Biztonságpiac

A rendőrségi honlapra vasárnap feltett közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt írta: a nő szombaton 23 óra körül próbált bejutni egy lipótvárosi klubba, de a személyzet nem engedte be. A nő ezután a 112-es segélyhívón keresztül kért intézkedést a sérelme miatt. A bejelentésében egyúttal azzal is fenyegetőzött, hogy felrobbantja az épületet, ha továbbra sem engedik be. A fővárosi rendőrök azonosították a telefonáló nőt és az V. kerületben elfogták.

A 19 éves nőt a rendőrök az V. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő, ahol közveszéllyel fenyegetés elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nő – akinél semmilyen fegyver vagy robbantásra alkalmas szerkezet nem volt – szabadlábon védekezik – közölte a BRFK.

The post Szórakozóhely felrobbantásával fenyegetőző nőt fogtak el a fővárosban appeared first on .

A megemlékezésről beszámolva a rendőrség a police.hu oldalon azt írta: a nemzeti lovas díszegység 2001. január 1-jén alakult meg, hogy a központi állami és nemzeti ünnepeken a magyar huszár hagyományőrzés értékeit felhasználva díszelegjen és díszjárőr-szolgálatot teljesítsen.

Az ünnepségen Tarcsa Csaba dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a rendőrség lovas szolgálatának szerepét, a hagyományőrzés fontosságát, valamint a díszegység feladatait és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta – ismertették.

Kiemelték, hogy a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott cél, amely életre hívta a nemzeti lovas díszegységet, ma is érvényes, létjogosultsága Magyarország tekintélyének növelésében, az állami protokollban és a rendőrség életében, működésében is megkérdőjelezhetetlen – írták.

A rendőrség tájékoztatása szerint a keddi eseményen a nemzeti lovas díszegység zászlajára a belügyminiszter tűzte fel a szalagot.

The post Húszéves a nemzeti lovas díszegység appeared first on .

A jobboldali-konzervatív napilap tudósítása szerint David Thompson tábornok, az idén már hároméves amerikai űrhadsereg műveleti másodparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak erőteljesen fel kell gyorsítania a kritikus új technológiák telepítését, ha szeretné megtartani az előnyét a jövőbeni űrbeli hadviselés területén.

Mindazonáltal leszögezte: jó hír, hogy a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium legújabb haderőneme ígéretesen halad a kulcsfontosságú katonai komponensek telepítésének felgyorsításával, amelyekkel szembeszállhat Kína gyorsan növekvőnek ítélt képességeivel, beleértve az amerikai műholdak megtámadásának képességét.

Thompson tábornok exkluzív interjút adott a lapnak, számos egyéb témát is érintve. Kiemelte a többi között, hogy az amerikai űrhadsereggel kapcsolatban a kongresszusi politikai megosztottságnak nem tulajdonít nagy jelentőséget. Mint mondta, a Donald Trump által 2019-ben újonnan létrehozott űrhaderőt a republikánusok általánosságban támogatják, de a demokrata párti politikusok körében továbbra is éles bírálatokat vált ki. Egyes demokraták még az űrhadsereg megszüntetését is követelik, mondván, hogy ez az űr “militarizálását” szolgálja.

Az interjúban Thompson hangsúlyozta, hogy a következő évtized kulcsfontosságú lesz, mivel Kína és Oroszország egyre hatékonyabb űrvédelmi képességekre tesz szert. Szerinte a következő években eldől, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e tartani azt a versenyelőnyt, amelyet kiépített, mielőtt még Kína képességei drámaian megnőnek.

“A 2020-as évtizedről beszélünk. Ebben a kiemelt időszakban kell jelentős előrelépést elérnünk az űrben. Szorosan figyelemmel kísérik, hogy mit csinálunk” – hangsúlyozta a tábornok.

Az amerikai légierő egyik friss jelentése közben arra mutat rá: a kínai néphadsereg jelenleg űrhadviselési fegyverek egész arzenálját építi ki és telepíti, többek között műholdak lelövésére alkalmas rakétákat és más kiberfegyvereket, amelyeket arra terveztek, hogy az űr irányítása segítségével földi uralmukat erősítsék.

The post Növekvő kínai fenyegetésre figyelmeztet az amerikai űrhadsereg egyik parancsnoka appeared first on .

