Biztonságpiac

Huszonhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bazini székhelyű különleges bíróság Miroslav M.-et, Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és barátnője két évvel ezelőtti, nagy botrányt és politikai viharokat is kiváltó meggyilkolása és egy további gyilkosság miatt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Juraj Novocky, az ügyben eljáró különleges ügyész – a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolója szerint – azért nem életfogytiglani, hanem 25 éves szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, mert a vádlott bevallotta a bűncselekményeket, és a törvényszéki szakértők szerint az ő esetében nem lehet teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy visszailleszkedjen a társadalomba.

A bíróság viszont ennél is enyhébb, 23 évi fegyházbüntetést szabott ki tekintettel arra, hogy a vádlott együttműködött a hatóságokkal. Az ügyész az ítélethirdetést követően fellebbezést nyújtott be a kiszabott büntetés mértéke miatt, amit azzal indokolt, hogy nem teljesültek a büntetés csökkentéséhez szükséges feltételek. Az ítélet így nem jogerős, és a büntetés mértékéről a legfelsőbb bíróság dönt majd.

A záróbeszédek során Miroslav M. védője a bíróságra hagyta az igazságos ítélet kiszabását. A meggyilkolt újságíró családjának jogi képviselője, Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter úgy vélekedett: az ítélet révén ösztönözni kell az együttműködésre a jövőbeni vádlottakat és a kiszabott ítéletet igazságosnak minősítette. Martina Kusnírová – Ján Kuciak újságíró ugyancsak meggyilkolt barátnője – családjának jogi képviselője, a több közismert peres ügyből jól ismert Roman Kvasnica viszont az életfogytiglani büntetés kiszabása mellett foglalt állást, mégpedig annak elrettetentő hatására hivatkozva, az ítéletre reagélva azt mondta: megvárják a legfelsőbb bíróság döntését.

A nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása januárban kezdődött. A vádlottak között van még a vádirat szerint a gyilkosság elkövetésében segédkező Sz. Tamás, a bűncselekmény megrendelésében közvetítő Zs. Alena, valamint a gyilkosság megrendelésével vádolt K. Marián nagyvállalkozó (mindhárman tagadják bűnösségüket), illetve a már decemberben egy külön perben 15 év szabadságvesztésre ítélt Andruskó Zoltán, aki ugyancsak közvetítői szerepet játszott a bűntényben. A most elítélt Miroslav M. januárban vallotta be a gyilkosságok elkövetését, így ügyét februártól külön tárgyalták tovább.

A vádirat szerint Marián K. azért határozta el Kuciak megöletését, mert az újságíró több írást közölt az ő – a cikkek szerint bűnös – gazdasági tevékenységéről. A vád szerint a nagyvállalkozó 2017 végén rendelte meg a gyilkosságot Alená Zs.-nél, aki ezután megkereste Andruskót. Ez utóbbinak húszezer eurós adóssága elengedését ígérte, és ötvenezer eurót az újságíró haláláért. Andruskó a bűntett kivitelezésével a korábban rendőrnyomozóként dolgozó Sz. Tamást és M. Miroslav volt hivatásos katonát bízta meg, akiknek 40 ezer eurót ígért a gyilkosság végrehajtásáért. Andruskó korábban azt vallotta, azért fordult Sz. Tamáshoz és Miroslav M..-hez, mivel tudta, hogy 2016 végén egy rablás során már meggyilkoltak egy vállalkozót, Molnár Pétert.

Az áldozatokat 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, s azt heteken belül korábban sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához – köztük Robert Fico kormányfő lemondásához – és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Nem szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik, de be kell látnunk, hogy a paksi atomerőmű termelésére még évtizedekig szükség van a hazai energiabiztonság érdekében. A Biztonságpiacnak adott interjúban Kroó Norbert akadémikus professzor, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a jövőbeli energiaigények fedezésére a fúziós energia adhatna megoldást, a valódi információbiztonság kulcsa pedig a kvantumtitkosításban rejlik.

— Mekkora jelentősége van napjainkban az infor­mációbiztonságnak?
— Információs társadalomban élünk, az információknak pedig sohasem volt olyan jelentőségük, mint manapság. Mindez rengeteg szűretlen információt is jelent, a kommunikáció szerepe pedig felértékelődött, hiszen ezt az adattömeget továbbítanunk kell egymásnak. Az információk sokszor semlegesek, azonban gyakran érzékenyek is lehetnek – az információbiztonság szerepe pedig abban áll, hogy az érzékeny adatok titkos továbbítását megvédjük a törésekkel szemben. Ez az oka, illetve célja, hogy az informatikába bekerült a kvantumkommunikáció. Bár napjainkban is számos kísérlet, fejlesztés zajlik a titkosítás terén, csupán a kvantumtitkosítás az egyetlen forma, amelyet egyelőre nem sikerült feltörni. A megoldás lényege, hogy az információ kódolási kulcsát nem a klasszikus, lehallgatható, hanem speciális csatornán továbbítják. Ha ezen a csatornán valamilyen beavatkozás történik, akkor arról mind a küldő, mind a vevő tudomást szerez. A kvantumtitkosítás terén nagy probléma az úgynevezett dekoherencia, vagyis a kvantumállapot lebomlása. Ezt eddig úgy sikerült javítani, hogy a kvantuminformációt optikai szálakon már 420 kilométerre is el tudják juttatni, de ez akár műholdon keresztül is lehetséges – utóbbira gyakorlati példa egy Kína és Ausztria között megvalósított adattovábbítás. A XXI. század fantasztikus újdonsága, hogy a gépek is összeköttetésben állnak egymással (IoT, „a dolgok internete”), amely egyébként az Ipar 4.0 programnak is része Magyarországon. Az információözön azonban az egyéneket és a társadalmakat is kiszolgáltatottá teszi, amellett, hogy általános biztonsági problémákat is felvet – gondoljunk csak arra, hogy a terroristák hogyan szervezik meg összehangolt akcióikat. Persze ez már nem csak informatikai kérdés.

