Biztonságpiac

A külügyminisztérium október 26-án hagyta jóvá az üzletet – közölte Ned Price, a tárca szóvivője. A levegő-levegő rakéták eladásáról azt követően döntöttek, hogy “az elmúlt évben megnőtt a Szaúd-Arábia elleni, határokon átnyúló támadások száma” – tette hozzá Ned Price.

Az Egyesült Államok a napokban felszólította Kínát, hogy ne korlátozza a jövő évi pekingi téli olimpiáról tudósító újságírók bejutását és mozgását – közölte a külügyminisztérium szóvivője.

A kínai külföldi tudósítók klubja (Foreign Correspondents’ Club of China) nevű szervezet tagjai a héten aggodalmukat fejezték ki “az átláthatóság hiánya miatt” a februárban kezdődő játékokkal kapcsolatban.

The post Levegő-levegő rakétát ad el az Egyesült Államok Szaúd-Arábiának appeared first on .

A lap idézte Vjosa Osmani közleményét, amelyben a koszovói államfő arra kérte a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nem kívánatos személlyé a két orosz diplomatát. Osmani szerint a diplomaták olyan káros tevékenységet folytattak Koszovóban, amely veszélyezteti a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet. Ám nem közölte, hogy pontosan mit követtek el.

A közlemény szerint Koszovó eltökélten küzd a rosszindulatú orosz és térségbeli társai befolyása ellen, amelynek célja Koszovó, a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok eredményeinek aláásása. Osmani azt is közölte, hogy Pristina a továbbiakban is közeli együttműködést folytat európai és amerikai partnereivel, hogy megakadályozza Koszovó, illetve a térségbeli országok orosz befolyás alá kerülését és a régió destabilizálását.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Míg a világ több, mint száz országa elismeri Koszovó függetlenségét, Szerbiához hasonlóan Oroszország szerint sem független államról van szó.

The post Koszovó egyre kemnyebb: kiutasított két orosz diplomatát appeared first on .

Mijatovic azt írta, hogy pénteken a Vjaszna fehéroroszországi emberi jogi szervezet két tagját, Leanyid Szudalenkát és Tacjana Laszicát három, illetve két és fél év börtönbüntetésre ítélték. “Ez újabb példája az emberi jogok védelmezői elleni megtorlásoknak, amelyek a tavaly augusztusi elnökválasztás óta zajlanak Fehéroroszországban” – hangsúlyozta.

A biztos sajtóközleménye szerint több mint 270 civil szervezetet számoltak fel eddig a fehérorosz hatóságok – közülük többtucatnyit közigazgatási rendeletek alapján. Továbbá emberi jogi aktivisták és újságírók százait zaklatják, tartóztatják le és tartják fogva néha embertelen körülmények között, megkérdőjelezhető vádak alapján.

“Bár Fehéroroszország nem tagja az Európa Tanácsnak, nemzetközi kötelezettségei vannak az emberi jogok és a jogállamiság fenntartására” – húzta alá Mijatovic. Hozzátette: a fehérorosz hatóságok felelősek a szisztematikusan és széles körben elkövetett emberi jogi jogsértésekért, számonkérésük azonban a mai napig nem történt meg.

The post Emberi jogi ET-biztos: véget kell vetni a fehérorosz civil társadalom elleni megtorlásoknak appeared first on .

Közleményükben felidézték: egy 52 éves és egy 44 éves férfi tavaly december 10-én kora reggel az I. kerületi otthona előtt támadt rá egy cégvezetőre, aki a munkavállalók bérét szállította. A támadók a sértettet bántalmazták, gázspray-vel lefújták és elvettek tőle több mint 33 millió forintot. A rablók két társa, egy 47 és egy 40 éves férfi gépkocsikkal várakozott a közelben, és segített elmenekülni a helyszínről.

A rendőrök három gyanúsítottat már júniusban elfogtak, negyedik társukat, a 44 éves férfit pedig október 18-án, ezután őrizetbe vették, és jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

Három gyanúsított letartóztatását a bíróság már nyáron elrendelte, azóta egyikük enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet alá került. Az ügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint a most elfogott férfi volt az egyik bántalmazó.

