Biztonságpiac

Izraeli biztonságiak elfogták a két hete egy börtönből megszökött hat palesztin rab közül az utolsó két, még szabadon lévőt vasárnap hajnalban Ciszjordánia északi részén, Dzseninben.

A rabok megadták magukat, nem tanúsítottak ellenállást, miután az izraeliek körülvették az épületet, amelyben rejtőzködtek. A szeptember elején az észak-izraeli Gilboa börtönből egy alagúton keresztül megszökött hat fogoly utolsó párosának sikerült átszöknie Ciszjordániába, és Dzseninben, a helyi menekülttáborban bujkáltak.

Az izraeli biztonságiak a hadsereg különleges egységei, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a rendőrség Jamam nevű terrorellenes csoportjának együttműködésével két hét elteltével fogták el Iham Kamamdzsit és Munadil Nafijatot, az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet tagjait.

Az izraeli csapatok, hogy elkerüljék a városban a palesztin terroristákkal való súlyos, közvetlen összecsapást, a figyelem elterelésére előzőleg nagy erőkkel felvonultak Dzsenin ellenkező oldalán, majd egy kisebb egység Dzsenin keleti részére, a rejtekhelyhez ment a szökevények letartóztatására. A katonák őrizetbe vették és kihallgatásra vitték a foglyok két helyi segítőtársát is, akik elbújtatták őket.

Az utolsóként elfogott Kamamdzsit 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy fiatal izraeli, Elijahu Aseri elrablása és meggyilkolása miatt. Nafijat ellen még nem folyt bírósági eljárás, vádemelés nélküli “adminisztratív fogságban” volt.

A szigorúan őrzött Gilboa börtönből megszökött hat rab közül négyen életfogytiglani elzárásukat töltötték izraeliek elleni halálos támadások miatt. Az al-Aksza Mártírok Brigádjai szervezet fegyverese, Zakaria Zubeidi ellen még nem folytatták le a büntetőeljárást két tucat bűncselekmény, köztük gyilkossági kísérlet miatt, a hatodik foglyot pedig “adminisztratív fogságban” tartották.

Szökésük, majd elfogásuk nyomán az elmúlt hetekben nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, mert a szökést a palesztinok harcuk győzelmeként ünnepelték, az elfogások pedig elkeseredettséget okoztak a palesztin területeken.

The post Izraeli biztonságiak elfogták a két hete megszökött palesztin rabok közül az utolsó kettőt appeared first on .

Drónokra szerelhető speciális szállító dobozt fejlesztett két magyar cég, a terméket már számos országba értékesítették.

Drónos csomagszállítással egyre többen kísérleteznek, hiszen ezek a repülő eszközök nehezen megközelíthető, akár katasztrófa sújtotta területekre is bármit eljuttathatnak – indokolták a fejlesztést. A közlemény szerint ezt segítheti a magyar fejlesztésű Loricatus Delivery Box (loricatus latinul: páncélos) A szállítódoboz a tesztelések alapján túlteljesítette a terhelhetőségi és ütésállósági elvárásokat, és akár folyadék szállítására is alkalmas – írták.

A Loricatus Delivery Box a Loricatus Kft. és a Limes Model Kft. együttműködésével jött létre. A szállítódoboz világszerte mindenütt kapható, ahol a drónos szállítás feltételei adottak, illetve a helyi jogszabályok nem tiltják az alkalmazását.

A fejlesztők közölték, hogy az értékesítés márciusban kezdődött, és már 60 országra terjed ki. Európában Hollandia az egyetlen, de Ázsia és Dél-Amerika több államában már alkalmazzák. Chile például a bányatechnológiában használja, Argentínában PCR-teszteket és vérmintákat szállít, októbertől pedig a szaúdi egészségügyi minisztérium is a megrendelők között lesz – tették hozzá.

A 2008-ban létrejött Limes Model Kft. kezdetben főképp ingatlanberuházásokhoz készített építészeti maketteket, de ma már járműmaketteket és más ipari termékeket is készít – olvasható a cég honlapján. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a társaság 2020-ban 58,5 millió forint árbevételt ért el. A kockázatelemzéssel és drónos légi adatgyűjtéssel foglalkozó Loricatus Kft. 2019 februárjában alakult, forgalma tavaly már meghaladta a 105 millió forintot a nyilvános beszámoló szerint.

The post Drónokra szerelehető csomagszállító dobozt fejlesztett két magyar cég appeared first on .

Az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolták meg a küszöbönálló törvényhozási választások előtt az Európai Parlamentet és az Egyesült Államokat orosz hivatalos személyek.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke az Állami Duma honlapján megjelent állásfoglalásában “barátságtalan lépésnek”, valamint az orosz belügyekbe való “beavatkozási kísérletnek” és az orosz polgárokra való “nyomásgyakorlásnak” nevezte, hogy az Európai Parlament olyan jelentést fogadott el, amely az unió Oroszország-politikájának felülvizsgálatát sürgette és amely szerint az uniós tagállamoknak késznek kell lenniük arra, hogy ne ismerjék el az orosz választások eredményét.

