Biztonságpiac

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető magyar fiatalt fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK) – mondta a központ főigazgatója.

Hajdu János altábornagy a napokban történtekről kifejtette: ez az ügy összefügg a júniusban elfogott, magát iszlamistának valló, fiatal magyar férfi ügyével, aki többféle terrortámadást tervezett Magyarországon. V. Kende kommunikációelemzése során találták meg beszélgetését a most elfogott T. Dominikkal. Ezzel egyidőben a német rendőrségtől is érkezett információ, miszerint a férfi különböző dzsihadista harcra buzdító anyagokat osztott meg online. Az ip-címet azonosították Magyarországon. Az elfogott férfi több mint ezer fájlt mentett le a legkegyetlenebb kivégzési módokról, terrorpropagandáról. A férfi olyan oldalakat is elért, amelyekhez rendszergazdai hozzáférés szükséges – mondta a TEK főigazgatója, aki kérdésre megerősítette: az Iszlám Állam propagandacsatornájáról van szó.

Azt mondta: T. Dominik nem tartott a radikalizálódás és merénylet-tervezés folyamatában még olyan messze, mint V. Kende, de ha most nem fogják el, “egyenes út” vezetett volna odáig.

A főigazgató elmondta: a 23 éves, magát muszlim vallásúnak valló férfi magyar, édesapja is Magyarországon született, de családja algériai gyökerekkel rendelkezett. A fiatalnak nagyon nehéz a családi háttere – emelte ki, megjegyezve: a terrorszervezetek pont az ilyeneket keresik, akik reményvesztettek, úgy érzik senkik.

Hajdut annak kapcsán kérdezték, hogy egyre aktívabb az online térben a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet. Kiemelte: a terrorfenyegetettség nem szűnt meg, átalakult. Az online radikalizáció nyomán sokkal gyorsabb elkövetések vannak. Ha egy fogékony fiatalt elérnek, utána napokon, heteken belül merényletet hajthat végre. Egészen addig viszont a hatóságok, családjuk, környezetük számára is láthatatlanok lehetnek. Elképzelhető, hogy csak az elkövetés napján jelenik meg az online térben, ezért is nehéz a merényletek megakadályozása – fejtette ki.

A TEK főigazgatója szerint szinte minden az interneten zajlik. Hangsúlyozta: az európai közösség felkészült a terrorveszély kezelésére.

The post Hajdu János: az Iszlám Államhoz köthető magyar fiatalt fogott el a TEK appeared first on .

Vádat emeltek az ördög ügyvédjeként ismert ügyben. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyvéd foglalkozású vádlott és társa különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép- és videofelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten – tájékoztatta a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor azt írta: a vádirat lényege szerint az ügyvéd foglalkozású elsőrendű vádlott kérésére többszörösen büntetett társa 2019 szeptemberében az egyik internetes közösségi hálózaton létrehozott egy profilt, majd azon keresztül egy oldalt, amelynek utóbb Az ördög ügyvédje címet adta. A másodrendű vádlott később ehhez a közösségi oldalhoz kapcsolódóan hirdetéseket is kért, amelyeket az ügyvédtől kapott bankkártyával fizetett ki – tette hozzá.

A főügyész közleményében azt írta, az volt a vádlottak célja, hogy “az ezt követően nyilvánosságra hozott, szexuális tartalmú, kompromittáló felvételeket az internethasználók minél szélesebb körben megismerjék”. Mivel azonban a közösségi oldalon szexuális tartalmú felvételek közzététele nem engedélyezett, a felvételeket először pornóoldalakon hozták nyilvánosságra, majd a weboldalak linkjét osztották meg a közösségi oldalon.

A vád szerint 2019. október 2. és 9. között naponta közzétett blogbejegyzésekben hozták nyilvánosságra “az ügy tárgyát képező kompromittáló fényképeket, videófelvételeket”.

Ibolya közölte: az ügyvéd kilenc ember arcképmását mint különleges személyes adatát és hat ember “nemi életre vonatkozó” különleges személyes adatát kezelte jogosulatlanul, amivel jelentős érdeksérelmet okozott, a társa pedig szándékosan segítséget nyújtott neki ebben. Az ügyvédet és társát kilencrendbeli, különleges személyes adattal visszaéléssel vádolják, amelyet a másodrendű vádlott bűnsegédként követett el. A főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalás mellőzésével – a jogász vádlottra pénzbüntetést, többszörös visszaeső társára pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.

A Fővárosi Főügyészség augusztusban jelentette be, hogy azonosították az “ördög ügyvédjét”. Ezután Czeglédy Csaba ügyvéd, szombathelyi független önkormányzati képviselő – a Demokratikus Koalíció jelöltje az ellenzéki előválasztáson – a 24.hu portálnak elismerte, hogy őt gyanúsították meg, de kijelentette: nem ő áll Az ördög ügyvédje blog mögött.

The post Vádat emeltek az ördög ügyvédjeként ismert ügyben appeared first on .