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a hatvanas éveiben járó anya és büntetett előéletű fia 2017-től munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkezett. Magánszemélyeket, cégeket, valamint egy daganatos betegeket támogató alapítványt kerestek meg telefonon azzal, hogy a fiúnak különböző daganatos betegségei vannak, és műtétre, gyógyszerek kiváltására, egészségügyi ellátások fedezetére adományt kértek.

Az anya telefonon, síró, könyörgő hangon kérte a támogatást, többször azt állította, hogy a fia meghal, ha nem kap segítséget. A sértettek ötezer forinttól több százezer forintig terjedő adományokat utaltak az anya és a fiú számláira. A pénzt általában a fiú vette fel, a bankszámlákon egy fillér sem maradt.

A fiú 2017-ben egy alapítványt keresett meg, amelytől támogatást kért nem létező daganatos betegségei kezelésére. Szerződést is aláírtak, és az alapítvány rendszeresen utalta a pénzt. 2018-ban orvosi igazolást kértek a férfitől, aki ekkor egy hamis házi orvosi igazolást mutatott be nekik. Az alapítvány több év alatt csaknem négymillió forint támogatást adott a vádlottaknak.

Az ügyészség 160 rendbeli csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az anyát és fiát. Ha beismerő vallomást tennének és nem kérik a tárgyalást, akkor az anyára két év börtön, százezer forint pénzbüntetés, a fiúra pedig három év börtön és szintén százezer forint pénzbüntetés kiszabását indítványozza az ügyészség. Mindkét vádlott esetében a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzását is indítványozta az ügyészség, valamint a férfi esetében a korábban lopás miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is – áll az ügyészségi közleményben.

The post Daganatos betegségre hivatkozva csaltak ki milliókat, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Az elnök ezt újságírók előtt mondta, reagálva arra, hogy Moszkva után a német és a francia külügyminisztériumban is kifejezték aggodalmukat egy Bayraktar drón bevetése miatt a Donyec-medencében. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők a drónokat kizárólag védelmi célból veti be. “Ukrajna saját területét és szuverenitását védi, ami a kötelessége az esküje szerint mindazoknak, akik ma (a hadseregben) szolgálnak, akik védik az ukrán államiságot. Nem támadunk, csak válaszolunk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev ezzel nem sérti meg a tűzszünetet. “A tűzszüneti megállapodásoknak megfelelően reagálunk. Ukrajna ebben a formában fog fellépni” – szögezte le. Hozzátette: “amikor az ukrán hadsereg úgy érzi, hogy meg kell védenie a földjét, megteszi. És a jövőben is pontosan ennek az elvnek megfelelően cselekszik”.

Közben az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szintén reagált pénteken a török drón bevetésére. A külképviselet hazugságnak nevezte azokat a moszkvai kijelentéseket, amelyek szerint a drón bevetésével Ukrajna tovább élezte a Donyec-medencei válságot. “Felszólítjuk a Donyec-medencei konfliktusban szemben álló mindkét oldalt, hogy tartsák be a tűzszünet feltételeit, de tisztázzuk: az oroszok által támogatott fél többször is bevetett tarack tüzérséget és drónokat az ukrán erők ellen, ezzel megsértve a tavaly elfogadott intézkedéseket. A hivatalos orosz retorika, miszerint Ukrajna súlyosbítja a helyzetet, nemcsak megtévesztő, hanem hozzájárul a feszültség fokozásához is” – írta az amerikai nagykövetség a Twitteren.

Az ukrán fegyveres erők Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök utasítására október 26-án vetettek be első alkalommal Bayraktar csapásmérő drónt a kelet-ukrajnai szakadárok egyik állása ellen, és a kijevi katonai jelentés szerint megsemmisítettek egy tarackágyút. A támadást azután hajtották végre, hogy a szakadárok ágyúzása következtében egy ukrán katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Az ukrán fél megpróbálta az EBESZ megfigyelői küldöttségén és diplomáciai csatornákon keresztül rábírni a szakadárokat, hogy tartsák magukat a tűzszünethez, és vessenek véget az ágyúzásnak. Mivel a támadó fél ezekre nem reagált, döntöttek a drón bevetéséről – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.

Szerhij Najev, a Donyec-medencében harcoló Egyesített Erők parancsnoka egy lapinterjúban elmondta, hogy bár a Bayraktart eddig csak egyszer vetették be, ilyen drónok már több mint hat hónapja készenléti szolgálatban vannak éjjel-nappal, és nemcsak a Donyec-medencei frontvonalnál, hanem Ukrajna északi és déli határainál is végeznek megfigyeléseket velük.