The post Letartóztatták a tavaly decemberi 33 milliós rablás negyedik gyanúsítottját is appeared first on .

Abbászt a szentszéki államtitkár Pietro Parolin és a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek is fogadta. A közlemény szerint a találkozókon a felek állást foglaltak a testvériség és vallások közötti békés együttélés szükségessége mellett.

Szó volt az izraeli-palesztin békefolyamatról, amelyben az egyházfő az Izrael és a palesztinok közötti közvetlen párbeszédet sürgette a nemzetközi közösség erőteljesebb elkötelezettségével. A felek egyetértettek, hogy a békét a fegyverek használata nélkül kell megteremteni, szembeszállva a szélsőségesség és a fundamentalizmus minden formájával.

A vatikáni beszámoló leszögezte, hogy Jeruzsálemet mindenkinek találkozási pontként, nem pedig konfliktusövezetként kell elismernie. A három nagy történelmi vallás számára szent városnak meg kell őriznie egyetemes identitását és értékét a számára biztosított rendkívüli státusz tiszteletben tartásával. Abbász hatodik alkalommal találkozott a pápával.

Az egyházfővel tartott, ötven perces találkozó végén a pápa egy bronzból készült kisplasztikát ajándékozott a palesztin elnöknek, amely két kézfejet ábrázol, amint egymással kezet fognak.

The post Közvetlen párbeszédet szorgalmazott az izraeliek és a palesztinok között Ferenc pápa appeared first on .

Benkő Tibor a hetven éve alakult, harminc éve Debrecenben szolgáló alakulat katonáinak elismerését és köszönetét fejezte ki azért az áldozatos munkáért, amelyet – ha kell, esküjükhöz híven, életük feláldozásával – tesznek a hazáért, a nemzetért és a magyar emberek biztonságáért.

Magyarország nemzeti kormánya sokat tesz azért, hogy a katonák elismertsége, megbecsültsége, a társadalomban elfoglalt helye és szerepe erősödjön – hangoztatta a miniszter.

Nem elég új, korszerű, modern technikai eszközöket beszerezni, a katonáknak biztos, kiszámítható életpályát, tisztességes erkölcsi és anyagi elismerést kell biztosítani – tette hozzá.

Benkő utalt arra az időszakra, amikor 2003-tól “tudatos szervezetleépítés” kezdődött a Magyar Honvédségnél. De ez mára jelentősen megváltozott – tette hozzá. A 2017-től elindult honvédelmi és haderőfejlesztési program eredményeként ma “a debreceni katonák, az összes dandár és szervezetei nagyon dolgos, sok kötelezettséget jelentő, sok lemondással és megpróbáltatással együtt járó, de fejlődő katonai szervezetnek a tagjai” – fűzte hozzá.

A miniszter szavai szerint a program mindenekelőtt azért indult el, mert “lehet látni”, hogy a nagyvilágban és a környezetünkben is milyen gyorsan változik a biztonsági helyzet.

Benkő arra kérte a katonákat, szolgáljanak tisztességgel, becsülettel a jövőben is. Ott legyenek mindig, ahol szükség van rájuk: ha kell az országon belül, az országhatár védelménél, ha kell a pandémiás helyzet kezelésénél az egészségügyi intézményekben, ha kell, a gyakorlótereken, vagy ha a helyzet úgy kívánja, külföldi békefenntartó misszióban.

A katonák szolgálatát megköszönve a tárcavezető reményét fejezte ki, hogy megtalálják számításaikat a magyar honvédségben, majd úgy fogalmazott: “ne feledjék, Magyarországot, a magyar embereket szolgáljuk”.

Szloszjár Balázs dandártábornok, az alakulat jelenlegi parancsnoka azt mondta, “jó Debrecenben katonának lenni”. Felidézte a dandár és a város sokirányú kapcsolatát, majd köszönetet mondott a katonáknak a helytállásukért, amit Magyarország biztonságáért tettek itthon és külföldön.