Afganisztánt társadalmi-gazdasági összeomlás fenyegeti, ami veszélyt jelent az ott élőkre, a régióra és a nemzetközi biztonságra nézve egyaránt – írta vasárnapi közleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrel emlékeztetett arra, hogy a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta gazdasági helyzet rosszabbodott, az afgán bankrendszer szinte megbénult, az élelmiszerárak 50 százalékkal nőttek az infláció miatt, az ország egészségügyi rendszere a teljes leállás előtt áll.

“A helyzet egyre romlik, Afganisztán humanitárius katasztrófa előtt áll, ami tömeges migrációt indíthat el a szomszédos országokba. Ennek elkerülése érdekében, a táliboknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, ami lehetővé tenné a nemzetközi segítségnyújtást”- hangsúlyozta.

Borrell múlt heti katari látogatása során magas rangú tisztviselőkkel találkozott, akiknek az volt az egybehangzó véleményük, hogy tárgyalni kell a tálib vezetőkkel. Az EU-nak egyértelművé kell tenni számukra, hogy első feltételként biztosítaniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását a segítségnyújtás folytatásához – fogalmazott a főképviselő.

A tálibok hatalomátvétele óta az EU úgy döntött, hogy 57 millió euróról 200 millió euróra növeli az Afganisztánnak folyósított humanitárius segélyt, és tagállamainkkal együtt 677 millió eurót irányzott elő az afgán lakosság megsegítésére, ám leállította az országba irányuló fejlesztési forrásokat.

Borrell szerint Katarnak nyílt kapcsolatai vannak a tálibokkal, így hozzájárulhatnak egy új stratégia kidolgozásához, amely segíthet az EU-nak a tálibokkal történő kapcsolatfelvételt illetően. A főképviselő sürgette a dohai vezetést, hogy használja ki kapcsolatait a térségben, és “intse mérsékletre a tálib vetetőket” annak érdekében, hogy a humanitárius katasztrófa elkerülhető legyen.

The post Borrell: Afganisztánt társadalmi-gazdasági összeomlás fenyegeti appeared first on .

A kormány kérésének megfelelően bekapcsolódott hétfőn a brit haderő a közúti üzemanyagszállításba. A csaknem két hete kialakult, gyorsan országossá terebélyesedett nagy-britanniai üzemanyagellátási válság, amelyet elsősorban a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya okozott, a legtöbb országrészben már jelentősen enyhült.

A brit védelmi minisztérium hétfői ismertetése szerint a hadsereg és a királyi légierő kétszáz katonája segíti az üzemanyag eljuttatását a finomítóktól és a kikötői terminálokból a töltőállomásokra. A programba bekapcsolódó katonák a fegyveres erőknél is teherszállítmányozással foglalkoznak sofőrként vagy logisztikai szakértőként, de az elmúlt napokban intenzív továbbképzésben részesültek a polgári üzemanyagszállításhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekből.

A brit lakossági piac 65 százalékát ellátó független kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazók szakmai szervezete, a Petrol Retailers Association (PRA) hétfő délután közölte, hogy változatlanul Londonban és Délkelet-Angliában a legrosszabb az ellátási helyzet, más országrészekben viszont egyértelmű javulás észlelhető.

A PRA hétfői adatai szerint a szervezethez tartozó londoni és délkelet-angliai töltőállomások húsz százalékának tartályai még mindig üresek, és csak a kutak felénél kapható az üzemanyagok teljes választéka. Más országrészekben a benzinkutak 86 százalékánál már helyreállt a teljes körű üzemanyagkínálat.

Szeptember utolsó hetében országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárlási roham kezdődött, miután először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

Az ország jelentős térségeiben még a hétvégén is hosszú, esetenként kilométeres sorok kígyóztak a benzinkutaknál. Ez a legtöbb országrészben hétfőre megszűnt, de Londonban és környékén sok kútnál még hétfőn is tapasztalható volt sorban állás és hiány. A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, elsősorban azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak az új munkavállalási szabályok januári életbe lépése óta harmincezer külföldi kamionsofőr hagyta el az országot.

Rishi Sunak pénzügyminiszter ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusának hétfői nyitónapján felszólalva kijelentette, hogy a Brexit az élelmiszerellátást is érintő jelenlegi fennakadások ellenére “Nagy-Britannia hosszú távú érdekeit szolgálja”. Sunak szerint ugyanis a kilépés az Európai Unióból “erősítheti a vállalkozási kultúrát”, és elősegítheti az ország alkalmazkodását “a modern világhoz”.

Előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva Boris Johnson miniszterelnök azt mondta: a brit közúti fuvarozóvállalatok évtizedekig nem fejlesztették a kamionos pihenőhelyeket, nem javították a munkakörülményeket és nem emelték a béreket, ehelyett jórészt a keleti EU-tagországokból érkező, “nagyon keményen dolgozó” munkavállalókra hagyatkoztak, akik ilyen feltételekkel is hajlandók voltak elvégezni ezt a munkát.

Johnson szerint ez az oka annak, hogy a kamionsofőri foglalkozás ezekkel bérekkel és ilyen munkakörülmények közepette jelenleg nem vonzó.

