Biztonságpiac

Nemzetközi szakkiállításon is bemutatta egyedi fejlesztésű, mobil katonai lőtérkonténer-fejlesztését a Continest Technologies Zrt. Az összecsukható konténertechnológia fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vállalat a magyar delegáció tagjaként vett részt a Szlovéniában megrendezett SOBRA – nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon.

A SOBRA nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon debütált először nemzetközi piacon a Continest egyedi fejlesztésű, telepíthető mobil lőtér rendszere. Az összecsukható konténertechnológiával foglalkozó magyar vállalat Szlovéniában mutatta be egyedi haditechnikai terméket, amely a Magyar Honvédség Modernizációs Intézetével közös kutatási-fejlesztési projektként épült meg. A Continest a magyar delegáció tagjaként, a VEX Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség szervezésében vett részt a háromnapos nemzetközi kiállításon.

A telepíthető mobil katonai lőtérrendszert az augusztus végén megrendezett kecskeméti repülőnap keretében mutatták be először a magyar közönségnek. Az innovatív, 360 fokban körbepáncélozott, hangszigetelt, speciális hangelnyelő falszerkezettel és speciális gurulatmentesítő megoldással ellátott lőtérkonténer biztonságos körülmények között nyújt lehetőséget a legtöbb kézi lőfegyverrel végrehajtható lőgyakorlatok elvégzéséhez. A fejlesztés a Continest összecsukható, skálázható konténertechnológiájára épül, így például gazdaságosan szállítható és modularitása is kiemelkedő.

A Magyar Honvédség új mobil lőkonténerét három napon keresztül több ezer látogató tekinthette meg a szlovéniai Gornja Radgona városában megrendezett nemzetközi kiállításon. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi védelmi ipari konferencián és kiállításon 11 ország mintegy 110 kiállítója vett részt, az eseményt pedig mintegy 20 ezer ember látogatta meg.

„A magyar védelmi, innovációs szféra aktív szereplőjeként fontosnak tartjuk, hogy az új lőtérkonténer fejlesztésünket minél szélesebb körben, a nemzetközi piacon is bemutassuk. Elismerés és megtiszteltetés számunkra, hogy Magyar Honvédség felkérésére a magyar kiállítók sorában mi is képviselhettük a magyar védelmi ipart Szlovéniában, és hogy innovatív lőkonténer fejlesztésünkkel hozzájárulhatunk a hazai védelmi ipar további fejlődéséhez. Az idén nyár végén átadott székesfehérvári konténer gyárunk pedig hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a kapacitásbővítés révén még inkább erősíthessük tevékenységünket a védelmi és hadiipari szegmensben” – mondta el Kis-Márton Vidor, a Continest Technologies alapító-vezérigazgatója a kiállítást követően.

The post Nemzetközi szakkiállításon is bemutatták a Continest mobil lőtérkonténerét appeared first on .

A haza szolgálata, a Magyar Honvédséghez való kötődés nem szűnik meg a nyugállományba helyezéssel – emelte ki Szabó István honvédelmi államtitkár pénteken Budapesten, az idősek világnapján tartott ünnepségen.

Szabó István a honvédség, illetve a honvédelem ügyében tevékenykedő nyugdíjasokhoz szólva azt mondta: “önök teremtették meg az alapot, amelyre ma, a jövő tervezésekor építeni tudunk”. Hozzátette: tudásukra, bölcsességükre a jövőben is szüksége lesz a honvédségnek.

“Bátran léphetünk a fejlődés útjára és fejleszthetjük a XXI. század elvárásainak megfelelő haderőnket” – fogalmazott.

Az államtitkár a nyugállományú katonáktól és a honvédelem érdekében tevékenykedő idősektől azt kérte: szolgáljanak kapocsként a honvédség és a társadalom között, s az elmúlt időszakban a Magyar Honvédségben végbement pozitív változásokat közvetítsék a társadalom felé.

Szabó kifejtette: az ENSZ-közgyűlés 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjává. Azóta az egész világ kiemelten odafigyel az időseket leginkább foglalkoztató témákra, próbál választ találni arra a kérdésre, hogy a jelenkor változásait követve hogyan módosul az idős emberek szerepe napjaink társadalmában. Ez a nap minden évben lehetőséget ad arra, hogy kifejezhessék az idősek előtti tiszteletüket.

A honvédelemi államtitkár hangsúlyozta: számukra fontos a nyugállományú katonák és nyugdíjas honvédségi alkalmazottak különböző közösségekben a honvédelmi tárca érdekében végzett tevékenysége, hogy a civil társadalom aktív szereplőiként széles körben viszik hírét a honvédségi erényeknek, értékeknek, hagyományoknak.

Szabó kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évben tömeges megbetegedéseket okozó koronavírus-járvány mindenki életét megnehezítette, de ekkor is számíthattak egymásra. Az államtitkár példaértékűnek nevezte, ahogy az idősek ebben az időszakban is törődtek egymással. Ahogy a haza szolgálatában eltöltött évtizedekben, úgy napjaink megpróbáltatása során is példásan megállják helyüket – szólt az idősekhez a honvédelmi államtitkár, kiemelve: munkájukért köszönet és elismerés illeti meg őket.

A Honvédelmi Minisztérium idősek világnapja alkalmából tartott központi ünnepségén a honvédelmi államtitkár és Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke nyugállományú katonáknak, honvédségi alkalmazottaknak, a honvédelem ügye érdekében tevékenykedő időseknek elismeréseket adott át a Stefánia Palotában.

The post Idősek világnapja: a honvédséghez való kötődés nem szűnik meg a nyugállományba helyezéssel appeared first on .

A visegrádi országok katonai-védelempolitikai kérdéseiről és kihívásairól, a hibrid hadviselés kihívásairól, valamint a katonai egészségügy területén létrejövő lehetséges együttműködésről is egyeztettek a V4-es országok első alkalommal megtartott védelmi miniszteri értekezleten pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőbényén.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón rendkívül hatékonynak és eredményesnek nevezte Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterrel, illetve Wojciech Skurkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettessel és Jan Havránek cseh védelmi miniszterhelyettessel folytatott megbeszélést. Elmondta, az értekezleten többek között áttekintették a V4 magyar elnökség védelmi miniszteri programját és elfogadták a cselekvési terveket a miniszteri munkafolyamatok összehangolására.

