Biztonságpiac

Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy “az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.

Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.

“Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.

A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.

A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, “egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”. “Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.

Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága elsődleges fontosságú Magyarország számára appeared first on .

Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a “kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások alapján tette.

Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízott posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.

Moszkvában szerdán tizenegy ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt “zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.

Ilyen méretű nemzetközi konzultációt először rendeznek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbbi 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a “moszkvai formátum” jegyében.

A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra eljött Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.

Az orosz külügyminisztérium szerint, amely az újabb fordulótól nem vár áttörést, a tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadhatnak el.

The post Lavrov azt szeretné, hogy a tálibok jók legyenek… appeared first on .

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

Alival, akit a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, péntek este, videókapcsolaton tartott rövid előzetes meghallgatáson közölte a londoni központi büntetőbíróság, hogy pere 2022. március 7-én kezdődik. Harbi Ali a dél-londoni Croydon kerületben született 1996-ban, egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

A Scotland Yard Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már múlt szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Priti Patel brit belügyminiszter kérésére a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) az egy héttel ezelőtti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tárt fel olyan információt, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

The post Márciusban kezdik a brit parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolt férfi perét appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.

Elmondta, a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott.

Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek értékelést végeznek a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek, és szenvedést okoznak az ország lakosainak többsége számára, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló – jelentette ki. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki.

Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát -, Stoltenberg azt mondta: szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal. Különösen, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek – tette hozzá a NATO főtitkára.

The post Stoltenberg: a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése appeared first on .

Az állítólagos kémeket, akik között arab származásúak is vannak, a török hírszerzés (MIT) még október 7-én fogta el az ország négy különböző tartományában. A műveletet egy év munka előzte meg, amelyben 200 ember vett részt. Az NTV információi szerint a 15 gyanúsított háromtagú sejtekbe szerveződött.

Elsősorban török állampolgárokról, valamint olyan, Törökországban élő külföldi egyetemi hallgatókról gyűjtöttek adatokat, akik később a védelmi ipar területén készültek elhelyezkedni. Továbbá arról igyekeztek információkat szerezni, hogy Törökország milyen könnyebbségeket biztosít a területén élő palesztinoknak. Mindezen felül egyesületek és más társadalmi szervezetek után is kutakodtak.

A Sabah török kormánypárti napilap arról is beszámolt, hogy az ügynökök a feltűnés elkerülése végett külföldön, európai és afrikai városokban találkoztak feletteseikkel, például Zágrábban, Bukarestben, Zürichben és Nairobiban.

A sajtóértesülés szerint az érintettek ellen várhatóan vádat emelnek. A török hatóságok egyelőre nem szólaltak meg az ügyben.

The post Törökországban letartóztattak 15 állítólagos Moszad-ügynököt appeared first on .

Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség nyolc századát vezényelték a Lengyelországgal közös határszakaszra a helyi egységek munkájának támogatására, és szükség esetén további erősítést is küldenek. “Szigorúan ellenőrizni fogjuk a határvidéket és a Lengyelországgal közös zöldhatárt” – húzta alá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a német-lengyel és a német-osztrák határszakasz is úgynevezett schengeni belső határ, amelyen alapesetben nincs folyamatos ellenőrzés, kiemelte, hogy meg kell őrizni a belső határok szabad átjárhatóságát, de ez csak akkor lehetséges, ha működik a külső határ védelme.

Ez a feltétel egyelőre nem teljesül kellőképpen. A kormány ezért értesítette az Európai Bizottságot, hogy további hat hónappal meghosszabbítják a 2015-ben visszaállított állandó ellenőrzést Bajorország tartomány és Ausztria határán, ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége.

Ha a német-lengyel határon nem javul a helyzet, akkor azt is meg kell fontolni, hogy Lengyelországgal és a határvidéken fekvő Brandenburg tartománnyal egyeztetve ezen a határszakaszon is visszaállítsák-e az állandó ellenőrzést. Azonban ezt a kérdést már a következő kormánynak kell eldöntenie – fejtette ki Seehofer.

Ismertette, hogy a fehérorosznak és keletinek is nevezett migrációs útvonalon – Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül – az év eleje óta 6162 ember lépett be engedély nélkül Németországba.

Továbbra is érkeznek menedékkérők a balkáni útvonalon és Olaszország felől is. Ráadásul a tálib hatalomátvétel után Afganisztánból az európai uniós társországokba menekített afgánok közül egyre többen vándorolnak át Németországba. Mindez azt jelenti, hogy “nem lehet nem észrevenni a Németországba irányuló migrációt” – mondta a miniszter.