Ukrajna még 2018-ban kötött megállapodást Törökországgal csapásmérő drónok vásárlásáról. 2019-ben kezdte el az ukrán hadsereg a Bayraktar drónok tesztelését és 2021 júliusában kapta meg az első pilóta nélküli gépet Törökországtól – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

The post Zelenszkij: Ukrajna védelmi célokra használja a török katonai drónokat appeared first on .

A holland hatóságok tavaly év elején tartóztatták le az iráni származású Eisa S.-t, miután a holland titkosszolgálat dekódolta az iráni ellenőrzőpontok, rendőrőrsök elleni támadások szervezésére utaló 2017-2020 között küldött chat-üzeneteit. A végrehajtott terrorcselekmények között szerepelt az Irán Forradalmi Gárdája ellen 2018 szeptemberében elkövetett, 25 halálos áldozatot követelő támadás. Az ASMLA három vezetőjét Dániában, Eisa S. letartóztatásával egy időben vették őrizetbe.

Az AMSLA szeparatista mozgalom célja, hogy független államot hozzon létre az Irakkal határos, olajban gazdag délnyugat-iráni Huzisztán tartományban, amelynek központja Ahváz városa. Eisa S. a bíróságon tagadta részvételét a terrortámadások szervezésében, azt állítva, hogy az iráni titkosszolgálatok rá akarták terelni a gyanút. A bíróság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a férfi levelezését feltörték volna.

A bírák szerint “Eisa S. jelentős szerepet játszott a támadások tervezésében, kapcsolatot tartott fenn a terroristákkal, utasításokat adott, és koordinálta a terrorcselekmények végrehajtását is”. A férfi ügyvédje korábban kijelentette: ha a bíróság bűnösnek találja védencét, akkor az “ellenállás jogára” fog hivatkozni, ahogyan valaha Nelson Mandela dél-afrikai elnök – és sok más aktivista is – tette az apartheid elleni harca során. A bírák azonban az AMSLÁ-t bűnelkövető terroristaszervezetnek minősítették, és egyöntetűen kijelentették, hogy nem létezik olyan “általános ellenállási jog”, amely az erőszakot igazolná.

“Az összehasonlítás a dél-afrikai apartheid elleni küzdelemmel, vagy a második világháborús holland ellenállással nem helytálló” – állapították meg. Eisa S. 2014-ben kapott menekültstátuszt Hollandiában, miután elmenekült Iránból, ahol politikai tevékenysége miatt korábban többször is bebörtönözték.

The post Hollandiában négy év börtönt kapott egy iráni menekült terrortámadás szervezéséért appeared first on .

A Fehéroroszországnak a Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös határán fennálló helyzetet Kaminski az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének “kíméletlen és politikailag motivált tevékenységével” hozta összefüggésbe. “Ez annak a hibrid háborúnak a része, amely Lengyelország és az Európai Unió ellen folyik Vlagyimir Putyin teljeskörű hozzájárulásával” – fogalmazott Kaminski.

Megköszönte Seehofernek a lengyel és a német rendvédelmi szervek együttműködésének megerősítésére tett ajánlatát. A német szövetségi belügyminiszter ugyanis az előző nap ismertetett levélben a közös járőrözés megerősítését javasolta Kaminskinek a német-lengyel határon. Erre a javaslatra Kaminski konkrétan nem reagált, bár méltatta az évek óta már működő lengyel-német járőrök munkáját. Rámutatott viszont, hogy a 2015-ös évhez hasonlóan a migrációs válság ösztönzésében kulcsszerepet játszanak az embercsempészetet folytató szervezett bűnözőcsoportok.

“Meg vagyok győződve, hogy e szégyenletes mechanizmus ellen irányuló határozott támadás változtatni fog a közös határunkon fennálló helyzeten” – fogalmazott a lengyel miniszter.

Felajánlotta a lengyel rendőrség és a belügyi tárca által irányított titkosszolgálatok “teljes támogatását” az embercsempészbandák elleni harcban. A lengyel titkosszolgálatok információi szerint az embercsempészet sok szervezője legálisan tartózkodik Németország területén – tette hozzá Kaminski. Készségét fejezte ki részletes lengyel nyomozati eredmények továbbítására a német félnek. Az együttműködést annak fényében is tartja fontosnak, hogy a menekültek többsége számára továbbra is éppen Németország számít célországnak.