Kidolgoztak és aláírtak egy úgynevezett “miniszteri feladatszabást a magyar V4 elnökség védelmi tevékenységéről”, ami meghatározza a védelempolitika kérdéseit, a vezérkari főnökök, valamint a fegyverzeti igazgatók feladatait – fogalmazott a honvédelmi miniszter, hozzátéve, a jövőben ennek a dokumentumnak megfelelően akarják folytatni a közös együttműködést a három szakterületen.

A magyar tárcavezető kiemelte, a tárgyaláson szóba került a nemzeti védelmi képesség fontossága, valamint megvitatták a szövetségi rendszer egységét érintő felvetéseket. A rendszer erejét a nemzetállamok ereje adja, ezért kiemelt helyen kell kezelni ennek kérdését, mivel erre épülnek például a nemzeti haderőfejlesztési programok – hangoztatta Benkő.

Mint mondta, a hibrid hadviselés és azon belül a kiberműveletek kérdése kiemelt helyen szerepel mind a négy országban, “ennek szükségszerűsége és fontossága megkérdőjelezhetetlen”, illetve egyetértés van a V4-ek között az önkéntes tartalékos katonai szolgálat fenntartásában és alkalmazásában is.

Benkó jelezte, a magyar, a szlovák, cseh és lengyel delegáció áttekintette az afganisztáni katonai missziók tapasztalatait, ezen kívül mind a négy országnál kiemelt figyelmet kap az afrikai szerepvállalás, például a Takuba-műveletben történő részvétel. A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a V4-ek egyetértettek abban, hogy a feladat előkészítése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell szentelni a stratégiai kommunikációra, illetve annak tervszerű és korrekt alkalmazására.

Hasonló konszenzus született a felek között a Nyugat-Balkán békéjének megteremtésében és fenntartásában, ez egyébként Magyarország elsőszámú prioritása – számolt be a tárcavezető.

A szlovák védelmi miniszter a tájékoztatón a katonai egészségügy területén rejlő együttműködési lehetőségeket kiemelve azt mondta, az elmúlt másfél év rávilágított a katonai orvoslás fontosságára. A katonai tisztviselők rendkívül sokat tettek a koronavírus elleni küzdelemben, a szoros együttműködést megvalósítva pedig még tovább segíthetik a négy ország polgárait – jegyezte meg.

A szlovák tárcavezető megköszönte Benkőnek azt a katonai egyészségügyi segítséget, amelyet Magyarország nyújtott szakemberei Szlovákiába küldésével. Nad az együttműködés másik lehetőségét az ipari védelmi kooperációban jelölte meg, hozzátéve, ezen a területen még korlátozott eredmények vannak, de a közös lőszerbeszerzésekről már sikerült egyeztetéseke folytatni.

A cseh védelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta, a találkozó során nyitott, őszinte és baráti hangulatú beszélgetéseket folytattak, ez is bizonyítja, hogy jól működik a visegrádi együttműködés. “Megbeszéltünk konvencionális, hagyományos projekteket, szóba kerültek a harccsoport-koncepció, az összehaderőnemi logisztikai támogató parancsnokság, vagy a katonai mozgékonyság kérdései, utóbbi nagyon fontos a védelem kiterjesztéséhez és biztosításához a közép-európai régióban” – fogalmazott.

A cseh miniszterhelyettes megerősítette, a V4-ek egységes fellépéssel szeretnék a független Európát megvalósítani, ugyanakkor nem szeretnék gyengíteni a transzatlanti szövetséget.

A prioritások változatlanok, továbbra is szeretnénk az együtt alkalmazhatóságot növelni, illetve a képeségeket építeni mind a NATO-ban és az Európai Unióban, illetve növeljük vállalásainak mindkét szervezetben – jelentette ki a tájékoztatón Skurkiewicz. A lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes a V4-ek egyik legnagyobb sikerének a közös harccsoport koncepcióját nevezte, amely a tervek szerint 2023-ban állhat majd fel.

Újságírói kérdésekre válaszolva Havránek elmondta, a közös lőszerbeszerzés a fegyverzetigazgatók feladatkörébe tartozik. Ebben az ügyben “mindent meg kell tennünk”, ehhez a katonai szövetséggel, valamint az uniós platformokkal szükséges egyeztetni – tette hozzá.

Benkő kérdésre válaszolva kifejtette, Magyarország a nemzeti ellenállóképessége nemcsak katonai értelemben fontos, hanem a különböző egészségügyi fertőzések és vírushelyzetekre történő felkészülést egyaránt jelenti.

A lengyel miniszterhelyettes a lengyel-fehérorosz határon épülő kerítéssel kapcsolatban azt mondta, a szejm döntése értelmében az érintett területen december 2-ig van érvényben a rendkívüli állapot. Július óta 140 kilométer hosszban épült ki az ideiglenes kerítésrendszer, a határszakaszon pedig mintegy 2400 katona és 600 fős egyéb védelmi erő teljesít szolgálatot – tette hozzá.

The post Erdőbényén egyeztettek a V4-ek védelmi miniszterei és miniszterhelyettesei appeared first on .

Emberölés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete miatt, halmazati büntetésül 11 év börtönbüntetésre ítélte a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azt a férfit, aki éveken át bántalmazta, majd megpróbálta megölni feleségét – tudatta a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

A Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész által jegyzett közlemény szerint a táblabíróság a jogerős döntéssel helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A férfit mellékbüntetésként tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott a feleségét házasságuk alatt ittas állapotban többször bántalmazta, de a nő egyszer sem tett feljelentést és orvoshoz sem fordult. Férjének mindig megbocsátott.

2017 nyarán a férfi étkezés közben minden előzmény nélkül megszúrta a feleségét a jobb combja térdhajlatán, egy évvel később ittas állapotban pedig az ágyon fekvő nő arcára párnát szorított és mintegy tíz másodpercig fojtogatta. A nő el tudta lökni magától a férfit, aki azonban egy zsebkéssel hátba szúrta. A vádlott ezután közölte, hogy elege van az életből, majd többször mellkason szúrta magát.