— Egy összehangolt, az informatikai hálózatokon keresztül végrehajtott támadás akár az energia­szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Mennyire elméleti ez a fenyegetettség?
— Európában megvalósulóban van az okos-energiahálózat, de minél fejlettebb egy társadalom, annál sérülékenyebb. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen csak két alap-energiaforrásunk van: a napenergia és a nukleáris energia. Előbbi szempontjából ki kell használnunk, hogy minél közelebbi időpontban érkezett a napenergia a földre, annál előnyösebb a felhasználása. A több millió éve a fosszilis forrásokban tárolt napenergia felhasználásával pedig egyre óvatosabban kell bánnunk. Utóbbi szempontjából pedig számolnunk kell a termodinamika törvénye szerint bekövetkező entrópianövekedés jelenségével, vagyis azzal, hogy egy zárt rendszer az energiafelhasználás során egyre rendezetlenebbé válik. Az alacsony hatásfokú napelemeknél például az entrópia növekedése nagyobb lehet, mint a jó belső égésű motoroké, így a hatékonyságukon még jócskán van mit javítani. Persze abba is érdemes belegondolni, hogy nem kimondottan szerencsés, ha szénerőműben termelt energiát szeretnénk használni például egy elektromos autó áramszükségletének fedezésére. Tehát nagyon összetett kérdésről van szó. A nukleáris energetikában a sérülékenység és a radioaktív melléktermékek elhelyezése jelent komoly kihívást. Az entrópianövekedés minimalizálása szempontjából az álmunk a fúziós energia, amely tulajdonképpen a hidrogénbomba megszelídítését jelenti. A termonukleáris energiatermelésnek ez a fajtája azért is ígéretes, mert a nyersanyag a tengerekben lényegben végtelenül rendelkezésre áll. Az energiatárolás problémája is jelentős feladat, hiszen a víz-, szél- és napenergia termelése gyakran kiszámíthatatlan. Persze léteznek – egyelőre primitív – módszerek a tárolásra, de gondot jelent, hogy az elektromos autók esetében például már 400-500 kilométeres hatótáv nagyon jónak számít. Mindez az energiabiztonság szempontjából nem elhanyagolható szempont. Magyarország energiatermelésének mintegy negyven százalékát a paksi atomerőmű adja. Nem kimondottan szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik. Paks egy rendkívül biztonságos erőműrendszer, és néhány évtizedig még nem tudunk lemondani arról, hogy ezt lekapcsoljuk. Egy biztonsági probléma azonban állandó kérdést jelent, ez pedig az elhasznált fűtőanyag tárolása. Ez is gyakori kampánytéma, az emberek biztonságérzete pedig nagyon szubjektív. Míg a légi közlekedés baleseti valószínűsége például sokkal kisebb, mint a közúti közlekedés esetében, mégsem fél senki beülni az autóba, a repülőutaktól pedig sokan tartanak. Tehát még jócskán van tudományos és felvilágosítási feladatunk.

— Ön milyennek ítéli meg a mai társadalom bizton­ságérzetét?
— Bár a társadalom fejlettségét gyakran csak egy-két paraméterrel, például a GDP-vel próbálják leírni, a képlet nem ilyen egyszerű. Mindehhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás színvonala és az általános biztonság­érzet is. Ez utóbbi sem egyszerű, hiszen minél fejlettebb a társadalom, annál sérülékenyebb. Az internet elterjedtsége kapcsán ma már az otthonok is veszélybe kerülhetnek, hiszen a kommunikációs eszközökkel manapság szinte mindenki elérhető. Egy otthon biztonságát az informatika és a gépészet éppúgy meghatározza, ahogy a munkahelyek vagy éppen a munkafolyamatok biztonságában is sokféle szempont érvényesül. Minden új technológia a pozitívumok mellett negatív elemeket, lehetőségeket is tartalmaz. A technológiai fejlesztések során arra is figyelni kell, hogy az új megoldások minimális veszélyeket jelentsenek. Véleményem szerint a tágabb értelemben vett biztonság soha nem volt olyan törékeny, mint napjainkban, de soha nem is volt olyan fontos. Éppen ezért a környezetünkre és egymásra is vigyáznunk kell, hogy jobban élhessünk a földön.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Adott esetben (a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt rendelettel kapcsolatban) természetesen jogi értékelést kell adni. Talán tanulmányozni kellene ezt a határozatot, jogi megközelítések alapján. Mindenesetre a világűr privatizációjára irányuló kísérletek bármilyen formában – most nehezemre esik megmondanom, hogy ez a világűr privatizációjának kísérleteként értékelhető-e – elfogadhatatlanok lennének” – mondta Peszkov.

A szóvivő arra reagált, hogy Trump rendeletet adott ki az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kereskedelmi kitermeléséről, amelynek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.

“A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak” – állt a szövegben.

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell állnia üzleti célból kutatni világűrt, valamint annak erőforrásait kiaknázni és hasznosítani. Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja ennek állami és magánszereplők által végzett tevékenységnek a nemzetközi támogatását. Mike Pompeo külügyminiszternek 180 napon belül be kell számolnia az ebben az ügyben elvégzett munkájáról.

Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodását, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Szergej Szaveljev, az orosz állami űripari vállalat, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese kedden nyilatkozatot tett közzé, amelyben Trump rendeletét a “más bolygók területének tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette. A tisztségviselő szerint ez aligha hangolja gyümölcsöző együttműködésre az államokat.

“A történelemben volt már példa arra, hogy valamely állam úgy döntött, hogy saját érdekében területeket kezd el elfoglalni – mindenki emlékszik, hogy ennek mi lett az eredménye” – idézte Szaveljevet a Roszkoszmosz sajtószolgálata.

Hackerek támadtak meg kínai kormányhivatalokat és diplomáciai kirendeltségeket egy kínai szoftvercég jelentése szerint – közölte internetes oldalán egy kedden megjelent cikkben a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A Qihoo 360, Kína legnagyobb számítógépes vírus elleni szoftvereladójának jelentéséből kiderül, hogy a hackerek több mint kétszáz VPN szervert törtek föl összehangolt kiberkémkedési akció keretében. A támadás célpontjában pekingi és sanghaji kormányhivatalok mellett Kína a többi közt Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Észak-Koreában, valamint Thaiföldön működő diplomáciai kirendeltségei álltak.

A jelentésben a Qihoo 360 az akcióval a kelet-ázsiai DarkHotel nevű hacker csoportot gyanúsítja, és a cég feltételezése szerint a támadás célja az új koronavírus-járványhoz köthető. Ugyanezt a csoportot sejtik egyébként a márciusban az Egészségügyi Világszervezet elleni, sikertelen kibertámadások mögött is.

A pekingi vezetés a járványra tekintettel arra kérte a hivatalokat, hogy legfeljebb csupán az ott dolgozók fele tartózkodjon egyszerre a munkahelyen – emiatt sokan a VPN szervereken keresztül érik el otthonaikból az irodai hálózatot. “Ha a VPN fenyegetést jelentő felek ellenőrzése alá kerül, számos vállalat és intézmény belső tartalmai válnak elérhetővé a nyilvános hálózaton, ami felmérhetetlen károkat okozhat” – fogalmaz jelentésében a szoftvercég.

