Biztonságpiac

Hírközlési labort adományozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának.

Az egység szerdai avatóján Karas Monika, az NMHH elnöke arról beszélt, hogy ez a tizenhetedik, az NMHH által támogatott labor, de az első, ahol nem polgári célra szánt hírközlési eszközt adnak át.

Mint mondta, a hírközlés létfontosságú a honvédelemben is, de amíg békeidőben és a privát szférában van esély tisztázni a kommunikációs félreértéseket, háborúban egy apró hiba is végzetes lehet. A mikrohullámú eszközpark, amit a hallgatók most használatba vehetnek, zajokat, hibákat, akadályokat szimulálnak a gyakorlás biztonságos terében – ismertette az NMHH elnöke.

Hozzátette: a hírközlési rendszerek egyre hatékonyabban javítják ki az átviteli hibákat, szűrik ki a zajokat, a labor felszerelései pedig ezek tesztelését szolgálják.

A labor erőssége, hogy nem idealizált, fiktív, tökéletes valóságot mutat, hanem a valós viszonyokat, azaz nem laboratóriumi körülményeket szolgáltat – magyarázta. Az NMHH elnöke kifejezte reményét, hogy a távoli mikrohullámú berendezések és a hozzájuk tartozó antennák, az összeköttetésben előforduló hibákat szimuláló szoftver a honvédelmi képzés hasznára válik majd.

Koltay András, az NKE rektora az átadáson arról beszélt, hogy a hírközlési technológia és azon belül a haditechnika bámulatosan gyors fejlődési utat járt be, amellyel az egyetem és a Magyar Honvédség is megpróbál lépést tartani.

Szólt arról is, hogy az egyetem életét “körülöleli” a jelentős haderőfejlesztés, annak következményei, elvárásai az egyetemre is megérkeznek, és ezek teljesítésében segíti az egyetemet az NMHH által adományozott labor is.

Koltay beszélt arról is, hogy bár a technikai fejlődést folyamatosan követniük kell, a honvédtiszteknek bizonyos értelemben ma is olyannak kell lenniük, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. Vannak olyan alapvető értékek, eszmék, amelyek a technológia fejlődésével nem csorbulnak, nem kérdőjeleződnek meg – fogalmazott. Szavai szerint a Ludovika Akadémia hagyományai, szellemisége kijelöli azt az utat, ami a honvétiszt-képzésben változatlan kell, hogy maradjon.

A rendezvény végén az NMHH elnöke és az NKE rektora támogatási megállapodást írt alá.

The post Az NMHH hírközlési labort ajándékozott a közszolgálati egyetemnek appeared first on .

Egyre erőszakosabban lépnek fel és még tovább radikalizálódhatnak az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) létének tagadói Németországban a rendőrség és az alkotményvédelem szerint – írta a Berliner Morgenpost című lap egy gyilkossági üggyel kapcsolatban.

Egy 49 éves férfi a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Idar-Obersteinben szombat este egy benzinkúton lelőtte a töltőállomás 20 éves pénztárosát, amiért felhívta a figyelmét arra, hogy maszkot kell viselni. Letartóztatása után azt mondta a rendőröknek, hogy ellenzi a koronavírus-járvány miatti intézkedéseket, amelyek nagyon megviselik, és ezt kifejezésre akarta juttatni.

Korábban nem volt rendőrségi ügye. Egyelőre nem tudni, hogy honnan szerezte a fegyvert. Az viszont a benzinkút kameráinak felvételei alapján tudható, hogy a pénztárossal történt első szóváltás után távozott, majd másfél óra múlva visszatért, szabályosan felhelyezett az arcára egy egészségügyi maszkot, beállt a kassza előtti sorba, és amikor sorra került, lerántotta a maszkot és fejbe lőtte a fiatalembert, aki a helyszínen meghalt.

Ennyire súlyos bűncselekmény még nem történt a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Németországban, de tavaly óta érezhető a járvány megfékezését szolgáló intézkedéseket elutasító emberek radikalizálódása – mondta a Berliner Morgenpostnak Jörg Radek, a rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke.

Főleg a korlátozásokat bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök egyesülése, azaz a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein fordul elő erőszak. Ezeken a megmozdulásokon egyre több támadás éri a rendőröket és az újságírókat – mondta Radek.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy kimutatása szerint tavaly 3559 politikai indíttatású bűncselekményt regisztráltak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Idei összefoglaló adatok még nem kerültek nyilvánosságra, de az biztos, hogy a rendőrség mellett a belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) is az erőszak elharapódzásától tart. Ezt jelzi a BfV elnöke, Thomas Haldenwang egy szeptember elején tett nyilatkozata, miszerint a hatóságok “az erőszak felfelé tartó spiráljával” szembesülnek a vírustagadók körében.

Ha a gyűlölködés és az uszítás még inkább felerősíti ezt a folyamatot, “nem zárnám ki, hogy az erőszak halálos kimenetelű is lehet” – mondta a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője, akinek jóslata alig néhány hét alatt beigazolódott.

Az Idar-Obersteinben történt eset az egész országot megrázta, mint ahogy a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő pártok vezetőit is. Az erőszaknak véget kell vetni, és mindazoknak, akik úgy vélik, hogy a SARS-CoV-2 nem létezik, fel kellene keresniük egy kórházi intenzív osztályt – nyilatkozott mások mellett Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje.

“Nagyon megdöbbentő, hogy valakit azért öltek meg, mert meg akarta védeni magát és másokat. Együtt, társadalomként határozottan fel kell lépnünk a gyűlölet ellen” – írta a Twitteren a felmérésekben vezető Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz.

The post A vírustagadók radikalizálódására figyelmeztetnek német biztonsági szervek appeared first on .

Kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatott meg Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Finnországban.

Erről szerda délután adott ki szűkszavú tájékoztatást az orosz védelmi minisztérium. A találkozót a Helsinkitől negyven kilométerre északra található Vantaa városban, a königstedti uradalomban lévő finn kormányrezidencián tartották meg. Amerikai források szerint a tárgyalások hat órán át tartottak, és a felek megállapodtak, hogy nem hoznak nyilvánosságra részleteket.