A lengyel-fehérorosz határon kiépíteni tervezett védelmi rendszerről azt mondta, hogy a varsói vezetés törekvése az uniós külső határ ellenőrzésére “legitim”. Kiemelte: “az európai eszme alapján meggyőződésem, hogy tudnunk kell, ki jön hozzánk”, ezért “jogszerű, hogy a külső határt úgy védjük, hogy a zöldhatáron megakadályozzuk a felderítetlen belépéseket”.

A Németországba Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg. Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott és fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok által szervezett embercsempészetként jellemezte egy októberi jelentésében.

Németországba a legutóbbi nagy migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken, de a százezret így is minden évben meghaladta.

The post Megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését appeared first on .

A tájékoztatás szerint Papp Lajos, a szövetség gépjárműszekciójának elnöke jelezte, hogy a kgfb-kampány továbbra is a teljes hazai gépjárműállomány csaknem egyötödét érinti, az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével.

Az érintett 13 biztosító idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az év végi tarifákat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség. Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, a szakértő ugyanakkor azt javasolja, hogy az ügyfelek az új szerződés megkötését ne hagyják az ünnepi időszakra.

Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint a gépjárművek üzembentartóinak a tavalyihoz képest átlagosan öt-tíz százalékos díjemelkedésre kell felkészülniük. Ez azt jelenti, hogy az újonnan megkötött szerződések éves átlagos díja személygépkocsik esetében 28-29 ezer forint körül alakul majd.

Ez az összeg jelentősen alacsonyabb az évközi váltók éves átlagdíjánál, ami szeptemberben a Netrisk.hu adatai szerint 46 500 forint volt. Az online biztosításközvetítő portál tájékoztatása szerint a különbséget az érintett autók speciális összetétele magyarázza. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, az üzemeltetőik átlagéletkora is magasabb, amelyhez szintén alacsonyabb szorzók kapcsolódnak.

Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél azonban már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

The post Mintegy százezer kötelező biztosítást cserélnek le az év végi kampányban szakértők szerint appeared first on .

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a szakminiszterek fontos tanácskozást folytattak a Nukleáris Tervezési Csoport keretében, és elkötelezték magukat a szövetség megerősítése mellett a közös biztonság megőrzése érdekében. A csoport konzultációi elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NATO hiteles nukleáris szövetség maradjon mindaddig, amíg az atomfegyverek léteznek – jelentette ki.

Elmondta, a tagországok fontos lépéseket tettek a NATO védelmi kapacitásának javítása érdekében egy új innovációs alap pénteken elfogadott létrehozásával. Az alap támogatni fogja az egyre nagyobb számban jelentkező, a szövetség biztonságát megzavaró technológiákkal szembeni fellépés kidolgozását, és egymilliárd euró értékben járul hozzá a közös biztonság szavatolásához a katonai szövetség új innovációs rendszerének kiépítésével. A rendszer azt kívánja elérni, hogy a civil szférában született kutatási eredményeket becsatornázza a hadiipar területére. Ez biztosítja, hogy a szövetségesek ne maradjanak le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiáról és képességekről – mondta.

Tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetség mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is. A stratégia a nemzetközi joggal összhangban szabványokat határoz meg a mesterséges intelligencia felelős használatára vonatkozóan. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szövetségeseknek sikerül megerősíteniük együttműködésüket a katonai mobilitás, az ellenállóképesség fokozása, valamint az éghajlatváltozás biztonsági hatásainak területén is.

Joe Biden kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben, Stoltenberg kérdésre válaszolva azt monda: fontos a feszültség csökkentése a térségben, a vitákat azonban politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldani.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: az Egyesült Államok kiszámíthatóságot és stabilitást akar az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, elkötelezett a NATO mellett, valamint széles körű támogatást biztosít Tajvannak és az Európai Uniónak egyaránt. Kijelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy az európai védelem hatékonyabbá váljon. Továbbra is együtt kíván dolgozni a béke megerősítésén. A NATO ereje nem csak katonai teljesítményéből, hanem egységéből és a közös célok meghatározásából és megvalósításából fakad – tette hozzá.