Kaminski aláhúzta: Lengyelország támogatja a Lukasenka-rezsimmel szembeni szankciók bővítését, valamint a Fehéroroszországba illegális bevándorlókat szállító légitársaságok elleni szankciók kivetését is. Varsó Berlin fellépésére is számít a nemzetközi színtéren a visszafogadási és visszaküldési politika ügyében, és nyitott közös lépésekre ez ügyben – húzta alá a lengyel miniszter.

Azt is javasolta, hogy Lengyelország és Németország “közös, valódi segítséget nyújtsanak” Litvániának és Lettországnak a külső uniós határ védelmében.

A lengyel határőrség csütörtökön közölte: Lengyelország tranzitországnak számít a migránsok szemében, elsősorban Németországba, illetve Franciaországba tartanak. Az év eleje óta a lengyel-fehérororsz és a lengyel-litván határ közelében 337 embercsempészt vettek őrizetbe, további több mint száz ilyen személyt a lengyel-német határnál fogtak el. Sokan közülük németországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek.

The post Varsó az embercsempészek elleni közös fellépést javasolja Berlinnek appeared first on .

A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény, amelyet a kínai népi kongresszus állandó bizottsága szombati záróülésén fogadott el, sérthetetlennek nevezi a Kínai Népköztársaság szuverenitását és területi egységét.

A Hszinhua beszámolója szerint a jogszabály előírja az állam számára, hogy intézkedésekkel erősítse a határvédelmet, továbbá védekezzen minden olyan támadás vagy akció ellen, amely aláásná az ország területi egységét. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy az államnak az egyenlőség és a kölcsönös bizalom elvein haladva, baráti egyeztetésen keresztül kell kezelnie a szárazföldi határokat érintő kérdéseket a szomszédos országokkal a “régóta fennálló határkérdések megoldására”. A törvény azt is előírja, hogy a közelben kialakult, a határvidék biztonságát fenyegető háború vagy fegyveres konfliktus esetén Kína lezárhatja határát.

Kína mintegy 22 ezer kilométer hosszú szárazföldi határvonalat tudhat magáénak, melyen 14 országgal osztozik.

Kína szárazföldi határán vitás helyzet áll fenn a Himalájában fekvő Akszai-fennsíkot illetően, amelyre Kína és India is igényt tart. A két ország tavaly május óta nagy számban állomásoztat katonákat a vitatott határvidéken, miközben magas rangú katonai tisztségviselőik sorozatos tárgyalásokat folytatnak a kedélyek csillapítására.

Kína északnyugati területe, a zömében muszlim vallású ujgurok lakta Hszincsiang pedig az augusztusban ismét a tálibok uralma alá került Afganisztánnal határos. Bár a pekingi vezetés támogatásáról biztosította a tálibokat, ehhez feltételként szabta, hogy a tálibok szigorúan határolódjanak el minden terrorszervezettől, köztük a Hszincsiangban elkövetett merényletekkel vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM).

A Mianmarral és Vietnammal közös déli határvidékeken pedig a Kínában nagyrészt tavaly tavasszal megfékezett koronavírus-járvány újabb gócainak felbukkanásáért tették felelőssé az illegális határátlépőket, ami alapján szintén szükségesnek ítélték a határvédelem megerősítését. Az elmúlt hetekben az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen kialakult, újabb járványgóc miatt szintén egy, a mongol határon fekvő városban rendeltek el részleges vesztegzárat, jóllehet a fertőzések eredete egyelőre tisztázatlan.

A szombaton elfogadott jogszabály az első olyan törvény a Kínai Népköztársaság történetében, amely a szárazföldi határok kezeléséről rendelkezik.

The post Új törvényt fogadtak el Pekingben a szárazföldi határok védelmére appeared first on .

“A nemzetközi jog szerint a konzulnak joga van kapcsolatba lépni az általa képviselt állam állampolgáraival. Az ilyen hozzáférés biztosítva lesz” – idézte Kulebát az UNN ukrán hírügynökség. A miniszter hozzátette: az orosz külügyminisztérium Koszjakkal kapcsolatos nyilatkozata kétségkívül annak elismerése, hogy Oroszország “különböző esetekben orosz állampolgárokkal” részt vesz a Donyec-medencei konfliktusban.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő október 19-én kijelentette: Moszkva provokációnak tekinti Koszjak őrizetbe vételét, és felszólítja Kijevet, hogy tegye lehetővé az orosz konzul számára a fogoly meglátogatását.