“Produktív találkozó volt. Amikor nagyhatalmak katonai vezetői találkoznak, a világ biztonságosabbá válik” – mondta a Geraszimovval folytatott megbeszéléseket követően Milley.

Az AP hírügynökség az amerikai erők afganisztáni kivonásával és a tálib hatalomátvétel miatt megnőtt potenciális terrorfenyegetéssel hozta összefüggésbe a két katonai vezető személyes találkozását. Az amerikai hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban “elfogadhatatlannak” minősítette amerikai egységeknek az Afganisztánnal határos közép-ázsiai országokba vezénylését. Utóbbiak közül Tádzsikisztán, valamint a térségbeli Kirgizisztán és Kazahsztán Oroszországgal együtt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja.

The post Finnországban találkozott az orosz és az amerikai vezérkari főnök appeared first on .

Ellenőrzik, de nem számolják újra a múlt hétvégén megtartott orosz parlamenti választások során Moszkvában leadott elektronikus távszavazatokat – közölte Alekszej Venegyiktov, a főváros választásmegfigyelő törzsének vezetője, a moszkvai társadalmi kamara elnökhelyettese.

Venegyiktov, aki egyúttal az ellenzéki hangvételű Eho Moszkvi rádióadó főszerkesztője is, kijelentette, hogy nem az újraszámlálás jogi eljárásáról, hanem technikai ellenőrzésről van szó, az online szavazással kapcsolatos gyanú megerősítése vagy meg nem erősítése érdekében. Mint mondta, létrejön egy társadalmi auditcsoport is, Grigorij Melkonjanc, a Golosz választóvédelmi mozgalom társelnöke vezetésével.

A moszkvai városi választási bizottság közölte, hogy a fővárosi választások mérlegét hivatalosan már megvonták, a voksok újraszámlálásáról pedig, beleértve az online szavazatokéról csak bíróság dönthet. Moszkvában több, mint kétmillióan jelentkeztek be online szavazásra, ami az összes jogosult csaknem egy harmadát jelenti. A regisztráltak 96 százaléka élt is a lehetőséggel.

A blockchain alapú elektronikus távszavazás mérlegének megvonása az urnazárást követően órákig elhúzódott, majd az eredményhirdetés erősen megváltoztatta az offline voksok összesítése utáni állást. Végül minden választókerületben a kormányzó Egységes Oroszország párt jelöltjei győztek.

A kormánypárttal szembeni taktikai voksolást kezdeményező Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az eredmények manipulálásával vádolta meg a hatóságokat. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke – az “okos szavazásnak” ez a párt volt a legnagyobb kezdeményezettje – közölte, hogy nem fogadja el a moszkvai online-szavazás mérlegét.

Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés it-főnöke késlekedést az online szavazás eredményének kihirdetésében azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a voksokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását, amivel majdnem háromszázezren éltek is.

A Központi Választási Bizottság a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország Párt 324 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, amivel megőrizte alkotmányozó többségét.

Az ellenzéki média olyan független szakértőket idézett, akik szerint a kormánypárt ezt az eredményt csak csalással érhette el. Szergej Spilkin független választási azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió “abnormális” szavazatot kapott, és manipuláció nélkül csak 31-33 százalékot ért volna el, nem pedig csaknem ötvenet, ahogy azt a Központi Választási Bizottság bejelentette.

Alekszej Kuprianov biológus és statisztikus szintén 30 százalék körüli valódi szavazattal kalkulált, Borisz Ovcsinnyikov adatelemző pedig úgy vélekedett, hogy az Egyesült Oroszországra leadott voksok legkevesebb fele hamisított. A választások előtti közvélemény-kutatások egyébként a kormánypártnál harminc százalék alatti támogatottságot mértek.

A hivatalos eredményhirdetést péntekre tűzte ki a Központi Választási Bizottság. Az Interfax hírügynökség saját, két, a parlamentbe bekerült pártoktól származó értesülésre hivatkozva szerdán azt írta, hogy mégsem szeptember 29-én, hanem feltehetően október 7-én tarthatja meg alakuló ülését az új összetételű alsóház.

A halasztást az informátorok azzal indokolták, hogy a tervezettnél több időre lesz szükség a bizottsági helyek elosztására a parlamentbe bejutott öt párt között. Putyin szombaton fogadja majd a frakcióvezetőket.

A szövetségi parlament alsóházában a kommunista pártnak 57, az Igazságos Oroszországnak 27, a liberális demokrata pártnak 21, az újoncnak Új Embereknek pedig 13 mandátuma lesz. Egy-egy mandátumot nyert továbbá a Növekedés Pártja, a Polgári Platform és a Haza. Emellett bejutott az alsóházba öt független képviselő is.

A szabadságvesztésre ítélt Navalnij legközelebbi támogatói nem indulhattak el a választáson, mert az ellenzéki politikushoz köthető szervezeteket nyáron szélsőségessé nyilvánították és betiltották.

The post Orosz választás: Moszkvába ért a Minszk-express appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetésre ítélt a bíróság egy férfit, aki a börtöncellában kitört verekedésben majdnem megölte zárkatársát – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság közleményében azt írta, a vádlott 2018 első felében a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését, tizedmagával egy zárkában. Egyik cellatársa, a sértett megtudta, hogy a vádlott – fegyelmi vétséget elkövetve – felvitt magával egy fűrészlapot, és felszólította, hogy tüntesse el.

A vádlott ezt zokon vette, ezért amikor egy harmadik rab is felelősségre vonta, dulakodni kezdett vele, de a sértett szétválasztotta őket. A vádlott ekkor a fiókjából elővette a büntetés-végrehajtási intézetben rendszeresített, általa korábban kiélezett kést, és a harmadik férfi irányába vágott vele, ám a közbelépő sértettet találta el. A vádlott azzal a felkiáltással, hogy “hullazsákba teszlek mindkettőtöket!”, még kétszer a sértett felé vágott, eltalálva a fülét és a nyakát. A sértett kicsavarta a kést a vádlott kezéből, majd segítséget kértek a felügyelőktől.

A bíróság a vádlottat emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, és ezért – mint visszaesőt – kilenc év fegyházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte a Miskolci Járásbíróság által 2015-ben jogerősen kiszabott másfél év börtönbüntetésének végrehajtását is.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott felmentésért fellebbezett. Az ügyész és a védő három nap gondolkodási időt kért.