A “70 éve a hazáért, 30 éve Debrecenért” jubileumi programsorozata keretében a dandársorakozót követően különféle fegyverzeti és technikai bemutatókra, katonazenekari koncertre, katonai járműveken történő élményutazásra várták a katonák az érdeklődőket, a megyeházán pedig megrendezték a dandár volt parancsnokainak találkozóját.

A debreceni 5. számú Bocskai István lövészdandár az elmúlt évtizedekben a Magyar Honvédség (MH) zászlóshajója lett – értékelték egybehangzóan az alakulat egykori parancsnokai a találkozón.

A volt dandárparancsnokok – köztük a honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka és Böröndi Gábor altábornagy, a brüsszeli honvédségi képviselő-hivatal vezetője – abból az alakalomból emlékeztek a dandár élén töltött időszakukra, hogy a hetvenéves alakulat harminc éve költözött és szolgál azóta is a cívisvárosban.

Benkő visszaemlékezésében azt mondta, a szép emlékekhez szép eredmények kötődnek, ami a hazájuk iránt elhivatott, kiváló katonáknak köszönhető. “A lakosság nagyon pozitívan fogadta ami itt történt” utalt a honvédelmi miniszter a jó helyi kapcsolatokra, és azt kérte: a város továbbra is segítsen a dandárnak, a debreceni lakosok mutassák ki, hogy szüksége van az országnak a katonáira, honvédjaira”.

Ruszin-Szendi altábornagy a megújult debreceni honvédtemetőt és a Nagytemplom mellett felállított magas rúdon lobogó magyar zászlót említette, ami parancsnoksága alatt készült el, s azt mondta “Debrecenben megállnak az emberek, ha meghallják a Himnuszt”. Nem mindenhol van ez így – tette hozzá megjegyezve: “Debrecen sok mindenben példát mutatott nemcsak a honvédségnek, az egész országnak”.

Böröndi  altábornagy pályafutása egyik csúcspontjának nevezte a dandár élén eltöltött éveket. “Magasabbra juthat az ember, de szebb beosztásba nem” – osztotta meg akkor megfogalmazott gondolatát hallgatóságával a tábornok.

Nagy Imre ezredes, aki harminc évvel ezelőtt volt a Mezőtúrról Debrecenbe költözetett dandár parancsnoka a laktanyakeresés és átépítés viszontagságait idézte fel, Hadászi László ezredes pedig azt a hat hónapot, amit a dandár katonái a debreceni laktanyát elhagyva Táborfalván töltöttek a délszláv-válság kihívásai miatt. A volt parancsnok utalt arra a hideg télre is, amikor harckocsik törték a jeget Debrecen utcáin. A dandárparancsnokok találkozója után a megyeházán jubileumi emlékülést tartottak a kettős évforduló alkalmából.

The post Benkő: a változó biztonsági helyzet kihívás minden országnak appeared first on .

Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie. Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét.

Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.

Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.

“Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat” – fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor. Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett. A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosultatlanul használta a diplomata útleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon.

“Nem vagyok angyal, nem szabályszerűen végzem a dolgokat. Ettől lennék bűnöző?” – kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán.

A védelem – amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét – a diplomata útlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért.

A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal “amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.

A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét. Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért “csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy “szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte “állampolgári reakció” volt a részéről. A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.

The post Szabadságvesztésre ítélték Macron volt biztonsági főnökét appeared first on .

Az ombudsmani hivatal közleményében azt írták: az alapvető jogok biztosa szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) érdemben reagált a magas percdíjakról szóló jelentésében foglaltakra. Az alapvető jogok biztosa korábban megállapította, hogy a büntetés-végrehajtás alatt állók telefonos kapcsolattartásának hatályos szabályozása, különös tekintettel az irányadó díjtételekre, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog sérelmét idézheti elő.

Az alapvető jogok biztosa ezért 2021 nyarán felkérte a bv országos parancsnokát, hogy egyeztessen a mobil- és közösségi telefonhívások percdíjainak csökkentéséről. Ennek is köszönhetően novembertől hat forinttal csökkentek a fogvatartottak telefonhívásainak percdíjai.