A férfit, aki felesége halált is okozhatta volna, megműtötték.

A Győri Ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség és a Veszprémi Törvényszék azon álláspontját, amely szerint a férfi szándéka az emberölés bűntettének kísérletére vonatkozóan nem eshetőleges, hanem egyenes volt.

The post Jogerősen tizenegy év büntetést kapott egy férfi, aki éveken át bántalmazta, majd megpróbálta megölni feleségét appeared first on .

Egy Karacsáj- és Cserkeszföldön tervezett iszlamista terrortámadás meghiúsításáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB őrizetbe vett egy húszéves gyanúsítottat, aki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet utasításait követte, és Cserkesszk városban a rendvédelmi szervek ellen készült terrortámadásra. A letartóztatott kabard- és balkárföldi lakos.

A gyanúsítottól pokolgép elkészítéséhez szükséges anyagokat és eszközöket foglaltak le, a telefonján pedig megtalálták az IÁ tagjaival folytatott levelezését, amelyből kiderültek szándékai. Az FSZB szerint a gyanúsított beismerő vallomást tett.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a hatóságok az elmúlt két év alatt mintegy nyolcvan terrorcselekményt hiúsítottak meg Oroszországban. Ezek túlnyomó többségét iszlamista csoportok készültek elkövetni az ország európai részén.

The post Iszlamista terrortámadás meghiúsításáról számolt be az orosz elhárítás appeared first on .

Agyonlőttek Jeruzsálem óvárosában egy palesztin nőt, aki késsel támadt izraeli katonákra – jelentette a helyi közszolgálati rádió.

Az incidens a Templomhegy Lánckapu nevű, csakis muzulmánok belépését biztosító bejáratánál történt, ahol mindig fegyveres katonák ellenőrzik a forgalmat. Csütörtök reggel egy harminc év körüli palesztin nő hosszú konyhakésével az őrt álló biztonságiakra támadt. A nő a Ciszjordánia északi részén, Szamáriában található Kabatíja városból érkezett.

A határőr katonák tüzet nyitottak rá, majd tűzszerészek vizsgálták át a sebesültet és a környéket esetleges robbanószerkezetet keresve. Az utánuk a helyszínre érkező mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az izraeli biztonságiaknak nem esett bajuk.

Kabatíja Dzsenín szomszédságában helyezkedik el, ahol az utóbbi hetekben több erőszakos incidens is történt. Csütörtök hajnalban ebben a térségben agyonlőttek egy másik palesztin fegyverest, az izraeli biztonságiak szerint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet egy tagját. A támadó tüzet nyitott az izraeli határőr katonákra Burkin faluban. Az izraeli katonák rajtaütést hajtottak végre a Hamász helyi szerveződésének felszámolására.

A hét elején az izraeli biztonsági erők nagyszabású razziákat tartottak Dzsenín térségében és Ciszjordánia délebbi részein a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet helyi sejtjeinek felgöngyölítésére.

Az izraeli biztonsági szolgálatok azt jelentették, hogy a Hamász támadásokat tervezett Ciszjordániából izraeli célpontok ellen. Öt palesztin – akik közül legalább négyet később terrorcsoportok tagjaként azonosítottak – meghalt az izraeli erőkkel lezajlott összecsapásokban. A tűzharcokban súlyosan megsebesült két izraeli katona is, akit valószínűleg hibásan irányzott izraeli fegyverekkel lőttek meg.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát. Ezen a területen számos telepesvárost és falvat építettek fel, melyek a nemzetközi törvények szerint törvénytelenek, mert megszállt területen az azt ellenőrző ország lakosai nem építkezhetnek. Izrael ezt az álláspontot az ehhez a térséghez fűződő bibliai és történelmi kapcsolatokra hivatkozva, valamint biztonsági szempontok alapján vitatja.

The post Agyonlőttek Jeruzsálemben egy palesztin késes támadót appeared first on .

Oroszország kérdések egész sorát intézte az Egyesült Államokhoz a két hete megalakult amerikai-brit-ausztrál katonai szövetséggel, az AUKUS-szal kapcsolatban, és ugyanígy tesz majd Ausztrália és Nagy-Britannia esetében is – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov szerint a kérdések közé tartozik, hogy a 90 százalékos dúsítottságú nukleáris tengeralattjáró-üzemanyag Ausztráliának való átadása hogyan viszonyulna az atomsorompó-egyezményhez, hogyan tartaná be Canberra ebben a helyzetben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) megkötött biztosítéki megállapodásban foglalt kötelezettségeinek rendelkezéseit, a megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve alapján.

A diplomata azt is elmondta, hogy az AUKUS létrehozásának témája nem szerepel a genfi orosz-amerikai stratégiai stabilitási konzultációk csütörtökön megtartandó újabb fordulójának napirendjén, és a tárgyalások hátterében marad. Az orosz küldöttséget Rjabkov, az amerikait Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes vezeti majd.

“De az AUKUS, mint olyan, mindenképpen arra emlékeztet bennünket, hogy amerikai kollégáink milyen könnyedén, fesztelenül kezelik azokat az atomsorompó-rendszereket, amelyek iránti elkötelezettségüket mindig kinyilvánítják, és amelyek határozott követésére másokat felszólítanak” – mondta a külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov azzal a phenjani bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a kommunista rezsim hiperszonikus fegyvert próbált ki, azt mondta, hogy Oroszország figyelemmel kíséri az észak-koreai rakétaindításokra vonatkozó összes információt, és összeveti az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival. Ezek, mint mondta, kemény szankciórendszert vezettek be, és meghatározták, hogy melyek a megengedhető paraméterek ezen ország katonai programjai számára.

Leszögezte: Moszkva nem fogja támogatni, hogy a KNDK a rakétaindításokat a Koreai-félszigeten kialakult helyzet további súlyosbítására használja fel. Hozzátette, hogy az új rakétaindításnak nem szabad akadályoznia a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését célzó politikai folyamatot. Rjabkov szerint az északkelet-ázsiai és a globális biztonság szempontjából üdvös lenne a párbeszéd mielőbbi felújítása.