A luhanszki szakadárokhoz tartozó Koszjakot a múlt héten vették őrizetbe az ukrán fegyveres erők tagjai a Donyec-medencében, a szemben álló feleket elválasztó tűzszüneti vonal közelében. Orosz és szakadár részről azt állítják róla, hogy a tűzszünet felügyeletében segédkezett, az ukrán védelmi minisztérium szerint viszont orosz állampolgár, és egy olyan, orosz katonákból álló csoportban szolgált, amely titkos felderítési feladatot hajtott végre. Az ukrán hatóságok emellett 2010-ben elkövetett súlyos háborús bűncselekményekkel is gyanúsítják.

Koszjak szabadon engedéséért szakadárok csoportjai rendeztek tüntetéseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója helyi irodáinak helyt adó, a megszállt Donyeckben és Horlivkában lévő szállodáknál, nem engedve ki onnan a küldöttség tagjait. Az EBESZ-misszió a tiltakozó akciók miatt két napra felfüggesztette a tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységét Donyeck megyében, a járőrözést kedden indították újra.

The post Kijev megengedi az orosz diplomatáknak az őrizetbe vett szakadár fegyveres meglátogatását appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.

Elmondta, a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott.

Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek értékelést végeznek a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek, és szenvedést okoznak az ország lakosainak többsége számára, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló – jelentette ki. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki.

Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát -, Stoltenberg azt mondta: szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal. Különösen, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek – tette hozzá a NATO főtitkára.

The post Stoltenberg: a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése appeared first on .

A bizottsági sajtóközlemény szerint a hét folyamán egy dán és egy lengyel orvoscsoport érkezett Bukarestbe, hogy segítsen a román orvosoknak. Szintén ezen a héten, 350 oxigénkoncentrátort szállítottak Romániába a Hollandiában tárolt uniós finanszírozású rescEU-készletből.

Az elmúlt napokban Szerbia 170 oxigénkoncentrátort és 6365 adag monoklonális antitest alapú terápiás készítményt, míg Németország 12750 és Szlovákia 10 ezer készítményt szállított a román fővárosba. Lengyelország 150 oxigénkoncentrátort, 55 szívmonitort és 50 lélegeztetőgépet, míg a szlovák kormány félmillió vírustesztet és egyéb orvosi eszközöket ajánlott fel.

Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos elmondta: “az európai polgári védelmi mechanizmus továbbra is hatásosnak bizonyul a járvány elleni küzdelemben. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden szükséges segítséget eljuttasson Romániának és más rászoruló országoknak – tette hozzá.

Románia október elején aktiválta a polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja, a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Október eleje óta Ausztria, Franciaország, Olaszország is segítséget nyújtott Romániának a koronavírusos betegek kezelésében.

The post Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Romániát a járványhelyzet kezelésében appeared first on .

Németh Szilárd a Magyar Honvédség Hercegszántói Határvédelmi Bázisán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a repeszálló mellények, kevlárpajzsok, rohamsisakok, tömegoszlatáshoz használt gázspray-k és gumibotok alkalmazásával szavatolható a katonák testi épsége, megőrizhető az ország békéje, biztonsága.

Idén három és félszer többen, 92 ezren akartak illegálisan bejutni Magyarországra a múlt év hasonló időszakához képest. A migránsok egyre agresszívabbak, sokan közülük szervezetten, csoportosan követik el a határsértést, megtámadják a határvédő berendezéseket, műszaki eszközöket, a rendőröket és katonákat – mondta.

“Az egyre növekvő migráció nemcsak kulturális-szociális, de komoly biztonsági kockázatot jelent Magyarországra és Európára is, álláspontunk, hogy a terrorizmust és a pandémiát az országon, Európán kívül kell tartani” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint a magyar-szerb határszakaszra, sőt egész Magyarországra nehezedő migrációs nyomás az afganisztáni helyzet és Brüsszel politikájának következménye.

The post Új védelmi eszközökkel látták el a határaink védőit appeared first on .

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök kiemelte, hogy “mostantól az ausztrál kormánynak kell olyan konkrét lépéseket tennie, amelyek arra utalnak, hogy az ausztrál vezetésnek szándékában áll a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása és közös fellépés az indiai-csendes óceáni térségben”.

A két ország közötti diplomáciai válság akkor tört ki, amikor szeptember közepén az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől.