“Az ilyen határozatokat nem fogjuk eltűrni” – írta Vologyin, rámutatva, hogy az EP-határozatot még az orosz politikai akaratnyilvánítás előtt fogadták el. Az alelnök szerint az orosz választások, “eltérően azoktól”, amelyeket az Egyesült Államokban és az európai országokban szoktak tartani, nyitottak, ahol a szavazóhelyiségekben megfigyelők vannak jelen. “Önök foglalkozzanak a saját országaik berendezkedésével, azon polgárok ügyeinek megoldásával, akik önöket megválasztották” – üzent az EP-képviselőknek Vologyin.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország konkrét tényeket, köztük IP-címeket bocsátott az Egyesült Államok rendelkezésére, bizonyítandó az orosz parlamenti választásokba való beavatkozás tényét. “És azzal, hogy azt mondják, nem fogadják el a vádakat vagy nem értenek egyet velük, nem fogják megúszni. Ezek tények, ez tényanyag” – hangsúlyozta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszország türelme nem határtalan azokkal az amerikai cégekkel kapcsolatban, amelyek beavatkoznak az orosz belügyekbe.

Zaharova arra utalt, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói “okos szavazás” elnevezéssel projektet kezdeményeztek a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására. Az orosz hatóságok a részvételre vonatkozó instrukciók eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – it-céget, figyelmeztetve őket, hogy “szélsőségesnek” minősített anyagokról van szó.

Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy “kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás. A tárca szerint a misszióvezetőnek a beavatkozás tényét alátámasztó bizonyítékokat adtak át akkor.

Az orosz választók péntektől kezdődően három napig szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is. Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.

The post Moszkva a belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Európai Parlamentet és Washingtont appeared first on .

Republikánus szenátorok egy csoportja arra kérte Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy nyilvánítsa külföldi terrorista szervezetté a tálibokat – jelentette a The Washington Times.

A vezető jobboldali konzervatív politikai napilap online tudósítása szerint az amerikai szenátus védelmi bizottságának republikánus tagjai Joni Ernst iowai szenátor vezetésével szerdán levelet küldtek az amerikai külügyminiszter részére. A lap információi szerint a politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tálibok által korábban elkövetett gyilkosságokkal, valamint a Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet vezetője, Sziradzsuddin Hakkáni afgán belügyminiszterré történt kinevezésével kapcsolatban.

A Hakkáni-hálózat igazgatja a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit, és korábban diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

“Tekintettel arra, hogy korábban az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrorista támadásokat támogattak, brutális módszerekkel kormányoznak, továbbra is atrocitásokat követnek el amerikaiak és szövetségeseik ellen, mára pedig megnövekedett katonai képességekkel rendelkeznek, a tálib kormány jelenlegi formájában komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára” – idézi a republikánus szenátorok levelét a The Washington Times.

Az FBI által amerikai állampolgárok meggyilkolásáért körözött Hakkáni múlt heti belügyminiszteri kinevezése a tálib kabinetbe a nemzetközi közösség rosszallását váltotta ki, miközben a tálibok igyekeznek magukról kedvezőbb képet festeni, amióta augusztusban átvették a hatalmat Afganisztánban.

A Biden-adminisztráció bejelentette, hogy a közeljövőben nem áll szándékában elismerni a tálib kormányt Afganisztán legitim vezetéseként, annak ellenére, hogy az amerikai állampolgárok és afgán menekültek evakuálásakor szorosan egyeztetett velük.

A The Washington Times rámutatott: a tálibok terrorista szervezetté nyilvánítása megnehezítené a nemzetközi döntéshozatalt az Afganisztán elleni szankciók feloldásáról és a humanitárius segélyek kiterjesztéséről. Jelenleg ez az Egyesült Államok egyik utolsó megmaradt befolyásolási eszköze a tálibokkal szemben.

A levél tanúsága szerint a szenátorok nincsenek meggyőződve arról, hogy a tálibok betartanák azon ígéretüket, miszerint a nemzetközi normákkal összhangban kormányoznak majd.

“Már közvetlenül az amerikai és a szövetséges csapatok afganisztáni kivonulását követően láthattuk az emberek ellen elkövetett nyilvános támadásokat, a nők és lányok megverését, és hogy katonai kereső csapatok kutattak szövetségeseink és partnereik után” – fogalmaztak levelükben a szenátorok. Leszögezték: “a legaggasztóbb számunkra, hogy a tálib erők által megvert és üldözött emberek között voltak még mindig Afganisztánban élő amerikai állampolgárok és családtagjaik is”.

Más republikánus törvényhozók, köztük Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, illetve Mike Waltz floridai képviselő határozat-tervezeteket nyújtottak be kedden a tálibok terrorista szervezetté nyilvánítása érdekében.

“Ha a Biden-adminisztráció szeretné visszanyerni az Afganisztánban általa okozott katasztrófa után elveszített hitelességét, el kell fogadnia azt az intézkedést, amellyel hivatalosan is külföldi terrorista szervezetté nyilvánítja a tálibokat” – hangsúlyozta közleményében Waltz képviselő.