Az orosz diplomácia helyettes vezetője elmondta, hogy még mindig nem dőlt el, hogy kap-e vízumot a korábbi bejelentés szerint Moszkvába készülő Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár. Nuland, aki az orosz álláspont szerint kulcsszerepet játszott a 2014-es ukrajnai politikai fordulatban, szankciólistán szerepel. A sajtóban ezzel kapcsolatban említésre került az a lehetőség, hogy az államtitkár abban az esetben kap beutazási engedélyt, ha az Egyesült Államok eleget tesz több orosz diplomata függőben lévő vízumkérelmének.

The post Moszkva kérdéseket tett fel Washingtonnak az AUKUS katonai szövetséggel kapcsolatban appeared first on .

Orbán Viktor vezetésével kihelyezett ülést tartott a kormány a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban. A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése volt. Orbán és a kormány tagjai az ülés után megtekintették a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát.

Képünkön: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4), valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (b-j) a honvédség őszi hadgyakorlatán a haderőfejlesztésről tartott kihelyezett kormányülést követően a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 30-án. Mögöttük Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.

The post Kihelyezett ülést tartott a kormány a haderőfejlesztésről appeared first on .

Letartóztattak egy kazincbarcikai férfit, aki a megalapozott gyanú szerint megölte apját, de balesetnek állította be a történteket – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az idén márciusban történt esetről azt írták: a rendőrséget a mentőszolgálat értesítette arról, hogy egy 68 éves férfi leesett egy társasház lépcsőjén, megsérült, majd a fia bevitte a lakásába. Az orvosi segítség kiérkezéskor már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Mivel a mentőszolgálat munkatársainak a baleset körülményeivel kapcsolatban kétségeik támadtak, rendőri intézkedést kértek – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a lépcsőházban a járőr sem talált semmiféle vérgyanús szennyeződést, így tovább erősödött a gyanú, hogy a 68 éves férfi halála nem a fia által elmondott módon következett be.

A rendőrség emberölés elkövetésének gyanúja miatt indított bűntetőeljárást. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a helyszíni szemle adatai és a további beszerzett információk alapján megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a fia bántalmazta a sértettet.

A nyomozók a 37 éves férfit vasárnap emberölés gyanújával hallgatták ki, vallomást nem tett; őrizetbe vették és kedden elrendelték letartóztatását.

The post Balesetnek álcázta az apja megölését, letartóztatták appeared first on .

Feloszlatták a Fekete Afrikai Védelmi Liga (LDNA) elnevezésű szervezetet Franciaországban, miután a kormány megítélése szerint gyűlöletre, diszkriminációra és erőszakra uszító ideológiát hirdetett.

Az LDNA a közösségi oldalakon “az afrikaiak és az afrikaiak leszármazottainak jogait védő forradalmi mozgalomként” határozta meg önmagát, Facebook oldalát csaknem 300 ezren követték. Elnöke és alapítója a Twitteren “politikai aktivistának, pánafrikai ellenállónak, forradalmi szabadságharcosnak” vallotta magát.

Gérald Darmanin belügyminiszter kezdeményezte szeptember közepén a szervezet feloszlatását, amelyet “rasszista struktúrának” nevezett, miután egy Párizstól északkeletre fekvő településen tömegverekedéseket provokált. A feszültség napokon át tartott az afrikaiak és a kurdok között.

A feloszlatási rendelet szerint az LDNA “a származás és a szexuális orientáció miatt gyűlöletre, diszkriminációra és erőszakra uszító ideológiát hirdet”, és rendszeresen részt vesz “elszigetelt meglepetésszerű erőszakos akciók megszervezésében, valamint tüntetések alkalmával erőszakos cselekményeket követ el vagy azokra szólít fel”.

A szervezet feloszlatását több, elsősorban jobboldali politikus szorgalmazta, elsősorban azóta, amióta az LDNAa rendőri erőszak ellen 2020 júniusban megmozdulást szervezett az amerikai nagykövetség elé Párizsban. Gabriel Attal kormányszóvivő “erős intézkedésnek” nevezte a feloszlatást.

“Nem remeg a kezünk, amikor meg kell védeni a köztársaságot azoktól, akik azt gondolják, hogy képesek összeroppantani” – fogalmazott a kormánytag.

A kormány a Nawa elnevezésű könyvkiadót is feloszlatta szerdai ülésén, amiért a dzsihádot, az iszlám szent háborút legitimizáló könyveket adott ki.

The post Feloszlatták a Fekete Afrikai Védelmi Liga szervezetet Franciaországban appeared first on .

Huszonkét embert vett fel a külföldi ügynökök nyilvántartásába szerdán az orosz igazságügyi minisztérium, köztük a Mediazona hírportál szerzőit, valamint a Golosz választó- és az OVD-Info tüntetővédelmi szervezet aktivistáit.

Az idegen ügynöknek minősítettek közé került Szergej Szmirnov, a Mediazona főszerkesztője, Pjotr Verzilov, és projekt kiadója. A legtöbb nyilvántartásba vett ember együttműködik a Golosz választásmegfigyelő csoporttal. A külföldi ügynökként nyilvántartott nonprofit szervezetek listája most a Nyizsnyij Novgorod-i Német és Európai Kulturális Központtal és az Ivanovói Regionális Gendertanulmányok Központjával is bővült.

A Golosz már szerepelt a be nem jegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában. Ide most bekerült az OVD-Info is. Az idegen ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező törvényt 2017-ben fogadták el Oroszországban, miután az Egyesült Államokban ilyen minőségben kellett bejegyeztetnie magát az orosz állami finanszírozású RT America televíziónak. Az ebbe a körbe került médiumokra az idegen ügynöknek minősített nonprofit szervezetekre vonatkozó előírásokat terjesztették ki.

A szabályozás értelmében az idegen ügynöknek minősített jogi személyek kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni a hivatalos státusbesorolásukat.

The post Oroszországban tovább bővült a külföldi ügynökök listája appeared first on .

A jemeni válság lezárását célzó szaúdi kezdeményezésről egyeztetett Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös és a rijádi látogatáson tartózkodó Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó – számolt be az SPA szaúdi hivatalos hírügynökség.

