Biztonságpiac

Hamis védettségi igazolványok készítőit fogta el a rendőrség Győr-Ménfőcsanakon – tájékoztatott a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az ügy előzményeiről azt írták: a rendőrök augusztusban Vámosszabadi közelében egy szlovák rendszámú gépkocsi szlovák állampolgárságú sofőrjét és utasát ellenőrizték, aki hamis magyar védettségi igazolványt adott át az egyenruhásoknak. Később a sofőr nadrágjából további kilenc, hamis védettségi kártya került elő, ezért a két szlovák állampolgárt közokirat-hamisítással gyanúsították meg.

A közlemény szerint a Győri Rendőrkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányság felderítői további információkat gyűjtöttek, tanúkat kutattak azért, hogy a hamis okiratok, okmányok készítőit is kézre kerítsék.

Ennek eredményeként a rendőrök kedd este egy 47 és egy 41 éves férfit fogtak el Győr-Ménfőcsanakon. A helyszínen és a férfiak által bérelt irodában a nyomozók már elkészült és névre szóló, a gyanú szerint hamis magyar védettségi igazolványokat találtak, valamint ezen okmányok készítéséhez szükséges több száz plasztikkártyát és egy kártyanyomtatót is lefoglaltak – ismertették.

Emellett hatvan, különböző méretű, nyomtatott oltási igazolásra, illetve kábítószergyanús anyagra bukkantak a nyomozók.

A férfiakat elfogták és előállították. Mivel egyiküknél a drogteszt pozitív értéket mutatott, őt a nyomozók készítéssel elkövetett közokirat-hamisítás és kábítószer birtoklása miatt – őrizetbe vétele mellett – gyanúsítottként hallgatták ki. Társát szintén őrizetbe vették, a rendőrség kezdeményezte mindkét férfi letartóztatását.

The post Hamis védettségi igazolványok készítőit fogták el Győr-Ménfőcsanakon appeared first on .

Újabb, fegyvereket és orvosi felszereléseket tartalmazó amerikai segélyszállítmány érkezett Ukrajnába – közölte Olekszandr Matyijcsuk, az ukrán fegyveres erők orvosi szolgálatának ezredese.

Részleteket a szállítmány tartalmáról nem hozott nyilvánosságra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember elejei egyesült államokbeli látogatása alatt született megállapodás arról, hogy Ukrajna hatvanmillió dollár értékben kap kiegészítő katonai támogatást az amerikai kormánytól egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere erről Washingtonban írt alá dokumentumot, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy ennek a kiegészítő támogatásnak az első része október 10-én érkezett meg a kijevi Boriszpil repülőtérre. A védelmi tárca akkori közlése szerint a már korábban egyeztetett 250 millió dolláros segítségen felül az Ukrajnának nyújtott hatvanmillió dollár értékű kiegészítő támogatás részeként – több szállítmányban – orvosi felszereléseket, fegyvereket, azokhoz szükséges lőszereket és radarfigyelő berendezéseket kap Kijev amerikai partnereitől.

A védelmi minisztérium emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2014-től több mint kétmilliárd dollár támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

The post Újabb amerikai fegyverszállítmány érkezett Ukrajnába appeared first on .

Washington F-16-os vadászbombázókat ajánlott fel Ankarának, miután az Egyesült Államok 2019-ben orosz védelmi rendszer vásárlása miatt kizárta Törökországot a modernebb F-35-ös harci gép fejlesztési programjából – derült ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Isztambulban adott nyilatkozatából.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, mielőtt nyugat-afrikai útra indult. A török államfő felszólalásában azt mondta, hogy országa 1,4 milliárd dollárt fektetett az F-35-ös programba, és Ankara igyekszik elérni, hogy Washington visszatérítse az összeget. Az Egyesült Államok F-16-osokat ajánlott fel cserébe – közölte, majd jelezte, hogy megbeszélések folynak az ügyben, mindenekelőtt a védelmi minisztérium részéről.

“Ezzel kapcsolatban azt mondtuk, hogy fogadjuk el, bármilyen lépés is szükségeltetik országunk védelmi igényeinek kielégítése érdekében” – fogalmazott a török vezető. Hozzátette: arra törekednek, hogy a már meglévő F-16-osok modernizálásával, valamint új F-16-osokkal fejlesszék a légiflottát.

Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, felfüggesztette a harci repülőgép eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. A török vezetés előzőleg száznál is több F-35-öst rendelt.

2020. december 14-én Washington újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket. Erdogan szeptember végén a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában kijelentette: Ankara további Sz-400-as ütegeket szándékozik még vásárolni.

Szintén szeptember végén török újságíróknak arról is beszélt, hogy Ankara és Washington kapcsolatai nem jók. Rámutatott: a korábbi amerikai elnökökkel ellentétben Joe Bidennel sajnos nem indultak jól a kétoldalú kapcsolatok. A nyilatkozatban Erdogan az országaik között feszülő védelmi ipari vitát illetően leszögezte: az amerikai vezetésnek rendeznie kell a vitát, és reményét fejezte ki, hogy nem ellenséges, hanem baráti viszony jön létre a két NATO-szövetséges között.

The post Washington: nem kap F-35-ös vadászgépeket Ankara appeared first on .

Elfogadhatatlannak nevezte az ukrán külügyi szóvivő hétfőn, hogy Oroszország akadályozza az EBESZ különleges missziójának a munkáját a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, és nyomást gyakorol a küldöttségre.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfőn közölte, hogy kelet-ukrajnai szakadárok nem engedik missziója tagjainak, hogy elhagyják a donyecki és a horlivkai szállodájukat, amiért az ukrán erők őrizetbe vették a múlt héten kémkedés vádjával egy társukat, Kijev szerint egy orosz állampolgárságú katonatisztet.

Oleh Nyikolenko az UNIAN hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev az EBESZ-küldöttség tagjainak fogva tartását a fegyveres konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodások megsemmisítésére irányuló orosz törekvésként értékeli.

A diplomata emlékeztetett arra, hogy szeptemberben Oroszország nem hosszabbította meg az EBESZ-misszió mandátumát az ukrán-orosz határon, a Gukovo-Donyeck határátkelőnél. Szavai szerint ezt Oroszország azért tette, hogy megakadályozza a megfigyelés lehetőségét, és rejtve tartsa a nemzetközi közösség elől, hogy fegyvereket és lőszereket szállít, továbbá zsoldosokat küld Ukrajna területére. “Az EBESZ Állandó Tanácsának határozata biztonságos és megbízható hozzáférést biztosít az EBESZ Ukrajna egész területén működő különleges megfigyelő missziójának, hogy figyelemmel kísérje az orosz-ukrán fegyveres konfliktus övezetében fennálló helyzetet. Felszólítjuk Oroszországot, hogy maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit: állítsa le az EBESZ-misszió megfigyelői elleni provokációkat, oldja fel mozgásuk korlátozását, biztosítsa számukra az akadálytalan bejutást az ideiglenesen megszállt területekre Donyeck és Luhanszk megyékben, továbbá szavatolja biztonságukat” – jelentette ki a szóvivő. Hozzátette: Ukrajna kapcsolatba lép nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója folytathassa munkáját.