The post Kilenc év fegyházra ítéltek egy férfit, mert rátámadt zárkatársára appeared first on .

Franciaország washingtoni nagykövete a jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét – jelentette be a francia elnöki hivatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.

Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.

Az Elysée-palota közleménye szerint a két ország vezetője egyetértett abban, hogy “a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna” a jelenlegi válság.

“A Franciaország és európai partnerei számára stratégiai fontosságú kérdések területén a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna ez a helyzet. Biden jelezte, hogy tartósan elkötelezett a kérdésben” – olvasható a közleményben. A francia és az amerikai elnök, akik “október végén találkoznak személyesen Európában, úgy döntöttek, hogy a bizalom szavatolását szolgáló feltételek megteremtéséhez mélyreható konzultációs folyamatot indítanak el és konkrét intézkedéseket javasolnak a közös célok eléréséhez”.

A telefonmegbeszélést követően a francia elnök úgy döntött, hogy Philippe Etienne washingtoni nagykövet a jövő héten visszatér állomáshelyére.

Biden a francia közlés szerint megerősítette, hogy “erősebb és ütőképesebb európai védelemre van szükség” a transzatlanti biztonság és a NATO szerepének erősítéséhez. Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy “Franciaország és az Európai Unió elkötelezettsége az indiai-csendes-óceáni térségben stratégiai jelentőségű” – írta a francia elnöki hivatal.

A biztonsági partnerség (AUKUS) bejelentése – amelynek keretében Washington és London segít Canberrának atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében – elsősorban azért váltotta ki Franciaország felháborodását, mert a francia diplomácia közlése szerint nem történt előzetes egyeztetés. Párizs 2016-ban kötött szerződést Ausztráliával több mintegy 50 milliárd ausztrál dollár (majdnem 11 ezer milliárd forint) értékben tizenkét hagyományos meghajtású tengeralattjáró vásárlásáról, amelyet most felmondott. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Ausztrália “hátba döfte”, az Egyesült Államok pedig “elárulta” Párizst.

The post Tengeralattjáró-ügy: a Franciaország kezd megbékélni appeared first on .

Emmanuel Macron Franciaország nevében elnézést kért hétfőn azoktól az algériai muzulmán veteránoktól, akik az algériai függetlenségi háborúban (1954-1962) Franciaország oldalán harcoltak, de később a francia kormány magukra hagyta őket.

Az államfő ígéretet tett egy úgynevezett helyreállítási törvény elfogadására is, amelynek alapján kártérítést kaphatnak a kisemmizett veteránok. A bejelentést elemzők történelminek értékelték, miután egyértelműen szakít azzal a kétértelmű emlékezetkultúrával, amelyet a francia politika az elmúlt hatvan évben gyakorolt Algériával kapcsolatban.

“A veteránoknak szeretném kifejezni a hálámat: nem felejtjük el őket. Elnézést kérek, és nem felejtjük el őket” – mondta Macron az elnöki hivatalban rendezett ünnepélyes megemlékezésen, a veteránok, leszármazottaik, és az őket képviselő egyesületek képviselői előtt. Ígéretet tett arra, hogy a parlament még az év vége előtt elfogad egy helyreállítási törvényt, amelyben Franciaország kifejezi háláját az úgynevezett harkiknak, az algériai veteránoknak.

“A harkik tiszteletét be kell vésni a nemzeti történelembe” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint “a sebeket az igazság kimondásával, emlékezeti gesztusokkal és igazságtétellel” kell beforrasztani.

Francois Hollande előző államfő 2016-ban már elismerte a francia kormányok felelősségét, amiért magukra hagyta a harkikat. Macron szerint azonban “a nemzet elmulasztotta a feladatát” azzal, hogy mostanáig nem kért elnézést tőlük.

Az algériai függetlenségi háborúban 1954 és 1962 között mintegy kétszázezer algériai harcolt Franciaország oldalán az algériai nacionalistákkal szemben. A háborút követően többségük véres leszámolás áldozata lett Algériában, miután a francia kormány magukra hagyta őket. Mintegy hatvanezernek családostul sikerült a hazatelepített francia telepesek közé vegyülve átszöknie Franciaországba, de úgy érezték, hogy a francia politikai elit elárulta őket. Jelenleg is kisemmizve érzik magukat, amiért veszteségeiket a francia állam a mai napig nem ismerte el.

A harkikat, akiket Algériában a mai napig kollaboránsnak és árulónak tekintenek, s nem engedik a hazatérésüket, Franciaország eleinte nem akarta befogadni. Akiknek sikerült átjutniuk Algériából Franciaországba, azokat nem kezelték egyenjogú állampolgárként, hanem az ország déli vidékein, méltatlan körülmények között, menekülttáborokba zárták, az integrációjukat hosszú időre megnehezítették, miközben a francia kormány elkezdett algériai vendégmunkásukat az országba hívni, akik akkoriban a nagyvárosok menti sátortáborokban éltek.

A köztársasági elnök által életre hívott munkacsoport 2018 júliusában szolidaritási alap létrehozását javasolta mintegy negyvenmillió eurós összegben a veteránok és leszármazottjaik kártérítésére, de az összeget az algériaiak egyesületei kevesellték, s jelezték: folytatják a küzdelmet az üldöztetéseik és az elszenvedett károk teljes elismeréséig.

A francia elnök bocsánatkérése után öt nappal ünnepli Franciaország a harkik nemzeti emléknapját, amelyről 2003-ban született törvény. A megemlékezéseket Dél-Franciaországban tartják, ahol a veteránok és családjaik többsége él. Számuk több százezerre tehető.

The post A francia elnök elnézést kért az algériai háborúban a franciák oldalán harcoló muzulmánok kisemmizése miatt appeared first on .

Újra, már harmadszor vádemelést javasol Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben a rendőrség – jelentette a cseh közszolgálati televízió.

A prágai nyomozók befejezték az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot hétfőn átadták az ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen.

Martin Erazím, a prágai városi főügyész közölte, hogy Sarochnak egy hónapja van a döntésre. Bár a hatályos szabályok két hónapról szólnak, Erazím a döntési idő lerövidítését azzal indokolta, hogy a Gólyefészek-ügy már túl hosszú ideje húzódik, Saroch jól ismeri, és most csak a rendőrség kiegészítéseit kell újra mérlegelnie.