The post Katonák segítenek a nagy-britanniai üzemanyagellátási válság enyhítésében appeared first on .

Nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai északmacedón nagykövetség egyik alkalmazottját az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint ez válaszintézkedés volt arra, hogy Szkopje augusztusban hasonló lépést jelentett be az ottani orosz képviselet egyik munkatársa ellen. Az orosz minisztérium bekérette az északmacedón ideiglenes ügyvivőt, és átadta neki a kiutasításról szóló jegyzéket. Az orosz álláspont szerint az orosz diplomata nemkívánatos személlyé nyilvánítása alaptalan volt.

Olivera Csausevszka-Dimovszka északmacedón ügyvivő június 10-én is kézhez vett egy hasonló jegyzéket az orosz fővárosban. Akkor Moszkva egy Szkopje által májusban bejelentett kiutasításra reagált. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy Észak-Macedónia folytatja “konfrontatív” irányvonalát, nem törődve azzal, hogy az efféle lépések “kárt okoznak a kétoldalú kapcsolatoknak”.

Szkopje korábban nem bocsátkozott részletekbe a két orosz nagykövetségi alkalmazott kiutasításával kapcsolatban. Csak annyit közölt, hogy akkor jár el ilyen módon, ha egy diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel ellentétes dolgot tett.

The post Moszkva kiutasította az északmacedón követség egyik munkatársát appeared first on .

Helikopterek és harcászati repülők gyakorlatoznak három héten át a Dunántúlon, emiatt több település térségében is jelentős hanghatásra lehet számítani.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) a közleményében azt írta: október 4. és 22. között a Magyar Honvédség (MH) Pápa Bázisrepülőtér nemzetközi kiképzésnek ad otthont.

A harcászati oktató kiképzés során helikopterek és harcászati repülőgépek Pápa, Kenyeri repülőtér és Siófok-Kiliti repülőtér térsége felett, továbbá az MH Bakony Harckiképző Központ gyakorló- és lőtereinek területein alacsony magasságban, hajtanak végre feladatokat. Az érintett településeken hétköznapokon a nappali órákban jelentős hanghatásra kell számítani – hívták fel a figyelmet.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – fogalmazott a HM.

The post HM: helikopterek és harcászati repülők gyakorlatoznak a Dunántúlon appeared first on .

Idén már 48 ember vesztette életét lakástűzben, az elmúlt negyedévben hatan – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel hozzátette: idén 422 ember életét mentették meg, és 413-an szereztek kisebb-nagyobb sérüléseket, többségük füstmérgezés miatt.

A katasztrófavédelem összesítése szerint az év harmadik negyedévében kevesebb lakástűz volt, mint az elsőben és a másodikban. Az év első kilenc hónapjában 5176 otthonban csaptak fel lángok. Csaknem hetvenezer négyzetméternyi otthon égett le, akkora terület, mint az egyik legnagyobb budapesti pláza – jegyezte meg a szóvivő.

A legtöbb lakástűz Pest megyében és Budapesten volt, de sokszor hívták a tűzoltókat Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében is – tette hozzá.

Mukics kitért arra is, hogy idén 237 lakástűz után indítottak tűzvizsgálatot. Ennek eredményei alapján a leggyakrabban nyílt láng használata, dohányzás, elektromos meghibásodás vagy a fűtési rendszer hibái vezettek tűzhöz. 689 lakástűz a kéményben keletkezett, ami azt jelzi, hogy nem mindenki él az ingyenes kéményseprés lehetőségével.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy az 5176 tűzzel érintett otthon közül mindössze hétben volt füstérzékelő. Márpedig, ahol volt ilyen, még sérülés sem történt, és a tűz is sokkal kisebb volt – írta.

Szén-monoxid miatt idén szeptember végéig 697-szer riasztották a tűzoltókat. Ezek során 161-en szenvedtek valamilyen fokú mérgezést, 14-en pedig életüket vesztették a mérgező gáz miatt – olvasható a közleményben.

The post Idén már negyvennyolcan haltak meg lakástűzben appeared first on .

Először hajtott végre tesztindítást atom-tengeralattjáró az orosz Cirkon hiperszonikus manőverező robotrepülőgéppel – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az orosz haditengerészet Szeverodvinszk atomtengeralattjárója feltételezett tengeri cél ellen hajtott végre sikeres lövészetet a Barents-tengeren. A védelmi tárca a tesztelést sikeresnek minősítette.

A minisztérium hétfő délután a Cirkon “szárnyas rakéta” egy újabb, ezúttal 40 méteres vízmélységből történt tesztindításáról számolt be, ugyancsak a Szeverodvinszk tengeralattjáró fedélzetéről. A tárca szerint a feltételezett célt ezúttal is eltalálták és a második teszt is sikereres volt. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én és november 26-án, valamint idén július 19-én számoltak be az orosz fegyveres erők. A korábbi indítások az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről történtek.