Az EBESZ vasárnap esti közleményében tájékoztatott arról, hogy felfüggesztette a tűzszünet betartásán őrködő, Donyeck megyében állomásozó megfigyelő missziójának munkáját, miután mintegy kétszáz oroszbarát szakadár tüntetett a donyecki központjuknak helyt adó szálloda előtt a szakadár oldalon harcoló Andrij Koszjak katonatiszt őrizetbe vétele miatt.

Olekszij Aresztovics, a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének szóvivője szerint az EBESZ megfigyelői bázisainál megrendezett szakadár tiltakozó akciók arról tanúskodnak, hogy Oroszország megpróbálja az EBESZ-küldöttséget kiszorítani a Donyec-medence megszállt területeiről. “Mi ezt következetes és tudatos politikának tekintjük, amelynek célja az EBESZ kiszorítása a megszállt területekről, ami durván aláássa az európai biztonsági rendszert” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán delegáció állandó kapcsolatban áll az EBESZ bécsi irodájával és az EBESZ megfigyelői missziójával. Hozzátette: Ukrajna az EBESZ missziójának tevékenységére úgy tekint, mint a Donyec-medencei konfliktus elfogulatlan figyelemmel kísérőjére, és olyan “erőre”, amely elősegíti az Ukrajna és Oroszország közötti párbeszédet.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics Moszkva-barát ukrán államfő menesztéséhez vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok között. Kijev a Krím félszigetet és a szakadárok által ellenőrzésük alá volt Donyec-medencei területeket Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek tekinti, Oroszországot pedig a konfliktus részesének. Moszkva ezzel szemben elutasítja azokat a kijevi vádakat, hogy ő szította a konfliktust, és fegyveres erőket állomásoztat a térségben, a válságot pedig Ukrajnán belüli “polgárháborúnak” nevezi.

Az EU elítélte, hogy Oroszország népszámlálást és sorozást tart az Ukrajnától elcsatolt területeken
Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország október 15-től november 14-ig népszámlálást folytat az Ukrajnától elcsatolt Krímben és Szevasztopol városában, valamint hogy október 1-jén újabb sorozási kampányt indít a területen – közölte az uniós külügyi szolgálat (EEAS) szóvivője. A brüsszeli közlemény szerint az orosz intézkedések a Krím jogellenesnek tartott annektálása legitimálására irányuló kísérletet jelentenek, továbbá Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli tevékenységnek minősülnek és (Ukrajna) önállósága és területi egysége további aláásására irányulnak. Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a nemzetközi jog megsértését jelentő tevékenységével a Krím félszigeten. Hozzátették, az unió továbbra is azon dolgozik, hogy békés úton vessen véget a félsziget jogellenes orosz elfoglalásának.

The post Oroszország akadályozza az EBESZ-megfigyelők Donyec-medencei munkáját appeared first on .

Befejeződött az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének feltöltése, amely így üzemkésszé vált – közölte a projektet irányító Nord Stream 2 AG.

Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tervnek és a tervezési követelményeknek megfelelően a gázvezetéket mintegy 177 millió köbméter úgynevezett technológiai gázzal töltötték fel, ami 103 bar nyomást biztosít a csőben. Ez elegendő a gázszállítás jövőbeni megindításához.

Korábban a Dán Energiaügynökség megállapította, hogy az első vezeték minden követelménynek megfelel, és készen áll az indításra. A Nord Stream 2 AG-tól a német szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szeptemberben kapta meg független üzemeltetői minősítés iránti kérelmét, ami az EU harmadik energiacsomagjának követelménye. Uniós előírás, hogy a gáz kitermelését és szállítását a vezetéken különböző vállalatok valósítsák meg.

A német szakhatóság engedélyének kiadása akár négy hónapig is eltarthat, azután az ügy az Európai Bizottság elé kerül majd.

A Gazprom orosz gázipari cég szeptember 10-én jelentette be, hogy befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható, ebből a Gazprom korábbi közlése szerint 5,6 milliárd köbméter még az idén elérheti a német elosztórendszert.

Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását.

Ukrajna számára kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.

The post Üzemkész az Északi Áramlat-2 első vezetéke appeared first on .

Koronavírus-fertőzés okozta szövődmények következtében, 84 éves korában elhunyt Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter – adta hírül hétfőn, a Facebook közösségi oldalon közzétett közleményében a volt tárcavezető családja.

Mint írták, Powell az új típusú koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltást megkapta, és a Maryland államban található Walter Reed katonai kórházban részesült kezelésben. “Colin L. Powell tábornok, volt amerikai külügyminiszter, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke ma reggel elhunyt a Covid-19 okozta szövődmények következtében. Minden, a védettséghez szükséges oltást megkapott. Szeretnénk megköszönni a Walter Reed Nemzeti Orvosi Központ egészségügyi személyzetének a gondoskodó kezelést!” – írta a Powell család.

“Elvesztettünk egy rendkívüli és szerető férjet, apát, nagyapát és egy nagyszerű amerikait” – tették hozzá a közleményben.

A CNBC televízió információi szerint bár a politikust beoltották, de hematológiai rákbetegsége okán az immunrendszere nem tudott megbirkózni a fertőzéssel.

A jamaicai bevándorlók gyermekeként Harlemben született Colin Powell volt az Egyesült Államok történetének első afroamerikai nemzetbiztonsági tanácsadója, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának első afroamerikai vezetője és az első afroamerikai külügyminiszter is.

A New York-i egyetemen végzett, ahol részt vett a tartalékos tisztek kiképzésére létrehozott katonai ösztöndíj programban (Reserve Officers Training Corps, ROTC). 1958-ban az amerikai hadsereg hadnagyaként az akkori Nyugat-Németországban teljesített szolgálatot. A volt külügyminiszter 1962-ben vette feleségül Alma Johnsont, három gyermekük született.

Kétszer járt Vietnámban. 1962. és 1963. között, John F Kennedy elnök katonai tanácsadójaként, majd 1968. és 1969. között, amikor részt vett a My Lai-i vérengzés kivizsgálásában. Megkapta a Bíbor Szív (Purple Heart) kitüntetést, amelyet az Egyesült Államok fegyveres erői azon tagjainak ítélnek oda, akik háború során csatában, ellenséges fegyvertől sebesültek meg.

Később, az 1980-as években, Ronald Reagan, republikánus elnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként szolgált, majd a hadsereg négycsillagos tábornokaként, George H.W. Bush és Bill Clinton elnöksége idején a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője lett.
George W. Bush elnöksége idején, 2001. és 2005. között az Egyesült Államok első afroamerikai külügyminisztere volt. “Powell tábornok amerikai hős, amerikai példa és (élete) nagyszerű amerikai történet” – mondta róla George W. Bush, amikor 2000-ben bejelentette a katonai vezető külügyminiszteri jelölését.