Az amerikai republikánus törvényhozók felszólítására egy héttel azután került sor, hogy a tálibok átmeneti kormányt alakítottak az amerikai csapatok és szövetségeseik augusztus végi afganisztáni kivonulását követően. A levelet Blinken kétnapos képviselőházi és szenátusi bizottsági meghallgatását követően küldték. A kongresszusi meghallgatások – melyek során két republikánus politikus is lemondásra szólította fel Blinkent – , az amerikai katonai kivonulás kongresszusi felülvizsgálati folyamatának első lépése volt.

The post Republikánus szenátorok terrorista szervezetté nyilvánítanák a tálibokat appeared first on .

Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges bíróságon megkezdődött szerdán a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetője, Salih Mustafa perének tárgyalása.

Mustafát a különleges ügyészség utasítására tavaly szeptember végén fogták el a koszovói fővárosban, Pristinában. A szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kötelékében, a koszovói börtönökben elkövetett kínzással és gyilkossággal vádolják. A volt titkosszolgálati vezető tagadja a vádakat, és a különleges bíróságot a Gestapohoz, a náci Németország politikai titkosrendőrségéhez hasonlította.

A vádat képviselő Jack Smith főügyész szerint Mustafa áldozatai olyan koszovói albánok voltak, akik nem értettek egyet az UCK nézeteivel. Mustafa személyesen részt vett a foglyok verésében és válogatott kínzásokban – olvasható a vádiratban. Tavaly júniusban az ügyészség Hashim Thaci koszovói elnök ellen is vádat emelt háborús bűncselekmények gyanújával. Thaci, aki egykor az UCK vezetője volt, azonnali hatállyal lemondott hivataláról.

Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata szerint legalább száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.

Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű embereket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

The post Hágában megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt Salih Mustafa perének tárgyalása appeared first on .

A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államokkal és Ausztráliával létrehozott új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség célja a kivívott szabadságjogok védelme és e jogok globális érvényesülésének előmozdítása.

Liz Truss a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent írásában leszögezte: Nagy-Britannia elszántan küzd a szabadság, a szabad vállalkozás, a demokrácia, a jogegyenlőség érvényesüléséért, a női jogok erősítéséért, az LMBTQ-közösség jogainak előmozdításáért.

A szabadságjogokat azonban meg is kell védeni. London ezért épít ki erőteljes biztonsági kapcsolatrendszert világszerte, és ez volt az indoka annak, hogy a napokban Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök bejelentette a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését – írta a brit külügyminiszter.

A világszerte komoly feltűnést keltő háromoldalú megállapodás elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A közlemény nem említette név szerint Kínát, de egybehangzó szakértői értékelések szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.

A kezdeményezés nyomán ugyanakkor Ausztrália felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, 37 milliárd dollár értékű szerződését. Párizs rendkívüli indulattal reagált a fejleményre. A francia kormány konzultációra hazarendelte nagyköveteit az Egyesült Államokból és Ausztráliából, és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a brit sajtó idézete szerint a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy súlyos válságba került Franciaország viszonya a három szövetséges országgal.

A londoni francia nagykövetet nem hívták vissza, de a francia külügyminiszter Londonban idézett nyilatkozata szerint ennek csak az volt az oka, hogy Párizs számára nem meglepetés Nagy-Britannia “folyamatos haszonleső” magatartása. Le Drian hozzátette: Londonra egyébként is “csak a szekér ötödik kerekének szerepe” jut az AUKUS-partnerségben.

A brit külügyminiszter ugyanakkor a The Sunday Telegraphnak írt cikkében leszögezte: a három ország célja a szorosabb együttműködés az élenjáró technológiák használatában a nukleáris meghajtású tengeralattjáróktól kezdve a mesterséges intelligencián át a kvantumszámítógépekig. A megállapodás emellett jelzi az indiai- és a csendes-óceáni térség biztonsága melletti elkötelezettséget is – áll Liz Truss vasárnapi cikkében. A brit külügyminiszter hozzátette: az új biztonsági megállapodás több száz új, magas szakképzettséget igénylő munkahelyet is teremthet Nagy-Britanniában.

Erre az AUKUS-partnerségről szóló brit kormányközlemény is egyenes utalást tett, leszögezve: Nagy-Britannia több mint hatvan éve gyárt és üzemeltet nukleáris tengeralattjárókat, így rendkívül kiterjedt szaktudással és tapasztalatokkal tud hozzájárulni az AUKUS-kezdeményezéshez olyan brit óriásvállalatok bevonásával, mint a Rolls-Royce és a BAE Systems.

The post Brit külügyminiszter: az AUKUS-partnerség célja a szabadságjogok megvédése appeared first on .

Őrizetbe vettek négy embert, köztük egy 16 éves szíriai fiút Németországban egy zsinagóga elleni terrortámadás tervezésének gyanúja miatt – jelentette a Der Spiegel.

A hírmagazin értesülése szerint a fiatalkorú gyanúsított az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben lakik az édesapjával, és pokolgépes merényletet tervezett a helyi zsinagóga ellen. Arra készült, hogy a legfőbb zsidó vallási ünnep, a jóm kipúr – az engesztelés napja – alkalmából tartott ünnepség alatt hajtja végre a robbantásos támadást.