Az afganisztáni szerepvállalással összefüggésben azt mondta, az Egyesült Államok a NATO-szövetségesekkel együtt ment Afganisztánba, majd húsz évvel később közösen hagyták el az országot. “Az afgán háború veteránjaként különösen hálás vagyok NATO-szövetségeseink közreműködéséért és áldozataiért” – fogalmazott. A NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikket az Egyesült Államok továbbra is “szent kötelezettségnek” tekinti – tette hozzá Austin.

The post Stoltenberg: a NATO célja a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása appeared first on .

Pierre Gagnoud, Carpentras városa illetékes ügyészének tájékoztatása szerint a bűncselekmény “példátlan erőszakról” tanúskodik, az áldozat fejét levágták, majd a holttestet kibelezték. Az ügyészség kizárta, hogy terrorcselekmény történt, ugyanakkor egyes lapok úgy fogalmaztak: a nyomozás jelenlegi szakaszában terrorcselekmény feltételezése “nem élvez abszolút elsőbbséget”.

A nyomozók feltételezése szerint családon belüli erőszak állhat a háttérben, a feltételezett elkövető pszichiátriai problémákkal küzd. A 37 éves férfit éjszaka állították elő a tetthely közelében. Az ügyben szándékos emberölés gyanújával indult eljárás.

A bűncselekmény a 13 ezer lakosú Bollene településen történt, amely a dél-franciaországi Vaucluse megyében, Montélimar és Orange városka között fekszik. A gyanúsítottat szerda este mintegy száz csendőr kereste, a fotóját a rendőrség a közösségi oldalakon is közzétette, jelezve, hogy veszélyes és fegyveres embert keresnek.

Egy héttel ezelőtt egy 77 éves nyugdíjas tanítónőt fejeztek le a dél-franciaországi Agde településen található otthonában. Az elkövetőt akkor is másnapra már előállították, emberölés miatt emelnek vádat ellene. Az 51 éves gyanúsított a nő bejárónőjének volt férje, aki időnként kisebb munkákat végzett az áldozata házában. Az elkövető a rendőrségi jelentés szerint neurológiai problémákkal küszködött.

The post Horror: már megint lefejeztek valakit Franciaországban appeared first on .

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

A rendőrség most első ízben nevezte meg a vádlottat, jóllehet a felételezett elkövető neve a brit sajtóban már röviddel a gyilkosság után megjelent. Egybehangzó brit médiaértesülések szerint Ali Harbi Ali Londonban született egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

Matt Jukes, a Scotland Yard különleges műveleti osztályának parancsnok-helyettese azonban a vádemeléskor azt kérte, hogy az érthető módon hatalmas közérdeklődés ellenére mindenki tanúsítson önmérsékletet a vádlott hátteréről, előtörténetéről, indítékairól szóló találgatásokkal, annak érdekében, hogy a majdani bírósági eljárás méltányosságát semmi ne veszélyeztesse. Jukes elmondta, hogy a rendőrség Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Ennek megfelelően Ali Harbi Alit – akit eredetileg gyilkosság gyanújával vettek őrizetbe – immár a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján tartják rendőrségi őrizetben.

Priti Patel brit belügyminiszter szerda este a londoni alsóházban elmondta: a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) a múlt heti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat, azzal együtt is, hogy nincs olyan információ vagy hírszerzési adat, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el.

Jo Coxot, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról rendezett népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták.

The post Vádat emeltek a brit parlamenti képviselő felételezett gyilkosa ellen appeared first on .

A törvényszék azt közölte: a bíróság a jogos védelem körében kialakult joggyakorlatra hivatkozva mondta ki ítéletét, miszerint a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadónak kell viselnie, illetve a jogtalan támadással szemben nem vitatható az elhárítás szükségessége.

A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, az ügyész fellebbezett a döntés ellen. A másodfokú eljárást a Győri Ítélőtábla folytatja le.

A vádirat szerint 2019 júniusában egy nyilvános rendezvény sátrában a két férfi között szóváltás alakult ki. A sértett a vádlott arcába fejelt, majd bántalmazni kezdték egymást. A biztonsági személyzet kivezette őket a sátorból, ám ott ismét egymásnak ugrottak, újra a biztonsági őrök választották szét őket. A sértett a barátjával elment a helyszínről, de a vádlott utánuk ment és verekedést kezdeményezett. A sértett barátja ököllel megütötte a vádlottat, aki elszaladt és elrejtőzött, de a sértett utána futott. A vádlott ekkor előugrott és késsel kétszer megszúrta őt. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádirattal szemben a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott mindvégig jogos védelmi helyzetben volt, például az őt ért bántalmazás után elszaladt a helyszínről, egyértelmű jelét adva annak, hogy nincs semmiféle támadó szándéka. Később a sértett a vádlottat utolérte, hátulról ököllel a fejét ütlegelte, megragadta a nyakát, közben azt kiabálta, hogy “megdöglesz”, “megöllek”; eközben vette elő a vádlott a zsebkését és azzal hátrafelé kifordulva szúrta meg kétszer a sértettet.

