen, függetlenül a nézők számától. Zárt kapus meccsek lesznek a futballban is.

Felfüggesztik a Határtalanul programot. Megtiltják az iskoláknak a külföldi kirándulásokat. A diákok nyári kéthetes külföldi nyelvtanfolyamát is egy évvel elhalasztják.

A technikai rendelkezéseket is könnyítik, így például a lejáró okiratokat (például személyik, jogosítványok) nem kell addig megújítani, amíg fennáll a vészhelyzet, azok érvényesek továbbra is.
Gulyás szerint a betegség gyerekeknél nem jellemző, így nem indokolt az iskolák bezárása. Az Európai Unió 28 tagállamából 15 ország döntött az iskolák teljes vagy részleges bezárásáról, de a miniszter szerint mi ahhoz a 13 országhoz tartozunk, amelyek úgy látják, hogy az iskolák bezárására egyelőre nincs ok. Amint gyerekeket is fog érinteni a vírus, újabb intézkedésekről dönthetnek. „Teljesen kizárt”, hogy az egymillió iskolás gyerek ne lépjen ki az utcára Gulyás szerint.

Az intézkedések visszavonásig érvényesek. Ez a helyzet hetekig, hónapokig eltarthat,

Az amerikai diplomácia vezetője “meggondolatlannak” minősítette az ICC döntését, miszerint megkezdődhet az Afganisztánban elkövetett esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálása.

Pompeo hangsúlyozta: Washington minden lehetséges lépést meg fog tenni, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat az ICC döntésének esetleges következményeitől. Kifejtette, hogy az amerikai kormányzatnak bizonyítékai vannak arról, hogy szándékosan hamis információkat juttattak el a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. A miniszter azonban nem szolgált további részletekkel.

Pompeo elfogadhatatlannak mondta az afgán földön ismét feléledt erőszakot, és leszögezte, hogy valamennyi félnek abba kell hagynia a katonai készülődést, e helyett a tárgyalásokra kell összpontosítania az erejét. Mint fogalmazott: az amerikai kormányzat továbbra is bizakodik, hogy a tálibok betartják a múlt héten a katari Dohában az Egyesült Államokkal aláírt megállapodást, illetve az abban vállalt kötelezettségeket.

A sajtótájékoztatón a miniszter foglalkozott Iránnal és Kínával is. Iránról szólva leszögezte: Teheránnak tiszteletben kell tartania a nukleáris egyezményben vállalt kötelezettségeit, és bizonyíthatóan igazolnia kell, hogy felhagyott minden korábbi nukleáris tevékenységével. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg kell újítania az Irán elleni nemzetközi fegyverembargót. Kínával kapcsolatban elmondta: az amerikai kormányzat elvárja, hogy Peking tisztességesebben bánjon az amerikai és a nemzetközi média képviselőivel. “Amennyiben a Kínai Kommunista Párt növekvő mértékben megfigyeli, zaklatja a független és világklasszisú újságíróinkat, a kölcsönösség jegyében válaszlépéseket teszünk” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Benkő hozzátette: különösen fontos az együttműködés az olyan új típusú kihívások tekintetében, mint az illegális migráció vagy a hibrid hadviselés.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében azt írta: Benkő a találkozón elmondta, egyre inkább előtérbe kerülnek az új típusú kihívások. Ezeket napirendre kell tűzni és azonosítani a védelemre gyakorolt hatásukat, csakúgy, mint a tágabb európai uniós politikákkal való összefüggéseiket. A honvédelmi miniszter kifejtette: Magyarország támogatja az EU önálló cselekvőképességét, illetve a partnereivel való együttműködést.

“Tudnunk kell kezelni a szomszédságunkban jelentkező kihívásokat és válságokat” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: elkötelezettek egy olyan “stratégiai iránytű” megalkotásában, amely segíti a biztonsági kihívások közös, európai értelmezését és a közös válaszok kidolgozását. Kiemelte továbbá az Európát körülvevő, instabil régiókra fordított figyelem és segítségnyújtás fontosságát, konkrétan említve a Nyugat-Balkánt és az afrikai kontinenst.

A védelmi miniszterek tárgyaltak a Görögország határain, az illegális migrációs hullám hatására kialakult helyzetről. Benkő a szolidaritásáról biztosította a kialakult helyzetben leginkább súlyosan érintett Görögországot, továbbá Bulgáriát és Ciprust.