Szerda este fogták el. Egy külföldi hírszerző szervezettől kapott információk révén jutottak a nyomára. A partnerszolgálat tájékoztatása arról szólt, hogy egy Németországban tartózkodó feltételezett iszlamista egy zsinagóga elleni robbantásos merényletről kommunikál egy online chatalkalmazásban. Állam elleni súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanújával nyomoznak ellene – írta a Der Spiegel a hírportálján.

A hageni zsinagógánál szerda este nagyszabású rendőri műveletet végeztek. A környéket lezárták, a zsinagógában tervezett istentiszteletet és ünnepséget lemondták. Robbanószer keresésére idomított kutyákat is bevetettek. Közvetlen veszélyre utaló jeleket nem tártak fel. A hageni rendőrség közleménye szerint az üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe a városban, köztük egy 16 éves fiatalt. A lehetséges bizonyítékok lefoglalására házkutatásokat tartottak.

A Der Spiegel jelentése szerint a szíriai fiú mellett három férfit vettek őrizetbe. Egy lakásban találtak rájuk a hageni pályaudvar közelében. Az épülethez vezető utcát lezárták, és átkutattak egy gyanús gépjárművet, amely az utcán parkolt.

Herbert Reul tartományi belügyminiszter egy csütörtöki nyilatkozatában azt mondta, hogy fennállt a támadás veszélye a hageni zsinagógánál, és ezt a veszélyt a rendőrség “vélhetően elhárította”.

The post Zsinagóga ellen tervezett merényletet: elfogtak egy szíriai fiatalkorút Németországban egy zsinagóga elleni merénylet tervezésének gyanújával appeared first on .

Börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a férfit, aki 12 évvel ezelőtt Debrecenben rendőrnek kiadva magát házkutatást színlelt, és így arany ékszereket tulajdonított el egy nő lakásából. A férfit Franciaországban fogták el.

A Debreceni Törvényszék azt közölte, hogy a vádlott és társa 2009. szeptember 28-án Debrecenben megjelent egy idős, akkor 71 éves nőnél, akinek felmutattak egy rendőrségi jelvénynek látszó tárgyat, majd – házkutatásra hivatkozva – bejutottak a lakásába.

Az álrendőr az állította, hogy információi szerint az idős nő hamis ékszereket árul, és felszólította őt, hogy adja át az összes ékszerét. A sértett – abban a hiszemben, hogy a vádlott rendőrként hivatalos eljárást folytat – a fenyegetés hatására átadta az arany ékszerét tartalmazó dobozt.

A férfi társát, mint a bűncselekmény felbujtóját – különös visszaesőként – a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2011-ben jogerősen négy év nyolc hónap fegyházbüntetésre ítélte.

A Franciaországból hazahozott vádlottat hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettében másfél év börtönbüntetésre ítélték – áll a közleményben.

The post Franciaországban fogták el a magát rendőrnek kiadó férfit appeared first on .

Korlátozná az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok új romantikus kapcsolatait a dán kormány: egy új törvénytervezet értelmében a fogvatartottak a börtönbüntetésük első tíz évében csak a hozzájuk már közel álló személyekkel léphetnének kapcsolatba.

A dán kabinet azt reméli, a tilalom elejét veszi annak, hogy a bűnözőknek “rajongói” legyenek. A tervezetet azt követően fogalmazták meg, hogy kiderült: egy 17 éves lány beleszeretett a brutális kéjgyilkosságért börtönbüntetését töltő Peter Madsen feltalálóba, rakétakonstruktőrbe – írja a BBC News.

Madsen 2017 augusztusában beteges szexuális fantáziái kiélése céljából kegyetlenül megkínozta és meggyilkolta Kim Wall svéd újságírónőt a saját maga által épített tengeralattjárón. A holttestet feldarabolta és a tengerbe dobta. A férfit 2018-ban ítélték életfogytiglani börtönre.

Cammilla Kürstein, aki azt állította, hogy szerelmes lett a gyilkosba, két évig levelezett és telefonálgatott Madsennel. Féltékeny is lett, amikor a bebörtönzött férfi 2020-ban elvette a 39 éves orosz Jenny Curpent.

Nick Haekkerup igazságügyi miniszter közleményében leszögezte: ezeknek a kapcsolatoknak véget kell vetni. Hozzátette: az elítélt bűnözők “nem használhatják börtöneinket randevúközpontként vagy olyan médiafelületként, ahol bűncselekményeikkel henceghetnek”.

Az új törvényjavaslat véget vet annak is, hogy a hosszú ideig fogva tartottak szabadon posztolhassanak a közösségi médiában bűncselekményeikről, vagy podcastokban beszélhessenek azokról. Madsen 2018-ban egy dán dokumentumfilmben ismerte be Wall meggyilkolását.

A törvény azt is előírja majd, hogy a fogvatartottaknak a jelenlegi két vagy négy év helyett tíz évet kell letölteniük a büntetésükből, mielőtt az ideiglenes szabadlábra helyezésüket fontolóra vennék.