A kezdeményezésben szerepel egy átfogó tűzszünet az ENSZ felügyelete alatt, illetve a jemeni főváros, Szanaa nemzetközi repülőterének megnyitása több légi járat előtt. Sullivan leszögezte: országa elkötelezetten támogatja Szaúd-Arábiát abban, hogy megvédje területét a fenyegetésektől, köztük az Irán támogatását élvező húszi lázadók rakéta- és dróntámadásaitól. A Fehér Ház közleménye szerint Sullivan, bin Szalmán és küldöttségeik egy sor, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről folytattak eszmecserét a kétoldalú kapcsolatokról, valamint térségbeli és globális ügyekről. A Fehér Ház mindazonáltal a jemeni konfliktusra helyezett különös hangsúlyt.

“Részletes beszélgetést folytattak a jemeni konfliktusról, amelyben a felek támogatásukról biztosították Hans Grundbergnek, az ENSZ nemrég kinevezett különleges megbízottjának erőfeszítéseit, egyúttal megállapodtak a diplomáciai erőfeszítések fokozásában minden érintett féllel” – áll a közleményben. A találkozón részt vett Tim Lenderking, az Egyesült Államok jemeni különmegbízottja is.

Sullivan beszélt az amerikai külpolitika értékeiről is Joe Biden elnöksége alatt, és kiemelte az emberi jogok fontosságának szerepét az Egyesült Államok szövetségeseivel fenntartott kapcsolatokban. A találkozóra Dzsamál Hasogdzsi szaúdi kormánykritikus újságíró meggyilkolásának harmadik évfordulója előtt nem sokkal került sor, mindazonáltal a Fehér Ház közleményében nem említette, hogy az esetről szó lesz-e a tárgyalásokon.

A szaúdi trónörökös személye, valamint a Washington és Rijád közötti kapcsolatok megkérdőjeleződtek az Egyesült Államokban a gyilkosság nyomán, amelyet 2018 októberében követtek el Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Hasogdzsit a szaúdi fővárosból érkező ügynökök gyilkolták meg, akik közül néhányan közeli kapcsolatban állt Mohamed bin Szalmánnal. Az esetet nagy nemzetközi felháborodás fogadta.

Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek el az ügyben, ötöt közülük halálbüntetésre, ám büntetésüket később húsz év börtönre módosították. A szaúdi trónörökös az egyik fő szövetségese volt az Egyesült Államoknak Donald Trump előző amerikai elnök hivatali ideje alatt, ám a Fehér Ház szerint Biden “újra akarja kalibrálni” ezt a kapcsolatot.

Sullivan rijádi látogatását követően Kairóba utazott, ahol egyiptomi tisztségviselőkkel folytat egyeztetéseket térségbeli ügyekről, köztük a líbiai biztonsági helyzetről, az északkelet-afrikai térségről, illetve Egyiptom szerepéről az Izrael és Palesztina közötti konfliktusban.

The post A jemeni válság lezárásáról egyeztetett a szaúdi trónörökös és az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó appeared first on .

Munkaruha vásárlás előtt számos kérdésünk merülhet fel. Ha gyakorlottak vagyunk a kiválasztásban, illetve pontosan tudjuk, mire van szükségünk, abban az esetben könnyű dolgunk van, ám ha új feladattal állunk szemben, az alábbi gyakorlati tanácsok jelenthetnek segítséget. A munkaruha kiválasztása során elsősorban azt kell számba venni, a munkafolyamatok milyen követelményeket jelentenek a ruházattal szemben.

Általános célra a legtöbb munkaruha megfelel, viszont nagyobb fizikai igénybevétel esetén vastagabb és erősebb anyagból készített ruházatra van szükség. Ha a mozgékonyság biztosítása a cél, válasszunk inkább vékonyabb, rugalmasabb darabot.

A munkaruhák szabása, illetve kialakítása többféle lehet. Kaphatók derék- és kertésznadrágok, választhatunk különálló kabátot, de az úgynevezett overálok is népszerűek.

A kabátok is többféle szabással rendelkezhetnek; gumis és „rendes” derékkal rendelkező változatokkal is találkozunk. Nem lehet kijelenteni, melyik ajánlott és melyik nem, hiszen a saját igényeink, illetve a végzett munka határozza meg, melyik lehet a szerencsésebb választás. Hajlongás közben a gumis derék felcsúszhat, szabadon hagyva az érzékeny derekat. Más jellegű munkavégzés során azonban ideális lehet a gumis derék, ami jó stabilitást biztosít a munkavédelmi kabátnak. A deréknadrágok között is találkozunk gumis, illetve öves változatokkal. A kertésznadrágok vállpánttal kapaszkodnak a testhez. Nehéz lenne állást foglalni egyik vagy másik típus mellett; válasszunk az igényeink és a szokásaink alapján.

Bizonyos munkakörökben kiemelt jelentőséggel bírhat a ruha anyaga. A legtöbb fizikai munka esetén jó választást biztosítanak az erősebb pamutból készült ruhák, mozgékonyabb munkavégzés esetén pedig a kevertszálas változatok lehetnek ideálisak. Nyílt láng használata esetén lángálló, savval végzett munka esetén saválló munkavédelmi ruházatra van szükség. Ezek használata esetén természetesen kiemelten fontos a megfelelő munkavédelmi felszerelések használata is. Elektromos berendezéseken, illetve elektromos hálózaton végzett munka esetén antisztatikus anyagra van szükség.

Amennyiben télen kültéren vagy fűtetlen helyiségben kell munkát végeznünk, válasszunk béléssel rendelkező változatot. Éjszakai munkavégzés esetén mindenképpen olyan öltözetre van szükség, ami láthatósági elemekkel rendelkezik. Esős területeken használjunk esőköpenyt vagy vízálló overált. Éles tárgyakkal végzett munkához ideális választást biztosítanak a vágásbiztos anyagok.

Érdemes szót ejteni a dizájnról és a szabásról is.

Noha egyik munkavégzés sem párizsi divatbemutatón zajlik, próbáljunk úgy választani, hogy lehetőleg ne érezzük magunkat nevetségesnek az öltözetben. Ennél azonban fontosabb, hogy a munkaruha megfelelő számú és méretű zsebbel rendelkezzen. Munka közben mindig rá kell jönnünk, hogy nem létezik elég zseb egy munkaruhán.