Vlagyimir Putyin az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában megtartott beszédében elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődnek meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Interfax hírügynökség szerint az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein védelmezi Oroszország érdekeit. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

The post Erőfitogtatás: tengeralattjáróról tesztelték az orosz Cirkon hiperszonikus fegyvert appeared first on .

Vádat emelt a Szekszárdi Járási Ügyészség egy tolnai férfi ellen, aki gázriasztó pisztollyal fenyegette feleségét, és rálőtt egy az asszonyt védő férfira – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a 37 éves férfi 2019. december közepén Bátaszéken kereste fel a nőt, aki az év nyarán két közös kiskorú gyermekükkel együtt elköltözött tőle. A vádlott az engedély nélkül tartott gázriasztó pisztollyal megfenyegette a feleségét, majd többször rálőtt a nőt befogadó család férfi tagjára, akivel dulakodásba is kezdett. A férfi könnyű sérülést szenvedett.

Az ügyészség azt írta, hogy a vádlott korábban rendszeresen bántalmazta a feleségét: megütötte, lábon rúgta, a haját tépte, karját, nyakát megszorította. Ennek a kiskorú gyermekek is szemtanúi voltak, ami veszélyeztette erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. A férfi többször bántalmazta a felesége szüleit is, előállítása előtt pedig kábítószert fogyasztott.

Az ügyészség többek között felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével vádolja a férfit, és börtönbüntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki fegyverrel fenyegette a feleségét appeared first on .

Véglegesen új tulajdonosa van a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak, amely a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cég.

A júliusban aláírt szerződés alapján szeptember 30-val az új tulajdonos a HSC Aerojet, amelyben nyolcvan százalékos részesedése van Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, míg húsz százalék a cseh Omnipol társaság kezében van – jelentette az E15 gazdasági napilap internetes hírportálja. A Vodochody repülőtér szintén a tranzakció része. A tulajdonosváltással távozott az Aero Vodochody éléről Dieter John, és a vállalat új vezérigazgatója Viktor Sotona lett, aki eddig a pardubicei ERA céget vezette.

“Az Aero továbbra is fejleszteni fogja vállalkozása mindhárom pillérét, amelyek közé tartozik és saját repülőgépek kifejlesztése és gyártása, a repülőgépek szervizelése és javítása, illetve az aerostructures nevű program. Mind a három pillér része marad kereskedelmi stratégiánknak” – nyilatkozott Viktor Sotona.

Az Aero Vodochody megszűnt a Penta Group tagja lenni. A Penta 2007-től, a cég privatizációjával birtokolta a cseh repülőgépgyárat – írja a hírportál.

The post Magyar tulajdonba került a cseh Aero Vodochody appeared first on .

Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS).

Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon.

Az uniós közlemény szerint a szerb-koszovói párbeszédért felelős uniós különmegbízott, Miroslav Lajcák vezetésével zajlott megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy az érintett határátkelőhelyeken jelenleg kirendelt különleges rendőri egységeket kölcsönösen visszahívják, és október 2-án reggel nyolc órakor megkezdik az útlezárások felszámolását legkésőbb 16 órai határidővel. A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad.

A felek továbbá ideiglenes megoldásként az EU által elősegített párbeszéd keretében elfogadott rendszámtáblákra vonatkozó matricarendszert alkalmazzák, amíg nem születik végleges megoldás – közölték.

Megállapodtak abban is, hogy az EU vezetésével szerb-koszovói munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy állandó és fenntartható megoldást találjon a rendszámtáblák ügyében az EU szabványai és gyakorlatai alapján. A munkacsoport első ülését október 21-én, Brüsszelben tartják.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében végezetül felszólította a feleket, hogy hajtsák végre az összes korábbi megállapodást a helyzet rendezése érdekében még az év vége előtt. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint hatvan állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.

The post Szerbia és Koszovó megegyezésre jutott a rendszámtáblák miatt kialakult feszültség ügyében appeared first on .

Tiltott hattárátlépés címén büntetőeljárást indított és körözést adott ki Roman Dobrohotov, a The Insider ellenzéki orosz hírportál főszerkesztője ellen az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte Julija Kuznyecova, az újságíró jogi képviselője a sajtóval.

Az ügyvédnő szerint Dobrohotovot szeptember 23. óta körözik. Az FSZB házkutatást tartott a szülei, a felesége és a nővére lakásán, ahol komputereket foglalt le.

Dobrohotovnál júliusban már tartottak házkutatást. A moszkvai rendőrség szerint “ismeretlen személy ismeretlen helyről” legkésőbb 2020. november 20-án “dezinformációt” osztott meg Roman Dobrohotov felhasználó Twitter-profilján a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai MH-17-es járat miatti felelősséggel kapcsolatban.

A TASZSZ szerint az ügy összefüggésben áll azzal, hogy Dobrohotov azt állította: Max van de Werff holland újságíró, aki kétségbe vonta, hogy Oroszországot felelősség terheli az ügyben, együttműködik az orosz védelmi minisztérium (hírszerző) főcsoportfőnökségével (GU).