The post Korlátozná az életfogytosak új romantikus kapcsolatait a dán kormány appeared first on .

Hivatalos személy elleni erőszak miatt két év hat hónap börtönbüntetésre ítélt egy férfit a Berettyóújfalui Járásbíróság, aki tavaly októberben intézkedő rendőröket fenyegetett meg, majd rájuk is támadt – közölte a Debreceni Törvényszék.

Az ittas férfi a vele szemben tyúklopás miatt intézkedő rendőröket támadta meg. A rendőrök szolgálati kutyát alkalmaztak az agresszív, többszörösen büntetett előéletű férfival szemben.

A járásbíróság ítélete nem jogerős, az ügyész súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt kért.

The post Rendőrökre támadódt a tyúktolvaj: két és fél évet kapott appeared first on .

Újabb koronavírus-járványgóc alakult ki a kelet-kínai Fucsien tartományban, ahol két városban korlátozták a kiutazást, és kedden megkezdték a teljes lakosság tesztelését a további esetek kiszűrésére.

A csaknem három millió lakosú Putien városában múlt pénteken azonosították az új góchoz kapcsolódó első eseteket. A helyi hatóságok keddi jelentése szerint a belföldi fertőzésből eredő koronavírusos esetek száma azóta 85-re nőtt a városban. Az eddig regisztrált fertőzöttek közül 64 embernél alakultak ki a Covid-19 tünetei, míg további 21-en egyelőre panaszmentes vírushordozók. A megbetegedéseket a koronavírus delta variánsa okozta, amelyet az eddigi feltételezések szerint egy Szingapúrból augusztusban hazatérő férfi hurcolhatott be. A Global Times című kínai lapnak nyilatkozó szakértők azonban rámutattak: a vírus más forrásból is származhatott, a férfit ugyanis az után diagnosztizálták fertőzöttként, hogy beutazását követően letöltötte az előírt, 21 napos karantént, ilyen hosszú lappangási idő pedig ritka.

A kínai egészségügyi hatóságok a helyzetet súlyosnak és összetettnek nevezték – derült ki a Global Times cikkéből -, a korai esetek egy része ugyanis egy helyi iskolához köthető, ahol védőoltással még nem rendelkező diákok fertőződtek meg. Szakértők emiatt a vírus gyors terjedésére számítanak a következő napokban, és különösen veszélyeztetettnek tartják a diákokkal egy háztartásban élő időseket.

A népszerű üdülőhelynek számító, több mint négymillió lakosú Hsziamenben az új járványhullámhoz kapcsolódóan keddig összesen 35 új beteget azonosítottak. A legelső, vasárnap regisztrált fertőzött az egyik putieni pácienssel kapcsolatba kerülve fertőződött meg. Hsziamenben emellett betiltották az összejöveteleket, a beltéri szórakozóhelyeknek pedig ideiglenesen be kellett zárniuk, különös tekintettel arra, hogy a jövő héten esedékes a Kínában fontos családi ünnepnek számító őszközép ünnep.

Mindkét városban felfüggesztették a jelenléti oktatást, és az óvodák működését. A hatóságok korlátozták továbbá a kiutazást az érintett városokból – az ott élők csak a legszükségesebb esetben, 48 órán belül készült, negatív vírusteszt birtokában utazhatnak el. Fucsien tartományban a gyorsforgalmi utakon ellenőrzéseket vezettek be a vírus terjedésének megfékezésére.

The post Déjà vu: újabb járványgóc alakult ki Kelet-Kínában appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő a rendfenntartó erők munkáját és a közbiztonságot javító intézkedéseket jelentett be az észak-franciaországi Roubaix városában tett látogatásakor.

Az államfő Roubaix rendőriskolájában tett látogatást, s bár hivatalosan még nem jelentette be, hogy ismét indul a jövő évi elnökválasztáson, de beszédét elemzők közbiztonsági programként, a jövő évi elnökválasztási kampány egyik fő témájaként értékelték. Az elnök kedden a többi között az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök számának tíz év alatt történő megduplázását ígérte, a belügyminisztériumnak 2022-ban ötszázmillió eurós büdzséemelést helyezett kilátásba, és felvetette a rendfenntartó erők parlamenti ellenőrzését is.

Macron megígérte továbbá a rendőri eljárások egyszerűbbé tételét, valamint azt is, hogy 2023-tól interneten is lehet majd feljelentést tenni. Miután az elmúlt hónapokban számos bírálat érte a rendfenntartó erők beavatkozásait az utcai megmozdulásokon, mindenekelőtt a kormányellenes sárgamellényes mozgalom erőszakba torkolló tüntetésein, a köztársasági elnök továbbképzési központ létrehozására is ígéretet tett, mint mondta, a hatékonyabb rendőrségi fellépés elsajátítása érdekében.

Beszédével Macron azt a februárban indított konzultációt zárta le, amelyet azután hirdetett meg, hogy egy 2020 novemberében készült felvételen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiója bejáratánál rugdossák és ütlegelik a rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot az ügyészség.