Powell az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet George H.W. Bush és Bill Clinton volt elnököktől is megkapta.

The post Elhunyt Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az erőszak ellen emelte fel szavát Ferenc pápa vasárnapi beszédében az utóbbi napokban a világ több pontján elkövetett terrorista támadások kapcsán.

A katolikus egyházfő szokásos vasárnap déli beszéde után a Norvégiában, Afganisztánban és Nagy Britanniában elkövetett, számos halottat és sebesültet maguk után hagyó támadásokról szólt.

“Kérlek benneteket, térjetek le az erőszak útjáról, amely mindig a veszteseké, vereséget jelent mindenki számára. Ne felejtsük, hogy az erőszak erőszakot szül” – jelentette ki Ferenc pápa.

A pápa terrorista támadásként említette a norvégiai Kongsbergben október 13-án elkövetett támadást, amelyben egy feltételezhetően iszlamista hátterű dán férfi íjával öt emberrel végzett. A londoni rendőrség terrorcselekménynek nyilvánította Sir David Amess brit parlamenti képviselő pénteki meggyilkolását, a politikust délkelet-angliai választókörzetében egy férfi szúrta meg többször késsel. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a dél-afganisztáni Kandahár legnagyobb síita mecsetében pénteken elkövetett pokolgépes merényletet, amelynek legalább 47 halottja és 70 sebesültje volt.

Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában püspökké avatta Guido Marinit, az olaszországi Tortona püspökét, aki 2007-től mostanáig a vatikáni szertartások ceremóniamestereként volt ismert. Püspökké avatta a chilei Andrés Gabriel Ferrada Moreirát, a Klérus Kongregációjának titkárát.

A bazilikában mintegy 1500 egyházi személy és hívő volt jelen a Vatikánvárosban is enyhített járványintézkedéseknek köszönhetően.

The post Ferenc pápa szerint a terrorizmus mindenki számára vereséget jelent appeared first on .

Afgán nők egy csoportja, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, valamint Jeanine Ánez vizsgálati fogságba helyezett korábbi bolíviai ideiglenes elnök is szerepel az Európai Parlament (EP) emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díjának idei jelöltjei között.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint afgán nők tizenegy főből álló csoportját az EP szocialista és a zöldpárti frakciója jelölte az egyenlőségért és az emberi jogokért folytatott kiállásukért. A jelöltek csoportjában az Afganisztán Független Emberi Jogi Bizottság (AIHRC) elnöke, az afgán női hálózat vezetője, az afgán állami filmvállalat első női elnöke, a volt nőügyi miniszter, egy polgármester, emberi jogi és nőjogi aktivisták, tanárok és egy újságíró szerepel.

Jeanine Ánez jelölését a konzervatív-reformerek (ECR) képviselőcsoport támogatta azzal az indokkal, hogy a bolíviai politikus hazájában a másként gondolkodókkal szembeni elnyomás, valamint a latin-amerikai megfelelő eljárástól és jogállamiságtól való megfosztás szimbóluma. Ánez 2019 novemberében lett ideiglenes elnök, miután Evo Morales jelenlegi elnök állítólagos választási csalást követett el. A tavaly novemberben tartott választások után békés hatalomátadás történt, idén március 13-án azonban Ánezt letartóztatták terrorizmus, lázadás és összeesküvés vádjával. A politikus azóta börtönben van.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust és aktivistát a néppárt (EPP) és a Renew Europe frakciók jelölték a díjra a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terén folytatott küzdelme elismerésére. Navalnij Vlagyimir Putyin és kormánya elleni reformok támogatásával vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során mérgezési kísérletet hajtottak végre ellene. Felépülése után idén januárjában visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig két és fél év börtönre ítélték. Áprilisban 23 napos éhségsztrájkot indított, hogy tiltakozzon az orvosi ellátás hiánya miatt. Júniusában az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

A Szaharov-díj idei nyertesét az Európai Parlament elnöke és a frakcióvezetők választja október 21-én, az EP strasbourgi plenáris ülésén, majd a döntés eredményét kihirdetik. A díjat december 15-én Strasbourgban adják át.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díjhoz 50 ezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.

The post Szaharov-díj: afgán nők egy csoportja, Navalnij és a korábbi bolíviai ideiglenes elnök az idei jelöltek között appeared first on .

Az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzet miatt Ylva Johansson uniós belügyi biztos a lehetséges megoldások megtalálása céljából egyeztetésre hívta Lengyelország, Lettország és Litvánia EU-hoz akkreditált nagyköveteit.

Ylva Johansson Titter-üzenetében “nagyon aggasztónak” nevezte az érintett tagállamok Fehéroroszországgal közös határainak közelében elterülő erdőkben rejtőző, köztük súlyos állapotban lévő gyerekekről érkező jelentéseket. Mint írta: a helyzet megoldására a három uniós tagország mellett megbeszélésre hívja az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) képviselőjét is.

Az Európai Bizottság szokásos sajtótájékoztatóján Eric Mamer, a testület vezető szóvivője csütörtökön kérdésre válaszolva azt mondta, az uniós bizottságot rendkívüli módon aggasztja az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzet, ami emberek életét is követeli. A bizottság az érintett tagországok hatóságaival szoros kapcsolatban áll a helyzet megoldására.

Adalbert Jahnz, a bizottság illetékes szóvivője egy, a határkerítés esetleges uniós finanszírozására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: az EU azért nem járul hozzá a migrációs nyomás megállítását célzó határkerítések építéséhez, mert álláspontja szerint a migráció vonatkozásában az uniós finanszírozást oda kell csoportosítani, ahol az a legtöbb hozzáadott értéket képviseli. Ezek közé pedig egyebek mellett sokkal inkább a hatékony eljárásokhoz kapcsolódó integrált határigazgatási megoldások tartoznak, mintsem az alapvető infrastruktúrák finanszírozása, amit a tagállamok maguk fedeznek – mondta.

Az Európai Unió szerint a Fehéroroszországon Lengyelországba, Lettországba és Litvániába érkező illegális menedékkérők érkezése az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével áll összefüggésben. Az érintett uniós tagországok szerint a fehérorosz határszakaszokon szervezett bevándorlási akció zajlik, a fehérorosz hatóságok erővel kényszerítik rá a bevándorlókat a határ átlépésére.

Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte egy október elején bemutatott jelentésében, miszerint az idén nagyjából hétezer ember, többnyire szíriai, iraki, kameruni és kongói állampolgár lépett be szabálytalanul az Európai Unió területére.