Párizs szeptember 17-én visszahívta canberrai nagykövetét, aki – miután Macron többször is egyeztetett Joe Bidennel és Boris Johnsonnal -, három héttel később visszatért állomáshelyére. A francia elnök azonban csak most beszélt először közvetlenül az ausztrál kormányfővel.

A telefonbeszélgetés során Macron „emlékeztetett arra, hogy Ausztrália egyoldalú döntése a francia-ausztrál partnerségi viszony csökkentéséről a tengeralattjáró-program felmondásával egy még tisztázandó másik projekt javára a két ország közötti bizalmi viszony végét jelentette” – olvasható az Elysée-palota közleményében. “A legnagyobb figyelmet fordítjuk a francia vállalatok és beszállítóik helyzetére, beleértve az ausztrál cégeket is, amelyeket érint ez a döntés” – tette hozzá az elnöki hivatal.

A telefonbeszélgetésre még azelőtt kerítettek sort, hogy a francia és az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat Rómában a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek hétvégi csúcsértekezletén. Ezt az ENSZ-klímakonferencia követi majd Glasgowban, amelyen Morrison is részt vesz.

The post Tengeralattjáró-ügy: Franciaország konkrét tetteket vár Ausztráliától appeared first on .

Vang felszólította Washingtont, hogy tartsa magát az “egy Kína” elvhez, amelyet Peking a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekint, és ne avatkozzon bele Kína belügyeibe. A szóvivő azt mondta: az amerikai haditengerészet hajói számos alkalommal “fitogtatták erejüket” a Tajvani-szorosban az elmúlt időszakban, rossz üzeneteket küldve ezzel a sziget függetlenségét hirdető erőknek, és veszélyeztetve a régió békéjét és stabilitását. Tajvan újraegyesülése a szárazföldi Kínával egybeesik a történelem haladási irányával, míg Tajvan függetlensége zsákutca.

Caj Jing-ven tajvani elnök a CNN hírtelevíziónak adott, csütörtöki interjújában ismerte el, hogy állomásoznak a szigeten amerikai katonák, akiknek a feladatai közé tartozik tajvani katonák kiképzése. Az elnök emellett ismét hitet tett a tajvani demokrácia és szabadság védelme mellett, és hangsúlyozta: biztos abban, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére kelne, ha Kína megtámadná a szigetet.

Az Egyesült Államok nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de egy amerikai jogszabály előírja, hogy köteles támogatnia önmaga megvédésében. Az Egyesült Államok Tajvan legnagyobb fegyverbeszállítója. Joe Biden a múlt héten a CNN hírtelevízió műsorában kijelentette, hogy az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben. Nem sokkal Biden televíziós nyilatkozata után azonban a Fehér Ház egyik szóvivője elmondta: az amerikai vezetés Tajvan-politikája nem változott.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást gyakorol Tajvanra, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Október első négy napján a kínai légierő 149 harci gépe hatolt be a tajvani légtérbe, naponta megdöntve a sziget légvédelmi zónájába egy időben berepülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonították.

The post Peking határozottan elítéli a tajvani-amerikai katonai kapcsolattartást appeared first on .

A kétnapos tanácskozás megnyitóján az NKE rektora feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, “nagyobb hatalommal, mint sok kormány”? Olyan hatalom van a kezükben, amellyel korlátozni tudják a felhasználókat, és azt, hogy milyen tartalmakat érhetnek el könnyedén az emberek – tette hozzá Koltay András. Kiemelte, hogy a személyre szabott hírek csökkentik az információk sokféleségét.

A felhasználók nem találkoznak olyan véleményekkel és nézetekkel, amelyek ellentmondhatnak saját elképzeléseiknek. A platformok a tartalmak moderálásával, törlésével, a személyre szabott hírekkel “gyakorlatilag eldöntik, hogy mit olvasson a felhasználó” – jelentette ki. Az internetes platformokon előforduló gyűlöletkeltő beszédet és az álhíreket olyan jelenségeknek nevezte, amelyek miatt szükség van a szabályozásra.

A rektor kitért arra, hogy sokszor felteszi a kérdést a hallgatóknak, valóban elolvasták-e az adatkezelési tájékoztatót, amikor elfogadták a közösségimédia-platformokon a felhasználói nyilatkozatot, de erre eddig még senki nem tette fel a kezét. Koltay szerint az internetes platformok szabályozása sok szempontból elavult. Példaként említette, hogy az alkotmányokban garantált szólás- és sajtószabadság sem tud kellően érvényesülni, azt ugyanis a szolgáltatók korlátozhatják. Több országban, az Európai Unióban is dolgoznak szabályozási javaslatokon, mind az országok, mind a szupranacionális intézmények részéről – mondta Koltay, aki szerint “nagyon bizonytalan a jövő”.

Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt. Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak. A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezen ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor.

Az algoritmusok uralta társadalomban “az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére. Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe – jegyezte meg. Az amerikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra. Ez a ’80-as évekig visszavezethető jogszabályi – köztük szerződés- és versenyjogi – változások eredménye. Ha mindezt meg szeretnék reformálni, akkor sok területet érintően, új megközelítésből kell szabályokat alkotni – közölte Balkin.

Lubos Kuklis, az Európai Médiaszabályozó Testületek Platformjának (EPRA) elnöke elmondta: a digitális szolgáltatások törvényéről intenzív viták folynak Brüsszelben. A szakember részletesen ismertette az online platformok szabályozásának nehézségeit. Kiemelte, nem megvalósítható, hogy minden tételért felelős legyen a platform üzemeltetője. Az online platformoknak korlátozott felelősségük van, ami a tartalmak szisztematikus kezelésére, mint például a megosztásra terjed ki. A platformok csak az illegális tartalom miatt vonhatók felelősségre, de azért is csak akkor, ha tudatában vannak a jogszerűtlenségnek – tette hozzá. Kuklis szerint tagállami és európai szinten is szükség van szabályozó szervekre és hatóságokra. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság politikai szerv, így egy alá tartozó uniós hatóság nehezen lenne összeegyeztethető a tagállamok erős függetlenségi igényével.

A konferenciát szervező információs társadalmi kutatóinézet (NKE ITKI) vezetője, Török Bernát elmondta: mintegy két éve kezdték szervezni a nemzetközi konferenciát, de a koronavírus-járvány miatt mindig el kellett halasztani a megtartását.

The post Az internetes platformok társadalmi hatásairól szervezett konferenciát az NKE appeared first on .

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, feltételesen szabadlábra azonban csak negyven év szabadságvesztés után bocsáthatók.

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az EJEB-hez. Egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Érvelése szerint az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

Megjegyezték: a nemzetközi jog egyértelműen támogatja egy olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, amely az életfogytiglani büntetés kiszabását követően legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, ezt követően pedig további időszakos felülvizsgálatokat.

Az EJEB az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint) a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy négymillió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.

The post EJEB: Magyarország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkét appeared first on .

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság közölte: megalapozatlannak tartotta és elutasította Darmanesti város és a darmanesti városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A bejegyzés szerint a mostani határozat végleges. A perben Csíkszentmártont a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte.

A csütörtökön érvénytelenített önkormányzati határozat elfogadása volt az első azoknak a lépéseknek a sorában, amelyekkel a Bákó megyei város elindította a katonatemető átalakítását. A most érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken, annak a pernek a tárgyalását azonban a törvényszék 2020 júniusában felfüggesztette mindaddig, amíg a tulajdonjogi vitában jogerős ítélet nem születik.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere elmondta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. Hozzátette: Csíkszentmárton népe az elmúlt évtizedekben sokat tett az Úzvölgyében elesett katonák emléke megőrzéséért.

Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

The post Úzvölgyi katonatemető: jogerősen érvénytelenítette a temető darmanesti köztulajdonba helyezését a bíróság appeared first on .

Fórizs Ildikó jelezte: a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettében elmarasztalt H. M. legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint a férfi felesége korábban érzelmi kapcsolatba került munkahelyi felettesével, amiről a vádlott is tudomást szerzett. A pár kapcsolata emiatt megromlott, így megegyeztek abban, hogy az asszony elköltözik otthonról.

A nő 2019. augusztus 26-án szeretője lakására ment, ahol szóváltás alakult ki köztük arról, hogy a férfi mit híresztel kettejük kapcsolatáról, majd az asszony azzal hívta fel a férjét, hogy a sértett lekezelően beszélt vele. A történtek hallatán a vádlott az engedéllyel tartott vadászpuskájával a szerető házához hajtott, és fegyverével a ház udvarán tartózkodó sértett irányába lőtt: az első lövés még célt tévesztett, a második azonban a bejárati ajtón keresztül halálosan megsebesítette a házba menekülő férfit.