Az ombudsman felkérte arra is a parancsnokot, hogy fontolja meg olyan szabályozás kialakítását, amely a nehéz anyagi körülmények között élő fogvatartottak számára is garantálja a magán- és családi élethez, valamint a védelemhez való jog minél teljesebb körű érvényesülését, és lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartás biztosítását, kiszélesítését.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka arról tájékoztatta az ombudsmant – olvasható a közleményben -, hogy az erre vonatkozó szabályozás módosítását tervezik. A tervek szerint a “szigorúbb rezsimbe sorolt” fogvatartottaknak, indokolt kérelemre engedélyezhetővé válik az elektronikus kapcsolattartás havonta egy alkalommal, legfeljebb harminc perc időtartamban.

Az alapvető jogok biztosa a fentieken túlmenően felkérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát arra is, hogy a percdíjakat lehetőség szerint évente vizsgáltassa felül.

The post Az ombudsman üdvözli, hogy olcsóbban telefonálhatnak a fogvatartottak appeared first on .

A járványügyi helyzet értékelése alapján, a BVOP operatív törzsének javaslatára született meg az ideiglenes intézkedés, amellyel minimalizálni akarják annak a lehetőségét, hogy járvány alakuljon ki a börtönök falain belül – közölték.

Az intézkedés célját a reintegrációs tisztek kiscsoportos foglalkozásokon ismertetik a fogvatartottakkal. A legfrissebb járványügyi tudnivalókról az ország valamennyi börtönében plakátokkal és a zárkákban nézhető zártláncú televíziókon videofilmmel tájékoztatják az érintetteket. A legutóbbi ilyen filmben Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője mondta el a legfontosabb tudnivalókat – írták.

A hozzátartozókat levélben és a BVOP honlapján, a bv.gov.hu oldalon tájékoztatják az új szabályról.

A BVOP kiemelte: a megelőző intézkedések mellett kiemelt figyelmet fordítanak az elítéltek családtagjaikkal való kapcsolattartásának folyamatos biztosítására. Ennek érdekében minden fogvatartott számára elérhetővé tették a Skype-alapú élő, online telefonálási lehetőséget, és megnövelték a hagyományos telefonbeszélgetések időtartamát is.

The post BVOP: hétfőtől nem lehet látogatókat fogadni a börtönökben appeared first on .

Az elsőrendű vádlott, egy 48 éves férfi elhatározta, hogy létrehoz egy olyan bűnszervezetet, amely – árufuvarozás keretében – elsősorban az útdíjfizetés kijátszására épül. Ennek érdekében a gépjárművek üzembentartóiként közbeiktattak ténylegesen nem működő, vagyontalan cégeket, élükre pedig strómanokat ültettek.

A bűnszervezet a strómancégek nevében végezte az árufuvarozást, és a munkavállalókat is oda jelentették be a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok elkerülése érdekében. A bűnszervezet tagjai 2016 januárja és 2018 októbere között útdíjak, bírságok, valamint adók és járulékok meg nem fizetésével a vád szerint több mint 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Ebből 3,5 milliárd forint volt az útdíjak meg nem fizetése miatt kiszabott bírság összege.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozása után a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot – közölték. Az ügyben tizenegy vádlott van: a bűnszervezet irányítója és két tagja, egy, a költségvetési csalásban közreműködő vádlott, valamint hét stróman. A főügyészség fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt – áll a közleményben.

The post Az útdíjfizetés kijátszásával milliárdos kárt okozó csalók ellen emeltek vádat appeared first on .

A Pentagon éves, a kínai hadi és biztonsági fejlesztéseiről szóló, szerdán kiadott jelentése szerint Kína bevetésre kész nukleáris robbanófejeinek száma 2027-re a 700-at, 2030-ra pedig akár az ezret is elérheti. Ez két és félszerese lenne a tavaly becsült mennyiségnek – mutatnak rá a jelentésben.