The post Felmentő ítélet a nádasdladányi emberölés ügyében appeared first on .

Az ügyészséget a Moinesti városi bíróság kötelezte tavaly decemberben arra, hogy folytassa a temetőfoglalás kivizsgálását, miután megsemmisítette az ügyet lezáró ügyészségi rendeletet. Akkor élénk sajtóvisszhangot, és emberi jogi szervezetek tiltakozását váltotta ki, hogy a történteket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.

A megismételt vizsgálatot lezáró, hasonló tartalmú ügyészségi rendeletet az egyik feljelentő fél, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája ismertette szombati közleményében.

Az EMSZ összefoglalója szerint a vizsgálat során ezúttal is kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik azt vallották, hogy nem történt rendzavarás, noha ezt számos videófelvétel cáfolja. A román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.

Az ügyészség kitért arra, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért ejtette a rongálásra vonatkozó vádat. Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk. Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen.

Az indoklás egy későbbi pontján az ügyészség beismerte, hogy mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyarokat gyalázó rigmusok. Ezeket azért nem tekintette kisebbségellenes gyűlöletbeszédnek, mert szerinte nem a nagyközönségnek, hanem csak egy meghatározott számú csoportnak szóltak.

“Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videófelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam” – idézte az EMSZ közleménye Csomortányi Istvánt, a szövetség társelnökét.

“Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videófelvételek is igazolnak. Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve” – tette hozzá Mezei János, az EMSZ másik társelnöke.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi. A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.

The post Úzvölgyi katonatemető: az ügyészség továbbra sem lát bűncselekményt az erőszakos temetőfoglalásban appeared first on .

Lesznoje faluban egy egyszintes műhelyépület gyulladt ki, amelyben lőport tároltak. A műhelyben a baleset idején tizenheten tartózkodtak. A balesetet túlélő sérültet súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.

A nyílt lángokat elfojtották. A tűz okát hivatalosan még nem közölték. Sajtóértesülések szerint az üzemben megsérthették a technológiai folyamatot, ami miatt a robbanás bekövetkezett, majd a tűz keletkezett.

A Razrjad ipari robbanóanyag-gyártás mellett lőszerek hatástalanításával is foglalkozott. Az üzem a 2015-ben csődbe jutott Elasztyik gyár telephelyén működik, amelynek profilja légi robbanótöltetek és reaktív sorozatvetők rakétáinak gyártása volt.

The post Oroszországban leégett egy Rjazany környéki robbanóanyaggyár, halottak appeared first on .

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint az elkövető és élettársa az áldozat alkalmazásában állt, birtokain különböző feladatokat láttak el és a tőle bérelt házban éltek.

Egy szóváltást követően 2020. április 12-én a férfi egy másfél méteres szögvassal fejbe ütötte munkaadóját, aki a helyszínen elhunyt. Ezt követően az elkövető élettársával az áldozatot – a munkaadó saját teherautójával – annak szomódi telkére vitte, ahol gázolajjal lelocsolták és meggyújtották a testet.

Az elkövető a gyilkosság eszközét és munkaadója egyik okostelefonját eltüntette, másik telefonjáról április 16-ig üzeneteket küldött magának, illetve másoknak, hogy a bűncselekmény felfedezését meghiúsítsa, majd a telefont is elégette. A férfit a Tatabányai Törvényszék emberölés és kifosztás miatt 15 év börtönbüntetésre, élettársát bűnpártolásért hat hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és a védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész az elsőrendű vádlott vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, a másodrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

The post Elítélték a férfit, aki megölte a munkaadóját appeared first on .

Az 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az EP-képviselők mélységesen sajnálják a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését, amelyben a testület kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és támadásként értékeli az európai értékek és jogszabályok ellen. Hozzátették: az alkotmánybíróság “a hatóságok illegális tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé vált”.