A lengyel rendőrség egy újabb migráns holttestére bukkant a fehérorosz határnál
Egy 24 éves, szíriai illetőségű illegális bevándorló holttestére bukkantak Lengyelországban a Fehéroroszországgal közös határ közelében – közölte az északkelet-lengyelországi Podlasiei vajdaság rendőrsége. A lengyel külügyminisztérium a nap folyamán bekérette a fehérorosz ügyvivőt a helyzet tisztázása érdekében. A holttestet szerdán fedezte fel egy mezőn a járőröző rendőrségi helikopter. A térségben rendkívüli állapot van érvényben. Az előzetes vizsgálat szerint a menekült Lengyelországba érkezését megelőzően Fehéroroszország területén tartózkodott, amiről a nála talált iratok tanúskodnak – tájékoztatott a rendőrség. “Szeptember 15-re keltezett fehérorosz vízumot találtak nála. Ez arra utal, hogy szeptember közepén érkezhetett Fehéroroszországba” – mondta a PAP-nak Tomasz Krupa, a podlasiei rendőrség szóvivője. Hozzátette, hogy a halott – személyi okmánya szerint – 24 éves szíriai férfi. A halál okát nem közölték. Az ügyben vizsgálatot indítottak.

The post Az Európai Bizottság egyeztetésre hívta a Fehéroroszországgal határos tagországok nagyköveteit appeared first on .

Minden francia iskolában megemlékeztek pénteken arról a történelemtanárról, akit egy évvel ezelőtt egy csecsen terrorista azért ölt meg kegyetlenül, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed profétáról készült karikatúrákat is bemutatott.

Az iskolák maguk dönthették el, hogyan emlékeznek meg, volt, ahol vitanapot rendeztek, másutt a szekularizáció történetéről vetítettek dokumentumfilmet, és volt, ahol egyperces csenddel adóztak a Franciaországban a szólásszabadság mártírjaként tisztelt tanár emléke előtt.

“Az intézmények szabadon szervezik meg a megemlékezést. Lehet vita, beszélgetés is. Ez jó alkalom annak megvitatásra, hogy mi is a tanár vagy a tudás szerepe” – mondta Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter egy interjúban.

Frédérique Vidal, a felsőoktatásért felelős tárca vezetője a France Info hírrádióban elismerte: nagyon nehéz a gyerekeknek elmagyarázni, hogy mi is történt egy évvel ezelőtt. Gérald Darmanin belügyminiszter pedig arra kérte a prefektusokat, fokozottan ügyeljenek arra, hogy a megemlékezések idején ne történjenek incidensek az oktatási intézmények körül.

A 47 éves Samuel Patyt egy 18 éves csecsen iszlamista 2020. október 16-án először megkéselte, majd levágta a fejét a nyílt utcán, a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorine egyik középiskolájának a közelében, miután radikális iszlamista körökben elterjedt egy videofelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott be. Az orosz állampolgárságú csecsen gyilkossal, Abdoullakh Anzorovval, néhány perccel a támadást követően járőröző rendőrök a helyszínen végeztek.

Mielőtt a rendőrség végzett vele, Abdoullakh Anzorov orosz nyelvű hangüzenetben vállalta a tettét: azt mondta, hogy a prófétát akarta megbosszulni, amiért a tanár szerinte “sértő módon mutatta be”. A dzsihadista gyilkost az interneten közvetlenül Szíriából irányította szintén dzsihadista “mentora”.

A merénylettel kapcsolatban 15 ember ellen indult eljárás, köztük egy fiatal francia nő ellen is, aki zárt iszlamista csevegő csoportban ráirányította a figyelmet az iskolában kialakult vitára. A gyanúsítottak között van az iskola hat tanulója is, közülük öt ellen terrorista gyilkosságban való bűnrészesség miatt folyik eljárás, miután ők segítették a 18 éves gyilkost a tanár azonosításában.

A párizsi nagymecset jelezte, hogy az imámok pénteken megemlékeztek annál a középiskolánál, ahol Samuel Paty tanított. Szombaton, a terrortámadás egyéves évfordulóján a oktatási minisztérium falán emléktáblát avatnak fel a tanár emlékére a családja és a tárcavezető jelenlétében. A hozzátartozókat délután az elnöki hivatalban fogadja Emmanuel Macron államfő, aki a tavalyi búcsúztatáson a Francia Köztársaság “nyugodt hősének” nevezte a tanárt. Szombat délután egy teret is elneveznek Samuel Patyról a párizsi Sorbonne egyetemmel szemben, s a kisvárosban, ahol tanított, könyv formájú szobrot avatnak a tiszteletére.

The post Minden francia iskolában megemlékeztek az egy évvel ezelőtti terrortámadás áldozatául esett történelemtanárról appeared first on .

Terrorcselekménynek nyilvánította szombaton a londoni rendőrség Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolását.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, péntek délután éppen képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor egy férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A 25 éves gyanúsítottat elfogták. A vizsgálatot a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága irányítja. A Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police – a londoni rendőrség, de terrorelhárító parancsnokságának hatásköre az egész országra kiterjed.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese, a rendőrség terrorelhárítási tevékenységének országos vezető koordinátora a szombat hajnali tájékoztatás szerint terrorcselekménynek nyilvánította a támadást. A beszámoló szerint az eddig elvégzett vizsgálat arra vall, hogy a gyilkosság potenciálisan az iszlamista szélsőségességhez köthető.

Az őrizetbe vett 25 éves férfiről a rendőrség csak annyit közölt, hogy brit, és jelenleg egy essexi rendőrőrsön tartják vizsgálati fogságban. A tájékoztatás szerint eddig két londoni lakcímen kezdődött házkutatás. A Scotland Yard közölte azt is, hogy a jelenlegi álláspont szerint a gyanúsított egyedül cselekedett, és a nyomozók nem keresnek mást a bűncselekménye ügyében, bár a támadás körülményeinek feltárását célzó vizsgálat még tart.

Sir David Amess 1983 óta volt tagja folyamatosan a jelenleg kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, és erőteljes állatvédő kampányairól, valamint ugyancsak markáns EU-szkeptikus nézeteiről is közismert volt.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el. Jo Coxot, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták. Cox a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagja volt. Nagy-Britanniában az utóbbi négy évtizedben ötször ért fegyveres támadás parlamenti képviselőket; ezek közül – Amess pénteki és Cox öt évvel ezelőtti meggyilkolásával együtt – négy volt halálos végű.

The post Terrorcselekménynek nyilvánította a Scotland Yard a parlamenti képviselő meggyilkolását appeared first on .

Magyarország nem csak beszél róla, tesz is a Nyugat-Balkán békéjéért és biztonságáért – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken a NATO koszovói missziójának (KFOR) egyik táborában.

Benkő Tibor büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy pénteken – a KFOR történetében először – magyar parancsnok vette át a misszió parancsnokságát. Kiemelte: Kajári Ferenc a NATO legrégebbi és legnagyobb missziójának vezetését vette át.

Kitért arra is, hogy a magyar parancsnok “nem lesz könnyű helyzetben”, miután az elmúlt hetekben is látni lehetett milyen incidensek történtek Koszovóban, valamint Szerbia és Koszovó határán. Látható milyen sérülékeny és törékeny a Nyugat-Balkán biztonsága – emelte ki.