Az ügy kapcsán Macron 2020 decemberében elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt. De elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak – mint fogalmazott – “jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak”. Az államfő álláspontja olyan nagy tiltakozást váltott ki a rendőri szakszervezetek részéről, hogy a kormányzat válaszul konzultációt indított a rendőri szerveken belüli problémák feltárására.

A francia államfő rendőrök, csendőrök, valamint a régió vezetői, köztük a jobboldali elnökjelöltek közül az egyik legesélyesebbnek számító Xavier Bertrand előtt vázolta fel elképzeléseit. A francia sajtó tudósításai szerint Bertrand-t nem győzte meg a beszéd. Mint újságíróknak elmondta: Macron egész mandátuma alatt elhanyagolta a közbiztonság kérdését is, most pedig csak “jelölti beszédet” tartott.

The post A francia államfő a rendfenntartó erők segítését célzó intézkedéseket jelentett be appeared first on .

Megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepli a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség.

A jubileum alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi közgyűlésen Szabó István honvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta: “magyar nemzetként való megmaradásunkban” mindenkinél nagyobb szerepük volt Magyarország katonáinak, akik esküjükhöz hűen tették kötelességüket, mentették bajtársaikat, védték a hazát. “Nekünk, utódoknak kötelességünk megőrizni emléküket” – szögezte le.

Az államtitkár azt mondta: 1942-43-ban a doni harcokban részt vevő katonák valóban “bajtársak” voltak, nincs ennél kifejezőbb szó arra a kötelékre, amely a “borzalmakban összekovácsolta” és életük végéig összetartotta őket. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség jogelőd szervezete 1991-ben azért jött létre, hogy a túlélő katonáknak lehetőséget adjon a kapcsolatok felvételére, elesett bajtársaik emlékének ápolására, és arra, hogy a közvélemény számára hiteles képet nyújtsanak a történtekről. Tisztelet helyett ugyanis évtizedeken át csak “szégyen, megaláztatás és állandó kiközösítés” jutott a doni hősöknek – fogalmazott.

Szabó felidézte, hogy idén februárban 99 éves korában elhunyt az utolsó ismert, a Don-kanyarban harcoló magyar katona, vitéz Smohay Ferenc, aki nélkül elképzelhetetlenek voltak a doni rendezvények. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy még kerekesszékben is ott legyen a megemlékezéseken. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a doni veterán egyszer egy újságírói kérdésre azt mondta, ha a Donnal álmodik, az “rémálom”.

Legtöbben ezzel szóval illették azt a “földi poklot”, amely 1943. január 12-én vette kezdetét a Don-kanyarban – folytatta az államtitkár, kiemelve: az volt a magyar hadtörténelem legnagyobb vesztesége, a magyar katonák legnagyobb véráldozata.

Szabó megjegyezte: sokan “ebben a rémálomban is emberek tudtak maradni”. Visszaemlékezésekből tudni, hogy volt, aki futni hagyta a fegyvertelen ellenséget, másnak elgyötört munkaszolgálatoson esett meg a szíve és enni adott neki. Katonák voltak, akik bátorították, életüket kockáztatva mentették bajtársaikat – emelte ki.

Az államtitkár köszönetét fejezte ki a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetségnek, amely az elmúlt harminc évben sokat tett azért, hogy a közvélemény hiteles képet kapjon a Don-kanyarban harcoló hős magyar katonákról: zarándokutakat, kiállításokat szerveztek; könyveket, tanulmányokat, visszaemlékezéseket jelentettek meg; közreműködésükkel épült fel 1993-ban a pákozdi Mészeg-hegyen a Don-kanyar emlékkápolna.

Szabó kiemelte: a modern technológia mellett, a nemzeti emlékezet szerves részét képező katonai hagyományok, valamint a katonák hazaszeretete a garancia arra, hogy Magyarország és keresztény értékei biztonságban legyenek – szögezte le az államtitkár.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter levélben köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Ebben felidézte, hogy 1991-ben a Don-menti csaták túlélői, családtagjaik, hősi halottak özvegyei, leszármazottai alapították a szövetség jogelőd szervezetét, hogy ápolják a hősök emlékét. A miniszter kiemelte: a szövetség feladata, hogy a fiatalokkal is megismertesse, megértesse a történteket, hogy ők a további generációknak továbbadva segítsék majd az emlékezést.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a szövetség elnökének, Berdók Gábornak címzett levelében gratulált az évforduló alkalmából. A Magyar Honvédség megemlékezései között kiemelt jelentőségű minden évben a doni áttörés január 12-ei évfordulója, amikor csaknem 120 ezer elesett, eltűnt, fogságba esett hős magyar katonára emlékeznek – tette hozzá. Kiemelte: a pákozdi emlékkápolna 1993-as avatása, majd 1999-ben az ismeretlen doni hős katona temetése óta zarándokhellyé vált.

Berdók, a szövetség elnöke elmondta, hogy a pákozdi doni emlékkápolna “veszélybe került, állapota oly mértékben leromlott, hogy teljes felújítása elengedhetetlen”. Ezt a Honvédelmi Minisztérium is támogatja, a magyar állam pedig bevette a nemzeti felújítási programba, de országos adománygyűjtő akciót is indítanak, mert “nemzeti összefogás kell, bizonyítva, hogy hőseink tisztelete fontos a hazának”.