Kijelentették: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. A képviselők emlékeztettek arra, hogy Lengyelország az uniós csatlakozásakor önkéntesen kötelezte el magát amellett, hogy az uniós szerződések rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a politikai céljai érdekében visszaél az igazságszolgáltatással. Kijelentették: az uniós pénzeket nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást, szakítsa meg vagy függessze fel az uniós pénzek kifizetését, ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet; jelentse ki, hogy az uniós szerződés 7-es cikke 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért arra kérték az Európai Bizottságot, dolgozzon ki olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára, és az jelenleg zajló uniós csúcson az tagállamok állam-, illetve kormányfőivel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

A lengyel alkotmánybíróság október 7-én hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

The post EP: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, alkalmatlan az alkotmány értelmezésére appeared first on .

Putyin szerint a NATO már tagság nélkül is megkezdte Ukrajna területének “birtokba vételét”. Nehezményezte, hogy a nyugati hatalmak a hidegháború lezárásakor, a német újraegyesítés idején “becsapták” Oroszországot a NATO bővítésének kérdésében, azt ígérve neki, hogy a szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni, most meg arra hivatkoznak, hogy erről papír sosem született. Kifogásolta, hogy az amerikai rakétavédelemnek a Romániába és Lengyelországba telepített létesítményei szerinte támadófegyverek indítására is alkalmasak.

Az orosz vezető ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a hadászati stabilitásról és a kiberbiztonságról folytatott orosz-amerikai tárgyalások “a helyes irányba” haladnak. Mint mondta, a kétoldalú viszony a hidegháború szintjére esett vissza, de a Joe Bidennel júniusban megtartott csúcstalálkozó produktív volt, és az mutatta, hogy Washington a kapcsolatok építésére törekszik. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelem 23 százalékkal bővült.

Putyin az este folyamán többször is helyeselte Bidennek az afganisztáni csapatkivonásról hozott döntését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azért, ami Afganisztánban történik, főképp azok az országok felelősek, amelyek az elmúlt húsz évben ott harcoltak. Sürgette Kabul befagyasztott kintlévőségeinek felszabadítását.

Az orosz elnök szerint Oroszország közeledik ahhoz az állásponthoz, hogy a tálibokat le kell venni a terrorszervezetek listájáról, de – mint mondta – ebben a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott dönteni. Putyin biztosította közönségét, hogy Moszkva és Peking nem fog katonai blokkot létrehozni és alaptalannak nevezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.

Putyin a fórumon gratulált Nobel-békedíjához Dmitrij Muratovnak, a Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztőjének, aki azt mondta, hogy az elismerést az egész ország kapta. Muratov a fórumon felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az idegen ügynökökről rendelkező törvény értelmében az ilyen minősítésről nem bíróság dönt, és indítványozta a jogszabály felülvizsgálatát.

Putyin a válaszában azt mondta, hogy a jogszabály alkalmazása nem lesz tömeges méretű, és túlzásnak nevezte az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Megígérte, hogy “tökéletesíteni” fogják a törvényt, pontosítani fogják “az elmosódott kritériumait” és nem fognak vele visszaélni. Ugyanakkor szükségesnek nevezte ezt a jogszabályt, mert a belpolitikai tevékenységet folytatók külföldi anyagi támogatásáról rendelkezik, de nem tiltja meg ezt a tevékenységet. Az orosz társadalomnak pedig az elnök szerint joga van “megjelölni” a külföldről érkező pénzeket.

Az elnök óvta Európát attól, hogy megpróbálja korlátozni Oroszországot az energetika területén. Közölte, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken azonnal megindulhat a szállítás, amint Németország erre megadja az engedélyt. Közölte, hogy a szállítórendszer második vezetékét decemberre tölthetik fel. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a kitermelésbe fektetett beruházások elmaradása olajhiányhoz vezethet.

Nyitó előadásában Putyin az mondta, hogy Oroszországot a világ dolgaiban az észszerű és optimista konzervativizmus fogja vezérelni. Úgy vélekedett, hogy most először van esély “nagy háború nélkül és nem annak eredményei alapján” stabil világrendet kialakítani. “A világ átrendeződésének elkövetkező időszakában, amelynek kimenetele még nem ismert, a mérsékelt konzervativizmus a legészszerűbb világnézeti elv” – mondja az elnök.

Putyin szerint az ENSZ a világ számára nélkülözhetetlen “egészséges optimizmus” hordozója, amelyet reformálni kell, de fontos, hogy “a fürdővízzel együtt ne öntsék ki a gyereket is”. Sürgette az összefogást a globális problémák megoldásában. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjait nem szabad megfosztani vétójoguktól, mert annak híján a világszervezet egyszerűen a vita terepévé válik. Ugyanakkor egyetértett a török felvetéssel, hogy a testületet kiegyensúlyozottabbá kell tenni.