A DarkHotel egy legalább 2007 óta működő hacker csoport, amelynek tevékenységét Kelet-Ázsiába vezették vissza kiberbiztonsági cégek. A csoport jellemző célpontjai között Kínában, Észak-Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban tevékenykedő kormányhivatalnokok és üzleti vezetők szerepelnek. A SCMP azonban rámutat: a Qihoo 360 jelentésén kívül jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy valóban a DarkHotel állna a támadások mögött.

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van, ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a cégháló nagyvállalatoknak, autóipari beszállító multiknak közvetített munkaerőt. A több száz munkavállaló után azonban nem fizették az adókat és járulékokat, noha megrendelőiktől megkapták a közvetített munkaerő teljes bérköltségét, illetve a közvetítői díjat is.

A csalásban részt vevő társaságok első körben hamis adóbevallásokat nyújtottak be, majd miután utólag bevallották a fizetendő közterheket, hátrahagyták a vagyontalan, tetemes adótartozással rendelkező cégeket.

A NAV nyomozói it-szakemberek és járőrök bevonásával összesen huszonnyolc helyszínen tartottak házkutatást, tanúkat és gyanúsítottakat hallgattak ki, valamint a megrendelő cégeknél is vizsgálódtak, ahol a közvetített dolgozókat hallgatták meg.

A bűnbanda fejét a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el Fejér megyei otthonában, a férfival szemben szexuális bűncselekmény gyanúja is felmerült.

A bűnszervezet vezetői luxusszínvonalon éltek: egzotikus utazásokra, drága autókra költötték az elcsalt pénzeket, de különleges műkincseket, nagy értékű könyvritkaságokat, illetve érme- és bélyeggyűjteményeket is vásároltak. A NAV csaknem egymilliárd forint értékben tudott bankszámlákat, ingatlanokat és követeléseket zárolni, továbbá több százmillió forint készpénzt, valamint luxusautókat is lefoglalt a kár megtérítésére.

Becslések szerint több mint félmillió robogó üzemel Magyarországon, de a törvényi előírás ellenére csaknem felükre nem kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást üzembentartóik – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szervezet közleménye szerint a biztosítás nélkül közlekedők sokat kockáztatnak, a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén pedig akár több százezer forint kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károkra 2018-ban meghaladták a 672 ezer forintot.

Ha biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Mabisz kártalanítási számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

A kedvező időjárás miatt, valamint a tömegközlekedési eszközök elkerülése érdekében egyre többen használnak kerékpárt is. A Mabisz szerint a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek több mint tíz százaléka a kerékpárosokhoz kapcsolódik, akik nagyjából hasonló arányban elszenvedői, mint okozói a közlekedési baleseteknek. A lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás a balesetet okozó biciklisnek is segítségére lehet, mert ez a fedezet kiterjedhet a kerékpárral történő károkozásra is. Ilyen biztosítás hiányában a károsult közvetlenül a kerékpárostól követelheti a kár megfizetését – jelezte a biztosítók szövetsége.

A kétkerekűek és más elektromos eszközök gyorsan bővülő piacának jele, hogy egyes társaságok már tervezik a kerékpár-biztosítások kiterjesztését az elektromos rollerekre is. Az új típusú eszközök hatósági besorolása folyamatban van, ennek eredménye teljesen tiszta helyzetet teremthet a biztosítási vonatkozású kérdésekben – közölte a Mabisz.

Nem bocsátható feltételes szabadságra a vokányi emberölés elkövetője a szegedi törvényszék nem végleges döntése szerint.

A Szegedi Törvényszék nem engedélyezte az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt 18 év fegyházbüntetéssel sújtott R. A. feltételes szabadságra bocsátását — közölte a bíróság.

Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság az elítéltet fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet által előterjesztett vélemény, a komplex igazságügyi pszichiátriai és pszichológiai szakértői vélemény alapján, valamint az elítélt távmeghallgatásával vizsgálta, hogy az elítélt miként képzeli el további életét. A törvényszék megállapította, hogy az elítéltet a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során egy alkalommal kellett felelősségre vonni, 2010 márciusában, ezzel szemben 27 jutalmat érdemelt ki, az intézetben dolgozik, és szabadulása esetére lakhatása, munkába állása szintén megoldottnak látszik.

Mivel azonban az elítélt magatartása nem tekinthető teljesen kifogástalannak, és a személyisége alapján attól lehet tartani, hogy a jövőben akár élet, illetve testi épség elleni bűncselekményt is elkövethet, a bíróság nem engedélyezte feltételes szabadságra bocsátását. A végzés ellen az elítélt és védője fellebbezett.

R. Attilát, a pécsi rendőrkapitányság egykori kiemelt főnyomozóját a Pécsi Ítélőtábla 2007 novemberében sújtotta 18 év fegyházbüntetéssel, amiért 2000. február 6-án agyonlőtte élettársa férjét a Baranya megyei Vokányban.

A férfi 1998-ban szerelmi, majd élettársi kapcsolatot létesített a kapitányságon dolgozó kolléganőjével.amelynek válása – elsősorban a nő férje miatt – elhúzódott. A helyzetet a rendőr őrnagy a férfi megölésével akarta megoldani, erről egy bűnöző ismerősének is beszélt. Egy fegyvergyűjtőtől még korábban vásárolt egy 22-es kaliberű hatástalanított, de visszaélesített pisztolyt az ahhoz készített egyedi hangtompítóval és lézeres irányzékkal együtt. A gyilkossághoz egy régi autót is szerzett, és hamis bosnyák rendszámot szerelt rá. A rendőr 2000. február 6-án elutazott Vokányba, bement a férj házába, ahol a férfit dulakodás után hét lövéssel megölte. A gyilkos fegyvert a helyszíntől hat kilométerre egy patakba dobta, ahol néhány nappal később helybéliek megtalálták.

A rendőrség az őrnagyot és élettársát néhány napon belül elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte, munkaviszonyukat megszüntette, ám a vádemeléshez nem találtak elég bizonyítékot, ezért később szabadon engedték őket. Az ügy adatait később újraértékelték, a férfi ellen vádat emeltek, majd a Baranya Megyei Bíróság első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Ezt a büntetést enyhítette másodfokon a Pécsi Ítélőtábla 18 év fegyházra.

Áder János köztársasági elnök hétfőn kinevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) két új elnökhelyettesét: Csillám Katalint és Erőss Mónikát – tudatta az OBH.

A két új elnökhelyettes kinevezése április 7-ével lép életbe. Az OBH két korábbi elnökhelyettese, Répássy Árpád és Vajas Sándor április 1-jétől ítélőtáblai tanácselnökként folytatja, Répássy Debrecenben, Vajas pedig a fővárosban.

