Biztonságpiac

Resán Dalma közleményében azt írta, az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság 2018. október 18-án felmentette a légi közlekedés veszélyeztetésének vétsége alól a vádlottat, de az ügyész az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be.

A tényállás szerint az oktató tanítványa 2017. május 20-án négyszer szállt fel vitorlázó repülőgépével. A negyedik alkalommal a férfi gépe a megfelelő légáramlatok keresése közben veszített magasságából, süllyedni, majd zuhanni kezdett, 100-120 méteres magasságból több fának és egy épület falának ütközött. A pilóta a helyszínen meghalt.

A bíróság megállapította, a vádlott eleget tett oktatói kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok alapján, tanítványát a repülés előtt megfelelően eligazította, valamint minden egyes felszállás előtt és leszállás után konzultált vele – ismertette a sajtószóvivő.

Resán megjegyezte, az oktató nem követett el mulasztást a vádbeli repülés segítése, felügyelete alatt sem, illetve nem volt abban a helyzetben, hogy megakadályozza a tragikus kimenetelű repülési manővereket.

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: úgynevezett záró fertőtlenítést fognak végezni a szerelvényeken, amely baktérium-, vírus- és gombaellenes fertőtlenítést jelent, és amely után minden kórokozó elpusztul a járműveken. Mától a legnagyobb forgalmú – vagyis elsősorban a budapesti elővárosi közlekedésben érintett – járműveken kezdik a teljes fertőtlenítést, de az kiterjed a HÉV-ekre és az alacsonyabb forgalmú vonalak járműveire is. Az intézkedés több száz járművet érint, és a tervek szerint jövő hét végére már folyamatos lesz a járművek ilyen típusú fertőtlenítése.

A marokkói média szombati közlése szerint pozitív lett a koronavírustesztje Abdelkader Amara marokkói miniszternek, aki a héten Magyarországon járt, és mások mellett találkozott Pintérrel is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tudatta: minden magyar állampolgárra egyformán érvényesek a szabályok, ezért Pintér Sándor belügyminiszter esetében is elkezdődtek a járványügyi vizsgálatok.

Hangsúlyozták: Pintérnek nincsenek tünetei. Ennek ellenére az egészségügyi előírásoknak megfelelően az ő esetében is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyeknek eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják – tették hozzá.

Gál Kristóf elmondta: 32 681 magyar embert ellenőriztek a határokon, és 427 külföldi állampolgártól tagadták meg a belépést.

A rendőrök a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtök óta ellenőrzik az osztrák és szlovén határon át érkezőket. A belépni kívánókat kikérdezik, a fertőzött területről érkező külföldieket nem engedik be Magyarországra, a fertőzött területről érkező magyarokat pedig egészségügyi vizsgálat után, az eredménytől függően kórházba viszik vagy hatósági házi karanténba rendelik – idézte fel.

A szóvivő ismertette, hogy a házi karanténban lévők nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, nem fogadhatnak vendégeket, táblát kell kirakniuk az ajtóra, senkivel sem érintkezhetnek, ellátásukat pedig – ha nincs családi, baráti segítség – az önkormányzatnak kell megoldania.

Mint írták, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára a kormány rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, amely március 15-én lép hatályba.

Az általános iskolák, óvodák és bölcsődék megváltozott működésére tekintettel a 14 év alatti gyermeket nevelő bírósági dolgozók – a távmunkával összefüggő további intézkedésig – mentesülhetnek a munkavégzési kötelezettségek alól.

Az ügyfelek a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggésben további információkat a bíróságok központi honlapján (www.birosag.hu), valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek honlapján kaphatnak – tudatta az OBH.

A pénteken publikált közlemény szerint a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel péntektől a személyes félfogadás valamennyi ügyészségen határozatlan időre szünetel.

Beadványok benyújtására továbbra is van lehetőség postai úton vagy az ügyészségeknél elhelyezett gyűjtőládában, továbbá az elektronikus kapcsolattartási rendszeren keresztül ügyfélkapus regisztrációval.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendelkezés az idézésekre nem vonatkozik, az idézésben megjelölt helyen és időben a megjelenés továbbra is – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – kötelező.

A KR NNI pénteken a rendőrség honlapján három esetről beszámolva azt írta, hogy egy 30 éves férfit és egy 44 éves nőt februárban gyanúsítottként hallgattak ki, mert egy cikkben azt terjesztették, hogy januárban többen megfertőződtek Magyarországon. Egy 32 éves férfi szintén valótlan állításokat tett közzé az interneten a koronavírussal kapcsolatban, őt a rendőrök szerdán fogták el, gyanúsítottként hallgatták ki, otthonában pedig házkutatást tartottak és informatikai eszközöket foglaltak le.