A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének ötvenmillió koronás (mintegy 700 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és munkatársát.

Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. Babis és Mayerová ügyvédje, miután áttanulmányozta a kiegészített vádiratot, újságíróknak azt mondta, hogy nincs benne semmi lényeges újdonság.

A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim prágai főügyész akkor azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították.

Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

The post Újra vádemelést javasol Babis ellen a cseh rendőrség a Gólyafészek-ügyben appeared first on .

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Mint írták, a menetoszlop csütörtökön és pénteken 10 óra és 13.30 között közlekedik az autópályákon. A járművek csütörtökön a Táborfalva-5-ös út-Örkény-M5-ös autópálya- M0-ás autópálya-M7-es autópálya-8-as út-Hajmáskér, pénteken a Hódmezővásárhely-47-es út-M43-as autópálya-M5-ös autópálya-Lajosmizse-5-ös út-Táborfalva útvonalon közlekednek majd.

A Magyar Honvédség azt kéri a járművezetőktől, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopot. Közölték azt is, arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát.

The post Katonai konvojra kell számítani csütörtök-pénteken többfelé az utakon appeared first on .

Franciaország és Indiai közösen kíván fellépni egy mindenki számára nyitott indiai-csendes-óceáni térségben – közölte a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron államfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök telefonmegbeszélését követően.

A francia elnök “emlékeztetett arra, hogy Franciaország elkötelezett abban, hogy Indiai stratégiai autonómiája megerősödjön, beleértve az ipari és technológiai alapokat is, a két stratégiai partner között a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló erős kapcsolat keretében”.

A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, hogy Párizs azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az értesítése nélkül kötött új szövetséget Ausztráliával és Nagy-Britaniával, amelynek keretében egyebek mellett Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókat vásárol, Franciaországgal pedig felmondta a hagyományos tengeralattjárók szállítására néhány éve kötött nagy értékű szerződést.

A Elysée-palota közleménye nem utal közvetlenül a diplomáciai válságra, de hangsúlyozza, hogy a Párizs és Új Delhi közötti közeledés “célja a regionális stabilitás és a jog érvényesítésének erősítése, bármilyen formájú hegemónia teljes kizárásával” az Indiai-csendes-óceáni térségben, amely jelenleg az amerikai és kínai óriásvállalatok közötti feszültségek színtere.

A két ország közötti közeledés Párizs szerint “az európai-indiai kapcsolatrendszerbe és az indiai-csendes-óceáni térségben folyó európai munkálatokba illeszkedik”. “A kétoldalú együttműködést minden területen, elsősorban gazdasági téren erősíteni kell” – szögezte le az elnöki hivatal.

Az elmúlt években Franciaország számos megállapodás között Indiával: Rafale típusú vadászgépek eladásáról, közös hadműveletekről az Indiai-óceánban, és a Dzsibutiban, a Réunion szigetén és az Egyesült Arab Emirátusokban található katonai bázisát megnyitotta az indiai tengerészet számára.

Az elnöki hivatal azt is jelezte, hogy a francia és az indiai vezetők között rendszeres az egyeztetés a G20-as országcsoport október végi római találkozója és a novemberben a skóciai Glasgow-ban rendezendő klímavédelmi csúcstalálkozó előtt.

Jean-Yves Le Drian találkozik indiai kollégájával az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán New Yorkban. Francia és amerikai bejelentés szerint Emmanuel Macron pedig a közeljövőben tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel az Ausztráliával megkötött amerikai tengeralattjáró-eladási szerződés kapcsán.

The post Tengeralattjáró-ügy: Franciaország és India közösen kíván fellépni az indiai-csendes-óceáni térségben appeared first on .

Újabb orosz gyanúsított ellen indított kedden vádemelési eljárást az angol-walesi főügyészség az angliai Salisbury városában 2018 tavaszán elkövetett mérgezéses támadás ügyében.

A támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori ezredese volt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Szkripalt hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a 2018. március 4-én történt mérgezéses incidensig a délnyugat-angliai Salisburyben élt.

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet következtében a volt orosz ügynök és nála látogatóban lévő lánya, Julija Szkripal, valamint a helyszínre elsőként kiérkező rendőrnyomozó, Nick Bailey is súlyosan megbetegedett, de mindhárman életben maradtak. Egy háromgyermekes brit nő, Dawn Sturgess azonban, aki véletlenül került érintkezésbe az idegméreggel, Salisbury kórházában meghalt. A nő élettársa, Charlie Rowley szintén súlyosan megbetegedett és hónapokig kezelték kórházban életveszélyes állapotban.

A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya kedden bejelentette, hogy már három orosz állampolgárt gyanúsít az ügyben, és mindhárman az orosz katonai hírszerzés ügynökei. A harmadik gyanúsított, akinek kilétét a londoni rendőrség kedden ismertette, Gyenyisz Szergejev, aki Szergej Fedotov álnéven vett részt a támadásban.

A Scotland Yard keddi tájékoztatásában megnevezi a másik két orosz gyanúsítottat is: a rendőrségi beszámoló szerint az eddig összegyűjtött bizonyítékok szerint a merényletkísérletben Anatolij Csepiga és Alekszandr Miskin is részt vett az orosz katonai hírszerzés tagjaként, Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov álnéven.

A londoni rendőrség most először jelentette be hivatalosan, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Szkripal-ügy három gyanúsítottja a GRU ügynöke. A Scotland Yard most nevezte meg első ízben a harmadik gyanúsítottat is. Ezek a nevek azonban már régóta ismertek, mivel a Bellingcat nevű, angliai székhelyű civil oknyomozó szervezet már 2018-ban, illetve 2019-ben részletesen és név szerint feltárta a gyanúsítottak kilétét, és beszámolt arról is, hogy a merényletkísérletet a GRU egy háromtagú ügynökcsoportja követte el.