The post Putyin: valós fenyegetést jelent Oroszország számára a külföldi katonai jelenlét Ukrajnában appeared first on .

Szülőként az első hónapok rengeteg kérdéssel és még több aggodalommal járnak, függetlenül attól, hogy az első gyermek vagy kistesó érkezéséről van szó. Így teljesen természetes, hogy a szülők megpróbálnak minden olyan szükséges eszközt beszerezni, amelyek segítségével kisbabájukat biztonságban tudhatják. Nagyon fontos, hogy a légzésfigyelő és a bébiőr is a „kezdőcsomag” része legyen, hiszen ezek a csecsemő életének megmentésében segíthetnek, azonban ehhez a szülők felkészültsége és lélekjelenléte is elengedhetetlen.

Mit tehetnek a szülők?
Többek között a WHO szakmai ajánlásában is az áll, hogy a bölcsőhalál előfordulását csökkenteni lehet a babák háton altatásával. A csecsemők ugyanis mélyebben alszanak hason fekve, ezért könnyebben kialakulhat a légzéskimaradás, különösen a fentebb említett hajlamosító tényezők mellett. Nagyon kell figyelni arra, hogy a szobában ne legyen túl meleg, a babát az alváshoz ne öltöztessük túl, és ne altassuk nagy paplan alatt, ami alá könnyen bekerülhet. Erre még jobban figyelni kell, ha a kicsi egy ágyban alszik a szülőkkel, amit a szakemberek szerint érdemes kerülni. A légzésfigyelő és a bébiőr vagy babamonitor figyel gyermekünkre, így az első hetekben megkönnyíti az összeszokás időszakát és a szülés utáni felépülést, hiszen nyugodtabban hagyhatjuk a kisbabát az ágyában a saját szobájában. Ez a nyugodt pihenés a kicsik számára is előnyös, hiszen, ha az édesanya nyugodt és többet tud pihenni, attól a baba is kiegyensúlyozottabb lesz.

Miért van szükség légzésfigyelőre és bébiőrre is?
Légzésfigyelő eszközökből megkülönböztetünk ágyban használható (érzékelőlapokkal ellátott) és pelenkára csíptethető verziót. A pelenkára csíptethető légzésfigyelő abban az esetben hasznos, ha nemcsak a kiságyban altatjuk a babánkat, hanem például a kertben, utazás során utazóágyban, vagy ha egyszerűen csak szeretnénk őt mindig ugyanúgy biztonságban tudni. Az ágyban használható légzésfigyelők között vannak egy és két érzékelőlapos típusok. Az egylapos verzió tökéletes egy újszülött, vagy kis súllyal, koraszülöttként világra jött csecsemő megfigyelésére, nagyjából fél éves koráig. A szakemberek az eszköz használatát egy éves korig javasolják, így, ha babánk nagyobb termetű, vagy szeretnénk a készüléket fél éves kora után is használni, érdemes a kétlapos típust választani, hiszen ez nagyobb területet “figyel” a kiságyban. Fontos tudni, hogy a légzésfigyelő a matrac alá kerül, így ez önmagában a babáról nem mutat mozgóképet, nem küld hangot a szülőknek, csupán a kisbaba légzését figyeli és riaszt, ha szükséges. A babák hangjának vagy kameraképének továbbítására a bébiőr nevű eszköz szolgál.

A bébiőr figyeli a hanghatásokat és a mozgást a babaszobában, így ezzel tudjuk észlelni, ha a baba ébredezik. Bébiőrből is számos típus létezik, van, ami csak hangot továbbít a szülőknél lévő egységre, és van olyan, ami képet és hangot is, így nem csak halljuk a kicsit, de rá is nézhetünk az éjszaka folyamán. Látjuk, ha esetleg be kell takarni, vagy nagyobb babák esetén, ha esetleg kimászik az ágyából. A hangot továbbító bébiőrnél választhatunk egyirányú verziót, ami a babaszobában keletkezett hangokat továbbítja a szülői egység felé, és olyat is, ami nemcsak a baba hangját továbbítja, hanem szülők is beszélhetnek a babához. Így amíg odaérünk a kiságy mellé, hangunkkal meg tudjuk őt nyugtatni.