Az álhírekre jellemző volt a kattintásvadász címadás a hirdetési bevétel reményében – tették hozzá. A közlemény szerint a KR NNI a vírus magyarországi megjelenését követően folyamatosan monitorozza a fertőzéssel kapcsolatos, interneten megjelenő tartalmat.

A rendőrség kutatja az álhír elsődleges forrását – tették hozzá. Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra inti a lakosságot, az emberektől azt kérik, hogy a hatóságok iránymutatásait kövessék, és hiteles forrásból tájékozódjanak.

Lehetőség szerint távmeghallgatással kell megtartani a tárgyalásokat a hazai bíróságokon az OBH által kiadott tárgyalótermi protokoll szerint.

A kitűzött tárgyalások megtartásáról minden esetben egyedi döntést hoz a bíróság attól függően, hogy megoldható-e az adott tárgyalóteremben a résztvevők elhelyezése egymástól két méter távolságra. A tárgyalás megtartása szempontjából döntő jelentősége van annak is, hogy a megelőző 14 napban az ügyben érintett személy járt-e fertőzéssel érintett területen. A tárgyalások kezdetén a bíró szóban tájékozódik és tájékoztatást ad annak megállapítása érdekében, hogy ne legyen jelen potenciálisan fertőzött személy.

Amennyiben felmerül annak valószínűsége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik, a tárgyalást a bíróság félbeszakíthatja, az érintett személyt a bíróság elkülönített helyiségébe irányítja és azonnal értesíti az illetékes hatóságot. A tárgyalóteremben tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit a bíróság ilyen esetekben regisztrálja és eljuttatja az illetékes szervhez.

A fertőzöttség gyanújának megállapítására az OBH a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) Eljárásrendjében foglaltakat tekinti irányadónak.

Az új koronavírus közösségi terjedésével érintett területek folyamatosan frissülő listája az NNK honlapján (https://www.nnk.gov.hu/) érhető el.

Mint az ezredes elmondta: a külföldi gépjárművek Magyarországon csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak és csak a kijelölt pihenőhelyeken tartózkodhatnak. Ennek ellenőrzésében segítik a rendőrök munkáját a katonai rendészek.

Emellett a tájékoztatásban, segítségnyújtásban is közreműködnek a katonák. A katonai rendészek szombaton 0 órától az M1-es, M7-es, M3-as, és az M5-ös autópályákon és öt pihenőhelyen látják el feladatukat a nap 24 órájában – ismertette Bartha.

Gál Kristóf elmondta: 32 681 magyar embert ellenőriztek a határokon, és 427 külföldi állampolgártól tagadták meg a belépést.

A rendőrök a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtök óta ellenőrzik az osztrák és szlovén határon át érkezőket. A belépni kívánókat kikérdezik, a fertőzött területről érkező külföldieket nem engedik be Magyarországra, a fertőzött területről érkező magyarokat pedig egészségügyi vizsgálat után, az eredménytől függően kórházba viszik vagy hatósági házi karanténba rendelik – idézte fel.

A szóvivő ismertette, hogy a házi karanténban lévők nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, nem fogadhatnak vendégeket, táblát kell kirakniuk az ajtóra, senkivel sem érintkezhetnek, ellátásukat pedig – ha nincs családi, baráti segítség – az önkormányzatnak kell megoldania.

A tárcavezető elmondta, hogy egyeztetett Trumppal, aki felhatalmazást adott arra, hogy “ha erre kerülne sor, megtegyük a szükséges lépéseket”.

A védelmi miniszter nem kívánt válaszolni a konkrét intézkedéseket firtató kérdésekre. “Nem fogom megtáviratozni az Egyesült Államok válaszlépéseit” – fogalmazott. Arra a kérdésre pedig, hogy elrendelhetnek-e válaszcsapást iráni célpontok ellen, azt felelte: “minden megoldás terítéken van, de arra a csoportra vagy csoportokra összpontosítunk, amely vagy amelyek szerintünk Irakban elkövették a rakétatámadást”.

Szerdán este tizennyolc rakéta csapódott be a Bagdadtól mintegy húsz kilométernyire északra fekvő Tadzsi támaszponton, ahol többek között amerikai katonák is szolgálatot teljesítenek. A támadásban két amerikai és egy brit katona életét vesztette, tucatnyian megsebesültek. Bár az akcióért eddig egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, Washington szerint az Irán támogatását élvező iraki milíciákat terheli érte a felelősség.