A miniszter elmondta: több céllal érkezett Koszovóba. A Magyarország és Olaszország közötti kétoldalú együttműködés erősítése érdekében az olasz védelmi miniszterrel is tanácskoztak a jelenlegi helyzetről, napjaink kihívásairól, köztük a koszovói helyzetről. Kitértek továbbá a jövőbeni feladatokra is, ezekkel kapcsolatban a NATO által megjelölt déli fenyegetettségre, amely a Nyugat-Balkán stabilitásával is összefügg.

Egyeztettek továbbá a két ország közötti katonai együttműködésről és megállapodtak abban, hogy védelempolitikai szakembereik a tervek szerint még ősszel megkezdik annak a tervnek a kidolgozását, amely arról szól, milyen formában kell együttműködnie a jövőben Olaszországnak és Magyarországnak.

Benkő elmondta: koszovói útjának célja volt az is, hogy átadja azt a vakcinaszállítmányt, amelyet Magyarország adományozott az Afganisztánból kimenekített, ideiglenesen Koszovóban elhelyezett afgánok megsegítésére. A pénteken Pristinában átadott 500 dózist tartalmazó szállítmány olyan fertőző betegségek ellen nyújt védelmet, mint a rubeola, a mumpsz, a kanyaró – ismertette.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka azt hangsúlyozta: a szövetség részéről óriási elismerés, hogy a magyar katonát, a magyar tábornokot alkalmasnak tartja arra, hogy 28 ország katonáit vezesse. Ezzel – mint fogalmazott – “Magyarország belépett az exkluzív csoportba”. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: minden lehetséges támogatást megad a magyar KFOR-parancsnoknak és kontingensének.

Elmondta: Magyarország a kezdetektől részt vesz a koszovói misszióban. A Magyar Honvédség eddig is több képességgel is vett részt a műveletben. Mostantól több száz magyar katonával, egy úgynevezett horizonton túli tartalékzászlóaljjal is kiegészül a misszió. Kérdésre válaszolva azt mondta: ez a Magyarországon készenlétben lévő egység néhány nap alatt bevethető.

Kérdésre válaszolva az altábornagy közölte: a KFOR parancsnokának személyéről nem egy “elefántcsonttoronyban” dönt egy ember. Magyarország jelezte korábban a NATO-nak, hogy elvállalná egy évre a KFOR parancsnoki feladatainak biztosítását. Ezután több ország hozzájárulására volt szükség. Ez katonadiplomácia is, nem megy értékek, képességek nélkül – fogalmazott a parancsnok.

Kajári hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy – első magyarként – betöltheti a KFOR parancsnoki posztját. Ezalatt összesen 28 ország – 20 NATO-tag és 8 partnerország – mintegy 3500 katonájának lesz a parancsnoka. Elmondta, hogy a parancsnoksághoz több fontos beosztás is kapcsolódik, így többek között a KFOR politikai tanácsadói és a jogi tanácsadói beosztását is magyar szakemberek tölthetik be, továbbá a KFOR vezénylőzászlósaként magyar katona lesz a KFOR altiszti állományának vezetője is.

A KFOR feladata – az erről szóló ENSZ BT-határozat nyomán -, hogy biztosítsa Koszovó területén a békés, biztonságos környezetet, valamint biztosítsa a mozgás szabadságát a koszovói polgárok számára. A KFOR parancsokának egyebek mellett az is feladata, hogy segítse a “Belgrád-Pristina párbeszéd keretében” politikai megegyezésre jussanak a felek – tette hozzá.

A vezérőrnagy azt mondta: a NATO értékelése szerint Koszovó területén stabil a biztonsági helyzet. Ugyanakkor kiemelte: bármikor eszkalálódhat a helyzet, az elmúlt napokban is tapasztalhatták a megnövekedett etnikai feszültséget.

A koszovói helyzet kapcsán több kérdés is elhangzott arról, hogy miként alakulhat a koszovói misszió jövője, lehet-e szó létszámcsökkentésről. Erre mindhárman azt emelték ki, azt nem a naptár határozza meg, a kulcs, hogy a két fél, Belgrád és Pristina párbeszéd útján megegyezzen. Benkő azt is hangsúlyozta: Afganisztán tanulságos példa. Nem a politikusnak kell eldönteni, hanem hallgatni kell a műveleti parancsnokra – jelentette ki a miniszter.

A sajtótájékoztatót követően Benkő Tibor állománygyűlésen megköszönte a KFOR magyar katonáinak helytállását, többek között, amelyet a koronavírus-járvány elleni védekezés során is tanúsítottak. A miniszter hangsúlyozta a honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását, melynek kiemelt része az életpálya, a katonákról való gondoskodás. Ennek kapcsán a miniszter bejelentette az állomány előtt, hogy még novemberben bruttó 80 ezer forintot, plusz SZÉP-kártyán nettó 50 ezer forintot kap minden magyar katona. A tisztjelöltek 50 ezer forintos juttatást kapnak, míg a honvédelmi alkalmazottak bruttó 100 ezer forintot és SZÉP-kártyán 50 ezer forintot kapnak. A katonák ezen felül még az év végén vagy a jövő év elején kapnak hathavi juttatást, “fegyverpénzt”. Annak kidolgozása még folyamatban van, hogy ezt ki és milyen formában kaphatja meg.

The post Benkő: Magyarország tesz a Nyugat-Balkán biztonságáért appeared first on .

A moszkvai metró összes állomásán üzembe helyezték az arcfelismerő FacePay beléptető és viteldíjfizetési rendszert.

Az utasoknak mostantól lehetőségük van arra, hogy készpénzfizetés, valamint bankkártya- és okostelefon-használat nélkül, a FacePay digitális kamerákkal felszerelt kapuin át jussanak be az orosz főváros több mint 240 metróállomására. A szolgáltatás aktiválásához az utasnak a magáról mobiltelefonnal készített felvételt az erre kifejlesztett alkalmazáson át be kell küldenie a moszkvai metrónak. A viteldíjat belépéskor a FacePay levonja az utazó bankkártyájáról vagy közlekedési bérletkártyájáról, a Trojkáról.

Makszim Likszutov moszkvai polgármester-helyettes újságíróknak nyilatkozva a rendszerrel kapcsolatban egyebek között azt méltatta, hogy a Covid-19-járvány közepette kontaktusmentes belépést tesz lehetővé. Igyekezett megnyugtatni az utasok adatbiztonsága miatt aggódókat, hogy a rendszer megfelelően titkosított, és a beléptetőkapu kamerája egy “biometrikus kulcsot” olvas be, nem pedig az arcképet vagy más személyes adatot.

“Az alapkonfiguráció értelmében minden személyes adatot a bankok tárolnak, mi csak egy elektronikus kódot kapunk, mint a hitelkártyák esetében. Mi nem tárolunk személyes adatokat” – nyilatkozott a helyettes polgármester korábban a Bloombergnek. Likszutov szerint a Face Payt az elkövetkező három évben a metró utasainak akár a 15 százaléka is rendszeresen használhatja majd.