A hírügynökség a The Insider szerkesztőségére hivatkozva azt írta, hogy április 26-án ismeretlen személy ellen rágalmazás címén indult eljárás a The Insider és a Bellingcat nemzetközi tényfeltáró csapatnak a malajziai utasszállító tragédiájáról folytatott oknyomozása miatt. Az ügyben Dobrohotov tanúi minőségben szerepel.

A The Insider a Bellingcattel emellett közös kutatást végzett, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust tavaly augusztusban az orosz katonai hírszerzés emberei mérgezték meg. A Kreml elutasította a vádat, hogy felelős lett volna Navalnij kórházba kerüléséért, és azt állította, hogy a politikus szervezetében a külföldre szállítása előtt nem volt méreg.

A The Insidert az orosz igazságügyi minisztérium idén idegen ügynöknek minősítette, a Bellingcatet pedig Moszkva nyugati hírügynökségek fedőszerveként kezeli. A vádat a csoport elutasította.

Sajtóértesülések szerint Dobrohotov külföldön, az Eho Moszkvi szerint Ukrajnában tartózkodik.

The post Körözést adtak ki az orosz The Insider főszerkesztője ellen appeared first on .

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szaklaboratóriumainak vizsgálata szerint az egyik legveszélyesebb méreganyagot, a karbofuránt használták a turai mérgezéshez – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szeptember közepén azt írta, hogy ismeretlen tettes csaknem 8000 hektáron, gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területén helyezett ki mérgezett csalétkeket.

Az áldozatok között nyolc védett állatfaj 93 egyede, 76 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, két erdei pityer, egy-egy hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel. Emellett mérgezés áldozata lett négy háziállat – két kutya és két macska -, valamint három vadászható faj tizenegy egyede – nyolc róka, két dolmányos varjú, egy szajkó – és hat, a maradványokból meg nem határozható állat.

Az MME legfrissebb közleménye szerint a Nébih az első minták patológiai és toxikológiai elemzése után arra jutott, hogy az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt a szándékos mérgezés.

“Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 milligramm per kilogramm értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott hatvan milligramm per kilogramm értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak” – hangsúlyozták.

A méreg “akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről” – részletezték.

A méregről azt közölték, hogy azt az egész Európai Unióban már 2008-ban betiltották. A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa különböző emlősfajoknál 3-19 milligramm per testtömeg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság augusztus végén azt közölte, hogy természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Gödöllői Rendőrkapitányság.

The post Karbofuránt használtak a turai mérgezéshez appeared first on .

Tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek egy volt londoni rendőrt, aki tavasszal elrabolt, megerőszakolt és megölt egy fiatal nőt.

Wayne Couzens, aki a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot.

A 48 éves, kétgyermekes, házasságban élő Couzens – aki közvetlenül a bűncselekmény előtt 12 órás őrszolgálatot teljesített az Egyesült Államok londoni nagykövetségénél – csaknem 130 kilométer autózott megbilincselt áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott. A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta.

Couzenst egy héttel később őrizetbe vették. A nyomozókat a bérelt autó vezette a gyilkos nyomára, a kocsi ugyanis több térfigyelő kamera felvételén feltűnt a bűncselekményekhez köthető helyszíneken. Everard holttestét rendőrkutyák segítségével, Couzens őrizetbe vétele után egy nappal találták meg. A londoni rendőrség történetében példátlan bűncselekmény országszerte hatalmas felháborodást és megdöbbenést keltett.

Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka személyesen irányította a vizsgálatot, és az ítélethirdetésen is jelen volt a londoni központi büntetőbíróságon. Az eljáró bíró az ítélet indoklásában kifejtette: a rendőri jogosítványokkal visszaélve, magányos áldozat sérelmére elkövetett emberrablás, nemi erőszak és gyilkosság ugyanolyan súlyosságú bűncselekmény, mint a politikai, vallási, ideológiai ügyek előmozdításának ürügyén elkövetett gyilkosságok.

A Couzens által elkövetett bűncselekmény éppen ezért olyan kivételes súlyosságú, amely tényleges életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását indokolja, annál is inkább, mivel a bűntett megrendítheti a rendőrségbe vetett közbizalmat is – hangzott az ítélet ismertetésében.

Az angol-walesi büntetőjog általánosságban olyan esetekre korlátozza a tényleges életfogytiglani – vagyis a szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró – büntetések kiszabását, amikor az elítélt több embert, illetve rendőrt, börtönőrt vagy különös kegyetlenséggel gyermeket gyilkol meg, vagy ideológiai indíttatásból követ el gyilkosságot. A törvény lehetőséget ad azonban tényleges életfogytiglani elzárásra egyéb olyan gyilkossági ügyekben is, amelyek a jogalkotás során előre nem látott körülmények között történtek és a bíró megítélése szerint súlyosságuk rendkívüli.

The post Tényleges életfogytiglanra ítéltek gyilkosságért egy londoni rendőrt appeared first on .

Őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert korrupció gyanúja miatt – számolt be a Global Times kínai lap.