Vang Ven-pin, kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján manipulációnak nevezte az amerikai jelentést, mellyel szerinte Washington riogat a “kínai fenyegetés” veszélyével. Úgy vélekedett, hogy a jelentés “figyelmen kívül hagyja a tényeket és hemzseg az előítéletektől”.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában csütörtökön vezércikkben tárgyalta a Pentagon jelentését, amely szerint Kína szárazföldön, vízen és levegőben működő, nukleáris fegyverhordozók fejlesztésébe és bővítésébe fektet, továbbá kiépíti a nukleáris arzenálja jelentős bővítéséhez szükséges infrastruktúrát. A lap szerint azonban a Pentagon által említett számadatok ellenőrizhetetlenek, hiszen Kína szigorúan bizalmas államtitokként kezeli a nukleáris fegyvereit érintő részleteket. A cikk szerzője hangsúlyozta: Kína az egyetlen nagyobb atomhatalom, amely ígéretet tett, hogy konfliktus esetén nem fog elsőként alkalmazni nukleáris fegyvert – vagyis csak atomtámadásra adott válaszlépésként élne a lehetőséggel. Kína továbbá azt is több alkalommal kijelentette – olvasható a cikkben -, hogy nukleáris arzenálját a nemzetbiztonság által megkövetelt, legalacsonyabb szinten tartja.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint a világ atomfegyvereinek több mint kilencven százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Oroszország az intézet számításai alapján 6255, az Egyesült Államok pedig 5550 nukleáris robbanófejet tudhat magáénak, vagyis Kína még a Pentagon által valószínűsített, ezerdarabos arzenál elérésével is messze elmaradna a két vezető atomhatalomtól.

The post Peking elutasítja a Pentagon kínai atomfegyverekről szóló jelentését appeared first on .

Pintér Sándor hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívüli terhelés alatt dolgozott a BM, kiemelt terhet jelentett az illegális migráció és a koronavírus-járvány is, azonban kiemelkedő eredményességgel végezték el a feladatukat. Hozzátette: egy közvélemény-kutatás szerint a magyar rendőrség munkájára egy 1-től 5-ig terjedő skálán az állampolgárok mintegy 33 százaléka adott jelest, 34 százaléka jót, 20 százaléka közepest, és mindössze 11 százalék értékelte elégségesnek vagy elégtelennek a rendőrség munkáját.

A belügyminiszter elmondta: az elmúlt időszakban tovább csökkent a bűncselekmények száma, az elmúlt 9 hónapban nem érte el a 100 ezret, és a felderítések eredményessége megközelíti a 80 százalékot, ami kevés európai országban mondható el. Nagyobb a közbiztonság, elhivatottabbak a rendőrök és eredményesebben dolgoznak – összegzett.

A miniszter elmondta, az illegális migráció tavaly és idén is rendkívüli módon terheli az ország határait, idén 101 ezren akartak bejönni illegálisan az országba, ez a szám csak 2015-ben volt magasabb, akkor 391 ezer volt. Emellett hétszáznál több embercsempészt is elfogtak, ami növeli a börtönök telítettségét. A miniszter megjegyezte: meg kell erősíteni a határok védelmét, erre több tervük is van, az egyik, hogy “kitágítják a különféle fegyveres biztonsági őrzésnek a lehetőségét a határvédelemben”.

Pintér elmondta: az Afganisztánból kimenekített segítők ellátását megszervezték, és az egyházakkal együtt dolgoznak majd a Magyarországon letelepedni kívánók integrációjában. A katasztrófavédelemmel kapcsolatban elmondta, csökkent a tűzesetek és a kisebb közlekedési forgalom miatt kevesebb műszaki mentést kellett végezniük.

A büntetés-végrehajtásról azt mondta, amíg a pandémia miatt elrendelt korlátozások okán más országokban rendszeresek voltak a “nemkívánatos események”, a magyar börtönökben ilyen nem volt. Elmondta azt is, a szigorúbb ítélkezési gyakorlat miatt nő a fogvatartottak száma, és bár jelenleg megvan a 4 négyzetméter fogvatartottanként, szükséges újabb konténerbörtönök kialakítása Kiskunhalason és Csengelén.