“Moszkva az első város a világon, ahol a rendszer ilyen mértékben működik. A FacePay egyszerű használatának sehol a világon nincs párja” – nyilatkozott. A tervek szerint a rendszerhez a későbbiekben csatlakoztatni fogják az orosz főváros felszíni vasúti és egyéb tömegközlekedését is.

A moszkvai hatóságok az arcfelismerő technológiát már eddig is széles körben alkalmazzák; az orosz főváros közel 200 ezer digitális térfigyelő kamerából álló hálózatát bűncselekmények gyanúsítottjainak azonosítására használják. Jogvédő aktivisták azonban attól tartanak, hogy a rendszert törvénysértő megfigyelések eszközeként is felhasználhatják.

Andrej Kicsigin, a moszkvai metró vezetőjének biztonsági helyettese azt mondta, hogy 2020 augusztusa – a FacePay tesztelésének kezdete – és idén március között 900 olyan embert vettek őrizetbe, akit súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak meg. Az RBK gazdasági kap korábban azt írta, hogy a kamerákat a biometrikus azonosításra szakosodott orosz VisionLabs cég forgalmazta.

A Kommerszant című napilap egyébként a héten azt írta, hogy a moszkvai önkormányzat úgy akarja átalakíttatni a közszolgáltatási Mos.ru weboldalt, hogy az oda feltöltött felhasználói fényképeket a bűnüldöző hatóságok automatikusan megkapják. A hírt a moszkvai polgármesteri hivatal cáfolta, de a Kreml szerint a biztonsági tisztviselőknek már most is törvényes hozzáférésük van az orosz közszolgáltatási portálokon tárolt magánadatokhoz.

The post Arcfelismerő beléptető rendszert indítottak a moszkvai metró összes állomásán appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő “a köztársaság számára megbocsáthatatlan bűnnek” nevezte az algériaiak 1961. október 17-i párizsi tüntetése elleni rendőrségi leszámolást a vérengzés hatvanadik évfordulóján tartott megemlékezésen.

A köztársasági elnök “elismerte a tényeket: azon az éjszakán a Maurice Papon párizsi rendőrségi prefektus irányítása alatt elkövetett bűntettek megbocsáthatatlanok a köztársaság számára” – tudatta az elnöki hivatal. Az Elysée-palota a közleményt a Szajna-parton tartott megemlékezést követően tette közzé, amelyen Macron is megjelent. Ez volt az első alkalom, hogy francia elnök a mészárlás helyszínén az algériaiakkal együtt emlékezett meg.

1961. október 17-én este az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) felhívására több ezer tüntető vonult az utcára, hogy tiltakozzon az “algériai francia muzulmánok” számára este fél kilenc utánra elrendelt kijárási tilalom ellen. A rendőrség brutális fellépése során meghaltak száma becslések szerint ötven és kétszáz között van, a francia állam azonban hivatalosan csak három halálesetet ismert el.

Macron a helyszínen nem tartott beszédet, egyperces csend után egy koszorút dobott a Szajnába, majd hosszan beszélgetett az áldozatok hozzátartozóival. 2011. október 17-én, az ötvenedik évfordulón Francois Hollande, aki akkor még szocialista elnökjelölt volt, “szolidaritásáról” biztosította a “gyászoló családokat”, majd államfővé választását követően 2012-ben elismerte az algériaiak elleni “véres leszámolás tragédiáját”.

“Franciaország őszintén szembenéz a történelemmel, és egyértelműen vállalja a felelősségét. Mindenekelőtt önmagának tartozik ezzel, és mindazoknak is, akiket az algériai háború és annak minden oldalon elkövetett bűnei testileg és lelkileg is megviseltek” – olvasható az államfő közleményében.

“Csaknem 12 ezer algériait tartóztattak le (a tüntetést követően) … A számos sérülten kívül több tucat embert megöltek, holttestüket a Szajnába dobták. Sok család soha nem találta meg hozzátartozója földi maradványait” – emlékeztetett a francia elnöki hivatal.

The post A francia elnök megbocsáthatatlan bűnnek nevezte az algériaiak 1961-es párizsi tüntetése elleni rendőrségi megtorlást appeared first on .

Alig akad olyan film, könyv vagy épp festmény, melyben ne kapna hangsúlyos szerepet ez az apró kis ékszer, ám ha csak a hétköznapi, halandó emberek életét is nézzük, egy jegygyűrű, egy-egy pecsétgyűrű mind személyes történelmet ír, és fontos szereppel bír a viselői életében.

Nem volt ez máshogy régen sem.

Bár némileg rövidebb a történelmük, mint akár a nyakláncnak, akár a fülbevalónak, a jelentőségük fejlődéstörténeti szempontból talán még nagyobb ívű változáson ment át!

De lássuk, mi vezetett addig, hogy te most az Ékszerkirály gyűrű kínálatát tanulmányozhasd.

A gyűrű kezdete

Valahova az ősi Egyiptomba kell visszatérnünk, ahol ahogy azt a fennmaradt emlékek bizonyítják, közkedvelt ékszer volt a gyűrű. Pontosabban a nagy méretű gyűrű, melyet előszeretettel díszítettek emberalakokkal vagy épp hieroglifákkal. Ez, ismerve a piramisokat és a bebalzsamozási tudományukat, talán nem is olyan meglepő.

Igaz, ekkor még kevésbé párosult hozzá tartalom.

Nem úgy, mint a középkorban, ahol a pecsétgyűrűk élték a fénykorukat, méghozzá minél nagyobb méretben, és egy kézen minél többet viselve. Itt már természetesen a vagyoni és társadalmi helyzet meghatározása párosult jelentéstartalomként, így egy-egy kézre pillantva mindenki egyből tudta, kivel van dolga, és hogy kell vele viselkedni.

Ha a méret és a mennyiség nem lenne elég, ezzel egyidejűleg jelentek meg a díszítőkövek is, hogy minél cirádásabbak, minél hivalkodóbbak legyenek a gazdag emberek gyűrűi.

A gyűrű napjainkban

A sok évszázados fejlődés és alakulás után a gyűrű sorsa visszakanyarodni látszik a kezdetekhez: a modern gyűrűk letisztultak, sallangmentesek, elegánsak és kifinomultak. Nincs bennük semmi hivalkodás, hiszen a modern ember tudja, a kevesebb néha több.

A gyűrű kinézetén túl a viselői kör is változott. Míg korábban csak a tehetős emberek és a nagy vallási vezetők engedhették meg maguknak a nemesfémből készült gyűrűket, addig ma már a legegyszerűbb, leghétköznapibb emberek is birtokolhatnak gyűrűt.

És teszik is, hiszen ez a hűség és az örökké tartó szerelem szimbóluma, egy életen át tartó szolgálati időszakért járó emlék formája vagy akár egy sportteljesítmény elismeréseként kapott elismerés megtestesülése. Vagy épp a hódító nő csábos megjelenésének az egyik alappillére.

Keress bármilyen alkalomra is gyűrűt, az Ékszerkirály gyűrűi között biztosan megtalálod.