A Kúria közleményben tudatta, hogy miután Erőss Mónikát, a Kúria eddigi főtitkárát nevezte ki az államfő az OBH egyik elnökhelyettesévé, a legfőbb bírói fórum szakmai irányításában is változások történtek.

Darák Péter, a Kúria elnöke egyes igazgatási feladatokkal új vezetőket bízott meg. Ennek megfelelően Sperka Kálmán tanácselnök a Kúria főtitkári titkárságának működéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatokat látja el, Suba Ildikó pedig főtitkárhelyettes, akinek vezetői megbízása a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodott.

A Kúria büntető kollégiumának irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásával Székely Ákos tanácselnököt, míg a Kúria polgári kollégiumának irányításával összefüggő egyes igazgatási feladatok ellátásával Orosz Árpád, illetve Böszörményiné Kovács Katalin tanácselnököket bízta meg a Kúria elnöke.

Az április 1-jén létrejött közigazgatási kollégiumot Kalas Tibor kollégiumvezető irányítja. Az április 1-jétől a Kúria polgári kollégiumán belül működő munkaügyi részkollégium vezetéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatokat pedig Tánczos Rita bíró látja el.

Az igazgatási feladatokkal megbízottak megbízatása nyár közepéig, illetve végéig érvényes.

(Címlapképünkön Erőss Mónika, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese átveszi kinevezési okmányát Áder jános köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt)

Sürgősen figyelmet kell fordítani a fogvatartottak jogainak védelmére a koronavírus-járvány ideje alatt – olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosának sajtóközleményében.

Dunja Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a fogvatartottak és az előzetes letartóztatásban levők a vírusfertőzés szempontjából a legsebezhetőbbek közé tartoznak. Felhívta a figyelmet, hogy a fogva tartási létesítmények kivitelezésükből fakadóan többször túlzsúfoltak, továbbá a higiénés viszonyaik sem a legkedvezőbbek. Hozzátette, hogy egészségi állapotánál fogva több fogvatartott sokkal jobban ki van téve a fertőzés kockázatának.

Az emberi jogi biztos továbbá nyomatékosan felkérte a tagállamokat, hogy minden lehetséges módon és hátrányos megkülönböztetés nélkül használják ki a fogva tartás rendelkezésre álló alternatíváit, beleértve a büntetések végrehajtásának felfüggesztését, illetve a “társadalomra már veszélyt nem jelentő fogvatartottak” ideiglenes vagy korai szabadon bocsátását. Aláhúzta, hogy a szabadon bocsátottak alapvető ellátásáról is gondoskodni kell a tagállamokban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a járványügyi intézkedések végrehajtása során figyelembe kell venni a legsérülékenyebb fogvatartottak- például a várandós nők vagy a fogyatékossággal élők- sajátos igényeit, illetve azt, hogy a fogvatartottak számára továbbra is biztosítani kell a kommunikáció, a jogi segély és a panasztétel lehetőségét.

Megújult kiadója segítségével szeretné a tudományos kérdések bemutatását közérthetően, minél szélesebb olvasóközönség számára hozzáférhetővé tenni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Koltay András, az intézmény rektora elmondta: az egyetem digitális platformján, a ludovika.hu internetes oldalon elindult a Ludovika blogtér, amely elsősorban az NKE kutatóintézetei, illetve munkatársai által jegyzett blogoknak ad otthont.

“Célunk az, hogy az izgalmas tudományos és fontos közpolitikai kérdéseket tárgyaló posztok az érdeklődők szélesebb köréhez is eljutva ne csak a tudományos, hanem a szélesebb társadalmi párbeszédet is gazdagítsák” – mondta a rektor. Igényes, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor közérthető nyelven megírt szövegek írására biztatják bloggereiket. Koltay kiemelte, hogy a blogok a tudományos-közéleti vita fórumai, így nem kizárólag az egyetem oktatóinak és kutatóinak hozzászólásait, írásait várják. A blogok egyebek mellett a társadalom, a gazdaság, a kormányzás, a környezet, a technológia és a geopolitika aktuális kérdéseivel foglalkoznak, jelenleg pedig a járványügyi helyzet komplex, újszerű szempontokat is felvető elemzéseit helyezik a középpontba.

A ludovika.hu tartalomszolgáltatója a megújult Ludovika Egyetemi Kiadó, amely jogelődei révén meghatározó szereplője a hazai tudományos szak- és tankönyvkiadásnak.

Magas könyvszakmai követelményeknek megfelelő publikálási lehetőséget nyújt a különböző tudományterületeken és könyvtípusokban, papír alapon és elektronikusan, az ország jeles tudós szakemberei számára. A kiadó csak az elmúlt két évben több mint háromszáz tan- és szakkönyvet, illetve jegyzetet jelentetett meg magyar, valamint angol, német, spanyol, orosz és kínai nyelven, továbbá több mint száz egyetemi alapítású folyóirat- és magazinlapszámot tett közzé.

A koronavírus terjedése miatt egyre nagyobb mértékben támaszkodunk digitális megoldásokra a mindennapi életünk során. Ezt a kiberbűnözők is jól tudják, és igyekeznek kihasználni a felhasználók tapasztalatlanságát az otthoni munkavégzés, a távoktatás, illetve a járvánnyal kapcsolatos információkeresés területén.

A koronavírus járvány következtében elrendelt intézkedések miatt rengetegen kényszerülnek otthoni munkavégzésre, illetve távoktatásra. Emiatt fontos tudni, hogy a statisztikák alapján a vírusok, kártékony kódok 38 százaléka álcázza magát Microsoft Office dokumentumnak, vagy használja fel formátumot a támadásokhoz, hiszen rengeteg iskola és munkahely ezen a platformon működik jelenleg. Emellett az okostelefonok, táblagépek elleni támadások is meredeken emelkednek, jelenleg 24 ezer rosszindulatú alkalmazást blokkolnak az áruházak naponta, miközben a Statista adatai szerint a mobil okoseszközök csupán fele használ valamilyen vírusvédelmi megoldást.

Az AVTest nyilvántartása szerint mára az egyedi kártékony kódok száma már meghaladta a 1 milliárd 37 milliót. A tavalyi évben átlagosan több mint 350 ezer új kártékony programot észleltek naponta. A koronavírushoz kapcsolódó email-es támadások 667 százalékkal növekedtek az elmúlt időszakban, március 1–23. között 467 825 adathalász támadást regisztráltak, amelyből 9116 kapcsolódott a koronavírushoz. Ez a szám februárban 1188, januárban pedig mindössze 137 volt.