Szólt arról is, a Nemzeti Védelmi Szolgálat megfelelően látta el feladatát, de a hálapénz tekintetében “javítani kell az általános erkölcsi hozzáálláson”. Közölte: a titkosszolgálatok törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat.

A belügyminiszter a hivatásosaknak juttatandó fegyverpénzről elmondta, a hat hónapnyi keresetnek megfelelő összeget mindenki megkapja, de akinek a folyósításkor nincs meg a három év szolgálata, annak a hátralévő időre vállalnia kell, hogy nem hagyja el a testületet. A miniszter szerint a hivatásosok életpálya-modellje bevált, de a körülmények változása miatt döntött úgy a kormány, hogy nem az életpálya-modellt alakítja át, hanem fegyverpénzt ad.

Pintér a kötelező oltásra vonatkozó kérdésre úgy fogalmazott: “az ország biztonságát beteg emberekkel nem tudjuk szolgálni”. Megjegyezte, a kórházban senki nem kaphatja el a fertőzést, és a büntetés-vágrehajtásnál is komoly gondokat okozna, ha bejutna a fertőzés. A rendőrségnél egyébként a különböző egységeknél 68-96 százalék az átoltottság. A miniszter jelezte, kellő rugalmassággal fogják kezelni a kérdést.

A miniszter elmondta, az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását. Elmondta: a törzs csütörtökön 107 halottat jelentett, de ez adattorlódás miatt volt ilyen magas. Mint mondta, bízik abban, hogy a kórházak a harmadik hullámhoz hasonlóan bírni fogják a terhelést, mindenki megkapja a megfelelő orvosi ellátást, és egy orvost sem állítanak olyan helyzet elé, hogy döntenie kelljen, melyik betegét mentik meg.

Megjegyezte: a negyedik hullám beindult, ezért döntöttek például a közösségi közlekedésen a kötelező maszkhasználatról. “Miután súlyosbodik a helyzet, ismételten szigorúbb intézkedések lesznek, úgy gondolom, hogy vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő héten a kormányülésen” – mondta. Jelezte azt is, egy projektcsoport dolgozik azon, hogy milyen új módszerek szükségesek a halálos áldozatok számának csökkentése érdekében.

Kérdésre Pintér elmondta, az iskolaőri rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket és sokkal több igény érkezik, mint amit teljesíteni tudnak. Elmondta azt is, hogy a felszerelt háromezer határvadász 91 százaléka jelenleg is szolgál. A miniszter közölte, hogy sokkal többen vannak szolgálatban az állami kórházakban, szakrendelőkben, mint mielőtt döntöttek volna az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről.

A belügyminiszter parlamenti beszámolóját a bizottság hat kormánypárti igen szavazattal, egy nemmel és egy tartózkodással elfogadta.

The post Pintér: az állampolgárok elégedettek a BM alá tartozó szervek munkájával appeared first on .

A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban “senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

The post Kósa: a szolgálatok törvényesen jártak el a Pegasus-ügyben appeared first on .

Az eset előzménye az volt, hogy szerdán a lengyel határőröket támogató katonák egy hozzávetőleg 250 fős migránscsoportot észleltek a határon létesített drótkerítés fehérorosz oldalán. A menekülteket kísérő fehérorosz katonák azzal fenyegetőztek, hogy tüzet nyitnak a lengyel katonákra, de utóbbiak nem ültek fel a provokációnak – olvasható a nemzetvédelmi tárca Twitter-oldalán. A fehérorosz katonák magatartását a közlemény a helyzet eszkalálására tett újabb próbaként értelmezi, aminek célja az is lehetett, hogy eltereljék a figyelmet a határsértési kísérlettől.

A lengyel külügyminisztérium szerdán egy hasonló, keddre virradóan történt incidensről számolt be, melynek során három egyenruhás, de azonosítatlan fegyveres személy lengyel területre lépett Fehéroroszország felől. Az eset miatt a varsói fehérorosz ideiglenes ügyvivőt bekérették a varsói külügyminisztériumba. Hasonló fehérorosz provokációkról a lengyel hatóságok korábban is beszámoltak.