Azt írták, ha egy bírósági dolgozó vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója külföldről tért vissza, akkor – az esetleges fertőzés továbbadásának megakadályozására – kétheti otthoni munkavégzést kell az érintett számára lehetővé tenni. Ha ez nem teljesíthető, akkor vagy két hét szabadságot kell kivennie a dolgozónak, vagy lehetővé kell tenni számára a munkahelyén az egyedüli elhelyezést.

A bíróságoknak a hatvan év feletti és krónikus vagy súlyos betegséggel küzdő, valamint a várandós bírósági dolgozóknak lehetőség szerint otthoni munkavégzést kell biztosítaniuk.

Az ítélőtáblákon és a törvényszékeken további intézkedésig nem lehet összbírói, illetve összdolgozói értekezleteket tartani, a kisebb létszámú belső értekezleteket pedig távközlési eszköz útján lehet csak megtartani. Emellett április végéig elmarad minden központi, illetve helyi továbbképzés, és a bírósági dolgozók külföldi képzéseken sem vehetnek részt.

Tudatták azt is, hogy jelenleg is zajlik a bírósági épületekbe történő beléptetés országos gyakorlatának felülvizsgálata, az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei addig is megteszik a helyben szükséges intézkedéseket a dolgozók és az ügyfelek biztonsága érdekében.

A OBH a kormányzati intézkedések alapján folyamatosan felülvizsgálja a kiadott utasításokat, és szükség esetén további preventív intézkedéseket vezet be a dolgozók és az ügyfelek védelmében.

A képviselőház január végén egyszer már megszavazta a törvénymódosítási javaslatot, amelyet február közepén a szenátus is elfogadott. A képviselőház ezt követően ismét megtárgyalta, és némi módosítás után szerdán este 227:186 arányban igenlően voksolt. Ezzel a kongresszus mindkét háza véglegesen elfogadta a törvénymódosítást, amelyet most megküldenek a Fehér Házba. Az elnök azonban vétót helyezett kilátásba, így a javaslat várhatóan nem is emelkedik törvényerőre.

A törvénymódosítás értelmében az Egyesült Államok elnöke vagy kormányzatának tagja nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus “kinyilvánított felhatalmazása” nélkül.

A törvényjavaslatot demokrata párti és republikánus politikusok együttesen nyújtották be még januárban, azt követően, hogy az amerikai kormányzat Donald Trump utasítására dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnokát. A dróntámadást Washington Bagdad mellett hajtotta végre, s a támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője is.

Akkor több amerikai törvényhozót felháborított, hogy az elnök előzetesen nem konzultált, és nem is tájékoztatott a készülő csapásmérésről. A törvényjavaslat előterjesztésekor a politikusok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem az elnök kezét akarják megkötni, hanem csak a kongresszus alkotmányban rögzített jogát erősítik meg a háborús cselekmények felügyeletéről.

Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője a szavazás után kijelentette: “Az amerikai nép képviselőinek joga a döntés, és nem egyetlen emberé azt illetően, hogy háborúba küldjük-e gyermekeinket.”

Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a döntéssel a törvényhozók egyértelmű üzenetet küldtek arról, hogy “az amerikai nép nem akar háborút Iránnal, és a kongresszus nem adott felhatalmazást Irán elleni háborúra”. A külügyi bizottság vezető republikánus politikusa, a texasi Michael McCaul viszont azt állította, hogy a döntés “megosztó és felelőtlen”, és szerinte hamis a kiindulópontja is.

A Fehér Ház szerdán este közleményben tudatta, hogy az elnök vétót emel, és hangsúlyozta: a kongresszusi döntés “megpróbálja megakadályozni az elnököt abban, hogy megvédje az Egyesült Államok polgárait, diplomatáit, haderejét, szövetségeseit és partnereit”, továbbá “az amerikai érdekeket” az Irán és a vele szövetséges milíciák folyamatos fenyegetésétől.

Az új koronavírus-fertőzés miatt meghozott rendkívüli kormányintézkedések részleteit ismertető írás szerint a hatóság nemcsak kórházi karanténra, hanem hatósági házi karanténra is kijelölhet potenciális fertőzötteket.

Közölték, azok a magyar állampolgárok is hatósági házi karanténba kerülnek, akik Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkeznek az ország területére, akkor is, ha tünetmentesek. Ők a Magyarországra való belépés során, egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek – írták.