A kéz, amely rólunk beszél

Talán a kezünk az, amely a legtöbbet szem előtt van, így nem csoda, ha szeretnénk, hogy ápolt és elegáns benyomást keltsen, ezt pedig a megfelelő gyűrűvel tökéletesen el lehet érni. Válassz a ruhádhoz, az alkalomhoz és természetesen az ízlésedhez illő darabokat, és meglásd, nem maradsz észrevétlen!

Neked megvan már minden alkalomra a gyűrűd? Ha van még hiányzó darab, akkor ideje beszerezni!

The post A gyűrű mind felett! A gyűrű az egyetlen! appeared first on .

Lefejeztek egy 77 éves nyugdíjas tanítónőt a dél-franciaországi Agde településen található otthonában. A gyilkosság feltételezett elkövetőjét, aki ismerte az áldozatát, őrizetbe vették – közölte a helyi ügyészség.

A rendőrség szerda este találta meg az áldozat holttestét az otthonában. A megölt nő – férje két évvel ezelőtti halála óta – egyedül élt a házban. A hatóságokat a párizsi régióban élő egyik fia riasztotta, miután két napja nem volt híre az anyjáról, pedig általában naponta hívták egymást telefonon. A férfi az anyja háza térfigyelő kamerájának felvételén a házban feltűnő rendetlenséget és egy gyanús árnyékot látott a földön, ezért hívta fel a rendőrséget.

Az ügyészség azt közölte, hogy a rendőrség az áldozat fejét a konyhaasztalra helyezve találta meg, a földön heverő teste mellett. A házban betörésre utaló nyom nem volt, a kertkapu be volt zárva, a házajtó viszont nem. A feltételezett elkövetőt csütörtök este vette őrizetbe a rendőrség a kies Agde-tól nem messze található Vias településen.

Raphaël Balland, Béziers városának ügyésze szerint az 51 éves férfit emberölés gyanújával állították elő, s a nyomozás jelenlegi állása szerint feltételezhető, hogy előre megfontoltan követte el a gyilkosságot. A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a férfi egy volt profi bokszoló, neurológiai problémákkal küzd. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés jelöltje volt a 2015-ös helyhatósági választásokon.

A kertben és a házban is elhelyezett térfigyelő kamerák felvételein kívül a nyomozók munkáját azt is segítette, hogy a megölt nő bankkártyáját ellopták a lakásból, és ezer eurót felvettek vele egy bankautomatából. A gyanúsítottat az áldozat szomszédjai is ismerték a BFM hírtévé szerint, miután rendszeresen kisebb munkákat végzett a ház körül.

A terrorelhárítási ügyészség egyelőre nem foglalkozik az ügyel, a nyomozást a bűnügyi rendőrség folytatja.

The post Horror: lefejeztek egy idős nőt az otthonában Franciaországban appeared first on .

Európa biztonságának és stabilitásának megerősítését célzó közös nyilatkozatot írtak alá a visegrádi országok (V4) katonai vezetői.

Az október 12. és 14. között tartott találkozón Ruszin-Szendi Romulusz, a magyar honvédség parancsnoka, Daniel Zmeko szlovák, Ales Opata cseh és Rajmund T. Andrzejczak lengyel vezérkari főnök vett részt. A V4-ek megbeszéléséhez szerdán csatlakozott Valerij Zaluhnyi ukrán vezérkari főnök.

A V4-ek közös nyilatkozatának aláírása utáni sajtótájékoztatón Ruszin-Szendi kiemelte: a visegrádi országok közösen dolgoznak Európa stabilitásának és biztonságának megerősítésén. Azt mondta, megállapodtak abban: szinkronizálni kell tevékenységüket, hogy jobban alkalmazkodhassanak a hibrid és a hagyományostól eltérő hadviselés okozta veszélyekhez, és még szorosabban együttműködnek a kibervédelemben.

A találkozón azonosították a nemzetközi biztonsági környezetből fakadó kihívásokat és megvitatták az ezekre adható válaszokat. Konzultáltak továbbá a nemzeti fegyveres erők közös ügyeiről is, és szó esett a magyar V4 elnökség fő céljairól- tette hozzá. Ruszin-Szendi a V4 közös harccsoportot a védelmi együttműködés legfontosabb eredményének nevezte, hozzátéve, elkötelezettek a NATO vállalásként létrehozandó V4-es egyesített logisztikai támogató csoportparancsnokság megalakítása mellett.

Rajmund T. Andrzejczak lengyel vezérkari főnök a sajtótájékoztatón elismerően szólt a magyar fegyveres erők modernizációjára tett kötelezettségvállalásról, valamint a magyar hozzáállásról az illegális migrációhoz és az afganisztáni helyzethez. A találkozón a globális kérdések mellet regionális feladatok is napirenden voltak. Hangsúlyozta: a visegrádi országok célja a biztonságos környezet erősítése.

The post Európa biztonságáról írtak alá közös nyilatkozatot a V4-ek katonai vezetői appeared first on .

Az ukrán nyomozó hatóság a főügyészséggel egyeztetve kezdeményezte a Moszkva-barát oligarcha Viktor Medvedcsuk letartóztatását.

A hazaárulással és a terrorizmus támogatásával vádolt Medvedcsuknak, az Ellenzéki Platform – Az életért párt egyik vezetőjének és parlamenti képviselőjének hétfőn délben a nyomozó hatóság átadta a letartóztatás kezdeményezéséről szóló indítványt, amelytől csak egymilliárd hrivnyás (11,5 milliárd forint) óvadék befizetése esetében lehet eltekinteni – közölték vezető ukrán hírügynökségek Rinat Kuzminnak, az ellenzéki politikus képviselőtársának Facebook-bejegyzésére hivatkozva.

Kuzmin emlékeztetett arra, hogy Medvedcsuk jelenleg házi őrizetben van, amit nem sértett meg, a bíróságnak pedig nem áll jogában súlyosbítani a korábban meghozott óvintézkedést. Medvedcsuk képtelen ekkora óvadékot letenni, hiszen a nemzetbiztonsági és védelmi tanács korábban ellene foganatosított szankciói miatt nem áll módjában átutalni az összeget.

Október 8-án Medvedcsukot hazaárulás és terrorizmus támogatása címén újabb bűncselekmények elkövetésével vádolják: a nyomozó hatóság gyanúja szerint 2014-2015 folyamán a szakadár Donyec-medencében törvénytelen szénvásárlási ügyletekben vett részt.

Medvedcsukot idén májusban helyezte házi őrizetbe egy kijevi bíróság, amely emellett nyomjelző lábperec viselésére is kötelezte.

The post Az ukrán nyomozó hatóság kezdeményezte Viktor Medvedcsuk letartóztatását appeared first on .

A gyorsan változó biztonsági környezetben egyre több területen jelennek meg új kihívások, amelyekre készülni kell – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Benkő Tibor éves meghallgatásán példaként említette a hibrid hadviselést, a terrorizmust, az illegális migrációt és az esetleges újabb járványokat.