A NATO brüsszeli főparancsnokságának sajtóosztálya szerdán a PAP hírügynökséggel közölte: a szervezetet nyugtalanítja a lengyel-fehérorosz határon tapasztalható eszkalálódás. Megengedhetetlennek nevezték, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendszere “hibrid taktikájának” keretében felhasználja az illegális bevándorlókat, és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólították fel Minszket.

A NATO mellett az uniós tagországok is azzal vádolják Lukasenkát, hogy az ő utasítására szállítanak menekülteket egyes EU-tagországok – Lengyelország mellett Litvánia és Lettország – határaihoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedésekért.

Lengyelországban csütörtökön hatályba lépett a keleti migrációs nyomás miatt a fehérorosz határon létesített kerítés megerősítéséről szóló különleges törvény, az új létesítményt bejelentések szerint néhány héten belül kezdik el építeni. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter közölte: a határfal a jövő év első felében fog elkészülni. Az akadályt a többi között az Egyesült Államok és Magyarország tapasztalatát felhasználva létesítik. Közlése szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, szögesdróttal is ellátott acélfal 5 méter magas lesz, és a határ 180 kilométeres szakaszán létesítik ott, ahol a Bug folyó nem képez természetes határt.

A lengyel határőrség az év eleje óta több mint 30 ezer határsértési kísérletet észlelt a lengyel-fehérorosz határon, amelynek térségében szeptember óta rendkívüli állapot van érvényben. Szeptemberben 7,7 ezer, októberben pedig közel 17,3 ezer ilyen határsértést regisztráltak.

The post Vasfüggöny épül a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának referense közölte, a belépésre jelentkező sofőr járművének tüzetes átvizsgálása során felfedezték, hogy a kocsi padlólemezét házilag átalakították, ahonnan több mint ezer ékszer – karkötő, medál, fülbevaló, gyűrű, nyaklánc – került elő.

Az ékszerszállítmány értéke az előzetes szakértői vélemény szerint megközelíti a kilencvenmillió forintot – tudatta az alezredes. A pénzügyőrök az árut lefoglalták, költségvetési csalás miatt feljelentést tettek, valamint több mint 13 millió forint bírságot szabtak ki.

The post Több mint ezer arany ékszert találtak a pénzügyőrök Röszkén appeared first on .

A fejlesztés során létrehoztak egy működő műszaki mintarendszert, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek. A tájékoztatás szerint a projekt eredményeként létrejött szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük.

A teljes rendszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, példaként említik a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérést, ami költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával számít egyedinek a piacon.

A rendszer kognitív és adaptív képessége révén számos környezetben bevethető. Az öntanuló képességének köszönhetően nagyon zajos, sűrű városi környezetben is használható. A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készült, de ezen terület innovációja visszahat az ország védelmi nemzetbiztonsági fejlesztéseire is, ennek révén tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre – írták.

The post Pilóta nélküli eszközök felderítésére fejlesztett szenzorrendszert az Antenna Hungária vezette konzorcium appeared first on .

Azt írták, hogy az emberrablás kitervelőjének, egy 48 éves, autókereskedőnek tartozott a sértett. A férfit emiatt előbb a saját otthonában bántalmazták, majd betuszkolták az autójukba, és egy XVII. kerületi autószerelő-műhelybe vitték (amelyet a 48 éves férfi bérelt), és közölték vele, hogy a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot kérnek.

A vádlottak a férfit sanyargatták, életének kioltásával, családja bántalmazásával fenyegették, és hogy ne tudjon elmenekülni, egy farúddal eltörték a sípcsontját is. A férfi nem tudta kifizetni a követelt összeget, de megígérte, hogy nem tesz feljelentést, és sérülései okaként egy motorbalesetet nevez meg. Ilyen feltételekkel a vádlottak a sértettet végül másnap autóval a XVI. kerületi, Csömöri úti felüljáróhoz vitték és ott kitették.