A Bellingcat nyomozásának adatai szerint Csepiga ezredesként, Miskin szintén ezredesi rendfokozatban és katonaorvosként dolgozott a GRU-nál a Szkripal elleni támadás idején. A BBC brit közszolgálati tévétársaság Newsnight című oknyomozó hírmagazinja 2019-ben, a Bellingcat által feltárt és átadott adatok alapján kiderítette azt is, hogy Szergejev az orosz katonai hírszerzés vezérőrnagya, és ő irányította a Salisburyben végrehajtott akciót Londonból, folyamatosan kapcsolatot tartva Moszkvával is.

A Scotland Yard kedden azt közölte, hogy a Fedotov álnéven tevékenykedő Szergejev 2018. március 2-án, a másik két gyanúsított előtt néhány órával érkezett Moszkvából a londoni Heathrow repülőtérre, és március 4-éig, a merényletkísérlet napjáig London egyik belvárosi szállodájában lakott, majd aznap visszautazott Moszkvába. A rendőrség hangsúlyozza, hogy a szállodában nem találták meg a novicsok méreganyag nyomait. A Scotland Yard közölte: a brit hatóságok mindhárom orosz gyanúsított ellen körözést és elfogatóparancsot adtak ki.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség terrorizmusellenes és különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának vezetője keddi nyilatkozatában közölte: a vádhatóság nem kéri Oroszországtól a Fedotov álnévvel azonosított ügynök kiadatását, mivel az orosz alkotmány tiltja orosz állampolgárok kiadását külföldi országoknak. Price hozzátette: Oroszország ezt már más ügyekben benyújtott kiadatási kérelmek esetében is világossá tette. Az ügyészségi vezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha ebben az álláspontban változás történne, akkor a brit hatóságok kérnék a gyanúsítottak kiadatását.

Az orosz kormány tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz. London azonban a mérgezéses incidens után többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki, és azóta a két ország között gyakorlatilag szünetelnek a kormányközi kapcsolatok, bár a diplomáciai viszony továbbra is nagyköveti szintű.

The post Szkripal-botrány: Újabb orosz gyanúsított ellen indított vádeljárást a brit ügyészség appeared first on .

Behívták Ivan Volodin brit követtanácsost az orosz külügyminisztériumba – közölte a tárca a TASZSZ hírügynökséggel.

A diplomata bekéretésének előzménye, hogy kedden egy újabb orosz gyanúsított ellen indított vádemelési eljárást az angol-walesi főügyészség a brit oldalra átállt Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ezredes és a lánya ellen az angliai Salisbury városban 2018 tavaszán elkövetett mérgezéses támadás ügyében.

A gyanúsított a londoni rendőrség szerint Gyenyisz Szergejev, az orosz katonai hírszerzés vezérőrnagya, aki Szergej Fedotov álnéven vett részt a támadásban, két társával Anatolij Csepigával és Alekszandr Miskinnel. Ők a Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov álnevet használták.

Szergejev a gyanú szerint Moszkvából irányította a Salisburyben végrehajtott akciót. A brit hatóságok mindhárom gyanúsított ellen körözést és elfogatóparancsot adtak ki.

A Reuters hírügynökség kedden közölte, hogy a brit kormány be szándékozik hívni az orosz nagykövetség képviselőjét. Az orosz kormány többször valótlannak minősítette az állítást, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

The post Szkripal-botrány: behívták a brit követtanácsost az orosz külügyminisztériumba appeared first on .

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn – közölte az MVM.

Kiemelték, az események a másik három turbina üzemeltetését nem befolyásolták, azok zavartalanul működnek. A robbanás következtében a helyszínen tartózkodó munkatársak közül négyen súlyos, négyen pedig könnyebb sérülésekkel kerültek kórházba.

Az MVM az ügyben illetékes hatóságokat haladéktalanul értesítette és elkezdődött a baleset körülményeinek kivizsgálása. Kedden reggel Kóbor György, az MVM csoport elnök-vezérigazgatója és Kiss Csaba termelési vezérigazgató-helyettes is a helyszínre érkeztek, hogy tájékozódjanak a balesetről – olvasható az MVM közleményében.

A kiskörei vízlépcső részeként megépült, 1974-ben üzembe helyezett kiskörei vízerőmű 28 megawatt (MW) beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve. Az erőműben megtermelt villamos energia mennyisége a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia nagyjából fele, ami 40-45 ezer átlagos fogyasztási igényű háztartás éves energia ellátását biztosítja.

Az erőművet a Tiszavíz Vízerőmű Kft. működteti, a cég 2021. május 13-tól a MVM Energetika Zrt. tulajdonában álló leányvállalatként működik.

The post Robbanás a kiskörei vízerőműben: az egyik turbina éves karbantartása során történt a baleset appeared first on .

Jogerősen négy év három hónap fogházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a 77 éves kecskeméti férfit, aki egy vadászpuskával akarta lelőni korábbi élettárást 2019 nyarán – közölte a táblabíróság.

A bíróság emberölés előkészülete és zaklatás bűntettében, valamint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

A vádlott és a sértett élettársak voltak, kapcsolatuk azonban megromlott, a sértett 2019 áprilisában külön költözött a vádlottól. A férfi nem vette ezt tudomásul, rendszeresen hívogatta telefonon a nőt, és munkahelyén – egy boltban – is naponta többször is felkereste, ezzel önkényesen beleavatkozva az életébe.

A férfi azzal fenyegette korábbi élettársát, hogy tönkreteszi, ha nem megy vissza hozzá, ezért a sértett június 24-én feljelentette őt zaklatás miatt. Ennek ellenére tovább fenyegette a nőt, közvetett módon utalt arra is, hogy meg fogja ölni; emiatt a sértett biztonsági őrt fogadott.

Július 24-én délután a férfi egy lefűrészelt csövű, csőre töltött sörétes vadászpuskával a boltba ment, hogy lelője a nőt. A fegyvert a sértettre irányította, és közölte vele, hogy megöli őt. A biztonsági őr azonban közbelépett, megragadta fegyver csövét úgy, hogy az ne emberre irányuljon, majd dulakodás közben a sértett segítségével sikerült a vádlottat lefegyvereznie. Eközben a fegyver elsült, de a lövés nem okozott sérülést.