Akiknél a vizsgálat az új koronavírus-fertőzés gyanúját állapítja meg, azokat karanténban (például kórházi karanténban) helyezik el.

Akiknél azonban nem merül fel a vizsgálat során fertőzés gyanúja, kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön hatósági házi karanténnak alávetni magukat. E személyeket a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi, a hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását pedig a rendőrség ellenőrzi – közölték.

Azt is írták, a házi karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.

Kitértek arra is, hogy “azok a magyar állampolgárok, akiknél az alapos orvosi vizsgálat során az új koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, de nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a hatóság előírásainak megfelelően elhagyják Magyarország területét vagy a kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre”.

“Nem engedünk be menekülteket a határon. Tanultunk a 2015-ben elkövetett hibákból” – hangsúlyozta a néppárti tárcavezető, aki kollégájával, Karl Nehammer belügyminiszterrel kereste fel a katonai létesítményt. Hozzátette: a hadseregnek továbbra is feladata lesz a határok védelme, amiben 2015 óta 850 katona vesz részt. A tárcavezető Törökország kapcsán “drámai és elítélendő zsarolási kísérletről” beszélt, és arról, hogy Ankara visszaél az emberek helyzetével.

Karl Nehammer elkötelezettségét fejezte ki egy “erős és robusztus” határvédelem mellett, s arról is beszélt, hoyg a török-görög határnál kialakult helyzet “nem véletlenszerűen keletkezett humanitárius válság”, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnök próbálkozása, hogy nyomás alá helyezze Görögországot és az egész Európai Uniót. “2015 képei nem ismétlődhetnek meg” – szögezte le.

A belügyminiszter elmondta, hogy az osztrák katonák részben határvédelmi feladatot látnak el, így az EU külső határát is jelentő görög határnál, a balkáni útvonalon elhelyezkedő országok határainál, valamint közvetlenül Ausztria határainál teljesítenek szolgálatot. Kiemelte ugyanakkor, hogy a katonák jelenlétét a határnál a koronavírus okozta helyzet is indokolttá teszi.

A migrációs helyzet kapcsán emlékeztetett arra, hogy hazájára hatalmas feladatot ró a korábban befogadott menedékkérők integrálása. Éppen ezért Ausztria anyagi forrásokat biztosít arra, hogy lakóhelyükön nyújtsanak segítséget az embereknek – mondta.

Erdogan a brüsszeli munkalátogatása után hazafelé a repülőgépen török újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak “eléggé felpuhultak” az orosz Sz-400-as ütegeket illetően. “Eljutottak arra a pontra”, hogy Ankara tegyen ígéretet, nem fogja hadrendbe állítani az Sz-400-asokat – mondta.

Törökország az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban elharapódzó harcok miatt, valamint a térség légterének biztosítása érdekében kért Patriot légvédelmi rendszert a közelmúltban az Egyesült Államoktól.

Ankara először február 20-án jelezte, hogy Washington rakétaelhárító rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot, tehát azt követően, hogy több alkalommal heves harcok törtek ki Idlíbben a felkelőket támogató török hadsereg és a damaszkuszi kormányerők között. Damaszkusz csapatait azonban annak az Oroszországnak a légiereje segíti, amely a vonatkozó orosz-török megállapodást követően tavaly júliusban elkezdte leszállítani Törökországnak az Sz-400-asokat.

Washington korábban élesen bírálta az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harci repülő fejlesztési programjában, továbbá felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Törökországnak. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

Erdogan a szíriai rendezés kapcsán arról beszélt, hogy a polgárháború következtében “romba dőlt” arab ország közös “talpra állítására” kérte Vlagyimir Putyint múlt csütörtökön Moszkvában. Felidézte: az északkelet-szíriai Kamisli város környéke kőolajkészletekben gazdag vidék, amelyet azonban az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyveresek “zsákmányolnak ki”. “Putyinnak is van egy terve Kamislit illetően, ezért azt javasoltam az orosz elnöknek, hogy ha Moszkva a kitermelt kőolajból származó bevételeiből pénzügyileg támogatja Ankarát, akkor Törökország elvégzi a munka “építkezési részét” – közölte a török államfő.

Kamisli az önhatalmúlag kikiáltott szíriai kurd autonómia központja, amelyet a kurd fegyveresek ellenőriznek, de ahol ugyanakkor az Oroszországgal szövetséges szíriai kormányerők is kiterjedt területet tartanak ellenőrzésük alatt, egyebek mellett a repülőteret is.