The post Megalakulása 30. évfordulóját ünnepli a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség appeared first on .

A Szovjetunió nem felszabadító hadjáratot indított Lengyelországban 1939. szeptember 17-én, hanem a hitleri Németországgal szövetkezve támadást intézett ellene – reagált a lengyel külügyi tárca szóvivője az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán közölt történelemhamisító összeállításra.

Az orosz külügyminisztérium szerint 82 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg “felszabadító hadjáratot” kezdett Lengyelország területén. A szovjet csapatok “a lengyelek által 1920-21-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadították fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta őket”, miközben “Lengyelország állami léte gyakorlatilag megszűnt”.

A varsói külügyi tárca szóvivője erre a Twitteren így reagált: “Nem történt semmiféle felszabadító hadjárat, ez agresszió volt, amely a hitleri Németországgal kötött paktum alapján történt”. Hozzátette: 1939. szeptember 17-én Lengyelország nem szűnt meg, ellenben a megszállt területek lakói röviddel ezután a szovjet állam által elkövetett bűntettek áldozataivá váltak.

A szovjet támadás évfordulójáról pénteken Lengyelország-szerte megemlékezéseket tartottak, ez alkalomból Andrzej Duda elnök részvételével megnyitották a Szibériába hurcolt lengyelek múzeumát is a kelet-lengyelországi Bialystokban. Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfő megkoszorúzta a Keleten meggyilkolt áldozatok varsói emlékművét a pénteki lengyel-litván kormányközi konzultációk keretében.

Morawiecki Facebook-bejegyzésében aláhúzta: a szeptember 17-i tragédia nemcsak Lengyelországot érintette, aznap Németország után “a másik, totalitárius állam kapcsolódott be az érdekszférák elosztásába Európának ebben a részében”. Mai szempontból is tanulságos, hogy a 82 évvel ezelőtt megkezdődött második világháborús konfliktus által sújtott nemzetek “az akkori európai vezetők hatékony politikájának hiányáért” fizettek életükkel és egészségükkel – szögezte le a lengyel kormányfő.

Simonyte a Morawieckivel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten a Fehéroroszország határán át Európába irányuló migrációs nyomásról szólva kiemelte: 1939. szeptember 17-én megkezdődött a nácizmussal és a kommunizmussal egyszerre folytatott harc, de ezen a napon el kell gondolkodni a világ mai geopolitikai térképén, a mai kihívásokon is. Európa jelenlegi helyzete szoros együttműködést igényel Lengyelországtól és Litvániától, a védelem területén is – hangsúlyozta a litván kormányfő.

The post Lengyel külügy: a Szovjetunió nem felszabadító hadjáratot indított 1939. szeptember 17-én appeared first on .

“Megfeledkezve” a Molotov-Ribbentrop paktumról, “megfeledkezve” a katyni tömeggyilkosságról felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg “a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot, csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, “és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.

“Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg “ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.

Az összeállítás értelmében a lengyel “katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország “állami léte gyakorlatilag megszűnt”. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyint idézve az akkori lenyel vezetést tette felelőssé. A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy “támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország “egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”. A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek.

Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a “peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket.

Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai “tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország – a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után – az ellenzéket támogatva “beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

The post Az orosz külügy nincs tisztában a felszabadító- és a rablóhadjárat közötti különbséggel appeared first on .

Lopás és vesztegetés miatt két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon a Budaörsi Járásbíróság Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsit.

Az ügyészség azzal vádolta Galambos Lajost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.

A bíróság az ügy két vádlottját – egyikük Galambos felesége – felmentette, lopás, bűnsegédlet és vesztegetés miatt egy embert pénzbüntetésre, ötöt pedig 1 évtől 2 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélt; két esetben végrehajtandó, háromban pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Az ügy vádlottjai Galambos Lajoson kívül a művész munkatársai, az illegális bekötésben segédkező szakemberek, valamint energetikai ellenőrök, akiket vesztegetés elfogadása miatt marasztalt el a járásbíróság.

A bíróság Galambosra 15 millió forint pénzbüntetést is kiszabott, mintegy 12 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el, és 5 millió forint pénzbírságot szabott ki az egyik cégére. A vádirat szerint a vádlott illegális bekötések révén lopta az áramot, a vizet és a gázt. A közműveket az ingatlanokra beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki, a szolgáltatóknak pedig a szabályosan felszerelt fogyasztásmérők által jelzett “nulla” közeli óraállások alapján éveken át csak minimális összeget fizetett.

A védők a tárgyaláson azt hangsúlyozták, hogy a vádirat feltételezéseken, fikciókon alapul és nem tartalmaz minden kétséget kizáró bizonyítékokat. Több védő szerint az ellopottként feltüntetett energiahordozók mennyisége csupán becslés, márpedig így a mérésügyi törvény szerint joghatályos adatok nem keletkezhetnek. Az ügyész ugyanakkor szakértőkre hivatkozott és hangsúlyozta, hogy az illegális vezetékeken áthaladó mennyiségek nyilván nem mérhetők. A járásbíróság Vass László által vezetett tanácsa végül bizonyítottnak tartotta a lopás és a vesztegetést is.