Fu Cseng-hua 2018 márciusától 2020 áprilisáig állt a kínai igazságügyi tárca élén. Leköszönése óta az ország legmagasabb szintű politikai tanácsadó testülete alá tartozó társadalmi és jogi ügyek bizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett.

A 66 éves Fu 2010 februárjától Peking rendőrfőkapitánya volt, igazságügyi miniszteri kinevezését megelőzően pedig helyettes közbiztonsági miniszterként is funkcionált. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap információi szerint 2013-ban Fu vezette a nyomozást a Csou Jung-kang, korábbi közbiztonsági miniszter ellen felhozott korrupciós vádak ügyében. Csou-t, aki 2012-ig Kína egyik legbefolyásosabb politikusának számított, 2015-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték korrupció és államtitkok kiszivárogtatása miatt.

Fu őrizetbe vételét megelőzően jelentették be, hogy Szun Li-csünt, a közbiztonsági tárca helyettes vezetőjét kizárták az országot kormányzó Kínai Kommunista Pártból (KKP) és menesztették posztjáról súlyos fegyelmi kihágások és jogszabálysértések miatt. A Hszinhua jelentése szerint Szun magatartása “túlzott politikai ambícióról és gyenge politikai integritásról” tett bizonyságot, a volt miniszterhelyettes alaptalanul kritizálta a KKP egyes politikáit, továbbá politikai híreszteléseket terjesztett.

A Cajcsing című, pekingi székhelyű lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy pénteken, a közbiztonsági minisztérium Szun ügyével kapcsolatos megbeszélésén Fu neve is szóba került.

Meng Hung-vejt, aki 2004 és 2018 között töltötte be a helyettes közbiztonsági miniszteri posztot, 2020 januárjában tizenhárom és fél év börtönbüntetésre ítélték mintegy 14,5 millió jüan (600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt. Meng 2016 és 2018 között az Interpol nemzetközi rendőri szervezet elnöke volt.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselőre szabtak ki büntetést. A kampány a közvéleményben pozitív fogadtatásra talált, ugyanakkor sokan azzal vádolják a kínai elnököt, hogy a korrupció elleni fellépés sok esetben csak ürügy arra, hogy ellehetetlenítse a politikai ellenlábasait.

The post Tisztogatások Kínában: őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert appeared first on .

Az orosz és a török elnök egyetértett abban, hogy az utolsó terroristákat is ki kell szorítani a szíriai Idlíb tartományból – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. Tájékoztatása szerint fegyverzetvásárlásról és -gyártásról, valamint űrkutatási együttműködésről is szó esett a két vezető között.

Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy teljesíteni kell a korábban elért megállapodást az Idlíbben maradt, a szíriai hadsereg számára fenyegetést jelentő terrorista elemek kiszorítására. A szóvivő további részletekbe nem bocsátkozott.

A szíriai konfliktusba Oroszország a szíriai kormány, Ankara pedig Damaszkusz-ellenes milíciák oldalán avatkozott be. A két elnök a szocsi találkozón – amelyet a szóvivő nagyon konstruktívnak, időszerűnek és hasznosnak minősített – a nemzetközi kérdések közül Líbia, Afganisztán és Hegyi-Karabah ügyét is érintette.

Putyin méltatta Ankara hatékonyságát a Török Áramlat gázvezeték ügyében, amelynek köszönhetően felvértezte magát a jelenlegi gázpiaci árrobbanás ellen. A Gazprom által épített akkuyui atomerőművel kapcsolatban a felek szót ejtettek újabb reaktorblokkok létrehozásának, valamint a kialakulófélben lévő török atomenergetikai ágazat fejlesztésének szélesebb értelemben vett lehetőségeiről is.

Peszkov szerint az orosz államfő említést tett egy török űrhajós felkészítésének lehetőségéről is. Szó esett egyebek között az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos együttműködés folytatásáról és kiterjesztéséről, közte az egyes alkatrészek törökországi gyártásának lehetőségéről. Téma volt a légierő ügyében való potenciális kooperáció is. Az orosz szóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászbombázó gyártásának programjából.

Peszkov elmondta: Moszkva felfigyelt arra, hogy Kijev és Ankara megállapodást kötött egy, a Bayraktar típusú török pilóta nélküli támadó repülőgépek tesztelését célzó ukrajnai központ megépítéséről. Közölte, hogy Moszkva álláspontja szerint az ilyen fegyverrendszerek Ukrajnának történő átadása azzal jár, hogy az ukrán fegyveres erők a saját népük ellen vethetik be. (Végül is nincs olyan fizikai törvény, ami tiltaná, hogy bármely kormányzat, bármilyen fegyvert bevessen a saját népe ellen. A -szerk- megj.)  Az ukrán-török haditechnikai együttműködési megállapodást Kijevben egyébként éppen az orosz török-csúccsal egy időben írták alá.

A tájékoztatón elhangzott még, hogy Putyin és Erdogan megállapodott: az év végéig megtartják a Legfelsőbb Államtanács (a két ország legmagasabb szintű együttműködési tanácsa) ülését, ha a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi.