A találkozó első munkaülésén Josep Borrell Fontelles az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismertette az európai biztonság és védelempolitikai együttműködés prioritásait. Ezt követően a közös katonai műveletekről, közös képességfejlesztésről, és a partnerségi kapcsolatok kérdéseiről egyeztettek a miniszterek, továbbá aláírták a Közép-Európai Hadosztály Parancsnokság létrehozásáról szóló egyetértési megállapodást is – olvasható a HM közleményében.

Glinski a 80 évvel ezelőtt történt katyni vérengzésről szóló nemzetközi konferencián mondott nyitóbeszédében mondta ezt. Az értekezést a varsói kulturális tárca kötelékében működő Lengyel-Orosz Párbeszédközpont rendezte, valamint a katyni áldozatok hozzátartozóit tömörítő Katyni családok nevű szervezet.

A kormányfőhelyettes utalt arra, hogy a Szovjetunió csak a kelet-európai rendszerváltások idején, 1990-ben ismerte el hivatalosan felelősségét a mészárlásért. “Ezt követően az Orosz Föderáció, vagyis a totalitárius állam jogi, és sajnos egyre jobban szintén eszmei utódja nem szánta el magát a katyni bűntettért felelős személyek megnevezésére és akár jelképes megbüntetésére” – fogalmazott Glinski.

Felidézte: 2004 szeptemberében az orosz katonai főügyészség egy titkosított döntéssel megsemmisítette a katyni mészárlás ügyében folytatott eljárást az elkövetők halála miatt. Az orosz hatóságok úgy találtak, hogy az orosz állami érdek megköveteli a tettesek neveinek titkosítását – jelentette ki a lengyel politikus.

A katyni vérengzést – melyet Lengyelország népirtásnak minősít – vizsgáló Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) évek óta szorgalmazza az összes elkövető megnevezését, nem tartja elegendőnek csak a legmagasabb rangú szovjet vezetők felelősségének említését.

Az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlásban közel 22 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki, a vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amely keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak.

1940. március 5-én a Belügyi Népbiztosságot (NKVD) irányító Lavrentyij Berija jegyzékben javasolta Sztálinnak, hogy rendelje el a Lengyelország 1939 szeptemberi szovjet megtámadása után ejtett 14,5 ezer hadifogoly és 7,5 ezer bebörtönzött lengyel értelmiségi agyonlövését. Sztálin még aznap aláírta a dokumentumot, amelyet a kommunista párt politikai bizottsága azon nyomban határozatban továbbított az NKVD-nek.

A likvidálás három fő helyszíneként a Szmolenszk melletti Katynt, a Harkiv melletti Pjatyihatki és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojét jelölték ki. A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is.

1990 óta Lengyelország megkapta Moszkvától a mészárlásra vonatkozó levéltári dokumentumok egy részét, továbbá sem ismert azonban például a foglyok személyi adatait és a kihallgatási jegyzékeket tartalmazó NKVD-dossziék sorsa és tartalma, illetve a feltehetőleg fehérországi tömegsírokban eltemetett több mint 3,7 ezer fogoly névsora.

Milanovic nemrég lépett hivatalba, és az elnökválasztás alatt egyik fő kampányígérete a horvát csapatok visszahívása volt Afganisztánból. Akkor úgy fogalmazott, hogy teljesen értelmetlen misszióról van szó.

Stoltenberg, aki hivatalos látogatásra érkezett a horvát fővárosba, emlékeztetett: az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői szombaton Dohában aláírták azt a békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve tartó afganisztáni polgárháború lezárásában.

“Az út a békéhez hosszú, annak a legjobb módja pedig, hogy a békefolyamatot támogassuk, hogy jelen maradjunk a térségben” – hangsúlyozta.

A NATO-főtitkár előzőleg Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, akivel az aktuális migrációs helyzetet is megvitatta.

Közös sajtóértekezletükön Plenkovic elmondta, világos és határozott álláspont van arról, hogy az illegális migrációt meg kell akadályozni. Szavai szerint Horvátország számára, amelynek van tapasztalata a 2015-ös és 2016-os nagy migrációs hullámmal, fontos megakadályozni, hogy újra hasonló helyzet alakuljon ki. Az Európai Unióval, annak tagállamaival és a NATO-val közösen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kerüljön sor egy újabb tömeges migrációra – fogalmazott.

Amíg a görög és a bolgár határ “áthatolhatatlan” marad, addig nincs nagy veszély. Horvátország határait hatékonyan védi a rendőrség, de ha kell, a hadsereg is segítséget nyújt ebben a folyamatban – tette hozzá.