Ebben az időszakban várhatóan emelkedik majd a feltört fiókok, ellopott jelszavak mennyisége is. A Have I Been Pwned adatbázisába 2019-ben óránként 19 ezer új ellopott fiók került bele, 2020 márciusára pedig összesen kilenc és fél milliárd kiszivárgott jelszó található ebben az adatbázisban.

Szinte minden érintett szervezet (WHO, CSIRTs, Europol stb.) igyekszik felhívni a figyelmet a koronavírus terjedéséhez köthető kibertámadások jelentős növekedésére. Az akciók során jelentősen megnövekedtek a zsarolóvírusos támadások is: a Cybersecurity Ventures adatai szerint, míg 2016-ban átlagosan negyven másodpercenként történt egy fertőzés, ez az adat 2020 első negyedévében már 13 másodperc volt, amely 2021-re várhatóan 11 másodpercre, még gyakoribbra változik majd, mindezzel húszmilliárd dolláros kárt okozva.

A munkahelyi adatok kiszivárgása, a számítógépünk működőképessége szinte kritikus a jelenlegi helyzetben, amelyben létszükséglet a távoli munkavállalónak és a diákoknak a folyamatos rendelkezésre állás. Tovább nehezítheti a helyzetet, hogy óriási mennyiségű laptop fogy a magyar üzletekben, sok helyen időleges készlethiány is fellépett.

Napok óta próbálják a tűzoltók eloltani a tüzet egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben – hozta nyilvánosságra az UNIAN ukrán hírügynökség.

A Kijev megyei rendőrség vasárnap délután közölte, hogy kézre kerítették azt a személyt, aki a Rahivka településnél kitört kisebbik tüzet okozta, amely öt hektáros területen terjedt szét. A faluban lakó 27 éves férfi beismerte, hogy “szórakozásból” gyújtott fel három helyen füvet és szemetet. A szél belekapott a lángokba, és nem tudta eloltani, ami miatt szétterjedt a tűz. A férfi ellen büntetőeljárás indult.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint a lángok még szombaton csaptak fel, és a riasztás aznap kora délután érkezett be hozzájuk. A nagyobbik tűz a lakatlan Volodimirivka település közelében ütött ki a Kotovszkij erdőgazdaságban, és mintegy húszhektárnyi területre terjedt ki. Jehor Firszov, az állami természetvédelmi felügyelet vezetője később a Facebookon közölte, hogy az aljnövényzet kigyulladása miatt a tűz fokozatosan továbbterjedt, és mintegy 100 hektár vált érintetté. Feltételezte, hogy emberi gondatlanság, a száraz fű felégetésének Ukrajnában még élő, környezetvédők által hevesen bírált gyakorlata, mások szerint törvénytelen szemétégetés vagy egyéb vandalizmus okozhatta az erdőtüzet.

Vasárnap a katasztrófavédelem azt jelentette, hogy nyílt tűz már nincs az erdőségben, csak parázsló területeket oltanak. Ezzel szemben hétfőn közölték, hogy még két tűzfészek felszámolásán dolgoztak a tűzoltók. A hétvégén összesen 124 szakember 28 technikai eszköz, köztük két AN-32-es típusú tűzoltó repülőgép és egy Mi-8-as helikopter segítségével vett részt a lángok elleni küzdelemben. A légi eszközök együtt 42 felszállással összesen 174 tonna vizet öntöttek a tűzre.

Az erdős terület nyugati szélében fekvő Rahivkánál vasárnap estére sikerült a tüzet lokalizálni. Az ottani helyszínen 14 tűzoltó négy műszaki eszközzel látott neki az oltásnak.

A tüzek következtében személyi sérülés eddig nem történt, lakott terület evakuálása nem vált szükségessé. A hatóságok közlése szerint a radioaktív sugárzás szintje Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket.

Letartóztatta a fővárosban a 28-as villamoson elkövetett emberölés két gyanúsítottját a Budai Központi Kerületi Bíróság – tudatta a Fővárosi Törvényszék közleményben.

A megalapozott gyanú szerint április 3-án késő este a 28-as villamoson együtt utazott a három gyanúsított – két férfi és egy nő -, valamint a sértett. Szóváltás alakult ki az egyik férfi és a sértett között, a férfi leköpte a sértett, majd dulakodni kezdtek, és a férfi elővett egy kést. A sértett barátja ezt észlelve a sértett védelmére kelt, azonban ezt a másik férfi gyanúsított megakadályozta, majd a kést tartó gyanúsított mellkason szúrta a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette. A villamosvezető megállította a szerelvényt, a 3 gyanúsított elfutotta, a nő a tettestől átvette a kést és egy közterületi virágládába rejtette.

Bizonyítottsága esetén a férfiak cselekménye emberölés, a nőé emberöléssel kapcsolatos bűnpártolás megállapítására lehet alkalmas, így a két férfi csak maximum 15 évig, a nő pedig 5 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Az ügyészség a két férfi letartóztatását és a nő bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta.

Az eljárás adatai szerint mindhárom gyanúsított hajléktalan, a nő prostitúcióból él, a két férfi többszörösen büntetett előéletű. Az emberölés feltételezett tettese többszörös visszaeső, feltételes szabadságra bocsátás és más büntetőeljárások hatálya alatt követte el tettét, idén januárban szabadult. A meggyanúsított nő ellen több büntetőeljárás van folyamatban.

A bíróság szerint a két férfi esetében szökés, elrejtőzés, valamint bűnismétlés veszélye miatt letartóztatásuk indokolt, amit egy hónapra, május 6-ig rendeltek el. A nő esetében elegendő a bűnügyi felügyelet. A két férfi és védőik fellebbeztek a bíróság döntése ellen.

A másodfokon eljáró Győri Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kiszabott fegyházbüntetés súlyosítását indítványozza abban az ügyben, amelyben a vádlottat a törvényszék előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Győri Törvényszék 2020. február 21. napján meghozott – nem jogerős – ítélete szerint az egyetemet végzett, a szakításukat feldolgozni nem tudó vádlott az élet kioltására alkalmas eszközöket vitt magával azzal a szándékkal, amennyiben a barátnője nem békül ki vele, akkor dróttal megfojtja. Miután a sértett ismételten közölte, hogy nem akar békülni, ezen összevesztek, a vádlott feldühödött, majd távozása sürgetése miatt ideges is lett, és a sértett háta mögé lépve a dróthuzallal hátulról, a védekezni próbáló sértettet több percen át fojtogatta. Az eszméletét vesztő sértettnek nem nyújtott segítséget, a sértett pedig néhány nap múlva a kórházban hunyt el.

Az elsőfokú ügyész az ítélet ellen a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett, amit a másodfokú ügyészség fenntartott. A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete törvényes és megalapozott, de a cselekményét eszköz használatával, orvul elkövető vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetés mértéke eltúlzottan enyhe.