Putyin egyebek között felvetette vendégének az orosz kohászati termékekre, rétegelt lemezre és a gumiabroncsra kivetett kiegészítő török importvámok kérdését. Szó esett a másik országba irányuló orosz gabona- és török zöldségexportról, valamint az idegenforgalom járvány előtti szintjének helyreállításáról is.

The post Putyin és Erdogan egyetértenek: szerintük ki kell szorítani a terroristákat Idlíbből appeared first on .

Nem jogerősen tizenhat év fegyházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék szerdán azt a férfit, aki tavaly nyáron agyonverte élettársát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Dombrádon – közölte a törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma közleményében azt írta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében bűnösnek talált férfivel szemben a bíróság elrendelte a rá korábban lopás miatt kiszabott, próbaidőre felfüggesztett egy év hét hónapos börtönbüntetés végrehajtását is. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2020. június 4-én az esti órákban veszekedni kezdett élettársával dombrádi lakóházukban. A férfi több alkalommal arcon ütötte és nyakon ragadta az asszonyt, aki az ütésektől a földre esett, támadója rátérdelt, rátaposott és többször megrúgta.

A sérülések miatt a nő már nem tudott beszélni, a vádlott által okozott negyven-ötven ütéstől életveszélyes állapotba került. A férfi másnap délután látta, hogy élettársa még mindig eszméletlen, ezért segítséget kért egyik ismerősétől, odaadta neki a lakáskulcsát, ő pedig elmenekült. A helyszínre érkező ismerős azonnal elkezdte az asszony újraélesztését, a kiérkező mentők azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A vádlottat a rendőrség június 7-én, egy dombrádi ingatlanban fogta el és vette őrizetbe – tette hozzá Resán. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés megállapítása és enyhítés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Tizenhat év fegyház az élettársát agyonverő dombrádi férfinek appeared first on .

A Gazprom orosz gázipari vállalat leállította pénteken a Magyarországnak szállított földgáz ukrajnai tranzitját, néhány nappal azt követően, hogy a magyar és az orosz fél tizenöt évre szóló megállapodást írt alá évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz megvásárlásáról az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve Ausztria felől.

Az ukrán gázszállítási rendszert üzemeltető vállalat (OGTSZU) sajtószolgálata pénteken közölte, hogy nem érkezett megrendelés a gáztranzitra, noha korábban további egy évre, 2022. szeptember 30-ig, napi 24,6 millió köbméterre kötötte le a Gazprom az ukrán gázszállítási kapacitást Magyarország irányába.

Az ukrán gázszállító vállalat emlékeztetett, hogy Ukrajna eddig Magyarországról vásárolt gázt, a szállítás azonban csak virtuális volt, fizikai értelemben az Oroszország felől érkező gáz nem hagyta el Ukrajna területét. A tranzit megszűnésével ez az importlehetőség is megszűnik – írták.

Jurij Vitrenko a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője a Facebookon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az érvényes orosz-ukrán gáztranzit megállapodás alapján a Gazpromnak jogában állt leállítani a Magyarországra irányuló földgáz fizikai tranzitját Ukrajnán keresztül. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Gazprom döntése azt mutatja, Oroszország fegyverként használja az energiaszállításokat.

A Gazprom tavaly 8,6 milliárd köbméter földgázt exportált Magyarországra, ami az utóbbi 12 év második legnagyobb mennyiségét jelenti.

Ukrajna 2015 óta nem vásárol földgázt Oroszországtól.

The post A Gazprom leállította az Ukrajnán át történő gázszállítást Magyarország felé appeared first on .

Kokainra szakosodott Pest megyei droghálózat öt tagját fogták el szerdán összehangolt akcióban a Nemzeti Nyomozó Iroda Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai és a TEK speciális egységei – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A hosszas előkészületet követő akcióban a drogot eladó férfit, az őt segítő feleségét, a futárt és két szállítót is sikerült elfogni – írták.

A hálózatból a rendőrség először T. Péter 39 éves budapesti férfival szemben indított eljárást jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt. A férfi felesége leginkább az előkészítésben, a szer darálásában, adagolásában segédkezett. A megrendeléseket biciklis futár szállította házhoz. A 31 éves N. Norbert naponta találkozott megbízójával, akitől megkapta az értékesítendő adagot, majd később elszámolt a pénzzel – ismertette a rendőrség.

A fővárosi eladótól a nyomozás szálai elvezettek a 65 éves B. Zsolthoz, akiről nemcsak az bizonyosodott be, hogy T. Péternek szállít kokaint, hanem valószínűleg rajta kívül még több embert is ellátott. A hierarchia csúcsán C. Zsoltot azonosították be a rendőrök, akiről gyanítják, hogy továbbértékésítés céljával, nagy tételben adott el kokaint a 65 éves férfinak.

A rendőrség tájékoztatása szerint szerdán a droghálózat több tagjának lakásában házkutatást tartottak. T. Péter és felesége lakásában 44,47 gramm kokain mellett kábítószerrel szennyezett darálót, plasztik kártyákat, precíziós mérleget és üres simítózáras tasakokat találtak és foglaltak le. B. Zsolt lakásában 127,3 gramm kokaint és a kereskedést alátámasztó eszközöket, mérleget és tasakokat találtak.