Új munkaruha vásárlását követően a terméket tiszta területen próbáljuk fel, ha esetleg cserére lesz szükség, ne legyen gond emiatt. Tartsuk szem előtt, hogy a munkavédelmi öltözetek zöme újonnan még kemény és durva, de emiatt nem kell aggódnunk, hiszen használat során megtörik és kényelmesebbé válik.

The post Így válasszunk munkaruhát – Gyakorlati szempontok appeared first on .

Szalmonella szennyezettség miatt az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. visszahívja és a forgalomból is kivonja 95 grammos kiszerelésű BBQ borsdaráló steakbors elnevezésű termékét – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A közlemény szerint a Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy aki vásárolt az 124739 tételszámú, 2024 áprilisi minőségmegőrzési idővel rendelkező termékből, azt ne fogyassza el. Az Aldi azt javasolja, hogy aki az érintett termékből vásárolt, azt vigye vissza bármely magyarországi Aldi üzletbe, ahol a vételárat a vásárlást igazoló blokk hiányában is visszatérítik.

The post Nébih: szalmonella szennyezettség miatt steakborsot hív vissza az Aldi appeared first on .

Megkezdődött kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat tanúinak meghallgatása a párizsi törvényszéken. A túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül 2200-an vesznek részt civil felperesként a kilenc hónapig tartó perben, közülük több mint 350 kívánnak tanúvallomást tenni a hat évvel ezelőtt történtekről.

“Egy öngyilkos merénylő előttünk robbantotta fel magát. Emlékszem a robbanásra, a zajra, a szagra. Meg voltam döbbenve a kettészakadt emberi testtől, a szerteszét hulló emberi húsdaraboktól” – kezdte remegő hangon a tanúvallomását egy nyugdíjas csendőr, aki elmondása szerint a mai napig a sokk hatása alatt van. A támadás estéjén a Pierre néven bemutatkozó csendőr kollégáival járőrözött a standion körül, ahol a Németország-Franciaország barátságos mérkőzést tartották.

“Harminchárom évig tartó pályafutásom alatt soha nem éltem át ilyen eseményt” – hangsúlyozta a tanú. “Csendőrök, rendőrök, tűzoltók, mind kiképzett emberek vagyunk. Amikor riasztanak minket, az úton felkészülünk. De öngyilkos merénylő látványára nem kaptunk felkészítést” – mondta.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

Ezen a héten a Stade de France-nál átéltekről, jövő héten a kávéházi teraszoknál történt lövöldözésekről, majd négy héten át a bataclani vérengzésről hallgatja meg a különleges esküdtszék a tanúkat.

Miután a következő hat hétben naponta 10-15 tanú vonul a pulpitusra, Jean-Louis Péries, az esküdtszék elnöke azt kérte mindenekelőtt a tanúkat felkészítő ügyvédektől, hogy “lehetőleg kerüljük el az ismétléseket”.

Arthur Dénouveaux, a Bataclan elleni támadás túlélője és az áldozatokat képviselő Life for Paris egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a tanúk felkészítésekor az volt a cél, hogy mindenki azt mondja el, amit átélt.

A kilenc hónapig tartó eljárásban húsz vádlottnak kell felelnie a bíróság előtt, köztük van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet ellene a vád. Rajta kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Köztük a merényletsorozat kitervelőjeként azonosított belga állampolgárságú Oussama Atart. Veterán dzsihadistaként az Iszlám Állam terrorszervezet egyik emírje volt, soha nem állították elő. Ellene terrorszervezet vezetése és bűnszövetkezetben végrehajtott emberölés a vád. Két fő segítője a dél-franciaországi Toulouse-ban katolikus családban felnőtt Fabien és Jean-Michel Clain volt. Az ő hangjuk hallható azon a felvételen, amelyen az Iszlám Állam jelentkezett a merényletsorozat végrehajtójaként.

The post Merényletek Párizsban: megkezdődött a túlélők és a tanúk meghallgatása appeared first on .

Oroszország nem készül a gázszállításokat arra használni, hogy más országokra, így Ukrajnára nyomást gyakoroljon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov egy újságírói a kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, hogy a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási megállapodás nem az Ukrajnára való nyomásgyakorlás-e.

“Nem, ez nem így van. Oroszország a gázt sohasem használta, nem használja és nem szándékozik arra használni, hogy bárkit is megbüntessen” – mondta.

Ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy szükség esetén felújítsa a közvetlen gázeladást Ukrajnának. Hangsúlyozta, hogy a Gazprom szállításairól megkötött megállapodás, amelynek értelmében a gáz Ukrajna kikerülésével érkezik majd Magyarországra, senki érdekeit nem sérti, Kijevnek pedig nincs joga beavatkozni Moszkva és Budapest kétoldalú viszonyának ebbe az aspektusába.

“Hosszú távú szerződésről van szó, amely a gáz megbízható, kiszámítható, ütemes szállítását garantálja Magyarországra, garantált, gazdaságilag előnyös útvonalakon. Itt senki jogai sem sérülnek. Nem sérülnek a nemzetközi kereskedelem normái. És aligha jogosult bármely ország, beleértve Ukrajnát is, beavatkozni az orosz-magyar kapcsolatoknak ebbe az aspektusába” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a magyar-orosz gázmegállapodás ellen tett ukrán lépések Oroszország részéről nem követelnek meg ellenintézkedéseket. (Az ukrán külügyminisztérium hétfőn kezdeményezte az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, és jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.)

“Oroszország az egész európai kontinens energiabiztonságának abszolút és vitathatatlan kezese volt, és marad ” – mondta a Kreml képviselője azt az állítást kommentálva, amely szerint a Moszkva és Budapest közötti gázszerződés Ukrajna ellen irányul.

Peszkov megismételte, hogy a Kreml figyelemmel kíséri az európai gázárak alakulását, a Gazprom orosz gázipari vállalat pedig eközben teljesíti szállítási kötelezettségeit, és kész újabb szerződéseket kötni. A szóvivő szerint a gáz árát objektív tényezők befolyásolják, és a tőzsde csak részben képes “kielégíteni az ütemes fejlődés igényeit”.