A lövések hangjára a szemközti házból elindult az utcára az áldozat édesapja, akire a támadó célzott lövést adott le, de nem találta el. Az idősebb férfi ezután az utcán felelősségre vonta, majd amikor hátat fordított neki, és elindult megnézni, hogy mi történt a fiával, a vádlott hátba lőtte. A helyszínről autójával elhajtó férfi később az őt kereső rendőrjárőrnek adta meg magát.

The post Jogerős: életfogytig tartó szabadságvesztés az orosi kettős emberölés elkövetőjének appeared first on .

A palesztin terrorszervezet katonai törvényszéke azt közölte, hogy több más “informátor” életfogytiglani börtöntől meghatározott időre szóló kényszermunkáig terjedő büntetést kapott, és egy gyanúsítottat felmentettek. 2007 óta 130 embert ítéltek halálra az övezetben, legutóbb 2018-ban szintén hat embert, köztük egy nőt. Egy évvel korábban három halálos ítéletet hajtottak végre nyilvános akasztással vagy sortűzzel olyanokon, akiket a Hamász egyik tisztjének a megölésével vádoltak.

A Becelem nevű izreli jogvédő szervezet adatai alapján a 2007-es erőszakos gázai hatalomátvétel óta meghozott 130 halálos ítéletből a gyakorlatban 25 embert végeztek ki. A Hamasz ígéretet tett arra, hogy enyhébb feltételekkel sújtják majd azokat az Izraellel együttműködőket, akik feladják magukat. A szervezet szerint az ítéletek megfeleltek a szükséges jogi eljárásoknak, és minden elítélt törvényes védelmet kapott. A palesztin törvények megkövetelik a Palesztin Hatóság elnökének, vagyis Mahmúd Abbásznak a jóváhagyását a halálbüntetéshez, de a Gázai övezetben az elnök engedélye nélkül hajtották végre a kivégzéseket.

A Becelem szerint a csütörtökön bejelentett esetekkel együtt idén 13 halálos ítéletet hoztak az övezetben. A vádlottak közül legalább egyet távollétében állítottak bíróság elé. A nemzetközi közösség többször bírálta a szervezetet a halálbüntetés alkalmazásáért. Gázai emberi jogi csoportok is tiltakoztak, és felszólították a Hamászt, hogy csökkentse a halálbüntetés kiszabását. Október elején a gázai székhelyű Al Mezan nevű jogvédő központ moratóriumot kért a büntetések végrehajtására, és súlyos aggodalmát fejezte ki a szerintük gyakran kiszabott halálos ítéletek miatt.

Izrael az övezettel szintén szomszédos Egyiptommal együtt gazdasági blokád alá vette az övezetet a 2007-es véres hatalomátvételt követően. Jeruzsálem szerint a blokád a gázai terrorcsoportok fegyverkezésének megakadályozásához szükséges.

The post A Hamász halálra ítélt hat palesztint Izraelnek történő kémkedés vádjával appeared first on .

Közleményük szerint hónapokig nyomoztak egy Szigetszentmiklóson és környékén kokainnal kereskedő férfi ügyében, majd a bizonyítékok összegyűjtése után kedden akciót indítottak a gyanúsítottal szemben. D. Krisztián éppen a szemetet vitte ki, a rendőröket látva azonban megpróbált elmenekülni.

A férfit a rendőrök elfogták, otthonából 38 gramm fehér, kábítószergyanús port, 3,72 gramm zöld növényi anyagmaradványt, növényi őrlőt, három digitális mérleget, 26 önzáró tasakot, 500 grammos, fehér porral félig teli dobozt, valamint több mint ötmillió forintot foglaltak le. D. Krisztián drogtesztje kokainra és THC-re is pozitív lett. A férfi a fehér porról a helyszínen azt mondta, hogy kokain, és ezt a vegyészszakértő elsődleges vizsgálata is megerősítette.

A nyomozók a kábítószerhálózat feltérképezése után eljutottak egy 54 éves budapesti férfihez, aki a gyanú szerint júniustól Budapesten és környékén rendszeresen terítette az anyagot. A drogteszten is elbukó K. Zsoltot otthonában fogták el, ahol egy fehér porral szennyezett digitális mérleget foglaltak le. A felderítők három, a terjesztők ügyfélkörébe tartozó fogyasztót is elfogtak, velük szemben kábítószerbirtoklás vétségének gyanúja miatt indítottak eljárást.

D. Krisztiánt letartóztatták, K. Zsolt szabadlábon védekezhet; mindkettőjüket kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítják.

The post Drogkereskedőket fogtak el a Pest megyei rendőrök appeared first on .