Jens Stoltenberg Szíriával kapcsolatban elmondta: ” nagyon bonyolult, kihívásokkal teli és nem állandó helyzetről van szó”. Elítélte Bassár el-Aszad szíriai elnök és Oroszország “válogatás nélküli” bombázásait, amelyekkel – mint mondta – fokozták a civil lakosság szenvedéseit, és újabb menekülthullámot indítottak el Törökország felé, ahol jelenleg négymillió menekült tartózkodik.

Görögországon nehéz teher van, a migráció közös probléma, amelyre közös megoldást kell találni – húzta alá.

Stoltenberg mindkét sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy Zágráb erőfeszítéseket tesz védelmi kiadásainak növelése érdekében. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a hazai össztermék (GDP) két százalékát. Horvátország jelenleg a GDP 1,68 százalékát fordítja a hadseregre.

Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy a – hatósági jellemzés szerint rasszista – merénylő tettének “előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az “állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, “a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre “az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben “az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a “terroristák” pedig “fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására”.

Mint mondta, ősz hajú, fehér bőrű német férfiként nem kell átélnie, hogy milyen, amikor állandóan bizonygatni kell a Németország közösségéhez tartozást, nem ismeri a becsmérlő pillantásokat, a sértő megjegyzéseket, a megalázó vicceket, és nem ismeri, hogy milyen, amikor merő “vesszőfutás” az állásinterjú, a lakáskeresés és a hivatali ügyintézés.

Azonban minderről tudni kell. Tudnia kell mindenkinek, hogy Németországban van rasszizmus, “méghozzá nem csak néhány hete”, hogy széles körben elterjedt az iszlámellenesség, hogy a sötét bőrű vagy fejkendőt viselő emberek diszkriminációt szenvednek el, és sértegetések és erőszak áldozataivá válnak.

Ezek az emberek mind rendelkeznek azzal a joggal, hogy polgártársaik részvéttel viszonyuljanak hozzájuk, tanuljanak tapasztalataikból, támogassák őket, ellentmondjanak támadóiknak és közbelépjenek, és valamennyien rendelkeznek azzal a joggal, hogy “államuk üldözze és büntesse mindazokat, akik emberellenes cselekményeikkel megsértik a mindenkit védelmező törvényeket” – jelentette ki Steinmeier.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta: a támadás áldozatai nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, “Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.

Kiemelte: tudja, hogy az áldozatok hozzátartozóinál a gyász mellé szegődött a gyűlölet miatti bizonytalanság és a félelem, és meg is érti ezt az érzést. Azonban a félelem nem győzhet, a félelem pedig nem oszthatja meg az embereket. A támadás a közösség egésze ellen irányult, ezért közösen kell tenni azért, hogy mindenki félelem nélkül élhessen – mondta a tartományi kormányfő.

A Frankfurthoz közeli Hanauban belvárosában február 20-án este egy 43 éve helyi férfi, Tobias R. belépett egy vizipipabárba és tüzet nyitott, megölt négy embert, majd távozott. Autójával a Kesselstadt nevű városrészbe hajtott, megtámadt egy vegyesboltot és tüzet nyitott egy autóra is. Ezen a helyszínen öt embert gyilkolt meg, majd hazament, lelőtte az édesanyját és végzett magával. A nyomozás megállapításai szerint a bűncselekményeket rasszista nézetei motiválták. Az esetet szélsőjobboldali terrorcselekményként tartják számon.

A főügyészség közleménye szerint előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat a férfi ellen. A vádlott 48 éve házas, feleségével 2007 szeptemberétől Parasznyán egy családi házban laktak. A férfi rendszeresen ivott, s feleségét több alkalommal azzal gyanúsította, hogy meglopja, az életére tör, ezért folyamatos lelki terrorban tartotta.

Két évvel ezelőtt a házuk felrobbantásához két PB-gázpalackot vásárolt; 2018. november közepén az esti órákban magához vett egy fém széklábat, bement az asszony szobájába, és elkérte tőle a kisbaltát faaprítás indokával. Amikor a felesége átadta neki, a balta fokával erőteljes ütést mért a fejére.

A megszédült nőt a baltával tovább ütötte, és amikor az védekezve megfogta a baltát, elővette a széklábat, a felesége kezére ütött, amely eltört. A földre került nőt többször megütötte, s közban azt kiabálta, hogy “most meghalsz!”

Amikor abbahagyta felesége ütlegelését, a nő állapota alapján úgy gondolta, hogy meg fog halni. Az asszony lakrészébe bevitte és megnyitotta a két gázpalackot, majd elrejtőzött az udvaron. A palackokból kiáramló gáz a kandallóban égő tűz miatt belobbant, és a lángok átterjedtek a szoba berendezési tárgyaira.