Az európai gáz tőzsdei ára kedden először haladta meg az ezer köbméterenkénti ezer dollárt. Szakértői előrejelzések szerint az ár tovább növekedhet.

The post Moszkva nem készül a gázszállításokat a nyomásgyakorlás eszközeként használni appeared first on .

A kormány ahhoz kér hozzájárulást az Országgyűléstől, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen az afrikai Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti katonai alakulatban – az erről szóló határozati javaslatot kedden kezdte tárgyalni a parlament, majd áttért a napirend utáni felszólalásokra.

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta: a kormány határozati javaslatban arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben. Ismertetése szerint a Takuba 2020 eleje óta működik, jelenleg nyolc résztvevő, finanszírozó nemzettel, így Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez.

Közölte: a magyar kontingens különleges műveleti erőkkel venne részt a kötelékben, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása Mali, Niger és Burkina Faso hármas határának térségében. Ismertetése szerint 2022 első negyedévében egy legfeljebb nyolcvanfős kontingens települ majd ki a műveleti területre, ennek érkezését pedig még idén egy húszfős egység készíti majd elő a helyszínen.

Az államtitkár közölte azt is: a magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanak majd, szerepvállalásuk a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. A harcászati szintű irányítást pedig a résztvevő nemzetekből összeállított több nemzeti parancsnokság hajtja végre.

Az államtitkár közölte azt is: a nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenységek végzésére jogszerűen csak az érintett államok – jelen esetben Niger és Mali – beleegyezésével van lehetőség, és az érintett államok külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra.

Jelezte azt is: a Takuba nem francia erőiről szóló, Mali, Niger és Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról, így az Országgyűlés két törvényjavaslat formájában ezeket is az Országgyűlés elé terjesztette.

Németh hangsúlyozta: a Száhel-országokban végzett harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Hozzátette: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában és a Takuba is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdek, hogy szerepet vállaljon benne.

The post Magyar katonák készülnek a Száhel-övezetbe appeared first on .

Egy év alatt mintegy 1,3 millió alkalommal jelentek meg a legnépszerűbb internetes keresőprogramon az MNB figyelmeztetései a jogosulatlan befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban, s ezek nyomán az eddiginél csaknem nyolcvanezerrel több fogyasztó kereste fel az MNB honlapjának Figyelmeztetések aloldalát – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A jegybank közleménye figyelmeztet: három és tíz év közötti szabadságvesztést kockáztatnak azok az online csalók, akik kattintásvadász reklámokkal, extrém és kockázatmentes hozamot ígérve valójában áldozataik pénzét akarják megszerezni.

Az elmúlt egy évben mintegy 1,3 millió alkalommal villant fel az internetes befektetési lehetőségeket kereső fogyasztók képernyőin a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmeztetéseinek elérhetősége. A jegybank ugyanis – a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt keresőportál hirdetési lehetőségeivel élve – a tipikus befektetési kulcsszavakra való webes keresések során jeleníti meg a találatok közt fogyasztóvédelmi üzeneteinek linkjét.

Ennek köszönhetően az MNB üzenetei az összes, a befektetési “slágertémákkal” kapcsolatos keresések több mint felénél, gyakorta a legelső találatok közt – és hangsúlyozottan az esetlegesen gyanúsnak tűnő hirdetések közvetlen közelében – voltak elérhetők. Az elmúlt évben – az így megjelenített linkekre kattintva – az eddiginél csaknem 80 ezerrel több ember kereste fel az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalait és kapott ezáltal segítséget a megfelelő biztonságos pénzügyi döntés meghozatalában, mint tette volna e projekt nélkül.

A jogosulatlan szolgáltatók, magánszemélyek – a koronavírus-járvány miatti megnövekedett internetes forgalmat is kihasználva – gyakorta a világhálón kínálnak gyors, munkát nem igénylő, ám extrém magas hozamú, ugyanakkor kockázatmentesként hirdetett “befektetési lehetőségeket”. A kattintásvadász és agresszív reklámok mögött azonban gyakorta nincs valódi befektetés, azok egyetlen célja az óvatlan befektetők megkárosítása.

Az MNB – folyamatos piacfelügyeleti felderítő és szankcionáló tevékenysége, büntetőfeljelentései mellett – a jogsértések megelőzése, a befektetők érdekének védelme és a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében 2020-ban indította el internetes tájékoztató kampányát. Ennek részeként folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó “Figyelmeztetések” aloldalát is. Így az ügyfelek a befektetési szerződés megkötése előtt egy gombnyomással ellenőrizni tudják, hogy az adott szolgáltató vagy magánszemély rendelkezik-e pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval.

A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló “feketelisták”. A jegybank emellett részletesen bemutatja az MNB által nem felügyelt, és olykor az ügyfelekkel szembeni visszaélésre használt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbon kredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit.

A tájékoztatók részletesen ismertetik, hogy az ügyfelek miképp előzhetik meg, hogy jogosulatlan szolgáltatók áldozataivá váljanak. A szolgáltatók azonosításában az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák is segíthetnek. Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető haladéktalanul, még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek.

Ha egy jogosulatlan szolgáltató a befektetőktől kicsalt pénzt hiánytalanul visszafizeti, és az ügyfeleket nem éri kár, akkor (az MNB bírságán felül) “csak” 3 év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ha azonban a befektetők nem kapják vissza a pénzüket, akkor már vagyon elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ami a jogszabály szerint (az okozott kár nagyságától függően) akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható.

The post MNB: egy év alatt nyolcvanezer embernek segítettek az MNB internetes figyelmeztetései appeared first on .

Brüsszelnek és Washingtonnak elejét kell vennie a nyílt konfliktusnak Koszovóban, és “energikus nyomást” kell gyakorolnia Pristinára, hogy rendfenntartói erőnek visszarendelésével csökkentse a feszültséget a zömmel szerbek lakta Észak-Koszovóban – sürgette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

A koszovói hatóságok szeptember 20-a óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon.

Az orosz külügyminisztérium szerint Pristina “gyakorlatilag akadályozza a közlekedést a terület többségében szerbek lakta vidékei és Szerbia központi része között”.