Döntésével a táblabíróság súlyosította az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által a vádlottra kiszabott három és fél éves fogházbüntetést. Benedek Tibor tanácselnök kiemelte, hogy a büntetőeljárásban kiszabott büntetés nemcsak az elkövetőt kell, hogy visszatartsa a jövőbeli bűncselekmények elkövetésétől, hanem mindenki mást is.

The post Négy év három hónapra ítélték a korábbi élettársa megölését tervező idős kecskeméti férfit appeared first on .

Az Európai Unió tagállamok külügyminiszterei az ENSZ-közgyűlés keretében tárgyalásokat folytatnak a múlt héten bejelentett brit-amerikai-ausztrál biztonsági partnerségi megállapodásáról (AUKUS) – jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő közölte: helyi idő szerint keddre virradóra tervezett két órás egyeztetés célja, hogy a külügyminiszterek megvitassák a megállapodás hatásait és következményeit az EU-ra nézve.

“Ez nem rendkívüli ülés lesz, hanem az uniós miniszterek hagyományos találkozója a közgyűlés keretében, melynek során megvitatják az összes aktuális napirenden lévő kérdést, a legújabb fejleményeket, amelyek komoly hatással vannak az EU-ra vagy tagállamaira” – tette hozzá.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, több mint 50 milliárd dolláros szerződését, amellyel kivívta a párizsi vezetés haragját. Franciaország válaszként visszahívta amerikai és ausztrál nagykövetet is, míg Jean Yves Le Drian francia külügyminiszter súlyos bizalomvesztésről beszélt.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője múlt héten azt nyilatkozta, hogy a háromoldalú megállapodás tükrében az uniónak előtérbe kell helyeznie saját biztonság és védelmi politikáját, különösen az indiai-csendes-óceáni térégben. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a felek nem tájékoztatták az EU-t a megállapodásról. Az uniós szóvivő szerint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, “nagyon szoros figyelemmel” követi az egyezmény alakulását.

The post Az EU külügyminiszterei hétfőn New Yorkban tárgyalnak az AUKUS paktumról appeared first on .

A magyarok többsége megszokta az erős ügyfél-hitelesítést, a felnőtt, bankkártyával rendelkező lakosság 96 százaléka pedig vásárolt már online – derült ki az OTP Mobil és a Visa reprezentatív kutatásából.

A felmérésből kiderült, hogy a hatvan év alatti magyar lakosság túlnyomó többsége, közel kilenctizede használta már internetes vásárlásai alkalmával bankkártyáját. A válaszadók 58 százaléka kizárólag bankkártyát használ ilyen esetben. A kitöltők 54 százaléka egyből megszokta az online vásárlásokat még biztonságosabbá tevő ügyfél-hitelesítés folyamatát, 45 százalék pedig sokkal biztonságosabbnak érzi az online fizetési folyamatot az új európai uniós irányelv bevezetése óta.

A megkérdezettek több mint fele már a rendelés után bankkártyával kiegyenlíti a számlát, és csupán egyharmaduk szeretne az utánvétes fizetéssel biztosra menni, legyen az akár készpénzes, akár bankkártyás fizetés. A készpénzes utánvéttel történő vásárlási szokás erősebben tartja magát a vidéki településeken, mint Budapesten: a vidéki válaszadók negyede, a budapestiek 13 százaléka használja az online vásárlásnál ezt a fizetési módot.

A Visa Európa több mint húsz országában negyven százalék vagy a fölötti növekedést mért augusztusban az online vásárlásokban júniushoz képest. Néhány országban, például Magyarországon ez a növekedés majdnem elérte az ötven százalékot. A kutatás szerint ugyan sokan élnek az internetes vásárlás lehetőségével, de azzal már kevesen vannak tisztában, hogy fennakadások esetén mi a teendő.

Minden második megkérdezett tapasztalt már egy vagy akár több kellemetlenséget internetes vásárlásai alkalmával. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nem kapta meg a megrendelt terméket. Egyes esetekben előfordult, hogy nem azt a terméket kapta, amit megrendelt, sérült áruval pedig csak kevesebb mint tíz százalék szembesült internetes vásárlásai alkalmával.

Annak ellenére, hogy a lakosság 54 százalékát érintette már valamely probléma, véleményük megoszlik a teendőkkel kapcsolatban: 31 százalék szerint a hatóságokat, 29 százalék szerint a kártya kibocsátóját kell értesíteni az esetről, míg 27 százalék azt nyilatkozta, hogy az első lépés a kártya letiltása.

A megkérdezettek hét százaléka egyáltalán nem tudja, mit kell tenni, ha például csalás áldozatául esik internetes vásárlás során. Az úgynevezett chargeback eljárás, vagyis visszatérítés előnyeivel sincs mindenki tisztában, amelynek során a bankkártyával fizetett pénzt a kártyakibocsátótól visszaigényelhetik.

The post Megszoktuk az erős ügyfél-hitelesítést az elektronikus fizetéskor appeared first on .

Robbanás történt hétfő délután a kiskörei vízerőműben, többen megsérültek – tájékoztatott a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője elmondta: négy férfi szenvedett súlyos égési sérüléseket.

Eddig tisztázatlan okból robbanás történt a kiskörei vízerőműben – közölte Nagy Csaba, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Az Országos Mentőszolgálat hétfő esti közlése szerint négy súlyos és négy könnyű sérültje van az üzemi balesetnek.

Győrfi Pál elmondta: a helyszínre öt mentőautó és három mentőhelikopter érkezett, a balesetben négy férfi szenvedett súlyos égési sérüléseket; őket Budapestre, Debrecenbe, illetve Miskolcra szállítottak kórházba. További három férfi és egy nő szenvedett kisebb sérüléseket, jellemzően zúzódásokat.

Nagy elmondta, az önkormányzati és a hivatásos tűzoltók öt járművel érkeztek a helyszínre, az alagsorból négy embert kimenekítettek és átadták őket a mentőknek. A katasztrófavédelem vizsgálja, hogy mi okozhatta a robbanást.

Magyar Csilla, a település polgármestere a Facebook-oldalán közölte: “üzemi baleset történt az erőműben, a tűzoltók, a mentők és a rendőrség tette és teszi dolgát”.

The post Robbanás volt a kiskörei vízerőműben, sérültek appeared first on .