Az Európai Unió megújított adatvédelmi rendelete, a General Data Protection Regulation (GDPR) 2018. május 25-én lépett életbe. A GDPR rövidítéssel közismertté vált adatvédelmi szabályzat általános érvényű, így előírásait minden magyarországi szervezetnek alkalmaznia kellett. A rendelet betartását felügyelő szerv Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatairól Péterfalvi Attilát, a hivatal elnökét kérdeztük.

— Magyarországon kiket érintett a rendelet?
— Minden hazai cégnek, szervezetnek alkalmaznia kell az EU általános adatvédelmi előírásait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GDPR szabályai adatkezelőként minden jogi személyt, adatalanyként pedig minden természetes személyt érint. A rendelet minden olyan jogi kapcsolatra vonatkozik, amely személyes adatok kezelésével is jár – ilyenek például a munkáltató-munkavállaló, vállalkozó-megrendelő, ügyfél-szolgáltató, állampolgár és állami vagy önkormányzati szerv közötti kapcsolatok. Az úgynevezett kockázatalapú megközelítés miatt azonban a rendeletből fakadó adminisztratív kötelezettségek az adatkezelés kockázataihoz igazodnak, tehát egészen más feladatai vannak a néhány vásárló adatait tároló kis péküzletnek, mint például a nagy adattömeggel foglalkozó direktmarketing-tevékenységet folytató vállalkozásoknak, vagy a szenzitív adatokat is kezelő egészségügyi szolgáltatóknak.

— A NAIH-tól milyen előzetes segítséget kaphattak a GDPR bevezetésére kötelezettek?
— Hatóságunk számos eszközzel segítette a felkészülést. Honlapunkon már jóval a rendelet életbelépése előtt létrehoztunk egy olyan fejezetet, ahol témakörönként csoportosítva, általában letölthető pdf-állományokban találhatók meg a szükséges információk. Még márciusban közzétettük többek között a GDPR alkalmazásával kapcsolatos általános tudnivalókat, egy másik dokumentumban tizenkét lépésben foglaltuk össze a rendelet alkalmazásának részleteit, illetve iránymutatást adtunk az adatkezelők és adatfeldolgozók számára. Egy másik aloldalon a jogalkalmazóktól érkezett kérdésekre, beadványokra, konzultációs megkeresésekre adott állásfoglalásokat tettük elérhetővé, ott hónapokkal a rendelet érvénybelépése előtt olvasható volt például az adatvédelmi tisztviselőkkel kapcsolatos állásfoglalás, egy másik dokumentumban a GDPR alkalmazását követően a korábbi adatvédelmi nyilvántartás megszűnéséről adtunk közre tájékoztatást. Külön figyelmet fordítottunk a kkv-szektorra, tájékoztató anyagot állítottunk össze a GDPR kis- és középvállalkozások esetében történő alkalmazhatóságáról, önálló anyagba rendeztük az ügyvédeknek, autószerelőknek, egyéni vállalkozásoknak szánt tudnivalókat, úgy vélem, minden érdekelt még időben kaphatott elegendő információt a felkészüléshez.

— Nyomtatott formában is megjelentek ezek a tudnivalók?
— Igen, munkatársaink ma is több – adatvédelmi ismereteket és végzettséget adó – graduális és posztgraduális képzés oktatói és szervezői, többen szerzőként jegyzik az egyetemi hallgatók számára összeállított tananyagokat. Ezeket a szakkönyveket használták például az ELTE Jogi Továbbképző Intézet adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászképzésében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésében és szakirányú továbbképzésében, de több más felsőoktatási intézmény tananyagában is megtalálhatók ezek kiadványok. Szakértőink jó néhány helyen tartottak előadásokat, aktív résztvevői voltak a felkészülést célzó szakmai rendezvényeknek, konferenciákon, workshopokon, kerekasztal-beszélgetéseken személyesen válaszoltak a felmerült kérésekre.

— Arról készült összefoglaló, hogy a GDPR bevezetésére kötelezett cégeknek mekkora kiadást jelentett az előkészítés?
— Nem készítettünk ilyen összesítést, mivel ez nem feladata a hatóságnak. A jogalkotási javaslatot előterjesztő Európai Bizottság azonban előzetesen készített egy részletes hatástanulmányt, amelyből kiderült, hogy pluszköltségek helyett inkább megtakarítást jelent a GDPR bevezetése. Ugyanis azoknak az adatkezelőknek, akik a bevezetés előtt is maradéktalanul megfeleltek a korábbi adatvédelmi szabályoknak, semmilyen pluszkiadást nem jelentett a GDPR alkalmazása. Ugyanakkor a hatásvizsgálat szerint uniós szinten mintegy hárommilliárd eurós költségcsökkenéshez vezetett az egységes szabályozás bevezetése, mivel mérséklődtek az egyedi szabályozás miatti ügyvédi költségek, ennek következtében a weboldalak rendszergazdáinak is kevesebb lett a feladatuk.

— A rendelet értelmében a GDPR betartásának ellenőrzésére kijelölt felügyeleti hatóság Magyarországon a NAIH. Hogyan tudják ellenőrizni az alkalmazásra kötelezett cégeket és vállalkozásokat?
— A GDPR kiterjedt vizsgálati hatásköröket biztosít az EU országaiban működő adatvédelmi hatóságoknak. Utasíthatjuk például az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat – vagy azok képviselőjét –, hogy a feladataink elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadják. Ugyanakkor az adatkezelőknél, adatfeldolgozóknál helyszíni vizsgálatokat is folytathatunk, elvégezhetjük a kiadott tanúsítványok felülvizsgálatát, és még számos egyéb jogosítványunk is van. Emellett a GDPR végrehajtását célzó magyar eljárásjogi szabályokat is alkalmazhatjuk, az infótörvény és az Általános közigazgatási rendtartás szabályai kiterjedt ellenőrzési lehetőségeket és eszköztárat biztosítanak számunkra.

— A bevezetés óta csökkent vagy növekedett a fogyasztói, felhasználói bejelentések száma?
— Érezhetően megemelkedett a bejelentések száma. 2017 második félévében 948 panaszt regisztráltunk, 2018 azonos időszakában már közel 1400 bejelentés érkezett. A GDPR alkalmazásával új kötelezettségként jelenik meg az úgynevezett adatvédelmi incidensek bejelentése és ennek a hatóság által történő kivizsgálása. A NAIH-hoz 2018. május 25-e óta év végéig összesen 239 esetben jelentettek be adatvédelmi incidenst a különböző adatkezelők – jellemző, és egyben a korszellemet is tükrözi, hogy ezek nyolcvan százalékát az interneten keresztül, online nyújtották be.