Az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Galambos Lajos a tárgyaláson nem volt jelen, de Fröchlich Krisztián, az elsőrendű vádlott ügyvédje az MTI-t arról tájékoztatta, hogy felmentésért, enyhítésért, illetve hatályon kívül helyezésért fellebbeznek az első fokú ítélet ellen.

The post Két év tíz hónapra ítélte a bíróság Lagzi Lajcsit appeared first on .

Többtucatnyian kapták el a koronavírus-fertőzést Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéből.

Ezt maga Putyin jelentette be, amikor videokapcsolat segítségével felszólalt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) dusanbei csúcstalálkozóján.

“Mint tudják, sajnos az utolsó pillanatban kénytelen voltam lemondani a dusanbei látogatásomat. Nagyon sajnálom, de ez azzal áll összefüggésben, hogy a legközelebbi környezetemben koronavírusos megbetegedéseket mutattak ki. Nem egy és nem két, hanem több tucat emberről van szó” – mondta. Közölte, hogy néhány napig “önizolációban” marad. A Kreml korábbi tájékoztatása szerint az elnök egészséges, és az antitestszintje magas.

Putyin, aki kedden Emomalii Rahmon tádzsik elnöknek jelentette be, hogy karanténba vonul, a Kreml közlése szerint március 23-án kapta meg az új koronavírus elleni első védőoltást. Az elnök április 14-én jelentette be, hogy megkapta a második oltást is. Az csak június 30-án lett nyilvános, hogy Szputnyik V-vel vakcinálták.

Alekszandr Gincburg, a Covid-19 elleni első orosz vakcinát kidolgozó Gamaleja Intézet vezetője egy keddi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az elnöknek elég lesz egy hétig elszigeteltségben maradnia. Korábbi orosz sajtóértesülések szerint mindenkinek, akit Putyin fogad, egy hétig előzetes karanténba kell vonulnia.

The post Mindenki nagyon drukkol: többtucatnyian megbetegedtek Putyin környezetéből appeared first on .

A vezetés közben mobilozók felderítésére egyhetes közlekedésbiztonsági akciót tart a rendőrség csütörtöktől – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Azt írták, az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) szeptember 16. és 22. között “Focus on the road” elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik.

Magyarország egész területén elsősorban a vezetéskor kézben tartott mobiltelefon használatát ellenőrzik majd, de nagy hangsúlyt kap az ellenőrzés során a járművezetők figyelmét elvonó egyéb tevékenységek kiszűrése is.

A magyar rendőrség a ROADPOL Safety Days (ROADPOL Közlekedésbiztonsági Napok) baleset-megelőzési programjához jövő héten kedden közúti ellenőrzéssel, baleset-megelőzési előadásokkal, és gyermekeknek is szóló foglalkozásokkal csatlakozik. Az európai program kitűzött célja, hogy ne történjen halálos baleset a közutakon.

The post ORFK: akció indul a vezetés közben mobilozók kiszűrésére appeared first on .

Az Európai Parlament nagy többséggel jogalkotási kezdeményezést fogadott el, amelynek keretében a képviselők jogszabályokat szorgalmaznak a nemi alapú erőszak, illetve megkülönböztetés minden formája ellen.

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, az unió végrehajtó szervét, hogy a nemi alapú erőszakot új bűncselekményi kategóriaként fogadja el az uniós jogban, mivel ez a besorolás megteremtené a jogi alapot, egy áldozatközpontú uniós irányelv számára. Az EP szerint az irányelvnek, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő oktatási programokat, a nemi alapú erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia.

A képviselők többsége szerint meg kell továbbá erősíteni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a nemi alapú erőszak esetén a gyermekek feletti felügyeleti és láthatási jogok kellő figyelmet kapjanak. Az unió törvényhozó testülete továbbá úgy véli, hogy a nők és lányok ellen irányuló erőszak legszélsőségesebb formája a gyilkosság, és kiemeli: a nők megfosztása a biztonságos és legális terhességmegszakítástól szintén a nemi alapú erőszak egyik változata. A jelentés emellett leszögezi, hogy nem csak nők, hanem LMBTIQ-emberek is áldozatul eshetnek nemi alapú erőszaknak.

Szerdai évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EP-ben ígéretet tett arra, hogy az év végéig törvényjavaslatot terjeszt be a nők ellen elkövetett erőszak ellen. A javaslat az internetre és a valós világot egyaránt lefedi, és a megelőzésre, a védelemre és a hatékony bűnüldözésre is kiterjed majd.

Az uniós adatok szerint a nők harmada már tapasztalt fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban hetente mintegy ötven nő veszti életét családon belüli erőszak következtében, és a nők 75 százaléka már átélt szexuális zaklatást a munkahelyén.

The post A nemi alapú erőszakot EU-szerte bűncselekménynek kell minősíteni appeared first on .

Kína elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, “hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket”.

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az “indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását” említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

The post Kína elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi szervezet létrehozását appeared first on .