Az összehangolt akcióban a gyanúsítottak elfogása mellett mintegy kétszáz gramm kokain utcára kerülését akadályozták meg a rendőrök.

The post Elfogták egy Pest megyei droghálózat tagjait appeared first on .

A napokban megkezdődött a budai Várban a 2. világháborúban megsérült, majd visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója; a Nemzeti Hauszmann Programban zajló beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el.

Az utóbbi hetekben három épület újjáépítése indult meg a budavári Dísz téren és környékén – mondta a Várkapitányság kommunikációs igazgatója. Kőrösi Gábor közlése szerint újjászületik az egykor a tér sarkán állt, úgynevezett Vöröskereszt-székház, amelynek üres telke máig “városképi sebként” tátongott, megkezdődött a Szent György tér nyugati oldalán a József főhercegi palota visszaépítése, most pedig az egykori Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is.

Mindháromról elmondható, hogy a századfordulón épült, Budapest ostroma alatt megsérült, de egyik sem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. Ennek ellenére a kommunista vezetés mindhárom épületnél a bontás mellett döntött – közölte Kőrösi.

Mint hozzátette, a Honvéd Főparancsnokság sorsa annyiban más, hogy azt csak az első emeletig bontották le, azóta azonban háborús mementóként áll a Dísz tér és a Szent György tér között. A most kezdődő beruházás eredeti magasságában és szépségében visszaépíti a Kallina Mór tervezte épületet, így a felső szintek helyreállításával több mint háromszorosára nő az épület hasznosítható összterülete.

“Nagy szerencsénk volt Hauszmann-nal és kortársaival, mert nagyon alaposak voltak” – jegyezte meg Kőrösi. Itt is rendelkezésre állnak korabeli dokumentumok, archív tervek és fotók, ebben az esetben pedig megvan az épület egy része is, ráadásul viszonylag jó állapotban, hiszen 2012 és 2014 között már átesett egy részleges felújításon – emlékeztetett.

Érdekesség, hogy a Honvéd Főparancsnokság mögött eredetileg a Honvédelmi Minisztérium tömbje állt, amelynek visszaépítése azonban nem szerepel a tervekben – jegyezte meg a Várkapitányság munkatársa. Elmondása szerint ugyanis az egykori minisztérium hatalmas tömbje olyan mélyen benyúlt a Szent György térre, hogy teljesen felborítaná a ma ismert térszerkezetet.

A Honvéd Főparancsnokság jelenlegi torzóját a Szent György tér felé egy építészeti stílusjegyeiben az eredeti épülethez illeszkedő homlokzat egészíti majd ki – közölte.

Kiemelte, hogy az újjászülető épület hiánypótló funkciókat fog betölteni, és a Budavári Palotanegyed látogatóközpontjaként, kulturális és turisztikai kapujaként működik majd: helyet kapnak itt közösségi terek, kiállítások, információs pontok és vendéglátóhelyek is.

Mint a Várkapitányság mindegyik beruházását, a Honvéd Főparancsnokság műemléki rekonstrukcióját is régészeti feltárás előzte meg. A pinceszinten találtak többek között egy középkori kutat, amelyből a késő Árpád-kortól kezdve számos értékes lelet, többnyire kerámiák és poharak kerültek elő – mondta el.

Kőrösi beszámolója szerint az egykori Honvéd Főparancsnokság 2022 tavaszára már szerkezetkész lesz, a beruházás pedig 2023-ra fejeződik be, és akkorra visszaépül a Vöröskereszt-székház is.

A József főhercegi palota rekonstrukciója 2024-re készül el, ott azonban az épület környezetének rendezését is elvégzik, ezzel szoros összefüggésben az eredeti alkotóelemeiből teljesen újjáépítik például a rossz állapotú Fehérvári rondellát és restaurálják a Görgei-szobrot. A palotakertből ráadásul új közlekedési vonalat is létesítenek: a szintén újjáépülő Ybl-lépcsőn le lehet majd sétálni a várfal tövében megújuló Nyugati kertekbe, miközben a Palota úton megépül a Várgarázs III., amely tovább csökkenti a budai Vár autóforgalmát.

A Várkapitányság kommunikációs igazgatója emlékeztetett arra is, hogy idén már átadták a Budavári Palota déli összekötő szárnyát és benne az újjáépített Szent István-termet, a kommunista rombolás után szintén újjászületett Lovardát, a Stöckl lépcsőt és a Csikós udvar nagy részét.

Még idén várható a Budavári Sikló felső állomásánál elhelyezkedő, felújítás alatt álló Habsburg-kapu és a hozzá kapcsolódó lépcső átadása, valamint hamarosan a turulszobor és a Halászó gyerekek-terasz és szökőkút is régi fényükben lesznek láthatók – mondta el Kőrösi.

The post Megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója appeared first on .