A sértett hazament, de később életveszélyes sérülésekkel kórházba került. A 48 éves férfi és egy vádlott-társa még a kórházban is megfenyegette családja bántalmazásával adósát.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben emberrablás, különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberrablás, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot. A főügyészség a vádlottakra végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Emberrablás miatt vádat emeltek hét ember ellen Budapesten appeared first on .

Forró a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerdán a Záhony-Csap közúti határátkelőn át Ungvárra tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására, azonban az ukrán határőrizeti szervek nem engedélyezték az Ukrajnába való belépését.

Az intézkedés során egy ukrán nyelvű formanyomtatványt is kapott, amelyben az áll, hogy “Forró Krisztiánt, a Szlovák Köztársaság állampolgárát illetően a meghatalmazott ukrán állami szerv döntést hozott arról, hogy megtiltja a belépését Ukrajnába”. A politikust 2023. október 26-ig tiltották ki Ukrajnából, de ennek okát sem írásban, sem szóban nem közölték a hatóság képviselői.

A felvidéki magyar politikus az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy értetlenül áll a történtek előtt, mivel korábban sohasem járt Ukrajnában, és más országokban sincs tiltólistán. Forró azt is közölte, hogy útja során szeretett volna megismerkedni a kárpátaljai magyarok életével, találkozni a közösség szervezeteinek, intézményeinek képviselőivel.

Az incidens kapcsán az MKP az illetékes szlovák szervek bevonásával kér majd tájékoztatást az ukrán szervektől arra vonatkozóan, hogy “egy szlovák állampolgárt miért nem engednek be Ukrajnába”.

The post Barátságtalan: nem engedték be Ukrajnába a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökét appeared first on .

A közlemény szerint a mezei őrszolgálatok tevékenysége igen jelentős a vidéki térségekben élőknek. Feladatuk a külterületi termőföldek őrzése, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények, haszonállatok, valamint az ott található különböző vagyontárgyak védelme. Ezzel a tevékenységgel a települési közrend és közbiztonság védelméhez kapcsolódnak, szorosan együttműködve a rendőrséggel. Létrehozásukra a települési önkormányzatoknak van lehetősége.

Jelenleg mintegy 430 mezei őrszolgálatban közel 750-en teljesítenek szolgálatot, akiknek 98 százaléka húszezer lakos alatti településen, ezen belül is, többségük, 75 százalékuk ötezer lakos alatti településen működik – írták.

Az új rendelet 2021. november 4-én lép hatályba.

The post Megújult a mezőőrök és hegyőrök munkájának szabályozása appeared first on .

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2003-tól élt élettársi kapcsolatban a sértettel Nyíregyházán. Kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, gyakran veszekedtek, a vádlott többször bántalmazta az asszonyt.

A férfi féltékenysége miatt 2008. május 3-án ismét szóváltás alakult ki közöttük. A férfi többször megütötte élettársát, aki hiába kért segítséget a velük közös telken, de külön lakrészben élő szomszédoktól. A vádlott tovább folytatta a bántalmazást addig, amíg az asszony eszméletét vesztette, majd másnap a még mindig magatehetetlen nőt magára hagyva külföldre szökött. Egy ismerősük rátalált a 22 éves nőre, aki azonban nem sokkal később a kórházban meghalt.

A férfi külföldön új családot alapított és vállalkozásba kezdett, 2018-ban a Dominikai Köztársaságban nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el és adták át Magyarországnak.

Resán kitért arra, hogy a vádlott elismerte a bántalmazást, de az “intenzitását vitatta”, és azt mondta, nem akarta a sértett halálát. A törvényszék azonban arra a köbvetkeztetésre jutott, hogy a vádlott, aki hosszabb időn át, folyamatosan bántalmazta a sértettet, belenyugodott tette következményébe. Az emberölés miatt kiszabott ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Kilenc év börtönre ítélték az élettársát halálra verő nyíregyházi férfit appeared first on .