Berger elmondása szerint bizonyítékok vannak arra, hogy orosz hírszerzők megpróbálták feltörni az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport több tagjának számítógépét.

“Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy az orosz kormány nagyon szívesen megakadályozná ezt a nyomozást, és nem riad vissza attól sem, hogy e célból bevetésre küldje a biztosági szolgálatok embereit” – fogalmazott.

Arra emlékeztetett, hogy az orosz biztonsági szolgálatok ügynökeit az elmúlt években számos európai országban gyilkossággal vádolták. Ez sötét árnyékot vet az MH17-es ügyében folytatott eljárásra is – tette hozzá. Dedy Woei-a-Tsoi ügyész, aki szerint az orosz beavatkozás nem áll meg ezen a ponton, azzal vádolta Moszkvát, hogy minden eszközzel megpróbálja elrejteni az igazságot. A Kelet-Ukrajna felett lelőtt repülőgép sorsa az orosz kormány dezinformációs kampányának tankönyvi példája – mondta.

“Nyilvánvaló, hogy ennek még nincs vége. Mindent meg kell tenni a tanúk biztonságos meghallgatása érdekében” – emelte ki. A hollandiai Schiphol bíróságán hétfőn, a vádlottak távollétében kezdődött meg a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utasszállítója elleni támadás tárgyalása. A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről – Pervomajszk település mellől – indítottak.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze volt a gép lelövéséhez.

Az ügy részleteit ismerők szerint a tárgyalás egy évnél hosszabban is eltarthat.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette. Az ügyben eljáró nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak – az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko – részt vettek a gépet megsemmisítő föld-levegő rakéta telepítésében. A nyomozócsoport 2016 őszén közzétett jelentésében azt írta, hogy a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték.

Több helyszínen razziázott, és 13 bírót és más foglalkozású embereket vett őrizetbe szerdán a szlovák rendőrség különleges alakulatának (NAKA) Köd nevű csoportja, amely a több súlyos bűncselekménnyel – köztük a két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság megrendelésével – vádolt Marián Kocner egyik bűnügyében vizsgálódik. Kocner ellen a NAKA bírók megvesztegetésének gyanújával is eljárást indított.

A Vihar fedőnevű akció részleteiről a szlovák rendőrség annyit közölt, hogy az őrizetbe vettek között a 13 bírón kívül még egy volt bírónő, egy csődgondnok, egy ügyvédnő és két további személy szerepel. Az őrizetbe vettek ellen az igazságszolgáltatás akadályozásának, illetve a bíróságok függetlensége befolyásolásának alapos gyanújával indítottak eljárást.

Szlovák sajtóértesülések szerint az őrizetbe vettek között van a legfelsőbb bíróság alelnöknője, illetve az igazságügyi tárca egyik volt államtitkára, Monika Jankovská is. Sajtóinformációk szerint Jankovská a nagyvállalkozó Kocnerrel, annak egyik peres ügyével – egy rendkívül nagy összegű váltóhamisítással – összefüggésben váltott üzeneteket.

Az őrizetbe vételeket végrehajtó rendőrségi csoport az úgynevezett Threema-ügyet vizsgálja, amelynek központi szála, hogy Kocner állítólag több közszereplővel, köztük bírákkal is kapcsolatot tartott a Threema nevű, kódolt üzenetváltást lehetővé tévő alkalmazáson keresztül.

Kocner ellen a NAKA bírók megvesztegetésének gyanújával is eljárást indított. A nagyvállalkozó – aki ellen több fajsúlyos, főként gazdasági jellegű bűnügyben is eljárás folyik – a mostani eljárás tekintetében egyelőre elutasította a vallomástételt.

Budapest Főváros Kormányhivatala közleményben azt írta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a rendőrség közös nyomozása eredményeként kiszolgáltatott, gondozott emberek vagyonával visszaélő hivatali dolgozókat fogtak el.

A kormányhivatal folyamatosan együttműködött a rendőri szervekkel, hogy kiszűrjék a hivatali rendszerből azokat, akik visszaélést követhettek el, megvédve ezzel sok gondnokság alatt állót – tették hozzá.

A közlemény szerint a kormányhivatalnak kiemelten fontos a közszolgáltatásba vetett bizalom megerősítése, az állampolgárok védelme, ezért a jövőben is határozottan fellép a hivatalon belüli visszaélések ellen.