Ezért is kiemelten fontosak a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ biológiai laboratóriumának kutatásai. Ezek segítik a felkészülést a biológiai, bakteriológiai fegyverekre – mondta Benkő Tibor.

A miniszter közölte: mozgalmas időszakon van túl a Magyar Honvédség, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi tárcánál dolgozó civilek. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a Magyar Honvédség részt vett a koronavírus-járvány elleni védekezésben, és a “kritikus pontokon” most is ott vannak a katonák.

Emellett magyarországi, nemzetközi kiképzéseken, gyakorlatokon is voltak a katonák, bár utóbbiból a járvány miatt kevesebb volt. Évente mintegy kétezer katona vesz részt külföldi misszióban, illetve dolgozik NATO– és EU-készenléti szolgálati beosztásban – tette hozzá.

Benkő megemlítette Magyarország részvételét a mali hadsereget segítő európai erők (Takuba) műveletében is. Mivel az nem NATO, hanem többnemzeti művelet, szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. A Száhel-övezetbe küldendő 12 katona munkájáról a nyílt ülésen csak annyit mondott: felderítő munkát végeznek majd az afrikai térségben, a részletekről csak zárt ülésen számolhat be.

A miniszter fontosnak nevezte Magyarország hozzájárulását a nemzetközi műveletekhez. Elmondta, hogy a regionális különleges műveleti parancsnoksághoz a nem NATO-tag Ausztria is csatlakozott, ami jelzi, vannak a térségben más országok is, amelyek fontosnak tartják a régió békéjét és biztonságát.

Benkő részletesen ismertette a honvédelmi költségvetés növekedését és a haderőfejlesztést. Bírálta a korábbi katonai átszervezéseket, amelyek végeredménye szerinte “mindig a létszám- és a védelmi képességek csökkentése volt”. Laktanyákat zártak be, hadkiegészítő parancsnokságokat számoltak fel a nyilvántartásukkal együtt, a hadkötelezettséggel kapcsolatos törvényi előírásokról is megfeledkeztek – közölte.

Emlékeztetett: a washingtoni szerződés 3. cikke “elvárja” a tagországoktól védelmi képességük fejlesztését, amelynek a NATO képességeihez is igazodnia kell. Ezért Magyarország vállalta, “amit eddig is teljesíteni kellett volna”, hogy a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékos arányát, és a fejlesztésekre legalább a honvédelmi büdzsé 20 százalékot fordítják – mondta Benkő.

Ismertette a honvédelmi és haderőfejlesztési program főbb elemeit, köztük a haditechnikai eszközök beszerzését és a hazafias honvédelmi nevelést. Elmondta: egyre több intézmény csatlakozik a középiskolai rendszerű honvédkadét programhoz. Ez segíti, hogy ne csak korszerű haditechnika álljon a honvédség rendelkezésére, hanem lojális, elkötelezett fiatalok is, akik vállalják a haza fegyveres szolgálatát – jelentette ki.

A miniszter beszámolója végén Stummer János, a bizottság elnöke a honvédségi kibervédelemről kérdezte Benkő Tibort. Halász János, a testület fideszes alelnöke a nyílt ülésen csak a haderőfejlesztés helyzetéről kérdezett, de jelezte, a zárt ülésen a Takuba-műveletről is lesz kérdése. Benkő azt mondta, hogy a haderőfejlesztési program időarányosan halad. Hangsúlyozta, hogy a kiberfenyegetést kiemelten kezelik: szereztek be eszközöket, ezért hozták létre a kibervédelmi akadémiát.

The post Benkő: kihívásokra kell felkészülni a gyorsan változó biztonsági környezetben appeared first on .

A főbb migrációs útvonalakon továbbra is emelkedik az Európába irányuló illegális határátlépések száma, a migrációs nyomás legjelentősebb növekedését a Földközi-tenger középső medencéjében és a nyugat-balkáni útvonalakon jelentették – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Az uniós ügynökség tájékoztatása szerint az év első kilenc hónapjában mintegy 134 ezren kíséreltek meg az Európai Unió területére jutni, 47 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt. A szeptemberi migrációs adatokat rögzítő jelentés arról számolt be, hogy a hónap folyamán az illegális határátlépések száma megközelítette a 24 ezret, ami negyven százalékkal több az előző év azonos hónapja adatainak, amikor a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szigorú határkorlátozások voltak érvényben.

A Nyugat-Balkán országaiban az éve első háromnegyed évében több mint negyvenezer illegális határátlépést jelentettek, ami 117 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A múlt hónapban a helyi hatóságok 10 500 határsértésről számoltak be, ami 112 százalékkal magasabb a tavaly szeptemberi adatoknál. Az esetek többségében szíreket, marokkóiakat és afgánokat állítottak elő a régióban.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest szeptemberben közel 5700 illegális határátlépés történt, 33 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. Ezen a migrációs útvonalon az év első kilenc hónapjában mintegy 47 620 illegális határátlépőt vettek nyilvántartásba, ez 87 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bevándorlók között főként tunéziaiak, bangladesiek és egyiptomiak voltak.

Az Európai Unió keleti határainál a közelmúltban jelentkezett, főként Lengyelországot és Litvániát érintő migrációs nyomással kapcsolatban az uniós ügynökség azt írta, január és szeptember között közel 6600-an próbáltak meg az unió területére jutni Fehéroroszországon keresztül.

A litván-fehérorosz határszakasz a leginkább érintett, ahol 4170-en kíséreltek átjutni a zöldhatáron. A bevándorlók legtöbbje Afganisztánból és Szíriából érkezett. Lengyelország az év eleje óta 1380 illegális határátlépést jelentett, a legtöbb menekült irakinak, afgánnak és orosznak mondta magát. Szeptemberben a lengyel hatóságok további 28 illegális határátlépést regisztráltak.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó, Spanyolországot érintő migrációs útvonalon szeptemberben, az előző év adatainál húsz százalékkal több, mintegy 3487 illegálisan érkezőről számoltak be a hatóságok. Ezen a migrációs útvonalon az év első kilenc hónapjában 14 ezret meghaladó volt a feljegyzett illegális határátkelők száma. Ez 22 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A migrációs útvonalon elsősorban algériaiak és marokkóiak próbáltak Európába jutni.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken szeptemberben 2353, önmagukat a legtöbb esetben mali és marokkói állampolgároknak valló emberek által elkövetett illegális határátlépést jegyeztek fel. Az adat közel azonos az egy évvel ezelőtt feljegyzett számokkal. A január és szeptember közötti időszakban közel 12 ezer illegális menekült érkezett a Kanári-szigetekre, 93 százalékkal több, mint tavaly.

A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán a múlt hónapban mintegy 1600 illegális határátkelési kísérletet észleltek, 18 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. Ezen a migrációs útvonalon az év első kilenc hónapjában 13 200 határsértést jelentettek, ez 17 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Itt főként szír, török, afgán és kongói állampolgárok próbáltak bejutni az EU területére.

The post Frontex: továbbra is emelkedik az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma appeared first on .