Valóban segít a légzésfigyelő a bölcsőhalál megakadályozásában?
Légzésfigyelőt abban az esetben is érdemes beszerezni, ha az újszülött esetében nem állnak fent a korábban említett rizikótényezők, hiszen a szülők aggodalmát mindenképpen mérsékelheti az eszköz használata. „Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szakemberek szerint a légzésfigyelő önmagában nem nyújt megoldást a bölcsőhalál ellen. Ugyanis, ha megtörténik a baj, tehát, ha a csecsemő 15-20 másodpercnél hosszabb ideig nem mozog vagy nem vesz levegőt, azt jelzi az érzékelő, azonban innentől kezdve a szülőknek kell beavatkozni” – hívja fel a figyelmet Kéninger Vivien szakértő. „A légzésfigyelőt az éles bevetés előtt mindenképpen le kell tesztelni a baba nélkül, és vele együtt is. Utóbbi azért nagyon fontos, hogy kiderüljön, hogy az eszköz beállított érzékenysége valóban érzékeli-e a baba legkisebb mozdulatait is”- tette hozzá Kéninger Vivien.

Mit kell tenni, amikor riaszt a légzésfigyelő?
A szülőknek fontos tudatosítaniuk magukban, hogy a légzésfigyelő eszközöknél történhet téves riasztás, azonban amint hangjelzést ad a jelzőberendezés, minden esetben azonnal ellenőrizni kell, hogy mi történt. Riasztás esetén le kell hajolnunk a kisbabával egy magasságba, és pár másodpercig megfigyelni, hogy mozog-e a mellkasa, tehát lélegzik-e. Ha úgy látjuk, hogy a légzésfigyelő valós riasztást adott, akkor egyrészt egyből hívnunk kell a mentőket, másrészt pedig meg kell próbálnunk segíteni a csecsemőn. Ahhoz, hogy ilyenkor tényleg segíteni tudjunk, a baba születése előtt ajánlott elvégezni egy újraélesztő tanfolyamot, ugyanis a kicsi felkapása és ébresztgetése ilyenkor nem elegendő. Nagyon sok múlik a lélekjelenléten, és azon, hogy valóban alkalmazni tudjuk-e a tanfolyamon tanultakat.

A légzésfigyelő és bébiőr használata tehát önmagában nem tudja megakadályozni a bölcsőhalált, azonban abban a segítségünkre lehet, hogy folyamatosan biztonságban tudjuk a gyermekünket, akkor is, amikor másik szobában van, és figyelmeztetést kapjunk, amikor baj van.

The post Légzésfigyelő: így védekezz a bölcsőhalál ellen appeared first on .

A közlemény szerint a vádlottat több ember, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt ítélték el; a táblabíróság a jogerős döntéssel helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A tényállás szerint 2018 szeptemberében a nő közölte az akkor 40 éves férfival, hogy szakítani akar vele és új életet szeretne kezdeni kisfia édesapjával.

A vádlott ezt nem tudta elfogadni és feldolgozni, üzeneteket írt a nőnek, aki azonban a közeledését határozottan elutasította, de abba beleegyezett, hogy a férfi személyesen búcsúzzon el tőlük. Szeptember 27-én a férfi meglátogatta a sértetteket. A nő fejfájásra panaszkodott, ezért a vádlott mintegy negyedóráig masszírozta a fejét, majd hirtelen megragadta a nyakát és megfojtotta élettársát. A szobába akkor ment be a kétéves gyermek, akit a férfi két késszúrással megölt.

A táblabíróság határozatának indoklása szerint a kirívóan súlyos bűncselekmény elkövetése során tanúsított embertelenség és kegyetlenség miatt más büntetés a férfi ügyében szóba sem kerülhet.

The post Életfogytiglanra ítélték az élettársát és kétéves gyermekét meggyilkoló férfit appeared first on .

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban kifejtette: Kína nem ellenség ugyan, de kiberkapacitásai, újonnan kifejlesztett technológiái és nagy hatótávolságú rakétarendszerei révén hatással van az európai biztonságra. Stoltenberg kijelentette: a következő évtizedre szóló új NATO-doktrína “alaposan foglalkozik majd” azzal a kérdéssel, hogy a szövetség tagjait miként lehet megvédeni e fenyegetésektől.