A görögországi Lérosz szigetén lévő migránstábor sátrakkal teli udvarán egy tucatnyi újonnan érkezett várja, hogy regisztrálják őket a COVID-19 miatt elrendelt kéthetes karantén után – számol be az AFP az European Data News Hub (EDNH) internetes platformon szeptember 14-én közzétett cikkben.

‘Menedékjogot kérhetnek, de csak Görögországra vonatkozóan’ – mondja nekik egy fiatal görög köztisztviselő tolmács segítségével, miközben a közelben felfegyverzett rendőrök állnak őrt. ‘Ha ezt nem teszik meg, visszaküldik önöket szülőhazájukba’ – teszi hozzá a hatósági személy.

Miután a csoport tagjai – főként szomáliai menekültek, köztük több nő, egy csecsemő és egy lábprotézist viselő idős férfi – átesnek a motozáson, lefotózzák őket, ujjlenyomatot vesznek tőlük és alaposan kikérdezik őket. A 2015 novemberében Párizsban történt merényletek után, amikor a dzsihadisták öngyilkos merényletekben és fegyveres támadásokban 130 embert öltek meg, Görögország az Európai Unió segítségével lépéseket tett biztonságának megerősítésére.

A Szíriában megtervezett merényleteket utólag az Iszlám Állam vállalta el. Az utolsó életben maradt merénylő pere a múlt héten kezdődött el Franciaországban. Két merénylő 2015. október 3-án jutott tovább Nyugat-Európa felé a görög Lérosz szigeten keresztül, hamis szír útlevéllel, menekültnek adva ki magát. Most, hat évvel később, a görög hatóságok azt mondják, lezárták az illegális beutazási útvonalakat.

Új menekülttáborok, szigorú ellenőrzések

Filio Kiprizoglou, a léroszi tábor vezetője azt mondja, ‘100 százalékban’ biztos abban, hogy ki tudnak szúrni minden potenciális szélsőségest. “Az eljárások azonnaliak’, mondta a táborvezető, aki szerint minden gyanús személyt ‘öt perc alatt’ ellenőrizni tudnak a görög és az európai biztonsági adatbázisok segítségével.

Az Európai Unió 276 millió eurót (326 millió dollár) folyósított az Égei-tenger szigetein – Lérosz, Leszbosz, Kosz, Számosz és Híosz – kialakítandó új, biztonságosabb táborokra. A bevándorlók zöme ugyanis erre az öt szigetre érkezik a tengeren keresztül, a szomszédos Törökország felől. A Léroszon levő új menekülttábort, amely jövő hónapban készül el teljes egészében, mágneses kapukkal, röntgenberendezésekkel, biztonsági kamerákkal szerelik fel, mondta Kiprizoglou.

Az európai migránsválság 2015-ös tetőzése óta a görög partokra érkező menedékkérők más uniós országokba történő áttelepítésére vonatkozó eljárásokat is korszerűsítették.

“Amikor a csónak megérkezik az emberekkel, mindegyik személyt külön-külön kell kihallgatni’ – jelentette ki Mireille Girard, az ENSZ görögországi menekültügyi képviselője. ‘Lehet, hogy egyik-másik nem menekült, de az egyetlen mód, hogy ez kiderüljön, a kihallgatás’ – tette hozzá. Taher, egy fiatal aleppói szír az AFP-nek elmondta, hogy amikor 2016-ban Franciaországba történő áttelepítésére nyújtott be kérést, egy kimerítő, hatórás kihallgatásban volt része francia ügynökökkel, akik azért repültek Görögországba, hogy igénylését felmérjék.

Megrovás az EU részéről

“Olyan dolgokat akartak velem beismertetni, amelyeket én soha nem követtem el…, információkat akartak tőlem a szír hadsereg által használt fegyverekről, megkérdezték tőlem, hogy ismertem-e olyan személyt, aki később radikalizálódott. Egy adott ponton már azt sugallták, hogy már jártam Franciaországban, ami egyáltalán nem volt igaz’ – nyilatkozta nemrég az AFP-nek.

Taher beutazását Franciaországba végül ‘biztonsági okokból’ elutasították. Emiatt kénytelen volt Görögországban menedékjogot kérni, amit meg is kapott, és jelenleg tolmácsként dolgozik Athénban. 2016 februárjában az EU “súlyos” hiányosságokat állapított meg Görögország részéről az országba érkező migránsok beáramlásának ellenőrzését illetően.

A több mint egymillió menedékkérő – főként szíriaiak, irakiak és afgánok – ugyanis főként Görögországon keresztül érkezett Európába egy évvel korábban. Azonban a görög hivatalosságok nagy részét még mindig felháborítják azok a vádak, amelyek szerint 2015-ben, a második világháború óta eltelt időszak legnagyobb migrációs hulláma idején nem őrizték megfelelően Európa határát.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint abban az évben több mint 800.000 személy érkezett a kontinensre Görögországon keresztül. Abban az időszakban az ország még a gazdaságát megbénító hitelek okozta válsággal küzdött.

Zaharoula Tsirigoti nyugalmazott rendőrségi tábornok, aki abban az időben az ország migrációs politikájáért felelt, kifejtette, nem volt elég, hogy a görög államot nemzetközi hitelezői arra kényszerítették, hogy drasztikusan csökkentse a köztisztviselők – különösen a menekültügyekkel foglalkozó személyzet – számát, még az uniós tagállamok is figyelmen kívül hagyták kezdetben a segítségkéréseket.

2015 nyarán naponta akár ezer bevándorló is érkezett a Dodekanészosz-szigetcsoport egyik legkisebb szigete, Lérosz partjaihoz – mesélte Tsirigoti az AFP-nek. ‘Az Európai Unió elmarasztalt bennünket, azonban minket senki nem támogatott személyzettel és infrastruktúrával’ – mondta a nyugalmazott rendőrnő. Lérosz szigetén akkoriban egyetlen olyan Eurodac-terminál létezett, amely lehetővé tette a digitális ujjlenyomatok összehasonlítását és lekérdezését, és két napba telt, amíg egy azonosítást végrehajtottak – magyarázta még Tsirigoti.

2015 októberében, néhány nappal azután, hogy a merénylők bejutottak Európába Lérosz szigetén keresztül, Németország egy tucat Eurodac-egységet adományozott Görögországnak, majd más európai országok is követték példáját. Az elkövetkező években a görög tengeri őrjáratokat a Frontex uniós határvédelmi ügynökség legénységével is megerősítették.