— Általában milyen adatokkal való visszaélés gyanúja merül fel a bejelentésekben?
— Az incidensbejelentések leggyakrabban a következő személyes adatok jogtalan tárolásának gyanújára vonatkoznak: személyazonossághoz kapcsolódó adatok – például név, születési adatok –, vagy olyan gazdasági, pénzügyi adatok, mint például a hitelfelvétellel vagy bankszámlával kapcsolatos adatok. De gyakran előfordul, hogy az elérhetőségi adatok – például telefonszám, lakcím, e-mail-cím – vagy az ügyfél-azonosítók szerepelnek a bejelentésekben. Az incidensbejelentéseket a NAIH hatósági ellenőrzés keretében kivizsgálja, és amennyiben jogsértést tapasztalunk, hatósági eljárást indíthatunk.

— A bevezetés óta szabtak ki büntetést? Ha igen, milyen szankciókat alkalmaztak?
— A GDPR alkalmazásához szükséges magyar törvények csak 2018. nyár végén léptek hatályba, az azóta érkezett incidensbejelentések kapcsán eddig hét alkalommal indítottunk formális hatósági eljárást – pénzbírság kiszabására egyetlen alkalommal sem került sor. A már lezárt eljárások végén elegendő volt az ombudsmani típusú eszközök alkalmazása, például az adatkezelőknek megküldött felszólítás is meghozta a kívánt eredményt.

–– Indítottak-e kártérítési pereket azok, akiknek az adataival visszaéltek, vagy akiknek az adatai illetéktelen kezekbe kerültek?
— A kártérítési perek az adatalanyok és az adatkezelők közötti magánjogi eljárások, így önmagukban is személyes adatok. Emiatt – a főszabály szerint – ilyen információk hivatalosan nem jutnak a NAIH tudomására, tehát azokkal kapcsolatban nem vezetünk nyilvántartást, semmilyen adatot nem kezelünk.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Április elsején elindult és október végéig üzemel a viharjelzőrendszer a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A jelzőpontok villogó fénnyel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órával adják ki. Elsőfokú viharjelzés esetén (40-60 kilométer/óra erősségű szélnél) percenként 45 sárga felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú jelzéskor (60 kilométer/órát meghaladó erősségű szélnél) a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

A viharjelzéseket a Balaton körül harminchat stabil, a kiemelt strandokon még tizenöt mobil fényjelző és három tóközepi viharjelző továbbítja. A Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt, a Fertő-tó magyar szakaszán egy viharjelző állomás ad jelzéseket. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja ki a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban mért időjárási adatok alapján, a rendszert a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület működteti.

Tavaly a Balatonnál öt új viharjelző állomás létesült: Balatonedericsen, a Keszthelyi-öbölben, Balatonszárszón, Balatonszepezden, valamint Tihany Bahart-kikötőjében, és az elmúlt szezon óta három új tóközepi állomás is erősíti a vízen tartózkodók biztonságát.

Az OMSZ és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös közleményében hívta fel a figyelmet, hogy a Balatonnal és a Velencei-tóval kapcsolatos időjárási információk folyamatosan frissülve, szabadon hozzáférhetők a www.met.hu, a www.katasztrofavedelem.hu, valamint a www.rsoe.hu oldalon. Rajtuk kívül a Tavihar és a Meteora nevű mobiltelefonos applikáció is segíti a tájékozódást.

A Balatonon szeszélyes, kiszámíthatatlan, a különböző medencékben eltérő lehet az időjárás, azért különösen fontos a szabályok betartása és a viharjelzések figyelemmel kísérése – áll a közleményben.

A Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a helybeli férfivel szemben, aki évek óta agresszív módon viselkedett az élettársával, ami miatt a szomszédok petíciót nyújtottak be az önkormányzathoz a bérlakásból való eltávolítása iránt.

A vádirat szerint a férfi Hódmezővásárhelyen egy önkormányzati bérlakásban élt élettársával, és négy közös, valamint egy közösen nevelt kiskorú gyermekükkel együtt. A vádlott rendszeres alkoholfogyasztásából is adódóan 2016. tavaszától napi rendszerességgel, a gyermekeik előtt vitatkozott az élettársával, berendezési tárgyakat vert szét, és legalább havonta egyszer megverte, kisebb sérüléseket okozva a sértettnek. A bántalmazások során tenyérrel és ököllel arcon ütötte, földre vagy az ágyra lökte a nőt, többször a karját szorongatta, de volt, hogy késsel fenyegetőzött, vagy baltát állított több alkalommal a szekrénybe. Előfordult, hogy a vádlott baseball ütővel hadonászott, vagy a televíziót dobta ki az udvarra trágár, emberi méltóságot megalázó szavak ordibálása mellett. A gyermekek ezeket látva sírtak, bezárkóztak a szomszéd szobába, éjszaka nem tudtak elaludni, egyikük a családsegítő szolgálat javaslatára kollégiumba került, mert vádlott magatartása akadályozta őt a tanulásban.

A vádlott agresszív, másokat is zavaró magatartása miatt a szomszédok petícióval fordultak az önkormányzathoz 2018. év végén azért, hogy a férfit távolítsák el a lakásból. Az önkormányzat felszólítására a vádlott a lakást elhagyta, de személyes tárgyait nem vitte el, oda rendszeresen visszajárt, sokszor a sértett akarata ellenére és agresszív, bántalmazó magatartásával továbbra sem hagyott fel.

A sértett emiatt előbb a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását kezdeményezte a bíróságnál, majd megszakította a vádlottal az élettársi kapcsolatot, és elköltözött. A vádlott a kapcsolattartásra kijelölt időpontokat vagy nem tartotta be, vagy azokon ittasan, agresszíven viselkedett, akadályozva a gyermekeket a tanulásban, a pihenésben. Előfordult, hogy többször ittasan verte élettársa lakásának ajtaját, vagy erőszakkal, a sértettet félrelökve, a használati tárgyakat összetörve, a sértettnek sérülést okozva ment be az ingatlanba, ami miatt rendőrt kellett hívni. A vádlott cselekményei miatt indult büntető eljárásban elrendelt távoltartás hatálya alatt is előfordult, hogy ittasan, erőszakkal bement sértett lakásába, a készételt megette, és csak a rendőrök érkezése miatt ment el onnan. Mindezeken túlmenően egyetlen kiskorú fiúgyermeküket rendszeresen, havonta megpofozta, megalázó, becsmérlő kifejezésekkel illette, lánygyermekeiket is gyalázta.

A vádlott a cselekményeivel a gyermekek pszichés fejlődését súlyos mértékben traumatizálta, valamint súlyosan veszélyeztette a kiskorúak értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését.