Zaharova állásfoglalásában rámutatott: a koszovói NATO-erőknek és EU jogállamisági missziónak mandátuma van rá, hogy szembeszálljon a “törvénytelenséggel”. A szóvivő szerint ezek a nemzetközi szervezetek felelősséggel tartoznak a polgári lakosság védelméért, valamint a béke és a biztonság szavatolásáért.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.

Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több 60 állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.

A koszovói hatóságok leszedetik a szerb rendszámtáblákat belépéskor az országba

Feszült helyzet alakult ki hétfőn a szerb-koszovói határon, ahol a koszovói hatóságok minden belépő autóról leszedetik a szerb rendszámtáblát, és ideiglenes koszovói tábla használatára kötelezik az autósokat. Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban bejelentette, hogy ezentúl nem fogadják el, hogy az országban élők szerbiai rendszámtáblával közlekedjenek, minden koszovóinak koszovói rendszámtáblát kell igényelnie. A koszovói kormány előírásai szerint a Koszovóban lakóknak helyi rendszámtáblával kell rendelkezniük, ám a beszámolók szerint hétfőn nemcsak az ott élők autójáról, hanem valamennyi, Szerbiában regisztrált járműről leszedetik a rendszámtáblát, hogy ideiglenes koszovóira cseréljék. A helyszíni tudósítás szerint az ideiglenes tábláért öt eurót (körülbelül 1760 forint) kell fizetni, és két hónapig használható. Xhelal Svecla belügyminiszter megerősítette, nemcsak a Koszovóban élők rendszámtábláit kell lecserélni, hanem minden szerbiai rendszámtáblával rendelkező járműét. A Szerbia és Koszovó közötti átkelőknél, Jarinje és Brnjak mellett hétfő hajnalban a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) egységei jelentek meg, hogy biztosítsák a terepet, és fellépjenek a tiltakozók ellen. A koszovói hatóságok bejelentésére ugyanis több száz helyi szerb jelent meg a határátkelőknél, hogy az intézkedéseket megakadályozza. A szerbek lezárták az utakat.

The post Koszovói konfliktus: az orosz külügyi tudja, hogy mi Washington és az EU dolga appeared first on .

Európának fel kell hagynia a naivitással és le kell vonnia a következtetéseket az Egyesült Államok új stratégiáit illetően, amelyeket a Kínával való rivalizálás határoz meg – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az úgynevezett tengeralattjáró-ügy kapcsán, miután stratégiai megállapodást kötött Görögországgal, amelynek keretében három hadihajó eladásáról is szerződést írt alá a két ország vezetője.

A francia elnöki hivatalban a megállapodást görög részről Kiriákosz Micotakisz miniszterelnök írta alá a francia elnök mellett.

“Amikor olyan hatalmi nyomásgyakorlások alá kerülünk, amelyek időnként bekeményednek, nem jelenti a helyzet fokozását, ha reagálunk és megmutatjuk, hogy nekünk is van erőnk és képességünk megvédeni magunkat. Ez egyszerűen a tisztelet megkövetelése” — fogalmazott a francia elnök az aláírást követő sajtótájékoztatón az Elysée-palotában.

“Az Egyesült Államok nagy történelmi barátunk és szövetségesünk az értékek területén, de muszáj megjegyeznünk, hogy több mint tíz éve az Egyesült Államok mindenekelőtt önmagára koncentrál, és a stratégiai érdekei Kína és a Csendes-óceán felé fordítják” – hangsúlyozta Macron.

Hozzátette: “Joga van hozzá, ezt kívánja a szuverenitása. De mi azért naivak lennénk és hatalmas tévedést követnénk el, ha ebből nem vonnánk le a következtetéseket önmagunk számára. Ugyanilyen pragmatizmussal és éleslátással, amellyel európaiként tartozunk magunknak, ki kell vennünk a részünket a saját védelmünkből. Ez nem az Egyesült Államokkal kötött szövetségünk alternatívája, nem annak helyettesítése, hanem a NATO keretén belül az európai pillér felvállalása. Úgy vélem, legitim a kérés, hogy a saját védelmünket jobban lássuk el. Ez magunknak kell megtennünk” – fogalmazott a francia elnök.

A három Belharra osztályú hadihajót a nyugat-franciaországi Lorient-ben a Naval Group gyártja le, s Franciaország 2025-ben és 2026-ban szállítja le Görögországnak. A szerződésben opcióként egy negyedik hadihajó is szerepel. A francia védelmi tárca tájékoztatása szerint a megközelítőleg hárommilliárd eurós szerződés pontos összegéről az év végéig születik megállapodás.

Micotakisz kijelentette, hogy a megállapodás Görögország igényeit szolgálja, a Földközi tengerben tapasztalt török provokációkkal szembeni védelmi programjának megerősítésére. Franciaország az elmúlt években nyilvánosan is tiltakozott a török fellépés ellen.

“Franciaország mellettünk volt a nehéz időszakban 2020 nyarán” – hangsúlyozta a görög miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megállapodás nem ellenséges lépés Törökországgal szemben. Athén tavaly tendert írt ki négy hadihajóra és a Hydra típusú hadihajóinak felújítására. A francia Naval Group mellett a német TKMS, a holland Damen, az olasz Fincantieri és az amerikai Lockheed Martin is pályázott.

A görög miniszterelnök korábban hat Rafale típusú francia vadászgép megvásárlását is bejelentette. Athén már januárban megállapodást kötött 2,5 milliárd eurós értékben 12 használt és hat új Rafale vásárlásáról, ezeken felül vásárol még további hat új repülőt.

Macron elmondta: a Görögországgal megerősített partnerségi kapcsolat “teljesen tiszteletben tartja az európai uniós és a NATO felé tett kötelezettségvállasokat”, s azokkal teljesen összhangban van, mert lehetővé teszi “az összehangoltabb és hatékonyabb fellépést a béke és a biztonság érdekében a Földközi-tengeren, a Közel-Keleten, Afrikában és a Balkánon”. A francia elnök szerint a megerősített partnerség “az első bátor lépés az európai stratégiai autonómia” eléréséhez.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, s Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, s jelezte, Franciaország washingtoni nagykövete szerdán ismét elfoglalja állomáshelyét.

The post Tengeralattjáró-ügy: Macron szerint Európának le kell vonnia a következtetéseket appeared first on .