A NATO Észak-Amerika és Európa szövetsége, de e két térség olyan globális kihívásokkal kénytelen szembenézni, mint a terrorizmus és a kibertevékenység, valamint Kína felemelkedése. Éppen ezért amikor a kollektív védelem erősítése kerül szóba, akkor Kína felemelkedésével is foglalkozni kell – fogalmazott a NATO-főtitkár.

“Megjósolhatjuk, hogy Kína felemelkedése hatással lesz biztonságunkra, és ez a hatás már érződik is” – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek a határaikon kívüli tevékenység visszafogására, ezzel egy időben ugyanakkor a külső fenyegetések elhárításának javítását célzó hazai védelmi ellenállóképesség fejlesztésére törekszenek.

“Kína egyre közelebb jön hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkvidéken, látjuk őket a kibertérben, és látjuk azt is, hogy komoly beruházásokat hajtanak végre tagországaink kritikus fontosságú infrastruktúráiban. Mindeközben egyre több olyan nagy hatótávolságú fegyverük van, amelyekkel az összes NATO-tagállam elérhető” – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette: Kínát és Oroszországot nem két külön fenyegetésnek kell tekinteni, mivel a két ország szorosan együttműködik, “és amikor technológiai beruházásokat végzünk, az mindkettőjükről szól”.

The post Stoltenberg: Kína a NATO jövőbeni biztonságpolitikájának fontos eleme lesz appeared first on .

Október 22-én, csütörtökön nyílik meg az új, időszaki kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára. A Magyarok – Fegyverek című tematikus kiállítás kifejezetten a harcok főszereplőivel, a katonákkal és fegyvereikkel foglalkozik. A tárlat a forradalom ikonikus tárgyaival – illusztrált történeti bevezető mellett – bemutatja a szembenálló felek ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyverzetét. Az érdeklődők a tárlaton többek között pisztolyokat, világító-jelző pisztolyokat, géppisztolyokat, gépkarabélyokat, puskákat, karabélyokat, golyószórókat, géppuskákat, kézi páncélelhárító gránátvetőt, harckocsifegyverzetet, légvédelmi fegyverzetet és repülőgép-fegyverzetet is láthatnak.

Az időszaki kiállítás kísérője egy egyedülálló, korabeli gyermekrajzokat bemutató tárlat. Mint a múzeum kiemelte: az 1956 októberében, a forradalom ideje alatt bezárt iskolák tanulói 1957 elején térhettek vissza az iskolapadokba. Az átélt eseményeket a VIII. kerületi Jázmin utcai iskolában megrajzoltatták a tanulókkal. A fennmaradt rajzokon 5-8. osztályos általános iskolás gyerekek mutatják be a forradalom és szabadságharc eseményeit, Amit én láttam címmel.

Október 23-án családi nappal várja látogatóit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ennek programjai ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogathatók.

Az intézmény Kapisztrán téri épületében az állandó kiállítások és a Fegyvertár – Fegyvertörténeti Látványtár szabadon megtekinthető. A Márványteremben a hagyományoknak megfelelően kézműves foglalkozások, köztük játékkatona-festés, papírharckocsi-hajtogatás várja a legkisebbeket. Ugyanott a Modern Lőfegyver Gyűjtemény és a Lőszergyűjtemény munkatársai tartanak bemutatót az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyvereiből. A múzeum díszudvarán pedig korhű egyenruhába öltözött hagyományőrzők jelenítik meg a szembenálló feleket.

Kitértek arra is, hogy “a korábbi sikerekre való tekintettel” 9 és 15 óra között ismét megnyitják a látogatók előtt a Haditechnikai Gyűjtemény Kerepesi úti hangárát. Az eseményre a bemutatótér állandó anyaga mellett más 1956-hoz köthető technikai eszközöket is kiállítanak, köztük a múzeumban korábban már bemutatott T-34-es harckocsi oktatási metszetét. Előzetes regisztrációra ott sincs szükség, a Stróbl Alajos utca felől lehet belépni.

A családi nap a múzeum Kapisztrán téri épületében, az este fél 7-kor kezdődő, VIII. Hadtörténész Söresttel zárul, ahol most a nemzeti ünnephez kapcsolódó előadásokat lehet majd meghallgatni.

A hadtörténeti múzeum október 22-én 10 és 17 óra között, október 23-án a múzeum Kapisztrán téri épülete 9 és 18 óra között, a Kerepesi úti hangár 9 és 15 óra között várja a látogatókat – olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közleményében.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

The post Családi nap, hangárlátogatás, történész sörest lesz a hadtörténeti múzeumban appeared first on .