A férfival szemben az ügyészség kiskorú veszélyeztetése, testi sértés, becsületsértéssel elkövetett kapcsolati erőszak, valamint magánlaksértés miatt emelt vádat. A vádemeléskor letartóztatásban levő vádlott bűnösségéről a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni.

Az étrendkiegészítők népszerűségére a hamisítók is felfigyeltek, vásárolni ezért csak megbízható forrásból szabad – hívta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok nem kötik engedélyhez az étrend-kiegészítők forgalmazását, a gyártóknak csupán a termék forgalomba helyezését kell bejelenteniük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek. Előzetes bevizsgálás híján – mint írták – különösen oda kell figyelni a beszerzés forrására.

A közlemény a 2018-ban létrehozott Biztonságos Étrend-kiegészítő Programot ajánlja a fogyasztók figyelmébe. A kezdeményezést a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete hívta életre. A programhoz már több mint 1600 patika csatlakozott. A náluk kapható étrendkiegészítők átestek a minőségi megfelelőségre is kiterjedő kockázatértékelésen, a vásárlók így biztosan hamisítástól mentes, garantált minőségű termékeket kapnak – olvasható a közleményben.



A kereslethez igazította a valótlan eladási ajánlatait egy férfi, koncertjegyekkel kezdte majd szájmaszkok és kézfertőtlenítők eladásának ígéretével csalt ki pénzt a sértettektől. A Fővárosi Főügyészség a törvény teljes szigorával fellép a gyanúsított és minden ilyen jellegű bűncselekmény elkövetője ellen.

A megalapozott gyanú szerint egy 29 éves férfi 2019. decembertől internetes apróhirdetési oldalon, és a közösségi médiában álneveken különböző koncertjegyeket ajánlott megvételre, és azok vételárát átutalással előre elkérte. Miután a pénzt megszerezte a férfi elérhetetlenné vált, egyedül a csalárd haszonszerzés vezette. A férfi más szolgáltatásokat is kínált, egyik alkalommal egy gépkocsi külföldről való hazaszállításához ígért tréleres segítséget. A szélhámos, miután a koronavírus miatt veszélyhelyzetet hirdettek ki, 2020. márciusában már szájmaszkokat és kézfertőtlenítőt kínálva tévesztett meg magánszemélyeket, és egy céget is, nekik tízezres nagyságrendtől több százezer forintig terjedő kárt okozva.

A férfit a rendőrség azonosította és elfogta, majd több rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatta ki, és előterjesztést tett a letartóztatására.

A Fővárosi Főügyészség indítványt tett a gyanúsított letartóztatására. Az indítványról a nyomozási bíró várhatóan a mai napon hoz döntést, a járványügyi helyzet miatt távközlési eszköz alkalmazásával.

A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságok a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben továbbra is haladéktalanul és a törvény teljes szigorával fellépnek a bűncselekményt elkövetők, különösen a járványon csalárdul nyerészkedők ellen.

A francia rendőrség megerősített erőkkel ellenőrizte pénteken országszerte a koronavírus-járvány miatt életbe léptett kijárási korlátozásokat annak érdekében, hogy senki ne utazzon el az otthonából a tavaszi szünet kezdetén.

A belügyminisztérium az eddig 100 ezer helyett mintegy 160 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított. “Rendkívüli ellenőrzési intézkedést vezettünk be” – mondta Laurent Nunez belügyi államtitkár az RTL kereskedelmi rádióban. Tájékoztatása szerint a karantén március 17-i életbe lépése óta a biztonsági erők 6,7 millió ellenőrzést hajtottak végre és 406 ezer esetben szabtak ki büntetést a korlátozások megszegése miatt.

Christophe Castaner belügyminiszter már szerdán figyelmeztette a franciákat arra, hogy idén nem mozdulhatnak ki, és nem utazhatnak el a pénteken kezdődő iskolai tavaszi szünet kezdetén, sem a húsvéthétvégére.

“Nem megyünk vakációzni karantén idején” – fogalmazott a belügyminiszter.

Edouard Philippe miniszterelnök pedig azt kérte mindenkiről, hogy “ne döntsék romba utazásokkal azt a kollektív erőt, ami három hete kezdődött” a kijárási korlátozásokkal.

“Nagyon szigorúak leszünk, nem lehet elindulni” – figyelmeztetett Didier Lallement párizsi prefektus is pénteki sajtótájékoztatóján. Jelezte, hogy a rendőrök nemcsak megbüntetik a szabályszegőket, hanem a pályaudvarokon igazolás nélkül nem engedik meg senkinek, hogy vonatra szálljon, az utakról pedig visszafordítják az engedély nélkül közlekedő gépkocsikat. A prefektus egyébként óriási felháborodást váltott ki azzal a megjegyzésével, amelyben párhuzamot vont a Covid-19 fertőzés súlyos esetei és a kijárási korlátozásokat megsértők között.

“Nem szükséges büntetést kapni annak megértéséhez, hogy azok vannak most intenzív osztályon, akik a karantén kezdetén nem maradtak otthon. Ez nagyon egyszerű, teljesen egyértelmű az összefüggés” – fogalmazott a prefektus.

A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Castaner azonnal elnézéskérésre utasította a párizsi prefektust, hiszen a súlyos betegek között nagy számban vannak olyan egészségügyi dolgozók is, akik fertőzöttek ellátása közben kapták el a koronavírust. “Nem igaz, amit a prefektus állít. Csak annyi igaz, hogy a karantén betartása hatalmas egészségügyi téttel bír” – közölte a belügyminisztérium.

A prefektus délután közleményben kért elnézést.

“A prefektus sajnálja a délelőtt mondottakat és módosítani kívánja azokat. Nem állt szándékban párhuzamot vonni az egészségügyi előírások be nem tartása és az intenzív osztályon lévő betegek között. Csak emlékeztetni akart arra, hogy a karantén szigorú betartása jelenleg mindannyiunk egészségének védelmét szolgálja”.

Franciaországban március 17-én léptek életbe kijárási korlátozások, szakemberek pedig már figyelmeztettek, hogy legalább április végéig szükség lesz rájuk. Az egészségügyi minisztérium szerint a korlátozások csak akkor oldhatók fel, amikor az ellátórendszer felkészült a lakosság tömeges szűrésére. A korlátozások továbbra is engedélyezik a lakhely elhagyását munkahelyre való eljutás, valamint naponta egyszer egy órára egy kilométeres távolságban létfontosságú élelmiszerek vásárlása vagy gyógykezelés céljából, és nem tiltja a lakhelyhez közeli, egyénileg végzett sporttevékenységet és állatsétáltatást sem.