The post Az Égei-tenger szigetein új, biztonságosabb táborok épülnek a menekültek fogadására appeared first on .

A polgárőrség is részt vesz a hétvégén kezdődő Vadászati és Természeti Világkiállítás helyszínein a közlekedés rendjének és a terület közbiztonságának fenntartásában – tájékoztatta az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A közleményben azt írták: a szakmai segítségről Kovács Zoltán kormánybiztos, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Túrós András, az OPSZ elnöke állapodott meg.

Budapesten, a Hungexpo területén az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 14. között rendezik meg. A vadászatot, a horgászatot és a természetet bemutató monumentális rendezvénysorozat fővárosi központi rendezvényéhez több vidéki város is csatlakozik eseményeivel.

Az OPSZ közleménye szerint a várhatóan sok érdeklődőt vonzó rendezvények megfelelő biztosítása érdekében kérte a kormányzat a mintegy 65 ezer tagot számláló civil szervezet, az Országos Polgárőr Szövetség segítségét.

A budapesti találkozón Kovács Zoltán és Nyitrai Zsolt is elismerően szólt az idén 30 éves születésnapját ünneplő szövetség munkájáról, amit a települések közbiztonsága és szociális ellátása érdekében tesznek – írták.

A közleményben idézték Túrós Andrást, az OPSZ elnökét, aki a találkozón elmondta, szívesen tesznek eleget a felkérésnek, hiszen a polgárőrök elkötelezettek a saját településük rendjének fenntartása és a környezetvédelem mellett, így a világkiállítás helyszínein is segítik a rendezők és a rendőrség munkáját, közreműködnek a közlekedés rendje és a terület közbiztonságának fenntartásában.

The post Vadászati világkiállítás: a polgárőrség is segíti a közlekedést és a közbiztonság fenntartását appeared first on .

Nyolc ember életét oltotta ki egy 18 éves ámokfutó diák Permi Állami Egyetemen – közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Az egészségügyi minisztérium hat halálos áldozatról tud. Az ámokfutásnak 24 sérültje is van, 19-en közülük lőtt sebet kaptak. Hét embert kórházban ápolnak, egyikük állapota súlyos. A korábbi jelentésekkel szemben a támadó, Timur Bekmanszurov mégsem halt bele az elfogása közben kapott sebesülésébe. Belügyi közlemény szerint ő lőtt rá elsőként az egyetemre kiérkező közlekedési rendőrjárőrre, aki viszonozta a tüzet, majd ártalmatlanná tette és elsősegélyben részesítette a támadót.

Bekmanszurov, aki törvényszéki orvosszakértőnek készült, sajtóértesülések szerint a VKontaktye közösségi oldalon vasárnap közzétett posztjában bevallotta, hogy már régóta készült a támadásra, és már tizedikes korában elkezdett gyűjteni a merényletre. Először a régi iskolája, aztán egy bevásárlóközpont, majd egy pályaudvar ellen akart támadást intézni. Mint írta, mindegy volt neki, csak forgalmas helyről legyen szó. Közölte, hogy tette nem terrorcselekmény, nem áll kapcsolatban terrorszervezettel, nem vallásos és nem politizál. Az állította, hogy népszerűségre sem törekszik és hogy a tervéről senki más sem tudott.

Az elkövető leírta, hogyan szerezte be a fegyvertartási engedélyt és hol vásárolta a fegyvert. Közölte, hogy tudta, mit kell válaszolnia pszichológus kérdéseire, és hogy könnyen letette a fegyverbiztonsági vizsgát. A májusi kazanyi iskolai ámokfutást követően a biztonságos fegyvertartást ismételten ellenőrizték nála.

“Szétfeszít a düh, el akarok pusztítani mindent, ami az utamba kerül, minél több fájdalmat hagyni ebben a világban, mindenki, akit nem tudok megölni, örökké emlékezni fog erre a napra. (…) A hozzám hasonló söpredék mindent elpusztít körülöttetek, mert a világ elrohadt, ti mind rohadtak vagytok belül” – állt a posztban, amelyet a VKontaktye utólag eltávolított.

Volt osztálytársai “nagyon csendes” fiúként írták le, ugyanakkor tudták róla, hogy érdeklődik a fegyverek iránt.

A helyi idő szerint 11 órakor elkezdődött támadás alatt tanárok és a diákok bezárkóztak az előadótermekben a permi egyetemen, vagy megpróbáltak elmenekülni, az ablakon kiugrálva. A tanintézményben az incidens idején mintegy háromezren tartózkodtak. Az orosz nemzeti gárda megerősítette, hogy Bekmanszurov legálisan jutott lőfegyverhez. Az SZK gyilkosság címen indított eljárást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin mélyen együttérez az áldozatok hozzátartozóival. Tájékoztatása szerint az államfő egyúttal utasította Mihail Misusztyin miniszterelnököt, hogy Valerij Falkov tudomány- és felsőoktatásügyi, valamint Mihail Murasko egészségügyi minisztert küldje Permbe, megszervezni a segítségnyújtást a sérülteknek és az áldozatok rokonainak.

A két tárcavezetővel együtt aneszteziológusok, újraélesztők, sebészek és baleseti sebészek is a helyszínre utaztak. Dmitrij Mahonyin, a Permi kerület kormányzója keddre gyásznapot hirdetett ki. A szibériai régió tanintézményeiben egyébként hétfőn tanítási szünetet rendeltek el.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

Oroszországban az elmúlt években több iskolai merénylet történt, illetve a hatóságok lelepleztek több, erre irányuló kísérletet.

Kazanyban május 11-én a 175-ös számú iskolában az egyik volt tanuló házi készítésű pokolgépet robbantott és automata fegyverből tüzet nyitott. Kilenc embert, köztük hét gyereket agyonlőtt, huszonhármat pedig, zömmel gyereket, megsebesített. Március 24-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szocsiban őrizetbe vett egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait. A gyanúsított otthonában robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban pedig két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojarszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított húsz évnél fiatalabb volt.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Lövöldözés a permi egyetemen, többen meghaltak appeared first on .