Az ügyészség közleményében arra is kitért, hogy a nő a vádlott tudomásán kívül elmenekült az ingatlanból, és egy szomszédjától kért segítséget. A bántalmazás következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ingatlanban mintegy 10 millió forintos kár keletkezett.

A vádlott kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség a felmentésére tett indítványt, egyidejű kényszergyógykezelésének elrendelésével.

Nyilatkozatában a Frontex bejelentette, hogy válaszul az egyre súlyosbodó migrációs nyomásra Athén kérése alapján gyorsreagálású határmenti beavatkozást végez. Ezzel összefüggésben az uniós tagállamok megerősítették, hogy a kötelező hozzájárulásukat azonnal teljesítik, egyebek mellett technikai felszerelések biztosításával – tájékoztattak.

Aláhúzták, az uniós ügynökség készen áll arra, hogy Görögországnak nyújtott támogatását kiterjessze mandátumán belül más operatív területekre, vagy más típusú segítségnyújtásra is. Elmondták továbbá, hogy a görög és a bolgár hatóságokkal közösen folyamatosan értékelik a helyzet alakulása okán jelentkező igényeket.

Görögország hétfőn arról számolt be, hogy vasárnap csaknem tízezer illegális bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott EU-területre jutni.

Az új migránshullám oka, hogy Törökország úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 33 éves kaposvári férfi tavaly márciustól decemberig Keszthelyen, főként a Festetics-kastély környékén lévő utcákban, de a Balaton-parton is a buszsofőröktől és az autósoktól parkolási díjat, vagy a parkolójegy hiánya miatt bírságot szedett.

A vádirat 15 esetet említ, amikor többségében külföldi buszvezetőktől, továbbá autósoktól vett át kétezer és tízezer forint, vagy 20 és 100 euró közötti összegeket. Olasz, holland, szlovák, belga, cseh, francia, német és kínai sofőröket tévesztett meg, amikor “parkolóőrként” pénzt követelt tőlük, ha pedig fizettek, egy szabadságengedélyek kiadására szolgáló tömbből adott át nekik “nyugtát”.

Néhány esetben gyanús lett a járművezetőknek a férfi, ezért nem fizettek neki, volt, hogy egymást figyelmeztették a buszsofőrök, egy esetben pedig napközben kétszer is ugyanahhoz a buszhoz lépett oda, de a sofőr ekkor már rendőrt akart hívni. Több esetben előfordult az is, hogy nagyobb címletet vitt magával, mint amennyit kért azzal, hogy felváltja a pénzt, de ilyenkor az egész összeget eltulajdonította.

A Keszthelyi Járási Ügyészség csalás miatt emelt vádat a magát parkolóőrnek kiadó férfi ellen.

“Görögország! Hát, ezek az emberek nem is maradnának nálad. Rajtad csak keresztülhaladnának Európa egy másik országába tartva. Mi a gondod ezzel?” – fogalmazott a török elnök A török család-, munka- és társadalomügyi minisztériumnak a nemzetközi nőnap alkalmából tartott rendezvényén.

“Görögország, hozzád szólok! Nyisd ki te is kapuidat, ahogy tetted (korábban), és szabadulj meg a tehertől! Hadd menjenek Európa más országaiba! Ennek az ügynek más megoldása nincs. Ha igazságos tehermegosztásról beszélünk, akkor mi ehhez az igazságos tehermegosztáshoz keresünk partnert. Jelenleg még mindig 3,5 millió menekült van nálunk” – tette hozzá.

A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében az elmúlt egy hétben tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén a keleti határok szigorú védelméről rendelkezett. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Erdogan ismételten nehezményezte, hogy tudomása szerint eddig senki nem ítélte el a görög határrendészek fellépését, azt, hogy bántalmazzák a nőket, megverik, vagy akár meg is lövik a migránsokat, majd igyekeznek visszatoloncolni őket. “Senki nem emeli fel szavát Görögország embertelen megnyilvánulásai ellen” – fejezte ki felháborodását a török elnök.

Erdogan telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és a 2016-os EU-török egyezmény felülvizsgálatát kérte tőle, mert szerinte az abban foglaltak nem működnek.

A török államfő vasárnapi felszólalásában arra emlékeztetett, hogy március 9-én, hétfőn egynapos látogatásra Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Unió tisztségviselőivel beszéljen a migránsválságról. Erdogan reményét fejezte ki, hogy (az eddigiektől) “eltérő eredményekkel” tér haza.